Mi 2014-ben csúcsminőségű szőlőt szüreteltünk. Fantasztikus borok születtek abban az évben. Csak éppen a szokásos mennyiség harmada/negyede.
Amit én mondok az az, hogy tudni kell árazni. Mármint nem egyszerűen magasra tolni az árakat.
Ez úgy megy, hogy szőlészetileg úgy 15 éves ciklusokról beszélhetünk. Minden 15 évben nagyjából ugyanannyi a kemény és a jó év. A költségek évről évre nagyjából ugyanannyinak számolhatóak. 15 éves ciklusban a termés 15 éves mennyisége is tudható. Innentől pedig ki lehet gazdálkodni a 2014-es típusú éveket.
Érted... ha 2015-ben 7000 palack borod van 2016-ban pedig 1000 palack borod van, akkor úgy kell a bort beárazni, hogy évente 4000 palack borból meg tudj élni. Ilyenkor a jó év többlet bevételéből kell tudni a nehezebb évek veszteségét finanszírozni.
El kell dönteni, hogy mi a bor. Egyszerű ipari termék, amiből minden évben időjárástól függetlenül ugyanannyit kell előállítani ugyanolyan minőségben, ugyanazzal a jövedelmezőséggel, vagy ennél azért valami sokkal több.
Ez mind olyan szép és jó nekünk hobbistáknak de gondold végig:
Pl 2014-ben igencsak kevés bor került volna az asztalokra ha nem erősítettek volna a gazdák a rengeteg 15-16 fokos muston. De tavaly is érdekes volt a kékfrankosom, éppen elérte a 17 fokot és a lémennyiség az idei 70%-a volt.
Tudom ez nem mentség de akik ebből élnek azoknak létfontosságú kibekkelni ezeket a rossz időszakokat.
Ha a bortörvény megengedi akkor sztem nincs benne kivetnivaló!
Az így készült borok nem is a 30 eurós ársávban mozognak, ha pedig ott is eltudják adni akkor az a fogyasztó meg is érdemli!
Tényleg nem olvastam el elég figyelmesen, de azért a véleményem ugyanaz. Én pl. a pálinkacefréimhez sem adok cukrot, de még mondjuk a birscefrét sem szaporítom almával. Abból dolgozom, ami a gyümölcsben van, és szerintem a bort is így kell csinálni.
Az más kérdés, hogy a mesterséges boroknak is megvan a létjogosultsága, és lehetnek nagyon jók (pl. portói, cherry). Csak tudnunk kell, hogy mit iszunk.
Eroltetettnek erzem a hasonlatot, mert ahogy levezetted is latszodik, hogy nem ezek az esetek dontik romba a vilagot. Mas az az eset, mikor 15MM az alapanyag.
De meg javulhat a hozzaallasom, nem kobe vesett eletem vegeig:)
10g maradékcukor akkor lesz egy borban, ha mondjuk 20.5 mustfokkal szüretelsz le egy bort és az kierjed 12.6vv%-ig, majd ott megáll magától az erjedés.
Ehhez képest egy 12.6vv% erős borhoz elég 19.7 mustfok amit ha utólag musttal édesítesz fel 10g cukortartalomig akkor értelem szerűen az ehhez szükséges alapanyagot könnyebb, olcsóbbb és kevesebb kockázattal járó munka megtermelni mint a 20.4 mustfokú alapanyagot.
A sportban, hogyan is hívják azt amikor valaki ugyanazt a végeredményt nem ugyanazzal a módszerrel, hanem egy kis mellékes rásegítéssel éri el? Na látod, pontosan ez a helyzet itt is.
Nem szigorú álláspont ez. A pálinka is csak addig pálinka ameddig nem adsz hozzá semmit. Ha megédesítesz egy pálinkát akkor onnantól az párlat vagy szeszesital.
A bor esetében fájdalmas a szigorú termékleírás hiánya.
A legutóbbi HNT közgyűlésen pár küldött szörnyűlködve, mintegy a magyar borágazat elleni támadásként említette, hogy az EU-ban is vannak már olyan hangok amelyek szerint a borra is rá kellene írni, hogy miből készül. Ne tudd meg, mekkora hogydeúgyvanozás volt a reakció, a sok pancsgyáros úgy bólogatott, hogy majdnem lefejelték a cipőjüket. Én meg kerestem a hányózacskót... mert okádhatnékom van ezektől az élőskődő takonyporcoktól.
A Varga is abból él, hogy kizsigereli a szőlőtermelőket és átveri a fogyasztókat. Mindenre indok az, hogy a csóró tömegeknek is joguk van az olcsó borhoz.
Minden szabályozás kérdése. Az Európai Unióban 0,5%, 1,5% és 3,6%-os zsírtartalmú tejet lehet tejként kereskedelmi forgalomba hozni. Magyarország x évig felmentést kapott, hogy a 2,8%-os zsírtartalommal is lehessen (lassan lejár a felmentés). Néhány éve ezért nincs pl. 2,8% szlovák tej, mert az nem készülhet(ett volna) az előírások szerint EU-n belüli forgalomba. Büntettek is érte.
Svájc nem tagja az EU-nak.
De ilyen most az új Élelmiszerkönyv miatt a kenyér vs. buci. A tepertőspogácsa vs. tepertős leveles, vagy a bejgli vs. tekercs. Hiába definiálod, akkor is lesz egy nagyon hasonló nevű. Ugyanakkor fontos a termék minősége, mert hiába nem bejgli a Daubner tekercse, de mégis inkább azt veszem, mint más cukrászdák bejglieit.
Ahogy egy régi reklám mondta: tartalomhoz a forma, avagy névhez a minőség. Különben megette a fene.
"Van bizony amikor az időjárás miatt alacsony a cukorfok "
Ha a borszőlő természetes cukortartalma nem elegendő ahhoz, hogy az erjedés során a stabilitáshoz és törvényességez szükséges minimális alkoholtartalom termelődjön akkor azt a szőlőt definíció szerint éretlennek nevezzük.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy nálunk legtöbbet a gyakorlatilag élelmiszeripari hulladék 0%-os UHT tejből adnak el. Más ország, más nép, más igények...
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Én ugyan most éppen Prágábn vagyok, de otthon a laborunkba érkezik egy Tokaj rajongó kanadai professzor. Ha minden igaz, hét végén elviszik a kollégák Hegyalljára - azt nem tudom, hogy ott alszanak-e. Tudnátok segíteni, hogy kit látogathatna meg?
