Pont én is személyesen szerettem volna lemenni Szegedre, mivel már Dorogtól eljutottunk Magyarkútig, és ekkor jött a levélváltásnál ez a szomorú hír, pedig az, hogy egyesületi tagok legyünk ez volt az egyik fő motiváció, mert itt tagnak is kellett lenni. Most jön tavaszig a következő etap Mátraházáig, hogy a Nógrád megyei jelvényt megkaphassuk, persze még lenyomjuk áprilisban a Karancs-Medves 35 teljesítménytúrát is hozzá.
Ez valóban szomorú hír, nekem is az első részjelvényem volt és nagyon örültem neki.
Remélhetőleg ezt a kiírást is módosítják majd, én töltöttem fel de mióta rendszerváltás volt az MTSZ-ben minden külső ember hozzáférését megszüntették. Így aztán több mozgalom vagy akár a turistautas rész sem frissül már.
Egy kicsit hamarabb is eszükbe juthatott volna gondolni erre, mert már 2010-ben is csak egy kis zacskónyi volt belőle mikor én igényeltem.
Akkoriban vezették be hogy csak és kizárólag eredeti füzetet fogadnak el, fénymásolatot nem, éppen azért mert már akkor fogytán volt a jelvény. Csoda hogy eddig kitartott a készlet.
Személyesen utaztam le Szegedre érte és vártam rá 2 órát, de megérte, az volt az első jelvényem a kéktúrán, ráadásul nagyon szép!
Kár érte hogy nincsen már meg a verőtőkéje, de minta alapján szerintem el lehetne készíteni, ha szándék (és persze pénz) lenne rá.
Nekem már sokszor kifogyott a lábam alól, vagy zárt területhez vezetett az út, a műholdképek alapján tervezett túráimon. Szeretem tudni, hogy előttem már valaki végigjárta az utat.
Azt hiszem az ilyen tiltások egyenes következményei annak az emlékezetes pesti augusztus huszadikának, amikor a pénzsóvár rokonság milliókra perelte az államot olyan "okos" felnőtt emberek miatt, akik nem hitték volna, hogy egyrészt nagy viharban fák dőlnek ki, másrészt a fa nem megerősít, hanem megöl... :/
Ja, és gondolom a tiltás a vadászokra nem vonatkozik, hiszen rájuk nem dőlhet fa. Október végén pedig a tiltás szépen folyamatosan mehet át a vadászat miatti tiltásba. ( Magam részéről fütyülök az egészre és megyek kékezni úgy ahogy elterveztem. )
Ez egy nagyon jó ötlet ugyanakkor egy hatalmas vállalkozás. Szinte lehetetlen minden apró útvonal-változást összegyűjteni az elmúlt több mint 60 évből. Talán elég is lenne csak a komolyabbakat.
Ha belekezdesz egy ilyen térkép elkészítésébe akkor a rendelkezésemre álló térképekkel, füzetekkel szívesen segítek.
Folyamatosan próbálom bővíteni a füzet- és térképgyűjteményemet, ma is vettem kettőt, egy 1963-as Balaton környéki turistatérképet meg egy Cserhátat is amin még Nemtipuszta-Buják felé megy a kék. Bár ezek lehet hogy neked is megvannak.
Egyébként most hogy a beszélgetésünk kapcsán megint megnéztem egy pár dolgot én is rájöttem arra hogy nem volt teljesen igaza a Lokomotívos turista ismerősömnek sem.
Ők szeretik egy picit kisajátítani ezt a dolgot, van is rá némi alapjuk, DE:
Az 1952-ben általuk kijelölt Országos Kéktúra nyomvonal szinte teljesen megegyezett a Szent-István Vándorlás útvonalával, (kivéve a Kőszeg felé vezető részt, mert az ugye teljesen kimaradt) nyilvánvalóan annak a felfestett jelzéseit és ösvényeit is használniuk kellett akkoriban ennek a mozgalomnak a beindításához. Szóval az ötleten kívül azért valószínűleg az infrastruktúrát is adoptálták.
Ezért is jó beszélgetni, mert mindig tanul valamit az ember! :-))
A Kohászút elnevezés volt kezdetektől a hivatalos, de a mai napig is közforgalomban van a Kohászok útja, Kohász kék név is. Jellemző, a létrehozó ózdiak is gyakran így nevezik. Az úton rendezett telj.túrájuk is ez utóbbi néven szerepel. Eredetileg a 60-as évektől a teljes út K-sávjelzés volt. Erről tanúskodnak a még itt-ott fellelhető, a fahánccsal benőtt egységes alumínium jelzőlapok. Ezeket én a Csondró-völgyében fényképeztem jó 25-30 évvel ezelőtt. Egy kiemelt lap féltve őrzött relikvia.
A kék kereszt alkalmazása a Bükkben kényszerhelyzetből fakad, épp a Bükki-kék miatt. Az útjelzések rendezésekor (MSZ 1988. évi szabvány életbelépés) jött be az a szabály, hogy a közeli azonos jeleket rendezni, rangsorolni kellett.
Én nem tartom annyira zavarónak, mivel Diósgyőrtől Sátáig egységesen K+ jelzéssel fut. Sátán, a templom előtti villanyoszlopon van a váltás, innen Salgótarjánig már végig K-sávként halad. Így végül is csak egy helyen van váltás, és ott más turistaút nincs a közelben.
Az Ómassa- Mályinka közötti szakaszon épp a Bükki-kék miatt, míg Mályinka- Uppony között pedig az OKT-val együtt került fel párhuzamosan a kettős jelzést. Lázbércnél a már korábban ide is leírt természetvédelmi okok miatt, hatósági kérésre épp az OKT jelét kellett lehoznom a Rádics-völgy – Eszkála-tető közti szakaszról a Lázbérci-víztároló partjára, a Kohászkék mellé. A jelzés talán magáért beszél szerintem.
Már csak azt várom, hogy a késő, de talán mégis soron következő nagy OKT felújítás során milyen megoldás születik itt.
Alapjában véve mindenben egyetértek Veled, legfeljebb valamelyikőnk nagyobb, a másik kisebb jelentőséget tulajdonít az 1938-as Szent István Vándorlásnak :-)) (Akkor lenne szép világ, ha mindenki mindenkivel egyetértene 100%-ig :-))
Régi tervem, hogy az Országos Kéktúráról készüljön egy olyan térkép - vektoros, raszteres nyomtaott, GIS / térinformatikai alapú webtérkép stb. mindegy, bár ezek a vektorosból mind levezethetők -, amely a kezdetektől bemutatja az útvonal- és bélyegzőhely változásokat (ebbe a legrövidebb módosításokat is beleértem!). Topográfiai alapanyag, kéktúra füzetek, korabeli turistatérképek és egyéb szakirodalom kell csak hozzá.
Ha ennek valamikor nekifogok, számítok a Szakértelmedre, mert úgy látom, otthon Vagy a témában!
Nem azt mondtam hogy semmi köze az OKT-nak a Szent István Vándorláshoz, hanem hogy minimális. Annyi hogy az 1938-as Vándorlás adta az alapötletet a Kéktúra létrehozására, amit 1952-ben hozott létre a Lokomotív TE, a professzor javaslatára. Igazi folytonosság nem volt köztük. Nagyon fontos volt az alapötlet szempontjából, és ennyi.
Erre egyébként nekem is egy lokomotívos turista hívta fel erre a figyelmemet egyszer mikor összemostam a kettőt, megállított a beszéd közben és szólt hogy a kettő egyáltalán nem ugyanaz. Ezután olvastam én is jobban utána. Ismerem ezeket az általad idézett a szövegeket és vázlatot az eredeti forrásból. Itt van a polcomon.:-) A többi csak koppintás! :-)
Namármost mindenki úgy értelmezi a dolgokat ahogyan akarja. Az 50 éves vándorlásnak a kéken az 1938-as Vándorlás szolgáltatott alapot. A jelvény felirata Országos Kék 1938- 1988 volt.
A Kéktúra 60-as mozgalom kiírásának meg az 1952-es kiírás. Kék 50- rá 24 évre meg Kéktúra 60. Nem fura? :-)
A szaggatott jelzésekről már tanakodtunk itt is, de mivel általában nehezen járható útvonalakon voltak ilyenek a '60-as évek kéktúrás füzeteiben így ilyen esetekben a kijelöletlen ösvényekre tippeltünk, koncepció szemlátomást egyáltalán nem volt ezekben. Pl:
Egyébként még a szaggatott útvonalas, az MTSz által kiadott legelső füzetek (1961-től) is mind már Országos Kéktúra feliratú fedőlappal jöttek ki. És mivel 1952-ben már megvolt az első teljesítő, így nyilvánvaló hogy az útvonalnak folytonosnak kellett lennie.
Egyébként lehet ám ezen sokat polemizálni, mindenki a saját ideológiája szerint értelmezi a múltat, erre bizonyíték a Lokomotív TE ide kapcsolódó írása is:
És persze folytathatjuk még a "regionáils" Kéktúrák sorát olyan helyekről, mely útvonalakról valószínűleg nem sokan hallottak (ez a lista sem valószínű, hogy teljes):
Dráva-sík - Villányi-hegység (Sellye - Diósviszló - Villány és ebből kiágazva (!): Drávapalkonya, gát - Matty, Keselyősfapuszta)
Gödöllői-dombvidék (Gödöllő - Juharos - Gödöllő, Állami telepek)
Az utóbbi kivétel, hiszen ez egy jelvényszerző túramozgalom. Bár, ha belegondolok, ez az útvonal a maga 20 km körüli hosszával igencsak elmarad a Gödöllőt szintén érintő Pest megye turistája (Pest Megyei Piros Túra) útvonalától. Az előbbi jele Kék az utóbbié pedig Piros sáv. Mindegy...
Lehetséges, hogy a mozgalom kezdetekor már egységesen kezelték az útvonalat, én mégis találkoztam ebből az időből származó olyan turistatérképpel, melyen a Kék sáv bizony nem volt folytonos!
Igazad van, a Bükki Kéktúraa sietségem miatt kimaradt a felsorolásból :-) Kösz a kiegészítést!
Valóban, az országban nincs még egy hegység / kistáj, ahol egy országos és legalább két, azonos színű és alakú jelzéssel ellátott túraútvonal ennyire "szövevényes" kapcsolatot képez.
Nem megvédeni szeretném a Bükki Kéktúrát, de a nevében mégiscsak ez a túra hordozza a "Kék" szótagot. A nagyobb hagyományokra visszatekintő "Kohász Kéktúraként, Kohász Kékként" emlegetett utat újabban "Kohászok útja" néven lehet fellelni mind a kezelő szervezetek részéről, mind a jelvény szövegén (persze lehet, hogy régen is ez volt a hivatalos neve, de térképeken Kohász Kéktúraként jelent meg).
Arról el lehetne vitatkozni, hogy Upponynál, Ómassánál és a többi elágazásnál jó-e a Kék kereszt bevezetése. Így ugyanis (mivel valamennyi útvonalkövető mozgalom) megszakad az egységes tursitajelzés alkalmazása.
Részlet a Szent István Vándortúra honlapjáról (Forrás):
"A Magyar Turista Szövetség 1938-ban ünnepelte Szent István király halálának 900 éves évfordulóját és megalakulásának 25. évét. Ünnepélyes keretek között, minden magyar turista közreműködésével rendezték meg a Szent István-túrát, bejárva azt az Országos Kék-jelzéskéntismert útvonalat – 1938. március 20-tól június 6-ig terjedő időben –, mely a mai határaink két, majdnem legtávolabbi pontját az ország legszebb területein keresztül köti össze, útbaejtve azok legérdekesebb látnivalóit is. A Szövetség irányítása mellett a tagegyesületek majd mindegyikének áldozatkész közreműködésével, turisták százainak önzetlen, lelkes és fáradságos munkájával létrehozott és fenntartott, egységes útjelzéshálózat gerincét alkotja ez a kék-sáv jelzés. A 885 km hosszú útvonalat két részre bontotta a Vörös Tihamér által vezetett előkészítő bizottság. A keleti szakaszra 31, a nyugatira 28 túranapot írtak elő. Dr. Strömpl Gábor és Babós Imre közreműködésével készült a Magyar Térképészeti Intézetben (Az Országos Kék-JelzésTérképe) a KÉK-JELZÉSszínes térképvázlata."
Mészáros János pedig ezt írja az 1988-as Szent István emléktúrával kapcsolatban (Forrás):
"Az idén 50 éve, hogy a Szent István vándorlással megnyitották az Országos Kék turistautat (!)hazánkban. Ezen félszáz éves jubileum és a budapesti természetjárás centenáriuma alkalmából a Bp. XI. ker. Természetbarát Bizottság jubileumi Kéktúra vándorlást szervez az Országos Kék jelenlegi útvonalán."
Ezen és még egyéb források alapján azt állítani, hogy a Szent István Vándorlásnak és az Országos Kéktúránaksemmi köze egymáshoz (!), meglehetősen meredek állítás! Az Általad hivatkozott dr. Vízkelety László és az újkori sportturisztika (MSTSZ) "megálmodója", a későbbi Szent István Vándorlások lelkes megszervezője Mészáros János mindketten a rendszerváltás utáni természetjáró mozgalom megújítói voltak. (Még Vízkelety is elismerte, honnan vette az ötletet. Szent István Vándorlás nélkül egyáltalán nem biztos. hogy ma lenne a szó szoros értelmében vett Országos Kéktúra!)
Annak okairól pedig, hogy miről "lehetett / lehet" beszélni a természetjárással kapcsolatban, hogy lehetett nevezni (nem nevezni) utakat, mozgalmakat stb. 1938-ban, 1953-ban, 1979-ben, 1988-ban vagy akár ma, mindenkinek megvan a saját tapasztalata / véleménye...
Lehetséges, hogy az mozgalom kezdetekor más egységesen kezelték az útvonalat, én mégis találkoztam ebből az időből származó olyan turistatérképpel, melyen a Kék sáv bizony nem volt folytonos! Majd megkeresem.
Nekem is lenne egy kiegészítő megjegyzésem a leírtakhoz.
A 90-es évekre datált kék-jelzésrendszer racionalizálásakor a felsorolt Kohász-, Balatoni-, és Börzsöny mellett a Bükki-kék jelzés is létezett és létezik ma is. Az ötvenes években történt OKT útvonal kijelölés a Bükk-hegységnek csak egy részét érinti. Ennek ellensúlyozásaként lett létrehozva döntően a Kelet-Bükk területén (Miskolc-Pereces és Eger közötti, nagyjából hatalmas S alakban) áthaladó Bükki-kék, melyet a rendszerváltás utáni rendezési hullám ugyancsak érintetlenül hagyta.
Érdekessége, hogy a másik bükki kékkel, a Kohász kékkel Ómassa és Látókövek-Mária-forrás (vagy fordítva) között közös nyomvonalon halad. A Kohász egyébként Diósgyőrtől Upponyig K+ jelű. Tehát ő lett hátréb sorolva, mint későbbi "születésű" útvonal.
Elnézést, de ez az írás most igen sok tárgyi tévedést tartalmaz.
Csak hirtelen kettő ezekből:
1. Élesen el kell választani a Szent-István Vándorlást és az Országos Kéktúra mozgalmat, mert a kettőnek csak minimális köze van egymáshoz.
A kéktúra atyja Dr. Vízkelety László írja erről:
"...A Turisták Lapja 1938. évi jubileumi számát olvasva ismertem meg turista elődeink nagy vállalkozását.
...Ezek az okmányok adták az ötletet a Kéktúra mozgalom megindításához és megszervezéséhez."
2. Az Országos-Kék túrák kézikönyve pedig 1953-ban jelent meg. Nem azért írták többesszámban mert még nem volt egybefüggő útvonal. Mert volt. Csak rövidebb és nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a túrák szétválasztásának. A füzet idézem: "...tartalmazta az útvonal felosztását 25 szakaszra. Akkor a 852km-es táv csak Tapolcától - Tolvaj-hegyig terjedt...."
Az 1938-as -ezek szerint ötletadó- jubileumi Turisták Lapja egyébként megvan nekem, erről a Szent-István Vándorlást pedig már közzé is tettem úgy kb 3 éve. Itt:
A kezdeti időkben szinte minden tájegységben léteztek "fő, főbb, legfőbb" neveken emlegetett útvonalak. Ezeket általában Kék sávvaljelölték a terepen és a térképeken is.
A Szent István Vándorlás és az Országos Kéktúra egységesülésének időszaka (1940-1960-as évek):
Az 1930-as években megszervezett Szent István Vándorlás, majd az ebből kinövő Országos Kéktúramozgalom már egybefüggő, az egész országon át vezető, egységes útvonalat igényelt. Nagyon jellemző erre a korszakra, hogy kezdetben még Országos Kék Túrák(esetleg Országos Kéktúrák, többes szám!) névvel illették a Nagy Kék Utat. Ez abból adódott, hogy ekkor még nem voltak összekapcsolva a rész szakaszok. Később összefüggő Kék sávvá alakították az útvonal jelzését. Ettől függetlenül maradtak "kóbor Kék jelzések" szerte az országban.
"Másfélmillió lépés Magyarországon" - Végig az Országos Kéktúrán
Csak egy példa arra, hogy a sorozat mennyire érzékenyen érintette az akkori természetjáró és politikai (!) vezetést is: a Nagy-szénási (Szabó Imre) antialkoholista turistaház (már akkor is csak szétvert, "szétlopott" (!) romjánál) könnyeikkel küszködő turisták meséltek az építkezés körülményeiről, hogy akkoriban pl. birkozók hordták fel a gerendákat a vállukon stb. A politikai vezetés természetesen nem tűrhette, hogy a "szocialista" televízióban bemutatott helyzet sokáig fennálljon... Rockenbauerék ottjárta után - ezt maga Sinkó László narrációjából is tudhatjuk - a hatalom az "romokat munkagépekkel eldózeroltatta (!), így azok nem éktelenkednek tovább a Nagy-Szénás csúcsa alatt". A házat egyébként a Munkás Testedző Egyesület építette... (No comment)
A sorozat után nyilvánvalóvá vált, hogy a régi állapotok, a jelzésrendszer lassan "tarthatatlanná válik", új típúsú turistatérképekre van szükség, ki kell építeni az útvonalhoz tartozó megfelelő(bb) infrastruktúrát. Mivel a Kéktúra ekkor vált igazán ismert fogalommá, fel kellett készülni esetleges nagyobb tömegek megjelenésére és emiatt változásokra volt szükség.
Az új rendszerű turistatérképek megjelenése (1970-1980-as évek):
A régi, elavult 11 Ft-os, majd a "rajzos címlapos" turistatérképek korszaka a 70-es évek végére lejárt. Ekkor a Kartográfiai Vállalat új típusú, valamivel részletesebb (30 Ft-os) turistatérkép-sorozat kiadásába kezdett. Ezen térképek még mindig "torzítottak" voltak és az érintkező, egymást átfedő térképek továbbra sem készülhettek azonos méretarányban. Mindezek ellenére a térképek pontosabbak lettek és a szebb grafika következtében jobban áttekinthetővé vált a turistaút-hálózat rendszere. Ezeken a térképeken már világosan látszott, ha egy hegységen / kistájon belül több Kék sávjelzés volt. Ezt a vállalat úgy próbálta meg kivédeni, hogy az Országos Kéktúraútvonala mellé "OK, OKT", a sima Kék sávokmellé "K" betűket / betűt illesztett, ez a rendszer azonban nem terjedt el. A terepen továbbra is fennállt a sokszoros Kék sávjelzések anomáliája.
Új turistaút-hálózat kialakítása, a régi rendszer alapjainak újragondolása (1980-as évek közepe):
Ez a "projekt" az MTSZ vezénylete alatt zajlott le. A "helyi" Kéktúrák ekkor alakultak ás más színű, alacsonyabb szintű turistajelzésekké (elvileg, mert helyi szinteken ez eleinte nem nagyon működött: pénz hiánya, a bebetonozódott szokásokhoz / útvonalakhoz / útjelzésekhez való ragaszkodás stb.) A Budai-, a Pilis- és a Visegrádi-hegység lettek ebben az időben a "mintaterületek", melyet a Szövetség az ország többi tájegysége elé szerett volna példaképül állítani. (Nem sok sikerrel). Ekkoriban kezdtek elterjedni a kötött útvonalakon vezető teljesítménytúrák Magyarországon, melyek szintén megkövetelték a "logikus", követhető jelzésrendszer meglétét.
A rendszerváltás után (1989-től - Napjainkig):
1989 után lassan még jobbak lettek a térképek, melyeknek grafikáján tovább javítottak a turistajelzések, a terepi színnel és formával megegyező megjelenésű piktogramjai. A kezdeti időszakban lettek főjelzések a következők: sáv, kereszt, háromszög, az összes többi jelzés alkotta a mellékjelzések rendszerét. A mai "Kék kör" akkori útvonalán kívül csak a Kohász, a Balaton-felvidéki és a Börzsönyi Kéktúra útvonalán maradhatott a Kék sávturistajelzés. A jelzésrendszer módosítása, alapelveinek csiszolása a mai napig tart.
Mostanság az "Országos KéktúraProjekt" és ehhez kapcsolódóan a "Természetjárók Térinformatikai Rendszere TTRMap" korszakát kezdjük. Újabb szabványok, újabb változások, újabb technológiák követik egymást... Csak éppen lehet, hogy pont az, aminek valóban változnia kellene, az marad a régiben...
Mondjuk a Keszthelyi-hegységeben most is elég kaotikusnak találom a túrajelzéseket. Tegnap egész nap ott barangoltam, több, mint negyven kilométert, és két össze nem függő piros, és két, össze nem függő zöld jelzésre akadtam. A Bakonyban például egyértelmű, hogy merre, és mit érintve halad a kék, piros, zöld, sárga jelzés, teljesen magam előtt is van térkép nélkül is az alakjuk, de itt semmi koncepciót nem találok.
