Az fenevad farkasokrul: szaporodnak, csak a szopornyica elviszi a kölköket. Amúgy a farkasok nem bántanak, - kivéve, ha veszett - emberre nézve ártalmatlanok. Grimm meséket ne vegyen készpénznek senki. Á
Tavaly ősszel volt szerencsém a P+-hez. Köszöni szépen megvan, az első fele a hídig járhatatlan, a híd rendben, utána pedig ki van tisztítva a töltés, mert árvízi tározót építettek. Az utolsó 150 m járhatatlan. Á
Érdekes, hogy a martonyi kolostorromnál - ha jól látom - három romjelzés is van egészen közel egymáshoz. Vajon ez csak a "kóbor apácák megtévesztésére" szolgált vagy vannak ott még más romok is?
A bánya volt iparvágánya nagyvasúti típusú, a síneket tudtommal a mai napig nem szedték fel. Most néztem a tuhu-t: már nem adja jelzett útnak, pedig néhány évvel ezelőtt P+ jelzéssel a szilasi állomásról indult, és Tornaszentandrásnál csatlakozott a Z úthoz. Lehet hogy a két évvel ezelőtti áradások tönkretették a régi vasúti hidat?
A régi nyomvonalon hol van út, hol nincs, ráadásul az átkelésnél egy Bódva-híd is hiányzik - ezeket kékkel jelöltem.
Az egykori gazdasági vasút nyomvonala jól látszik a műholdfelvételen, néhány helyen még a sínpálya is megvan - ezt az egykori vasutat zölddel jelöltem.
1985-ben én még szerencsére a régi nyomvonalon (Bódvaszilas - Szabó-pallag - Derenk - Ménes-völgy - Lófej-forrás - Jósvafő - ... - Zádorfalva - Kelemér - Putnok - ... ) járhattam be a Kéktúra ezen szakaszát.
A Ménes- és a Lófej-völgyek valóban csodálatosak, igazi kárpáti környezet jellemzi a környéküket!
Egy dologban szeretném Rakk Gyula segítségét kérni. Van nekem egy 1958-as Bakony térképem, amelyen a Kéktúra a Kab-hegy után teljesen más felé megy mint manapság, Öcs és Taljándörögd érintésével halad a Balaton felé.
Hogyan mehetett tovább akkor az út a Balaton-felvidéken? Átmenet volt ez a Balaton parthoz közeli legelső kék és a mai közt?
Ilyen térképem sajnos már nincsen.
A Kab-hegy után a Balaton felé minden más, Nagyvázsonnyal együtt kimarad az egész környék ami ma benne van az útvonalban.
" ...Ahol a fák égig nőnek Állnak még a határkövek..."
OKT a '70-es években Aggtelek környékén
Az Aggteleki-karszton és környékén majdnem olyan sokszor változott már a kéktúra mint a Cserhátban, ennek máig jól látható bizonyítékai azok a régi kék jelzések amelyek jó állapotban maradtak meg a Jósvafőt északról elkerülő egykori kék, ma részben zöld turistaúton, vagy éppen a Lófej- és a Ménes-völgyben sok-sok kilométer hosszan. Ezeket élőben már pár éve jórészt felfedeztem, bejártam, aki pedig 2001 előtt kéktúrázott errefelé annak ez volt a bejárandó kéktúra. Azóta ez a legészakibb határvidékünk magterület lett, csak engedéllyel látogatható. De nem csak itt változott az útvonal, hanem Kelemér és Zádorfalva közt is és a Bódvaszilas-Bódvarákó szakasz sem volt mindig aszfaltos. Kis túlzással elmondhatjuk hogy a Putnoktól az Esztramosig futó mai kék és mondjuk az 1970-es évek végén érvényben lévő kék éppen hogy csak köszönőviszonyban vannak egymással, mert itt-ott összetalálkoznak aztán ismét elválnak ösvényeik. (a '60-as évek Varbóc-Perkupa-Égerszög etapjára most nem is térnék ki)
Na, de mindez képekben, részletesen az egyik legújabb szerzeményem alapján, az 1975-ös Aggteleki-karsztvidék térképen: Kelemértől Zádorfalváig végig a kis forgalmú, keskeny aszfalton kellett caplatni anno. Minden időben jól járható volt, de kevéssé izgalmas, olyan kalandos eltévedések produkálására pedig teljességgel alkalmatlan mint amilyeneket a mai útvonalon képesek elkövetni a lelkes kéktúrázók. És hát persze kimaradt a gyöngyszem, Gömörszőlős.
1 a címlap
2. kékkel nagyjából berajzoltam a mai kéktúra nyomvonalat is
Aggtelektől Jósvafőig a Tengerszem Szállóig ugyanaz az út, ezután Jósvafőt északról kerülve tovább vagy 8-10 km-en teljesen más, a Lófej-völgyben és a Ménes-völgyben haladt a kék Derenk felé. Ez a hosszú hegyvidéki szakasz ezzel a kerülővel még hosszabb volt ugyan, de sokkal szebb. Szigorú természetvédelmi előírások vonatkoznak már rá, ezért kellett innen elterelni minden turistautat, valahol ez érthető is.
1. Jósvafőt északról kerülte a kék
2. Ezután pedig a Lófej-völgyben fel a határig...itt is berajzoltam nagyjából a mai kéket
3.-4. kék jelek a Jósvafőt elkerülő ösvényen, részben ez ma a zöld jelzés útvonala, a Kecső-patakig
Mikor én errefelé jártam akkor híre volt hogy farkasok is élnek a közelben, így volt bennem némi félsz. Miután azonban az ANP egyik munkatársa elmondta hogy ők viszont nagyon örülnek hogy vannak ismét farkasok a vidéken, és inkább őket kell félteni, nem az embereket elmúltak a félelmeim. Állítólag egy farkascsalád telepedett meg, a közeli erdők eltartóképessége a többszörösét is megengedné, és szegények a sok betegség miatt nem is nagyon tudnak szaporodni. Az emberektől félnek.
(Ennyit a farkasokról...)
A mai út a Szelce-völgyet elhagyva egy átlagosnak mondható erdei szakasz, teljesen rendben van ez is, csak annak nem aki látta a régit is.
1. útjelző tábla a terelés után a régi és az új kék találkozásánál
2.-3. kék jelek a Lófej-völgyben
Az utolsó markáns különbség a Bódvaszilas- Bódvarákó rész, itt a kék ha jól sejtem azon az útvonalon megy amit újra be szeretnének hozni, kikerülendő az aszfaltot. Ez ha jól tudom jórészt egy kisvasúti töltés volt a bányától a nagy vasút vonaláig, mára elhanyagolt lehet, de rendbe hozni biztosan nem lehetetlen.
Ja, és az ominózus Martonyi kolostorrom... még ekkor is meglátogatta a kéktúra, bár ha jól látom egy rövidke szakaszon oda-vissza útvonalon:
Mikor valamerre elvetődök az országban lehetőségeim szerint igyekszem keresgélni a régebbi kék útvonalakat, így volt ez a múlt hétvégén is, a Balaton-felvidéken. 20-30 éves jeleket gond nélkül lehet találni sok-sok helyen, sziklákon, fákon, erdőkben, elsősorban persze olyan erdőkben ahol nem volt mostanában tarvágás. (paradicsomi állapotok uralkodnak ebből a szempontból a Burok-völgyben, a Dobogó-tetőn Hollókő után, vagy éppen a Gerecse-tetőn) 40-50 éves jeleket viszont már jellemzően inkább csak sziklákon, kis falukban általában a beton villanyoszlopokon lehet találni, ha még nem cserélgették ki őket. Zalaszántón a Várvölgy felé vezető kis utcában szerencsére még a régi oszlopok vannak, így aztán gond nélkül megtaláltam (igaz leszürkítve, de kivehetően) azokat a kék jeleket amelyek az 1961-es, és a '65-ös füzet szerint is errefelé vezették a túrázót a Zsidi-malom érintésével egyenesen fel a Rezi várhegyre.
1. a (leszürkített, de itt-ott kikandikáló) kék jelzés
2. a kép készítésének a helyét piros nyíllal jelöltem a füzetekben. (sorrendben '65, '61)
Azért is érdekes lehet ez az útvonal, mert ha jól emlékszem tervben van a kéktúra módosítása erre a régebbi útvonalra. Előnyei lehetnek: kb másfél km elég nagy forgalmú aszfaltot váltana ki, és nyilvánvalóan sokkal szebb út lenne Hátrányai: ez is nyilvánvaló: jóval nehezebben lesz majd járható, bár elvileg egy kéktúrára vállalkozó emberkének ez nem kéne hogy gondot jelentsen.
jelenleg a főúton megy a kéktúra, felkapaszkodva az út szélére így látszik a régi-új(?) útvonal nagyjából: a szántón túl, a mezőkön indul neki a háttérben magasodó Rezi várhegynek.
Óbudaváron , és a környékező 9 faluban található,kijelölt 10 templomból kell minimum 6 templomot érinteni adott időn belül. Színes térképvázlatot kapnak a résztvevők. Szalagozás nincs, a túrázó által a legoptimálisabbnak vélt útvonalon kell a tetszőleges 6 templomot érinteni.
Óbudavár, Fő u. 16, Vilmos-ház 8:00-10:00 óra 1200 Ft/fõ 18 km 220 m 7 óra MTSZ 31.5 pont
6 templom optimális útvonalon: 18 km, 220 m Előzetes átutalásos nevezés esetén nevdij 900 Ft (június 7-ig). TTT, MTSZ, MSTSZ tagoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak, a Magyar Turista kártya felmutatójának, előnevezésnél - 200 Ft kedvezmény a nevezési díjból.
Ó, a legendás villanyoszlop, ami Zirc felől jobbra mutatja az utat. :)
Ezt mi is megettük két éve. A rom felé vezető utat utána megleltük, a 013-as pont után tévedtünk el aztán másodszorra, ahol a jelzett út valahol elhagyja DK irányban a rétet, mi viszont haladtunk tovább a szélén...
A Bakonynána és Jásd közötti ún. Római-fürdői szükületbena Tési-fennsíkról "levágja" a Vadalmás tömbjét, így a Dudar-Nagyesztergári-dombvidékhez csatolva azt.
Nagyesztergár - Olaszfalu térségének vízföldrajzi (hidrogeográfiai) helyzete
(Kiegészítés és néhány érdekesség az elmonottakhoz)
A következő részlet 25 éve, pont Veimpusztán (!) hangzott el Rockenbauer Pál "Másfélmillió lépés Magyarországon - Végig az Országos Kéktúrán" című expedícióján illetve televíziós sorozatában
"...Bakonynána és a Nagyesztergárhoz tartozó Veimpuszta között olykor azért el-elvész a vándor, jel nem mindig van. Ha meg toronyiránt megyünk, akkora szó szoros értelmében is ingoványra kerülhetünk. A korábbi gazdasági jelentőségét ugyancsak elvesztett puszta épületeit elbontják.
- Én szerintem biztos, hogy nem arra kell menni!
- Itt ez a földút.
- Ne bolondozz, hát nem a földúton van a jel!
Erről pedig csak annyit: turistatérképeink általános tájékozódásra jók, de finomabb manőverekhez... Hogy is mondjuk csak... Enyhén szólva pontatlanok..."
Lehet, hogy a térképek már "nem annyira pontatlanok", mint akkor, de a probléma lényege ugyanaz...
Egyébként Nagyesztergár geomorfológiai és vízföldrajzi helyzete rendkívül érdekes! Mondanivalóm illusztrálásra mellékelek egy térképrészletet
Az egyik Gaja-forrás valóban Nagyesztergáron van, melyet régebbi források Gallya-forrás (?) névvel illetnek - nem csak a turista-, hanem az állami topográfiai alaptérképek is. Ez a forrás azonban csak a Gaja ún. "Nagyesztergári-ágának" a szülője (a térképen megfigyelhető, hogy a Nagyesztergári-ágnak is több forrásága van). Ennél az ágnál azonban hosszabbak a dél felől érkező ún. "Olaszfalui-ág" é az újabban Perei-ér néven emlegetett "Perei-ág" (utóbbi Felsőpere mellett ered).
A másik érdekesség, hogy itt, a Keleti-Bakony nyugati peremén egy jelentős vízválasztó csomópont található - pontosabban a Zirci-medence keleti "falát" képező Nagyesztergár - Olaszfalu közötti lapos, jellegtelen hát képezi a csomópont központját. A környéken eredő valamennyi jelentősebb vízfolyás / patak kizárólag áttöréseken / szükületeken / szurdokvölgyeken át képes kilépni a Keleti-Bakonyból.
- A Gaja, miután "összeszedte" mindhárom forráságát, már egységes, egyre szükülő völgyben töri át a Keleti-Bakony mészkötömbjét. A Bakonynána és Jásd közötti ún. Római-fürdői szükületbena Tési-fennsíkról "levágja" a Vadalmás tömbjét, így a Duda-Nagyesztergári-dombvidékhez csatolva azt. Innen a fennsík északi határát képezi, majd Bakonycsernye és Balinka után a Gaja-szurdokbanáttöri a Bodajki-hegycsoportot. Bodajktól a Móri-árok fő vízgyűjtőjeként halad Székesfehérvárig, hogy a város alatt felvegye a Séd - Nádor-csatorna vizét és Sárvíz néven folytassa útját a Sió torkolati szakasza felé.
- A nagyesztergári főút túloldalán, a Gaja-forrással átellenben kis, jelentéktelen vízfolyásként indul a Kubikus-patak. Meglepő, de ez a patak töri át Dudar-cseszneki hegycsoportot az Ördög-árokban. Bakonyoszloptól Dudari-pataknak hívják és Bakonyszentkirály alatt ömlik a Cuhába, melyet innen Cuhai-Bakony-érnek neveznek.
- A Cuha Eplény alatt, az egykori Lókút vasúti megállóhely környékén ered. A Keleti- és az Öreg (Magas)-Bakony határán kilalakult törésvonalon vezet az útja északnyugat felé: először a termékeny Zirci-medencében, majd a gyönyörű "Cuha-völgyben", végül az "Alsó-Cuha-szurdokban". Bakonyszentkirály alatt a Dudari-patak vizével "meghizlalva" folytatódik útja a Duna felé - már Cuhai-Bakony-ér néven.
- Az olaszfalui dűlők szélén, több forráságból egységesül patakká a dél-délkelet felé tartó Malom-völgyi-patak. A ő szurdoka a Tési-fennsík és az Ámos-hegy csoportja határán maga a Malom (Tobán)-völgy, a névadó Tobán-szikla környékén. Ez a patak Hajmáskérnél abba a Sédbe ömlik, melynek a Gaja-torkolat előtti szakaszát a Nádor-csatorna alkotja.
...pont Tés meg Jásd között voltunk, ott már teljesen jó az út :) A meleg viszont elviselhetetlen volt, visszafelé sajnos beválasztottuk az új tanösvényt, a szép széles, kanyargós makadámot. Nem kellett volna... A kilátó magasságába visszaérve már szédelegtünk egy kicsit, az úton a telibe napfény/árnyék arány olyan 80/20...
Viszont mindenütt új esőbeállók, pihenők, bringatartók vannak, nagyon meg van most csinálva a jóléti erdő.
A felmért rövidke szakasz kissé árnyalja majd a képet, remélem sikerül kiemelni az alábbiakat
A 011-es ponthoz dél felől érkezik a szekérút, kicsit "belegyalogoltam".
Az út egyúttal a vezeték pásztája is, alján (északon) ott a nevezetes oszlop, a két jellel.
Az egyik felfelé mutat (Bakonynána felől akkor látjuk a felfelé mutató nyilat, ha arra nézünk).
Zirc felől hasonló a helyzet, a nyíl jobbra mutat, de az út tovább, egyenesen van, egész a 013-as pontig.
Itt fordul észak felé, a távolban lehet Veimpuszta, arra most nem mentem.
Mikor elértem a kereszteződést (013-as pont), visszafordultam, majd a kéken, a nehezen járható füves úton indultam a rom felé.
Jelzés természetesen nincs.
A romnál tűzrakó hely van. a 014-es pontnál.
A 015-ös pontnál fordul az út, innen sziklás patakmederben vezet, nem ideális, de romantikus.
A 013-as ponthoz visszatérve egyértelmű, hogy nincsenek azok az utak, melyek eddig a térképeken voltak, van a kereszteződés, tovább egyenesen az épp kanyarodó földút van, jobbra a "pokol".
Egykor szekérút lehetett, az egyik keréknyomban lehet haladni, magas a fű, jel nincs.
Ha HEV eltávolítja az útcsonkokat, akkor kirajzolódik majd a térképen is a "szomorú" valóság.
Sajnos a térképeken nem látszik, de ez is a Gaja völgye, mégpedig az "igazi" pataké, ott csordogált a lábam alatt.
Talán egyszer felkerül a turistatérképre, az eredeti kékkel együtt, az ui. ott indult Nagyesztergárnál, ahol a kocsma van.
Az udvaron van a kút, az a forrás, innen Gaja a Gaja.
jelenleg a főúton megy a kéktúra, felkapaszkodva az út szélére így látszik a régi-új(?) útvonal nagyjából: a szántón túl, a mezőkön indul neki a háttérben magasodó Rezi várhegynek.
