hajdanán a nyíltvonalra engedélyezett 60 km/órás sebességgel így alakult az eljutási idő:
nyíregyháza-saújhely 71 km. 1:45.
de ne felejtsük el, hogy ezt csak a kis befogadóképességű, két tonna tengelyterheléssel és spéci futoművel rendelkező gyorsmotorkák tudták. (14 kilós feélpítményen)
az akkor kiadott nyírbodrogi menetrenden ezzel a képpel hirdette magát a vasút:
Kösz, megnéztem, valóban! Köztük van keresztben egy hegy és egy völgy. De át lehet rajtuk menni. :-))
Jól éreztem, hogy a pálya a Szalajkaház felé kimondottan simább, mint Mátrafüredre? Amúgy kellemes élmény. ~20-20 utas a vonatokban, pontos közlekedés.
Akkor ezek szerint a 20 km/ó körüli utazósebesség általános volt. Ez azt jelenti, hogy a pályára engedélyezett kb. 25-30 km/ó lehetett. Szomorú látni, hogy a Nyíregyháza és Sárospatak között hajdanán 60 km/ó-ra engedélyezett sebesség kb. a felére-harmadára csökkent a Tisza mindkét partján.
Ha azt veszed, hogy akkoriban sok településen még aszfalt út sem volt, jó esetben lovaskocsival vagy lovon jártak az emberek akkor egy tartós 30-35 km sebesség akkoriban olyan volt, mint most a 200 km.
Nyilván a 60-as évek útépítése, buszok terjedése miatt egy idő után már nem volt versenyképes a vonal, de 1920 - 1960-ig ezek a kisvasútak jelentették a bejárást a városokba. (sőt a haztájit, élő állatokat is ezen vitték a picra)
Mi tudna elmondani Kazamér elvtárs az autóbusz közlekedésről? — Ez magasabb színvonalú, mint tavaly volt. 1972. első félévében 14 százalékkal növekedett személyszállítási forgalmunk, de még korántsem tudjuk kielégíteni a jelentkező igényeket. A növekedés elsősorban a kisvasutakmegszűnéséből fakad, amely vonalakon átvettük a személyszállítást, A MÁV által jelzett utasforgalom a Szabadkígyós—Békéscsaba, vagy akár a Békéssámson—Békéscsaba vonalon nem bizonyult reálisnak,, ezért majdnem megdupláztuk azóta az induló kocsikat. Olyanok is igénybe veszik a járatokat, akik nemigen utaztak a kisvasúttal, mert arra oda-vissza az egész napjuk ráment. Most a sűrű járatok és a rövid menetidőik (cca. 80 perc alatt érnek BékéscsabáraBékéssámsonból) fokozták az utazási kedvet is. Ugyanakkor a buszok befogadó- képessége is. nagyobb, mint volt. Öt éve érkeznek megyénkbe csuklós buszok és mindig a legszükségesebb vonalakra — ahol természetesen az útviszonyok engedik — állítjuk be azokat
Svájcot ne vedd alapul. Ott nem folyt háború, nem döntötték romba az országot, nem ültek 45-től ott az oroszok, nem vezették be a kommunizmust.
Azt is érdemes lenne megnézni, hogy Auszrtriát milyen háborús kártérítéssel sújtották.
Szóval nem olyan egyszerű csak úgy bezzegezni a labancok felé.
A másik: az AEGV egy vasútvonal csoport volt. Akkor elő kéne még venni az NyVKV, BKGV, SZGV, KGV sebességeit. Azokkal lehetne hasonlítani az osztrák 1955-ös adatokat.
1918. békéscsabáról vonat indul kaszaperre 4:02-kor. 40 km után célba ér 6:07-kor.
1955. ugyanez a viszonylat, 4:00 és 6:04 időpontokkal.
1 perc. érezzük a fejlesztést?
a vasút iratanyagait nézve természetesen ismerem az erőfeszítéseket, utas- és áruforgalmi adatokat. de most csak és kizárólag abból indulok ki, hogy az eljutási sebesség a kezdetektől a végekig kb. 20 km/óra volt. nem csak itt, hanem az összes nagy múlttal rendelkező, majd máv kezelésbe vett kisvasúton.
a megszüntetés után pár évvel a buszos menetidő a felére csökkent.
tudom, hogy ez egy vasútbarát topik, tudom, hogy sarkítottam, tudom, hogy számtalan más tényező is volt, tudom, hogy le leszek mínuszolva...
A nagy változás inkább 1955-ben volt, amikor onnan kivonultak az oroszok, nálunk meg maradtak további 35 évig egy idióta gazdasági és politikai rendszerrel.
Épp a napokban gondolkoztam el rajta, hogy 1867-től azért vasút, majd kisvasút ügyileg (is) mennyire ott voltunk a "sógorék" színvonalán. Aztán 1918-tól a mi történelmünk másfelé vette az irányt, az eredményt meg tudjuk... :-(
Nem pontosan kisvasút kérdés, csak közvetve :-)) Nem vagyok ismerős a Mátrában. A turistatérképen az látszik, hogy a Szalajkaház és Mátraháza között egy kiterjedt területen nincs jelzett útvonal. Az online-térképek (Google-map, OSM) viszont több elérhetést is megadnak. Ennek van valami oka? Le van ott zárva a terület? Azért érdekes, mert ez a kisvasút végállomásáról induló túrákat igencsak befolyásolja.
De - lássuk be - tömeges utasigény sincs. Hivatásforgalomban Imremajor egy számottevő utaslépcső, Pálmajor forgalma közel 0 (nincs ott semmi), Somogyszentpál van, de nem valami acélos.
Erre jönnek a kisvasúti napon + nyáron kalandból oda-vissza élményutazók, akik Szentpálon még le sem szállnak a vonatról arra az 5 percre. Évi kb. 60-70 napon.
Oké. Teljes szakasz alatt ugye a Fenyves - Imremajort érted. Mondjuk érdemi forgalom is nem meglepő módon inkább itt van.
Csakhogy a kisvasutas napi fotógalériákban felülreprezentált Mk48-asokkal ellentétben, az év 364 napjában szinte csak C50 jár, mert az utasok azért nem lógnak fürtökben az 1-2 Bax-ról és a gázolaj sincs ingyen. Az meg 25-ös. És egyébként a kocsik is már csak 25-re vannak vizsgáztatva. Jó volna, de nem magától értetődő a dolog.
Édesanyám, aki nem geodéta, fél centis pontossággal mér projektelőkészítési fázisban a ketyerével. Jó az, csak tudni kell használni (három napos tanfolyam volt a BME-n).
Mindenki a hivatalos bértábla szerint keres, az itt gyakorlaton lévő fszt tanulók a majdani állomásuknak megfelelően besorolva, ami az országban bárhol lehet. A szolgálattevők általában a 12 MMK-ban vannak.
