Ne haragudj, de nem értem. Ha mustsűrítményt kell adni édesítés céljából egy musthoz, akkor az a must éretlen szőlőből készült. Abból pedig nem lesz jó bor, függetlenül attól, hogy milyen maradékcukornál állítják le az erjedést, mondjuk, egy hatalmas adag borkénnel. Nem a maradékcukorról van szó.
A gond azzal van - legalábbis az igényes borászok szemszögéből -, hogy a különféle manipulációkat/segédanyagokat nem köteles a gyártó feltüntetni a palackon, így aztán kizárólag a fogyasztó íz(le)lésére és fantáziájára van bízva, hogy miként különbözteti meg a nagyjából természetes módon készült borokat a pancsolmányoktól.
A kenyér mellett a bor az utolsó nagy mennyiségben fogyó élelmiszeripari termék, ahol ez még így van.
Ha pl. veszel egy ún. májpástétomot, ott jogodban áll elolvasni az összetevőket és rádöbbenni arra, hogy a kiszemelt "májpástétom" 10% májat tartalmaz.
Az utólagos édesítés azt jelzi, hogy éretlen, rossz minőségű volt az alapanyag, egyébként nem lenne rá szükség. Az, hogy száraz, vagy édes bort csinálnak belőle, az egy másik kérdés.
Valamikor régen, még a régi Művalkesz idején szóba jött a Varga-féle csabagyöngye. Megjelent egyébként teljesen korrektül Varga úr is, és azt hiszem, a főborásza a vitában. A kérdésre, hogy hogyan lesz a a 15,5MM-es mustból (ha jól emlékszem) félédes bor, ugyancsak korrekt, részletes válasz érkezett, igaz, ott saját mustsűrítménnyel édesítették vissza, engedélyezett módon. Nincs ezzel probléma, ha nem titkolják, így csinálják, én meg elkerülöm.
A Varga technológiájának az alapja a sűrítményezés, csak erről nem szeretnek beszélni.
Régebben sokszor mondtam, hogy az alacsony felvásárlási ár egyik oka az, hogy a bortörvény megengedi a cukorfok emelését és a sűrítmény használatát. Emiatt a must elegendő cukortartalmát nem csak természetes módon lehet elérni és emiatt a természetes cukornak az ára alacsony.
Ha nem lehetne pancsolni akkor csak 18MM feletti alapanyagot vásárolhatna fel, olyant pedig nem lehet 80 forintért kapni.
A cikk szerint akkor 1kg szőlőből 0.57l bort készítenek.
Ez fantasztikusan hatékony lenne még akkor is ha 18.5-19.5MM közötti érettségű alapanyagból dolgoznának. De egyértelmű, hogy ilyen mustfokokkal nem adnak le ma Magyarországon szőlőt.
Vagyis nem kérdés, hogy import sürítménnyel dolgoznak.
Az a helyzet, hogy 5-6 nap alatt kierjedt a voros iden, ami nekem gyorsnaktunik. Ami lenyeges, hogy erjedes elso napjan kapott almasavbontot is. Korulmenyek (ken, hofok, ph) idealis, letezik, hogy lezajlott 5 nap alatt az almasavbontas is? Izre ugy tunik.
Azert gondoltam az esetleg beszurodo fenyre, lampara mint ok,mert fenytol vedettben (fahordo, muanyag) sosem volt, illetve a zindexen volt egy kis erdekes szosszenet sorokkel kapcsolatban, ott irtak. Na iden kiprobalom, hogy teljesen elzarom vmi bevonattal.
Én hallottam már sztorikat, hogy mindenféle hülye kifogássokkal akadályozta a szolgáltató a rendszerbe való visszatáplálást.
De összességében szerintem ez a jövő. Csak egyelőre intenzív állami támogatás nélkül még vitatható, hogy megéri-e a beruházás.
Viszont nekem szent meggyőződésem, hogy ha az atomerőműre szánt pénzből napelem projekteket és fogyasztáscsökkentő beruházásokat támogatna az állam akkor beljebb lennénk. Mondjuk ezekből nehezebb annyit lopni mint egy szovjet-magyar atomerőműből.
Pontosan ezt írtam én is. Azért írtam, hogy kis jószándékkal az ötvözetek is nevezhetők vegyületnek. De mondom, el tudom fogadni, hogy a műanyagokat azért vesszük külön, mert szintetikus molekulákból állnak. Amit nem értek az az, hogy ez miért baj?
Mondom, nemcsak a szintetikus vegyületek terén hiányosak a több éves toxikológiai vizsgálatok, de az organikus és természetes vegyületek esetében is. Hülye példával élve a saválló acélnak pont annyi karcinogén toxi vizsgálata van mint a tejeszacskónak. Konkrétan semmi.
Az, hogy valami organikus az nem azt jelenti, hogy egészséges. A légyölő galóca is organikus, mégis bukod a májad ha megeszed.
Az, hogy te kerülöd a műanyagokat az érthető. Én is. De én nem a vélt egészségkárosító hatásuk miatt, hanem a környezetszennyező voltuk miatt.
Vegyészeti szakközépben is tanultam (Than Károly) és tudom mi a vegyület! Kihagytál egy fontos meghatározást!!
A vegyületben kémiai kötésben vannak az alkotórészek! Az ötvözetekben pedig általában nem! Az üveg összes alkotórésze természetes anyag és bizony előfordul a természetben is (lásd meteor becsapódások)
Egyébként abban igazad van, hogy nem lehet kikerülni a műanyagokkal való érintkezést, ezt soha nem vitattam.
Csak úgy vagyok vele, hogyha kikerülhetem akkor kikerülöm és nem keresem a társaságukat :)
Vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban. Ebből a szempontból az ötvözetek kis jószándékkal tekinthetőek vegyületnek, ugyanis bizonyos körülmények között az egyes ötvözők meghatározott arányban kémiai kötéseket alkotnak egymással. De való igaz, hogy a műanyagok szintetikus molekulákból épülnek fel, ameddig a fémek és üvegfélék legtöbbje inkább szilárd oldatok. Bár mivel ilyen oldatok a természetben sosem fordulnak elő így ezek is mesterségesek.
De, ha szerinted a szintetikus molekulák döntően meghatározóak akkor tudom vállalni ezt a kompromisszumot.
"legfeljebb a rövidtávú toxikológiai hatását ismerjük, azonban a hosszútávú élettani hatásaikról fogalmunk sincs."
Úgy általában igaz ez sajnos nemcsak a szintetikus vegyületekre hanem mindenre. Manapság nagyon kevés pénzt szánnak a hosszabb toxikológiai vizsgálatokra. Ezek jellemzően karcinogén teszteket jelentenek, amelyek rágcsálókoon is több éves vizsgálatok és euróban milliós nagyságrendő költséggel járnak. Sajnos messze nem a szintetikus, hanem az organikus hatóanyagoknak is hiányos az ilyen hosszú távú toxikológiája.
Például a különféle organikus gombaölő szereknek megvan a toxi papírja, de mondjuk az általuk elpusztított gombák exo-toxinjaira, bármennyire is organikus vegyületek ezek akkor sincsen sok rálátásunk.
Szóval nem kell a műanyagokik menni, a nagyon is organikus környezetünk is tele van olyan vegyülettel amelyeknek a hosszú távú hatásait nem ismerjük. A romantikusan organikus régmúlthoz nyúlni meg ugye azért nem érdmes, mert régen az emberek szépen meghaltak a mainál 20-30 évvel korábban. Nem ritkán akut ólom és vas "mérgezésben" ... már amennyire egy 40-100 grammos ólomgolyó és egy pár kilós szablya a mérgező anyag.
Egy szó mint száz, én ezt a műanyag dolgot erősen túllihegett bulvárhisztinek tartom. Nem képezi vita tárgyát, hogy éppeszű ember az inkább saválló acéllal és üveggel dolgozik. Sőt én leginkább az ezeknél lényegesen organikusabb és környezetbarátabb tölgyfára szavazok. De durva aránytalanság egy borászati tartály élelmiszerbiztonságát megkérdőjelezni.
A fogyasztók 99.99%-a olyan tejet iszik ami 100%-ban műanyag csomagolásban van. A legtöbb fogyasztó kizárólag műnyagba csomagolt élelmiszert eszik. Minden boltban minden zöldség és gyümölcs műanyagban van tárolva és szállítva. De mondom, a legjobb példa a vezetékes víz ami aztán műanyagon és mindenféle szirszar és messze nem saválló fémcsövönt át érkezik minden háztartásba.
Szóval, némi józanság és arányérzet azért elkellene...
Na most ez megint olyan amit nem pontosan tudsz :)
A visszatáplálós rendszer lényege az, hogy amit nappal pluszban termelek azt betáplálom a hálózatba és ha nekem éjszaka van szükségem rá akkor visszakapom. A szolgáltatónak is jó mert éjszaka sokkal kisebb a hálózat leterheltsége.
Az üveg minden egyes összetevője a természetben előforduló vegyület.
A vízben oldott só is! Az acélban is csak a természetben előforduló elemeket adagolnak a vashoz fizikai eljárásokkal, különböző hőfokon de új kémiai vegyület nem jön létre! Tehát nem kémiai eljárás már bocsánat!
A műanyagok attól műanyagok, hogy teljesen új kémiai vegyületeket hozunk létre amiknek legfeljebb a rövidtávú toxikológiai hatását ismerjük, azonban a hosszútávú élettani hatásaikról fogalmunk sincs.
Az nem kérdés, hogy a villanyautó a jövő. A kérdés az, hogy sikerül-e a borzasztóan nagy környezeti terheléssel előállítható Li-ion aksik helyett egy hatékonyabb, olcsóbb és környezetbarátabb energiatárolási technológiát kifejleszteni. A másik kérdés pedig az, hogy az áram miből készül. Mert ugye foszilis energiahordozók égetésével előállított árammal hajtott autóban nagyon zöldnek lenni az legalábbis vicces :)
Én egyébként nagyon várom, hogy Magyarországon elkezdjék a politikai döntéshozók is komolyabban venni a megújuló energia kérdését. Abból a párszázmilliárdból amiből egy rozzant amerikai befektetőt ekéznek lehetne akár a nepelemeket támogatni és népszerűsíteni.
Amúgy a te esetedben az a szopó, hogy a nap akkor süt amikor az autó nem a garázsban áll tankolni :) Szóval a te rendszeredbe plusz aksik is kelleni fognak.
Elnézésedet kérem, ha kekeckedésnek tűnik amit csinálok. Nem az.
Én egyszerűen igyekszem precíz lenni és ugyanazt a fogalmat következetesen használni. Az érvelésem lényege a kettős mérce elkerülése. Vagyis ha egy anyagot azért kritizálsz mert "mesterséges" és mert "kémiai eljárással" készül, akkor minden más anyagot is kritizálsz amely ugyancsak mesterséges és ugyancsak kémiai eljárással készül.
Ez egy elemi logikai módszer.
Az én értelmezésemben mesterséges anyag az ami a természetben nem fordul elő. Ahogy kémiai eljárás a só vízben oldása is.
A saválló acél egy a természetben nem létező króm-vas-szén ötvözet, amelyet ugyancsak kémiai eljárással készítenek. Ahogy az üveget sem bányásszuk :) de feltételezem, hogy az üveg előállításának a kémiájávak mint szakember tisztában vagy... de egy laikusnak a szilícium-dioxid vas-oxid, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, kálium-oxid, alumínium-oxid, kálcium-karbonát pontosan olyan riasztóak lehetnek mint a műanyagkészítés alapanyagait.
Legyünk precízek, fogalmazzunk értelmes ember módjára és fogadjuk el a logika szabályait.
"Na most akkor valld be, hány élelmiszer-biztonságilag kifogástalan műanyagnak látszó hordód van? :)"
Egalizálásra és derítésre mi is műanyag tartályokat használunk. Pont ahogy egyébként a világon mindenki más is aki nem EU pályázaton nyert százmilliókból vett krómacél tartályokat, hogy az év 363 napjában a port gyűjtsék.
Tölem pöröghet itt bárki a hátán, az élelmiszeripari műanyag edényeknek az égvilágon semmilyen negatív hatásuk nincsen. Nem oldódik ki semmi az égvilágon ezekből a tartályokból még néhány hónapos áztatással sem.
Az élelmiszeripar is használ csomagolóanyagokat amelyek valóban nem alkalmasak hosszú idejű tárolásra. De ezeket nem is erre tervezik. Az ilyen műanyagok hőre és fényre tényleg érzékenyek. Ilyen műanyagokat nem is használ borászatban éppeszű ember.
Egyébként szerintem nincs más jövő mint az elektromos autó.
Gondoljátok végig: Ha 5-10 éven belül valóban általánossá válnak az otthoni napelemes, visszatáplálós rendszerek, akkor tényleg a legkörnyezetkímélőbb megoldás lesz.
Magam is gondolkodom egy villanyautó vételén. Hárman járunk be Budapestre a cégemhez egy dizzel autóval. Napi 108 km.
Havi 60 ezer Ft. Vonat + BKV bérlet 3 embernek kb 100 ezer + 1 óra!
