Én pont tavaly jártam így. Annyi szerencsém volt, hogy még a fertőzés előtt megéreztem, hogy probléma van és tudtam lépni. Majd semmi... az asszonyt zargattam mindig, hogy szagoljon :)
Amúgy Ő is elkapta de neki "csak" az ízlelése ment el pár napra.
Nekem 2 hónap volt mire azt mondtam, hogy olyan 90%-ra visszaállt...
Én benyeltem a kovidot, és rendesen letompult az íz és szagérzékelésem. Nem tudom mi van a boraimmal.
A gond az, hogy nem íztelennek érzem, hanem harmóniátlannak. Az vigasztal, hogy nem csak a sajátom az, hanem a palackozott is. A cserszegi illata alig-alig átjön, de más nem nagyon. Érdekes a dolog, mert a banán illatát viszont érzem, ami nem egy túl illatos dolog. Meg az is érdekes, hogy az ételek ízét is érzem, olyan, mintha ami savas, ott lenne zavar.
Volt már valaki így? Mennyi időbe telt, míg visszaálltak az érzékszervek?
Igen, az lemaradt, hogy egészséges fehér szőlő (bianca, lakhegyi, zalagyöngye) volt az alapanyag.
Tavaly is hasonló volt, akkor élesztőt nem, csak tápsót kapott. A helyzet amúgy sosem vészes, eddig még mindig sikerült orvosolni de ezek a szellőztetések azért vesznek el, szívesen kihagynám.
Köszönöm a tippet, jövőre megpróbálkozom egy üllepítéssel + valahogy kordában tartani a hőfokot.
Nincs itt nagy gond (szerintem) főleg ha még egészséges is volt a szőlő...
Azt írtad vegyes, többnyire rezi fajták, feltételezem fehér szőlők kerülnek feldolgozásra.
Ülepítés - pár órás - talán még beleférne, illetve a komplex tápsót eloszthatod 3-4 alkalomra.
a 26-27°C nem olyan durva ... a többit meg "csípőből" hoztad de ha csak a nagy tartályban lévő tűnik "problémásnak" akkor már az elejétől figyelj a hűtésre és ne engedd, hogy "elszálljon" a hőmérséklet.
Szia, idén ez volt a menetrend a problémás tételnél (is):
- kézi szüret
- zúzás-bogyózás
- cefrekénezés 1dl/hl 5%-os törzsoldattal
- cefrehűtés petpalackkal, amennyire sikerült
- színlé leeresztése az erjesztő tartályba
- laza első préselés, majd ez is ment az erjesztő tartályba
- másnap tápsó majd utána a felfutatott élesztő a 17°C-os musthoz adva.
Másfél nap múlva már forrt, de nem ment 20°C fölé. Aztán volt egy hirtelen berobbanás amikor 26-27°C-ig emelkedett. Itt kezdtem el hűteni de mivel eléggé véges a fagyasztó kapacitásom, így 20°C alá nem tudtam bevinni, nagyjából ezen a hőfokon forrt ki. Közben még egyszer lett tápsózva.
Amint megállt már le is vettem a seprőről. Nem volt nagyon durva a kémhidrogénesség de érezhető volt, ezért megszellőztettem + kapott 1,5dl/hl törzsoldatot.
Sajnos majd' minden êvben belefutok kénhidrogén problémába.
Ahogy utána olvastam, ezt jellemzően tápanyaghiányra szokták fogni. Több éve próbálkozom tápsóval-élesztővel, valamint a szőlő is kap rendszeresen lombtrágyát de nem sikerül kiküszöbölni.
Kis tartályoknál, ballonoknál minimális az ilyen eset nálam, viszont pl. 300 tartályban szinte minden évben. Mivel házilag kevésbé hatékony a musthűtésem így előfordulhat, hogy van összefüggés a relatív magas erjedési hőmérséklet és a kénhidrogén között? Valamint lehet ez fajtafüggő is? Mindig a vegyes, többnyire rezisztens fajták kerülnek ebbe tartályba...
Kékfrankosra milyen pörkölésű hordót használnak itt az urak? Sok főleg amerikai oldalakon azt olvasom, hogy lágy vagy közepes pörkölésű lenne az ideális, de nekem egy borászszaküzletben kifejezetten le akartam beszélni a barik hordóról. Mégpedi erről: https://vinarnatura.sk/hu/tolgyfahordok/528-barik-toelgyfahordo-borra.html
A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről
[...]
c) * mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben,
[...]
h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben,
[...]
Ennek érdekében az a)-g) pontban feltüntetett helyeken évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni. *
A h)-j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni. *
A h)-j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie. * "
[18/1998. (VI. 3.) NM rendelet]
Gondoltam, csak szólok, egyik ismerös borászt most bszgtja a NÉBIH, de szerencsére egy hónapra elöre bejelentkeztek nála... Arra azért kiváncsi lennék, hogy a Holdingnál is ellenörzik-e az évenkénti legalább 2-szeri rágcsálóirtást, amit te magad csak akkor végezhetsz el, ha van erre szakképesítésed vagy szakképzett alkalmazottad és engedélyed az irtószer használatára.
Anno a köjálos nyanya nekem még azt mondta, hogy ha kérdezik a rágcsálóirtást, akkor azt kell mondani, hogy "biológiai rágcsálóirtást végzeg (é.: egérfogó+sajt kombó), és ha esetleg felszaporodnának, akkor külsöst fogok hívni a rágcsálóirtás elvégzésére". Na, ez ma már nem elég...
Az almasav sokkal durvább, majdhogynem savanyú ízérzetü, sokkal kisebb vele szemben az ember toleranciája, mint a borkösavval szemben. Elöbbit már a szájban érezni, utóbbit inkább csak lenyelés után.
Nem is biztos, hogy kell azt tudni, mi az arány...Viszont én ízleléssel meg tudom különböztetni.
Kezdő vagyok még, sokat olvastam a témához.
Első évben túlkéneztem(10x) a Zenit darált cefrét(írtam is itt sztorikat róla). Sikerült azért hígítással, levegőztetéssel, kéntűrő élesztővel borrá varázsolni. Egy-két tanulság ebből:
- savanyú lett, mint a fene. Ma már tudom, almasav bontás nuku volt, hiszen meg se tudott indulni a magas kén szint miatt, a borkősav meg kivált ám rendesen.
- gyorsan letisztult a bor, csak éppen nem lett finom.
Tavaly gyengén kéneztem a forrás kezdetén-még mindíg elégedetlen voltam az almasav bontással(a Zenit alapból savas), de karácsonyra letisztult, húsvétra igazi, jó palackálló lett(mára elfogyott).
Idén csak a zajos erjedés utáni első fejtéseket kezeltem gyenge kénnel, máris kellemes a sav érzet, megvolt a szükséges almasavbontás-borkő kiválás. Csak most az a fránya cukor nem erjedt ki ekkorra teljesen, és mozgatja, ettől opálos.
Úgy látszik, ebben a szakmában fokozottan igaz, hogy minden év más.
Rosé téma: átlagban olyan 5-6 óra, 22-25 fokos cefrénél. 200 literes a cefrekád, annak a teledarálása volt 1,5 óra, ezt hagytuk állni 3 órát, gyenge préselése volt 1 óra, csapos hordóban ülepítés 1 óra, ezután engedtük le a pincébe. Spontán erjesztettem, kén nélkül, első fejtés után 1 héttel még kissé dolgozik, opálos, színe ígéretes középerős rózsaszínű, íze kellemes.
Egyetértek, csak elenyészőnek tartom az egyik(lezárt, igaz néha nyitogatott)edényből a másik(szintén....) edénybe történő élesztősejtek átvándorolt számát a beoltott, vagy csak a termőhelyről a szőlőszemeken behozottakhoz képest. Még annyi, hogy a mustnyerés az udvaron történt, onnan tömlővel engedtük az erjesztőedénybe(amik már "bekaphattak" egy kis pinceflórát).
Na, kezdek jól belekeveredni, hagyjuk is. Fő, hogy nem okoznak borhibát, őseink mindenféle mikrobiológiai tudás nélkül is készítettek borokat(gyerekkori emlékem a jóízű bor), ma meg már meg nem iszom a "csinált" borokat, ritkán találok közöttük kellemest, élvezhetőt, és itt nem a pancsoltakra gondolok ám, hanem nagy pincészetek középkategóriás boraira.
Próbálok HÁZI bort készíteni a családomnak, barátoknak.
Nem használtam szőlőhöz pektinbontót. Idén kicsit éretlenebb volt a Zenit, kemény induló savakkal, de sokkal illatosabb, finomabb ízű. Elhúzódó a kiforrás, ráér, csak egészen másképp viselkednek, mint tavaly.
A Zweigelthez nem adtam semmit(fajélesztőt sem), hozta a Mátra lábától az ottani flórát. Na, ebben voltak habzó, úszó szigetek(felsőerjesztésű élesztőnek gondolom).
Légtér ugyanaz(a pince). Erjesztés üvegballonokban, saválló söröshordókban, értelemszerűen dugózva-szerintem onnan nemigen jött ki számottevő gomba. Érdekes, hogy volt egy fahordós is,na az elég jól letisztult. Zenit fajélesztőt kapott. Gáz biztos van még, érzem az ízén, meg buborékos a flakonban, amibe kiengedem a kóstolót. Tavaly gyorsabban kierjedtek, hőfok 16-18 fok volt mindkét évben, idén induláskor semmi ként nem kapott, tavaly gyengén kéneztem a mustot. Lehet, az is segít tisztulni.
Van még idő decemberig azonban az aszályos időjárás miatt a pektin (akár bontottál akár nem) is bekavarhat, ha nagyon nem akar januárra-februárra tisztulni adjál neki egy kis enzimet.
Ha a zenitet ugyanabban a légtérben erjesztetted, mint a másik kettőt, akkor jó eséllyel azok is a fajélesztőddel erjesztődtek, a fajtát ismerve feltételezve, hogy a zenit erjedése volt a korábbi. A tisztulás sebessége sokmindentől függhet, az egyik közülük a borban lévő gáz.
Más téma: idén valahogy nem tisztulnak úgy az új boraim, mint tavaly, még mindíg opálosak, van maradék cukor(ízén érzem), gondolom a lassú erjedés tartja lebegésben a finom seprőt.
A Zenit-et oltottam fajélesztővel, a Zweigelt rosét és vöröset nem, bepróbálkoztam spontán erjesztéssel, kén nélkül. Volt csekély felsőerjesztésű élesztő is, eddig ilyet nem láttam, egy kis habos trutyi maradt a tetején, nem romlás(szerintem), lehettek a vadélesztők a tettesek?
Első fejtés a kotyogók leállása után megvolt, kapott gyenge kénezést, a felső habot leszűrtem(finom szűrővel lehalásztam), most várom, hogy tisztuljon. Nem tervezem újraerjeszteni, figyelem, kóstolgatom.
Múlt évi tételek decemberre szépen letisztultak, tükrösek lettek spontán módon.
Ez ennyit tud. Törölgetni kell utána, és annyi. Dugózás után akár lehet lemosni is, főleg párás pincében biztos penészedni is fog. Persze akkor meg szárítgatni kell.
A megszívás oldal nem zavar ;-) bár lehet teszek egy lábszelepet a szívócső végére és úgy próbálom ki a harmonikát mert az tetszett benne, hogy nem nem nagy erővel nyomta a folyadékot a palackba mint harmonika nélkül.
Ami viszont gond, hogy összeborozom a palack nyakát ahova egy lendülettel csavarnám a Pilverkupakot.
Na de mit várok egy pár ezer forintos (olasz) műanyag biszbasztól ;-)