ROCO digi alapkeszletem van (ICE2) es ehez vettem meg hozza a kovetkezo kutyuket:
- 2x mozdony dekoder (Ket regi PIKO mozdonyomat alakitottam at)
- 2x agyazatos valto digitalis allitomuvel
Hat igen, elegge kicsi... :-((( De gyurok hogy szintet lepjek :-)))
Egyebkent keszitettem _sajat_ dekodert is ami az ICE kocsikba fog kerulni hogy az F2-vel lehessen a belso vilagitast az egesz szerelvenyen ki be kapcsolni. A probapanelen mar mukodik mar csak a nyak gyartas van hatra.
Yes, én is mondok egyet: szép dolog a fékgenerátor, meg a jelző szabad/tilos állása, de mintha néhány jelzőnek nemcsak 2 állása lenne. Namost analógban a "szabad csökkentett sebességgel" kivitelezése sem nagy ügy automatikus vezérlésnél, digitálishoz meg ugye kéne egy fékgenerátorhoz hasonló "menjen max ennyivel" doboz:)
Sajnos ez szerintem PC nelkul kivitelezhetetlen jelenleg mert:
1. A DCC szabvanyban a korlatozott sebessegu reszek meg nincsenek leirva teljesen, vannak ra parancsok de nem biztos hogy mindegyik dekoder elfogadja azokat. (Ez a nagyobbik gond)
2. Tovabba problemat okoz hogy a kovetkezo terkoznek tudnia kell hogy "full sebesseggel" jon a vonat vagy "csokkentett sebesseggel" es ennek megfelelo jelet kell a sinre kapcsolnia amikor a szerelveny a terkozbe megerkezik.
Es ha mar beerkezett a terkozbe akkor lehet valasztani hogy "csokkentett sebesseggel atmenjen" vagy "vissza max sebessegre" vagy "alljon meg"
(Ez a kisebbik gond, bar eleg sok relet vagy mar inkabb IC-s elektronikat igenyel.)
Hát, Lenz rendszerem nekem van, sok mindent kipróbáltam már, a hozzászólásaimat is arra alapoztam. Azt hiszem még Neked és a Martisznak van. Vagy tévedek ?
Meglehetosen sok hozzaszolas volt az elmult napokban, ami jo, mert nem ul le a topik, viszont sokszor az analog vs digital harcra vannak kihegyezve a hozzaszolasok.
Lassitomodul :
Analogban - megoldhato egy xtra kapcsolas megepitesevel, rajzok nehany modellvasutas konyvben fellelhetoek.
Digital - LENZ eseten LV101+LG100, ahogy mar leirtak tobben elottem
VAGY RR&Co hasznalata.
Jelzokrol - Okosan megvalasztva a vezerlest, ugyanaz az eredmeny elerheto, mint analogban, sot.
RR&Co-t hasznalva vezerlo SW-nek igen sok mindent meg lehet tenni a palyan, pl lehet blokkjelzoket adni az egyes szakaszokhoz es a program AUTOMATIKUSAN fogja lassitani es/vagy megallitani az adott mozdonyt, lassitomodul nelkul.
Ennyit a fekgeneratorrol - Ennek a megoldasnak a Roco-n es a Lenz-en kivul mindenki orul.
A kell-e nekem digital rendszerre meg mindenki valaszolja meg a valaszt, ne probaljunk eltantoritani senkit attol,hogy a megszokott (direkt nem irtam regit) analog rendszert felvaltsa digitalra.
Van vkinek itt mukodo akar Roco akar Lenz rendszere vagy a mi kis vitank teljesen elvi sikon zajlik ???
Nem egészen értek veled egyet. Az ember álmában lehet akár ürhajos is, söt....
A dolog itt bonyolodik, amikor azt mondod, hogy
"Kisvasutunknál lehetek én a forgalmista és a vonatok mennnek aut. uzemben. Ez lehet anlóg vagy digi. "
Az igaz, söt, csak a kérdés ott van, hogy milyen áron teheted ezt meg, és ahogy irod, 2 vonalon futnak automatikusan a vonatok a 3. meg Te mászkálsz egy vonattal - hol van itt a digitális igény. Ez egy pillanat alatt, néhány kapcsoloval analogban is megoldhato. Nem érdemes a részletekbe belemenni, mert biztosan tudom, ugyanis kb 30 éve volt már egy ilyen pályám.
Ha ugy tetted volna fel a kérdést, hogy egyszerre a fiaddal, lányoddal, barátaiddal szeretnétek "vonatozni", akkor teljesen egyetértenék veled, habár ezt a feladatot is már korábban analogosan igen jol megoldották (CTC vezérlés Ch. Brucetöl).
A digitális pillantnyi elönye csakis ott mutatkozik, ahol egyszerre több vonatot akar valaki individuálisan menetni (azaz vezérelni). Ezt már a dolog természetéböl sem teheti meg egy személy. Azaz ahol nincs társaság ott nincs igény digitálra.
Az sem igaz amit irsz:
"A nagyvasút jelentös részén is hat. Lésd vonatbefolyásolás. "
Ilyen rendszerek elöfordulnak a vezetö mentes metrokon stb. de a nagyvasuton nincs. A legjobb esetben a nagyvasuton az fordul elö hogy ha a mozdonyvezetö megsértette a szabályt (azaz nem követte a jelzök parancsait - amik lehetnek külsö oszlopos jelzök, vagy belsök a modern ICE vonatokban -, akkor üzembe lép egy automatika, aminek rendszerint komolyabb következményei is vannak.
>Én személy szerint ezeket a dolgokat hiányolom a digitális rendszerből... Yes, én is mondok egyet: szép dolog a fékgenerátor, meg a jelző szabad/tilos állása, de mintha néhány jelzőnek nemcsak 2 állása lenne. Namost analógban a "szabad csökkentett sebességgel" kivitelezése sem nagy ügy automatikus vezérlésnél, digitálishoz meg ugye kéne egy fékgenerátorhoz hasonló "menjen max ennyivel" doboz:)
OFF
MAREZ re emilt megkaptad?
ON
ETWG
Egyetértek azzal, hogy először el kell dönteni, hogy mit is akarunk a modell üzemben. De amit írtál az szerintem a két véglet. Kisvasutunknál lehetek én a forgalmista és a vonatok mennnek aut. uzemben. Ez lehet anlóg vagy digi.
Aztán lehetek mozdonyvezető... És lehetek mindkettő amíg a kezeim száma nem lesz véges.
Én saját magamnak olyan rendszert szeretnék megvalósítani, ahol pillanatnyi hangulatom szerint lehetek ez is az is. Pl. Mozdonyvezető vagyok, de közben azért másik vonat(-ok) közlekednek a maguk menetrendecskéje szerint. Ez az aut. és manuális üzem keveréke.
"mert a jelzö nem hat a mozdony mozgására"
Szerintem meg hasson. A nagyvasút jelentös részén is hat. Lésd vonatbefolyásolás.
Modellben is elkel, mert rámszól az Asszzzony : Vacsora, agy egyéb és jön agond.
Az utolsó mondatod viszont szín arany.
BT.
Na, ez kimeritő forditása volt az LG100 doksinak.
Es a zárlat-nem zárlat ügye is megvan ezexerint: zárlat lenne belőle, vagyis előszőr bejön a szerelvény a térközbe, utána átkapcsol a térköz a fékgenerátorra.
Tehát legalább a leghosszabb szerelvény+leghosszabb fékútnyi térköz kell a dologhoz, különben zárlat.
Benne volt az LG100 manuálban, csak elkerülte a figyelmemet, még jó hogy Angeloét nem.
http://www.lenz.com/manuals/modules/lg100.pdf
Illustration2 a kapcsolasi rajz a doksiban.
Attol hogy ez Lenz doksi, a bekotes (marmint ez az abra) tokeletesen alkalmazhato a ROCO fekgenerator bekotesehez is.
A Relay2-t ossze lehet kombinalni a jelzovel is, fenyjelzo eseten a Relay2 kapcsolhatja a jelzo fenyeit is, vagy ha alakjelzonk van visszajelzessel akkor maga az alakjelzo a Relay2.
Ha valaki LB100-al szeretne megoldani Reed cso + magnes helyett, vagy mindezt ketiranyu terkozre szeretne, annak jo kapcsolasi rajz bonyolitast kivanok. :-)
A Lenz eseteben a fekgenerator (LG100) csak a boosterre meno jelet varialja meg. (Minden sebesseg informacio helyett csak azt kuldi hogy "az osszes mozdony 0-as sebesseggel haladjon") Ez onmagaban nem eleg az LG100 utan kell meg egy booster is (LV100 vagy LV101 vagy LV200)
A ROCO fekgeneratoraban (10779) ez a ket eszkoz ossze van epitve egy dobozba.
Mindket megoldas ugyanazt tudja se tobbet se kevesebbet, mindenkinek azt kell megvennie amilyen rendszert valasztott. (Vagy PC-t, vagy semmit :-)
A fekezes menete:
A palyat terkozokre kell osztani, egy terkoz minimalis hossza a leghosszabb vonatszerelvenyunk hossza + a kivant fekezesi tav.
Ha a jelzo "zoldet" mutat akkor semmi nem tortenik a terkozszakasz megkapja a DCC jelet atsuhan rajta a szerelveny.
Ha a jelzo "pirosat" mutat akkor a reles vezerles megvarja amig a szerelveny teljesen beer a terkozbe, eler a fekezesi pontig, es ekkor kapcsol at a rele a DCC sinjelrol a fekgenerator + booster altal eloallitott "fekezo" DCC sinjelre. A mozdony elkezd lassulni es valahol a jelzo elott megall. (Sajnos a fekut erosen fugg a szerelveny fekezes elotti sebessegetol, bar allitolag ezen lehet segiteni.) Azt hogy a fekezesi ponton mi adja ki a relenek a jelet az lehet valtozo, Pl reed rele + magnes, Lenz LB100-al varialt foglaltsagerzekeles stb.)
Ha a jelzo "pirosrol zoldre" valt akkor a rele siman visszakapcsolja az eredeti DCC jelet, es a vonat elindul szepen gyorsulva.
Fontos ! Nem lehet addig atkapcsolni a fekgeneratorra amig a szerelveny teljesen nem ert be a terkozbe kulonben a ketfele DCC jel miatt zarlat keletkezik es a rendszer kikapcsol.
(A mozdonyok soha nem fognak ellentetes allj indulj allj indulj utasitasokat kapni, helyette zarlat lessz.)
Valahol lattam egy jo rajzot az egeszrol, ha rabukkanok belinkelem. Az egesz terepasztalra eleg egy fekgenerator + booster (vagy mindez egyben ROCO modra) es jelzonkent 2db rele.
Egyebkent aki analog palyat szeretne kesobb digitalizalni annak azt tudom javasolni, hogy a jelzoknel ne csak az egyik sinszalat szakitsak meg, hanem mindkettot, mert a DCC fekgeneratonal mindket sint at kell kapcsolni. Ameddig analog uzem megy a palyan addig az egyik feleslegesen szakaszolt sinszalat fixen ossze lehet kotni a tapvezetekekkel, mintha nem is lenne szakaszolva.
Udv:
Angelo
Ui: Nincs fekgeneratorom, mindezt a manual-okbol es a DCC szabvanybol szedtem ossze. Tehat csak elmelet.
Az átmenettel kapcsolatos kérdésem neked is szól :) Átnyálaztam oda-vissza az LG100 manuálját, nincs benne szó konkrétan erről. Sztem amit etwg is írt az logikus: érzékeli a fékező a másik modul jelét (Hasonlóképp van megoldva a DC/DCC modul is, az még bonyolultabb feladat), illetve hogy az egyik parancs magasabb rendű a másiknál. Erre nyilván gondoltak.
Ha valakinek van egy fékgenerátora, max. megnézheti, hogy akkor kezd-e el fékezni a mozdony, amikor a szakaszra beér, vagy csak akkor, ha már minden kereke a szakaszon van. Ha lesz egy ilyenem, megnézem már csak kíváncsiságból is.
Lehet, hogy pongyolán fogalmaztam:
vagy nem sokkal lesz különb az analógnál, csak drágább. És álló helyzetben felkapcsolhatod a lámpát, meg ilyesmi. Ezt úgy értettem, hogy amennyiben automatikára vágysz, és nem manuális irányításra, úgy tényleg nem lesz nagy különbség, mivel azt analógban is frankón meg lehet csinálni.
Ha manuálisan akarsz LokEgerészni, ott már nagy lesz a különbség. Én a néhány nappal ezelőtt feltett kérdésem egyik részében (mellékvonali fejállomás, teherpu. + vonal) pontosan ezért szavaztam feltétel nélkül a DCC-re, mert ez a feladat szakaszolgatva sokkal több kötöttséggel jár, mint amúgy.
Mondok egy szép elvi példát is: Komáromban a mozdonyszínben általában két mozdony is áll egymás mögött, és két oldalra is van a kijárata a mozdonyszínnek. Vagy pl. itt az M47-ek kedvenc parkolási módja az, hogy beállnak egymás mögé, a mozdonyszín előtt.
Namost ezt azért DCC-ben szimpatikusabb megvalósítani, mint analógban.(Csak M47 nincs hozzá:(
vagy nem sokkal lesz különb az analógnál, csak drágább. És álló helyzetben felkapcsolhatod a lámpát, meg ilyesmi.
Hát azért ennél árnyaltabb a kép. Ahogy Matiz is írta, több vonatot irányíthatsz szakaszolgatás és több trafó nélkül, nagyon élvezetes tolatgatásokat, szerelvény-rendezéseket lehet csinálni, stb. Ahogy korábban is írtam, az asztalocskám olyan, mint amit Matiz írt, de azért van pár "kunszt", amit analógban agyonszakaszolgatás és kilométeres kábeldzsungel+kapcsolópult nélkül nem, vagy csak nagyon nehézkesen lehet megcsinálni. És csak 6990 Ft-ot kell rááldozni mozdonyonként, plusz egyszer 30e a kezdőkészlet. Ezt azért még ki lehet izzadni.
A fékezö modulnak a kimetén van egy érzékelö, ami eldönti, hogy van e valamilyen kapcsolat a külvilággal vagy nincs, és csak ezután adja ki a parancsot (illetve ilyan a parancs). A parancsoknak is van bizonyo hierarchiájuk, azaz vannak parancsok amelyeket a dekoder elönybe részesit, ilyen a fékezö parancs is. Azaz addig mig ilyen parancs van a mozdony erre reagál nem pedig a menetparancsra.
Matiz, passz :-)
Nem tudom, miert nincs zarlat, vagy miert nem ugral ossze-vissza a gep. Az utobbinal a kesleltetes lehet a megoldas, tehat a 0-as kesleltetesnel gyorsabban jonnek a jelek, ezert nem tud szemmel lathatoan a mozdony sebessege valtozni (az mas, hogy majd' maghulyulhet a dekoder a folyamatos allj-menj-allj-menj parancstol).
Arrol, hogy ha a mozdony a ket szakaszt athidalja, nem maszik-e at a jel, vagy nem lesz-e zarlat gond,fogalmam nincsmindenesetre mukodnie kell, mert mar sokaknak muxik a dolog...
Miuán ezügyben egerészek napok óta:
Fékezőmodulból csak egy kell, nem jelzőnként egy. a ROCO-é elvileg 2.5 A-t bír, vagyis egyszerre ~3 mozdonyt fog tudni lassítani, ha több, akkor amögé is erősítő kell. Ha jelző előtt akarod megálítani, akkor bizony szakaszolni kell, illetve bárhol akarod használni, ott fel kell cserélni az eredeti jelet a fékező jelével, az elvet nézd meg a Lenz-nél, LG100, van hozzá manuál, érthető rajzzal, a ROCO sztem u.a, csak nincs mögötte erősítő.
Az előttem szólókkal egyetértek, bár csak elvi képem van a dologról, de vagy PC, vagy nem sokkal lesz különb az analógnál, csak drágább. És álló helyzetben felkapcsolhatod a lámpát, meg ilyesmi.
Mi a helyzet átmenetnél? Ha mondjuk egy 118-as (az már elég hosszú) első forgóváza a fékgenerátoron, második forgóváza még a sima boosteren van? Akkor kakukk?
A szakaszolás bizonyos részeit megtartottam. Ha valamelyik mozdonyt programozni szeretném, a többit beterelem a szakaszolt részre, és egyszerűen lekapcsolom a sínt. Ilyenkor az egész pálya egy programozósín lesz :) és mindjárt ki is tudom próbálni, hogy jól állítottam-e be mindent. Persze, ez csak nálam lehet így, mert a mozdonyokon kívül más nincs a sínre kötve/téve; ha lennének váltódekóderek, ilyesmik akkor már nem nagyon lehet ilyesmit.
Amit én megvalósítottam: dekóderek a mozdonyban és ROCO alap szett. Ami pozitív így az analóghoz képest:
-szakaszolás és több trafó nélkül lehet több szerelvényt irányítani;
-jobban lehet tolatni, szerelvényeket összeállítani;
-az álló vonatot ki lehet világítani;
-lassulás-gyorsulást szépen be lehet lőni;
-lassúmenetben (tolatásnál) szebben üzemelnek a gépek.
Nincs piros jelzőnél megállás és a váltókat kapcsolópulttal kezelem, ennyi az össz vezeték az asztal alatt. Egy ideig próbálkoztam én is (lásd a topic elejét) de igen hamar lebeszéltek róla és azóta kiderült, hogy az általam keresett dolgok így, ebben a formában nem....
Lenyeg, hogy a palyan a DCC jel folyamatosan ismetlodik, azaz minden mozdony idonkent megkapja a legutolso parancsat. A fekmodul pedig folyamatosan a broadcast cimre (minden mozdony) egy sebesseg=0 (de nem stop) kuldozget.
A jelzohoz kell egy rele, amivel a jelzo elotti (vagy utanna, ha elethuen csinalod) szakasz tap ellatasat a jelzo allasatol fuggoen a booster vegy a fekgenerator kozott kapcsolgatja.
Ha zold a jelzo, akkor a jelzo elotti szakasz a boosterrol van taplalva.
Ha voros, akkor a szakasz fekgeneratorrol taplalodik. Ide a vonat amikor belep, akkor lassulni kezd, es megall minden mozdonynak megallj! parancs hatasara. Itt ugyanugy van tap, de egyetlen parancsot ismetelget a fekgenerator, a broadcast cimre 0-as sebesseget. Ha zold lesz a jelzo, at kell a boosterre kapcsolni a tapot. A command center (illetve a handheld, rendszerfuggo - a Roconal a Lokmaus a command center) ugyebar folyamatosan ismetli az utolso parancsiot. Mozdony megkapja- hogy hee, en legutobb, amikor innen kaptam a tapot, akkor ezerrel mentem. A dekoder elkezd ezerig gyorsitani, es elindul a vonat a zold jelzo elol.
Ennyi az egesz. Nem nagy tudomany. Zarojelben megjegyzem, ha lentebb elolvasod a topicot (szeptember-oktober magassaga), akkor le van ugyanez irva, igaz maskeppen, pontosabban.
Egy fekgenerator eleg, lenyeg, hogy ne terhedd tul. Nem veszes, azt hiszem 2.5 A a terhelhetosege a fekmodulnak. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerre ket mozdony mozoghat az egy fekmodulhoz tartozo fekszakaszokon, de ennel tobb allhat rajta (allo mozdonynak nagysagrendekkel kisebb az aramfelvetele - kiveve a hangdekoderes mozdonyok, azokhoz nem ertek, en N-ezek, es a hangszoro nagyobb, mit a tartalykocsi atmeroje :-) ) Fekgenerator bekotesenel a polaritasra figyelni kell, mert fustgenerator nelkul is fustolhet a rendszer, celszeru az iranyokat letisztazni.
Ja, es olvasdd at a topicot, a nagytobbseg itt okosodott ki, es tettek meg az elso lepeseket. Vannak jo infok, es ha nem olyan dologgal jon valaki, hogy "magyarazzatok el a DCC lenyeget", vagy rakerdez ismet a harom hozzaszolassal lentebb megvalaszolt kerdesre, akkor hidd el, mindenki szivesen fog segiteni, es valaszolni.
etwg!
Na, már én sem vagyok teljesen biztos benne, hogy kell nekem a digitális technika... :)
Közben megtudtam, hogy a Roconak van fékező modulja, már csak azt nem tudom, hogy hogyan működik! Minden jelzőhöz kell egy-egy darab? Mert ha igen akkor ez nem lenne egy olcsó játék!
azt hiszem Matiz pontosan leirta a kérdés lényegét. Nincs mit hozzá tenni.
Egy jo analog pálya mindent tud amit te akarsz (azaz nem kellenek váltodekoderek meg miegymás), egy sereg kapcsoloval (relével, egyszerü elektronikával) szinte minden megoldhato.
A probléma ott van, ha mozgást akarod kombinálni - azaz individuális vezérlés, és mégis van felsöbb utasitás (a jelzö).
Ezt csak komoly számitogépes rendszerrel lehet elérni, már ha az embernek van ereje meg ideje a szotwareket összehangolni, stb.
A jo analog pályán a DCC mozdonyok is közlekedhetnek, söt az bármikor digitalizálhato (más tápegység), és a DCC mozdonyok is ugyanugy fognak viselkedni mint az analog elödeik. Kivéve a jelzök elötti lassulást amit fékezömodullal kell mogoldani. Az utolagos digitalizálás egy sereg analog kapcsolot feleslegessé tesz, habár mint azt a tapasztalat is mutatja, ártani soha nem ártanak (ha ki kell valamlyik mozdony alol kapcsolni a tápot).
