Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37848

Bocs, hogy ezt kell mondanom, de addig

 

   amíg a fény mozgását sem értitek meg, addig szerintem teljesen értelmetlen meddő vita lenne, minden olyan elmélkedés

 

  amely a fény mozgásfüggvényén alapul.

Előzmény: egy mutáns (37834)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37847

  Bocs, de megint olyat állítaottál, ami nem lehet igaz.

 

 Mi nem létezik a specrelben? 

 

    Egy tetszőleges ponthoz rögzíthető koordináta rendszer?

 

  Idéznéd a linket? 

 

   Mert szerintem a specrel minden folyamata, példája és elve, kizárólag a  koordináta rendszerekben jelzett változásokon keresztül értelmezhető.

 

   Ja, hogy ez egy IR nélküli koordináta rendszer?  És? Milyen szabályt sért?

Előzmény: Caledoni (37832)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37846

Már írtam, de kedvedért újra leírom, de kérlek mostmár figyelj!

 

  Az EKR-ben mozog két IR.  

 

  A két IR között v relatív sebesség van.

 

  Így ha az egyik IR x=ct függvény szerint mozog akkor a másik nem mozoghat ugyanezen függvény szerint az EKR-ben.

 

  Ezt megértve jelezted, hogy az az IR, amelyik az EKR-ben x=ct függvény szerint mozog, az áll a HKR-ben.

  Sőt! Azt is megértetted, hogy a másik IR x=vt függvény szerint mozog a HKR-ben.

 

   Azt miért nem érted, hogy ha ez a második IR

           x=(cąv)t függvény szerint mozoghat EKR-ben és ezzel

           x=ąvt függvény szerint HKR-ben,  akkor

 

   az első IR is mozoghat x=ct függvénytől eltérő más függvénnyel az EKR-ben

 

  és ebből következően  pl x=0,5ct EKR függvény esetén a mozgásfüggvénye

  a HKR-ben:     x=-0,5ct  és a másik IR mozgásfüggvénye szintén

  a HKR-ben:     x=-(0,5cąv)t  ..

 

   Azaz mindkettő mozog a HKR-ben.

 

   Pedig ezt megérteni nagyon könnyű.

 

 

Előzmény: ivivan (37831)
ivivan Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37845
Tehát akkor összefoglalom az érveidet:
- van a HKR, amiben a fénygömb áll (de ez nem az éter)
- mivel a HKR áll, ezért a hozzá képest mozgó IR-ek nem állhatnak, ezért mozognak
- ha megnézzük ezeket a másik IR-eket csak úgy Galilei transzformálva, akkor abból is jól látszik, hogy a HKR áll, tehát teljesen igazad van
- a Lorentz handabanda, nem kell azt használni
- ezekből következik, hogy a fény a HKR-ben terjed

Ugye így összeírva már látod, hogy körkörös a bizonyításod? A HKR-ben terjed a fény, mert abban terjed.
Előzmény: Gézoo (37841)
Caledoni Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37844

Ha azt mondod, az EKR csupány annyit jelent, hogy HKR az, amiben a fény c-vel megy, akkor minden IR HKR.

 

De hülyén néz ki ez a mondat ezzel a sok rövidítéssel.

Előzmény: Gézoo (37841)
ivivan Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37843
Nono. A gyökvonás a valós számok világában még mindig értelmezhetetlen negatív számokra, csak kitalálták ennek kezelésére a komplex számokat, de attól a dolog nem változott meg. Tehát nem a definícióját változtatták meg a gyökvonásnak, hanem kiterjesztették a számokat, hogy értelmezhető legyen az eredmény (aztán persze ez sokmindenre jó lett, de ez most mindegy)

Viszont a valóságban az i sebesség értelmetlen, így hiába találtuk ki olyan jól a negatív számok gyökeit, ettől az még a való világban értelmezhetetlen maradt. Ugyanígy van a nullával való osztás és a te csodás EKR-eddel is: lehet ilyen csinálni, csak nincs a valóságban ilyen...
Előzmény: Gézoo (37839)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37842

  Ügyesen lemásoltad azt amit nektek írtam!

 

 Nagyon ügyes vagy!  Büszke vagyok rád!

 

 

Előzmény: Mungo (37830)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37841

   Az EKR-t mozgatjuk c sebességgel, és nem számolunk benne.

Csupán a zárt logikai lánc kedvéért használtuk a HKR definiálásához.

 

  A HKR-ben pedig simán alkalmazható a Lorentz transzformáció, mint ahogy azt már korábban tisztáztuk.

 

  Figyelj kicsit jobban.  Korábban már tisztázott kérdéseket ne húzz elő újfent..

Előzmény: ivivan (37828)
ivivan Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37840
Aha. Tehát a Lorentz trafó mellébeszélés? Meg gondolom a Minkovszky tér is. Mondom én hogy sima Newtoni fizikában élsz, csak az étert te HKR-nek nevezed :-)
Előzmény: Gézoo (37835)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37839

Nos, a példádnál maradva lehet osztani nullával is.

 

  Az eredménye értelmezhetetlen,  mert az osztás kétezer évvel ezelötti definiálóinak nem jutott eszébe kezelni ezt az esetet.

 

  De a gyökvonást is lehetetlennek nevezték sokáig.  Aztán bevezették a "i"-t a

gyök(-1) szorzót.

 

 És lám, Mandelbrot egy egész matematikai ágat alapított erre a lehetetlen negatív szám gyökére..

Előzmény: pint (37826)
egy mutáns Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37838

Csak elcsesztem:

helyesen a sebesség

v=(r2-r1)/(t2-t1)

 

ill. a sebesség nagysága:

absz(v)=v=gyök(vx2+vy2+vz2)

 

a többi kirakható ebből.

1m

 

 

Előzmény: egy mutáns (37834)
Caledoni Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37837
Nem mellébeszélés volt. Azt csináltam, amit írt, és abban a példában azok lesznek specrelben a sebességek, amiket írtam.
Előzmény: Gézoo (37835)
Caledoni Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37836
Az az 1. legyen inkább 2., elkeveredtem.
Előzmény: Caledoni (37833)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37835

"Hát tudod az lehet, hogy a HKR elméletben nem így van, de a specrelben és a valóságban igen. Caledoni ugyanis egy sima Lorentz sebességösszeadó képletet használt."

 

   "Hát tudom!"   Mindig ezt a mellébeszélést olvasom, még Pint-től is ezt olvastam.

 

 

Előzmény: ivivan (37821)
egy mutáns Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37834

OK, akkor leírom pontosan.

Megy egy valami. Nézzük egy inerciarendszerből.

A valami a t1 pillanatban az inerciarendszer r1=(x1, y1, z1) koordinátájú helyén van/volt/lesz.

A valami a t2 pillanatban az inerciarendszer r2=(x2, y2, z2) koordinátájú helyén van/volt/lesz.

A fentieket az inerciarendszerben álló, szinkronizált, színtiszta céziumból készült svájci órákkal, valamint a méterrúdboltban vett egyforma, az inerciarendszerben álló méterrudakkal mérjük.

A valami sebessége:

v=absz(r2-r1)/(t2-t1)

ahol absz(r2-r1)=gyök((x2-x1)2+(y2-y1)2+(z2-z1)2) a két pont pitagóraszi távolsága.

 

Egy másik inerciarendszerben mind az r-ek, mind a t-k mások, és persze különbségeik is.

Ha a valami történetesen egy fénysugár, akkor v helyett c-t írunk, és a fény sebességének nevezzük.

Azonban absz(c)=c mindig ugyanaz. (Általában a v-re ez persze nem igaz, annak értéke IR-ről IR-re más.)

 

Így rendben van?

1m

 

 

Előzmény: Gézoo (37818)
Caledoni Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37833
Gézoo 1. axiómájának felhasználásával egy lépésben.
Előzmény: ivivan (37831)
Caledoni Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37832
Csak végre megértenéd, hogy az EKR-ed nem létezik a specrelben, így bármilyen érvelés, amiben használod, nem ellenérv specrelre.
Előzmény: Gézoo (37829)
ivivan Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37831
Tehát abból, hogy elismertem, hogyha két test egymáshoz képest v sebességgel mozog, akkor a mozgásegyenlet x=vt, ebből már egyből elismertem, hogy a fénygömb középpontjából kimozog a mozgó forrás (a forrás rendszerében)?

Érdekes logikai lépés: levezetnéd részletesen, hogy az első állításból hogyan következik a második?
Előzmény: Gézoo (37827)
Mungo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37830

Kedves Gézoo!

 

   Senki sem állította, hogy alapvető tudás nélkül is megértheted a specrelt.

Az elvonatkoztató, fogalomképző gondolkodásmód képessége nélkül pedig

egyszerűen képtelenség megértened.

 

   Azért vagyunk nagyon türelmesek, hogy segítsünk ezeknek a fejlesztésében is.

 

:o))))))

Előzmény: Gézoo (37816)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37829

Nos, mint mondtam: még nem tartunk ott.

 

    Ha megértenéd, hogy mire szolgált az EKR és a HKR, akkor azt is megérthetnéd, hogy  miért nem lehetséges az "anyagtól mért fénysebesség IR módra.."

Előzmény: Caledoni (37820)
ivivan Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37828
Hát igen, valóban. Csak mire mész egy ilyen koordináta rendszerrel? Próbáld egy kicsit átgondolni a Lorentz trafót. Mi az eredmény, ha v=c? Ha valami nem IR, akkor abban nem lehet leírni semmit. Értelmetlen... Hát igen, Newtoni fizika... Mikor szabadulsz meg tőle?
Előzmény: Gézoo (37825)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37827

 

 

Nos onan, hogy ezt írtad:

" ivivan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.31 09:42:03 (37793)

Nyilván, ha van két IR, amik egymáshoz képest v sebességgel mozognak, akkor ezt akár úgy is leírhatjuk, hogy x=vt. Ebben mi az új? Még mindig nem értem, hogy mit akarsz ezzel mondani... Pláne, hogy ehhez miért kellett az EKR és a HKR?

Előzmény: Gézoo (37790)
"

Előzmény: ivivan (37819)
pint Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37826
a specrel geometriája egy minkowsky geometria lorentz transzformációval. ebben nem lehet mindent csinálni, például c sebességű koordinátarendszer értelmetlen. ha te vitatod ezt a geometriát, akkor persze lehet, de az nem specrel.

az érvelésed ehhez hasonló: a nulla is egy szám, miért ne lehetne már osztani vele. hát mert nem lehet, és kész. nincs neki értelme. adódik az axiómákból.
Előzmény: Gézoo (37825)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37825

Fiúk!

 

  Minek ez a páni félelem?

 

  A koordináta rendszer, egy mértani fogalom. Ezt kár vitatnotok, butaság vitatni.

 

    Egy tetszőleges koordináta rendszerbe ne mozoghatna valami?? 

 

Miért ne?  Mert Nektek nem tetsző az eredmény?

 

    Maradjunk annyiban, hogy nem IR a koordináta rendszer. Ne keverjétek össze!

 

 

pint Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37824
kimaradt a pluszjel, gondold hozzá

kimaradt az "írja le". azt is gondold hozzá

semmi mást ne gondolj hozzá
Előzmény: pint (37823)
pint Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37823
a fénysebesség minden IR-ben mérve c, azaz mozgását a

x = x0 ect

ahol az aláhúzás a vektort jelöli, és |e| = 1
Előzmény: Gézoo (37813)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37822

 

 A helyett., hogy kínodban megpróbálnád kitalálni, "hogy miért ne " figyelj, inkább

próbáld követni a fotonokhoz kötött c sebességű első koordináta rendszer és a

HKR azaz a harmadik és egyben a fénygömb középpontjában álló koordináta rendszerre, zárt logikai lánccal levezettet következtetéseket.

 

   Meg fogod érteni, hogy soha sem mindenkihez képest egyszerre c a fény haladási sebessége.

 

 

Előzmény: Caledoni (37815)
ivivan Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37821
Hát tudod az lehet, hogy a HKR elméletben nem így van, de a specrelben és a valóságban igen. Caledoni ugyanis egy sima Lorentz sebességösszeadó képletet használt.
Előzmény: Gézoo (37817)
Caledoni Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37820
ivivan már válaszolt erre, de azért én is kihangsúlyozom, bár nem tudom, minek, mert már eddig is ezerszer leírtuk: fotonhoz rögzített rendszer specrelben nincs, nem számolunk vele, így bármilyen eredményre jutsz egy ilyen rendszerben elkövetett számítással, az egyáltalán nem érv a specrellel szemben. 37801 továbbra is áll.
Előzmény: Gézoo (37809)
ivivan Creative Commons License 2007.05.31 0 0 37819
"Most elégedjünk meg azzal az eredménnyel, hogy a fénygömb középpontjából az egyik lámpa kimozdult szerinted is."

Ugyan honnan vetted ezt? Szerintem minden IR-ben a fénygömb középpontja az abban az IR-ben lévő kibocsátás pontja. Nincs semmi misztikus HKR, EKR stb.

Amúgy mikor érted már meg, hogy az EKR nem IR, ezért teljesen abszurd azt mondani, hogy az EKR-ben valami v sebességgel mozog.
Előzmény: Gézoo (37811)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!