Sajnos, még mindig nem látom, hogy tényleg értenéd.
Először azt kell belátnod, hogy a W az két egyirányú sebesség összege. Belátod-e?
Nem. W a v sebességgel haladó vonaton, a vonathoz képest w sebességgel gyalogoló utas sebessége a vasúti töltéshez viszonyítva.
Ez a sebesség csak Galilei szerint összege v-nel és w-nek . Einstein szerint nem.
...két egyirányú sebességet ha összegzünk, akkor szerintem (és Galilei szerint) az összezés eredményét úgy kapjuk meg, ha a két sebességet összeadjuk. W= v + w
Ha két sebességet összegzünk, akkor összeadjuk őket, mindenki szerint. A kérdés az, hogy ez az összeg egyenlő lesz-e az utasnak a töltéshez viszonyított sebességével, vagy sem. Galilei szerint igen, Einstein szerint nem.
Einstein viszont egy másik képletet használ az egyirányú sebességek összegzésére. Azt mondja, hogy ha v és w sebességeket összegezzük, akkor a számtami összegüktől kisebb értéket kapunk. Vagyis W < v + w.
Ha megengeded, ezt javítom.
Einstein viszont egy másik képletet használ az egyirányú sebességek összegzésérea sebesség átszámítására egyik vonatkoztatási rendszerből (a vonatéból) a másik vonatkoztatási rendszerre (a töltésére). Azt mondja, hogy ha v és w sebességeket összegezzükha a w sebességet átszámoljuk a vonatkoztatási rendszerünkből (a vonatéból) a hozzá képest -v sebességgel mozgó másik rendszerre (a töltésére) , akkor a számtami összegüktől kisebb értéket kapunk. Vagyis W < v + w
Amennyiben v és w értékei helyére fénysebességet helyettesítünk, akkor:
W < c + c adódik. Pontosabban Einstein képletéből: W = c adódik.
Vagyis c és c egyirányú fénysebességek összegzéseként szintén c sebességet kap Einstein.
Ezt is javítom.
Amennyiben v és w értékei helyére fénysebességet helyettesítünk, akkor:
W < c + c adódik. Pontosabban Einstein képletéből: W = c adódik.
Vagyis c és c egyirányú fénysebességek összegzésekénta c sebességű testnek az eredeti vonatkoztatási rendszerhez képest -c sebességgel mozgó vonatkoztatási rendszerbeli sebességére szintén c sebességet kap Einstein.
Vagyis: ha egy űrhajó a Földhöz képest c sebességgel halad, és az első űrhajóhoz képest egy másik űrhajó szintén c sebességgel halad ugyanabban az irányban, akkor a Földhöz képest a második űrhajó:
Galilei szerint 2c sebességű,
Einstein szerint pedig 1c sebességű
Ezek szerint a űrhajó sebessége minden rendszerben ugyanannyi? Az első űrhajóhoz képest is c és a Földhöz képest is c ?
Einsteinnél az űrhajó sebessége ezek szerint nem relatív, hanem állandó, mindig c ?
Megdőlt a sebesség realivitása?
Nem. Az amit mondasz, kizárólag a kitöntetett c sebességre igaz. Annak valóban minden vonatkoztatási rendszerben ugyanannyi az értéke. De ezen nincs mit csodálkozni, hiszen épp ez a spec. rel. kiindulópontja.
Nem titkolom el, én már értem. De szeretném, ha te is megértenéd.
Először azt kell belátnod, hogy a W az két egyirányú sebesség összege. Belátod-e?
Másodszor, azt kell belátnod, hogy két egyirányú sebességet ha összegzünk, akkor szerintem (és Galilei szerint) az összezés eredményét úgy kapjuk meg, ha a két sebességet összeadjuk. W= v + w
Amennyiben a két sebesség értékét fénysebességnek vesszük, akkor Galilei képlete szerint: W = c + c = 2c számtani összeg adódik.
Einstein viszont egy másik képletet használ az egyirányú sebességek összegzésére. Azt mondja, hogy ha v és w sebességeket összegezzük, akkor a számtami összegüktől kisebb értéket kapunk. Vagyis W < v + w.
Amennyiben v és w értékei helyére fénysebességet helyettesítünk, akkor:
W < c + c adódik. Pontosabban Einstein képletéből: W = c adódik.
Vagyis c és c egyirányú fénysebességek összegzéseként szintén c sebességet kap Einstein.
Vagyis: ha egy űrhajó a Földhöz képest c sebességgel halad, és az első űrhajóhoz képest egy másik űrhajó szintén c sebességgel halad ugyanabban az irányban, akkor a Földhöz képest a második űrhajó:
Galilei szerint 2c sebességű,
Einstein szerint pedig 1c sebességű
Ezek szerint a űrhajó sebessége minden rendszerben ugyanannyi? Az első űrhajóhoz képest is c és a Földhöz képest is c ?
Einsteinnél az űrhajó sebessége ezek szerint nem relatív, hanem állandó, mindig c ?
A linkelt oldalon esszét találtam, nem tudományos cikket. Esszét én is tudok írni elírás nélkül, elég hozzá egy helyesírásellenőrző-program. Egy tudományos cikk így néz ki, remélem, látod a különbséget.
Akik valóban foglalkoznak a tudománnyal, elnézőbbek a sajtóhibákkal szemben, ugyanis azok tudják, hogy gyakorlatilag nincs tudományos cikk és köny sajtóhibák vagy könnyen javítható számolási hibák nélkül (hasonlóan, ahogy a legtöbb programban vannak bug-ok). Oldalanként 1-2 elírás teljesen átlagos. Én mielőtt beküldöm egy cikkemet, legalább 50-szer átolvasom előtte, mégis maradnak benne elírások. Egy-egy tankönyvhöz annak idején 5-10 oldalnyi elírás-listát készítettem, ma már ezt gyakran a szerző teszi meg a honlapján. Érdemes pl. megnézni Donald E. Knuth módszerét a sajtóhibák eliminálására.
Igazán köszönöm, de egyrészt volt túl nagy teljesítmény (bárki észrevette volna, ha az a kérdés, hogy helyes-e a képlet), másrészt, a képlet helyességének nincs is köze a vitánkhoz. Azt próbálom ugyanis megértetni veled, hogy ez két különböző állítás, ráadásul az első igaz, a második hamis:
(1) Galilei szerint W=2c, Einstein szerint pedig W=c (IGAZ)
(2) Einstein szerint c = 2c (HAMIS)
Tudod, a fizikában és matematikában nem mindegy, hogy Moszkva, vagy New York, meg, hogy osztogatnak-e, vagy fosztogatnak.
Szóval, én inkább arra lennék büszke, ha ezt képes lennék megértetni veled. Légy szíves, ne titkold el, ha már érted!
Mielőtt beírtam a képletet, gondolkodtam, hogy a helyes képletet írjam-e be, vagy a hibásat Einstein könyvéből. De kíváncsi voltam, hogy hányan fogják kiszúrni a hibát.
Azért ekkorát hazudni... tényleg vastag bőr kell, hogy legyen a pofádon.
Az, hogy hibás képletet másoltál be, az azt mutatja, hogy a sebességösszeadási képletet nem is értetted a könyvben, mert soha nem vezetted le. Azon túl meg zagyvaságot állítottál. Na , én arra reagáltam csak. Szerencsére vagyunk elegen itt, hogy a többi hibáidra is reagáljanak.
Szar lehet, ha az ember nem tud maga ellenőrizni egy egyszerű képletet.
Az én 1978-as kiadású könyvem 46. oldalának tetején (B) jelöléssel szerepel ez a képlet, ugyanolyan rosszul, mint a te könyvedben.
Hogy rossz, az egyszerűen látható.
A Lorentz-transzformáció 39 oldalán található x'=(x-vt)/gyök(1-v2/c2), ill. a 40. oldalán szereplő t'=(t-v/c2)/gyök(1-v2/c2) képletét a 45. oldalon szereplő x'=wt' képletbe helyettesítve:
x - vt =w(t - vx/c2)
Ebből átrendezéssel:
t(w + v) = x(1+vw/c2).
Ebből mindkét oldalt (1+vw/c2)-vel osztva, és az egyenlet két oldalát felcserélve:
x = ((w+v) / (1+vw/c2)) t.
Vagyis, W = x/t = (w+v) / (1+vw/c2).
Tehát tényleg sikerült egy sajtóhibát kiszúrnod. Gratulálok!
(mellesleg a következő oldal alján már úgy számol tovább, mintha (B)-ben a jó képlet szerepelne, nézd csak meg!)
-------
Egyébként a vitánk szempontjából valóban lényegtelen a pontos formula alakja. Lényeg az, hogy Einstein soha sem állítja azt, hogy ez a képlet (v+w) -vel lenne egyenlő, tehát nem mond olyat, hogy c = 2c. Ezt csak te képzeled.
"De a képlet nem ezért marhaság. Hanem azért mert tartalmilag valóban sebességösszeadást fejez ki, csak éppen a képlet által szolgáltatott eredmény értelmetlen"
A mondatod első része magadtól értetődő.
A második része teljes analfabétizmust mutat az aritmetikai műveletekhez, ( gondolkozz el az összeadási műveletről )
A harmadik részhez csak annyit, hogy rengeteg kisérleti eredmény támasztja alá. ( google! , nem saját kútfő )
Ez a képlet Einstein könyvében, a 45. oldalon szerepel, mégpedig hibásan, pontosan úgy, ahogy én is leírtam. (A speciális és általános relativitás elmélete, Gondolat 1973)
Mielőtt beírtam a képletet, gondolkodtam, hogy a helyes képletet írjam-e be, vagy a hibásat Einstein könyvéből. De kíváncsi voltam, hogy hányan fogják kiszúrni a hibát. Ha későn is, de te legalább rájöttél, hiszen v-re és w-re felcserélhetőnek kell lennie a képletnek.
A többi relativista még erre sem jött rá. Pedig saját bevallásuk szerint sokkal alaposabban ismerik a specrelt, mint én. Fogadjátok őszinte elismerésemet.
De nem vette észre a könyv fordítója (Vámos Ferenc), A lektor (Károlyházi Frigyes), és aki a könyvet jegyzetekkel ellátta, Dr. Novobátzky Károly sem. Egy rakás pancser, aki még a saját szakmájához sem ért.
Egyébként amikor v=c és w=c akkor ennek éppen nincs jelentősége.
De a képlet nem ezért marhaság. Hanem azért mert tartalmilag valóban sebességösszeadást fejez ki, csak éppen a képlet által szolgáltatott eredmény értelmetlen.
Sajnos magatoknak van röhejes elképzelésetek a fényről, mint hullámjelenségről, vagy korpuszkuláról. A Ti elképzelésetek valójában egy hullám alakúra vágott, dörzsöléssel felizgatott, fénysebességgel repülő, gyantás kartonpapír. Mi köze ennek bárki felmenőihez?
