"Az áramlási viszonyok miatt viszont a nyugati medence iszapja az északi part mentén kelet felé mozog, és felhalmozódik a part menti "iszapcsapdákban", a kikötőöblökben, és a Balaton keleti részén. "
Talán ha elolvastad volna a linkelt jogszabályt, akkor világos lenne, hogy az a partvédő művekre szolgáló előírást tartalmaz, nem pedig a partra vonatkozót.
A keszthelyi öböl Zala torkolat körüli részét rétegkotrással nagyjából megtisztították. A Kis-Balaton megakadályozza a további hordalék beáramlását.
Az áramlási viszonyok miatt viszont a nyugati medence iszapja az északi part mentén kelet felé mozog, és felhalmozódik a part menti "iszapcsapdákban", a kikötőöblökben, és a Balaton keleti részén. A kikötőrekonstrukciókból, és az új kikötők építéséből származó nagy mennyiségű, és a nyílt vízbe átszivattyúzott iszap pedig helyi eliszaposodásokat okoz.
Jelenleg szabad szemmel is jól látható már gyenge szél esetén is a keleti medence feliszapolódása. Jól látható a nádasok szerkezetének változása is, valamint a hínármezők visszatérése nyugat felé haladva.
"Szerencsétlen Balaton legnagyobb problémája, hogy továbbra is apadnak el a nádasai és nincsen meg az a szerepe, ami kéne a tó rendes működ(tet)éséhez"
Én a nádasok vízminőség biztosításában játszott szerepét vitatom. A nád pontosan annyi foszfort vesz ki a vízből, amennyit betakarítanak belőle. Vagyis gyakorlatilag semmit.
A szervesanyag eltávolítást meg nem a nád, hanem mikroorganizmusok végzik.
Úgy tapasztalom, a déli parti nádasok Szántódtól nyugatra kezdik kiheverni a feliszapolódást, az északi parton pedig Akalitól nyugatra. Foltokban Akalitól keletre is egészen Csopakig. A keleti medence viszont kezd teljesen eliszapolódni az északi part mentén, és a nagyobb öblözetekben.
Ha ez még mindig így van a fejekben vezetői szinten, akkor kurv@ nagy a baj.
Aki szerint e nádasban a partszintet tölteni KELL, annak csak annyit kívánok, hogy a legkedvesebb lova után ő maga dögöljön meg az anyucikája neve napján.
Szerencsétlen Balaton legnagyobb problémája, hogy továbbra is apadnak el a nádasai és nincsen meg az a szerepe, ami kéne a tó rendes működ(tet)éséhez
1.,Most még talán a fele van kiépítve, de még a kiépített szakaszok is sok helyen magassághiányosak. Vagy eredetileg úgy épültek, vagy megsüllyedtek.
2.,A kijelölt partvonal sok helyen a nádasban van. Ott meg ugye a terep a vízszint alatt van jelenleg is. Értelemszerűen ott jócskán tölteni kell majd előbb-utóbb.
Én úgy tudom, hogy a kb 235 km hosszú partszakaszból kb 100 km-en épült valami partvédelem.
Ezeknek a döntő többsége szinte biztosan alacsonyabb a jogszabályban meghatározottnál. Ezt megelőzően egy 1981-es OVH rendelkezés szerint +100 cm-es vízálláshoz igazodtak a magasságok, 2002-ig ugyanis ennyi volt a maximális szabályozási szint.
