A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Azért az elektron töltését NEVEZTÉK KI "egységnyinek", mert ez volt az első töltött részecske, amit kimutattak. De ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, na akkor volt-nincs "töredék töltés".
Elminster Aumar:""Továbbra is az a véleményem, hogy középről kiindulva az eseményhorizont elkezd növekedni, ahogy egyre nagyobb tömeg préselődik be egyre kisebb helyre."
Tudod, az a probléma, hogy a fekete lyuk kialakulása egy általános relativitáselméleti folyamat. Amit ezidáig senkinek sem sikerült még kiszámolnia!
Azaz, hogy neked ösztönösen mi a "véleményed" a folyamatról, az egy lófütyit sem számít, mivel biztosak lehetünk benne, hogy emberi józan észre alapuló képzetekkel nem modellezhető a dolog. Erről tesz maga az általános relativitás, amit csak nagyon kevesen képesek fejben helyesen kezelni."
Tudományos ostobaságot se fejben, se sehogyan, nem lehet helyesen követni.
Az elmélet szerint tömegvonzási erő nem létezik, így az azt közvetítő részecskét sem kell keresnünk. Ehelyett azt kell elképzelnünk, hogy egy test a tömegétől függő mértékben meghajlítja, elgörbíti maga körül a téridőt.
Nocsak, nocsak!
És a görbületet mi közvetíti?
Valamiféle távolhatás?
Uri Geller kanalakat körbít, a tömeg pedig téridőt?
„A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza. A gravitációs erő a klasszikus fizikában az az erő, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt.“ Ez már hibás és hibás a tömeg itt megadott szerepe a gravitációban.
„Az általános relativitáselméletekvivalenciaelve szerint lokálisan megkülönböztethetetlen egymástól, hogy egy testre ható erő gravitáció vagy a koordináta-rendszer gyorsulása miatt lép-e fel.“ Ez az einsteini megállapítás meg egyszerüen tarthatatlan, mert bizony meg lehet különböztetni az egy testre ható erő gravitációt a gyorsulástól. Ekvivalenciaelvröl szó sincs.
Ez „Albert Einstein az 1916-ban megjelentetett második, általános relativitáselméletében a tömegvonzás jelenségére más elméleti leírást adott. Az elmélet szerint tömegvonzási erő nem létezik, így az azt közvetítő részecskét sem kell keresnünk. Ehelyett azt kell elképzelnünk, hogy egy test a tömegétől függő mértékben meghajlítja, elgörbíti maga körül a téridőt.“ teljesen ostobaság. www.atomsz.com
Einstein nem különbözteti meg a súlyos tömeget (ami csak a gravitációban lép fel) a tehetetlen tömegtöl (ami minden test ellenállását mutatja külsö eröhatása alatt). E.-nek fogalma sem volt, hogyan kell kiszámítani egy test különözö súlyos és tehetetlen tömegét. A specrelben (kölcsönhatásmentes rendszerek) meg nem is lehet semmi a tömegröl megállapítani.
Hogy, hogy Einstein át tudta verni a fizikus communityt? Nem értett senkisem a fizikához?
Az egész nagy bumm elmélet horibilis ostobaság. Épp olyan ostobaság, mint a tér-idö meggörbülése a tömegek körül a gravitáció magyarázatára. Einstein nem ismerte fel a tömeg szerepét a fizikában és nem is tudta kibogozni a tömeg szerepét a gravitációban sem.
A világmindenségünket négyféle megmaradó elemi részecske építi fel, amik között csak az elektromágnesesség és a gravitáció uralkodik, mint kölcsönhatás. www.atomsz.com Igenis, a gravitáció is kölcsönhatás és nem az E. által deklarált téridö meggörbülése. E. nem tudta egyesíteni az eektromágnesességet a gravitációval egy elméletben. Már ez is mutatja, hogy E. tévútra vezette a fizikát.
A "0,2-0,3 fényévnyire" vonatkozott a kérdés. Az én saccom 10 - 20 millió fényév (mert kb. ezerszeres lett a skálafaktor az univerzum átlátszóvá válása óta).
Az egész eléggé ingatag és néhány kitalálásra épül. Ha 13 800 millió éve indult útjára a fény akkor 13.8 Géves. De főlfúvódás nem volt az biztos, mert nincs ami fölfúvódjon. Amikor olyan mértékű butaságok tartják magukat, hogy robbanással keletkezett a tér, egyetlen pontszerű semmiből keletkezett az Univerzum anyaga, mert előtte nem volt semmi, akkor azért nagy baj van kozmológiával.
Ha feltesszük, hogy nem fárad a fény, akkor legalább a sebességeket nem kellene letagadni, mert a távoli galaxisok úgy tűnik sokkal gyorsabbak mint a fény.
A kozmológia erősen terhelt egy Einsteinnel, egy fénysebesség állandósággal, egy fénysebesség maximummal amit a távoli "szélső" galaxisoknál letagadnak de a kezdeti robbanásnál pont nem, mert ott meg azt hazudják, hogy a nemlétező semmi, az éppen keletkező téridő pukkant fel és lőn világosság. De azt hiszem inkább sötétség.
Te tudtál már házat építeni téridőből? Mondjuk a Kossuth téren?
Részemről ez csak egy sacc. A bumm pontos kezdetéről már néhány dátumot találtam, az életem során, (kb. 60 éve érdekel a téma), de nem lettem sem csillagász sem fizikus, csak sima építészmérnök.
"akkori tartózkodási helyünktől piciny távolságra, (0,2-0,3 fényévnyire) lévő kibocsájtóktól miért 13,8 milliárd fényévnyi távgyaloglás után érkeztek csak meg kifáradva, legatyásodva tündikéink?"
A durva becsmérlések abbahagyását kérem, ez nem migráns gyülekezet és nem is egy kocsma.
Na, akkor azon töprengjetek, ha 13,8 milliárd éve indultak útnak a bummunk?, bummotok! első fotonocskái, akkor a mi akkori tartózkodási helyünktől piciny távolságra, (0,2-0,3 fényévnyire) lévő kibocsájtóktól miért 13,8 milliárd fényévnyi távgyaloglás után érkeztek csak meg kifáradva, legatyásodva tündikéink?
Én az ejtökísérletemben 7 eltérö anyagot használtam fel. Az eredmény: A nehézségi gyorsulás nem egyetemes. A magyarázatot az anyag atomisztikus elmélete adja meg. www.atomsz.com
Így tehát a fizika egyik alappillére hibás! És ezt én már 10-5-ös pontosságú méréssel ki tudtam mutatni, ami egy csattanó pofon a 400 éve gyakorolt elfogadott energétikus fizikának. Ennyi!
Amikor repülőgépről bombákat dobálnak le a mezőre, mi keletkezik? Bombatölcsér.
Önmagában a szántóföld nem képez bombatölcséreket, csak ha bombákat szórnak rá.
Talán a kvarkok esetén is ez a helyzet. Önmagában a proton hullámfüggvénye nem csomósodik. Bezzeg ha nagy energiájú részecskékkel bombázzák, akkor abban is bombatölcsérek keletkeznek. Na persze ennek a bizonyítása csak tautológiával lehetséges.
Ja és a Nagy Bumm neve legyen ezentúl Nagy Fröccs.:Đ
Hogy nem vagy képes egy vita hozzászólást értelmezni, az a te problémád, nem az enyém.
A hozzászólásom lezárásaként szummáztam a lényeget, hogy egyáltalán miért is írtam, amit írtam:
"Valószínűleg az a különbség a két hatvanas évekbeli tanulmány között, hogy Higgs-é helyes volt, a tied pedig hibás hulladék."
Tehát a szellemileg kihívásokkal küzdők kedvéért más szavakkal: ahogy a példa is mutatja, az egyik hatvanas években írt tanulmány helyesnek bizonyult, és Nobel-díjat adtak rá, a másik tanulmány - a tied az állítólagos kvarkmodell hibákról - pedig hibásnak bizonyult: senki sem ismeri, senki sem idézi, te magad pedig egy szánalmas fórumbohóccá süllyedtél le. Következtetés: már a hatvanas években sem voltál képes szakmailag helyes munkát kiadni a kezedből, és ez azóta csak romlott.
"Das Higgs-Teilchen gehört zum Higgs-Mechanismus, einer schon in den 1960er Jahren vorgeschlagenen Theorie, nach der alle Elementarteilchen (beispielsweise das Elektron) außer dem Higgs-Boson selbst ihre Masse erst durch die Wechselwirkung mit dem allgegenwärtigen Higgs-Feld erhalten."
És mi köze van Higgsnek a kvarkmodellhez, te bunkó?
"Már 1967-ben, amikor te pólyában sem voltál, egy összefogaló tudományos munkában leszögeztem az eredményt: se a részecskék tömegei, se a felezési idök, se a hatáskeresztmetszetek nem felelnek meg a kvarkmodell prognózisainak."
Peter Higgs pedig 1960-ban megjelentetett cikkben adott magyarázatot az elektrogyenge kölcsönhatás szimmetriasértésére, ami hatására a W és Z bozonok tömegre tesznek szert a Higgs-machanizmusban. Higgs 2013-ban megkapta a Nobel-díjat miután sikerrel kimutatták a Higgs-mechanizmusban szerepet játszó skalármező kvantumát. Te ezalatt pedig leküzdötted magad egy laikus vitafórum bohócává. Valószínűleg az a különbség a két hatvanas évekbeli tanulmány között, hogy Higgs-é helyes volt, a tied pedig hibás hulladék.
