Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Az energetikai tanúsitványnál gondolom a tanúsitó már lusta volt beleirni a falak/födém/lábazat hőszigetelését és nyilászárók cseréjét. Márpedig ezek nélkül lehetetlen elérni a "B"-t.
(azt azért megsúgom neked (mint tanúsitást is végző szaki), hogy az elérhető minősitési osztályt saccra irjuk be, tapasztalati módszerrel. Az egyszerűsitett tanúsitásnál (ami 10-20e Ft) nem lesz ember, aki neked végigszámoljon mindent.
Rendes helyiségenkénti hőigényszámitás különböző hőszigetelési vastagságokkal és megtérülési számitásokkal, általában 30e Ft körül mozog.
Kérdés mit ért a falak jól szigetelnek-en? Le vannak szigetelve, vagy másfél méter vastagok?
Az én tapasztalataim szerint , az nem a leghelyesebb sorrend, ha valaki először cserél kondenzációs kazánra, majd utána pár év múlva szigetel.
Fordítva kellene, vagy egyszerre!
Ha megveszi a szigetelés utáni hőigényhez méretezett kazánt, akkor amíg nem lesz leszigetelve, nem tudja kifűteni a házat. Aztán jön sírni, hogy mekkora átb@...s a kondenzációs kazán, és mennyire nem érte meg.
Vagy ha éppen ezért nagyobbat vesz, akkor meg a szigetelés után lesz a panaszáradat, hogy mit tegyen, mert folyamatosan kapcsolgat, sokat fogyaszt.
Korszerűsítési javaslat: az épület hőtermelő kazánja elavult, melegvíz villanybojleres. A padlófűtés miatt javasolt a kondenzációs kazán, indirekt fűtésű tárolóval kiegészítve.
- Nincs olyan ablak/ajtó ami megfelelő lenne! (Pl. faablak 120*100 2,6W/m2K - előírt 1,6W/m2K, műanyag ablak 150*150 szintén 2,6-1,6, ajtóknál is nagy az eltérés a normától)
- hideg/melegpadlók szintén nem megfelelőek (ezt nem is tudom értelmezni, talán túl szigorú a mai követelmény?)
- padlásfödém jó, szigetelés jó (10+15cm ISOVER)
- teherhordó fal (Habisol 30) nem megfelelő
- tetőtéri ablak melletti szigetelés jó
- válaszfalak nem jók.
hogy a francba nem javasolt a készítő a szigetelést és az ablakcserét???
Csak azt tudom elképzelni, hogy az energiafelhasználás sokkal nagyobb súllyal szerepel a számításban!
Segítene valaki ezt értelmezni nekem. Továbbra is jól gondolom, hogy sorrendben a helyes: 1. ablakcsere 1.0k-s ablakokra, 2. szigetelés min. 12 cm-es Nikecell-el, 3. kondenzációs gázkazán + indirekt tároló, 4. hideg/melegburkolat szigeteléssel?
Sziasztok, szeretnek segitseget kerni hogy szerintetek mekkora zart egesteru kazant kelle vegyunk egy 100 nm es hazhoz es egy 60 nm es muhely/iroda befutesehez? Nem ertunk ehhez, erdemes kondenzacios kazanban gondolkoznunk, vagy nem?Illetve amiket lattunk a neten hasznalt kazanok azokat erdemes nezegetni vagy ebbol nem szabad ujat venni? A haz regi , de a falak jol szigelenek, csak az ablakok regiek, remelhetoleg 1-2 even belul ki tudjuk oket ujakra cserelni. Koszonom Judit (Persze mondanak a futesszerelok mindenfeleket, de gondoltam jo lesz ha itt megkerdezem.)
5 éve is volt aki 4-5 cm hőszigetelést rakott(volna) a padlófűtés alá !
Akkor mennyit raktak/rakhattak 20 éve ?
Éppen 5 cm lépésálló kőzetgyapotot! :-)
Bár az akkor alkalmazott vastag betonrétegnél vékonyabb alkalmazásával talán volna mód a szigetelés fokozására, nem gondolom, hogy reális időn belül megtérülne az átalakítás.
Ennél szerintem többet jelentett az, hogy a homlokzat szigetelése után jelentősen lehetett csökkenteni a padló előremenő és ezzel együtt persze a padló maghőmérsékletét, ami ugye magával vonta a lefelé való veszteség csökkenését is.
Igaza van KömKelnek: ha a teljes költséget nézed, a 2x vastagabb szigetelés arányaiban nem sokkal drágább. A végletekig fokozott szigetelésnek nem látom értelmét, viszont 10-12 centi EPS (vagy 7-8 cm akciós grafit reflex) esztétikailag sem vágja tönkre a házat, és jellemzően ilyen vastagságtól lehet optimális befektetés-megtérülés viszonyról beszélni.
A fent említett cikkben nem a konkrét számadat a lényeg, mert az talán már nem is aktuális, illetve a vizsgált falszerkezet is eltérő a Tiédtől. Viszont jó példát mutat arra, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venned, és a mostani árakkal behelyettesítve, konkrétan a Te házadat megvizsgálva nagyjából kiszámolható, hogy pl. 6-8 éves távlatban milyen vastagságú szigetelés lenne az ideális.
"Van valahol egy érhető leírás arról, hogy a lent általad említett részek (födém, homlokzat) milyen részt képviselnek a teljes ház energiaszükségletéből? Konkrétan."
De a nappali járólap fel lesz szedve, meg a többi helyiség (fürdőszoba, +4 szoba) is fel lesz újítva: amúgy sem vagyok a híve a szőnyegpadlónak (poratka miatt sem, érzésre sem), laminált padlót gondoltam cserélni. (Na, pl, ezt sem tudom, hogy milyet meg hogyan?).
Nézd, nem kérdés, hogy a quadrigát cserélni kell. A tulaj is megmondta: ezt cserélné először, (ha ő venné meg), más kérdés, ha így van, miért nem cserélte eddig? Nyilván családi háttér, pénzügyi helyzet is közrejátszott. Nem ismerem pontosan a típust, de állítólag egy tök egyszerű szerkezet, annak előnyével és hátrányával. És 1990-től működik, valószínűleg gazdaságtalanul, nem kérdés, hogy csereérett. A kérdés majd, hogy mire?
Azt gondolom, hogy kazáncsere + bojler + szigetelés + műanyag ablak (min. 1,0 Wm2K) sokat fog segíteni. Ez a terv.
Amúgy 3 szintes, (elnéztem), összesen 172m2+48m2-es, ebből a nagyobb az a középső szint+tetőtér+garázs, az alsó meg egy különálló lakás, albiba kiadva. :-) (Fűtés megoszlik).
A ház szélről a 4., közrefogott, egyik oldalán frissen szigetelt, a másik oldali ugyanolyan, építéskori állapotú, mint a kinézett ház. Idén szigetelés, ablakcsere, jövő tavasszal fűtéskorszerűsítés a terv.
Azt gondolom, maga a padlófűtés jól meg lett csinálva, csak hozzá egy pazarló kazánt terveztek. Miért? A '90-es évek elején rohadt olcsó volt a gáz (emlékeim szerint, azért kötött rá mindenki...(?), most (nem tudom, én 90 Ft/m3-t fizetek most, a 140 nem tudom hol annyi). Talán ez az oka.
Korábban írod, hogy 86 eft /hó volt egy gázszámla. Nem sokat mond ez, mert lehetett késleltetett bediktálás is. De ha tényleg kíváncsi vagy a gázfogyasztásra akkor megnézed a gázórát, amit nagyjából 10 évente cserélnek. Mint írtad a melegvíz bojlerről jön, tehát csak fűtés és főzésre megy a gáz.
egy ekkora ház folyamatos használat mellett elhasznál 3000 -3500 m3 gázt évente. legyen a magasabb érték. Az is 140 ft -tal számolva 490 eft /év, azaz 40,8 eft /hó. legyen 41 eft / hó. Valami nagyon nagyon nem stimmel ott. De mindegy. Ha jól leszigeteled a házat sok energiát megtakaríthatsz. Tehát alaposan utána kell nézni a fogyasztásnak.
De még egyszer : az a 86 ft -os számla sokat nem mond. Az lehet igaz is pl. csúcshidegben csúcsfogyasztásnál.
Ha az eladó ad egy felhatalmazást, akkor a gázszolgáltató több évre visszamenőleg is tájékoztat a gázfogyasztásról. Ha folyamatosan lakták az egész házat, akkor is olyan 3000 -3500 m3 /év körüli értéknek kell lenni a fűtési gáznak.
Ha ügyesen csináljátok a szigetelést és ablakcserét, lehet ennek akár 50 % -a is.
Igen, a helyes szó valószínűleg a "javasolt", nem az előírt, igen.
Mellesleg a ház legmagasabb fűtésszámlája 86e Ft volt (Ez azért durva, most átlagosan 7 e ft/hó fizetek egy lakóparki, 6 éves házban, ahhoz képest)
Mivel nem tudom, hogy az "E" minősítésben mennyi része volt az elavult gázkazánnak (ami természetesen működőképest, de energiapazarló), talán a minősítésből kiolvasható (még nem láttam), de akkor a sorrend az 1. ablakcsere 2. szigetelés 3. kazáncsere lesz. (Érdekességképpen, jövő nyáron tervezzük a beköltözést, addig felújítás 1000-rel)
Sok homályos dolog van abban a szakvéleményben, vagy mifenében.
Ha működik az az amerikai kazán,miért cserélnéd le , puszta pénzkidobás.
gondolom az aki készítette azt a tanúsítást javasolt valamit, de nem előírt.
Tehát ismerd meg a házad és készülj a hőszigetelésre, de ne 5 cm .re hanem legalább 10 -12 cm rakassál fel. ez a rossz hatékonyságot ráfogni a fűtésre merészség. egyébként is kapsz jó kazánt már 300eft ért is (természetesen kondenzációst ) de a járulékos költségekkel az lesz kb. 700 eft is. tehát szigetelj, aztán majd a többi.
de vedd meg előbb a házat, ismerd ki, aztán rombolj !
5 cm hőszigetelést is ugyanúgy ~2000 Ft-os áron raknak fel, mint a 10 cm-t, és a kettő között az árkülönbség nagyjából 900 Ft/m2, azaz dupla vastagságnál csak 20% az összköltségre vetitve.
A hivatkozott jogszabályt átolvasva, szerintem, ez (az előző oldal, 129. oldal alapján) arra vonatkozik, hogy az államnak milyen lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a jövőbeni beruházások és felújítások számára forrásokat biztosítsanak, amelyekkel elérhetőek ezek a célértékek.
Nagyjából, rám nézve ez nem kötelező érvényű, mert nem hiszem, hogy az állam előírhat számomra ilyen beruházást. Igen, saját magam döntöm el, hogy milyen vastagságra szigetelek. És mivel most veszem, eladni nem tervezem egy ideig (bármi közbejöhet persze), de nem is akarom A+ minősítésűre "felhúzni", hiszen, ha a C kategória a cél, tök fölösleges (ha a pénz korlátlanul rendelkezésre állna, nem gondolkoznék rajta). Azt nem tudom még, hogy a most "E" besorolásnál mennyit számít majd pl. az 5 vagy 10 cm szigetelés, hogy közelebb kerüljek hozzá, de mégegyszer, nekem bőven elég, ha a 25 éves házat a mai szabványnak megfelelő energetikai besorolásra hozom, és nem készítem fel a jövőben elérendő, szigorú normákra. Olyan ez pl. mint az autóknál a fogyasztás: csak mert lehet olyan autót kapni, ami 3 l/100km átlagfogyasztású, én beérem a 5.5 literessel is.
Van valahol egy érhető leírás arról, hogy a lent általad említett részek (födém, homlokzat) milyen részt képviselnek a teljes ház energiaszükségletéből? Konkrétan.
Nincs olyan, hogy elég, vagy nem elég. Ha nem tervezed a közeljövőben a ház eladását. akkor az már a Te igényeden és pénztárcádon múlik, hogy hány centi EPS-el szigetelsz. Ha csak vékonyabb szigetelésre futja, már az is több, mint a semmi. De ha hosszú távlatban gondolkodsz, akkor érdemes fontolóra venned a vastagabb szigetelést.
Az említett cikk 2012-es, az épületenergetikai követelmények pedig folyamatosan szigorodnak.
Homlokzat esetében a jogszabályok szerinti minimum 0,45 W/m2K, a javasolt minimum érték 0,3 W/m2K.
Az új energetikai előírások azonban már sokkal szigorúbbak (számszerűen a 130. oldalon részletezve):
Vagyis 2018-tól a homlokzati falak esetében 0,24 W/m2K lesz a jogszabályban megfogalmazott minimum érték. És persze nem elhanyagolható a födém, a lábazat stb. megfelelő szigetelése sem..
Az alábbi témában kérnék tőletek segítséget. Egy kb. 140+50 m2-es sorházat szeretnénk hamarosan megvásárolni. A ház kb. 25 éve épült, akkor korszerűnek minősülő főként Leier Habisol 30-as építőanyagból.
A lakásban padlófűtés van, járólap és padlószőnyeg burkolattal.
A fűtés jelenleg egy amerikai Quadriga típusú gázkazánnal üzemel és villanybojler adja a melegvizet.
A ház energiabesorolása "E", nagyrészt a korszerűtlen fűtésnek köszönhető: a fűtés szabályozása termosztáttal, 2 keringetőszivattyú vezérlésével történik.
Az energetikai javaslat kondenzációs gázkazánt ír elő, olvastam, hogy a víz előállítását nem biztos, hogy úgy kellene megoldani, hogy kombináltan, hanem külön gázbojler is elegendő.
Én egy alsó-középkategóriás gázkazánra gondoltam. Hol kell keressek, milyen márkáknál?
Kb. 500e Ft-ot szánnék rá.
Itt találtam hasznos információkat. Mivel számolhatok?