Amikor Würzburg felöl autozol delnek az A7-es autopalyan, egyszer csak egy dombtetön ki van irva hogy "europäischer wasserscheide". Elöször nem tudtam ez mi. aztan rajöttem, hogy a Rajna es Duna vizgyüjtö területenek hatarat leptem at. Aztan kesöbb lattam az A8-on is Stuttgart es Ulm között.
Azért ne keverjük a műszert és a műszerrel mérést végzőket. A műszernek, így a GPS-nek is típusvizsgálattal rendelkező és az adott készülék vizsgálati jegyzőkönyvével hitelesítettnek kell lennie. A hitelesítést a NAT által akkreditált szervezetek végezhetik: http://www.nat.hu/adatbazis/lista.php?kategoria_id=2
Hogy most az adott esetben a mérést végzők miként dokumentálják, és milyen követelményeknek kell megfelelnie a nyilvántartásnak, azt sajnos nem ismerem.
Az időjárási és egyéb torzító körülményeket pl. DGPS korrekció alkalmazásával lehet kiküszöbölni, amit a profi GPS-ek képesek kezelni: http://www.gnssnet.hu/valosido.php
Az ahol nem lehet útvonalat kijelölni kérdésben, pedig a villamos távvezetékeknél is szerepel a vezetékjog a tulajdoni lapon, így valami hasonló megoldással biztos megoldható ez a kérdés is. Tehát pl. a két végpont megadásával, egy elméleti egyenest megadni.
nekem a Zagyva is kedves (itthon ered és torkollik), mert annak is voltam a forrásánál (igaz, az ominózus mozgalom díjazását lassan 5 éve várom, de annyi baj legyen :-)
Az én értelmezésem szerint ez a bányásztelepülés a Templom-völgy felső szélén lehetett, kb 2 km-re a falutól, Nagymarostól, ott ahol a völgy a völgyfőben végződve egy kisebb teret hoz létre ami alkalmas is lehetett pár ház építésére.
A logika is ezt diktálja, mivel innen kezdve felfelé, a korábbi bányaterület felé már meredek hegyoldalakon vezethetett fel az út, ez volt az utolsó alkalmas terület település létrehozására, de már jóval közelebb van a hegytetőhöz mint a jelenlegi falu.
a piros körrel jelzett részre gondoltam ami így néz ki nagyjából élőben:
itt előbb balra majd jobbra fordul az ösvény, több út is keresztezi itt egymást
a völgy többi része nem alkalmas település létrehozására, meredek, suvadásos árokrendszer az egész, felfelé a Hegyes-tető felé pedig nagyon meredek a hegyoldal.
Ha pár hónappal ezelőtt ismertem volna ezeket az érdekes információkat akkor megkerestem volna a kutat, így csak a kéktúra ösvényét fotóztam ezen a helyen. Arra viszont emlékszem hogy valami építmény-maradványból arra gondoltam itt hogy biztosan egy pihenőhely lehetett, feltűnt hogy nagyon alkalmas erre ez a hely.
A Király-hegyet csak azért említettem, mert az Északnyugati-KárpátoknaK ez az egyik legjelentőebb vízválasztó csomópontja. A környékén ered a történelmi Felvidék öt jelentős folyója: Vág, a Hernád, a Gölnic, a Garam és a Sajó is. Mivel valamennyi vize a Duna-Tisza rendszerbe folyik be, így a hegy nem esik az európai fő vízválasztóra. Ez utóbbi egy keskeny hát a Felső Szepesség (Poprád, a Visztulába ömlik) és az Alsó-Szepesség (Hernád, a Tiszába ömlik) határán.
A mai Magyarországon a Zala az egyetlen nagyobb folyó, melynek forrása és torkolata is az országhatáron belülre esik.
"Az adatbázis hitelességi kritériumait azt én sem tudom, de egy mérés akkor hiteles, ha hitelesített műszerrel mérik az adatokat."
Ja, ez így is van egy közmű-óránál, de GPS-nél azért egy kicsit bonyolultabb lehet a dolog.
Vagy ha egy földmérő húz csiganyálat, az hiteles lesz, ha más, akkor nem? Ez meg így elég vadul hangzik. Arról nem beszélve, hogy a GPS mérési eredményeit azért elég sok minden befolyásolja, ami nem is minden esetben függ a GPS minőségétől. Legalábbis korábban - ha jól emlékszem - Hörpölin valakivel erre az eredményre jutott néhány száz hozzászólással ezelőtt (hogy pl. függ a napszaktól is a mért adat).
Engem inkább az zavar, hogy van, ahol NEM LEHET útvonalat mérni, mert nincs is út, pl. a bükki ördögszántáson jelzéstől jelzésig lehet haladni, de út az konkrétan nincs, még csapás sem. Vagy nincs vétel pl. egy szurdokban. Na ilyenkor mi lesz a hiteles?
Egyébként is - ahogy korábban írtátok - egy mérés nem mérés, márpedig ellenőrző mérés nem történt, de nem is lehetne, épp azért, mert nem egyértelműen meghatározható az útvonal.
Az adatbázis hitelességi kritériumait azt én sem tudom, de egy mérés akkor hiteles, ha hitelesített műszerrel mérik az adatokat.
Tehát ha a vízórád pl. 2% pontosságra van hitelesítve, akkor ha az 100 litert mutat, az biztos 98 és 102 liter között volt, amit fogyasztottál, pontosabban a műszer ellenőrizve volt, aminek lejáratáig azt lehet elszámolásra használni, ha a plomba nem sérült.
Hiába teszel be egy kisemberkét lombikkal, aki 0.1% pontosan méri a vizedet, az alapján nem tudsz elszámolni :)
Szandavár - Kriván összelátás-vizsgálat (távolság 148 km)
Az összelátás-vizsgálat tanúsága szerint a két pontot összekötő vonal a Nógrádi-medence és az ennek tengelyét adó Ipoly-völgy fölött szabadon, akadály nélül vezet északkeleti irányban. Elhalad a Magas-Felföld (Felvidék) belső vonulatát képező Gömör-Szepesi-Érchegység - Vepor-hegység (Málnapataki-hegycsoport, Sziklai-fennsík), Murányi-fennsík - 1300-1400 m magas csúcsai fölött. A Garam völgye után az Alacsony-Tátra keleti gerince fölött, a Homolka és a Velky Bok 1600-1700 m magas csúcsainak közelében vezet el. Ezután már a Liptó-Szepesi-medence nem állít akadályt a magas-tátrai gránittornyok felmagasodása előtt:
A panorámakép a következőket mutatja. A Keleti-Alcsony-Tátra (Királyhegyi-Tátra) a kép jobb oldalán látszik a névadó Király-heggyel (1946 m). Balra haladva a Nyugati-Alacsony-Tátra (Gyömbéri-Tátra) látható, az egész hegység legmagasabb csúcsával, a 2043 m magas Gyömbérrel. Még nyugatabbra látjuk a Nagy-Fátra legmagasabb gyephavasait, a Zólyom-hegyet (1403 m) és a Krizsnát (1574 m). A képből ítélve a Magas-Tátra majdnem egész tömege látszódhat a várból:
Végül egy kép a kilátás végső szakaszáról. A Murányi-fennsík fölül tekintünk az Alacsony-Tátra mögötti Magas-Tátra vidékére. Az előteret a Keleti-Alacsony-Tátra (Királyhegyi-Tátra) alkotja a Velky bok (1727 m) - Nagy-Meszes (Velká Vápenica, 1691 m) gerincével. Mögötte, a Liptó-Szepesi-medencében két nevezetes folyó is ered: nyugat felé, a Liptói-medencében kezdi útját a Vág, a keleti Szepesi-medence pedig a Hernád szülőanyja. (A Király-hegy környékén ered továbbá a Garam és a Sajó is.)
A hátteret a Nyugati-Tátra (Liptói-havasok) és a Magas-Tátra adja. Mivel a Kriván ún. kárpiramis (gleccserek által késélességűvé gyalult kárgerincek csúcsa), ezért a hegy a Magas-Tátra nyugati bástyája és sok helyról látható jellegzetes alakja miatt (a Nap állása a következő dátumra / időre lett beállítva: 2014. május 14. 18.06):
Ezeknél már csak egy érdekesebb van (itt felénk rengeteg ilyen van, köszönhetően a bányának): amikor mész az erdőben, és egyszer csak egy jó 6-8cm átmérőjű csődarab áll ki a földből, szemmel láthatóan teljesen értelmetlenül. Ha belevilágítasz, nem látod az alját. Na ezek is mintavételi furatok.
Na, de tényleg úgy volt, ráadásul ez egy Andezit 30 túrán volt, sokan látták, a fent lévő pontőr srác meg még egy-két hegycsúcs nevét is mondta, amiket felismert. Már csak arra nem emlékszem pontosan hogy az Alacsony vagy a Magas-Tátra volt-e, mert mintha a Krivánt említette volna egynek.
Na, de hátha Gyula levezeti nekünk hogy mi látható a Szandáról optimális időben...
Borzasztóan érdekelne, hogy mitől hiteles egy adatbázis.
Én dolgoztam hitelesnek minősített adatbázisokkal (évtizedekig), de azt soha nem sikerült kiderítenem, hogy mitől hiteles.
Valaki azt mondta, vagy jogszabályban volt, hogy annak bizony közhitelesnek kell lennie.
Ez volt a legtöbb, amit megtudhattam.
Én úgy gondolom, hogy a hitelességnek kell lennie kritériumának.
Mondjuk van 1.000 pont, mely valaki szerint az útvonalon van, és attól függetlenül, aki azt állítja, hogy a koordinátáit egy táblázatban megnézhetem, én megyek, és bemérem ezeket a pontokat.
Összevetjük a táblázatokat, és ha 5 méteren belül van az eltérés minden pont vonatkozásában, akkor az 1.000 pont hiteles.
Szerintem az is fontos, hogy bárki, bármikor bemérheti a pontokat, és meggyőződhet arról, hogy azok az útvonalon vannak.
Az útvonalat rögzíthetjük táblázatban is, a térkép csak egy megjelentési eszköz.
Általában lementem a tekkeket txt formátumba, rátölthetném a gpx-et a térképre, de ez nekem macerás.
Na mindegy, csak beleolvastam a "termésbe", hát nem vagyok feldobva.
"Útközben találkoztam pár körbekerített vízszintes barlangszerűséggel (gondoltam, hogy talán zsombolyok, de azok nem jellemzőek a vulkanikus eredetű hegységekben)." Függőleges? Ezek még a nagymarosi vízlépcső építésekor vájt geológiai kutató feltárások.
a piros körrel jelzett részre gondoltam ami így néz ki nagyjából élőben:
itt előbb balra majd jobbra fordul az ösvény, több út is keresztezi itt egymást
a völgy többi része nem alkalmas település létrehozására, meredek, suvadásos árokrendszer az egész, felfelé a Hegyes-tető felé pedig nagyon meredek a hegyoldal.
