Na jó, újra nekifutok. Szerintetek a kerületvezetés most zsarolja a vendéglátósokat, hogy fizessék az őrséget, a csitítóembereket, meg a Klauzál téri vécésnénit, vagy ez komoly, hogy a kerület egyetlen vonzerejét akarják víz alá nyomni? Kérdezem én, aki langy nyári éjszakákon a manchesteri dialektben előadott ordítozást hallgatom feszt... Mert a kerületi újság legutóbbi számában mintha közös érdekről meg unikális vonzerőről lett volna papolva, osztán most itt ez a keménykedés.
Összefogás jön létre Erzsébetvárosban a kulturált szórakozásért
Intézkedéscsomagot készít elő Erzsébetváros önkormányzata a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtéséért. Az intézkedések célja a kerület éjszakai nyugalmának biztosítása, a lakók pihenéshez való jogának érvényesítése. Az önkormányzat azért döntött az intézkedések meghozataláról, mert az eddig pusztán jóhiszeműen folytatott egyeztetések nem vezettek eredményre. Bízunk abban, hogy minden fél saját hosszú távú érdekeit felismerve, a kampányfogásokon túllépve, valós lépéseket tesz a helyzet rendezésére.
A lakók éjszakai nyugalmának biztosítása egy éve téma Erzsébetvárosban az önkormányzat és a vendéglátóhelyek között. Az eddigi egyeztetések azonban nem vezettek valós eredményre: néhány felajánláson túl nem történt érdemi közeledés a felek között. A vendéglátóhelyek vállalásai hozzá tudnak ugyan járulni a rendezett éjszakai állapotok kialakulásához, de nem elégséges lépések a helyzet hosszú távú rendezéséhez. Főleg azért nem, mert egy részük még hosszú idő után sem valósult meg. A vendéglátóhelyek mellett anyagi forrás hiányában sajnos a hatóságok, mindenekelőtt a rendőrség sem tudott kellően hozzájárulni a helyzet rendezéséhez.
Az intézkedéscsomag részeként az önkormányzat a lakók érdekeit szem előtt tartva rendeletet fogad el a vendéglátóhelyek éjszakai nyitva tartásáról. Az önkormányzat kezében ez az egyetlen eszköz, amivel az éjszakai randalírozás ellen fel tudja venni a harcot. A rendelettervezet értelmében a vendéglátóhelyek minden nap éjfélig tarthatnak nyitva. Ugyanakkor ennél hosszabb nyitva tartásra is lehetőség nyílik, ha a környező házak lakói ehhez hozzájárulásukat adják. A rendelet nem érinti a szállodákat, és az élelmiszerboltokra is az eddigi szabályozás marad érvényben (alkoholárusítási tilalom 23 óra után).
A csomag részeként az önkormányzat a rendőrség megerősítését kéri a belügyminisztertől. Levelében Devosa Gábor alpolgármester tájékoztatja Pintér Sándort, hogy Erzsébetváros képviselő-testülete felterjesztési jogával élve felkéri az Országgyűlést, hogy egyértelmű törvényi felhatalmazással a rendőrség intézkedési és eljárási jogkörét az éjszakai közterületi rendbontás, zajokozás megfékezésére.
A csomag része továbbá, hogy a kerületőrség, a rendőrség és a közterület-felügyelők együttműködésével megerősített helyszíni jelenlét és rendszeres, összehangolt ellenőrzések biztosítják majd a jogszabályok betartását, valamint a közterek nyugalmát. Ez vonatkozik mind a szórakozóhelyeket elhagyó vendégekre, mind a vendéglátóhelyekre és élelmiszerboltokra.
De a csomagnak részét kell képezniük a szemléletformáló akcióknak is. Ebben a vendéglátóhelyek együttműködésére számítunk. Közös érdekünk ugyanis, hogy a vendégek tisztában legyenek a kulturált viselkedés szabályaival és tetteik következményeivel.
A rendelettervezettel kapcsolatban 2010. június 24-én délután újabb egyeztetésre kerül sor az önkormányzat képviselő-testületének két frakciója között. Az MSZP és a Szövetség Erzsébetvárosért képviselői a tervek szerint ekkor véglegesítik a pénteki testületi ülésen elfogadandó rendelet szövegét.
Az önkormányzat az utóbbi napokban szomorúan követte figyelemmel a vendéglátóhelyek magatartását, és határozottan visszautasítja a szórakozóhelyeket tömörítő Élő Erzsébetvárosért Egyesület csúsztatásokban és félrevezetésben bővelkedő kampányát. Örülünk ugyanakkor annak, hogy a vendéglátósok mára felismerték, az éjszakai zaj és a vendégek magatartása valóban problémát jelent, és ezeket korlátozni kell. Sajnáljuk mégis, hogy erre a kijelentésre csak most került sor, és nem az elmúlt egy év alatt zajlott egyeztetések valamelyikén. Arra kérjük most a vendéglátóhelyeket, energiáikat a probléma hosszú távú rendezésére összpontosítsák, és tartózkodjanak a rövid távú anyagi érdekeik védelmében szervezett spontánnak tűnő tiltakozásoktól, kampányuk során pedig a csúsztató kijelentésektől, a kulturáltan szórakozni vágyók félrevezetésétől.
Barátságtalan lépésnek tartjuk, hogy miközben egy év óta folynak a megbeszélések egy mindenki számára elfogadható, kompromisszumos megoldás érdekében, a vendéglátóhelyeket tömörítő Élő Erzsébetvárosért Egyesület az egyeztetések hiányát kéri számon az önkormányzaton.
Akkor már ne feledkezzünk meg a feddhetetlen erkölcsű Garabics Károly úrról sem, akiről itt mazsolázgathat az, akit érdekel ennek a derék és mindig is elvhű embernek a zanzásított közelmúltja. (Figyelem: tessék azért fenntarásokkal kezelni az itt leírtakat! És érdemes vele kapcsolatban sok-sok évvel ezelőtti véleményeket is visszaolvasni ugyanebben a topikban.)
Hogy te miket olvasol... :) Szegény Garabics: legutóbbi emlékem vele kapcsolatban, hogy parkolási matricaszerzés idején megpróbált beelőzni a netes foglalásos ablaknál, de olyan szépen elhessegették, hogy öröm volt nézni. :-) Ami a szocikat illeti, ezek szerint le vagyok maradva egy etappal. Azt hittem, Szabó látványos és indokolatlan visszalépése az lmp-s nímand javára arról szólt, hogy így próbálja bebiztosítani a jelöltségét a polgármesterségre. Habár, biztos csak az, ami a szavazólapon van. De tényleg: Kecskés akkor mi? Független? :-) Szerintem kéne állítanunk egy topikjelöltet, tuti a siker. :))
Ezt hol lehet olvasni? Wattamány kicsoda? Garabicsra sajnos még emlékszem a "síboljuk el együtt Erzsébetvárost" korszakból. Kecskés milyen színekben? És hogy-hogy Kispál? Úgy tudtam, Szabó Zoltán beelőzött.
Most olvastam, hogy a FIDESZ-nek két polgármester jelöltje is van (döntés hamarosan): Wattamány Zsolt és Garabics Károly. Egyik rosszabb, mint a másik.
A szocialista párt Kispál Tibort indítja. Ő szerintem erőtlen, megalkuvó, megnyilatkozásai semmitmondóak, szerintem alkalmatlan polgármesternek. Kecskés Gusztáv biztosan indítja magát, de tőle sem repesek a boldogságtól. RÉMES !! Nincs senki, akire rá lehetne bízni ennek a szerencsétlen kerületnek a vezetését?
Nekem is erre a parkolóra nyílik az egyik ablakom. Itt rendszeresen fogadnak olyan autókat és lakókocsikat, amelyek napokig itt parkolnak. Sőt, még néhány szippantós kocsi is, amit végképp nem értek! Száll felfelé a bűz, a gázolaj szag, meg a motororok és agregátorok zúgása. Télen fűtenek, nyáron hűtenek, így csak néha-néha lehet ablakot nyitni. Ilyenkor tudok egy kis kereszthuzatot csinálni, ami ebben a nagy melegben nagyon hiányzik!
Jogos. Más: ma adta ki a litera.hu, hogy meghalt Békés Pál író. Szegény, neki köszönhettük a hétker kevés irodalmi megörökítéseinek egyikét. Csikágó című novellafüzér-regénye minden külső-erzsébetvárosinak alapmű. Cakk-pakk 54 éves volt. :-(
Lehet hogy egy kedves kis nyugdíjas emberke, aki megelégelve az önkormányzat helytörténeti tétlenségét, magánakcióba kezdett. A Városvédő Egyesület is hasonló tagokból áll. Hívd csak fel bátran! (Mondjuk a Kultúra Utcája projektbe épp beleférhetne egy ilyen helytörténei micsoda - a Zsidónegye I-pont mellé például.)
A legutóbbi Erzsébetvárosban benne van megint a felhívás a helytörténeti múzeumról. Annyi derül ki belőle, hogy az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége a szervező, gyűjtik a tárgyakat, dokumentumokat, az ajándékozó nevét és emlékét meg óhajtják őrizni az utókornak, és hogy egy bizonyos dr. Iván Gézához lehet fordulni a "majdani bemutatás" reményében. Szóval konkrétum nem sok: pl. hogy hol, ki, milyen pénzből, valójában milyen céllal. Ez kötözködésnek tűnhet, de higgyétek el, elég múzeumot láttam én már ahhoz, hogy tudjam: egy gyűjtemény nem lesz csak úgy, hogy harminc nyugdíjas bevisz ezt-azt. Alapkollekció híján - úgy tűnik, itt nincs ilyen - a gyűjtőmunkának tudatosnak kell lennie: el kell pl. dönteni, melyik korszakra fókuszálunk, alapjában véve mit keresünk, noch dazu hogyan fogjuk bemutatni azt a valamit. Aztán neki lehet ugrani. Tekintve, hogy a VII. kerületnek legalább húsz éve már létre kellett volna hoznia tudatosan, önkormányzati pénzből és helyiségben a maga helytörténeti gyűjteményét, ez a kezdeményezés elég aggasztónak tűnik.
A Nádor sziget az 1896-os kiállításra való készülődés során tünt el, úgy, hogy a tó egy részét feltöltötték. Akkor kerülhetett föld alá a patak is. (a tó végén egyébként megnézheted a Nádor hidat, ami emléke annak, hogy itt valaha volt még egy sziget). A szobrokat valószínű azért vitték át a Margitszigetre, mert itt nagy volt az "elhullás" a rongálás.
Megkaptam, köszönöm!!! Ez nagyon jó, így már világos a két sziget is, amiről már olvastam. Ezen a térképen jól látni azt a patakot is ami táplálta a tónak a vízét. Azzal vajon mi lett? Nem emlékszem pontosan, hogy hol olvastam a Liget benyúlásról, de megpróbálom megkeresni. A művész sétány volt a mellszobrokkal övezet sétány ami később átkerült a Margit szigetre? Ennek vajon mi volt az oka?
Nem egészen. Nebien terve, ahogy ő gondolta, sosem valósult meg, talán csak a rondó. Az egész terv eltűnt a süllyyesztőben, ha később mégis lett valami a terv egyes elemeiből, az a véletlen műve. Oly annyira eltűnt a terv, hogy nincs is magyar fordítása, csak németül lelhető fel, ha jól tudom a Kiscellki múzeumban. Ha sikerüll, küldök az e-mail címedre egy 1867-es térképet, ott pl. már láthatod a rondót is meg az arénát is, de pl ez sem azért épült oda, mert valami hasonlót Nebien megálmodott. A Városliget első igazi és tervszerű rendezése az 1885-ös Országos Általános Kiállítás miatt volt, majd az 1896-os Ezredéves Kiállítás előtt folytatódott.
Arról nem tudok, hogy a liget elért volna a Lövölde térig, pontosabban szerintem nem ért el.
Köszönöm!!! Akkor a rendezés végül nem egy egységes átépítést jelentett, hanem lassan, egy-egy részlet megépítésével valósult meg? És mikor szűnt meg a Liget Lövölde térig való benyúlása? És a benyúlásnak mely utcák voltak a határai? Elérhető esetleg a rendezés előtti időből való térkép?
A dolog pontosabban úgy igaz, hogy az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmány 1813-ban pályázatot írt ki a Városliget rendezésére. A pályázatot és a vele járó 200 aranyat egy Henrik Nebbien nevű "kertész" nyerte. Gigantikus elképzelés volt, de megvalósítására nem volt elég pénz, pedig Nebbien a pályadíjat is felajánlotta, illetve a József nádor adománygyűjtést is szervezett, hogy a szükséges pénz összejöjjön. Ez utóbbi gyakorlatilag érdektelenségbe fulladt. Így a terv csak terv maradt. Persze egy-két dolog később, ha másképp is, de megvalósult (szépen megcsinálták a tavat, lett rundó, lett művészsétány és a tervbe vett amfiteátrum helyett lett Városligeti SZinkör), ám ma már a tó kivételével ezek sincsenek. Tény, hogy a legtöbb ligeti épület a millennium környékén épült, de pl. a Hermina kápolnát már a 48-as forradalom előtt elkezdték építeni, a Palme Ház pedig (ma a Magyar Alkotóművészek Köre lakik benne) az Olaf Palme sétányon az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült, és ereditelileg Műcsarnoknak készült.
Szerintetek van valami koncepcionális oka annak, hogy a most felújított Hernád utcát végig aszfaltozták a térkő helyett és még véletlenül sem alakítottak ki zöldnek helyet? A Dembinsznky és a Hernád kereszteződésénél így elég faramucira sikerült a két burkolat váltásának megoldása, merthogy a Dembinszky térköves. Ő vajh mivel érdemelte ki ezt a megkülönböztető figyelmet, hogy térkő burkolatot kaphatott?
Köszi. Érdeklődve várom... :) ! Tegnap du. volt a Dunán a Városligetről egy műsor, és abban azt mondták, hogy a Liget rendezésére 1808-ban írtak ki pályázatot, bár a legtöbb épület tényleg a millennium környékén épült fel.
Megméztem, sajnos a Bookline-on sincs egyik se. De a Kismező...-t pl láttam az Írók Boltjában. Káposztaföldre visszatérünk, most sajnos el kell rohannom dógozni.
