Iparvágányok, gyárak, teherszállítás mind a múlté sajnos. Sokaknak fájó pontok ezek de be kell látni a BÉCEM tényleg nem éppen a legjobb helyen volt...Emlékszek gyerekkoromban a nagyszüleim Makláron laktak éjszakánként kettő-három szerelvény jött le Lapátfalváról...Emellé jöttek a különböző kiszolgálómenetek.Egyébként a cementgyár kiszolgálása tényleg bobóval történt de este állítólag lement Felnémetre tartaléknak, egy beosztott Iván hozta vitte a cementet és volt egy rohangáló Iván bár általában ez is a cementel szorgoskodott (olyan MT jellegű gép volt) A jelen meg a jövő teherforgalmának alternatívája csak az OMYA, pedig a szemételőkészítő az AGROKER sajátcélú vontatóvágánya mellett van, a szelektálandó szemetet meg Hejőpapiba kell szállítani közúton (Mezőcsáti vonal) nagy nyergesvontatmányokat látok kettesével járni a szeméttel... (Nagy környezetvédelem) Tudtommal fél Heves megye oda hordja a szemetét a másik fele meg Hatvanba miért nem lehetne Egerbe egy nagyobb szemétgyüjtőt csinálni kb kétszerese a mostaninak (nem nagy dolog) és bevagonírozni, naponta egy menettel elszállítani Hejőpapiba? Végszó: Ne feledjétek a szemetet már cserefelépítményes teherautók szállítják, ez a konténer szép európai megnevezése, hogy a halandó ne értse és a szemetet szállító cégeknek ne kelljen magyarázkodni miért ezt az "olcsobb" szállítási módot részesíti előnyben és legyen bevétele, a főutakat meg ugye tönkre is lehet tenni...
Pl Csepel Autógyár kontra ZF Hungária. Egerben sebességváltót gyártottak már az 1960 as évek végétől kezdve, kezdetben csak részegységeket. Sajnos sohasem szállított se a Csepel Autó, se a ZF vasúton,nem úgy mint pl a győri Audi.
Az ,hogy szerinted fellegesen építettek gyárakat az megint butaság.
Nem akarok belemenni, de röviden összefoglalva egy gazdaságilag erős Európai Unió, meg egy erősödő Kína a a világpiacon "gazdasági háborúban" lenyomott minket.
Kossuth is megmondta "Ipar nélkül a Nemzet félkarú óriás"
Egy gyár megépítése és működtetése nem felesleges dolog nem lehet megélni másból, csak ha termel az ország , mert a turizmus édeskevés.
Magyarországon mindig is voltak gyárak, meg válságok amiket túléltünk.
Eger esetében több ezer , Heves megyében több tízezer munkahely szűnt meg pótlás nélkül.
Azért kapcsolódik ez a Eger Szilvásvárad vonalhoz, mert Felnémet Szilvásvárad meg Szilvásvárad-Putnok szakaszokon igencsak a gyárak a bányák, az erdők adták a szállítani valót.
1908 tól kezdve.
Egercsehi, Királd Szénbányák
A Bükk erdőségei. Felnémeten a "Hordógyár" később Márta Nyugatbükki erdő és fafeldolgozó Társaság ezután, Önálló cégként Fűrészüzem volt, sajnos önálló cégként tönkrement.
1920 után megnőtt az erdőségek értéke a MÁV talpfákat szállított innen Szilvásváradról , lehet van olyan ami egy mellékvonalon lehet még mind a mai napig szolgálja a vasutat.
A Bélapátfalvi cementgyár elődje a "kőedénygyár" is fontos szerepet töltött be.
Ahhoz, hogy a vonalon nagyobb volumenű vasúti hivatásforgalom legyen, meg teherforgalom, mindenképp, kellenek gyárak, főként olyanok amik hajlandóak vasúton is fuvaroztatni. Két helyszínrajz lemaradt az előzőekből:
Ne haragudj ha tudod csak nekem nem ez volt a benyomásom... Egyébkénta a számok nagy hieroglifáiban duplájába kerül egy FLIRT ha minden igaz mint egy Bz, de este csak egy karikába megy szólóba a bestia...Szóval mindegy, hogy mi mit gondolunk, ha az elejinknek máson jár az esze nem a vasúton...
Ezért ne a HOLCIM-et okold, hanem azokat a nagytudásúakat, akik politikai ikokból olyan kapacitásokat építettek a nehéziparban, ami semmilyen piaci igény alapján nem igazolható. A cementágazat sokkal szerencsésebben járt, mint a gépgyártás, vagy a cukoripar, ami gyakorlatilag megszűnt, miközben a cementipar gyakorlatilag továbbra is lefedi az igényeket.
Annyi igény meg sose volt, mint amennyi gyártókapacitást létesítettek nálunk.
Piacszerzésen a privatizációs folyamatban azt szoktuk érteni, amikor valaki azért vásárol meg egy magyarorszoági gyárat, hogy utána az ő anyaországi gyáraiból láthassa el a piacot.
Itt ez nem áll fönt, egyszerűen a ma működő négy nagy cementgyár is sok, annak ellenére, hogy országosan 90% fölötti a részesedésük amagyarországi cementforgalomból.
A nyergesújfalui fejlesztés független történet - nem elsősorban a lábatlani gyár korszerűbbre cserélése a cél, hanem hogy a HOLCIM Kelet-Európában olyan áron tudjon cementet előállítani, ami Lengyelországtól Szerbiáig eladható. Tehát a fejlesztés eredményeképp nem csak a hazai tortából fog még nagyobbat harapni a HOLCIM, hanem jelentős cementexportba is kezdhet. Erre a magyar terhek és munkaerőpiaci helyzet mellett a hejőcsabai vagy a bélapátfalvi gyár technológiájával nem lenne lehetősége.
1) A HOLCIM eleve piacot szerzett a cementgyárak megvásárlásával, jól megosztoznak rajta a DDC-vel.
2) Nyilvánvaló, hogy önmagának nem akart konkurenciát, a három gyár termelése pedig sok volt. Ebből következett az, hogy "csak egy maradhat". Vagy legalább egynek mennie kell.
3) A bezárandó gyár kiválasztásában nagyon sok dolog szerepet játszhatott, órákat lehetne mesélni róla, hogy ki vagy mi okozta végülis a BÉCEM vesztét. Érdekes módon a lábatlani fejlesztésre most mód van.
4) A természetvédelemmel mindegyik gyárnak "harcolnia" kell(ett), ugyanis a nyersanyaglelőhelyek nem éppen a gyárak számára ideális helyen vannak, így például a hejőcsabai bezárása esetén a Nagykőmázsa lett volna olyan figyelemmel kitüntetve, mint most a Bél-kő.
***
Ismerjük ezt a témát, üveggyárak, acélgyárak és egyéb üzemek megvásárlásával, majd későbbi bezárásával. Ugyanaz a tulajdonos üzemeltet több gyárat, majd "rájön", hogy ilyen sokra nincs szüksége, ezért párat bezár.
Azonban nálunk hiába van egy köpésre a váci cementgyár, mindenki szlovákot használ, a tüzépen is inkább azt adnak, mert olcsóbb... Bár egyes szakik szerint rosszabb, én ennyire nem értek hozzá. A lábatlanit meg állítólag kiköltöztetik Nyerges mellé.
Hejőcsabaiból is falaztam meg vakoltam, az rosszabb minőségű volt.
Az hogy megmaradt Lábatlan, meg Hejőcsaba nem vigasztal.
Itt munkahelyek szűntek meg Bélapátlfalva környékén kb 1500 család megélhetése függött a gyártól.
Te azt állítod, hogy nem volt szükség a bélapátfalvi cementgyárra. Én mást állítok. Hejőcsabát, vagy Lábatlant kellett volna bezárni inkább Bélapátfalva helyett.
>Én betonoztam meg falaztam , meg vakolatnak való maltert is kevertünk a bélapáti cementből, az volt a baja hogy nagyon jó minőségű volt a gyártmány, meg kellett a piac valakiknek azért kellett tönkre tenni.
Ez nem igaz.
A bélapátfalvi cementgyárat a HOLCIM vette meg a lábatlanival és a hejőcsabaival együtt. Három cementgyárra viszont nem volt szükség, mivel jelentősen visszaesett a megrendelése. Mivel a hejőcsabai egy nagy iparváros közepén van, inkább azt hagyták meg, és nem a bükk közepén működő gyárat. Igaz, az új cementgyár a legkorszerűbb volt a háromból (a lábatlani pedig szinte őskövület a nedves technológiájával), de igaziból nem elsősorban a HOLCIM hasraütése alapján szűnt meg ez.
Valamelyik mindenképp megszűnt volna, a lábatlani logisztikai, a hejőcsabai pedig az iparvárosi háttér miatt maradt, a bélapáti ment.
Piacot azonban ezzel a HOLCIM a klasszikus értelemben nem szerzett, mivel néhány speciális cementkészítményen kívül, illetve a keleti határészélen használt olcsó, ukrán cementen kívül a Magyarországon fölhasznált cement még mindig teljes egészében magyar gyártmány. Nincs tehát svájci importja a HOLCIM-nek. A hejőcsabai gyár két kemencéjéből egy, a lábatlani gyár négy kemencéjéből kettő-három működik általában, tehát még mindig bőven elég a hazai gyártókapacitás Bélapátfalva nélkül is.
A bélapátfalvi régi cementgyárat kellett volna eleve bezárni, de ez szocialista körülmények között még nem ment, inkább erőltetett iparosítás keretében fölhúzták az újat (a kettő egy ideig működött is egymás mellett). Holott már régen sem volt szükség egyikre sem.
Az új cementgyári iparvasútról működő állapotában nem nagyon láttam még képeket.
M44 esekkel tolattak, és tudtommal kijöttek Bélapátfalva áll 6-7-8 vg ra. Az Bélapátfalva állomástól M62 essel vonatott és Felnémettől tolómozdonyos vonatokra emlékszem. Ha jól emlékszem exportra is ment a cement, akár Ausztriába is.
Én betonoztam meg falaztam , meg vakolatnak való maltert is kevertünk a bélapáti cementből, az volt a baja hogy nagyon jó minőségű volt a gyártmány, meg kellett a piac valakiknek azért kellett tönkre tenni. (Természetvédelmi területté van nyilvánítva a bánya területe nem véletlenül, azért hogy ott soha ne lehessen újraindítani a gyártást) Kár, hogy a cementgyár megszüntetése után a teherszállítás gyakorlatilag megszűnt Felnémettől felfelé.
Az egész vonal teherforgalma hagy kívánnivalót maga után.
Annak idején a Berva gyárba 17 szénnel megrakott kocsit vittek fel egy nap, a borgazdasági kombinát egri rakodóvágányán tartálykocsikban vitték a bort, vagy a HÁÉV iparvágányra sódert vittek Nyékládházáról.
Eger személyen régen rakodtak, nem rendszeresen de előfordult. Most évek óta semmi.
Mondjuk a déli ipartelepen a ZF meg sok kisebb nagyobb cég van, de hiába a rendező-pályaudvar, nem akarnak szállítani vasúton. Agrokernek van iparvágánya, stb.
Most jelenleg csak a MÉH régi Botex iparvágány van használva meg Felnémeten a Plang aki hulladékvasat ad fel illetve az erdőgazdaság ad fel még fát.
A OMYA nélkül szinte nem is lenne napi teherforgalom a vonalon jelenleg.
Azért a felső szakaszon is voltak érdekességek. A kettészedés után Szilvásvárad-Putnok egy állomásköz lett, de Királd mint megálló-rakodóhely megamaradt, és (papíron) csak tavaly vagy tavalyelőtt lett ez az állapot megszüntetve. Ekkor szedtek ki dolgokat az egykori állomásépületből, és a váltók kiszögelve. Bár ez utóbbi szerintem hamarabb megtörtént.
Lent az egyedüli értelmes állomás jelenleg Felnémet, Mónosbél addig élt, amíg volt szénszállítás, Bélapátfalva pedig addig, amíg ment a cementgyár. Mindenképpen érdemes lenne megvizsgálni, melyik milyen szerepet kapjon a közeljövőben.
Több mint egy év átfutás, nem is olyan rossz. Egyébként az újnak sincs sok értelme, mivel vonatot - sajnos - a cementgyár bezárása óta nem nagyon látott. Nem tudom, valaha lesz-e ott hasonló "ipar", mint az egykori cementgyár volt.
Mivel van egy állomási fénysorompó ami függésben van a D55 el, ezért maradt a szolgálat. Kereszt Mónoson kiszögelt váltókkal már sajnos nem lehet.
Szarvaskő bezárása értelmetlen volt hiszen ez félúton van Felnémet és Bélapát között.
Egyrészt Szarvaskőt engedély nélkül bontották el, utána hiába hoztak I (Nagy I ) sínanyagot a 48 as anyag helyett amit elvittek a 88 asra.
Egy előjelző van levágva tőből, a másik meg a bejárati jelzők maradványai megvannak.
Mivel ehhez nem tartozott sorompó ezért könnyű dolga volt a bontást végzőknek.
Amúgy a nagy állomásbezárás idején a következő zajlott:
Eger, felnémet Szarvaskő egy állomásfőnökség alá került. Mónosbél, Bélapátfalva Szilvásvárad Bélapátfalva alá.
Az egri főnök bezáratta Szarvaskőt, a Bélapáti meg Személyzet nélküliként üzemeltette tovább Szilvásváradot ahol 1993 ig volt forgalmi szolgálattevő , meg igaz i vonatkeresztek is, meg a Putnok Eger meg Eger Putnok között addig végigjártak a vonatok.
Szarvaskő bezárásában én ezt a logikát fedeztem fel.
Bélapát egy ideig külön volt Egertől.
Eger feláldozta Szarvaskőt, mert Mónosbél akkor még nem közvetlenül tartozott hozzá.
Amúgy az Egri Regionális Vasút idejére esik Szarvaskő bezárása.
Szilvásvárad formára állomás, forgalmi szempontból pedig megálló-rakodóhely. Az Eger - Szilvásvárad és a Szilvásvárad - Putnok szakasznak (régebben) különböző volt a forgalma. Eger - Szilvás között gyakran ment öt-hat egységből álló Bz is, de a felső részen elég volt a szóló motorkocsi. Ezért a vonalat kettéosztották, Szilvásvárad olyan, mintha mindkét irányból egy-egy csonkavágány futna be egymás mellé, a kitérőt köztük nagyon ritkán használják.
Szarvaskő a bélapátfalvi cementgyárral együtt szűnt meg. Vagy ha nem is akkor, de ezzel mindenképpen összefügg. Megszűntek a tehervonatok, és már nem volt szükség annyi állomásra a vonalon, ezt is takarékosságból zárták be. Mónosbél - Felnémet egy hosszú állomásköz lett, és akkor még volt olyan menetrend, hogy felváltva Mónosbélbe és Bélapátfalvára essenek a keresztek. Ma már csak Bélapáton vannak keresztek, tehát elég lenne ez az egy állomás is, de pl. különvonatok esetén jól jön még Mónosbél, gondolom ezért nem zárták még be.
Az Új Cementgyári vágányra pár éve a BÉLKŐ KHT kért saját célú vasúti pályahasználati (régi nevén iparvágány használati) engedélyt. Logikus hogy a régit szedik fel.
"MÁVGÉP Kft. (1103 Budapest, Kőér u. 2/d.) 18499/2008. számú, 2008. 12. 10-én kelt kérelmére, Bélapátfalva állomás 1. sz. kitérőjével kiágazó Cement és Mészipari saját célú vasúti pályahálózat megszüntetési ügye."
