Azon gondolkoztam, hogy a latin DAT + Gerundiv + est szerkezet mennyire hasonlít is a magyar [nekem] pihennem kell-re (persze nem egyeztethető). Ez valami általános tipológiai szabályszerűségre utal vajon, vagy lehet-e részben latin hatás?
Azért azt tegyük hozzá, hogy mindez csak a nagyon formális írott nyelvre érvényes (és sosem is létezett az a nyelvállapot, amely széltében igazán szigorúan megkülönböztette e vonatkozó névmásokat). Normálisan nem használunk amelyt. Ebből adódóan persze kialakulóban van az, hogy az ami és az amely között egyre inkább csak stiláris különbség van.
Örülök, hogy ennyire érdeklődsz a nyelvünk iránt! :-)
Szóval, az "ami-amely probléma" nemcsak külföldieknek, hanem az anyanyelvi beszélőknek is feladja a leckét!
Mivel angol tanár vagyok, ezért tudom, hogy a kettő között nagy különbségek vannak. Amikor a vonatkozói mellékmondatokat tanítjuk (Relative Clauses), felhívjuk a figyelmet, hogy a which vonatkozói névmás sosem összekeverendő a what kérdő névmással, hiába hasonlít a két szó magyarra fordítása!
I don't know what you want. = Nem tudom, mit akarsz.
What you did is really wrong. = Amit tettél, az tényleg helytelen.
Budapest, which is the capital city of Hungary, is a metropolis. = Budapest, amely Magyarország fővárosa, egy metropolisz.
Látható, hogy a what kérdő névmás mit és amit szavakra fordítódik, míg a which az amely szóra.
Tehát a magyar nyelvben az ilyen mondatokban, melyet te is írtál, inkább az amely, mely szavakat használjuk, hiszen ez egy vonatkozói mellékmondat!
Az ügyet az bonyolítja még tovább, hogy van még egy ilyen eset:
She passed her driving test, which surprised everyone. = Átment a vizsgán, ami mindenkit meglepett.
Viszont itt a which névmással bevezetett mellékmondat az egész (azt megelőző) mondatra vonatkozik vissza (tehát nem főnévre, hanem az egész állításra). Ilyenkor a magyar nyelv következetesen az ami szót használja.
Ezek alapján az ami csak akkor használható, ha egy egész mondatra utalsz vissza:
Nem sikerült megmenteni az országot, ami elég elképzelhetetlennek tűnt.
(Nem az ország volt elképzelhetetlen, hanem a megmentése!)
Koszonom szepen a segitsegedet! Most mar biztos vagyok benne, hogy ilyen kulonbseg teljesen a szemelyi erzes kulonbsegetol fugg. Szoval "ahany ember, annyi izles".
Nekem az "éneklek" ill. "éneklem" hangzik jónak, az "énekelek" ill. "énekelem" túlságosan sok e hanggal rendelkezik, ezért olyan érzésem van, mintha "túl lenne ragozva".
Amúgy szintén példa erre a vödör - vödrök ill. gödör - gödrök, ahol ugyan csak kiesik egy magánhangzó (vagy inkább "megfordul")
Sőt, árnyalja a helyzetet, hogy az éneklek egyérteműen nem tetszik, de ha jobban belegondolok, az éneklünk viszont mintha teljesen jó lenne és inkább az énekelünk nem tetszik. Szóval megint jót kérdeztél :-)
Az énekelek, énekelünk a szokásosabb, az éneklek, éneklünk valahogy idegenül hangzik, esetleg vidékies, "műveletlen" felhangja is lehet, de majd a többiek kifejtik a saját véleményüket erről, ez az én nyelvérzékem.
A fenti "B" pelda eseten ha a maganhangzoval kezdodo ragot az enekel igenek a vegere teszik, az "enekel" igenek az utolso maganhangzoja eltunik. es ilyen jelenseg nagyon sok igenel eloforudulhato. Ezert sok ideje kivancsi vagyok arra, hogy miert alakul ilyen dolog es miert letezik normalis ragozas is( az "A" pelda).
Szerintetek melyik altalanosabban hangzik, es miert letezik ket mod? Esetleg fugg attol, hogy melyik reszen beszelnek magyarul ?(Peldaul a pecsiek az "A" modot hasznaljak, de a soproniak inkabb a "B" modot hasznaljak...). Tehat a nyelvjarasrol van-e a szo vagy siman csak szemelysegtol fugg?
Nagyon orulnek, ha valaki valaszolna a kerdeseimre. Elore is koszonom!
a következő kérdésem: hogyan kezelnétek az olyan mozgalmi/közösségi neveket, amik nem végig vagy nem kimondottan intézménynévszerűek (bejegyzett egyesületektől eltekint). A "Bokor bázisközösség" esetén már egyszer megegyeztünk abban, hogy a fantázianév-elemet naggyal kezelnénk, tulajdonnévszerűen, a bázisközösséget viszont afféle típusnévként, ami szorosabban nem része a tulajdonnévnek (kicsit hasonlóan a pályaudvarok és társaik kezeléséhez). Az olyan szimbolikus nevekkel vagyok bajban, mint a Nyolc Boldogság közösség pl., hogy egy ilyenben a "Nyolc Boldogság" afféle kapitalizált vallási fogalomként kezelendő-e (mint a Szent Jobb), vagy hát mégis hogy. :( Ezek alapján egy listát terjesztenék itten elő, amihez várom a hozzászólásokat. A példák a katolikus lelkiségi mozgalmak bonyolult esetei közül valók. Az alábbi formák már az általam javasoltak...
Több esetben az az érzésem, hogy a "közösség" stb. elem inkább értelmezőszerűen szerepel a tulajdonnév mellett, nem is igazán része a névnek (a Bokor is ilyen).
Antióchia közösség
Bokor bázisközösség
Bárka közösség
Chemin Neuf közösség [?]
Élet Kenyere közösség
Emmausz közösség
Emmánuel közösség
Fokoláre mozgalom
HÁLÓ [-- itt az a kérdés, hogy a csupa nagybetűséget tartsuk-e tiszteletben, holott nem betűszó]
Hit és Fény
Hét Láng közösség
katolikus karizmatikus megújulás -- ezt mozgalomként értelmezném, csupa kicsivel, nincs is neki intézményszerű kerete
Keresztény Élet közössége [? itt grammatikai viszonyban van a "közösség" a fantázianévi résszel]
Mária kongregáció [itt kételyek merültek föl bennem, hogy ez nem inkább Mária-kongregáció-e véletlenül]
Mária légió [?]
máriás papi mozgalom
Nyolc Boldogság katolikus közösség
Regina Pacis közösség
Regnum Christi mozgalom
Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület [ez egyesület, s ekként intézménynévszerűen viselkedik]
Nem teljesen világos a kérdésed. A word dokumentum és a .rtf nem alternativák, egy word dokumentum menthető .rtf, .doc és .docx formátumban. Korábban előnyösnek tartottuk az rtf-et, mivel az nagyjából alkalmazásfüggetlen, de sok esetben sokkal nagyobb, mint az alapértelmezett formátumok. Az újabb verziók már számos más formátumot is ajánlanak, az rtf-et is, de pl. talán univerzálisabb az Open Document formátum. Mindezekben az esetekben lehet konvertálási probléma, ezért szerintem érthető a szerkesztőség igénye a word vonatkozásában.
A normál sortávolság nem szabatos, az alkalmazásban szimpla (simple) a neve, amely a sorban alkalmazott legmagasabb betűhöz igazítja a sortávolságot, a word alapértelmezése szerint betűmagasság+20%. A szövegszerkeszztők emellett más lehetőségeket is adnak. Nézetem szerint a szimpla nem igazán jó megoldás, mert ezzel a beállítással nemigen lehet soregyent biztosítani, ezért én fix sortávolságot szoktam ajánlani, méghozzá többet, mint +20% - 10 pontos betűhöz 13 pontot, 11 ponthoz 14 pontot, 12 ponthoz 14,5 pontot szoktam ajánlani.
A margók tekintetében a Word alapbeállítása jó kikötés, ha a szöveget átszerkesztik, egyébként nem az, mert ott az oldalmargók egyformák (és nagypk, 2,5 cm).
A szegedi közleményben engem kicsit zavarnak a lábjegyzetek. Szerintem a lábjegyzet csak rövid közlemények esetén célszerű, a hosszabb dolgokat (mint amiéyenek itt vannk), vagy végjegyzetben kell elheleyzni, vagy bele kell foglalni a szövegbe (attól függően, milyen távol van a mondanivaló fősodrától).
Találtam egy pontot, amelyik a számomra nem világos, msajnos, a copy-paste le van tiltva. A fettelésről szóló bekezdésben van, dea nagybetűkről szól - szerintem nagybetűt folyó szövegen nem szabad kiemelésre használni.
Azt hiszem, kötőjel kérdésében nincs közöttünk lényeges ellentét, azonban ezek a szubjektív kísérőkörülmények a hat-hármas szabályban nincsenek meg. Nekem pont a mechanikus alkalmazási szabályok nem tetszenek.
A Microsot Számítógép-szótár magyarázata az, hogy a Microsoft tulajdonképpen mint kiadó jelent meg. Ez a Microsoft cég szótára volt.
Szomorúan hallom. Én szerelmese vagyok a kötőjelnek, szerintem rendkívül elegáns eszköz, félúton van a teljes egybeírás és a különírás között, remekül jelzi, hogy az így kapcsolt két szónak közelebbi köze van ugyan egymáshoz, mint ha szóköz választaná el őket, de az összeforrás annyira mégsem teljes, mint a tökéletes egybeíráskor. Valahogy olyan átmenet, mint ha két ember egymás mellett sétál, vagy kézenfogva, a harmadik esetben pedig sziámi ikerként. :)
Átlátható fokozatosság, tiszta szimbolika.
A "Microsoft Számítógép-szótár" címben a Számítógép-szótár nagybetűjét nem értem, illetve hogy milyen viszonyban van a Microsoft cégnévvel.
Ezzel egyetértek, sőt, a magam gyakorlatából is tudok példá felhozni, 2000-ben iadtunk egy Microsoft Számítógép-szótár című könyvet, ahol is a cím helyesírását az Index akkori korrektora kifogásolta. Mi mégis kiálltnk mellette, mert a kötőjel nélküli alak bénának tűnt. Különösen azért, mert a címlapon akár elválasztásnak is tűnhet, de a gerincen is kötőjellel jelent meg, és bibliográfiában is úgy szerepel. Tehát ez tudato eltérés volt.
Egyébként az egész vitát illetően szeretném megjegyezni, hogy ha rajtam múlna, a kötőjelnek nem lenne ilyen szerkezeti szerepe, inkább különírást alkalmaznék. A kötőjelet szemantikai szerpben javaslom (a nem véglegesült, bizonytalan összetételek jelölésére, szótagszámtól függetlenül).
