Óbudaváron , és a környékező 9 faluban található,kijelölt 10 templomból kell minimum 6 templomot érinteni adott időn belül. Színes térképvázlatot kapnak a résztvevők. Szalagozás nincs, a túrázó által a legoptimálisabbnak vélt útvonalon kell a tetszőleges 6 templomot érinteni.
Óbudavár, Fő u. 16, Vilmos-ház 8:00-10:00 óra 1200 Ft/fõ 18 km 220 m 7 óra MTSZ 31.5 pont
6 templom optimális útvonalon: 18 km, 220 m Előzetes átutalásos nevezés esetén nevdij 900 Ft (június 7-ig). TTT, MTSZ, MSTSZ tagoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak, a Magyar Turista kártya felmutatójának, előnevezésnél - 200 Ft kedvezmény a nevezési díjból.
Ó, a legendás villanyoszlop, ami Zirc felől jobbra mutatja az utat. :)
Ezt mi is megettük két éve. A rom felé vezető utat utána megleltük, a 013-as pont után tévedtünk el aztán másodszorra, ahol a jelzett út valahol elhagyja DK irányban a rétet, mi viszont haladtunk tovább a szélén...
A Bakonynána és Jásd közötti ún. Római-fürdői szükületbena Tési-fennsíkról "levágja" a Vadalmás tömbjét, így a Dudar-Nagyesztergári-dombvidékhez csatolva azt.
Nagyesztergár - Olaszfalu térségének vízföldrajzi (hidrogeográfiai) helyzete
(Kiegészítés és néhány érdekesség az elmonottakhoz)
A következő részlet 25 éve, pont Veimpusztán (!) hangzott el Rockenbauer Pál "Másfélmillió lépés Magyarországon - Végig az Országos Kéktúrán" című expedícióján illetve televíziós sorozatában
"...Bakonynána és a Nagyesztergárhoz tartozó Veimpuszta között olykor azért el-elvész a vándor, jel nem mindig van. Ha meg toronyiránt megyünk, akkora szó szoros értelmében is ingoványra kerülhetünk. A korábbi gazdasági jelentőségét ugyancsak elvesztett puszta épületeit elbontják.
- Én szerintem biztos, hogy nem arra kell menni!
- Itt ez a földút.
- Ne bolondozz, hát nem a földúton van a jel!
Erről pedig csak annyit: turistatérképeink általános tájékozódásra jók, de finomabb manőverekhez... Hogy is mondjuk csak... Enyhén szólva pontatlanok..."
Lehet, hogy a térképek már "nem annyira pontatlanok", mint akkor, de a probléma lényege ugyanaz...
Egyébként Nagyesztergár geomorfológiai és vízföldrajzi helyzete rendkívül érdekes! Mondanivalóm illusztrálásra mellékelek egy térképrészletet
Az egyik Gaja-forrás valóban Nagyesztergáron van, melyet régebbi források Gallya-forrás (?) névvel illetnek - nem csak a turista-, hanem az állami topográfiai alaptérképek is. Ez a forrás azonban csak a Gaja ún. "Nagyesztergári-ágának" a szülője (a térképen megfigyelhető, hogy a Nagyesztergári-ágnak is több forrásága van). Ennél az ágnál azonban hosszabbak a dél felől érkező ún. "Olaszfalui-ág" é az újabban Perei-ér néven emlegetett "Perei-ág" (utóbbi Felsőpere mellett ered).
A másik érdekesség, hogy itt, a Keleti-Bakony nyugati peremén egy jelentős vízválasztó csomópont található - pontosabban a Zirci-medence keleti "falát" képező Nagyesztergár - Olaszfalu közötti lapos, jellegtelen hát képezi a csomópont központját. A környéken eredő valamennyi jelentősebb vízfolyás / patak kizárólag áttöréseken / szükületeken / szurdokvölgyeken át képes kilépni a Keleti-Bakonyból.
- A Gaja, miután "összeszedte" mindhárom forráságát, már egységes, egyre szükülő völgyben töri át a Keleti-Bakony mészkötömbjét. A Bakonynána és Jásd közötti ún. Római-fürdői szükületbena Tési-fennsíkról "levágja" a Vadalmás tömbjét, így a Duda-Nagyesztergári-dombvidékhez csatolva azt. Innen a fennsík északi határát képezi, majd Bakonycsernye és Balinka után a Gaja-szurdokbanáttöri a Bodajki-hegycsoportot. Bodajktól a Móri-árok fő vízgyűjtőjeként halad Székesfehérvárig, hogy a város alatt felvegye a Séd - Nádor-csatorna vizét és Sárvíz néven folytassa útját a Sió torkolati szakasza felé.
- A nagyesztergári főút túloldalán, a Gaja-forrással átellenben kis, jelentéktelen vízfolyásként indul a Kubikus-patak. Meglepő, de ez a patak töri át Dudar-cseszneki hegycsoportot az Ördög-árokban. Bakonyoszloptól Dudari-pataknak hívják és Bakonyszentkirály alatt ömlik a Cuhába, melyet innen Cuhai-Bakony-érnek neveznek.
- A Cuha Eplény alatt, az egykori Lókút vasúti megállóhely környékén ered. A Keleti- és az Öreg (Magas)-Bakony határán kilalakult törésvonalon vezet az útja északnyugat felé: először a termékeny Zirci-medencében, majd a gyönyörű "Cuha-völgyben", végül az "Alsó-Cuha-szurdokban". Bakonyszentkirály alatt a Dudari-patak vizével "meghizlalva" folytatódik útja a Duna felé - már Cuhai-Bakony-ér néven.
- Az olaszfalui dűlők szélén, több forráságból egységesül patakká a dél-délkelet felé tartó Malom-völgyi-patak. A ő szurdoka a Tési-fennsík és az Ámos-hegy csoportja határán maga a Malom (Tobán)-völgy, a névadó Tobán-szikla környékén. Ez a patak Hajmáskérnél abba a Sédbe ömlik, melynek a Gaja-torkolat előtti szakaszát a Nádor-csatorna alkotja.
...pont Tés meg Jásd között voltunk, ott már teljesen jó az út :) A meleg viszont elviselhetetlen volt, visszafelé sajnos beválasztottuk az új tanösvényt, a szép széles, kanyargós makadámot. Nem kellett volna... A kilátó magasságába visszaérve már szédelegtünk egy kicsit, az úton a telibe napfény/árnyék arány olyan 80/20...
Viszont mindenütt új esőbeállók, pihenők, bringatartók vannak, nagyon meg van most csinálva a jóléti erdő.
A felmért rövidke szakasz kissé árnyalja majd a képet, remélem sikerül kiemelni az alábbiakat
A 011-es ponthoz dél felől érkezik a szekérút, kicsit "belegyalogoltam".
Az út egyúttal a vezeték pásztája is, alján (északon) ott a nevezetes oszlop, a két jellel.
Az egyik felfelé mutat (Bakonynána felől akkor látjuk a felfelé mutató nyilat, ha arra nézünk).
Zirc felől hasonló a helyzet, a nyíl jobbra mutat, de az út tovább, egyenesen van, egész a 013-as pontig.
Itt fordul észak felé, a távolban lehet Veimpuszta, arra most nem mentem.
Mikor elértem a kereszteződést (013-as pont), visszafordultam, majd a kéken, a nehezen járható füves úton indultam a rom felé.
Jelzés természetesen nincs.
A romnál tűzrakó hely van. a 014-es pontnál.
A 015-ös pontnál fordul az út, innen sziklás patakmederben vezet, nem ideális, de romantikus.
A 013-as ponthoz visszatérve egyértelmű, hogy nincsenek azok az utak, melyek eddig a térképeken voltak, van a kereszteződés, tovább egyenesen az épp kanyarodó földút van, jobbra a "pokol".
Egykor szekérút lehetett, az egyik keréknyomban lehet haladni, magas a fű, jel nincs.
Ha HEV eltávolítja az útcsonkokat, akkor kirajzolódik majd a térképen is a "szomorú" valóság.
Sajnos a térképeken nem látszik, de ez is a Gaja völgye, mégpedig az "igazi" pataké, ott csordogált a lábam alatt.
Talán egyszer felkerül a turistatérképre, az eredeti kékkel együtt, az ui. ott indult Nagyesztergárnál, ahol a kocsma van.
Az udvaron van a kút, az a forrás, innen Gaja a Gaja.
Remek leírás. 1. Sárkány-lik: tipikus vulkáni képződmény pl.: Zsivány-sziklák, Vasas-szakadék a Visegrádi-hg-ben, vagy a Csörgő-lyuk a Mátrában. 2. A szőlők fölkúsznak a szoknyáról a hegyoldalba: régen ott voltak, mert a vulkanikus kőzetetek hőtároló képessége igen jó, és a teraszok támfala napnyugta után is sugároz, ráadásul a napfény beesési szöge is ideálisabb így, viszont csak kézzel művelhető. A szocban levitték a szőlőt a szoknyára, hogy géppel lehessen művelni. Most az a trend, hogy visszatelepítik a hegyoldalba az extra minőség érdekében. Á
"2. nagyon nagyjából ott ahol a kék nyíl van, itt van a régi kopott tábla is (piros nyíl a mai kék) ahonnan a kép készült az már az a szekérút ahol ma megy az ösvény, a mai kék. a piros nyíltól idáig vagy egy km az út, régebben pedig mindössze ennyi volt (kék nyíl) ez ma már magánterület"
A lényeg az hogy a kéktúra valamikor egyenesen toronyiránt vágott neki a Szent-györgy hegynek, nagyjából arrafelé jött fel amerre a kék nyíl mutatja.
A mai kék pedig a piros nyíl mentén halad, és addig a pontig ahonnan ezt a fotót készítettem kb 800 métert-1km-t kerül.
A kéktúra Balaton-felvidéki szakaszának egyik legszebb bazaltkúpja, rengeteg látnivalóval amelyek egy jó részét nem érinti a kék jelzés, de ha van egy kis időnk akkor érdemes megnézni. Nekem most volt. De még most sem mondhatom el hogy mindent láttam a hegyen amit érdemes. Tudta valaki hogy a Szent-György hegyen van egy jégbarlang is? Márpedig van! Nekem fogalmam sem volt erről, egyszerűen csak belebotlottunk a szombat esti sétánk során, ráadásul nem messze, kb 100 méterre a turistaháztól. A térkép Sárkány-lik néven említi, utólag már megnéztem. A turistaházat a zöldön (+sárga meg piros is) elhagyva hirtelen hűvösebb lett (aminek nagyon örültünk a 30 fokban) majd egy régebbi tájékoztató táblából az is kiderült hogy miért. Az idők során leomló bazaltoszlopok közti üregeket télen kitölti a hideg levegő, amely nyáron sem nagyon illan el, így a hideg itt megreked. Érdekes érzés a legmélyebb ponton állva érezni mintha hűtőszekrénybe léptél volna be, plusz pozitívum hogy az addig nyüzsgő szúnyogok is elmaradnak mert nem szívlelik a hideget...:-)
1. a bazaltorgonák állva 2. fekve
3. mitől is van itt hideg?
Az elmúlt években egyébként egy picit mintha felpezsdült volna az élet a Szent-György hegyen, épülnek újabb házak is, a kéktúra útvonala mellett közvetlenül láthatóak egész nagy területen új szőlőtelepítések, teraszos művelést alakítottak ki azon a helyen ahol még 4 éve is elvadult szőlő és akácerdő terpeszkedett. Ez számomra azért volt még érdekes mert tisztán látszott így hogy a kék régebben hol is jött fel direktben a hegycsúcsra, levágván egy kb kilométeres kerülőt, amelyen ma közelít a kéktúra a csúcs felé. Jelzéseket már nem találtam, de azt a megkopott, a turistákra kissé neheztelő, de udvarias táblát igen, amelyen nehezen kivehetően valami olyasmi áll hogy: "Tisztelt Kirándulók! Kérem ne jöjjenek be a kertembe én sem megyek az önökébe!" Ennek megfelelően ez persze ma már magánterület, lehet hogy már akkor is az volt mikor pár évtizede átment rajta a kék?
1. a régi kék egyenesen vágott neki a hegynek az Oroszlánfejű-kút után, valahol a teraszos művelés bal széle körül.
2. nagyon nagyjából ott ahol a kék nyíl van, itt van a régi kopott tábla is (piros nyíl a mai kék) ahonnan a kép készült az már az a szekérút ahol ma megy az ösvény, a mai kék. a piros nyíltól idáig vagy egy km az út, régebben pedig mindössze ennyi volt (kék nyíl) ez ma már magánterület
A hegy képének egyik meghatározó építménye a Lengyel-kápolna, jobb állapotban van mint a '79-es filmben, de lassan megint ráférne majd egy kis restaurálás. Mindenesetre a naplementében jól mutatott... Az Oroszlánfejű-kút azt hiszem fel lett újítva a közelmúltban, pár éve ha jól emlékszem romosabb állapotban volt. Jelenleg bővizűen csobog belőle a forrás, a Kékkúton a palackjainkba töltött vizet mindet kiöntöttük és erre cseréltük, mert sokkal jobbnak találtuk. :-)
1.-2. a Lengyel-kápolna több nézetből. a második kép a sárga sáv jelzésen készült, nagyon szép út, az "Öt kápolna a Szent-György hegyen" mozgalom célszerű útvonala.
3. az Oroszlánfejű-kút
A Szent-György hegyi turistaház állapota nekem változatlannak tűnik, nem tudom megítélni hogy jelenleg látogatják-e, van-e gazdája, egyáltalán foglalkozik-e vele valaki?
A legszebb látnivalók, amelyek szerencsére változatlanok, a bazaltorgonák és a csodás kilátás a hegy tetejéről. Itt csak egy dolog volt ami elgondolkoztatott: vajon ki lehetett az a fanatikus, aki itt fent a hegytetőn levágta a derékig érő növényzetet a piros jelzés mentén?:-O
Sokan voltak a kocsmában, nincs kizárva hogy találkoztunk.
Pünkösdhétfőn negyed 10 körül voltam a bélyegzőhelyen, egyedül, majdnem kopasz fej, szürke macialsó. Kávét ittam és az egyik asztalnál pecsételtem...
Mikor bélyegeztem akkor szinte tele volt a kerthelység, a sarokban láttam nem helyinek kinéző fiatalabb emberkéket, az egyik nagyon vizslatott a napszemcsijében, csak nem te voltál? :-) Hárman ültek annál az asztalnál, szemlátomást turisták (értsd: nem helyiek)
Igen, ráadásul a faház mellől induló ösvény sokkal jobban járt, mint a másik. ha nem jött volna két motoros a kéken, akkor keresgélhettem volna még egy darabig. Nem szeretem az erdőben motorozókat, de most kifejezetten örültem nekik.
Mi is elkavartunk itt tavasszal, a legmegtévesztőbb az egészben az, hogy egy kopott kék pacni ott figyel egy kövön, a faház mellett induló, jól kitaposott ösvény elején is.
Szombaton én is, Nagyvázsonytól mentünk el Szentbékkálláig. Kánikula-kompatibilis szakasz: elég jól jelzett, kevés aszfalt, sok árnyékos rész jellemzi. Egyedül a balatonhenyei kocsma nyitvatartását kéne növelni hogy tökély legyen, mert milyen dolog már egy szőlőlugas alatt ücsörögni délután, fröccs nélkül. :)
Találkozhattunk? Szentbékkállán maradtam egy ismerősömnél, vasárnap így pünkösdi bortúra keretében jártam a szőlőhegyen, ahol váltottam pár szót egy kékező családdal, de hétfő délelőtt is több túrázó nézett meg, mikor papucsban ballagtam át a kocsmába, a szombati érkezéskor elmaradt pecsételést megejteni...
Hétvégén a Balaton-felvidéken kéktúrázgattam, rengeteg szép élménnyel gazdagodtam és pár tanulsággal is. Egyik ezek közül annak az igazsága hogy milyen jó lenne jogilag is levédeni végre az útvonalat (elég lenne bőven a szolgalmi jog bevezetése a kéktúra ösvényekre) mert így aztán tényleg bárki kénye-kedve szerint módosítgathat vagy éppen elkeríthet egy-egy részt belőle.
Ez utóbbi esetben (elkerítés) lehet hogy nem is igazán tudatosul a jóemberben hogy egy országos jelentőségű turista-útvonalat zár el, mert hát végül is lássuk be honnan is tudná?
Mindez nem sokkal a Csobánc után, a Láz-hegy nyerge előtt jutott eszembe, ahol figyelmeztető táblákba és komoly, (nem afféle csip-csup) villanypásztorba botlottam. Az ösvény még ugyan járható, de ezzel az erővel akár el is keríthették volna, nem az útvonal státuszán múlt hogy nem került erre sor.
Az első kép a bekarikázott telek bal alsó sarkánál készült (nyíl), a felirat a táblán: Veszélyes állatok (??)
Khmm, Lehet hogy a gazdájuk veszélyesebb.. volt még vagy 3-4 tábla ilyen elrettentőnek szánt feliratokkal.
A másik két fotó pedig a felső szakaszon, a képen függőlegesen látható nyílnál.
a Tóti-hegy, a Gulács, és mögötte kikandikál a Badacsony, ezen a kb 300 méterrel lentebb készült fotón, csak hogy valami szebbet is mutassak! :-)
Ennél a háznál még kerítés sincs, nem hogy villanypásztor. A legnagyobb többség ilyen.
Az igazoló füzet melléklete a nyomtatott térkép és az útleírás. Annak alapján végig lehet menni, a jelzések jók. az igazoló kódok sajnos kipusztulóban vannak de 2013-ban amikor másodszor is végigjártam túrázóként még mindet sikerült megtalálni. Túrabeszámolók a honlapomon, persze a szakaszolásod eltérő lehet.
Érdemes átolvasni amit lehet a túráról és a kódhelyekről:
Hétvégén kirándultam Becske és Szandaváralja közötti szakaszon. Jelzettség tekintetében igen problémás szakasz, - ezzel azt hiszem senkinek sem mondok újat - az egyenesekben aránylag jó a jelzettség, de a fontosabb elágazásokban, kanyarokban katasztrófa. Becskén a főúton csak kék pecsét jelek vannak, ezek azonban a bezárt kocsmához irányítanak, de mögötte a fagyizóban jó pecsét és tintapárna található. Becske után 2 km-el - mikor jobbról egy mezőt kerülünk, látszik a kőbánya - van egy faház, ott van egy igen megtévesztő kettős nyíl egy villanyoszlopon. A faház mellett közvetlenül elindul egy jól kitaposott ösvény, de ez nem a kék útvonala, az csak kb. 10-15 méter múlva egy, a gazos részen balkéz felé kiinduló, alig-alig látható ösvénykén vezet. Beérve az első fákon lesz jelzés is. A fontosabb elágazásoknál azonban szinte sehol sincsen jelezve a helyes irány. Szandavár és a település közötti út alig jelzett, ezt tetézi, hogy itt is rengeteg kisebb-nagyobb út, ösvény keresztezi, de innen könnyű toronyiránt a vár, vagy a falu felé tartani. Az aszfaltúton a leágazás jelölése sem látható már nagyon, benőtte a gaz, de a vár látványa útbaigazít. Szandaváralján belül a jelzések jók, a buszfordulóban lévő pecsét gumi lapját megragasztottam. A hétvégi és ünnepnapi buszközlekedés borzasztó, délután fél ötkor megy el az utolsó járat Balassagyarmat felé.
a fotó készítésének a helye a térképen.
a Tóti-hegy, a Gulács, és mögötte kikandikál a Badacsony, ezen a kb 300 méterrel lentebb készült fotón, csak hogy valami szebbet is mutassak! :-)