A bor esetében fájdalmas a szigorú termékleírás hiánya.
A legutóbbi HNT közgyűlésen pár küldött szörnyűlködve, mintegy a magyar borágazat elleni támadásként említette, hogy az EU-ban is vannak már olyan hangok amelyek szerint a borra is rá kellene írni, hogy miből készül. Ne tudd meg, mekkora hogydeúgyvanozás volt a reakció, a sok pancsgyáros úgy bólogatott, hogy majdnem lefejelték a cipőjüket. Én meg kerestem a hányózacskót... mert okádhatnékom van ezektől az élőskődő takonyporcoktól.
A Varga is abból él, hogy kizsigereli a szőlőtermelőket és átveri a fogyasztókat. Mindenre indok az, hogy a csóró tömegeknek is joguk van az olcsó borhoz.
Minden szabályozás kérdése. Az Európai Unióban 0,5%, 1,5% és 3,6%-os zsírtartalmú tejet lehet tejként kereskedelmi forgalomba hozni. Magyarország x évig felmentést kapott, hogy a 2,8%-os zsírtartalommal is lehessen (lassan lejár a felmentés). Néhány éve ezért nincs pl. 2,8% szlovák tej, mert az nem készülhet(ett volna) az előírások szerint EU-n belüli forgalomba. Büntettek is érte.
Svájc nem tagja az EU-nak.
De ilyen most az új Élelmiszerkönyv miatt a kenyér vs. buci. A tepertőspogácsa vs. tepertős leveles, vagy a bejgli vs. tekercs. Hiába definiálod, akkor is lesz egy nagyon hasonló nevű. Ugyanakkor fontos a termék minősége, mert hiába nem bejgli a Daubner tekercse, de mégis inkább azt veszem, mint más cukrászdák bejglieit.
Ahogy egy régi reklám mondta: tartalomhoz a forma, avagy névhez a minőség. Különben megette a fene.
"Van bizony amikor az időjárás miatt alacsony a cukorfok "
Ha a borszőlő természetes cukortartalma nem elegendő ahhoz, hogy az erjedés során a stabilitáshoz és törvényességez szükséges minimális alkoholtartalom termelődjön akkor azt a szőlőt definíció szerint éretlennek nevezzük.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy nálunk legtöbbet a gyakorlatilag élelmiszeripari hulladék 0%-os UHT tejből adnak el. Más ország, más nép, más igények...
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Én ugyan most éppen Prágábn vagyok, de otthon a laborunkba érkezik egy Tokaj rajongó kanadai professzor. Ha minden igaz, hét végén elviszik a kollégák Hegyalljára - azt nem tudom, hogy ott alszanak-e. Tudnátok segíteni, hogy kit látogathatna meg?
Az volt a gond emlékeim szerint, hogy egy vagy több édes bor címkéjére azt írták Vargáék, hogy az édesség a "Balaton tükre által megsokszorozott napsugaraknak" köszönhető. Nem tudom, van-e még ez a retorika arrafelé. Én fogyasztóként és a minőségi bortermelők szimpatizánsaként is nagyon egyetértenék azzal a BZoli által (is) ezer éve hangoztatott, 2 pillanat alatt megoldható szabályváltozással, amely jól látható módon megkülönböztetné a mustsürítménnyel vagy más, a természetes folyamatokba beavatkozó módon készült termékeket. Például kezdhetnénk azzal, hogy azokat nem lehetne bornak hívni. A tejszerűségek mintájára lehet esti ital, vagy (Vargáéktól idézve) "hölgyek jóindulatának elnyerésére szolgáló" vagy "az együttlét csúcspontjaira ajánlott" borjellegű szeszesital.
Persze tudom, hogy ez a jelenlegi boros szcénában mozgó vállalkozások túlnyomó többségének nem érdeke.
Ez így van sajnos. Lassan már nem lehet megkülönböztetni az évjáratokat, mert az ügyfél ízlése szerint készül a bor. Ha valamelyik ízvilág a piacon bejött, akkor azután lesznek "gyártva" a következő évjáratok is. A borászat ma már kémia.
Ne haragudj, de nem értem. Ha mustsűrítményt kell adni édesítés céljából egy musthoz, akkor az a must éretlen szőlőből készült. Abból pedig nem lesz jó bor, függetlenül attól, hogy milyen maradékcukornál állítják le az erjedést, mondjuk, egy hatalmas adag borkénnel. Nem a maradékcukorról van szó.
A gond azzal van - legalábbis az igényes borászok szemszögéből -, hogy a különféle manipulációkat/segédanyagokat nem köteles a gyártó feltüntetni a palackon, így aztán kizárólag a fogyasztó íz(le)lésére és fantáziájára van bízva, hogy miként különbözteti meg a nagyjából természetes módon készült borokat a pancsolmányoktól.
A kenyér mellett a bor az utolsó nagy mennyiségben fogyó élelmiszeripari termék, ahol ez még így van.
Ha pl. veszel egy ún. májpástétomot, ott jogodban áll elolvasni az összetevőket és rádöbbenni arra, hogy a kiszemelt "májpástétom" 10% májat tartalmaz.
Az utólagos édesítés azt jelzi, hogy éretlen, rossz minőségű volt az alapanyag, egyébként nem lenne rá szükség. Az, hogy száraz, vagy édes bort csinálnak belőle, az egy másik kérdés.
Valamikor régen, még a régi Művalkesz idején szóba jött a Varga-féle csabagyöngye. Megjelent egyébként teljesen korrektül Varga úr is, és azt hiszem, a főborásza a vitában. A kérdésre, hogy hogyan lesz a a 15,5MM-es mustból (ha jól emlékszem) félédes bor, ugyancsak korrekt, részletes válasz érkezett, igaz, ott saját mustsűrítménnyel édesítették vissza, engedélyezett módon. Nincs ezzel probléma, ha nem titkolják, így csinálják, én meg elkerülöm.
A Varga technológiájának az alapja a sűrítményezés, csak erről nem szeretnek beszélni.
Régebben sokszor mondtam, hogy az alacsony felvásárlási ár egyik oka az, hogy a bortörvény megengedi a cukorfok emelését és a sűrítmény használatát. Emiatt a must elegendő cukortartalmát nem csak természetes módon lehet elérni és emiatt a természetes cukornak az ára alacsony.
Ha nem lehetne pancsolni akkor csak 18MM feletti alapanyagot vásárolhatna fel, olyant pedig nem lehet 80 forintért kapni.
A cikk szerint akkor 1kg szőlőből 0.57l bort készítenek.
Ez fantasztikusan hatékony lenne még akkor is ha 18.5-19.5MM közötti érettségű alapanyagból dolgoznának. De egyértelmű, hogy ilyen mustfokokkal nem adnak le ma Magyarországon szőlőt.
Vagyis nem kérdés, hogy import sürítménnyel dolgoznak.
Az a helyzet, hogy 5-6 nap alatt kierjedt a voros iden, ami nekem gyorsnaktunik. Ami lenyeges, hogy erjedes elso napjan kapott almasavbontot is. Korulmenyek (ken, hofok, ph) idealis, letezik, hogy lezajlott 5 nap alatt az almasavbontas is? Izre ugy tunik.
Azert gondoltam az esetleg beszurodo fenyre, lampara mint ok,mert fenytol vedettben (fahordo, muanyag) sosem volt, illetve a zindexen volt egy kis erdekes szosszenet sorokkel kapcsolatban, ott irtak. Na iden kiprobalom, hogy teljesen elzarom vmi bevonattal.
Én hallottam már sztorikat, hogy mindenféle hülye kifogássokkal akadályozta a szolgáltató a rendszerbe való visszatáplálást.
De összességében szerintem ez a jövő. Csak egyelőre intenzív állami támogatás nélkül még vitatható, hogy megéri-e a beruházás.
Viszont nekem szent meggyőződésem, hogy ha az atomerőműre szánt pénzből napelem projekteket és fogyasztáscsökkentő beruházásokat támogatna az állam akkor beljebb lennénk. Mondjuk ezekből nehezebb annyit lopni mint egy szovjet-magyar atomerőműből.
