Ma reggel volt a Hajnal-táj műsorában, hogy évente 150ezer vaddisznót lőnek ki. Nem mondták, hogy ez hány százalék, de látszik, hogy a vaddisznót egyértelműen tenyészti az ember. Tényleg nagyon komoly bevételt jelent egy vadásztársaságnak, vagy az államnak a vadhús. Be is vannak tojva az afrikai sertéspestis miatt - amit a kullancs is terjeszthet -, hogy nagy anyagi kiesésük lehet.
Nem kell megideologizálni, az állatok tartása szaporítása, aztán módszeres legyilkolászása (lásd beetetés, hajtóvadászat stb, marha nagy teljesítmény így vadászni!) kőkemény milliárdos nagyságrendű üzlet. Nem több, nem kevesebb.
A többi csak mellébeszélés, duma, porhintés.
Sportnak meg ne is nevezzük mert azzal a többi sportot degradáljuk le.
Ha nem lenne ekkora nagy üzlet a vadászat akkor a döntéshozók helyében csak és kizárólag hivatásos vadászokat engednék az erdőbe puskával, szigorú fegyvertartási feltételekkel, évenkénti alkalmassági vizsgálatokkal, szigorú pszichológiai tesztekkel fűszerezve. Normális, felelősségteljes emberek kezébe adnék csak lőfegyvert. Akkor nem lövöldözne minden hülye úton-útfélen aki egyszer már fegyvert kapott.
( saját szememmel is láttam már olyat hogy az ürge kiugrott a kocsijából, mert látott egy nyulat, meglőtte aztán be a kocsiba oszt irány haza! Megvan az ebéd...)
Igen, akkor rend lenne az erdőkben, akkor hihető lenne hogy tényleg a vadállomány szabályozása a cél, akkor hitelesebb lenne az egész, elhinné mindenki amiket a vadgazdálkodásról mondanak mi miért és hogyan történik. Akkor hihető lenne hogy nem csak a pénzről szól az egész szép ideológiába csomagolva.
De amíg például az egyik fő-fő döntéshozónknak az a legnagyobb problémája hogy énekesmadarakra akar vadászni (talán túlszaporodtak???) addig nincs is miről beszélni, iszonyúan kilóg a lóláb.
Nem is gondoltalak facsókolónak (akkor "radikálisnak" vagy "fanatikusnak" neveztelek volna), és így, ahogy bővebben leírtad, már jobban értem, elfogadom.
Az alant is említett hivatásos vadász barátomtól hallottam azt az álláspontot - valószínűleg ez van a legközelebb a realitáshoz -, hogy mivel az ember már réges-régen belenyúlt keményen a vadállományba, meg az erdőállományba, most már nincs kiszállás. Lehet finomítani meg újabb és újabb módszerek mentén művelni, de nem belenyúlni már nem.
Ha a túlszaporodott (helyenként túlszaporított) vadállomány mesterséges szelekciója az egyik fő érv a vadászat létjogosultsága mellett, akkor a kemény tél okozta természetes szelekcióval mi a probléma? A vadállomány csökkenése? Vagy mégsem ez a cél? Értem én, hogy kevesebb háborítatlan terület áll a vadállatok rendelkezésére (bár több, mint a szocialista érában intenzívebb természetvédelem, nagyüzemi művelés háttérbe szorulása, stb.), de számomra ez akkor is egy ellentmondás. És számomra ugyanilyen ellentmondások a mesterségesen felnevelt, embertől nem tartó fácánok, ill. a vadaskerti (fél)vaddisznók elejtése, vagy a lódöggel az erdélyi falu szélére beetetett és a Kárpátok Géniusza által kilőtt medvék is.
Nem tartom magam elfogultnak. Gyermekkoromban faltam Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond könyveit, pályakezdőként imádtam az idős Széchenyivel is együtt vadászó Janisch Miklós bácsi (vadász)történeteit (a Zsiga ment volna, de a Széchenyi nem mehetett). A Másfél millió lépés vértesi szakaszán Miklós bácsi volt az egyik vendég, Monspart Sarolta pedig a másik. Nem vagyok méregzöld, bagyolycsókoló, faölelő, azaz nem vagyok radikális természet-, vagy állatvédő. Egyszerűen ez a véleményem. Elfogadom, hogy a vadászat számos ember számára a szabadidő eltöltését jelenti, és tudomásul veszem, hogy mindig is volt egyfajta szerepe a társadalmi hierarchiában. De nem kell megideologizálni, hogy miért hasznos a társadalom számára. Én sem teszem a természetjárás kapcsán.
Ezekre egy nem-hobbivadász jobban tud felelni, de szerintem:
1. Télen miért kell etetni a vadállományt? A kemény tél nem szelektálja ki a gyenge, beteg egyedeket?
...mert ott laksz, ahol ez a sok állat régen evett, és nem zavarta evés közben semmi. Azóta jelentősen lecsökkent az életterük, gondoskodni kell róluk.
2. Ha feltűnik egy sikeres ragadozó hazánkban (aranysakál, nem a maréknyi hiúzról, farkasról beszélek), akkor miért jönnek a sirámok Szt. Hubertus követőitől, hogy ezek a toportyánférgek a fácántól az őzig mindent ki fognak irtani?
...na igen, ez színtiszta mondvacsinált indoklásnak tűnik. Itt felénk még a legmegfontoltabb, legkorrektebb hivatásos vadászból is (aki mellesleg nagy természetvédő!) kihozta a trófeamánt, mondván, hogy egy ilyen aranysakált ő is szívesen meglőne. Ismétlem, ez egy hivatásos vadgazdálkodó, aki soha nem öl csak úgy kedvtelésből, mint a hobbivadászok!
Nem, van egy harmadik kérdésem is:
3. A vadászat társadalmi elfogadtatására irányuló törekvés fenti kommunikációja esetében miért a parasztvakítás, hasba akasztás kifejezések jutnak az eszembe?
...de én kövér vagyok, nem szeretek futni :) (Igaz, akkor még nem voltam az.). Ráadásul a medve a gyorsabb; tiszta szerencse, hogy ellenkező irányba inallt...
A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.
(Hobo Blues Band: Vadászat album, Prológus)
És igen, tudom, hiszen minden fórumon azt hallgathatom, olvashatom, hogy szükség van a vadászokra, mert az ő áldásos tevékenységük nélkül a vadállomány úgy elszaporodna, hogy vaddisznók tolonganának a 4-6. villamos megállóiban. Bátorkodom megjegyezni, így is ott tolonganak. :-) Ha nem lenne vadászat, elszaporodnának a gyenge, beteg egyedek, felhígulna a vadállomány, és ez lenne a tizenegyedik bibliai csapás. Nincsenek nagyragadozók sem, nem lehetünk eléggé hálásak tehát a vadásztársadalomnak, akik a vadállomány szelekcióját átvették azoktól a fenevadaktól, amelyeknek volt pofája kipusztulni itten.
Ezzel kapcsolatban csak két kérdésem van: 1. Télen miért kell etetni a vadállományt? A kemény tél nem szelektálja ki a gyenge, beteg egyedeket?
2. Ha feltűnik egy sikeres ragadozó hazánkban (aranysakál, nem a maréknyi hiúzról, farkasról beszélek), akkor miért jönnek a sirámok Szt. Hubertus követőitől, hogy ezek a toportyánférgek a fácántól az őzig mindent ki fognak irtani?
Nem, van egy harmadik kérdésem is:
3. A vadászat társadalmi elfogadtatására irányuló törekvés fenti kommunikációja esetében miért a parasztvakítás, hasba akasztás kifejezések jutnak az eszembe?
Szerintem ez nem annyira a félelem, hanem az emberi ostobaság példaképe. Vagy még lehet az öntelt trófeahajhászat eredménye. Most kellene példát statuálni a "vadász" és segítő társai ellen, hogy hasonló eseteket megelőzzük.
Ami a túrázás veszélyeit illeti, az egy maszlag. Sem a Tátrában, sem Erdélyben nem kerültem még közvetlen konfliktusba e "fenevadakkal". Pedig gyakori vendég vagyok náluk. Majd épp egy Kohász-útonállóvak akadok össze?
...asszem félreérthető volt az előző beírásom: természetesen fosástól függetlenül a kurva anyját, hogy kilőtte, amikor szakemberek befoghatták volna és esetleg visszatelepíthették volna oda, ahonnan jött (mármint a medvét).
Egyébként ez is érdekes témakör, hogy a sikeres farkas és medve kiirtásunkkal ennyire mélyen megszoktuk, hogy semmitől nem kell félnünk az erdőben. Egy országgal arrébb teljesen természetesnek veszik, hogy ha kimész az erdőbe, akkor ott van olyan, ami esetleg tápláléknak tekint, és nem a Bear Grylls az... :)
Sajnos igen, lehetett ilyen csóka is, de olyan is, akikről egy harmadik cikkben írtak, hogy full be voltak fosva. A helyi polgármester azt nyilatkozta, hogy félnek, mert óvodás korú gyerekekkel járnak az erdőbe gombászni. A közmunkások, erdészeti dolgozók azt mondták, hogy fosnak, a következő munkánál puskát is visznek ki az erdőbe. Az erdészet természetesen már akkor azt javasolta nekik, hogy inkább csapjanak nagy zajt, és attól a feltételezett medve meg fog ijedni, és nem fog támadni.
Mindenesetre a Kohászok útja - egyelőre - ismét medvementes.
Láttam a hírt én is, kb ez a véleményem a medvét lelövő figurákról mint ezeknek a kommentelőknek:
"Ez egy utolsó rohadék lehetett . Végre évek után esélyünk van arra hogy a saját medveink visszajönnek és egy ilyen parazita lelövi . Hogy lehet ennyire buta valaki egy idióta barom."
"Átlagos vadász ésszel rendelkezik. Cerka már nem áll fel a sok pacaltól meg a sörtől, ezért vesz egy puskát és kimegy az erdőbe összevissza lövöldözni."
Ma végre magam is hozzákezdtem a jelzésfestéshez, bár még inkább csak előkészítettem meg figyelemmel követtem a dolgot :)
Egy másik dolog: az elmúlt napokban megszületett egy új jelvényszerző túramozgalom, bár egyelőre még inkább csak kitűzőszerző, és talán inkább az újabb körtúrák (Kör, VérKör) sorába illeszkedik. De azért megosztom, hátha érdekel valakit, és mindenkit szeretettel látunk a Budai Térképkörön.
Szombaton mentünk volna a Börzsönybe sokan, lefújtam a túrát. Más: vannak jó állapotú gyerek cuccaink, nem dobnám ki, echte kéktúrásak. Ha netán érdekel valakit, keressen bátran!
A napokban a bulvársajtóban megjelent információk szerint medvét láttak a Kohász Kéktúra útvonalán fekvő Bárna község mellett. Egy kicsit (nem kicsit) túl volt tupírozva a dolog, de hát mint tudjuk az újságírónak is meg kell élnie valamiből. Találtam erről egy sokkal józanabb hangvételű cikket is a helyi hírportálon:
A Kohászok Útja egyébként nem túl hosszú útvonal, a Salgótarján-Ózd-Diósgyőr nyomvonalon halad a túra. Ha jól emlékszem kb 130km, 5-6 nap alatt be lehet járni, bár olyan is volt hogy egyben rendezték meg teljesítménytúraként.
Upponytól Mályinkáig fonódik az OKT-val is.
Ha befejeztem a második kéktúrámat akkor az Északi Zölddel együtt ez is a bakancslistám elején szerepel, majd meglátjuk...
Királyréten 83.5 mm esett, a Török-patak mellett árvízvédelmi készültség volt a villámárvíz miatt. Az OMSZ szerint a kiránduló útvonalak is megrongálódtak, az aszfaltozott erdészeti utakon is károk keletkeztek.
Ha a topiktársaknak nem sikerült lebeszélni az útról, akkor légy szíves majd számolj be a tapasztalatokról.
Az időkép szerint egyébként ma délután rövid idő alatt igen jelentős mennyiségű csapadék hullt a NHH-n, remélem, nem okozott komolyabb károkat és a túrázók is megúszták (egy ilyen moshatta el a Fekete-völgyi kisvasútat néhány éve).
A törvényekben én nem vagyok otthon, de az biztos, hogy az állami erdőkkel nincs akkora gond, mint a magánerdőkkel.
PL. a Güszi által jogosan nagyra becsült Arka-patak völgyével is az a gond, hogy jelenleg nem lehet beruházni a területen egy pihenőhely kialakítására, mert ezzel a magántulajdonos vagyona gyarapodna, vagy mi...
Egyelőre örüljünk, hogy átvezethet rajta a turistaút, szerencsére az erdőtörvény és a natura2000 védett területe, így nem lehet hirtelen gyümölcsössé nyilvánítani, és kizárni mindenkit a terület látogatásából.
Nincs valami olyan törvényünk hogy stratégiailag állami tulajdonban maradó földek/erdők? Vagy ez csak társaságokra van?
Ha lenne, akkor ezeken a részeken talán nem szükséges a nagy pontosság ill. hiteles felmérés ill. jog-bejegyzés, elég előírni, hogy a kezelőnek egyeztetni kell a turistaút nyomvonalának megváltozásáról az MTSZ-szel, és az MTSZ-nek ebben vétójoga van.
igen, pontosan ezt a helyet gondoltam én is:) úgy látszik az openmaps koordináta kicsit mellément. Egyébként nagyon szép hely, pont ide nagyon jól el tudnék képzelni egy pados pihenőt, felfelé jó megpihenni "félúton", egy "megérkezős" helyre, és lefelé is az oldalazás után jólesne.
A Romhány-Felsőpetény szakaszon a várható útviszonyok röviden: sár Hosszabban: #@*va sok sár :-)
Még hosszabban és képekkel: Romhány után a hegyig talán 1-1.5 km murvás út, nem lesz gond. Utána az egész Romhányi-hegy alapvetően agyagos földút, szekérút lesz felfelé is és lefelé is egy meredekebb emelkedő kivételével egészen Alsópetényig. Vízálló cipő javasolt. Ha idén is volt fakitermelés akkor még jobb, bár lehet hogy kivágható faanyag híján idén ez elmarad, olyannyira letarolták a hegyet az elmúlt években...
1.-2.-3. felfelé a Romhányi-hegyre, talán a meredekebb kapaszkodónál, az erdős részen jobb lesz az ösvény, a többi agyagos földút
1.-2. a Romhányi-hegy földes útjai
3. Romhány felől érkezve lefelé Alsópetény felé, még a Kékesi Vadászház előtt, háttérben a fák közt balról már kikandikál a házikó. Agyagos mélyút.
Nagyjából Alsópeténytől Felsőpetényig ugyanilyen a talaj, azzal a könnyítéssel hogy itt lesz esélyetek a füves sávokon, zöldebb részeken kikerülni a sarat. Itt a magasabb aljnövényzet miatt ajánlott a kamásli, mert amúgy meg térdig lesztek vizesek.
Alsópeténytől Felsőpetényig erdők tisztások váltogatják egymást, a szekérút középső része könnyítés lehet a növénytakaróval
Ez egy olyan túra lesz ahol tudtok majd örülni az aszfaltnak! :-)
Igen, ismerem ezt az oldalt és még jó néhány GIS szoftvert, melyekkel összelátás-vizsgálatot lehet végezni. Azért rakram be a Google Earth képeit a kiemelt DDM-el, mert ez a látkép nagyon közel áll a valósághoz és még látványos is.
Valóban, a Kriván-hegycsoport délnyugat felé annyira kiugrik a Magas-Tátra főgerincéből, hogy szinte különálló hegynek tűnik. A magassága meghaladja valamennyi, a mögötte (északra) futó főgerincen fekvő csúcs magasságát. A Szvinyica csak 2300 m körüli, az első 2400-as csúcs a Menguszalvi-csúcs, de a Koprova-hágón át hasonló magasságú bordák indulnak a Kriván csoportjába is (Sátán, Koncsiszta, Solisko, Furkota-csúcs - Triumetal). Ezek az éles gerincek csak mégjobban hangsúlyozzák a Kriván helyzetét.
már írtam hogy ezen az oldalon bárki végezhet hasonló vizsgálatokat és földgörbületes profilokat is lehet gyártani.
a piros maszat meg az ami elvileg látszik a Krivánról.
ennyire geológiai szaknyelven nem tudom megfogalmazni, mint te, de tény, hogy a Kriván eléggé kiböki a szemlélődő szemét piramis formájával, de leginkább azzal, hogy a legnyugatibb "nagy" csúcs a Tátrában és mellette a Liptói vonulata már-már dombok halmazának tűnik.
az elején szerintem nem lesz gond, ahogy felértek és szintbe majd lejtőbe fordultok a kékesi vadászház előtt, na onnan bármi lehet
a mélyút szerintem durva lesz, utána Alsópetényből kivezető út is lehet full saras, aztán már a kerítés mellett haladva füves, ott maximum kisebb tavacskákra lehet számítani de sárra nem :-)
viszont Felsőpeténytől Ősagárdig a gerincen hol tölgyesben hol akácosban kígyózó út is földút, de talán nem annyira agyagos. talán.
Ősagárd előtt szántás mellett vezet az út, ősszel jól járható ledöngölt valami volt, de amennyi vizet most kapott, nem merném előre megítélni. de talán ezzel sem lesz baj.
mindenesetre kamáslit azért vigyetek! :-)
ja és szombaton nem tudok veletek tartani, bocsi elfelejtettem megemilezni, programváltozás van
Alsópetény és Felsőpetény között, a völgyben nagy sár várható, volt már, hogy csak a kerítésbe kapaszkodva lehetett araszolni az út szélén, az egészet elborította a víz.
Romhány után legutóbb nem volt szétverve az erdészeti műút, de ha jártak arra erőgépek, akkor ott is várható sár.
Felsőpetény és Ősagárd között részben füves az út, na és gerincen vezet.
