Rendbe rakhatnák a Bózsva - Füzérkomlós közötti szakaszt is!
Az állapotok változatlanok, a hidak még bírják, de hogy hol a kék?
Méteres növények (repce) között egy időnként igen csak sáros keréknyomban tudtam menni, majd egy idő után (nem loggoltam) visszamerészkedtem, még a "nagy híd" előtt.
Jelzést nem láttam.
Keserves küzdelem volt, az ösvény még látszik, de jelzés sincs, csak a remény, hogy hamarosan vége lesz.
A hatalmas, kidőlt fa még ott van a hídon, csak elkorhad!
Ráadásul itt nem is lehet jogvita, hisz az útvonal az egykori vasút nyomvonala, pár 10.000 forint elég lenne, kimenne két közmunkás kaszával és ágvágóval, a távolság kb. 1 km.
Érdekes, hogy az országút előtti szakasz, melyet egy éve alaposan megtisztítottam, csodás állapotban van, néhány ágat kellett volna metszeni, de nagyon ki volt számítva az időm.
A Füzér - Hollóháza szakasz miatt még visszamegyek a "völgybe", több napos kiruccanást tervezek, lehet, hogy belefér majd egy alapos tisztítás Füzérkomlós felől.
Én többre értékelném, ha ezt a szakasz kitisztítanák, de ne legyünk mások ünnepének elrontói!
Akkor jártam erre, amikor a hídnak csak a vaseleme volt (talán emlékeztek a képre, beraktam), és az Alba Regia forrás helyén is csak épphogy elkezdődtek a munkák.
Ez nagyon szép lett. Tényleg csodálatos és példaértékű a forrás környezetének kialakítása.
Remélem következik a többiek(Szép Ilonka...) rendbetétele is.
Hogy mennyi jelzést kell majd helyreállítani, arról még nincsenek felméréseink, jelenleg nem is járható minden terület. Még szerencse, hogy az OKT festés dugába dőlt, mert így festőink hadba vethetők.
Azért ezt a mondatodat nem tudom hová soroljam. Viccnek azért nem mert maga a téma nem annyira vicces. Sajnos, nagy a kár.
Kritikának meg azért nem, mert nem állja meg a helyét. LEgalább is köreinkben az erdészeti munkákat kellő figyelemmel tudjuk kísérni, hisz legalább oly gyakran járjuk az erdőt, mint a kezelője. A természetvédelmi őröknél meg biztosan gyakrabban, mert őket területünkön az ujjainkon is meg tudjuk számolni és még a bakancsot sem kell levenni.
A fakivágásokról így kellő rálátásunk van, és nem vagyunk annyira elvetemültek, hogy mondvacsinált erdőirtással vádoljuk az erdészeket. Amikor szót emelünk, annak mindíg van alapja. Legalább is nálunk ez így működik.
Az a hatalmas fa, Alsópere után, a Ballai Magyal alatt a Szúnyog völgy őrzője. Áll rendíthetetlenül tán már száz éve is meg van. Ez egy bükk óriás. A Bükkök amúgy 70 éves korukra válnak termő képessé.
Kék kereszt útvonalát a városban tavaly festettük fel. Tavaly előtt pedig a Királyszállási elágazó körzetében, a Csörget völgy torkolata és Királyszállás közti szakaszt. Várat magára maga a Csörget völgy. Vasútállomás melletti beton falon a feliratunk még hiányos, bele kellene írni a km- értékeket, de nincs pontos infóm róla.
Tudni kell, hogy 2012 nyarán a Verga ZRT kivette a turistaútvonalból az Öreg Futóné - Mórocz tető szakaszt. Megbeszélésre meghívták a Veszprém megyei MTSz vezetőjét, Mag Éva asszonyt is. Az eredmény, hogy a régi piros négyzet útvonalára tették rá a KDP-t. Az pedig intenzív zárt vadász terület, a mellett nincs mire festeni jelet. Ezért lett levéve a piros négyzet is. Egy ismeretlen festőcsapat vette le és tovább hozva, a Nagy rét tetőn vitte be a KDP-be. Abba a turistaútkereszteződésbe ér bele, ahol láttad a feliratokat a fán. Mindegyik irány meg lett írva, hogy jól látható legyen. 2013 nyarán értesültem a badar változtatásról, amikor a csapatommal, a Bakonyi tekergőkkel készültem kifesteni a KDP Márkus szekrénye - Alsópere közti szakaszát. Sikerült a Verga vezetőjével, Szedlák Tiborral egyeztetnem. Elismerte, hogy el lett szúrva és elfogatta a felvetésünk, hogy Várpalota felől Kis Futónéig változatlan nyomvonalon haladhatunk, majd az általad említett jó murvás útszakaszon, a Vörös-toronyi kunyhó romja mellett menjünk le Alsópere irányába. Jelenleg ezen a szakaszon műanyag táblák vannak. most festjük véglegesre ezt az átkötő szakaszt. Sajnos, az új piros füzetében még a geodéziai torony van megjelölve. A másik, voltam fent a toronyban és nem találtam a csövön semmiféle számot. Idén tovább folytatjuk a felújításokat és a Vár völgyi szakaszt is újra festjük. Remélem, máskor is visszatérsz mi felénk! Kérlek, vidd hírét! Palotai-Bakony ébred, újra van gazdája!
"...kőkemény milliárdos nagyságrendű üzlet. Nem több, nem kevesebb." Ez így igaz. Kb 20 mrd a tiszta bevétel, és még egyszer ennyi a járulékos (vendéglátás, szállás, prostik...). Hallottam olyan schwabische jagerről aki kilövette a hivatásossal a bikáját, ő meg két hétig a csajokra ürítette a tárat. Mindezt mellényzsebből.
Ha az általad fölvázolt "csak hivatásosok lőjenek" verzió lépne érvénybe, egy évig dögszagban úszna az ország. A vadgazdálkodás tervszerű dolog: öt-tíz évekre terveznek, tudják, hogy adott évben mennyi bikát, tehenet, kocát, vadkant fognak kilőni, ezt minisztériumi szintről ellenőrzik is. Az állomány túltartott, de ha be akarnánk állítani a helyes arányt, hatalmas lenne a kár.
A Káli-medencében van két tanösvény, a kettőt egy egyenes út köti össze, amin a Föld történetét bemutató táblák vannak időarányosan elhelyezve. Az egész út valamivel több, mint egy kilométer hosszú. Az utolsó táblán az szerepel, hogyha az emberi kultúra 8000 évét is ugyanígy arányosan szeretnénk ábrázolni, akkora távolságot kel arrébb lépnünk, mint egy gyufaszál feje.
7 és fél milliárd embert etetni, helyben tartani, a gazdaságot növekedési pályára állítani mind nagyon hasznos - az emberi faj számára. De kellő magasságból nézve ezek is, meg a túrázás, vadászat, stb... is csak egy pillanatnyi felvillanás. Mi a különbség egy ember és egy hangya között, ha az ISS-ről nézed?
1. Azért van szükség a vadászatra mert van erdőgazdálkodás. A vadászat sok lóvét hoz a konyhára, gazdasági tényező, és azért kell télen etetni a (mesterségesen felduzzasztott, magas létszámú) vadat, mert különben felzabálná az erdőt - szintén gazdasági tényező, meg a kerteket.
2. A vadászat hívei - mint azt mások is remekül látják - igen magasan ülnek, nagy a befolyásuk.
3. A nagyragadozók kis létszámban valóban kiválóan szelektálhatnának vadat, de fenn áll a veszély, hogy ilyen sűrűn lakott országban, megtalálnák a falu szélét. A Bükkben valaki kilőtt ősszel egy farkast. A nagyragadozók egyébként nem veszélyesebbek, mint a malacos kocák, vagy a kóbor kutyák falkái. Támadhatnak, de embert nem igen esznek. Pl: a farkas evolúciója ellentétes a kutyáéval, közös ősből kiszedték elődeink a liberális jószágokat, míg a konzervatívok lettek a farkasok.4. Daniel Quinn: Izmael Érdemes elolvasni, igen jó könyv a "ki kit eszik?" témában.
Ma reggel volt a Hajnal-táj műsorában, hogy évente 150ezer vaddisznót lőnek ki. Nem mondták, hogy ez hány százalék, de látszik, hogy a vaddisznót egyértelműen tenyészti az ember. Tényleg nagyon komoly bevételt jelent egy vadásztársaságnak, vagy az államnak a vadhús. Be is vannak tojva az afrikai sertéspestis miatt - amit a kullancs is terjeszthet -, hogy nagy anyagi kiesésük lehet.
Nem kell megideologizálni, az állatok tartása szaporítása, aztán módszeres legyilkolászása (lásd beetetés, hajtóvadászat stb, marha nagy teljesítmény így vadászni!) kőkemény milliárdos nagyságrendű üzlet. Nem több, nem kevesebb.
A többi csak mellébeszélés, duma, porhintés.
Sportnak meg ne is nevezzük mert azzal a többi sportot degradáljuk le.
Ha nem lenne ekkora nagy üzlet a vadászat akkor a döntéshozók helyében csak és kizárólag hivatásos vadászokat engednék az erdőbe puskával, szigorú fegyvertartási feltételekkel, évenkénti alkalmassági vizsgálatokkal, szigorú pszichológiai tesztekkel fűszerezve. Normális, felelősségteljes emberek kezébe adnék csak lőfegyvert. Akkor nem lövöldözne minden hülye úton-útfélen aki egyszer már fegyvert kapott.
( saját szememmel is láttam már olyat hogy az ürge kiugrott a kocsijából, mert látott egy nyulat, meglőtte aztán be a kocsiba oszt irány haza! Megvan az ebéd...)
Igen, akkor rend lenne az erdőkben, akkor hihető lenne hogy tényleg a vadállomány szabályozása a cél, akkor hitelesebb lenne az egész, elhinné mindenki amiket a vadgazdálkodásról mondanak mi miért és hogyan történik. Akkor hihető lenne hogy nem csak a pénzről szól az egész szép ideológiába csomagolva.
De amíg például az egyik fő-fő döntéshozónknak az a legnagyobb problémája hogy énekesmadarakra akar vadászni (talán túlszaporodtak???) addig nincs is miről beszélni, iszonyúan kilóg a lóláb.
Nem is gondoltalak facsókolónak (akkor "radikálisnak" vagy "fanatikusnak" neveztelek volna), és így, ahogy bővebben leírtad, már jobban értem, elfogadom.
Az alant is említett hivatásos vadász barátomtól hallottam azt az álláspontot - valószínűleg ez van a legközelebb a realitáshoz -, hogy mivel az ember már réges-régen belenyúlt keményen a vadállományba, meg az erdőállományba, most már nincs kiszállás. Lehet finomítani meg újabb és újabb módszerek mentén művelni, de nem belenyúlni már nem.
Ha a túlszaporodott (helyenként túlszaporított) vadállomány mesterséges szelekciója az egyik fő érv a vadászat létjogosultsága mellett, akkor a kemény tél okozta természetes szelekcióval mi a probléma? A vadállomány csökkenése? Vagy mégsem ez a cél? Értem én, hogy kevesebb háborítatlan terület áll a vadállatok rendelkezésére (bár több, mint a szocialista érában – intenzívebb természetvédelem, nagyüzemi művelés háttérbe szorulása, stb.), de számomra ez akkor is egy ellentmondás. És számomra ugyanilyen ellentmondások a mesterségesen felnevelt, embertől nem tartó fácánok, ill. a vadaskerti (fél)vaddisznók elejtése, vagy a lódöggel az erdélyi falu szélére „beetetett” és a Kárpátok Géniusza által kilőtt medvék is.
Nem tartom magam elfogultnak. Gyermekkoromban faltam Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond könyveit, pályakezdőként imádtam az idős Széchenyivel is együtt vadászó Janisch Miklós bácsi (vadász)történeteit („a Zsiga ment volna, de a Széchenyi nem mehetett”). A Másfél millió lépés vértesi szakaszán Miklós bácsi volt az egyik vendég, Monspart Sarolta pedig a másik. Nem vagyok „méregzöld”, „bagyolycsókoló”, „faölelő”, azaz nem vagyok radikális természet-, vagy állatvédő. Egyszerűen ez a véleményem. Elfogadom, hogy a vadászat számos ember számára a szabadidő eltöltését jelenti, és tudomásul veszem, hogy mindig is volt egyfajta szerepe a társadalmi hierarchiában. De nem kell megideologizálni, hogy miért hasznos a társadalom számára. Én sem teszem a természetjárás kapcsán.
