hozzaszolas sorszamat megadod koszonom. szorri nem erek ra mindennap atnazni 60+ postot.
Te... jól értem, amit mondasz?!?
ÉN keressem ki a hozzászólásom sorszámát, amiben megaláltható az a link, amit ÉN tettem be neked, mert TE kérted? És aztán tegyem be ÉN egy újabb hozzászólásba a SAJÁT hozzászólásom sorszámát, hogy megtaláld először ezt a hozzászólásomat, majd ennek alapján azt, majd annak alapján a linket, majd annak alapján az adatokat, amiketkeresel?
Bocs, de mi a biztosíték rá, hogy EZT a hozzászólásomat megtalálod? Tuidod, amiben elvileg benne van ANNAK a másiknak a sorszáma... Ha pedig ezt mégis megtalálod, akkor hogy lehet, hogy AZT viszont nem találod meg, amikor nagyon rövid intervallumot kell átnézned, ráadásul azt is tudod, hogy KINEK a hozzászólásait?
Hö?
Ugyan ennyi idő alatt tízszer is betehettem volna a linket még egyszer, de most már csakazértse. :-) Azért mindennek van határa...
Mi van, ha az Iránnal szembeni izraeli kardcsörtetés mögött Amerika áll, de nem a neokonzervatív körök jól ismert beállítottsága miatt, hanem mert az egy iráni háborúval kialakuló válság az USÁ-nak már középtávon is nagyon jól jönne?
Első hallásra ez kissé groteszk, de vegyük sorra:
- A Hormuzi-szoros lezárásával az egekbe szöknek az olajárak világszerte. Az Egyesült Államokban egy csapásra ér véget az "amerikai álom" és az olcsó olajra épülő életforma. A felfordulás előre borítékolható. Ám az amerikai kormányzat pártállástól függetlenül nagyon is tisztában van vele, hogy a háború nélkül is ugyanez várható, csak több évre széthúzva. Ezért a sokkterápiát választja, és a külső fenyegetéssel ("a gonosz iráni iszlám terroristák csapásával") magyarázva a kialakult helyzetet szükségállapotot vezet be. Ez részben a szabadságjogok további megnyirbálásával jár, részben viszont régóta esedékes gazdasági és szemléletbeli reformokat vezetnek be. ("A tömegközlekedés hazafias tett!"). Ez jellegében hasonló volna az ország második világháborús erőfeszítéseihez, és az amerikaiak patriotizmusát és tetterejét ismerve néhány év alatt eredményre vezethetne anélkül, hogy be kellene vallaniuk: minderre nem lett volna szükség, ha az elmúlt 20 évet nem töketlenkedik el. Nem utolsósorban anélkül lehet klímavédelmi intézkedéseket tenni, hogy nyíltan be kéne vallani, hogy talán mégsem akkora svindli ez a CO2-hisztéria.
- Az izraeli csapásra válaszul Irán szinte biztosan porrá bombázza az Öböl-országok olajinfrastruktúráját. Ennek helyreállítása több év és hatalmas költség, ami visszaveti kissé az olajmonarchiák gazdasági terjeszkedését (szaúdi, Emirátusok-beli felvásárlások az USÁ-ban). Egyben az otthon a fentiek miatt kissé háttérbe szoruló amerikai olajkonszerneknek is kitárja az ajtót, és azok rámozdulhatnak a ma állami kézben lévő olajvállalatokra.
- Az olajimporttól éppannyira függő, de per pillanat az innovációban még jóval hátrébb tartó Kína kiesik a játékból.
- Oroszország nyilvánosan bizonyára ellenezne egy Irán elleni csapást - kivéve, ha a színfalak mögött azzal kecsegtetik, hogy a csökkenő olajtermelése dacára megsokszorozhatja a bevételeit (és a befolyását) a duplájára növekvő árak mellett.
open office, de a webes google dokumentumokkal is megtudod szogelni. van 2 adatoszlopd, van ugye egy inflacios sorod (vagy mittomen mit akarsz normalni - vagy relativ arakat akarsz feltuntetni? )
feltéve persze, hogy nem kellene ideiglenesen betiltatni az autózást az olajhiány miatt. na az nemfog menni. ehhez a (madaras) tesco-nak is volna nehany szava. meg ugye szaszhalombatta azert dolgozik, abszurdisztan nem a kozelkeletrol kapja az olajat. raadasul ugye itt longterm contractok vannak...
oke. hozzaszolas sorszamat megadod koszonom. szorri nem erek ra mindennap atnazni 60+ postot. nembaj ha maskepp nem meprobalom megtalalni a feher zajban :)
500 forintig szállhat a benzinár vagy leállítják az autózást (NAPI Online) 2008. 07. 11. 8:55:44 Ha Irán bekeményít, semmi perc alatt 250 dollárig drágulhat az olaj hordója.
Az olaj áremelkedésének egyik oka ezen a héten kétszer is az volt, hogy Irán rakétateszteket hajtott végre. Tegnap ennek hatására 5 dollárral, hordónként 141 dollárra drágult a fekete arany, ami elindította a spekulációkat arról, mi történne akkor, ha a perzsa ország egy katonai konfliktusban bevetné ezeket a fegyvereket. Nem nehéz megjósolni ennek következményeit - derül ki a CNN Money elemzéséből.
Irán minden további nélkül képes rá, hogy lezárja a Perzsa-öbölt. Rakétáival elérheti az iraki, a kuvaiti és a szaúd-arábiai olajlétesítményeket, azaz összességében megbéníthatja a közel-keleti szállításokat. Ez napi 25 millió hordó kiesését jelentené, ami a 86 milliós világpiaci kínálat durván 30 százaléka. Ennek nyomán azonnal 250 dollár környékére drágulna a fekete arany hordója, ami idehaza akár 500 forintos benzinárat is eredményezne, feltéve persze, hogy nem kellene ideiglenesen betiltatni az autózást az olajhiány miatt.
A kérdés így aztán az: mennyi a valószínűsége annak, hogy Irán ilyen mértékben bedurvul. Egyes szakértők szerint nagyobb, mint bármikor korábban. Ők úgy spekulálnak, hogy Izrael, amely attól tart, hogy Irán, ha atomfegyverhez jut, megsemmisíti a zsidó államot, kihasználhatja a Bush-adminisztráció még hátra lévő néhány hónapját arra, hogy megelőző katonai csapást mérjen az iráni atomlétesítményekre. Az USA ebben a konfliktusban a találgatások szerint végül úgyis mögé állna.
Ugyanakkor a legtöbb elemző szerint Irán nem vetne be atomfegyvert Izrael ellen - ha lenne ilyen a birtokában -, mert köztudott az a titok, hogy Tel-Aviv rendelkezik saját atomarzenállal, úgyhogy az az állam, amely ilyen eszközzel támadna rá, egyúttal borítékolhatná saját eltörlését is a föld színéről. Inkább alkupozíciójának erősítésére használná atombombáját, illetve az általa támogatott Hamasz terrorszervezetnek fújhatna erősebb hátszelet.
Ugyanakkor az említett izraeli megelőző csapásra válaszul kilőhetné rakétáit szomszédainak olajlétesítményeire és lezárhatná a Hormuzi szorost, elzárva az olajtankerek útját. A Bahreinben telepített amerikai rakétaelhárító rendszer már az első Öböl-háborúban sem bizonyult elég hatásosnak, ezért most sem sokat tehetne a konfliktus eszkalálódása ellen. A meglévő csővezetékeken a szoroson át szállított olajnak csak 60 százalékát lehetne kijuttatni a térségből.
Sok szakértő úgy véli, a dolog nem fajul idáig, mert az irániak félnek egy amerikai atomcsapástól, illetve szárazföldi inváziótól. Magyarán nincs olyan katonai eszköz a kezükben, amelynek bevetése esetén nem számíthatnának durva válaszra. A legoptimistább elemzők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy rengeteg mérsékelt iráni vár arra, hogy valamiféle kompromisszumot kössön a Nyugattal az iráni atomprogrammal és a többi vitás üggyel kapcsolatban.
A programozasi nyelv sztem masodlagos - az csak szintaktika, aki tud egy nyelven programozni, az tud masik 50-en is. Nezz ki valami szimpi nyelvet aztan uj le programozni.
Már adtam hozzá forrást tegnap... nekem ugyanakkora munka kinézni belőle, mint neked. :-) Ráadásul - fájdalom - el kell most mennem, úgyhogy ez is megnehezíti, hogy beírjam ide azt, amit magad is simán megtalálsz. :-)
I'll be back, right after a short commercial break.
Ugyan a tozsdei arak naprol napra valtozasa magaban nem sokat jelent, de azt hiszem BlackVoid es BSM megerdemel egy dicseretet azert, amiert sokadszor fordul elo, hogy egy jelentos olajareses utan nekik lesz igazuk, es rovid ido alatt ujra visszaemelkedik az ar.
Csatlakozom. Vhogy megint piszok nagy mázlijuk van. :) :)
Arra leszek kíváncsi, megint az esés előtti szint fölé fog-e beállni...
Vigyázz, mert az Exxonén nem megaprojektek vannak, hanem felfedezések... márhogy várható felfedezések, picit el is túlozva. Az megaprojektesítve így néz ki... De tényleg.Ki lehet számolni...
Hogy mikorra lesz ebből exportmennyiség? Hát izé. Ez az alapja neki. Még ezt se számoltam végig, ráadásul más dolgom is van. Tököm tudja. Ha minden jól megy, 1 hét múlva. Ha nem, akkor később.
Ahol nem az a lényeg, azt nem élienezem át, különben meg így is látszik. Ráadásul nem is merevek azok a határok, azért folyattam kicsit széjjel. Viszont van egy jó hírem: a saját blogod saját postjaiba olyan ábrákat csinálsz, amilyet csak jólesik. Majd lecikizem jól. :-)
Ezt az ábrát még április 25-én csináltam, ennek kapcsán szeretett volna Bomlat "korrepetálni" matematikából. Most nem fogom megcsinálni az update-et, de a lényeg azt hiszem, rajta van.
Hát nézd meg az eltolódást a felfedezési és a kitermelési csúcs között... 30 évnél is több. Ennyivel persze nem kell számolni, ha nagyon sietünk, 10 év a különbség kb.
Ezek all liquids adatok. Már az Exxon ábráján lévők. Amiket én csináltam, az kőolaj, C&C. Tehát nem *ugyanaz*a kettő. Csak hasonlít. A megaprojektek viszont a C&C-revonatkoznak, és a felfedezések is arra (az Exxon ábráján). Az Exxon ábráján lévő kitermelésviszont már all liquids... ne engem kérdezz, nem én csináltam azt az ábrát...
Az Exxon ábráján a felívelés egy része C&C, de egy komoly része NGPL és etanol. Bakhtiari nem számolt a bioüzemanyagokkal (okosan tette), csak a C&C+ NGPL számmal. Az előrejelzése hajszálpontos, és ennek nem kis részben az az oka, hogy bizonyos olajmezők a kiürülésükkor sok gáz köpködnek kifele (gas cap), ebből (is) lesz az NGPL.
Ennél részletesebben most sajnos nincs időm belemenni, de remélem a lényeg érthető.
