Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A szovjetek sose adtak fejlett technikat az araboknak!
Erre legjobb pelda a T-64, amit egyaltalan nem kaptak meg (vagy az itt offtopic KRUG).
A 70-es evek legvegen volt talan a leglatvanyosabb a kulonbseg:
-szovjet hadsereg: 1. lepcso T-80, 2. lepcso T-72-t (es persze az 1. lepcsotol leadottat) kapott
-VSZ hadseregek: 1. lepcso T-72-t kapott (a 2. lepcso az 1. lepcsotol leadott technikat kapta)
-arab 1. lepcso: T-62-t vasarolhatott csak.
Persze egy kicsit kesobb mar ok is megkaptak a T-72-t, de pl. Irak nem veletlenul harcolt 1991-ben gyakorlo loszerrel: ok csak a 3VBM-3 es 3VBM-8-t kaptak meg (245 es 290 mm atutessel), mikozben a legelterjedtem szovjet loszer 500 mm (az akkor legfejlettebb 600 mm) atutessel rendelkezett.
a T64, ahogy írtam, egy igen fejlett harckocsi volt, igen sok műszaki problémával!!!! többek között ilyen volt az automata töltőrendszer is .... és mégegy nagyon fontos, az 1970-es évek végén még mindig túlsúlyban volt
bocs, kijavitom magamat ... a centurion a kora egyik legjobb harckocsija volt
persze HK-t HK-val nem lehet összehasonlitani, de az arab-izraeli háborúk elég jó összehasonlitások .... az oroszok, gyakorlatilag a legjobb fegyverrendszerekt telepítették a legtöbbször orosz személyzettel, míh Izraeli részről a legmodernebb francia, és amerikai technikát ... az egyiptomi hadsereg harceljárása 100%-ban orosz tanácsadók alalpján került meghtaározsára
"a 70-es évek...a kor legfejlettebb páncélosa, a centurion"
Azert ez a kijelentes nagyon durva.
A centurion nem veletlenul a 40-es evek termeke, az akkori szinvonalnak felel meg.
Ezzel szemben a T-64A, aminek a tomeggyartasa 1967-ben indult, egy hatalmas technikai ugras volt, hiszen ebben volt pl. automata toltoberendezes, szendvicspancel, 125 mm-es loveg, vagyis a nyugati harckocsik 1979-ig nem ertek el a szinvonalat (vedettseg es tuzero tekinteteben).
Te irtad, hogy a centurion 150 mm-es pancelzattal rendelkezik. A T-64A pedig 450 mm CE pancelzattal.
"a T-64 soha nem lett legendás harckcosi"
Hat persze, mert az volt az erdeke a gyartonak, hogy ne keruljon reflektorfenybe (annyira modern volt, hogy nem csak az arabok, de a VSZ orszagok sem vasarolhattak belole).
"a Leo 1 a korának egy igen fejlett páncélosa volt, melyről ki merem jelenteni, hogy egy esetleges háborúban egyértelmű fölényben lett volna pl. a T-55-ösökkel szemben"
A masodik felevel egyetertek.
Csak ezzel az a gond, hogy 1965-tol gyartottak a Leo-1-t, es az ezeket levalto Leo-2-eseket 1979-tol. Kicsit leegyszerusitve mondhatjuk azt, hogy igen, 1965-tol 1967-ig relevans az az allitas, hogy a Leo-1 egyertelmu folenyben volt a T-55-tel szemben.
Azonban 1967-tol 1979-ig egyertelmu hatranyban volt a T-64A-kal (es kesobb a T-72-kel) szemben.
Segítséget kérnék. Olvastam nemrég egy jó összehasonlítást,harckocsitípusokat hasonlította össze, keletit-nyugatit, meg elemezte hosszan hogy a különböző hadseregek milyen tankokkal és milyen felszereltséggel (altípus, harcérték) rendelkeztek. Az volt a végső következtetés hogy a VSZ-ben egyedül a szovjeteknél volt kellő számú és kellően modern, legfejlettebb harckocsi.Nyugaton szintén csak az USA-nak voltak a legfejlettebb harckocsijai.
De most az istennek nem találom, le meg nem mentettem, pedig le szoktam ilyeneket. Olyasmi volt mint a légvédelmis topikban sokat emlegetett HT összefoglaló, de nem abban van. Ha valaki a leírásomból rájött az legyen szíves írja meg ide hogy hol található, vagy ha időközben én megtalálom, akkor én. Kösz :)
nyugodtan kijelenthető, hogy a mind a T-55, mind a T-62 elmaradt bizonyos tekintetben a nyugati modellekkel szemben ... minőségi ugrás a T-64 megjelenése jelentett, de az egy egészen más fejlesztési vonal volt, számtalan újeszerű technikai megoldás miatt a T-64 soha nem lett legendás harckcosi, a belőle kifejlesztett T-80-asok (mint a Szu csúcsfegyvere) pedig nemhiába ment végül zsákutcába
én úgy tudom, hogy a szovjetek egyes magyarországi laktanyákba állomásoztattak T64-el felszerelt páncélos egységeket, de erről egyelőre nem találtam irodalmat :-(
én szombathelyi vagyok, és határozottan emlékszem , hogy amikor általános iskolában 1 napra látogatásra meghívtak minket a szovjet laktanyába, és az önkétes gyerekek mehettek egy kört a harckocsikkal, ott nagyon emlékszem rá, hogy a tankokon reaktív páncélzat volt (persze ezt akkor nem tudtam) ... az 1980-as évek közepén tudtommal csak a T-64, T-80, és a T-72B modellek rendelkeztek reaktív páncélzattal
a T-62-es homlokpáncélja 200+ mm volt, míg a centurion legvastagabb részén is max 150 mm .. a súlytöblet abból adódott, hogy kb. 1 méterrel hosszabb volt, és fél méterrel magasabb .... kialakításánál fogva a T-62-nek, papíron, jobbnak kellett volna lennie; a harcok viszont bizonyították a centurion magasabb harcászati alkalmasságát ... az 1946-os dátum megjelölése olyan, mintha a T-34-/85-ről azt mondanánk, hogy 1937-től
ne feledjük, a kor legfejlettebb páncélosa, a centurion sem volt sokkal jobban páncélozva, mégis könnyedén végeztek a sokkal erősebb páncélzattal, kialakítással felszerelt T-62-esekkel
ne haragudj, de ez így nekem nagyon nem kerek...
Leopard 1 hadrendben 1965-től, kb 40 tonna
Centurion hadrendben 1956-tól, 52 tonna
T-62 hadrendben 1961-től, 40 tonna
Mitől fejlettebb a 20 évvel korábban tervezett Centurion és miért nincs sokkal jobban páncélozva 12 tonnával nehezebben?
Nade, most az van (2018-at irunk), hogy a 30-40-50 eves nehezpancelosok a muzeumokba tartoznak, nem a harcmezöre (különben harcmezö Europaban egyszerüen nincs es belathato idön belül nem is lesz).
Ezen "aggastyan" pancelosok pedig a modern ATGM-ek ellen (hellfire, brimstone, ...) nem egy sulycsoportban jatszanak.
a 70-es évek páncélosfejlesztéseit, főleg a 73-as arab izraeli háború okozta ATGM sokk miatt, pontosan az határozta meg, hogy kevés páncél, nagy tűzerő, de nagy mozgékonyság ... ne feledjük, a kor legfejlettebb páncélosa, a centurion sem volt sokkal jobban páncélozva, mégis könnyedén végeztek a sokkal erősebb páncélzattal, kialakítással felszerelt T-62-esekkel ... a mai irányvonal 'csak' a 80-as években kezdődött el, ekkor kezdtek megjelenni a brutálisan páncélozott, motorizált, tűzerővel rendelkező M1, Merkava, Leo 2, Challenger típusok ... érdekes, hogy a szovjet harckocsifejlesztés továbbra is a közepes tankban gondolkodott, ezzel alaposan le is maradtak a fejlett nyugati modellektől ... tovább kellett az a technológia ugrás is, mellyel megjelentek a fejlett erőátviteli rendszerek, modern dízel-motorok, különleges ötvözetek .... ma egy modern páncélos a 60 tonnájával úgy mozog, mint egy átlag személyautó!!!! ... a gázturbinás M1-eskről nem is beszélve (elképesztő üzemanyafogyasztással párosulva) .... maradjunk annyiba, hogy a Leo 1 a korának egy igen fejlett páncélosa volt, melyről ki merem jelenteni, hogy egy esetleges háborúban egyértelmű fölényben lett volna pl. a T-55-ösökkel szemben
Nehéz megérteni a típus tervezőit. Nevetségesen vékony a páncélzat. Szemből még ugyan megvédte volna a T-34 85mm-es lövegétől... Oldalról szerintem max 14,5-ös géppuskának áll ellen. Ahogy nézem a tornyot, a hátulja talán még a 12,7-essel is átlőhető.
Nagy szerencséjük volt a típus felhasználóinak, hogy nem kellett bevetni semmilyen komolyabb ütközetben. Hullottak volna mint a legyek.
Akkor valami hidraulikaolajat nézzél, szerintem az jó lesz bele. Lentebb linkelve ami volt repülőgépekhez való az nagyon drága, szerintem azt semmi nem indokolja a te esetedben.
semmi extra, a hidraulika rendszer kitolja/behúzza a mankókereket; kinyitja/becsukja az első hullamterelőt, és hátul a propeller nyílását; ill. ugyanez a hidraulika rendszer felelős a kormányrásegítésre ... azt mondanom sem kell, hogy ezt az orosz mérnökök kézi csapokkal oldották meg, így semmi nem megy egyszerre :-) ... a mankókereket csak álló helyzetben szabad leengedni, ugyanez vonatkozik a hullámterelőre is
Részemről befejezettnek tekintettem a témát, de ma iratrendezés közben kezembe akadt egyik traktorunk 2 évvel ezelőtti NKH műszakin kiállított JÁRMŰ MŰSZAKI ADATLAP. Ezért ezt a hozzászólást még megírom. :)
A táblázat utolsó cellájában többek között ez áll: "Záradékok: 042 Sebességkorlátozás 25 km/h."
(és a traktor tényleg csak 25km/h-val tud menni, valóban is és a gépkönyve szerint is)
Megkímélem a topikot az adatlap feltöltésétől, magamat pedig a szkennelésétől és személyes adatok kitakarásától. :) De ha nagyon szeretnéd, egye fene, megcsinálom :)
Szerintem azonos viszkozitási osztályban bármilyen jó-minőségű hidraulika olajat belerakhatsz. Gondolom nem akarod sarkvidéken használni.
Így van, egyetértek. Szerintem sincs sok értelme tízezreket kiadni azért a speciális olajért. Normál hidraulikaolaj is megfelelő lesz, csak az a lényeg, hogy HL/HLVP jelű (= kopásgátló, oxidáció és korróziógátló adalékkal) legyen és jó minőségű.
ez hülye kérdés, de egy hobbijárműnél ez nagyon számít, amit mondjuk 2 hetente indítok be? ha nem megfelelő hidraulika-olaj van benne, akkor mi történhet?
Na, utánanéztem a hidraulikaolajnak... Nincsenek jó híreim. Az AMG-10 repülőgépeknél használt speciális olaj. Van ugyan megfelelője, de eszement drága:
Mobil Delvac 1330, Mobil Delvac Super 1300, 15W/40, 10W/30
Shell X-100 Motor Oil 10W/30
AMG-10 olaj megfelelőjének utánanézek. Volt egy Locust 752 homlokrakodónk, ha jól emléxem a leírásában volt valamiféle táblázat az olajokról, és az AMG-10 biztosan benne volt.
gondoltam, mielőtt a mankó-kerékkel foglalkoznék, előtte lecserélem az olajat ... az AC pumpa membránjának cseréje óta, csak kiszivattyúztam nagyjából, de nem lett az igazi :-( ... sajnos elég sok benzin volt benne ... szóval tegnap este még kifolyattam belőle kb. 10 liter olajos-benzines valamit, amit ugye óvatosan nem lehet, úgyhogy tiszta olajos lettem :-)
többekkel beszéltem, és azt javasolják, hogy 15w-40-es olajat tegyek bele ... erre eddig nem nagyon figyeltem, esetleg megerősítés, ötlet? köszi
Ha a vonatkozó rendeletek minden pontját be akarnád tartani szóról-szóra, akkor sok gép műszakin nem menne át.
Ahol a törvény lehetőséget ad egy járművet lassú járműnek vizsgáztatni (mert lehetőséget ad), és a tulajdonos él vele, az nem bűn. Pont. Nem kell a jogi duma.
Engedelmeddel üzembehelyezési tanáccsal majd inkább vizsgabiztost keresek meg. :) Egyébként nincs se harckocsim, se páncélozott harcjárművem.
A 3 felsorolt pontod egyike sem igaz, azért azt tudd. Valószínűsítem hogy földet csak virágcserépben láttál, különben nem írnál ilyet, de ebbe nem menjünk bele.
Jobban nem megyek bele, mert OFF, ugyanis ez nem MG. fórum.
1. Ahonnan nincs kitiltva ott közlekedhet, lakott területen belül és kívül egyaránt.
2. Sose volt olyan üzemi úthálózat, még a megboldogult TSZ időkben sem, hogy mindenhová el tudtak menni üzemi úton, amire inkább a földút a helyes kifejezés..
3. Ez egy közhely, amit szeretnek puffogtatni olyanok, előfordul ilyen is, de nem általános, és nem ez az oka az első 2 pontnak.
Az utolsó mondatod sajnos igaz, persze nem mindenkire, de előfordul.
Nem, a gépjármű műszaki adatlapja nem tartalmazza a végsebességet*, és a trafipax általában nem érdekes, a gyártói végsebesség számít. Illetve a trafipax alapján elrendelhetik az auto műszaki ellenőrzését és kiderülhet hogy valaki átalakította, ez esetben megint felmerülhet bizonyos bűncselekmények gyanúja.
Ami a "fél ország kamu piros rendszámmal traktorozikot" illeti, ezt az állításodat nem tudom ellenőrizni, de jusson eszedbe hogy a vállalkozóknak vajon mekkora százaléka vesz időnként számlákat és vajon hányan robogóznak rendszám nélkül 125 ös vagy nagyobb motorral. Ez egy ilyen ország simán kinézem a mezőgazdasági vállalkozók egy részéből is, hogy így csökkenti az adóját.
Ha betűről betűre a jogszabályt néznéd, senki nem mehetne ki az utcára
:) Dehogynem. Ne vicceljünk már.
Summa summarum, ha esetleg a lassú járműnek nem minősülő harckocsidat lassú járműnek szeretnéd vizsgáztatni, akkor a jogi tanácsom az az, hogy ne tedd.
* Megnéztem az avensisét, nincs rajta, és hát a 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja tartalmazza mi szerepel rajta. Végsebesség nem.
Az előbb írtad, hogy jogi egyetemet végeztél, úgyhogy részemről befejezem a témát. Jogászokkal nem érdemes nem jogásznak vitatkozni. Oké, neked van igazad, a fél ország bűncselekményeket elkövetve traktorozik a piros rendszámos traktorjával és az összes vizsgabiztos aki hozzájárult szintén bűncselekményt követ el, kockáztatja az állását, talán még a személyes szabadságát is ezzel a magatartásával. Mint öntudatos állampolgár kattintsd rá a bilincset mindegyikre.
A vizsgáztatáskor kérnek műszaki adatlapot, ami tartalmazza a végsebességet. A vizsgabiztos meg műszaki végzettségű ember, és ő vállalja a felelősséget azért, amit csinál.
Az van hogy ez teljesen szabályos amit írtam, baj akkor lehetne, ha trafipaxszal bemérné a rendőr a piros rendszámos Mtz-t, amint 25 helyett 32 km/h-val viszi mondjuk a szalmabálát, és megállítaná, aztán megbüntetné, hogy a forgalmijába bele van írva, hogy csak 25-tel mehetne, és ő túllépte.
Ha betűről betűre a jogszabályt néznéd, senki nem mehetne ki az utcára, se biciklis, se autós, se traktoros, se senki.
Szerencsére nem jogászok ülnek még mindenhol döntéshozó pozícióban, bár így is sokan vannak. Meg különben se bírod ki, hogy ne neked legyen igazad. Ha ilyen hozzáállású emberek ülnének pozíciókban mindenütt akkor már rég leállt volna az ország.
Elnézést kérek mindenkitől akit zavar hogy eltértünk a harckocsi témától. Nyugodtan törölje vagy jelentse akit zavar. :)
Megyei NKH vizsgabázison mindenféle mutyizás meg ismerős nélkül megcsinálták.
Itt egy elég komoly félreértés van. A gépjármű forgalomba-helyezése egy közigazgatási eljárás, a KET szabályai a mérvadóak rá. A bizalmi elv érvényesül, ha te lassú járműnek akarod forgalomba-helyezni a traktorodat, akkor az ég világon senki nem fogja ott megnézni - hacsak nem látványosan szuper-sportkocsi az a traktor - hogy 25 Km/h a végsebessége vagy 40 Km/h. Ez a te felelősséged, ha többet tud és mégis lassú járműnek vizsgáztatod akkor azzal bűnhalmazatban két bűncselekményt követsz el. Közokirat-hamisítást (342. § - 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható), és költségvetési csalást (BTK 396. § két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható), mivel ugye más az adótartama a kétféle járműnek. A hivatal vélelmezi a te jóhiszeműségedet, és csak akkor tagadhatja meg a nyilvántartsa vételt, ha bizonyítani tudja hogy nem lassú jármű. A gyakorlatban meg nem nagyon foglalkoznak vele, hiszen a kötelezően benyújtandó okmányok egyikében sem szerepel a jármű végsebessége. Aztán lehet meglepődni, ha később egyszer egy vizsgaállomás, adóellenőr vagy rendőr feljelent érte.
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
6. § [A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv]
(1) Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni.
(2) Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.
(3) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
És neked miért fontos? :) Akkor vedd úgy hogy nem fontos. :) De én tudom miről beszélek, nem hirtelen jogtárakra kerestem rá. Mert tudom magamról, hogy mihez értek. A légvédelmi rakétákhoz, radarokhoz, lopakodó repülőgépekhez nem, nemis osztom az észt olyan témában, és nem erősítem az igazam.
Ez viszont így van, ahogy leírtam, nem ismétlem magam.
Nekem nem jogi egyetemi végzettségem van, de ismerem hogy működik ez a dolog. Megyei NKH vizsgabázison mindenféle mutyizás meg ismerős nélkül megcsinálták. Az MTZ-80 pl. a tervezése és a műszaki adatai alapján megy 35km/h-t, de a forgalmiba beírja hogy a megengedett sebessége 25 km/h.
Úgyhogy a jogi részében neked van igazad, az életben meg úgy van ahogy én írtam. Illetve pár hónapja így volt még.
Tényleg nem értelek. Beraktam a törvény szövegét, ezen egy blog nem fog változtatni, sem az ha esetleg általános gyakorlat a lassú jármű kategóriába be nem férő gépjárművek a kedvezőbb lassú járműnek vizsgáztatása. Erről éppen nem tudok nyilatkozni, gőzöm nincs hogy az általad említett traktorok gyári végsebessége mekkora, vagy hogy hány szaladgál belőlük lassú járműnek vizsgáztatva.
Amúgy meg ebben az országban mindenki simlizik ahol tud, különösen a vállalkozók.
Amúgy meg miért ilyen fontos ez neked?
Ps.
A teljes releváns jogforrás gyűjtemény. És nem, nem értek mindenhez, de ehhez a jogi egyetem után illik azért picit konyítanom.
Az általam beszúrt idézet teszi lehetővé. Országosan bevett gyakorlat szerint csinálják. Akkor ezek szerint minden vizsgáztató, vizsgabiztos és ilyen jármű tulajdonosa törvénysértést követ el. Szerinted igen, szerintem meg nem.
Ugyan ez csak egy cikk, de itt is megtalálod a választ, azt hogy lehet lassú jármű a rakodód.
Kiemelem belőle ezt a részt: Szintén ebbe a kategóriába sorolandóak azok a munkagépek is, amelyek tervezési sebessége ugyan meghaladja a 25 km/h-t, ám igazolólapjukon a legnagyobb sebesség 25 km/h korlátozó szabályozás van feltüntetve.
Bár az ebben a cikkben is baromság, hogyvonófejjel kell rendelkezniük. Ha nincs rajt, akkor legfeljebb nem vontathat, pótkocsit, munkagépet viszont igen.
A lassú járműnek nem minősülő, legfeljebb 40 km/óra tervezési sebességű önjáró munkagépre a mezőgazdasági vontatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Érdekesek ezek a jogszabályok... Akkor ezek szerint a Gehl-750 homlokrakodó amivel dolgozok, az minek számít? Max. sebessége 30km/h, így a lassú jármű kategóriájába nem illik...
l) * Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.
m) Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
Innentől a mezőgazdasági vontatót lassú járműnek vizsgáztatni ha képes önerőből 25 km/h feletti sebességre - itt a gyakorlat szerint a gyártói tervezési végsebesség számít - az bizony simli.
Nem. Ebben nincs igazad. Az egész ország tele van piros rendszámos traktorokkal az MTZ-től a Rába-Steigerig és a különböző típusokig. Használtként is vagy újként is. Elvétve látsz köztük fekete rendszámost. És mindenféle simli nélkül.
Az újonnan vásárolt, 100 Le fölöttiek azok fekete rendszámosak. Asszem valahol 100Le körül van a határ.
Az IFA-ra rátenni a pirosat az már olyan nagyon rugalmas szabályértelmezés vagy mutyi.
M1 - személygépkocsi M1G - terepjáró személygépkocsi N1 - tehergépkocsi 3,5 t össztömegig N1G - terepjáró tehergépkocsi 3,5 t össztömegig O1 - pótkocsi 0,75 t össztömegig O2 - pótkocsi 0,75 t és 3,5 t össztömeg között O3 - pótkocsi 3,5 t és 10 t össztömeg között L3e - motorkerékpár 50 cm3 és 45 km/h felett L4e - motorkerékpár, oldalkocsis 50 cm3 és 45 km/h felett LJ - lassújármű T1 - traktor, kerekes, maximum 40 km/h, min 601 kg, has magasság 601-1000 mm T2 - traktor, kerekes, maximum 40 km/h, min 601 kg, has magasság maximum 600 mm T3 - traktor, kerekes, maximum 40 km/h, maximum 600 kg T4 - traktor, kerekes, különleges felhasználásra, maximum 40 km/h, maximum 600 kg T5 - traktor, kerekes, vagy maximum 40 km/h felett Ra1 - traktor pótkocsi, össz tengelyterhelés maximum 1500 kg, vagy maximum 40 km/h Rb1 - traktor pótkocsi, össz tengelyterhelés maximum 1500 kg, vagy maximum 40 km/h felett Ra2 - traktor pótkocsi, össz tengelyterhelés 1500 kg és 3500 kg között, vagy maximum 40 km/h Rb2 - traktor pótkocsi, össz tengelyterhelés 1500 kg és 3500 kg között, vagy maximum 40 km/h felett Ra3 - traktor pótkocsi, össz tengelyterhelés 3500 kg és 21000 kg között, vagy maximum 40 km/h Rb3 - traktor pótkocsi, össz tengelyterhelés 3500 kg és 21000 kg között, vagy maximum 40 km/h felett Ra4 - traktor pótkocsi, össz tengelyterhelés 21000 kg felett, vagy maximum 40 km/h Rb4 - traktor pótkocsi, össz tengelyterhelés 21000 kg felett, vagy maximum 40 km/h felett Sa1 - traktor vontatású gép, össz tengelyterhelés maximum 3500 kg, vagy maximum 40 km/h Sb1 - traktor vontatású gép, össz tengelyterhelés maximum 3500 kg, vagy maximum 40 km/h felett Sa2 - traktor vontatású gép, össz tengelyterhelés 3500 kg felett, vagy maximum 40 km/h Sb2 - traktor vontatású gép, össz tengelyterhelés 3500 kg felett, vagy maximum 40 km/h felett
igen van rajta minden, és mükszik is ... index, első, hátsó lámpa, féklámpa ... mondjuk az eredetileg egy szem, kicsi, kör alakú visszapillantóról inkább nem beszéljünk ... tettem rá két ural visszapillantót ... persze nem túl esztétikus, de így egyedül is nagyon pontosan tudok tolatni :-)
Persze, és rengeteg kiégett katalizátoros autó is átmegy a vizsgán. De minek törvénysértő megoldást alkalmazni, ha meg lehet csinálni teljesen jogszerűen is. Ráadásul semmilyen előnyel nem járna, csak korlátozásokkal.
Amúgy elvileg szerintem semmi akadálya nincs a levizsgáztatásnak. Pl. gyárilag van rajta minden ami a biztonságos közlekedéshez kell, fényszórók, hátsó lámpa, féklámpa, index, visszapillantó tükör (bár az ha jól tudom, csak egy darab)
Tudod hány lassú járműnek vizsgáztatott gép megy a valóságban többet 25-nél? Nagyon sok. A műszaki leírása alapján is és ténylegesen is. A forgalmiba be van írva hogy a max.haladási sebessége 25km/h. Csak hogy a legismertebbeket írjam példának, majdnem az összes MTZ-80, 82, 820, 820.2, 892.2. Más típust nem sorolok, mert ez nem az a fórum. És mind hivatalosan lett levizsgáztatva pirosra.
Hogy konkrétan az említett BRDM kaphat-e, azt meg kell próbálni, de az hogy többet megy 25-nél, az nem indok.
Én a pirosat (lassú jármű) forszíroznám, ha már rendszám. 5 év műszakit kap, B-vel vezethető. A ZUK-alvázból készített városnéző kisautó-vonatokon is piros van. IFA teherautón is láttam már. Ezt járd körbe, nem biztos hogy az első ügyintéző vagy vizsgahely rábólint, de szerintem megoldható.
Attól függ mire vizsgáztatja le, mert ugye rendszám nélkül mezőgazdasági földúton sem mehetne, csak a saját területeden, jogilag asszem ez a közforgalom elől elzárt magánút.
Legjobb ha lassú járműnek (piros rendszám), az B-vel is vezethető, nagyobb tömegű traktorok is vannak ilyennel, hivatalosan, bár most már szigorítgatják azt is. Aztán a zöld rendszám is van (erőgép, önjáró betakarító, rakodógép, erdészeti kiközelítő), kérdés hogy az ügyintéző hogy fogja fel, az elején sokat visszaéltek ezzel is, terepjárókra is kiadták, így már ott is beszigorítottak.
esetleg még a P vagy E-rendszám, bár azokkal nemtudom pontosan mi a helyzet.
a cseheknél biztosan lehet, ..., de ahogy írtam nem nagyon akarok vele kimenni közútra, nekem elég vele mezőgazdasági utakon ... és, ahogy írtam inkább szelesebb, komorabb napokon megyek ki vele, amikor még nincsen eső, de kevesen vannak kint .... a sógorom-al szeretk kimenni, mert ő neki vérében vannak az ilyen járművek, és mindig észrevesz rajta valamit, amit meg is csinál egyből :-) (ha nem nagy meló) ... a legközelebbi nagyobb projekt az gumi-csere lesz mind a 4-en ... sikerült beszerznem 100%-os nagyon szép állapotú gumikat ... a régiek is jók (mindig kenegetem őket), azok mennek tarcsiba
Ez így nem igaz, le tudod vizsgáztatni, csak elég kemény sztori lesz.
Elsőnek el kell látni néhány plusz felszereltséggel mint pl. irányjelző és hasonlók, a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározottak szerint. De ezzel még nem vagy kész, mert jó eséllyel nincs rá típusbizonyítvány, típus jóváhagyás - bár kit tudja! Érdemes megnézni, mert ha bárhol az EU-ban mégis lenne rá, azzal már itthon is forgalomba helyezhető.
Ha nincsen... Akkor jön az hogy pl. versenyautóként kérsz rá ideiglenes forgalmit évente. ;)
Én úgy tudom lehet rá "P"-s rendszámot kérni egy évre, vagy akár lehet bérelni is.
7,7 tonna, és legvékonyabb helyen is 10 mm acél ... ezzel bárminek nekimegyek, azt garantáltan nem fogom, szóval rohadt balesetveszélyes
Ismerek egy céget aminek van egy 13 tonnás Hyundai 940-es homlokrakodója, és a cég két telephelye között végig lakott területen szoktak járkálni a géppel :) Az sem jobb :) Bár tény abból tökéletes a kilátás, de a kanál majdnem 3 méter széles, a szűk utcán nem éppen a legjobb vele szembemenni :)
kicsit erősen fogalmazva: nem kell hozzá semmilyen jogsi :-) .... mivel közúti forgalomba nem vehet részt ... ez egy hobbijármű, mintha lenne otthon egy rendszám nélküli GAZ-69-esed, hogy a kertbe, szántón, néha meghajtsd ahhoz nem kell jogsi :-) ... falu szélén lakok, kb. 100 métert kell haladnom és rá tudok menni egy sok kilóméteres mezőgazdasági útra .... ott használom
egyébként ha lehetne, se vinném forgalomba! ... aki már vezetett ilyet az tudja miről beszélek: ebben van egy V8-as, GAZ-41, rohadt hangos benzinmotor, ehhez társul 7,7 tonna, és legvékonyabb helyen is 10 mm acél ... ezzel bárminek nekimegyek, azt garantáltan nem fogom, szóval rohadt balesetveszélyes .... csak úgy járok ki vele, ha haver, szomszéd, feleség ott van, vagy a gyerekeket felültetm magam mellé, és akkor biztos nem a jármű előtt vannak ... a kilátás előre még elmegy, de oldalra, hátra csak periszkópok ... a járművet szokni kell, az ember gyakorlatilag a keréken ül, így kanyarodás ráér akkor, amikor már nem látod az utat :-) ... a váltó 2-es sebsségfokozata még nem szinkronizált, dupla kuplung, max 3-ig mentem fel (30-40km/h), ennél gyorsabban még nem hajtottam, és nem is akarom ... egyszer vittem dzsuvába, utána azt takírottam egy hétvégén, szóval az is felejtős ... nekem a brömi egy kincs, szóval vigyázok rá :-)
Kabe a 70 es evek masodik felig maradtak elsovonalas harckocsik aztan a az 55 sok levaltottak oket es mentek tartalekba illetve sokaig a tartalekos tiszteket azokon kepeztek.
Hát igen, a T-34 kiképzésen kívül másra nem volt jó. Kb. mint a németeknél a Panzer I. Belegondolni is rossz, mit műveltek volna velük egy háború esetén az M-48-asok vagy Centurionok. Az M-60-ról nem is beszélve...
Amúgy ha ki akarod vinni az utcára, milyen jogosítvány kell rá? Erre sajnos nem kaptam kielégítő választ senkitől... Volt aki azt mondta, sima B-s is elég, mások szerint meg kell rá a C-s.
Nem volt mas de a kikepzesnek mennie kelett. Dobbenet de ez ( is ) volt az MN ben 1960-65 tajan. Eek a T-34 sek maradtak aztan meg es mentek Tapioszecsore majd a kohoba a 90 es evekben.
erre is gondoltam ... mindenesetre, mostmár eljött az idő, hogy időt szánjak rá :-) ... sajna gyerekek mellett, stb. nem könnyű ... amikor foglalkozok vele, akkor szeretk elméllyedni, és nem a motortérbe félig becsúszva, kikepsztetni, mert a gyerekek veszekednek :-) ... olyankor szoktam jól beleütni valamibe a fejem. Szeretm egy kicsit meghajtani, de így (logó kerékkel) nem akarom, meg csak szar időben megyek ki vele, mert jó időben mindig összesereglik az utca gyerekhadam azt pedig nem szeretem annyira :-( ... fel akarnak jönni, stb. attól pedig mindig egy kcisit félek, ha gyerekek vannak rajta
max hétvégéig megnézem, és azért leírom a tapasztalatokat
Nem értek a BRDM hidraulika rendszeréhez, de nem lehet, hogy a munkahengerrel van valami baj? Az lenne talán a szerencsésebb eset, mert akkor elég lenne kiszerelni, és akkor nem kellene az olajat sem leereszteni a rendszerből.
szia, nagyon szépen köszönöm a felajánlást, ... orosz nyelvűt nekem is sikerült szerznem, abból hámoztam ki a leírtakat :-) ... legvégső esetben szétdöntöm a hidraulikát, de akkor le kell eresztenem, utána feltölteni, légteleníteni, stb.... szóval macera :-( .... hátha van valaki BRDM-2es felhasználónak valami 'oroszos' megoldása erre :-), hogy ne kelljen teljesen megbontanom
... amit viszont nem találtam meg sehogyan sem, hogy hol kell betölteni a motorolajat .... egyszer cseréltem benne olajat, de akkor is az új olajat a nívópálca helyén egy kis 12V-os szivattyúval nyomtam bele :-)
Hát tudlak irigyelni... Volt egy idő amikor én is akartam venni egyet, de bizonyos okok miatt le kellett tennem róla.
Tapasztalatom ugyan nincs BRDM javításban, de ha érdekel, tudnék küldeni neked műszaki leírást, bár orosz nyelven. Tele van az egész mindenféle hasznos információval, és sok-sok műszaki rajzzal.
Hello Mindenki, elég ritkán szoktam fórumozgatni, néha olvasgatok, de nagyon nem szoktam beírogatni :-( ... viszont most jó lenne egy kis tapasztalatcsere :-) ... 3 éve beszerztem egy BRDM-2-est, elég jól kipofoztam (olyan nagyon nagy hibái nem is voltak), hengerfej csere volt, a teljes hűtési rendszer felújítása, a teljes üzemanyagellátó rendszer felújítása, ... a sógorom sokat segített, ő T-55-ösöket szerelt, meg neki van egy GAZ-66-osa, aminek gyakorlatilag ugyanaz a motorja van, mint a bröminek. Szóval a legutóbbi hosszab téli tárolás óta az egyik mankókereke lóg, próbáltam visszanyomni, meg sem mozdul :-( ... egy koppanó hang jelzi számomra, hogy szerintem kiékelődött ... annyira sikerült utánanéznem, hogy a mankókerek alsó végállásban egy golyó segítségével, ami becsúszik, kiékeli ... ill. , amikor a hidraulika nyomás-t átállítom a munkahenger alsó részébe, akkor ugyanenez a nyomás elősször kilöki a beékelődött golyót ... na most az van, hogy az egyik se oda, se vissza :-( ... esetleg van valkinek tapasztalata BRDM-2-es javításával kapcsolatosan? Minden segítséget, ötletet nagyon köszönök. ... szerintem hasonló megoldás volt a FUG-oknál is.
T-34 eshez meg egy adalek. 43 kozepere ertek el azt hogy jutott radio az uj harckocsik cca 70-75 % ba. De ezt is csak ugy tudtak hogy a LL kereteben TOBBMILLIO radiocsovet kaptak.
"A lend-lease lenyege az volt, hogy ami jött, az pontosan akkor jött, amikor egetö szükseg volt ra."
Igy van! Az az 41 tol 45 ig. Az oroszok mar 41 juliusatol felvetettek majd koveteltek a masodik front megnyitsat amit tenylegesen csak Roosevelt vett komolyan. 42 juniusaban jelezte is Molotovnak hogy a II. front megnyitasa miatt a LL szallitasok ( amirol tudjuk hogy ugye jelentektelenek voltak) 40% al fognak csokkeni mert kell a szallitokapacitas. Molotov Sztalinnal konzultalva kozolte hogy ez esetben nem tudjak garantalni hogy a SZU kitart a masodik front megnyitasaig es inkabb a LL szallitasi volumenjenek fentartasat kerik legfokeppen a felkesztermekek vasuti anyagok tekinteteben.
Azert erdekesseg keppen megjegyzem hogy az MN utolso T-34 es beszerzese a 60 as evek elejen volt. 2-300 datrabot sirt ki Czinege ingyen mert az egyik harckocsihadosztalyunk meg ekkor is csak teherautokra felaplikalt ponyvakkal imitalt harckocsikkal rendelkezett.
A T-34 sekhez szukseges aluminium cca 80 % at a hengerelt acel 60% a gumi es kabelezes 100 % at a Lend Lease biztositotta.
1941 juliusaban ket T-34 est adtak at az oroszok az amerikaiaknak elemzesre. Az amik kielemeztek es sok javaslatot tettek tobbek kozott hogy ontott toronnyal keszitsek es ne lemezekbol osszeallitottal.
Ezen kivul a harckocsigyarak is tomegevel kaptak a szerszamgepeket .
Ovatos becslesek szwerint cca 1/3 at tudtak volna 45 ig legyartani az oroszok a LL segitseg nelkul de ez is csak akkor igaz ha kihuztak volna 45 ig ! Es ez csak a T-34 es tortenete.
Ennyit szamitott a Lend Lease a T-34 es torteneteben.
A 34-sek háború utáni karrierjének volt egy politikai vonatkozása is. A győztes fegyver mítosza mellett természetesen:)
A vh-ú után megjelent szovjet váltótípusokat ( JSz sorozat, T-54/55) a vadiúj népi demokráciák:) nem kapták meg, ellenben masszív készletek voltak a háborús modellekből, hát exportálták masszívan és adták át e technológiát is.
NDK-tól Ázsiáig T-34-es export, aztán majd a 60-as években érkeztek az 54-sek ( pld.a MN -hez 1962-ben).
Erre kérnék forrást. (amúgy kizártnak tartom, hogy a D10-est normálisan lehetett volna használni abból a szűk toronyból. A T-44 valamivel nagyobb tornyába sem fért be kényelmesen)
Kinai, cseh, lengyel, jugoszláv utángyártással szerintem nem 1000 db ról beszélhetünk--bár nincs konkrét adat.
Lengyelről egészen pontosan megmondom. 1952-ben 5, 53-ban 310, 54-ben 370 készült. Összesen 685. A II.Vh-s szovjettől lényegesen jobb minőségben. És ezek azok a T-34-esek, (a csehszlovákkal együtt) amiket mi úgy ismerünk, hogy milyen megbízható, elnyűhetetlen stb.
A németekről annyit, hogy nekik minden használható harcjárműre szükségük volt. Nem azért használták a T-34-et, mert annyira jó, hanem mert muszáj volt. Ugyanúgy ahogy az olasz bádogdobozokat. Amúgy a németek is megjegyezték a típus komoly megbízhatósági problémáit és lassúságát.
Régóta megy a T-34 körül a diskurzus, ami nem baj, mert ez egy fórum, ezért van :)
De más dolog az alkalmazás, és más egy tank konstrukciója, ezt nemtudom miért nem lehet megérteni (nem neked). Te is írod hogy tankokon kívül voltak más körülmények is. Nem akarom bemásolni a 24759.hozzászólásom.
Egy tank sikeressége nem pusztán műszaki adatokon dől el. Azt össze lehet hasonlítani, mint az autós meg a kamionos kártyákon. És a veszteségi mutatókkal se lehet egyértelműen leírni egy tankot, meg repülőt se.
Hát nem akarlak lelombozni, de akadtak mások is akik működtek szovjetéknél, pld. olaszok ( ZIL Moszkva), németek ( Yaz), szóval mielőtt a Kahn-féle csapat ( Ford-ékkal) megjelent volna, ott voltak olyanok mint a Fiat, M-B, Siemens, Borsig, Junkers, Krupp..
1932-ben a teljes szovjet behozatal 47%-a a németektől jött, ez Hitler hatalomra kerülése után romlott le, de ezután zárták be a közös Kazan-i hk kiképző központot is:)
Azért érdemes figyelembe venni ha már 44-et emlegettek hogy mik is történtek abban az évben, a narvai, korszuni csatáktól kezdve a hortobágyi csatáig. A nagymacskák és rohamlövegek csak ráadás :) voltak az igencsak megerősödött német pct. képességhez ( kivonták a 37-47mm-es pct., univerzális lett a 75-88 kaliber, megjelentek a páncélöklök és kályhacsövek, a német tábori tüzérség elkezdte használni pld. a 105-ös kumulatív gránátokat, volna még mit felsorolni), szóval volt sok fejlődés a másik oldalon is.
Na még valami: szép és látványos :) a támadáskor hk-kon ücsörgő:) szovjet gyalogság , ezt viszont az adott időszakban egy amcsi pc. ho-nál már féllánctalpasokkal oldották meg, jobb volt a gyalogság-hk-légierő-tüzérség koordináció is.
-- mert nem volt elég -ezért rendszerben állították hosszab-rövidebb ideig a kisebb-nagyobb számban zsákmányolt eszközöket, rpg-től Ti-67 ig. ennyi...
más: idézek:
A D-5T löveges változat egyébként nemcsak a Vörös Hadsereg kötelékében szolgált, hanem a szovjetek oldalán küzdő szövetséges seregeknél is. A lengyel hadsereg például 1944-45 folyamán összesen 328 ilyen harckocsit kapott, az utolsókat 1945 márciusában. Közülük egy 1945. július 16-i jelentés szerint 132 darab élte túl a háborút. 1945 elején az 1. önálló csehszlovák dandárt szintén ilyen harckocsikkal szerelték fel. A dandár a 38. szovjet hadsereg részeként súlyos harcokat vívott Ostrava környékén. A harcok hevességére jellemző, hogy május 7-én, Olmütz bevételét követően a csehszlovák alakulatnak mindössze 8 működőképes harckocsija maradt a 64-ből. A háború vége felé a jugoszláv Népi Felszabadító Hadseregen belül egy harckocsidandárt állítottak fel 60 darab T-34/85-össel.
És ne gyere a "néhány hetes kiképzés" mítoszával, mert akkor szintúgy elvéreztek volna a szovjet páncélos erők, és a németek győznek a keleti fronton.
Na pontosan erről van szó! Ahogy az egyik linkelt munkában is írják, '44-re a szovjet harckocsizók már nem voltak rosszabbak a németeknél. Ezen kívül gyakorlatilag minden létező előny náluk volt, mégis sikerült elveszteniük több mint 23.000 harcjárművet, egy teljesen kivérzett, szétvert német hadsereggel szemben! (ebből majdnem 14.000 T-34 volt) Ez ha nem a T-34 hibája, akkor mi?
1945-ben, az alatt a pár hónap alatt is több mint 7000 T-34-es pusztult el.
A szovjet harckocsi gyártás a német kb. két és fél, háromszorosa volt a háború alatt.
Ne a harckocsigyártást hasonlítsuk össze. Nyugodtan hozzávehetjük a rohamlövegeket is. Így nézve, a szovjet gyártás a németnek a kétszerese.
A LL harcjárműveket nem csak darabszámra kell nézni. Minden amit kaptak, magasabb harcértéket képviselt a szovjet megfelelőiknél, különösen a Sherman.
"Nem tudom hány harckocsizó halt meg T-34-ben, de ha nem volt 100.000, akkor egy sem."
Aha.
Ne is foglalkozz azzal, hogy a német páncélos erők végső kudarcait nem elsősorban a technika hiánya, hanem a kiképzett legénység kifogyása eredményezte.
Ellenben a szovjet harckocsizók nem küzdöttek ilyen problémával...
És ne gyere a "néhány hetes kiképzés" mítoszával, mert akkor szintúgy elvéreztek volna a szovjet páncélos erők, és a németek győznek a keleti fronton.
A nagyívű veszteségekről beszámoló munkák nem adnak választ egy egyszerű dologra.
A szovjet harckocsi gyártás a német kb. két és fél, háromszorosa volt a háború alatt.
Az átlagosan leírt ötszörös veszteségi arányukat lehetetlen lett volna ilyen gyártási arányok mellett kompenzálni még úgy is, hogy a gyártáshoz hozzájött kb. 15% LL harckocsi.
Jobb páncélzat, jobb parancsnoki kupola, jobb löveg, jobb rádió.
A harckocsitest páncélzata nem változott. A torony kicsit erősebb lett. Na és? Megvédte a 88-astól? A Párduc 75-ösétől? A Panzer IV, StuG III 75-ösétől? Határozottan nem. Előrelépés = 0
Jobb löveg... Kétségtelen. De ért valamit a Tigris és a Párduc ellen? Nem! Előrelépés = 0 (csak halkan megjegyzem, a 85mm-es löveggel sikerült a T-34-nek a Panzer IV-et és StuG III-t utolérnie páncélátütés terén. A 85-ös teljesítménye hajszálra megegyezett a jóval kissebb, könnyebb és pontosabb 75/L48-al. Nagy dicsőség...)
Parancsnoki kupola és a rádió, az oké, valamit javított. Attól függetlenül odabent még mindig katasztrofális körülmények uralkodtak, rá is nyomta a bélyegét a jármű teljesítményére a harcban.
Az egy dolog, hogy megnyerték a háborút a T-34-el. De ez nem jelenti azt, hogy egy jó harceszköz lett volna. A 34-es tökéletes illusztrációja annak az embertelen rezsimnek, ahol az élet gyakorlatilag semmit nem számított. Nem tudom hány harckocsizó halt meg T-34-ben, de ha nem volt 100.000, akkor egy sem. Ez minden, csak nem egy hatékony harceszköz. Összehasonlításképp, a "Tommy kuktának" csúfolt Sherman tervezői tökéletesen figyelembe vették, hogy ezzel emberek fognak harcolni, és mindent megtettek, hogy ergonomikus és biztonságos legyen a jármű. Az amerikai hadseregben kevesebb mint 2000 ember halt meg Sherman-ban az egész háború alatt!
A teljes SZU T-34 gyartast ( II. VH es kicsit utanna ) valahol 80 000 darabra teszik. ( Az onjaro lovegeket is beleszamitva ) Azt akarod mondani hogy a lengyelek meg a jugok tobbet gyartottak es adtak el a vilagban mint a SZU sajat maga egy haboru alatt amiben hullottak a harckocsik ?
Ja, arra még mindig nem kaptam választ, hogy mitől lett volna hatékonyabb a T-34/85 1944-től kezdve... Mert ugye ha hatékonyabb, akkor a szovjet veszteségeknek is csökkenie kellett volna, a németeké pedig ellenkezőleg. Ezzel szemben nem lehet német feljegyzéseket sem olvasni róla, hogy a 85mm-es löveg és a némileg erősebb páncélzat bármiféle befolyást gyakorolt volna a harcok menetére. (csak úgy mellékesen, az ISz-2 nehézpáncéosoktól igencsak tartottak)
Ha hatékony harcjárművet akarsz, akkor ott van pl. a háború legnagyobb mészárosa, a StuG III, vagy pl. a Sherman, ami a mítoszokkal ellentétben a létező legbiztonságosabb harcjármű volt a világon.
Az amerikai harckocsik beérkezésük utáni mennyiségéhez képest a későbbiekben is elég jól helytálltak, viszont utánpótlás hiányában természetesen elvéreztek.
Helytálltak? Tényleg? M-24 könnyű harckocsik ellen? Ez helytállás? Pontosan ez volt az északiak egyetlen szerencséje, hogy az amerikaiak először csak az M-24-eseket tudták átküldeni. Amint megérkeztek a Sherman-ek, a T-34-eseknek esélyük sem volt. Egyetlen csatáról sem tudni, ahol a T-34 győzött volna.
A harcokban a Pershing éa a Sherman olyannyira nem vált be, hogy meglehetős kapkodással került gyártásba a Patton.
Sherman nem vált be? Jó vicc... Tökéletesen tette a dolgát. A Pershing meg ugyan nem volt éppen a legmegbízhatóbb, de neki viszont a T-34/85 nem volt ellenfele. A 34-es gyakorlatilag tehetetlen volt az M-26 ellen.
"Ennek a tükrében" természetesen a szovjet erők elvéreztek, és elvesztették 44'-ben a háborút. Merthogy elvesztették a teljes T-34/85 mennyiségüket, plusz a T-34/76-ból félévnyi gyártási mennyiséget.
Koreában összesen 276 db. T-34/85 szerepelt, ezek segítségével az északiak majdnem elfoglalták az egész koreai félszigetet. Az amerikai harckocsik beérkezésük utáni mennyiségéhez képest a későbbiekben is elég jól helytálltak, viszont utánpótlás hiányában természetesen elvéreztek. A harcokban a Pershing éa a Sherman olyannyira nem vált be, hogy meglehetős kapkodással került gyártásba a Patton.
A fejlesztésekkel még 45'-ben sem veszített harcértékéből, sokkal inkább növelte azt.
Erre bizonyíték? Valahogy a horror veszteségek nem ezt igazolják. Lehet, hogy a Panzer IV és a StuG III ellen beváltak a fejlesztések, csakhogy már 43-tól többek között leginkább Párducok és Tigrisek ellen kellett harcolnia... Sőt. Koreában a Shermannal szemben is csúfosan leszerepelt.
Magyarázd el az alábbiak tükrében, hogy miként lett volna a T-34/85 hatékonyabb mint valaha:
By 1944 the Soviets had the absolute strategic initiative, with massive numerical superiority, and in terms of supply distribution and support, operational superiority. They had the luxury of being able to concentrate large armoured forces at any points on the front they desired while still being able to strongly defend everywhere. In terms of tactical combat proficiency, the Soviets could claim to have tank crews as well trained and experienced as the Germans. In addition the RAF and USAF had given the Soviets critical air superiority for the first time... ...On top of this the Soviets had large numbers of the new IS-2 heavy tanks, one of the most powerful tanks in WWII, as well as the almost equally powerful ISU-122 and ISU-152 assault guns.(19)
In 1944 the Soviets still managed to lose 23 700 fully tracked AFVs of which only 2 200 were light tanks: the highest number of AFV losses in a single year by any country in history.(20) Of these losses 58% were T-34s, the large majority being T-34/85s. Despite all possible factors being in their favour and despite massive German operational losses during 1944, the Soviets still managed to loose around three AFVs for every German AFV destroyed, or around four tanks (mostly T-34/85s) for every German tank destroyed.
(Valahogy beakadt nálad a T-34 szarozása. Igazából érvek nélküli szarozása.)
Ajánlanám neked elolvasni a "T-34 Mythical Weapon" című könyvet. Bőven van ott érv.
Na ez viszont marhaság. A fejlesztésekkel még 45'-ben sem veszített harcértékéből, sokkal inkább növelte azt.
Mellesleg a háború alatt legyártott bármely páncélostípusnak, (legalábbis az értékelhető mennyiségben frontra került típusoknak) megsemmisült legalább a 85-95 százaléka.
(Valahogy beakadt nálad a T-34 szarozása. Igazából érvek nélküli szarozása.)
2.vh leghatékonyabb tanyája volt ez a tank alapozta meg a mai technikát egyszerre volt mozgékony tűzerőt és p@ncélvédett még az amerikai, Britt német tankok németek páncél védett és tűzerőt annak ellenére lomha ezt bizonyította a Kurkszki csata ahol a szovjet páncélosok diadalmaskodtak
Ez az amit már ideje lenne elfelejteni. Ez nem más mint kommunista propaganda. Mítosz. A T-34 már 1943-ban elavult, súlyos tervezési hibái miatt iszonyatos veszteségeket szenvedett. A háború alatt legyártott T-34-esek 82%-a megsemmisült. Egy beteges ideológia tipikus terméke, ahol az emberélet semmit nem számít.
nem egy nagy élmény a botokkal vezetés, közel nulla kilátással és francia légrugós autókhoz nem hasonlítható felfüggesztéssel.
Határozottan cáfolom! Óriási élmény! A kilátás egész tűrhető még periszkópokon keresztül is, de ha nyitva a búvónyílás, úgy tökéletes. A rugózás... Ha terepre mész ,akkor gyakorlatilag jobb, kényelmesebb, mint akármelyik luxusterepjáró!
Most itt szerintem alapvetően két külön dologról megy a diskurzus. A kilövési veszteségek és egy tank "jósága" közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Nem lehet a T-34-et ezért lehúzni, de túlmisztifikálni sem. A Tigrist, Tigriseket, szintén nem.
Mert:
Más dolog egy gép (mert a tank végülis egy gép) műszaki konstrukciója.
Megint más egy konkrét gép minősége, használhatósága. Vagyis egy jó konstrukciót is el lehet rontani hanyag gyártással, erre ittvan pár példa a szomszédból Romániából: Dacia, MAN-licencű motor és ROMAN teherautó (a győri Rába az eredeti konstrukcióval nagyjából megegyező minőségben tudta gyártani, a románok nem), a román kisdácia és nagydácia mozdonyokba épített mercedes licenszű motorok.
Megint más egy fegyver (gép) alkalmazása. A legjobb konstrukciót is, amit kiváló minőségben gyártottak, lehet rosszul alkalmazni.
Hiába veszek én egy legmodernebb F-22 repülőt, ha nem képzem ki hozzá a pilótákat, nem gyakorolhatnak eleget, és bevetésre küldöm őket. Ha nem támogatom meg a szükséges információkkal.
De tankos példát is írhatok: vedd a legszuberebb Abrams tankot. Nem képezem ki a személyzetet. Nem motivált a személyzet. Nem tudom biztosítani a tüzelőanyag igényét, ami annál különösen lényeges. Nincs hozzá pótalkatrész. Nincs javítókapacitás. Nincsen hozzá vontatójármű. Helytelen taktikával alkalmazom. Nem támogatom meg a levegőből. Mi lesz az eredménye? Az hogy rossz az Abrams? szar konstrukció?
Ha minden együtt van, komplexen: ember-gép-kiszolgálás-alkalmazás, és még a szerencse is, akkor lesz siker az alkalmazásban. Aki csak egy szaros MTZ-traktort üzemeltetett már pár munkagépével, tartósan, nem hog ycsak 1 napra beleül, aztán hajtja, annak van fogalma róla.
A T-34-ről könyvtárnyi irodalom van. A magyar wikipédia cikke viszonylag rövid, de így is ír pozitívumot is, negatívumot is.
A T-34-et 1958-ig gyartottak. A "kökorszaki" fogalom pedig a mai szinthez viszonyitva ertelmezendö. Hasonloan, mint pl. a "Gabor Aron rezagyuja" is tortenelmi kontexben ertendö ... ma mar az egvilagon semmi jelentösege sincs ... vagy esetleg a Mustang-ot (P-51) hasonlitana valaki az F-22-höz.
(Különben mar volt rola szo, hogy egy tank, amelynek ~82%-t kilöttek ... NEM TARTOZIK a sikertörtenetek köze.)
> a Kurkszki csata ahol a szovjet páncélosok diadalmaskodtak
A kurszki tankcsatát a nácik nyerték a hadszíntéren, csak a jelentős saját veszteségeiket nem tudták többé pótolni az acélt ötvöző anyagok hiánya és az elégtelen tank gyártó kapacitás miatt, így kénytelenek voltak utána visszavonulni.
Eközben a csatavesztes ruszkik a saját bányáikból, meg az amcsi Land Lease szállításokból fenn tudták tartani a jármű létszámot, tankba való muzsik is volt végtelen számban (legalábbis úgy gondolták, amíg el nem kezdett elfogyni a szláv férfi lakosság és a végé már közép-ázsiai mongoloidokat tettek bele).
>> ... innentől a 34-es feltámasztásáig mint aszimmetrikus háborús eszköz...
>
> Akarja a rosseb feltamasztani. A legfiatalabb peldany is ~60 ev körüli lehet. A legtöbb nyilvan mar szethullott magatol ... esetleg erdeklödes hianya miatt összerozsdasodott ...
Valahogy a gyurcsányi rend héber őrei nem ezt gondolták, mikor 2006-ban a Gyuri bá megindult nekik a T34-essel...
Kedves Berci szeretném felhívni az általad el könyvelt kőkorszaki t-34 esre a figyelmedet egészen 1995 ig (lehet nem pontos) volt hadrendben a háború után is gyártották több 100 ezer darab készült pontosan senki még a gyárak sem tudják. Ezáltal vannak fiatalabb tankok mint 60 éves. És általad kőkorszaki technikával rendelkező tank a 2.vh leghatékonyabb tanyája volt ez a tank alapozta meg a mai technikát egyszerre volt mozgékony tűzerőt és p@ncélvédett még az amerikai, Britt német tankok németek páncél védett és tűzerőt annak ellenére lomha ezt bizonyította a Kurkszki csata ahol a szovjet páncélosok diadalmaskodtak
... innentől a 34-es feltámasztásáig mint aszimmetrikus háborús eszköz...
Akarja a rosseb feltamasztani. A legfiatalabb peldany is ~60 ev körüli lehet. A legtöbb nyilvan mar szethullott magatol ... esetleg erdeklödes hianya miatt összerozsdasodott ...
Különben itt a móccer, hogy hogyan kell bevetni asszimetrikus esetben (kökorszaki szinten allo 1segek eseteben, monnyuk Jemenben). At kell furni a tornyot es k5ellel kell elsütni a zagyut ... gondolom, bent +fulladnanak, vagy megsiketülnenek. :-)
Ez a cikk lyól tükrözi a szinvonalat:
A video, showing a process of combat usage of the Soviet T-34-85 tank in Yemen, was published online.
According to an annotation to the video, the tank is used by Arab military, fighting on the side of Saudi Arabia, as a stationary firing point in the province of Dhale. The footage shows a tankman, who shoots from a turret gun with the help of a rope cord, being outside of the tank.
Azért van már Magyarországon is pár ember aki gyűjt-gondoz-felújít régi gépeket, pl. Ikarus buszt/buszokat, lásd. Béke Tóni a Csirketelepen. Traktort, akár egész nagyokat.
Nyilván költséges. Én is tudok olyat aki felújított régi 30-40 éves traktort, kombájnt, teherautót, pénzt is tett bele, meg baráti társasággal csinálták a nagyobb munkát együtt.
Már sokan vannak azért aránylag akik hobbiból motoroznak, lovat tartanak, drága kocsijuk van. ki-ki mire áldoz, vagy áldozna.
Csak a tanknál nálunk jogszabályi akadálya is van hogy magánszemély birtokoljon, ha igaz még hatástalanítva se lehet. Aminek értelme semmi, bulldózerrel, markolóval, Kamazzal is lehet randalírozni, volt is rá példa talán vas megyében, a fószer markolóval megrendezte a kocsmát, vagy láncfűrésszel embert szénttrancsírozni.
Lánctalpat láttam már visszarakni bulldózerre, markolóra, célgép nélkül, másik markolóval vagy traktorral ráhúzni.
Van egy cég, tankbérlés, egyszer néztem a honlapjukat, konkrét harckocsijuk nem volt, csak T-55 alapú műszaki harcjármű, tanknak megcsinálva, meg a kétéltű PTSZ (remélem jól emlékszem a típusra).
> ha valaki tankot akár venni arra miénk szabályok vonatkoznak?
Úgysem tudnád fenntartani. Nem csak az üzemanyag kell hordószám, de a legkisebb munkákhoz is 3-4 ember kell, mert minden része tömör acélból van. Sok száz kilókról, tonnákról beszélünk, pl. lánctalpat egymagad nem teszel vissza targoncával sem, melós brigád kell és/vagy célgépek. Az csak mese, hogy a Girl und Panzerben gimis lányok kitolják az árokból a Maus-t meg teázás közben félkézzel töltik a 17 fontost.
Amerikában amúgy legális a tank gyűjtés és a dollár-milliárdosok hobbija, így lesznek belőlük milliomosok...
Egyébként nyaranta a Balatonon (Zamárdi környéke?) szokott kitelepülve lenni egy hk-vezetés élményt nyújtó vállalkozás, talán PTSzM és MTLB meg demilitarizált T-55 van nekik (el van fásulva az ágyúcsöve), pár tízezer ft lehet egy menet. Annyi bőven elég: nem egy nagy élmény a botokkal vezetés, közel nulla kilátással és francia légrugós autókhoz nem hasonlítható felfüggesztéssel.
91-95-ben a horvátok, bosnyákok, krajinai szerbek használtak T-34-eseket, RPG elleni rögtönzött kiegészítőkkel ( gumilapok, rácsok, homokzsák, stb-stb), de csak azért mert ott és akkor nem volt más kéznél...
Pld. guglizz rá hogy: 163 brigada Dubrovnik:)
Ahogy lett korszerűbb, mind megszabadultak a 34-esektől, az improvizált páncélautóktól, épp a harci tapasztalatok miatt...no innentől a 34-es feltámasztásáig mint aszimmetrikus háborús eszköz...:)
Pedig, ha ugyanabba a T-34-es tankba (amelyben megfazott) egy klimat raknanak, meg egy APS-t takolnanak ra, ... akkor ma is kivaloan alkalmas lenne asszimetrikus helyzetben varosi harcokra (epületekbe azzal is valogatas nelkül bele lehetne löni). Jo, lehet, hogy az ergonomian kellene kicsit polirozni, de golyoallo vaskasztninak kivaloan megfelelne ... (amely igy, kibövitve kibirna az RPG-ket, ATGM-eket is).
> Az ergonómia teljes figyelmen kívül hagyása az azért elég brutális kompromisszum... Szerintem ez a T-34 tervezőit minősíti, nem a primitív technológiát.
Konkrétan a főtervező Koskin bele is halt, hogy lenyomott egy 1000km-es, üzemkészséget bizonyító túrát a T-34/76 prototípussal.
Természetesen. Viszont az a bizonyos 44.900 kizárólag a pótolhatatlan veszteségekre vonatkozik. Azokkal legfeljebb annyit csinálhazsz, hogy hazaviszed, és be a kohóba. Az így keletkezett nyersanyag az amit újra felhasználnak.
Kb. igy nez ki, ha egy kevesse szervezett, az asszimetrikus haborgasban resztvevö szervezet egy valamennyire szervezett es technologiai fölenyben levö ellenre talal ... (az oroszok csak keves szarazföldi erövel voltak jelen Sziriaban ... "csak" a levegöböl rendelkeztek döntö fölennyel ... valojaban gyakorlatilag többe-kevesbe veszteseg nelkül müködtek ...
Alekszej Lapin altábornagy, az orosz központi katonai körzet parancsnoka, a szíriai orosz kontingens volt törzsfőnöke egy csütörtöki jekatyerinburgi egyetemi előadása során elmondta, hogy a szíriai kormányhadsereg az orosz haderő támogatásával mintegy 65 ezer fegyverest, köztük 819 parancsnokot semmisített meg. A tábornok szerint emellett elpusztították a terroristák több mint 8 ezer páncélozott járművét és nagy kaliberű golyószóróval felszerelt kisteherautóját, 718 fegyvert és hadianyagot előállító üzemét és műhelyét, valamint 37 "dzsihádmobil"- és négy "dzsihádtank"- gyárát.
Páncélvédettség és páncélátütés terén jobb. Mozgékonyság terén kizárt. A Pz.IIIE a 10 sebességes váltójával 67km/h-t is el tudott érni, legalábbis addig amíg le nem szabályozták biztonsági okok miatt. Úgyhogy erő volt ott bőven. A Pz.III felfüggesztése is messze jobb, korszerűbb volt. (az amcsik erről másolták a saját torziós felfüggesztésüket)
Pont arra utaltam, hogy ha csak pancelvedettseget, pancelatutest, mozgekonysagot vesszuk, akkor a Somua messze jobb volt a Pz III-E-nel. Csak eppen alig lehetett vele harcolni, mert a parancsnok tul volt terhelve, raadasul nem volt ellatva a szukseges eszkozokkel.
A Matildát jó, hogy felhoztad, mert annak tornyában bizony jobbak voltak a körülmények mint a 34-esben. Arról nem is beszélve, hogy 3 fős torony volt, annak minden előnyével együtt. A Matildában ráadásul nem kellett kalapáccsal ütlegelni a váltót, hogy sebességbe tegye a járművezető :)
A T-34/76 maga volt az ergonómiai katasztrófa, egyáltalán nem emberi felhasználásra tervezték. A /85-nél már lényegesen jobbak voltak a körülmények a toronyban, de a Shermanhoz képest még midnig egy horror.
1937-ben, amikor ezek a döntések születtek a T-34 maga volt a megtestesült ergonómia :) Nézz meg egy Matildát mondjuk.
A torony méretét a páncélvédettség megtartása mellett növelni az egész harckocsi szerkezetére kiható döntés, és hát a felfüggesztés azért komoly korlát volt.
Az ergonómia teljes figyelmen kívül hagyása az azért elég brutális kompromisszum... Szerintem ez a T-34 tervezőit minősíti, nem a primitív technológiát. Pl. egy ISzU-152 rohamlöveg személyzete luxus körülmények között végezte a dolgát hozzá képest, pedig nekik ott volt a hatalmas 152-es tarack, meg annak méretes lövedékei. De ha jól emléxem a BT-7 is sokkal felhasználóbarátabb volt a 34-esnél.
Igy van ez ha úttörő járművet tervezel, ráadásul úgy hogy a rendelkezésre álló rendkívül primitív gyártás technológiához kell durva kompromisszumokat hozni.
A háború alatt minden pillanatok alatt elavult. Össze sem lehet hasonlítani a 39 es 41 es fegyverzetet az 1944/45-össel.
Csak kérdem, láttad már Nick Moran videóit a francia gépekről? Bizony azok is komoly ergonómiai problémáktól szenvedtek! Még a T-34/76-ot is rendkívüli mértékben sújtotta a kétszemélyes torony, akkor gondolj bele, hogy a francia harckocsiknál a parancsnoknak még az ágyút töltenie is kellett!
Amúgy nem tudom mire alapozod, hogy a H-39 köröket vert volna a Pz.III-ra. Minden szempontból elavultabb kostrukció. (amúgy ha szó szerint nézzük a kérdést, akkor sem igaz, mivel a Pz.IIIE közúton nem kevesebb mint 67km/h sebességre volt képes...)
Szerintem kicsit túl toljátok a T-34 leszólását. 1937-ben kezdték el tervezni, és 1941 től volt harci bevetésen. 1941-ben az egy igen jó harckocsi volt,
1941-ben nem, hogy egy igen jó harckocsi volt, hanem a legjobb a világon. Ez tagadhatatlan. A probléma az, hogy a konstrukció ezer sebből vérzett, így nem csoda, hogy a régebbi, idejétmúlt elvek alapján tervezett Panzer IV túltett rajta. A Shermanról nem is beszélve...
Három hónap volt a teljes katonai kiképzés a háború alatt. Konkrétan a harckocsizók 8 hét alap kiképzés után 4 hét kiképzést kaptak a harckocsin, aztán a frontra. Ideális esetben...
Szerinted milyen harckocsizót lehet ennyi idő alatt képezni?
Erdekes. Ugyanazon kriteriumok alapjan, amik szerint a T-34-es volt a legjobb harckocsi, a H-39 koroket vert a Pz. III.-E-re, elmeletben. A gyakorlatban meg nem. Viszont komoly nehezsegeket tudott okozni.
Érdekes Burkhart Müller-Hillebrand korabeli elemzése szerint a zsákmányolt francia tankok csak a parasztok ijesztgetésére voltak jók, a T-34 bár a hosszú csövű Pz-IV hez képest inferior volt, de használható lett volna ha az alkatrész utánpótlás nem lett volna probléma.
Szóval a német tankok jobbak voltak, de azok bárminél jobbak voltak a harcmezőn. A H-39 az egy vicc volt.
Az orosz harckocsik szinte altalanos problemaja volt 1941-ben, ami a francia harckocsiknak is 1940-ben. Pedig pl a H-39 pancelvedettsegben, pancelatutesben mozgekonysagban vagy a Pz III. E szintjen volt, vagy felette jelentosen.
Csak eppen sem a franciak, sem az oroszok nem gondoltak vegig azt, hogy harci szituacioban milyen feladatokat kell ellatni a szemelyzet egyes tagjainak, hogy azokat tenylegesen el tudjak-e latni, raadsul a muszerezettseg, illetve kialakitas sem volt olyan, hogy elosegitse a harckocsi parancsnok munkajat ( ami ugye a legfontosabb lett volna.
A pancelvedettseg, a kis sziluett, a dontott es ontott pancelzat minnel nagyobb aranyban valo hasznalataert komplett bealdoztak a parancsnok munkateruletet es eszkozeit. A nemet harckocsikon a parancsnoki kupola tobbet ert, mint a T-34 pancelvedettsege.
Es akkor egyebb ergonomiai megfontolasokrol meg nem beszeltunk, mint a toronykosar, a jarmu szelloztetese, amik donto mertekben segitettek a szemelyzet munkajat, es segitettek a harckepesseguk megorzeseben.
Amiert szokas a szovjet harckocsi tervezest a nemet fole emelni, az pontosan az, amivel ok donto mertekben lerontottak a harckocsi szemelyzet feladat ellato kepesseget, valamint a harckocsi szemelyzet csapatkent valo egyuttmukodeset, valamint a szakasz/szazad szintu vezethetoseget, vagyis kotelekharcaszatot.
A brutalisan rossz veszteseg aranyok pontosan abbol fakadtak, hogy a kituno pancelvedettseg es a brutalis pancelatuto kepesseg ( 1941-es szinvonalhoz kepest a T-34 ) ellenere a T-34 szinte alkalmazhatatlan volt harcaszati szempontbol.
Azért ne képzlejük már, hogy az M4 a semmiből jött. Pontosan háború előtti követelmények szerint tervezék és azért helyenként erősen hajaz az M3-ra, csak annak anakronisztikus ökörségeit küszöbölte ki. Az M3-at használták is ám élesben...
Szerintem kicsit túl toljátok a T-34 leszólását. 1937-ben kezdték el tervezni, és 1941 től volt harci bevetésen. 1941-ben az egy igen jó harckocsi volt, miközben Shermann még csak a rajzasztalon létezett. Arról meg nem a szovjet tervezők tehetnek hogy a háború alatt őrületes fejlődés volt, és pár év alatt elavult a konstrukció, a szovjet iparnak meg kisebb dolga is nagyobb volt mint hogy radikálisan új konstrukciót vezessen be. A T-44 is csak egy újragondolt T-34 volt. Szóval kontextusban kell kezelni szerintem.
A T-55 volt az ahol már tényleg az alapoktól újragondolták a történetet.
Ami meg a távolságokat illeti, általában 700 méter körül kezdődtek az összecsapások. Az 1200 méter szép, csak úgyse találták el egymást jellemzően, szóval minek.
Nem csak. Maga az egész jármű konstrukciója. Pl. itt már az ergonómiát is határozottan figyelembe vették. A lövegirányzó helye kifejezetten kényelmes. A töltőnek sincs rossz dolga, és könnyedén hozzáfér a lőszerekhez. Egyedül a parancsnok helye az ami nem éppen a legjobb... Ez egy amerikai harckocsizó véleménye egyébként...
A járművezető helyét ugyan kritizálja, de elismeri, hogy valószínűleg mert ő túl magas. Nekem egyébként semmi bajom nem volt vele (vezettem T-55 alvázra épült járműveket), a kezelőszervek mind jó helyen vannak.
A szovjetek a T-54-el egy sokkal inkább minőségi járművet hoztak létre, ráadásul olyant, amit nem gond nagyobb sorozatban gyártani. A világon az elsők között, 1955-ben volt a T-54-ben lövegstabilizátor (ez az M-48 soha nem kapta meg, az M-60 és a Leopard-1 is csak a 70-es évek elején), az éjszakai irányzékok is nagyon gyorsan megjelentek.
Tisztázzunk valamit. Helyben megfordulni és sarkon fordulni. Helyben fordulás az, amikor az egyik lánc előre, a másik hátra forog. Sarkon fordulásnál az egyik lánc be van fékezve, így van a járműnek egy bizonyos fordulósugara.
A Cletrac rendszer miatt egyikre sem volt képes a Sherman, így szűk helyeken bajban volt, városi harcban a német típusok mindegyikének előnye volt vele szemben mozgékonyság terén. Ettől függetlenül a Sherman kormányműve kiváló volt, nyíltabb terepen nagyszerűen bevált.
Az M4 lövege a Pz IV ellen megfelelt, a páncélzata is, a háború végi változatok ellen is.
Attól függ mikor... a 75-ös Sherman számára a Pz.IVG,H,J kellemetlen ellenfél lehetett, mert 500m fölött a test 80mm-es páncélzatát nem tudta áttörni, így egyedül a kisméretű torony maradt sebezhető. A Pz.IV számára kb. 1200m-ig nem okozott problémát az M4 páncélzata. Természetesen a megadott távolságok csak tökéletesen szemből értelmezhetők, ha már egy kicsit szögben álltak egymáshoz képest, az befolyásolhatta a dolgokat.
További probléma volt az amerikai optika minősége. Nem volt rossz, de különösképpen jó sem. (ez az egyetlen ahol a T-34 felülmúlta!)
Úgyhogy ebből a szempontból inkább a Pz.IV indult harcba nagyobb eséllyel a győzelemre. (Természetesen a 76m-es löveg bevezetése után ez megfordult)
A páncélvédettsége a 44 közepi változatoktól papíron RHA értékkel alulról karcolta egyes számítások szerint (vagy csak a Jumbo?) a Tiger I-ét.
Attól függ melyik felületen. A Shemran homlokpáncélja kb. 90mm-nek felelt meg, a Tigrisé 102mm. A toronynál hatalmas előnye van a Tigrisnek. A leggyengébb helyen, a céltávcső nyílásának közvetlen közelében is 110mm, de pár centire tőle már 140. A lövegpajzs teteje ráadásul átfedi a torony homlokpáncélját, ott 200mm. Ezzel szemben a Sherman változattól függően 76-90mm-t tud csak felmutatni. A Tigris oldala ugye 80mm, hatalmas előny ez is.
A T-34 inkább a szovjet módi ikonja. Sokat a szarból, hadd hulljon, mert van miből.
Minden értelmes ország elutasította volna ezt a megközelítést, de hát a Szu az nagyon gyakran volt irracionális a balfasz rendszere miatt.
És a vicc az, hogy nyíltan ugyan nem ismerték be ezt még a háború után sem, de ha megnézed a T-54-es konstrukcióját, azon tökéletesen látszik, hogy rájöttek mekkora hiba volt ez a felfogás a 34-es esetén.
Az M4 mozgékonyságba mennyire van benne az, hogy emlékeim szerint nem tudott helyben megfordulni?
Az M4 lövege a Pz IV ellen megfelelt, a páncélzata is, a háború végi változatok ellen is. A páncélvédettsége a 44 közepi változatoktól papíron RHA értékkel alulról karcolta egyes számítások szerint (vagy csak a Jumbo?) a Tiger I-ét. A tűzerővel voltak bajok a Tiger ellen, csakhát ugyebár a jenki koncepció arról szólt, hogy hk vs hk az nem köll, dedikált pcvadász alakulatok vannak M10 és M18 (?) egységekkel meg minden mással. A valóság meg az lett, hogy M4-esek mentek hk ellen és a M10 és M18 meg fire support lett gyakorlatban.
A sérülékeny M4 az pont olyan legenda, mint a "megbízható Tigris" vagy T-34 a legjobb a szovjet módszerrel. A T-34 inkább a szovjet módi ikonja. Sokat a szarból, hadd hulljon, mert van miből. Minden értelmes ország elutasította volna ezt a megközelítést, de hát a Szu az nagyon gyakran volt irracionális a balfasz rendszere miatt.
Igazából tökmindegy. A 75mm-es változat is ugyanúgy messze felülmúlta a T-34/76-ot mint a 76-os a T-34/85-öt.
Ezzel kapcsolatban igazából két mítosz van amit az emberek már jó lenne ha elfelejtenének. Az egyik, hogy a Sherman egy gyenge, sérülékeny konstrukció, a másik meg, hogy a T-34 a világháború legjobb harckocsija. Az első mítoszt a legenyhébb veszteségektől is bedepiző amerikai katonák terjesztették, a másikat meg a kommunista propaganda.
Na igen, de abból azért relatíve nem sok szaladgált a második világháborúban.
Valóban, igazad van. A 76mm-essel szerelt változatot 1944 augusztusában kezdték el gyártani, és 3084 jött le. A 105mm-es változat szeptembertől készült, 2539-et gyártottak.
Igazából sokat nem számít, mert az eredeti felfüggesztéssel sem volt rosszabb a Sherman mozgékonysága a T-34-nél. Sőt!
Egyedül a HVSS felfüggesztés az ami változást hoz, azzal a Sherman terepjáróképessége, mozgékonysága meghaladja a T-34-esét.
Na igen, de abból azért relatíve nem sok szaladgált a második világháborúban. Valamikor talán 1944 őszén kezdték gyártani, a második világháborúban szolgált cca 50 ezer Shermanból sokat mondok ha 6--8 ezer lehetett ilyen azok is csak a háború legvégén kerültek elő. T-34/85 ből pedig 20-25 ezret tuti legyártottak.
Ha motorcseréről van szó, akkor természetesen a korszerűbb nyugati típusok jobbak. De a régebbiek nem feltétlenül, pl. Centurion, M-60.
És azért közben a szovjetek sem tétlenkedtek, a T-64 motorcseréje kb. feleannyi idő alatt megvan mint a T-72-é, a T-80-nál a gázturbina a reduktorral együtt ha jól emléxem megvan 2-2.5 óra alatt.
BTR-60, na az aztán egy "fantasztikus" konstrukció a két motorjával... No de hát akkoriban azért voltak máshol is olyan "csodák"... Pl. a teljesen megbízhatatlan francia-német Spz 12-3
76mm-es löveggel felszerelt változatok. Azon belül, hogy melyik, az tökmindegy. Motorokban és páncéltest konstrukcióban (öntött vs hegesztett vs hibrid) különböztek csak. Egyedül a HVSS felfüggesztés az ami változást hoz, azzal a Sherman terepjáróképessége, mozgékonysága meghaladja a T-34-esét.
Hát ez érdekes.Mert ha a Leopard 2 motorcsere tábori körülmények között nagy szopással is 1 óra, ezenközbe a T72 ből először ki kell venni valamilyen tartályt már nem tudom pontosan, de úgy van beforgatva mint egy türelemjáték, aminek a kiberhelése nem több mint fél nap. Aztán jön a motor ami meg megint vagy másfél nap. Nem merném határozottan állítani hogy bármelyik amerikai hidegháborús kotla, nem ver oda szervizelhetőségbe akármelyik szovjet csodának. Mint Pl a csodálatos BTR 60P. amibe amikor fagyállózni kellett mindenféle kiqurt rejtett csapok voltak olyan hülye hozzáférhetetlen helyeken mintha szándékosan szopatnák az embert,és akár mit csináltál totál agyrémként mindig találtál egy olyat amit eddig nem tudtál hogy van.
A T34 annyira fasza volt hogy a szerelők úgy dolgoztak a motorján hogy madzaggal hozzákötötték a kezükhöz a villáskulcsot, mer ha leesett a motortérbe onnan ki nem lehetett szedni.
Ez szinte minden harckocsira igaz :D A T-34-re, a T-55-re, az M-60-ra, a Leopard-ra, stb, stb.
Fáradt , kaja helyett Leninképpel, meg NKVD vel motivált emberektől meg szakmunkástanulóktól mondjuk csodát nem kéne várni .
Mondjuk ha a németek tommi kuktának nevezték az akkori shermanokat , minek nevezték volna a hidegháborús szovjet kotlákat amiknek a hipergyulladékony lőszer tetején ül a kezszem?
Minek nevezték volna pl. a T-64-eseket? Az jó kérdés. Az viszont biztos, hogy legalább annyira rettegtek volna tőlük, mint a II.Vh elején a KV-1-esektől. A lényegében csak golyóálló páncélzatú Leopard-1 szemből tehetetlen lett volna a 64-es (és később a 72-es, 80-as) ellen.
Vékonyabb páncélzat, jóval nagyobb célprofil, sokkal rosszabb terepjáróképesség, gyengébb löveg, gyúlékony motortér, jóval kisebb hatótávolság.
De persze szarozzátok nyugodtan tovább a háború egyik leghatékonyabbnak bizonyult közepes harckocsiját, ami még Koreában is bizonyítani tudott.
Na ez úgy ökörség ahogy van.
Szemből a két típus védettsége megegyezett. Oldalról a T-34 erősebb volt, de a különbség jelentéktelen. A Sherman terepjáróképessége semmivel sem volt rosszabb, sőt, a későbbi változatok HVSS felfüggesztéssel és szélesebb lánctalppal fölényben voltak a T-34-el szemben, amit igencsak sújtott a katasztrofális Christie futóműve és pocsékul megtervezett lánctalpa.
Gyengébb löveg... jó vicc... a 75mm-es M3 löveggel 450-500m-ről ki lehetett lőni egy Panzer IV-t, vagy StuG III-t, míg a T-34/76 erre csak 3-400m-ről volt képes. Jó esetben. A hosszú csövű 76mm-es M1 löveg is hasonló mértékben volt jobb a 85mm-es ZISz-Sz-53-tól.
A gyúlékony motortér az valóban igaz, de a Sherman későbbi változatai a vizes lőszertároló miatt a háború legbiztonságosabb harckocsijai voltak. A T-34-nél meg a személyzet pontosan a lőszeresládák tetején ült/állt.
Végül. Mit bizonyított a T-34/85 koreában? M24 könnyű harckocsikat kilőtték? Az olyan dicsőség? A hamarosan megjelenő Sherman-ekkel semmit nem tudtak kezdeni, szinte esélyük sem volt.
Hogy minden kilőtt Tigris hez 4el több kellett belőle , mint a Shermanból?
Cserébe a Shermant meg nem úgy hányták össze 3 heftöléssel félcolos illesztési tűréssel. Meg volt benne rádió ami működött,meg autógyárba tervezték, úgyhogy vezetni is lehetett, meg a tűzvezetése se egy légpuskatávcső komolyságú optika volt. És a csóri Shermant eredetileg nem is tankok ellen tervezték, hanem gyalogsági támogatásra. Fáziskésve jöttek rá hogy de arra kellett volna. A T34 lehet hogy jó lett volna, ha a Detroitba vagy Pittsburgba gyártják . A T34 annyira fasza volt hogy a szerelők úgy dolgoztak a motorján hogy madzaggal hozzákötötték a kezükhöz a villáskulcsot, mer ha leesett a motortérbe onnan ki nem lehetett szedni. Az biztos hogy a T34et jóval nehezebb körülmények között gyártották, tehát eleve nem lehetett műszaki csoda. Fáradt , kaja helyett Leninképpel, meg NKVD vel motivált emberektől meg szakmunkástanulóktól mondjuk csodát nem kéne várni .
Mármint a T-34-et, amit lepofoztak Koreában pl. a sokkal erősebb M26-tal adott esetben...? Nem tudom, hogy egy fegyvert hogyan lehet isteníteni, aminek alkalmazási módja miatt 80+ százaléka elveszett úgy, hogy túlerőben levő oldal használta... Túl sok fegyver köré épült fel túl sok alaptalan legenda...
Nedves lőszertároló mond valamit? És amúgy melyik tankból kellett több egy db tigrishez? A Tommi kuktából vagy a t34ből? Pedig ugye az nehezen gyulladt.
Mondjuk ha a németek tommi kuktának nevezték az akkori shermanokat , minek nevezték volna a hidegháborús szovjet kotlákat amiknek a hipergyulladékony lőszer tetején ül a kezszem?
Tudom vannak fontosabb témák is, mint például a civakodás, csűrdöngölés, dagonyázás, gályázás, szíriai "homokozó", kergetőzés, csürhe, kószál, csetepaté.
Te mindenfelekeppen magyar nosztalgiazassal kivansz foglalkozni. Ez a forum pedig mas problemakat is erint. Illetve szinte csak mas problemakat, hiszen az elmult ~30 ev magyar "hadtörtenete" nem kifejezetten alkalmas egy forum fenntartasara ...
és akkor mi van, az összes német tank is OTTO motoros volt. Az mitől volt kevéssé lobbanékony?
Cserébe viszont jobban vezethető, normális váltó, jobb optika meg rádió volt benne mint akármelyik szovjetbe. Az pedig hogy mennyire volt használható, megpimpelve 1973ba még használták az arabok ellen az Izraeliek.
De valójában én is ezt gondolom. Ha a derék szovjeteknek kell legyártani mindazt amit kaptak, de ugyanugy nem nélkülözhető, mozdony, teherautó, jeep, vasutikocsi, és azt átkonvertálom harckocsivá az lehet minusz 20-30 ezer tank gyártókapacitás. Akkor azt be is zárhatják a boltot.
Először magyarul kellene tudni társalogni, szaknyelven. De amíg egyesek részéről ilyen kifejezések mennek, mint: csűrdöngölés, csörtetés, pottyantós bomba, stb. addig nem kell itt az angollal jönni.
Egyébként attól hogy valaki tud angolul, attól még egy magyar kérdésre magyar fórumon magyarul kellene válaszolni. Vagy válaszolni röviden magyarul, és leírni hogy bővebben ittvan angolul/németül/oroszul, akárhogy.
Sokszor látom ezen a fórumon hogy válasznak az illető bemásol egy hosszú angol szöveget, vagy beszúr egy linket, ez nem válasz.
A Sherman benzinmotoros volt, így jól ülő találat esetén nem kellett több tartóstej a személyzetnek. Cserében jó magas építésű volt, hogy könnyebb legyen eltalálni és a nagy méret (térfogat) miatt a páncélzata is vékonyabb kellett legyen. A ruszkik azt szerették benne, hogy jelentősen könnyebb, mint a T-34/85, így nehezen járható, akár mocsaras terepen elég gyakran átment ott, ahol a németek nem hittek tank támadás lehetőségében és emiatt sokat harc-felderítő szerepben használtak. Ettől függetlenül az I.vh. platójáról leesett futóműve nevetséges volt.
A Sherman nagy belterű építési módja néha előnyös is volt a vékonyabb páncél ellenére, mert a páncélököl találatok szerencsés esetben átmentek rajta ceruzányi ki-be lyukat ütve, de semmi fontosat sem érve - így a meglövést csak a nap végén vették észre a tankisták.
Aki ma nem tud angolul alapszinten az olyan, mintha félig süket és vak lenne. Az meg ne várd el, hogy a te két szép szemedért más majd fordítgatni fog... Örülj, hogy forrást adott egyáltalán.
Én se látok az USA és a slepp kártyáiba. Nyilván ez is azon rejtélyek egyike mint az hogy miről beszélt egymással Putyin és Netanjahu a Vöröstéren vagy később.
Jó lenne ha egy magyar fórumon magyarul folyna beszélgetés, mi értelme beszúrni angol szövegeket? Javaslom írd le magyarul mit akarsz, magyarul-magyarul, tehát érthetően, konkrétan.
Viszont itt nagyon egyoldalú kezd lenni a meccs, nyomod a mantrádat mi meg cáfolgatjuk, ---
Mit is cafolgatsz valojaban?
Ha a cikket olvastad es esetleg a kepeket is klikkelgetted, akkor lathattad a csatolt kepet is.
Nos, a prosperalo területek nem igy neznek ki. A töpörödöek viszont igen.
A 2030-ra meg megtartott nehanyezer MBT (ugye Europa 28 orszagbol all, a kepen plussz Svajc, Norvegia, Szerbia is szerepelnek ... összesen 31 orszag), mondjuk harmada az orosz armataskodas miatt van/lesz megokolva (ha az oroszok ezt kepzelik be maguknak, akkor valamit szembe is kell(ene) allitani ... persze lenne mas megoldas is böven), harmada a trumpliskodas eredmenye (ugye a GDP ~2%-a ...) tovabbi harmada pedig a fegyvergyarak nyomasara, lobbizasara törtenik ... Itt nem art megjegyezni, hogy az EU gazdasaga nagyobb, mint az USA-e ... valamint nem 330 millio ember lakja, hanem ~500.
(Pl. Nemetorszag a jelenlegi ~230-250 aktiv allomanyban levö Leo2-et kb. duplazza ... vagyis nehany lekonzervaltrol lemossak a zsirt ... ismeretes, hogy fegyvergyartok nyomjak az A7 upgrade-t ... söt, egy közös francia/nemet Leo 3-at is szeretnenek ... majd kiderül lesz-e belöle valami.)
A hightech területek viszont nem ilyenek (mindenfele rakettazas, ATGM, repülök, dronok, elektronikus rendszerek, laserek, spec. radarok, stealth teknyikak, IT-rendszerek, EW, kommunikacio, mühódok, cyber-izek ...). Azok a technologia fejlödesenek ütemeben kerülnek alkalmazasra, bevezetesre (ezen területeken nem lehet evtizedeket eredmeny nelkül ücsörögni ) ... vagyis költsegvetesük ertelemszerüen erösen növexik.
" G.F. Krivosheev , et al, Soviet Casualties and Combat Losses in the Twentieth Century, Edited by Colonel General G.F. Krivosheev, Greenhill Books, London, 1997. p. 253, table 95."
Amikor folyamatosan javult a veszteség arányuk...?
Évről évre egyre súlyosabbak voltak a veszteségek.
Zárójelben a T-34-es
1941 - 20500 (2300)
1942 - 15100 (6600)
1943 - 23500 (14700)
1944 - 23700 (13700)
1945 - 13700 (7600)
Össz. - 96500 (44900, a háborúban legyártott mennyiség 82%-a!)
A szovjeteknek esélyük sem lett volna megnyerni a háborút a LL nélkül. Nem csak arra a kb. 12000 harcjárműre (amiből kb. 4000 volt a T-34-nél sokkal hatékonyabb és jobb M4 Sherman) és kb. 18000 repülőgépre kell gondolni, hanem a több százezer teherautóra, amik az utánpótlást szállították!
Ajánlanám ezt a cikket, az írója mindent forrásokkal bizonyít:
Még egy idézet a korábban ajánlott T-34-et ismertető könyvből (amúgy ha érdekel, írj az emailcímemre)
"Many who have not had the opportunity to physically examine one, still regad it as a perfect tank and a tanker's dream come true. Oh well, nightmares are also dreams, arent they?"
Úgy bizony, épp ezért nagyon furcsa:) az a pici ellentmondás ami a között van amit kimásoltál és ami a cikk végén van:
"In March 2017, the EDAs Steering Board in Capabilities Directors formation tasked the Agency with optimising Europes Main Battle Tank capability and asked it to define the technical, logistics and training requirements as well as the contractual, financial, industrial and management schemes. A Request for Information (RFI) to European Defence Technological and Industrial Base (EDTIB) companies was launched at the end of September. The outcome of this RFI, expected by the end of 2017, will be analysed and processed by the EDA and its Member States in early 2018 with a view to determine the next steps of this programme."
Leo2A7-ra korszerűsítésről van szó, tehát a progi már megbukott érdeklődés hiányában?:)
Viszont itt nagyon egyoldalú kezd lenni a meccs, nyomod a mantrádat mi meg cáfolgatjuk, mi lenne ha egyszer már fordíta lenne?
Olyan érdekes lenne ha bemutatnád azokat a harcászati/műszaki csodákat amelyekkel a 6x6 vagy 8x8 kerekesek rávernek a hk-ra?:)
Senkinek nem tünt fel (??), hogy 2000 ota az EU-ban talalhato pancelosok szama harmadolodott, ~15000-röl ~5000-re csökkent ...
Ugy tünik, Europaban nyügnek ugyan jo ... becsült hasznalati erteke viszont a nullahoz konvergal ... ezert a felujitas/modernizalas ... erdeklödes hianyaban leginkabb elmarad ...
The number of MBTs in EU Member States has regularly decreased, from 15.000 in the year 2000 to just 5.000 today.
Modernisation plans for existing main battle tank assets are limited, with no substantial increase of European MBT capabilities to be expected in the short or medium term. Traditionally, most EU countries use European or Soviet legacy equipment. Since the dependency on Soviet legacy technology raises a number of concerns it can be anticipated that next-generation MBTs should be more procured from sources that can guarantee security of supply in the longer term.
Erre valami forrás? Mert valahogy mindenki az mantrázza mindenhol, hogy a LL jelentéktelen volt még a legrosszabb időben is. (Ami nettó ökörség). De az, hogy 1945-re fogytak volna el? Amikor folyamatosan javult a veszteség arányuk...?
Á tényleg... Csak akkor nem értem miért mantrázza még a nyugat a "tömeggyilkos" Aszadot, a "vegyifegyver" támadásokat (amiket valójában pont az úgynevezett "mérsékelt" ellenzék, valójában kőkemény dzsihadisták, követtek el), meg a többit. Milyen jogon követ el amerika és ölebei agressziót szíria ellen olyan ügyek miatt amiknek semmi valóságalapja nincs...
igen, csak náluk a szemfüles ujságirók hamar kiboritották a bilit.A haverjaidnál ilyen nem volt .Amikor meg lett meg az ujságirókat tanitották meg repülni. Vagy csak valaki lelőtte.
Szerintem azt olvastam én is, illetve nem a könyvet, de Zicherman Istvántól van, a harcok leírása évenként, meg a gerillaharc leírása, de szerintem abból a könyvből van. A régi gépemen van, majd előásom, egyszer. 60 ezer fő veszteség, ebből 14 ezer körüli halt meg, de nem 60ezer és nem 600ezer.
Az oroszok meg a II. vilaghaboorus vesztesegukkel szerepukkel tevekenysegukkel kapcsolatban is hamis adatokat adnak meg vagy hazudnak sok esetben. Miert gondolnank hogy a sokkal frisebb eset kapcsan teljesen oszintek lennenek ?
Pl. Zicherman István könyve. Szerintem annál hitelesebbet nem találsz. 14 ezer halott, 50 ezer sebesült. Szóval a 60 ezer nagyjából fedi a valóságot. (csak összehasonlításképp, a jenkiknek 58 ezer HALOTTJUK volt vietnamban...)
Mi az a dagonyazotrt? A trt elütés és figyelmetlenség következménye. A szovjet-afgán háború pedig 1979. december 27-én kezdődött, és 1989.február 15.tértek haza az utolsó csapatok. Tehát nem 1980-tól, 1990-ig. Ez elég közismert és jól dokumentált tény, kedves _Berci.
Ha a halottak és sérültek számát együtt nézzük, akkor jön ki 60ezer fő körüli szovjet veszteség.
A SZU ugye ~10 even keresztül dagonyazotrt Afganisztanban (1980-1990). Az ottani orosz "sereg" merete atlagban olyan 100-110 000 volt. Vagyis valszeg megfordult összesen ~600-800 000 orosz katona Afganisztanban. Nincs kizarva, hogy abbol ~10% elesett ...
> És 600 ezer szovjet katona sem halt meg a háborúban, még 60ezer sem.
Ugye a 2vh-ban meghalt 20 millió fő szovjet (sztálin jaltai bemondása szerint). Aztán Hruscsov bevallotta a XX. pártkongresszuson, hogy 27 millió volt a veszteség, de akkor nem hozták nyilvánosságra. Gorbacsov végül közzétette 1987-ben. Aztán Jelcin alatt nyilvánosságra hozták, hogy 40 millió fő az összes veszteség és ennek a brutális lakosság-hiánynak az álcázására 45 éven át minden szovjet népszámlálást teljesen meghamisítottak a hatóságok.
Ennyi erővel nyugodtan lehetett 60 ezer ottmaradt fő afgánban. A beavatkozás valós veszteségi listáját majd csak akkor fogjuk megtudni, amikor az arkangyalok végidőkre fújják a harsonát és a sírokból a holtak is előmásznak feltámadni.
De az elején a 2 adatot nem az interjúalanyok mondták :) és mikor a hozzászólást írtam az első 2 percet néztem meg. Tegnap végignéztem, az a pár sorozott katona beszél szinte végig, ki többet-ki kevesebbet, pár archív képkockát beszúrva közéjük. Ők elmondják a tapasztalataikat, a maguk szemszögéből, a saját módjukon, nincs is ezzel baj és én ilyet nem írtam.
Nyilván egy besorozott civil akit sofőrnek vittek , nem fogja neked úgy elmondani mintha képzett történész vagy experte lenne. Ebbe bele kell törődni. Ez pont olyan, mint mikor a donkanyarról meséltek az idős emberek akik hasonló műveltségi szinten voltak, de az ugye csakis hiteles lehet.
Lehet, azt nem olvastam. Tőle egy másik összefoglalót viszont igen, elég részleteset (könyvnél rövidebb), évenkénti bontásban, még innen valamelyik topikba tette fel, onnan mentettem le.
Végülis, miért ne, Egyiptomban is voltak magyar katonák, kivitt átadott MiG-21-eket összeszerelni, és berepülni.
Én nem vonom kétségbe hogy így volt, bár ezt sehol nem lehetett olvasni, így utólag se, pedig azóta már sokmindent kikutattak, közzétettek. De akár igaz is lehet.
Akárcsak a 68-as szovjet egyenruhás román történetet. De mindegy, vannak itt nálam sokkal nagyobb tudói a hadtörténetnek.
A magyar részvételre Afganisztánban katonailag nem volt szüksége a ruszkiknak, meg propaganda okokból sem.
Ahogy Csehszlovákia 68-as megszállásánál sem azért volt szükség a VSZ országokra, mert a Szu egymaga nem tudta volna elvégezni a feladatot, hanem kvázi szépségtapasznak, hogy nem a Szu fojtotta el a változásokat, hanem a szocialista tábor. E mellett élesben és nagyban kipróbálták a VSZ országok együttműködési képességeit. Romániát fel sem kérték a részvételre.
Az első 2-4 hónapban még igen, utána a maradék erőket szétosztották.
.Én grúz,csecsen századba kerültem. 4 en voltunk ,s fogytunk.
Szerintem a" Ceaușescu féle adtam is meg nem is" (a 68 -s csehszlovák megsegitésnél , szovjet egyenruhába bujtatott román zászlóalj ) esete ,tehát segitettünk az CA nak .! ?
Akkoriban voltak még magyar egységek afrikában , vietnamban, s + ki tudja hol....?
Tehát a harci tapasztalatok ...? Erre vki más tudna válaszolni .
Az első hamis állítás 1:35-nél van, ugyanis nem 1978-ban szállták meg a szovjetek Afganisztánt, ez még az 1981-ben kiadott Földünk országai c. könyvben is le van írva és az ugyanekkor kiadott Új Magyar Lexikon kiegészítő kötetében is az Afganisztán szócikknél. És 600 ezer szovjet katona sem halt meg a háborúban, még 60ezer sem.
Valamint az elsőnek megszólaló katona elmondása alapján ő kérte, hogy az ikertestvérét is vigyék el katonának (és ugyanoda), holott a témával foglalkozó elemzések és beszámolók szerint ez szabály volt a szovjet-hadseregben, hogy az ikrek együtt szolgáltak (hogy írott vagy íratlan szabály, arra nem emlékszem).
Az előzőnél a gép és a háttér kontúrjai nagyon elkülönülnek. Mondjuk összefüggő víz van mögötte/alatta ha jól látom. Mindegy, nekem műnek tűnik, lehet csak azért mert túl éles, de igazából nincs jelentősége.
Érdekes, erről a Ka-50 bevetéséről/kipróbálásáról még sehol nem olvastam, nyilván ha így volt, akkor azt valószínű nem verték nagy dobra. Meg én csak magyarul elérhető anyagokat olvastam.
De a színes kép az grafika, nem?
Azt írd már le légyszi mi közöd volt Afganisztánhoz. Nem hadititkokra vagy a nevedre vagyok kíváncsi, csak arra hogy mit csináltál és nagyjából mikor.
Én olyat soha nem írtam hogy a 40.hadseregben alig volt páncélos.
> Mit tesz egy 19-ik századi ágyúból kilőtt gránitgolyó egy BTR-el?:)
Youtube-on volt fent szíriai videó, hogy a dzsinnhádisták zsákmányoltak egy elöltöltőset, igazi szép fényes rézágyút, amit még Bem apó csináltatott, az aleppói hadimúzeumból, rá barkácsolták egy teherautóra és azzal lőttek, nem BTR-t, de valami épületet. Lehetett látni végig a golyó repülését, olyan lassú.
A törökök a napóleoni háború alatt előszedtek a szultáni palota régiségei közül egy 105cm-es kaliberű faltörő ágyút, amit még a magyar Orbán mester öntött nekik Bizánc 1453-as elfoglalásához és azzal másfél mérföldről megdurrantottak egy brit sorhajót, kéttucatnyi halottat csinált a márvány golyó.
Nembaj, azért csak had fejtse ki a véleményét :) Aztán majd lehet cáfolni/hüledezni/helyeselni/nevetni (a kívánt rész aláhúzandó, durvább verziót nem ajánlok fel) az okfejtést.
Nyilván az általam felsoroltak a 80-as évek technológiai szintje volt, de működött, források vannak rá, amit beszúrtam idézetet az mondjuk csak egy blogból van, mert nem sok időt szántam az irodalomkutatásra.
A mai rendszerek persze hogy hatékonyabbak, az nem vitás.
