A házunk leszigetelesen gondolkodok, kb 150nm+labazat.
A kérdéses épület valyogbol épült van benne szalma is :) igy olyan 0.91, de rendszerben számolva a winwatt 1.3at dobott. Visszatérve a ház jo állapotú, rendes alapon van, falai nem vizesek. Ezt szeretnem szigetelni, baumit open v. Kozetgyapot?
Mit ajánlanatok? Nekem a kozetgyapot jobban tetszik csak az ára nem... :( kell a 10cm szigetelés vagy eleg a 8 is?
Pl: rockwool fronlock max e 8cm
Kingstone mineral kleber (ragasztas+uvegszovet stb)
Valamilyen szilikonons vakolat.
Jelenleg koporozva van a ház, de nagyon porozus, folyamatosan válnak le a szemcsek róla, erre lehet ragasztani?
Egyszerű a cél, a végletekig alacsonyan tartott költségek, hűtés fűtés esetében egyaránt, persze nem a komfort és az egészség rovására. Ez fűtene-hűtene: LG P12MN Athena Extreme 3,5kw-os Inverteres Klíma (vagy hasonló, elválik majd)
Nagy vonalakban leírja a kérdés aspektusait, előnyöket, hátrányokat.
Ami itt végső elfogadható megoldásként fel szokott merülni az egy vékony elég jól párazáró belső oldali szigetelő réteg.
Nyilván körbe kell járni a konkrét körülményeket és az ide vonatkozó előírásokat, de a fal hőátbocsátásával mondjuk legföljebb megegyező értékű belső szigetelés a legtöbb esetben elvileg nem okozhatna komolyabb elváltozást a falazatban, ha megfelelő mértékben a páradiffúzió is megfékezésre kerül. Ez ugyanis fűtött esetben annál nem tűnik rosszabbnak, mintha a lakás mondjuk fűtés nélkül üresen állna. Ez azt jelenti, hogy pl 1-2-(3) centis XPS szigetelés párazáró módon összeragasztva valószínűleg nem fogja kimeríteni a társasház rongálás esetét. Az ezzel ellátott felületek hőmérséklete lényegesen kedvezőbben alakul ez esetben, ami a hőérzetre jelentősen pozitív hatást gyakorol, és a konvekciós belső légáramlások is kellemesen csökkenhetnek. A fűtésmegtakarítás a vastagsággal és a hőhidassággal arányosan lesz egy bizonyos legfeljebb pártíz százalékos érték. Esetleg ennek terhére a külső falakra lehet tenni mondjuk infra panelt, ami további komfortnövelést eredményez és a falazatot is ellátja egy kis plusz hővel.
Persze nem vagyok szakértő, de én így látom reálisnak a helyzetet.
További hasznos gondolatokhoz azt volna érdemes tudni, hogy mi volna a hőszigetelés céljai közti preferencia. Ha mondjuk elsődleges a hideg falfelületek megszüntetése, illetve a komfortnövelés, akkor nyilván könnyebb a helyzet, ha 50%-os fűtésmegtakarítás volna a lényegesebb cél, akkor nehezebb.
Segédenergiával működő berendezéshez kötni egy hőszigetelési módszert nem lehet. Főleg mivel társasházról van szó, ahol a tartófalak közös tulajdont képeznek, és te ezek állékonyságát veszélyezteted.
Az a fő baj a belső hőszigeteléssel, hogy a lakásból kifelé törekvő pára bejut a jéghideg falba és ott vízzé csapódik ki (sőt esetleg esetleg jéggé is fagy).
A párának ezt a kifelé törekvését a lakótér és a külvilág levegőjének víztartalma közötti KÜLÖNBSÉG hajtja, ez a különbség próbál kiegyenlítődni a falon át is.
Az ember által élhető környezet kb 20-22 fokos hőmérsékletű és 40-60% páratartalmú, ezek az értékek azt jelentik hogy a lakáslevegő víztartalma köbméterenként 7-10g körül szokik lenni. A külvilági levegő víztartalma azonban igen széles skálán mozog, nagyon hideg időben 2 g/m3 alá is lemehet, ami hatalmas páranyomás-különbséget okoz az ötszörös víztartalmú lakáslevegőhöz képest. Ezen nyomáskülönbségnek kell ellenállni a belső hőszigetelésnek, ezért szinte lehetetlen igazán jó belső hősigetelést csinálni.
A kérdésre válaszolva: nagyon erős szellőztetéssel valóban lehetséges jelentősen lecsökkenteni (közel nullára) a lakás/külvilág közötti páranyomás-különbséget, de
- ehhez a lakásban olykor annyira száraz lenne a levegő. hogy nem lehet megmaradni
Önmagában a szellőztetés nem oldja meg az esetleges páratechnikai aggályokat, mert akármilyen kicsi páratartalmat nem tarthatsz a benn lakók komfortja és egészsége miatt. Ha meg a javasolt minimális 40% a páratartalom, akkor a pára mozog kifelé a tél jelentős részében.
A pára mellett (illetve azzal összefüggésben) a falazat hidegsége ilyenkor a másik problémaforrás. Ez nem kezelhető szellőztetővel egyáltalán. Nyilván falszerkezete is válogatja melyik mennyire érzékeny a dologra.
Ezeken kívül a hőhidakat nehéz kezelni ilyen megoldással.
Létezhet működőképes megoldás ettől függetlenül, de az szellőztető nélkül is működhet. Persze a megfelelően kontrollált belső páratartalom mindenképpen egy hasznos előfeltétel.
A belső hőszigetelés minőségi szellőztetés (programozott hőcserélős szellőztető) mellett is aggályos megoldás? (műemlékház, kívül nincs belepiszkálásra lehetőség) Vagy van az a módszer ahogy nem...(?)
"meg kell nézni, a víz mennyire fröccsen fel, mennyire nedvesítheti a felületet"
Fenének van kedve kinn guggolni a szakadó záporban, szerencsére már megnézték mások helyettünk, úgy jött ki a 30 centi.
Léteznek olyan felületek, amelyekről kevésbé csapódik fel a víz (tudnék akár olyat is csinálni, amiről nulla a felfreccsenés), de kár erőlködni, mert ha nagy nehezen leküzdöttük a fröcsögést, akkor meg előjön a hóvastagság :) szóval bele kell nyugodnunk, hogy a felszín feletti kb 30 centi egy veszélyeztetett zóna, bármit is csinálunk.
Ha elfogadjuk a számítást helyesnek, akkor a csekély arány úgy értelmezhető, hogy míg az egyik 17%-kal csökkenti az ez irányú hőveszteséget a másik 20 %-kal. Ekkor azt lehet mondani, hogy a lefelé induló kb 15%-kal jobb. Ez valóban nem sok, de nem is teljesen jelentéktelen.
A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy ebben a számításban nincsen jelen egy az alaphoz csatlakozó a szigetelésen jóval túlnyúló betonjárda, mint esetünkben.
Másrészt az a bizonyos rosszabb irányba eltolódás szigeteletlen padló esetén, akár nyithatja az ollót a két érték között, bár ezt most nem tudom megbecsülni.
Azt írtam, hogy meg kell nézni, a víz mennyire fröccsen fel, mennyire nedvesítheti a felületet. Szerintem ha nem áll meg a víz, nem lehet olyan vészes ami nedvességet kap. Az oldalfalat érő eső miatt sem szokták a teljes falat xps-el burkolni. Ha a vakolat szépen levezeti a vizet, akkor nem hiszem, hogy ott bármi probléma lenne. De persze tévedhetek. Én mindenesetre kavicsot tettem a járda helyett a fal mellé, mert nekem is nagyon alacsony a lábazatom.
"A járdát én biztos felbontanám, vágnám, és a jelenlegi szigetelés alá beraknék legalább egy fél táblányit (30cm)."
A "talajszint felett 30 centi" az a magasság, ameddig a durvább esők felfröcskölnek. Úgy s mondhatnánk, hogy a talaj/járda felett 30 centiig nincs száraz-biztonságban az eps, ezért kell oda vízálló XPS.
Visszatérő hiba még szakembereknél is, hogy "az XPS a lábazatra kell", akár két méter magas az a lábazat, akár öt centi. Ez tévedés. Xps oda kell, ahol a hőszigetelés vizes lehet, ez a zóna a talaj/járda felett (hivatalosan) 30 centitől lefelé a Föld középpontjáig tart. Ez felett lehet akár a lábazaton is olcsó EPS hőszigetelés. És tökmindegy, hogy hol van az a tetves padlószint odabent, az XPS magasságát a külvilág odavizelése szabja meg.
Bedii topictárs egyszer még ki is számolta, hogy kb mennyi a vonalmenti hőveszteségek aránya (persze ebben a számításban benne van egy padló alatti hőszigetelő réteg is, ha ez nincs, akkor mindhárom érték eltolódik a rosszabb irányba). Tehát itt inkább csak az arányokat nézzük, hogy menyire csekély a különbség a kétféle hőszigetelési megoldás között.
A lépcső valószínű elbontásra kerül, és nem is kell ekkora újra (amiért ekkora kellett, az a tolókocsi volt, ami azóta sajnos már nem kell) Olyan megoldást szeretnék, ami tuti működik. Ezért is kérdeztem h mennyire tartós/jó megoldás a járda szigetelés. Bevallom már egy ideje keresem ezt a kifejezést a guglin is (járda hőszigetelés), de nem sok mindent találtam. Meglátjuk!
Azért ezt a járdaszigetelést fenntartásokkal kezeld!
Ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérd szerintem lényegesen több XPS-t kell elhasználnod. Ezt most nem állok neki kiszámolni, de másfél-kétszeres mennyiségre becsülném. Plusz a betonozás... Nem hiszem, hogy a legköltséghatékonyabb lenne.
A betonjárda teljesen jól érezted, hogy igen jó hővezető és nem lesz elég ugyanolyan vastagon 30 centi szélesen rárakni XPS-t, hogy megfeleljen egy 30 centi mélyre menő megoldásnak, utóbbi esetben ugyanis a teljes szigetelés túloldalán nem rögtön beton és tetszőlegesen hideg levegő van, hanem részben talaj, amit ráadásul melegít is az éppen a szökni igyekvő hő.
Az sem felejtendő el, hogy az oldalirányú szigetelés a talaj felé is közvetlenebb termikus kapcsolatot létesít, vagyis a talaj irányában (és különösen a talaj legfelső, télen igen hideg része felé) nagyobb a hőveszteség.
Az egyéb hátrányokról amiket részben az ötletgazda is megemlített nem is beszélve.
Azt nyilván tudod milyen az alap felülete. Ha a megfelelő mélységig normális, zsaluzott, akkor nem lehet gond az XPS-sel szigetelése.
A járdát nem kell feltörni, csak a falnál végigvágni és levésni olyan szélesen, hogy ki lehessen termelni a földet a megfelelő szélességben és mélységben. Ha a jelenlegi szigetelésből le lesz bontva ami a vízszigetelés alatt van, akkor a falazattól kb 15 centi elég lehet, hogy a járdaszint alá 30-40 centivel le lehessen menni. Azt a részt utána akár kaviccsal is vissza lehet tölteni.
Nem állítom, hogy minden körülmények közt ez a jobb megoldás, de mielőtt a járdát kezded leszigetelni gondold azért át!
A lépcsőnél csodát tenni nehéz. Lehet csinálni azt, amit írtam, ha elfér, de az is egy olyan gyengébb verzió, mint a Mekk mester féle járdaburkolás. A feltörés újraépítés pedig megint szép kis munka és költség. Ezt nem lehet olyan könnyen elintézni, mint a járdát.
Megjegyzem nálunk ennél sokkal nagyobb lépcső van, veszteséget biztosan okoz, de funkcionálisan meg kell mondjam még semmi kárát nem láttuk. Nem szokott az előszobában kondenzációs tócsa állni, a járólapon nem nőnek jégvirágok, és mellesleg a gyerekek sem kúsznak-másznak a bejárati ajtó előtt... Ettől függetlenül egyszer lehet, hogy leburkolom valahogy az említett módon.
"kérdés mennyire lenne jó, tartós, és ezzel megszűnne-e a hőhíd a benti padlónál?"
Tartósnak annyira lesz tartós, amennyire 6 centi vastag beton tartós lehet: ha okos ember csinálja, akkor egy-két ezer évig biztosan kibírja.
A hőhíd meg teljesen nem szűnne meg, de jelentéktelené válna (a hőhíd teljes megszűnéséhez a fali hőszigetelést kellene a padló alatt folytatnod teljes vastagságban, megszakítás nélkül).
Ha az oldalfali hőszigetelést nem függőlegesen viszed lefelé, hanem elkanyarodik vízszintesen (vagy ferdén) kifelé, az majdnem pont ugyolyan jó hőszigetelés, mintha függőlegesen lefelé mennél a talajban. Persze mechanikusan nehezebb megoldani, mert sérülékenyebb a környező anyagok esetleges mozgására (talaj/beton) de ha jól meg van csinálva (és nem lesz földrengés sem), akkor nincs komoly különbség. A lábazati hőszigetelés célja, hogy a meleg lakásból a hő minél hosszabb úton jusson el a kinti hideghez. Ha lerajzolod magadnak, rá fox jönni, hogy a függőleges és az elkanyarodó hőszigetelés közötti hőveszteség-különbség olyan kicsi, hogy bizonyos esetekben bölcsebb, ha nem függőlegesen megyünk lefelé a hőszigeteléssel.
Tényleg ez lenne a legkönnyebben kivitelezhető és a leg költséghatékonyabb. kérdés mennyire lenne jó, tartós, és ezzel megszűnne-e a hőhíd a benti padlónál?! A lépcsővel továbbra sem tudom mi legyen.
Így már értem, köszönöm. Nem tudom hogy telibe ragasztva, vagy pont/peremmel tették-e fel a lapokat. Igazából, a járda fölé kb 10 centivel nyúlik az alap teteje, ugye azon van a vízszigetelés. Ha ezt a 10 centit le is vágom, és feljebb nem vizes, akkor indulhatnék innen is akár lefele (40 centivel.. ki is jönne ha a táblát el tudom vágni 3-részre) Jól értelek?
Ha egyébként nincs gond a csapódó esővel (mert a vakolat levezeti a vizet, ha nem áll az eps vízben, nem hiszem, hogy nagyon megszívná magát így), és a lábazatra ragasztott xps ragasztója nem vezeti át a vizet a lábazat vízszigetelésén (nincs áthidalva, erre írtam, hogy valahol mégiscsak meg kell bontani, és megnézni, hogy csinálták), akkor lehet, hogy felesleges megbontani a kész szigetelést. A járdát én biztos felbontanám, vágnám, és a jelenlegi szigetelés alá beraknék legalább egy fél táblányit (30cm). Aztán beton vissza. Így nem kell a jelenlegi színezést megbontani. Azt úgy sem tudod ugyanolyanra megcsináltatni, mint a régit, csak ha az egész megbontott részt lábazatként színezed. Szerintem, persze csak ha az első mondat feltételei fenn állnak.
Az egészen biztos, hogy az a (házhoz hozzásimuló) lépcső erősen húzza kifelé a meleget
és ezen a lépcsőtlen részek jobb hőszigetelése semmit sem fog javítani: az előszoba aljától számított méteres körzetben mindig minden érezhetően hidegebb lesz.
"Jól értem, az alapra szinte nem tennél semmit, csak ami a járda fölött van?"
A járda elbontása, az alatta lévő rücskös felület vízzárásával+hőszigetelésével kapcsolatos problémák, a járda helyén megjelenő gödörben a talaj megfelelő újra-tömörítése, az új járda kizsaluzása és elkészítése - számold ki ennek várható összköltségét/munkaóráját.
Én mindezt helyettesíteném egy vízszintes XPS gallérral (és azon egy plusz betonréteggel).
Ha a vízszigetelés nincs áthidalva ragasztóval, akkor nem biztos, hogy érdemes lebontani a szigetelést. Persze ha ezt nem tudod, akkor meg kell nézni valahol.
Úgy érti, hogy a járdaszint alatti szigetelés kiváltható a járda felületére fektetett vízszintes szigeteléssel is.
Bizonyos körülmények között ez is egy megoldás, de ugyanolyan eredmény mellett igencsak költségesebb a rábetonozással több és keményebb XPS-sel egyebekkel, mint feltörni a járda belsejét és leszigetelni az alapot. Persze, ha egyébként is jól jönne emelni a járdaszintet, akkor szóba jöhet.
A lépcsőnél is lehet ilyesmivel ügyeskedni. Pl XPS+keményfa burkolat, különösen, ha előtető alatt van. Nyilván az ajtónál a küszöbszint ilyenkor gondot okozhat.
Sajnos a lépcső és az alap között sincs szigetelési, így ott is baromi nagy a hőhíd. Azt valószínűleg el kell bontanom, mert nem igen találtam rá más megoldást.
Nem vagyok szakember, ami hülyeség most hirtelen az eszembe jut:
- járdaszint felett min 34 centire flex-szel végigvágnám a jelenlegi hőszigetelés kérgét,
- a résen hosszú késsel a falig elvágnám az eps-t,
- a vonal alatt a régi eps-t lepucolnám a csupasz falig,
- ezt a falat lekenném valami vízzáró kátrányos trutymóval (ami bekanyarodhat a járdára is egy kicsit),
- a járdára vízszintesen letennék 4 centi vastag 30 centi széles xps csíkot, koppanásig betolva a falig,
- erre ráállítva a fal mellé tennék 8+30 centi xps csíkot, ekkor a teteje pont hozzáfeszül az régi eps aljához, ha nem, akkor a rést szerelőhabbal vagy eps ragasztóhabbal (és NEM occsó purhabbal) kitölteni, persze a háta mögé sem árt egy kis ragasztó
- a két xps ilesztési vonalát lezárnám valamilyen xps-barát sziloplaszttal
- szorgos betonozással megvastagítanám a járdát a jelenlegi szint fölé kb 10 centivel (a fal felőli szélén 4 centi XPS lesz alul a betonban), nem árt, ha a felszíne picit kifelé lejt
Ha belül a lakás padlója alatt soha nem lesz hőszigetelés, akkor a fent említett 4 x30 centis vízszintes XPS csík helyett büntetésből 4 x 60 centiset tennék.
Közepesen vagyok hozzáértő, de azért leírom kb hogyan fognék neki.
Első körben egy kisebb darabon alul megbontanám a szigetelést egy vagy több problémás helyen.
Ebből ki lehet deríteni, hogy az EPS mennyire nedves és milyen magasságig.
Az eredmény függvényében aztán valamilyen magasságban (ami lehet éppen 30 cm is) szépen kicsapatnék egy vízszintet és tetszőleges módszerrel, ami mondjuk lehet nagyflex végigvágnám a szigetelést szépen egyenesen. Ami a vágás alá esik, azt ezek után le lehet takarítani többé vagy kevéssé kulturált módon. Egyáltalán nem kell törődni vele, hogy az egész lapok 50 centi magasan érnek véget, ha el van vágva lejön az bármekkorában. Nyilván az esetleges dübeleket ki kell tépni, vagy elvágni.
Utána jöhet a járda elvágás, feltörés stb...
A 30 cm járdaszint alatt, 30 fölötte egy értelmes kompromisszum lehet az XPS lap szempontjából, bár ilyen alacsony lábazatnál még kicsivel mélyebbre is le lehet menni. Akár a 40/20 vagy a 45/15 is megfelelő megoldás, ha egész táblákkal akarod kirakni, de a vízszigetelésig mindenképpen XPS kell.
Az EPS és az XPS illesztése többféleképpen elképzelhető.
Ha magamnak csinálnám egy síkra raknám az XPS-t az EPS-sel, a meglévő színezést alul végigragasztanám maszkoló szalaggal, aztán mehetne rá a háló, glett, szín. A két szigetelés közé kérdés mennyi víz fog tudni bejutni ilyen esetben. Megfelelően megcsinálva némi szerencsével valószínűleg jelentéktelen, de az efféle kockázatokat csökkentendő már a felrakáskor összeragasztanám az EPS-t és az XPS-t sziloplaszttal. Ha később ez mégis elégtelennek bizonyulna és szétrepedne az idők során, még mindig be lehet ragasztani a két réteg közé megfelelően lehajlított aluprofilt vízorral.
Hogyan lehet leszedni a lapokat? Egész lapot le kell szedni, vagy vágni kell? Ha lehet vágni, akkor elég a 60 centi széles lapot elfelezni? (30 centi a járda alá, 30 centi a járda fölé) Milyen vastag lap volna jó a 8 centis eps-hez? Ha vékonyabb lesz az xps, akkor kell vízorr profil is jól tudom?
"Családi ház szigetelve eps-80-al járdáig... Sajnos szerintem az alap behúzza a hideget, mert a ház alul körben penészedik (hőhíd)."
A talajszint feletti (legalább) 30 centit nem véletlenül szokták a zárt cellás XPS-ből csinálni.
A eps (mivel nyitott cellaszerkezetű) alul a vizet szivacsként magába szívja és attól kezdve ott az eps már nem hőszigetelő anyag többé. Ráadásul a belsejében a víz kapillárisan szivárog felfelé, ki tudja milyen magasságig.
Szóval lehet, hogy van nálad elég baj alap+járda nélkül is, az csak a ráadás.
Segítségeteket szeretném kérni homlokzat (pontosabban lábazat) hőszigetelés javításával kapcsolatban! Családi ház szigetelve eps-80-al járdáig. Az alap teteje a járdától felfele kb 10 centire található. A járda valószínűleg össze van "kötve" az alappal. Sajnos szerintem az alap behúzza a hideget, mert a ház alul körben penészedik (hőhíd).
Így néz ki a járda és a szigetelés találkozása:
Az alap a jobb oldalt látható lépcsőfokig ér, a benti talajszint kb a szürke vakolatnál kezdődik. Hogyan tudnám én megszüntetni a belső penészedést a leghatékonyabban hatékonyabban? Mekkora xps-el kellene számolni ha az eps 8 centis? Ha vissza kell bontani az alsó részt (mert némely helyen vizes) akkor azt csak egész táblákban lehet, vagy lehet vágni is valahogyan?
38 n+f téglából épült Ae ház ként a családiházunk, az ablakok betétele elöt állunk, az ablakok alján 5 cm purenit a párkányfogadó, egy kettő -nél 12 cm ,a kérdésem a következő :a kis ablakoknál kb 6 cm kéne belefalazni az ablak alá ---- hogy az ablakok méretéhez hogy stimmeljen , Ezt Ytong téglával pótolhatom , vagy pth ból kell bevágni, hogy hőtechnikailag, ne okozzon problémát? Illetve a belső párkányt is pótolni kell (az ablak betétele után) a párkány magasság kialakításához adott esetben a 12 cm es purenithez 10 cm! ezt is megtehetem ytonggal vagy téglával ?
Hívj egy okos hőkamerás embert, szerencsés esetben a munkadíjába befektetett összeg százszorosát megkeresi neked egy óra alatt. Pl belenéz a készülékébe és berajzolja a faladon, hogy mely részeken csaltak a hőszigetelők. Meg talán megmutatja azokat a helyeket is, ahol nem csaltak, csak hülyeséget csináltak :)
Engem nem zavar, ha valaki pénzt keres a munkájával, főleg, amíg nekem is hasznot hajt :-) De köszi a tippet.
Ponthogy nem, az a fal, amelyik problémás, és maga a szoba egy falon érintkezik teljesen a külvilággal, a penészedő fal túloldalán egy lépcső, és a lépcső alatt lomtár van. Mondjuk pont a legproblémásabb sarokban nincs semmi (lépcsőforduló). És a padló érezhetően (emberi érzékszervekkel) hidegebb, az szerintem 2-3 fok celziusz minimum van.
Egy SHERP terepjáró tulajdonosa sem sértődik meg, ahányszor egy laikus beszól neki, hogy a Ferrari az sokkal jobb autó... legfeljebb felhívja a figyelmét, hogy a világ sokkal nagyobb annál, amit ő eddig látott belőle :)
Kömkel olyan, mint egy Ferrari: jól kiépített utakon rendkívül hatékony,
én meg olyan vagyok, mint egy Land Rover: a kiépített utakon úgyis elég sokan járnak, engem a mocsár meg az őserdő jobban érdekel.
Te meg valószínűleg úgy gondolod, hogy, hogy egy Ferrari egyértelműen ezerszer jobb, mint egy Land Rover és mindenki hülye, aki messzire elhagyja a jól kikövezett utakat :)
"én arra próbálok rájönni, hogy az egyik szoba miért hidegebb, mint a többi; a műanyag parketta miatt, vagy például az építő urak kihagyták egy 2 m2-es részről a szigetelést."
Ha a ház falai és födémje amúgy hőszigetelve van, akkor a szobák hőmérsékletét (és főleg a bennük tartózkodó ember hőérzetét) jelentősen befolyásolhatja a leggyengébb láncszem: a padló jósága. Márpedig egy habosított fóliára rakott vastag parketta és egy 7 mm-es tömör műanyag padló hőszigetelése között akár tízszeres különbség is lehet.
"agy például az építő urak kihagyták egy 2 m2-es részről a szigetelést."
Hívj egy okos hőkamerás embert, szerencsés esetben a munkadíjába befektetett összeg százszorosát megkeresi neked egy óra alatt. Pl belenéz a készülékébe és berajzolja a faladon, hogy mely részeken csaltak a hőszigetelők. Meg talán megmutatja azokat a helyeket is, ahol nem csaltak, csak hülyeséget csináltak :)
Régebben találtam ezt az ábrát, a redőnytok hőszigetelésével kapcsolatban. Talán Kömkel tette fel, de most nem találom. A lementett verziómon nem olvasható a szöveg. Hogy keressek rá?
Ahogy a kolléga mondja, ezekkel tisztában vagyok, én arra próbálok rájönni, hogy az egyik szoba miért hidegebb, mint a többi; a műanyag parketta miatt, vagy például az építő urak kihagyták egy 2 m2-es részről a szigetelést. A penészedés oka teljesen egyértelműen a megnövekedett páratartalom plusz az, hogy abban a szobában hidegebb van, tehát oda csapódik le a pára (és még egy szekrény is van).
Nagyon sok szekrény mögötti penészetenyészet csupán attól megszűnhet, hogy a szekrényt pár centivel elhúzzuk a faltól, és/vagy a szekrény lábai közül kipiszkáljuk a nagypapa gumicsizma-gyűjteményét, hogy jobban járhasson mögötte a levegő.
Ha rá van tolva a falra egy szekrény, akkor mögötte nincs levegőcsere.
Ha a szekrény nem lábakon áll, úgy még rosszabb a helyzet mögötte légáramlásilag.
A fal felülete a fűtött szobalevegő jó odajutásától / áramlástól lehet meleg.
Ha a levegő nem tud áramlani a fal mentén (pl egy rátolt szekrény miatt), akkor a fal hideg marad.
Tehát a falra rátolt (lábatlan?) szekrény egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt növeli a páratartalmat mögötte, ha nincs a ház jól hőszigetelve, akkor az ilyen helyeket hívják penészenyészetnek :)
A tapéta nem okozója a nedvesedésnek, csupán elszenvedője.
Egyszerű megjegyezni a különbséget: Mekk Elek az, aki kizárólag hülyeségeket ír, nem is szabad odafigyelni rá, hiszen egyetlen értelmes gondolata sincsen.
"mióta kicseréltük fűtést nyílt égésterűről kondenzációsra, valamint a bejárati- és teraszajtót (durván húzott be a hideg a félcentis vetemedéseken), ez a sarok elkezdett penészedni."
Lefordítom:
1: A régi (nyílt égésterű) kazán folyamatosan száraz levegőt szívott be kintről, miközben a benti párás levegőt nyomta kifelé a kéményen át, az új kazán viszont nem csinál ilyesmit.
2: A régi vacak ajtók résein át a benti párás levegő folyamatosan kinti száraz levegőre cserélődött, de ezeket lecseréltük jól tömített ajtókra.
Vajon mitől lett olyan magas páratartalom, hogy megjelent a penész?
:)
"elméletileg lehetséges-e, hogy a sima betonra lerakott műanyag parketta eleve hidegebb, és a többi szoba a fa szalagparketta - alapból 14 mm fa vs 7 mm műanyag"
Számtalan féle hőszigetelésű műanyag parketta létezik (lyukacsos, tömör, habosított, stb) és sokféle hőszigetelésű fólia is, kezdve a század milliméteres nájlontól a centi vastag habfóliákig. Tehát ennyi adatból, hogy "7 mm műanyag parketta" meg "valamilyen fólia" lehetetlen bármit is mondani.
Az igaz, hogy a padló szerkezete minél jobban hőszigetelő, annál kevésbé hűti a helyiséget a padló alatti réteg hidege.
az egyértelmű, hogy nőtt a páratartalom - az előző kazánnál nem volt előremenő hőfok szabályozás, kijelzésre sem emlékszem, bekapcsolt, kikapcsolt, közötte meg fűtött, de nem is ez az igazi kérdés. Más szobákban is van "rossz" helyen szekrény, mégsem penészesedik mögötte. Az említett szoba a problémás, és ha csökkentem valahogy a párát, attól még hideg lesz, szóval a kérdésem az volt, hogy ha kicserélem a műanyag szalagaprkettát fára, az elég lesz-e ahhoz, hogy kb ugyanolyan hideg legyen a fal, mint máshol.
Van egy ház alsó szintje, 4 szoba, ebből 3 legalább részben levegővel érintkező fallal van "körülvéve". Az egyik szobában (még) nem lett kicserélve a műanyag szalagparketta, és nem is tudom, milyen szigetelés van alatta, a többiben már kiöntöttem padloponnal és sima Obiban vásárolható fóliát tettem az újonnan letett fa szalagparkett alá. A műanyag padlós szobában ráadásul fűrészporos tapéta is van, a többiben nincs.
A műanyag szalagparkettás szoba egyik külső sarka érzhetően hidegebb, és mióta kicseréltük fűtést nyílt égésterűről kondenzációsra, valamint a bejárati- és teraszajtót (durván húzott be a hideg a félcentis vetemedéseken), ez a sarok elkezdett penészedni. A helyzetet tovább rontja, hogy ott szekrény is van, most nekiálltam leszedni a penészt, és jön a tapéta is vele (nyilván a pára felszedte a ragasztót). Viszont a lejövőt tapéta alatt nem olyan hideg a fal, és tök száraz. Továbbá a fal alja hidegebb, mint a teteje.
A kérdésem az, hogy elméletileg lehetséges-e, hogy a sima betonra lerakott műanyag parketta eleve hidegebb, és a többi szoba a fa szalagparketta - alapból 14 mm fa vs 7 mm műanyag -, illetve a fólia miatt több foknyival is melegebb? Illetve miért hidegebb a tapétás fal, a tapéta jobban szívja a nedvességet? Lehetséges-e az, hogy a padlóról feljutó hideg belülről hűti a falat? (tehát nem a falat kell szigetelni, hanem a padlót).
Egy jól méretezett hőcserélőben pár fok az eltérés a primer és a szekunder oldal között. Ahhoz, hogy szabályozott legyen a szekunder oldal, a primer oldalt kell szabályozni. Mivel a hőcserélő feladata a hidraulikai szétválasztás, ha erre itt nincs szükség, marad a szabályozó szelep.
Nekem aszonta a szaki annak idején, hogy a hőcserélő leadja az 50-60 fokos hőt és a padlófűtéskörbe átenged 30 vagy 40 körülit. Kell 50-600 fokos is a törülközőszárítóba.
Február végén csak a jó isten tudja megmondani, lesznek-e március 25-én fagyok. De lehetnek, akár később is (ld. fagyosszentek).
Úgy kell szervezni a munkát, pár óra kicsi mínusz hajnaltájt nem tragédia a délelőtti ragasztáshoz, pláne ha jól fűtve van / volt bent, és a falak adnak hőt, de a felületképzésnél ne legyen fagy.
B terv: körbefóliázni kívülről a házat... Eső ellen is jó, ami nem tesz jót az EPS-nek.
Láttam én pont most február elején, stabil éjszakai fagyoknál is dolgozni hőszigetelésen sok-sok emberkét egy lakóparkban, kicsit gondolkodtam is rajta, hogy miért vasárnap délután teszik, aztán arra jutottam, hogy most van plusz. Ezzel együtt nem szeretném, ha az én házam lenne...
venni kell 1 motoros ESBE-t , amit digitális kijelzőn beállítasz pl. 30 cfokra, és akkor annyi megy a padlóba, még akkor is ha mondjuk pl. a puffer tartályban 80 cfokos vized van.
Nekem 100 nm a fűtőközegem felülete, radiátorosnál ennek a töredéke. Ahogy a többiek is mondták: hőérzet. Itt a 21 fokot érezzük kellemesnek, az előző, radiátoros lakásnál 22 fok volt ideális. Ez ugye eleve 6% megtakarítás. HA kondenzációs kazánom lenne (ami 30-40 fokra melegít max, nem úgy, mint a 60 fokos SD kazán), akkor még a hőcserélőnél adódó hőveszteséget (bár ott a pincelejáró falát melegítem vele, ami a lakásból megy le, tehát azzal is magam melegítem) is kiküszöbölném, ha meg a termosztátom padlófűtéshez való lenne - na az lenne az igazi (most sem vészes, 21,3 fokra túlfűt aztán kapcsol csak le).
A sugárzásos hőveszteség az ember bőrfelületéről a környezet irányába történő hőátadás. Minél kisebb a hőmérséklet különbség az ember felülete és a környezet felülete között, annál kisebb a sugárzásos hőveszteség, tehát annál jobb a hőérzet.
Nézzük az embert a helyiségben abban a helyzetben, amiben legtöbbet tartózkodik: pl eltehénkedik a kedvenc TV foteljében.Képzeljük el a teljes bőrfelületét mint sugárzó fényforrást és a környezetet mint ezen "bőr-fény" által megvilágított felületeket.
- ha radiátoros a fűtés, akkor a fotelban ülve a bőrfelülete kb hány százalékban"világít meg" a szobában meleg (radiátor) és hideg (minden más) felületeket?
- ha padlófűtés van, akkor a fotelból a bőrfelülete kb hány százalékban "világít meg" a szobában langyos (padló) és hideg (minden egyéb) felületeket?
- ha mennyezetfűtés van, akkor a fotelból a bőrfelülete kb hány százalékban "világít meg" a szobában langyos (mennyezet) és hideg (minden egyéb) felületeket?
Belátható, hogy a fotelban ülő ember hősugárzásos hőleadása (hővesztesége) egyértelműen mennyezetfűtés esetén a legalacsonyabb, utána jön a padlófűtés és a radiátoros rendszer a leggyengébb. Ha mindhárom esetben pont ugyanannyi a szoba levegőjének hőmérséklete, akkor a mennyezetfűtéses szobát fogod legmelegebbnek érezni. Másképpen megfogalmazva: ugyanolyan hőérzethez mennyezetfűtés esetén lehet legalacsonyabbra tekerni a termosztátot.
Persze itt ne gondoljunk óriási különbségekre: szerintem jó, ha egy fokot nyerünk a termosztáton, ha inkább a mennyezetet fűtjük padló helyett.
Lefotozod, es bekuldod az epitesfelugyeletnek a kepet, hogy szerintuk mennyiben szabalyos TUZFALra epst rakni?
Ki fognak jonni, es vegigbuntetik az epittetot, a tervezot, a kivitelezot, a kivitelezo femujet...
Sorhaznal kotelezo a teljeskoru kiviteli terv, tehat tutibiztos, hogy ezt a reszet nem terv szerint epitik.
Ha nem akarsz ekkora genyo lenni, akkor szolj a kivitelezonek, hogy ezt gondoljak at, mert ha nem lepnek, akkor elkuldod az epitesfelugyeletnek a fotot.
Parasodni egyebkent meg fog, ha legres van a ket epulet kozott, es a kicsapodo lecsorgo para szepen ataztatja mondket epulet falat. Volt mar ilyen esetem.
És azt hogyan ? Hogy befolyasolja az a ház hőigényét ?
Mondjuk 2 ugyan olyan es ugyan úgy hőszigetelt háznál - padlóban is ! - de az egyik padlo masik radiatortos es mondjuk mindkettő kondenzációs kazannal szerelt es mndjuk a radiatorok "túl" méretezettek....tehat 35-40 fokos vízre méretezettek..
Mennyivel is fog kevesebb gáz fogyni a padlófűtésesben es miért ?
A padlófűtés is sokat számít a spórolásban, az előbb kifelejtettem, hogy nekem a 100 nm full padlófűtés, csak 2 kis törülközőszárítóm van. A pincében is van 2 radiátorom (lakható is akár a pince, az előző tulaj lakott is lent), de az állandó 16 fok tükrében, mivel én nem fogok sose lakni lent, felesleges volt. Mindegy, most már ott van, le nem szedem. Még kevesebb gáz fogyna kondis kazánnal, de a kazán a pincében van, lenne vagy 9 m kéménybélelés, kazánnal, engedéllyel együtt lenne biztos egy milka, sose térül meg. Majd ha tönkremegy a SanierDuval.
A házunk eredetileg 30 centis ytongból épült, tehát eleve U=0.5 körüli volt a falak hőátbocsátása, persze az ablakok az akkoriban szokásos U=3-as kétrétegűek voltak.
Húszéves Chaffoteaux Nectra cirkóm van (egyébként a pincében), ez tud kislángot (8kW) és nagylángot. A hőszigetelés előtt nagy hidegekben rákapcsolt a nagyláng is,
de ez ritka volt. A fűtés (teljesítményben) 2/3 padlófűtés 1/3 radiátor, a radiátorokon van termoszátszelep. Szobatermosztátom nincs, a cirkóban a láng akkor alszik ki,
amikor az előremenő hőmérséklet eléri a tekerőn beállított maximumot.
A szigeteléskor 8 centi szürke EPS-t raktam a falakra, körbeszigeteltem az ablakkávákat és leszigeteltem a pince mennyezetét (a padlófűtés alatt csak 4 centi EPS volt).
Azóta a cirkón sosem kapcsol be a nagyláng. Többet nem tudok mondani.
A tetőtérben a szarufák között 10 centi, azon belül még 5 centi üveggyapot van, ma ez már nagyon kevésnek számítana, az alátétfólia szétmállása miatt mindenképp
újra kell cserepezni a tetőt, akkor rászánom magam a tető szigetelés javítására is.
Ugy képzeld el, hogy a szélirányba nagyjából nyitott zsákot. Lényegében az egyik szobánk ablaka és a MZV 18-as parapetes vizmelegitőnk ebbe a keletkező légudvarba szellőzik.
Érdekesek ezek a számok, nem akarlak megkérdőjelezni, de ezek nagyon jó értékek. Egy szigeteletlen 100m2-es családi ház fűtésköltségét kb. olyan 2500-3000 m3-re teszik (van ahol kicsit kevesebbet, van ahol többet írnak, több mindentől függhet). Közeli családtagok, ismerősök is sokkal durvább összegekről beszélnek. Nem kondenzációs (turbós) kazán és két szintes családi ház esetén simán 3-500 ezres fűtésköltségről (szigeteletlen házak természetesen). Hogy lehet hogy Neked sikerült a feléből 24 fokos hőmérsékletet fenntartani 1600 m3-rel? Tényleg érdekelne a titok.
Mi tavaly szigeteltünk, 15 cm eps, 3 rétegű ablakok, fennt 30-40 cm üveggyapot. Egy régi cirkóval és egy régi vegyeskazánnal fűtünk kb olyan 500 m3 gáz lesz a tél vége és 1,5-2 erdei m3 fa. Ez a Tiedhez képest sok, mivel nálunk 20 fok körül van amikor otthon vagyunk és 18 fokon temperálunk, elég sokat nem vagyunk otthon. Nem tartom rossz értékeknek, de ha van valami titkod, hogy 140 m2-en hogy lehet kb. ugyanennyi pénzből 23 fokot tartani akkor kíváncsian várom :). Mert én úgy gondoltam, hogy kisebb hézagoktól eltekintve befejeztem a szigetelést. És ősztől szépen fűtjük is a házat, próbáljuk nem ész nélkül csinálni.
Én ÍRÁSBAN közölném az építtetővel (még jobb, ha ezt a levelet ügyvéd is ellenjegyzi), hogy azt a tűzfalamat én egyszer majd hőszigetelni kívánom és várom az ötleteit (szintén írásban), hogy hogyan oldjam meg miután ő oda építkezett.
Ha nincs ötlete, akkor
1: az övével egyidőben legyen szíves hőszigetelni az én tűzfalamat is
2: és kérnék egy írásos energetikai szakvéleményt (létező mérnök olvasható aláírásával) a szerkezet (két tűzfal + hőszigetelések) várható párakezeléséről.
Ha nem zárja le oldalt és fent akkor, meg egy konfuzor hatás áll elő, ami a szűk részben felgyorsitja a levegő áramlást, ezáltal folyamatos falhűtöként fog müködni.
100 éves házunk 10 méter hosszú körülbelül 6 méter magas vakolt tűzfala mellett épitanek egy sorházat.
A két ház a régi és a poroterm téglafal új között mintegy 8 cm rés van. Az építő azt mondja, hogy nem fog bepárásodni a réi ház. Az ö oldaláról 5 cm-es szigetelést tesz fel, amelyet néhol berakott tetőléccel rögzit.
A fal és a ferde tető kapcsolatát nagyítóval kellene megvizsgálni (két fekete vonal helyett :), hogy milyen módon lehetne minimalizálni ott a hő átvezetését. Lehet, hogy a tetőből kellene levágni egy 10 centis csíkot, de az is lehet, hogy pl ki lehet vésni a falat félkörben a lemez végénél és ezt a mélyedést kitölteni valamilyen kis dagadású habbal (és lehetőleg NEM occsó purhabbal, mert az elég szar hőszigetelő anyag).
Én nem dolgoznék sok órán át a cikkcakkos hőszigeteléssel, egyszerűen csinálnék egy egyenes réteget, ahol a zártszelvény a hőszigetelés alatti üregbe kerülne. A falhoz simuló zártszelvények vastagságáról nem írtál semmit, ha tudnánk, akkor ki lehetne találni, hogy mi legyen azzal az üreggel.
Az érdekes feladat a tető alatti rész lesz: ott megoldani, hogy minél hevesebb hőhíd legyen, na az vagy nem lesz egyszerű feladat, vagy belenyugszol az ott évente meglépő 15-20e Ft-ba.
Én valószínűleg a jelenlegi alsó támasztás helyett a ferde tetőt a felső tető szarufáiról "lógatnám" lefelé (persze a hőszigetelésen kívül) és ezután levágnék a tetőből egy 10 centis csíkot - vagy alul kijjebb raknám a zártszelvényeket a faltól a tetővágás előtt.
viszont előfordulhat méretkülönbség, derékszög-telenség, utólagos zsugorodás (nem volt eleget pihentetve), kisebb szilárdság/teherbíróság, gyengébb vagy nem létező tűzállóság, stb.
Persze létezhet olyan noname termék is, amely mindenben kb ugyanazt tudja, mint a márkás...
"A lakás állandó álagos hőmérsékletének 1 celsiusfokkal való emelése maga lehet 20 %-os többlet fogyasztás,"
Leegyszerűsítve: a fűtés feladata a külvilág és a lakás közötti HŐMÉRSÉKLET KÜLÖNBSÉG leküzdése.
A fűtési szezon külső átlaghőmérséklete kb 5 fok.
A lakás hőmérséklete legyen 22 fok.
Tehát az átlagos hőmérséklet különbség 17 fok.
Ebből logikusan következik, hogy ha pl 1 fokkal csökkentjük a lakás hőmérsékletét, akor (egész fűtési szezonra vetítve) kb 6%-kal csökken a fűtésszámlánk.
Amit meg a fizikából (és számtanból) felmentett agyatlan újságírók írkálnak, azzal nem kell foglalkozni, ők a tökhülyéknek írnak és nem nekünk :)
Az energiatakarékosság olyan BEFEKTETÉS, aminek NYERESÉGET kell termelnie, mégpedig belátható időn belül. Aki nem így gondolkodik az rossz befektető, tehát saját pénzének ellensége.
Persze lehet költeni olyasmire is, ami kényelem / hobbi, de ezek "luxus kiadások", amelyeket NAGYON ne keverjük össze a befektetésekkel.
"padlótemperálás is lesz, ami nem térül meg soha, de milyen jó lesz végre nem hideg kövön mászkálni."
Az átlagember mindent hidegnek érez, ami 30 fok alatt van, egy valóban jól hőszigetelt házat viszont már 25-27 fokos padló is kellemes hőmérsékletűre tud fűteni. Másképpen megfogalmazva: csak ott jó meleg a padlófűtés, ahol szar a hőszigetelés :)
Az persze igaz, hogy mezítláb egy 27 fokos padlót kevésbé fogod hidegnek érezni, mint egy 21 fokos padlót, de az viszont nem igaz, hogy ezt a 27 fokos padlót kellemesen langyos hőmérsékletűnek fogod érezni.
Így néz ki, amikor valaki kevés pénzt okosan költ el: kis befektetés, nagy haszon :)
Máshol két-háromszor ennyi pénzből sem tudják elérni az ennyire alacsony fűtésszámlát, pl tömeges hiba, hogy a q drága fűtőberendezés cseréjével indítanak, miközben sokhelyütt hozzá sem kellene nyúlni.
"Ezt nem tudom, két érdekesség: 1. A gyújtóláng / őrláng fogyasztása naponta 0.3 köbméter. Egy fűtési szezonban kb 50 köbméter."
Lássuk, hogyan gondolkodik egy energianyomozó :
- ha a fűtőberendezés a hőszigetelt burkon (lakótéren) belül van elhelyezve, akkor a gyújtóláng által "elpazarolt" hő is a lakóteret fűti, tehát ekkor a gyújtóláng nem pazarol semmi energiát (csupán kb 40 wattal fűti a lakást folyamatosan)
- az új EU energetikai ajánlások mégis szigorúan szankcionálják azokat a berendezéseket, amelyek gyújtólánggal működnek
- tehát az EU szakértői (is) hülyék ahhoz, amiért a fizetésüket felveszik :)
Egy újabb pár adat, de ne higgy nekem, úgyis csak saját magadnak hiszel: 100 nm lakótér, 55 nm pince (fűtetlen, ennek ellenére mindig 16 fokos), 100 nm beépítetlen padlástér. 10 cm fehér hab a falon, padlóban 5cm, pincefödémen további 5 cm szigetelés (tehát több is lehetne, csak nem volt rá mód), plafonban 20 cm olcsó gyapot, padláson további 20 cm gurítva (Összesen tehát 40 cm gyapot). Téli gázszámla: 15 ezer/hó 4 személy napi fürdésével, konyhai melegvízzel. "Agyon vagyunk" tehát szigetelve, talán ezért nem 40 ezer a gázszámlánk, mit a szomszédnál. Ja igen, SIMA turbós kazán, semmi kondenzációs, 2 rétegű üvegablakok, nem 3 rétegű (sajnos a sarkokban néha párás is). Áldom az eszem, hogy szigeteltem, nem is volt rossz tapasztalatnak se csinálni. Előtte sokat fórumoztam és szerencsére az emitten általános véleményeknek hittem, logikus gondolkodás után, nem a huhogóknak (pl: agyon fogsz penészedni, ha beműanyagozod a falad stb...) Már csak azt bánom, hogy nem 15 cm van a falon 3 rétegű ablakokkal stb. De ez most már marad így, egy B kategóriás házam talán így is van...
Miért köteleznek arra, hogy biztonsági övedet becsatold?
Ne legyünk már ennyire demagógok, basszus.
Igenis vannak statikai, energetikai, és egyéb követelmények egy épülettel szemben, ami a saját és családod érdekében születnek. Valamint azért, hogy a 40 millióból épitett házad 10 év múlva ne legyen elavult és piacképtelen.
Te vádaskodsz azzal, hogy az általunk mondott és számitott értékek nem helyesek, amikor 20%-ot irsz 1 fokos belső hőmérséklet emelkedésre? Már bocs, de nem mi vagyunk azok, akik minden hülyeséget elolvasnak, és azokat felnagyitva adják tovább, hanem te.
Eddig bármit beirtál példának értékeket, egy sem volt igaz, még megközelitőleg sem.
Mielőtt nekiállsz vádaskodni, előbb legalább nézz utána annak, amit mondani akarsz, mert igy rettenetesen hülyének mutatkozol.
Nem lehet mindent megtérülésként nézni. Mert például én is szigetelni fogom a nyáron a házam alaulról és padlótemperálás is lesz, ami nem térül meg soha, de milyen jó lesz végre nem hideg kövön mászkálni. Megfizethetetlen! A megtérülésnél néha van ami többet ér!
Többek között ez is egy nagy-nagy etetés, maga a gyujtóláng elveszi a jelzett 20 % felét. Miért is kell mindent megennünk elhinnünk amit a médiában hallunk, és a kormányainktól kapunk?
Egyébként sok egyéb oka is lehet a gázzsámla különbségnek, nem csak a hőszigetelés. A lakás állandó álagos hőmérsékletének 1 celsiusfokkal való emelése maga lehet 20 %-os többlet fogyasztás, azaz ha valakihél 22 fok az átlagos míg a másiknál a 24 fok az maga 40 %. Azért az alapokkal körbe vett padozat alatti hőfok a lábazat körüli 1 m-es sávon kívül állandó, így nem indokol 12 cm hőszigetelést. és még mindig a megtérülést szajkózom, ez pl, sohasem térül meg. Ahogy a falra tett 25 cm-sem. Nyílászáeró és födém az elsődleges, aminek jónak kell lenni, a többi csak a kiegészítés.
160e Ft-os kondenzáló kazánunk van, ami félút a turbós és kondenzációs között.
Hagyományos módon szellőztetünk.
És nem vagyunk agyon szigetelve, a ház nagy részén csupán 8 cm EPS van a falakon, és a padlóban is csak 10 cm, a tetőben 20, kétrétegű üvegezésű ablakokkal.
Szóval manapság ez egy teljesen standard hőszigeteltség, az előirások legalja igazából.
A hőszigetelésben az első 10 cm hőszigetelés "okozza" a megtakaritások 60-70%-át, a többi már csak hosszútávú gondolkodás kérdése.
Gondolom a szemben lévő ház ÉTI-25-ös 25 éves gázkazánnal fűt, míg Nektek valami félmilla feletti komoly kondenzációs kazánotok van. Továbbá gondolom a szellőző rendszer sem hiányzik a házból, mert ugye szellőztetés nélkül megeszi a fene a hermetikusan lezárt lakást, vagy ha a szükséges levegőt a hagyományos szellőztetéssel bizotsítod akkor meg tök fölös az agyon hőszigetelés.
Most kértem pályázathoz energetiaki doksit, és mivel egy fűtetlen épületet kell felújítanom, így a jelenlegi -szar- állapot jobb mint ami lesz az agyon hőszigetelése után, ugyan is most nem lehet hőveszteséggel számolni. De szükséges a kimutatás a min.40 %-os javulásról.
Én akkor is röhejesnek tartom ezt ateljesen felesleges agyon szabályozást az élet minden terén. Aki megtehetei tegye, aki meg nem, maradjon egy min. elvárható szintnél, de ez a mostani már régen meghaladja ezt a szintet.
Aha, persze, és az egész világ hülye, mert hisz a mérhető-számitható értékeknek.
Tudod miért kell 12-15 cm hőszigetelés a padlóba?
Mert igy télen sem lesz a felületi hőmérséklete 20 fok alatt, azaz a gyerek nem fog felfázni, ha "véletelnül" mezitláb rohangál.
Attól, hogy nekem nem telik Teslára, de még Priusra sem, csodálom mindkettő autót és technológiájukat, és vágyom rájuk. Nem "hülye villanyautósok"-ozok.
---
Érdekes, hogy a szemben lévő hőszigeteletlen Kádár-kocka a 80 m2-en eddig az idei fűtési szezonban 2300 m3 gázt fogyasztott, a mi 170 m2-es hőszigetelt házunk meg csak 950-et.
De biztos hülyeség a hőszigetelés, az utca két oldalán lévő eltérő időjárás miatt lehet négyszeres a különbség.
Mertameghozott jogszabály ahogyan általában az összes a kukába való. A hőtechnikai érték nem más mint játszadozás a számokkal, két független értékelő nem tud ugyan olyan számitást kihoni. Akkor miről is beszélünk? A jelenlegi átfogó rendszerünk egyről szól, az emberek BUTITÁSÁRÓL. Mind a média, mind a jogalkotás de még egy választás is erről szól, ahogyan ez a semmit érő hőtechnikai kábitás is. Ugyan is már règen átestünk vele a ló tulsó oldalára. A befektetett érték soha sem térūlhet már meg .. Földszinti padlóba 12 cm. szigelelés? Mint is ér ennyi? Mert az ostoba számitási metodus ennyit kér. Sajnos ide jutottunk, hogy már szívlapáttal tudják belènk tolni a hülyeséget és persze mi magyarok ezt meg is esszük. Ide jutunk, ha nem a logikát ès a józan észt követjük, hanem a jogszabályok szerint cselekszünk, amiket nem a szakma hoz, hanem a politika a semmit érő jogászaikon keresztül. Sajnos ez a magyar valóság, és ez csak egyre durvul, mert ezt felismerő kormányzat, ideológia nálunk már nincs, és sajnos ugy néz ki már nem is lesz. De végül is jó robotnak lenni, igy nem kell gondolkoznunk.
Milyen garanciát szeretnél majd érvényesíteni, hogy olyan fontosnak tartod? Valaki korábban kifejtette itt, hogy mennyi értelme van annak, hogy "rendszergarancia". Eléggé faék egyszerűségű dolgok ezek. A színezésnél lehet ilyen a mester meg a gyártó felé, de a többi dolognál mikor derülhet ki, hogy valami nem stimmel? És hány kiskaput fognak találni kártalanításkor, ha mégis?
A lényeg ma beszéltem egy céggel, még jó, hogy nem válaszoltam az emailre mert az megrendelésnek számított volna, és 10 %befizetéssel járt volna , ha elállok a dologtól.
Nem nagyon értem, ezt hogy mi alapján képzelik, és hogy hajtják be, na mindegy is.
A lényeg befejeztem a netes anyag keresést.
Szerintem ha a végeredményt nézzük nagy vonalakban kb. egyformák az árak hasonló megrendelés esetében.
Például a piros csík jelöli, hogy homlokzatra való és azt , hogy pihentetett.
Amelyiken nincs jelölés szerintem nem jó, de majd kiigazítanak, ha rosszul tudom.
A leendő mesterem dolgozott már Román eps el, ami málott, morzsálódott.
(Bár, ha nem fedik be hálóval és ragasztóval az eps t valami miatt halasztódik a munka, akkor az eps kisárgul a naptól és morzsálódni fog, amit le kell majd csiszolni.)
A Jászcell sem rossz, azt mondják, és olcsóbb mint az austrotherm.
De én kaptam olyan árajánlatot, amiben csak az volt, hogy eps 12 cm.
És olyan árban , mint az austrotherm.
Na hát ,ha erre nem képesek, hogy ráírják a papírra a pontosabb megnevezést, gyártót, származást , akkor részemről felejtősek.
Mert vagy trehányak, vagy sumákolnak.
A fészerednél az a helyzet mint nálam a garázs zártszelvényénél.
Szerintem be kell fedni, amennyire lehet eps el.
Én sem akarom lebontani, mert akkor 2 terasz tetőt is le kellene.
Az utólagos homlokzat szigetelés picit más, törekedünk a tökéletes felé, de tökéletes soha nem lesz.
Ismét köszönöm a választ. Lenne még egy kérdésem :)
Van ám egy fészerem is, az meg a hátsó nagy tűzfal oldalára épült, ezt a tűzfalat is kellene EPS-el szigetelni, de bezavar a fészer. Lebontani nem akarom.
Egyrészt a tűzfalon közvetlenül állnak a zártszelvények, amik a fészer tetőt tartják.
Jó úgy ha a zártszelvényeket körbeszigetelem?
Másrészt a fészer tető tűzfal csatlakozásnál meg kell szakítanom az EPS szigetelést, vagy szedjem szét a tetőt hogy legyen hely az EPS-nek?
A garázsban és a garázs feletti kispadláson télen egyforma a hőmérséklet,
tehát olyankor ott a hőszigetelés nem csinál semmit,
Két azonos hőmérsékletű tér közé teljesen felesleges hőszigetelést tenni.
Nyáron viszont a kispadláson marha meleg lehet, ebből kevesebb jut le a garázsba, ha van közöttük hőszigetelés is.
A nem kívánt nyári mennyezetfűtésen az is sokat javít, ha a padlás nagyon-nagyon jól át van szellőztetve (ez nemcsak a garázsra, de a lakásra is igaz). De itt ne arra gondolj, hogy hat szellőzőcserepet teszel a szokásos három helyett, hanem hatalmas/rengeteg szellőzőnyílásra: a nyári padlás átszellőztetés akkor a legjobb, ha szinte lobog a hajad benn a padláson.
Én elsősorban a számaidat vitattam, nem a dicsekvésre-sajnálkozásra akartam kihegyezni a dolgot. A saját példámat csak azért írtam, mert a saját idevonatkozó számaimat ismerem/meg tudom becsülni...
"Azt azért nem értem ,akkor minek találták ki az indítósínt,"
Bármit legyártanak, amire akadhat vevő.
És jó marketinggel szinte bármit el lehet adni.
Egyes termékek sajnos csak a gyártóknak és a kereskedőknek hasznosak, aki ezeket nem tudja megkülönböztetni a valóban hasznos dolgoktól, az sok pénzt fog feleslegesen elkölteni élete során. Csekély vigasz, hogy a legtöbb ember soha életében nem fog rájönni, hogy mikre költött feleslegesen :)
Az első lépés a megvilágosodás felé, hogy ahányszor ismeretlen dolgot akarnak kifizettetni veled, mindig fel kell tenni a kérdést magadnak: "nem akar engem itt átverni valaki?" persze ez nagyon nehéz, mert a jó állampolgár nem gondolkodik: gyerekkora óta arra van nevelve, hogy amit nyomtatásban / TVben lát, vagy nyakkendős ember mond, azt mindent azonnal elhiggyen ;)
mindenki azt gyárt, amit tud. és ha rá tudja venni az embereket hogy megvegyék, akkor nyert.
miért gyártanak nem betétes üveges sört? vagy olyan sötétedésérzékelős lámpát, amiben az érzékelő majdnem többet fogyaszt mint amennyit spórol hogy nappal nem világít?
"Annyit már megtudtam itt, hogy a legnagyobb hiba a csak pogácsázós felragasztás, illetve hogy nem kell indító sin. Ezen kívül még mikre kell odafigyelni?"
A pogácsázás szerintem önmagában nem olyan nagy hiba, ha az a légrés alul+felül légmentesen le van zárva. Attól válik nagy hibává, hogy a hőszigetelők többsége nem tudja igazán jól lezárni azt a rést (persze ők azt hiszik, hogy igen, mert pl nyomott a tetejére egy kis purhabot, vagy dobott rá egy kis gyapotot) ezért fontos, hogy minden tábla körbe legyen kenve becsületesen.
A hőszigetelések leggyakoribb hibája szerintem az, ha a hőszigetelés nem összefüggő réteget alkot. Amikor azt mondja a csinálója, hogy "az a pár centi hiány nem számít". De igenis számít. Ahány helyen meg kell szakítani (vagy elvékonyítani) a hőszigetelést, minden ilyen pont egy-egy kis pénzszivattyú és sok kicsi sokra megy.
A helytelenül gondolkodó hőszigetelő ember a padláson beszabja a gerendák közé a gyapotot (=tehát megszakítja húsz vonalon a hőszigetelést), mert "hogy néz már ki, ha hullámos a felülete",
a helyesen gondolkodó hőszigetelő ember, meg még az ablakok miatt is sajnálja megszakítani azt a szép egybefüggő fali hőszigetelést :)
Az ideális hőszigetelés a ház oldalán elindul felfelé a falon (a padlószint alatt mondjuk 60-80 cetiről) szépen felkúszik a ház falán, a átkúszik a födémen és a túloldalon ismét le. Eközben nemhogy nincs megszakítva, de még el sem vékonyodik sehol, sem ajtó sem ablak és felette a háztetőt sem szelemenek tartják, hanem egy házon kívüli állványzat (vagy egy daru :). Sajnos azonban a legtöbb lakó szeretne bejutni a házába, kinézni egy ablakon, stb. úgyhogy ennyire ideális hőszigetelés csak ritkán megvalósítható. De amikor a hőszigetelésen gondolkodsz, akkor ne úgy gondolkodj, hogy "mely felületeket tudom hőszigetelni" hanem így: "mely pontok azok, ahol mindenáron, feltétlenül, elengedhetetlenül muszáj megszakítani/vékonyítani ezt a szép egybefüggő hőszigetelő réteget" és csakis ott szakítsd meg, ahol VALÓBAN nincs más megoldás.
A hőszigetelő festéket is kitalálták, és van aki meg is veszi. Csak jó marketing kell hozzá.
Az indítósínt is kitalálta valaki, és jó szöveget mellékelt hozzá. Persze vannak hátrányai, de az nem volt a szövegben, így csak az előnyei miatt sokan megveszik. A mestereknek inkább előny, mint hátrány. És ha ő azt mondja, hogy kell, akkor az emberek 90%-a kifizeti. Ha végzett, a mestert a továbbiakban nem érdekli a ház meg a fűtésköltsége sem.
Az illetőnek az a célja, hogy ő kizárólag a lakást fűtse és a garázs ne lopjon tőle hőt/pénzt. Azt a bejegyzést ezzel kapcsolatban írtam. Erre te ide írod, hogy bezzeg neked van annyi pénzed, hogy még a garázs melegen tartására is futja belőle.
Ő a minimális fűtésköltségre törekszik, te viszont megengeded magadnak a fűtött garázs luxusát. A két dolog teljesen más, ne keverjük össze egymással.
"Egy termikusan nem jól leválasztott toldalék épület évente simán elszív 20-30 ezer forintot a családi kasszából. Ahol "olyan jó a garázs, hogy sose fagy télen", ott még 50-70.000 Ft/év extra fűtésköltség is előfordulhat."
Nálunk "olyan jó a garázs, hogy sose fagy télen", de ez biztosan nem kerül 50-70.000 ft-ba, de még 20-30.000-be se (honnan is vannak a számaid)?
Mellesleg (csak, hogy megdöbbentselek) évi 20.000-t nekem megér(ne), hogy nem fagynak el a növényeink és nem -5 fokos autóba ülök reggel, hanem 5-10 fokosba.
Pont ezt szeretném elkerülni, hogy szigetelésre költök, de a hibák miatt alig lesz hatása. Én sajnos egyáltalán nem értek a szigeteléshez, meg a felrakásához sem. Annyit már megtudtam itt, hogy a legnagyobb hiba a csak pogácsázós felragasztás, illetve hogy nem kell indító sin. Ezen kívül még mikre kell odafigyelni?
...és ugyanígy kell(ene) gondolkodni MINDEN olyan ponton, ahol megszakad a hőszigetelés folytonossága. Gyakori helyek még a födém/tető hőszigetelésen átlógó gerendák, szarufák, szelemenek, satöbbi. Azt mondja az ember: "mit számít, hiszen egyrészt vékony, másrészt a fa is hőszigetelő anyag". A profi energianyomozó ilyenkor azt mondja, hogy ne legyintsünk, vegyük csak elő a számológépet! A fa háromszor rosszabb hőszigetelő és ha összesen hat négyzetméteren van fa a hőszigetelő helyén az hány forint hőveszteség is évente?
Sokan hitetlenkedve nézik a passzívházak döbbenetesen alacsony fűtésigényét. Nos egy passzívház hőigénye nem azért 5-7-szer kevesebb egy átlagos korszerű házénál, mert 5-7-szer vastagabb a hőszigetelése, hanem (többek között) azért, mert a passzív/alacsonyenergiás házak tervezői az alu indítósínnél százszor kevésbé feltűnő hőhidakat is kiszúrják és megküzdenek velük.
Ha valaki megérti a passzívház működésének alapelveit, az ugyananyi hőszigetelés-pénzből talán kétszer jobban is csökkenteni tudja a fűtésszámláját a szomszédjához képest, mert olyan részletekre is odafigyel, amiről talán még a gyakorló hőszigetelő szakemberek közül is csak igen kevesen tudnak/foglalkoznak.
Valószínűleg nem ugyanazt az irodalmat olvassuk :) mert tudtommal a külvilág felé 23/24 W/m2K, a lakótér felé 8 W/m2K hőátadási tényezővel szokás számolni (sok mérés/számolás alapján átlagolt értékek).
Megoldható, hogy megmaradjon benne. Nyilván olyat érdemes keríteni, ahol a háló kevésbé sprőd. Az is lényeges, hogy az élvédő résznél azért inkább több hely legyen ott, mint kevesebb.
A másik megoldás, ha már a szigetelés felrakásakor bekerül a hálós része a lábazati és a homlokzati közé.
Azt az aluhálós élvédőt mondod, amelyiket a sarkokra raknak?
Mert én mint megoldás, régebbről arra emlékszem, hogy üvegszövet hálós visszafordítást írtak.
Amúgy majd kiderül, én nem ragaszkodok hozzá jelen pillanatban, csak körbe járom mint lehetőség és ár tekintetében. Aztán ha a mester nagyon ragaszkodik hozzá, lehet nem vitatom, aztán majd ki tudja még mi lesz.
A lényeg tájékozódok, és ha kell nem a drága helyen veszem meg.
Mert a 2 helyen 50000 ft a különbség.
Amúgy azt vettem észre akció ide, akció oda durván mindenhol egyformák az árak.
A kiegészítőket kivéve.
Aztán majd még jobban utána járok az áraknak.
A hátsó teraszom vasalata bemegy a ház szimkár födém közeibe, na az viszi ki a meleget.
Azt is szigetelni kellene eps-el, valami lépésállóval aztán majd rá a kőburkolat.
És az alját is eps el, de valószínű az most úgy marad.
Az árajánlat elkészült, - leírtam mit kell elvégezni- azt is mit várok el, tehát a technológiai utasításból kiszedett szerintem fontos részek, na meg amit itt írtatok.
Most ez alapján elkészítem a munka szerződést, ha jön a mester aláíratom vele.
Ha nem ér a papír sokat, de legalább nagy vonalakban legyünk tisztában ezzel azzal.
Mondtam neki nem azért írom le ezeket , mert kételkedem a dolgokban, hanem azért ,hogy lássa én is szeretnék fejlődni.
Na persze jelen leszek, és ha nem úgy mennek a dolgok szóváteszem , ez a terv.
Az egy más dolog, hogy a lábazati szigetelés legalját valamivel meg kell védeni. Ez lehet indítósín vagy beton is, de ott már nem számít annyira a hőhíd, hiszen általában a lakótértől messze van termikusan és alatta már nincsen is szigetelés.
Ami meglehetősen értelmetlen, sőt károsnak mondható az a lábazat és a homlokzati közti indítósín.
Nem olyan egyszerű ezt számolni. A lemez téli átlagban nem lesz 24 fokos, különösen nem a színezett felület rajta. A kihozott érték akár lehetne valós is, de akkor sem így jön ki.
Maga a lemez 1W/mK körüli vonal menti átbocsátási értékkel bír számításaim szerint, a hőátadási értéke az általa ellátott felületnek nem tér el ettől nagyságrendekkel, tehát befolyással lehet a teljes átbocsátásra.
Ami bonyodalom, hogy a külső felületen a hőleadás a lemez vonalától távolodva csökkenő mértékben, de megoszlik a színezésen. A 2 cm-es felhajlása a lemeznek közepesen releváns ilyen szempontból.
A lemez és fal találkozás és a belső hőmérséklet viszonya is kérdéses. Itt belép a falazat hőátbocsátása is.
A teljes jelenséget talán így kéne megközelíteni:
Először is van a belső falon is egy hőátadási ellenállás (ez mondjuk a fűtés jellegétől is függő mértékben számít), aztán a fal hővezetési ellenállása ráadásul valamiféle súlyfüggvénnyel integrálva a sín belső csatlakozási vonalához képest vett távolság alapján (ettől függ, hogy milyen ütemben képes szállítani a hőt a sín belsejéhez), utána következik a sín hővezetési ellenállása (nagyságrendileg 1W/mK lehet vonal mentén) végül a külső felületen az aluval nem elhanyagolható termikus csatolásban levő glett/szín egy része is a megfelelő hőátadási értékkel kombinálva.
No ezt mérnöki pontossággal számítgatni most nem próbálom meg, de azt megkockáztatom, hogy az indítósín a fölötte lévő pár 10 centi szigetelés megtakarítását elengedi a szabadba. Ennek megfelelő a veszteség is. A havi több tízezer Ft nagy átlagban túlzásnak tűnik (nyilván fajlagos fűtésköltség függő), de az eredetileg mondott pár ezer Forintos veszteség könnyen realizálódik. Meggondolandó, hogy érdemes-e beruházni rá, ha pár évente újra meg újra kifizetteti magát. Annak idején mikor csináltam, ha valaki erre felhívta volna a figyelmemet, igencsak hallgattam volna rá.
Ha számítgatni akarunk azon érdemes elgondolkodni, mit lehetne elhanyagolni esetleg, vagy valami jó módszerrel közelíteni.
legyen 40m a kerület, 2cm a kilógó rész (ennyivel vékonyabb a lábazati xps) ~ 1nm.
Irodalmi adat 4-20W/nmK hőátadásra. (levegő-szilárd felület) Átlagtélen (4°C) 20fokos delta T (ha 24 fokos a lemez), 20W/nmK-el (azért ez tippem szerint egy erős szelet jelent) számolva 400W-tal hűt(het)
"Igaz, de védi az éleket lent, cserébe havonta kihúz a zsebemből 1000 Ft-ot."
Ezért próbáltalak rábeszélni a hálós élvédőre, ami jelentősen olcsóbb, garantáltan nem csinál hőhidat, nem kell hozzá falat fúrni, viszont az alsó éleket is védi.
Az éleket az olcsó élvédő is védi, és az még hőt sem lop a házból.
"Aztán a garázs és teraszoknál is szökni fog a hő,-zártszelvényes megoldás a falon -mondjuk havi 2000 Ft."
Azt a havi 2000 forintot valószínűleg te csak hiszed ;)
Egy termikusan nem jól leválasztott toldalék épület évente simán elszív 20-30 ezer forintot a családi kasszából. Ahol "olyan jó a garázs, hogy sose fagy télen", ott még 50-70.000 Ft/év extra fűtésköltség is előfordulhat.
A legjobban megtervezett garázsnak SEMMI közvetlen összeköttetése nincs a lakórész meleg falaival, persze okos (kétoldali) hőszigeteléssel a létező összekötések hőhidasságát is minimalizálni lehet.
"tényleg ennyit számítana az indítósín által létrejövő hőhíd"
házi feladat: tessék utána számolni, hogy évente hány kWh hőveszteség várható egy 40 méter hosszú, 0,1 mm vastag és 10 cm széles (tehát 40 cm2 x 10cm hosszú) alumínium tömbön, ha a két vége között 4800 órán át mondjuk 14 fok az átlagos hőmérséklet különbség.
Persze ez csak egy példa, a valós értékhez a saját adataidat kell behelyettesíteni.
"Ha vázkerámia téglám van (Porotherm 38HS) , akkor is?"
Minél jobban hőszigetel a téglád, valószínűleg annál vékonyabb lesz hőszigetelésed.
És minél vékonyabb lesz a hőszigetelésed, annál keskenyebb lesz az indítósín.
És minél keskenyebb az indtósín, annál erősebb annak hővezetése (mivel rövidebb a hőhíd).
Tehát minél vékonyabb a hőszigetelés, annál "hőhidabb" az indítósín.
Viszont miél jobban hőszigetel a téglád, annál kisebb hőmérséklet-különbség jut az indítósínre, tehát annál kevésbé hőhíd az indítósín.
És miután már eléggé összezavartalak (mert a kérdésedre sajnos nincs olyan válasz, ami minden estre igaz), neki lehet állni kiszámolni a te esetedre érvényes tényleges értékeket :)
"És rájöttem, hogy a garázs 40x40 es zártszelvénye ill a teraszok hasonló megoldásai visznek majd be hideget rendesen. Tehát a kezdősin problematikája, hogy beviszi a hideget nekem ezekhez képest nem számottevő."
Az indítósínt nem érdekli, hogy van neked máshol is hőhidad a házon, attól még ő ugyanúgy nyugodt szívvel ki fog húzni a zsebedből minden évben 5-8.000 forint extra fűtésköltséget.
Amúgy elméletben teljesen igazat adok nektek a kezdősin elhagyásáról
De körbe néztem a házamat.
És rájöttem, hogy a garázs 40x40 es zártszelvénye ill a teraszok hasonló megoldásai visznek majd be hideget rendesen.
Tehát a kezdősin problematikája, hogy beviszi a hideget nekem ezekhez képest nem számottevő.
Ráadásul a szuterén garázs beállónál is jobb ,ha van sin mert az állványozás miatt is egy fura rész.
Aztán védi majd az alsó éleket és úgy láttam a netem a képen mintha vízelvezetős lenne.
Ráadásul az ára már nem annyira vad, mert utána jártam.
És a varszignél pl. a 12 cm es 1151 ft/2. 5 méter. tehát 23 00 0 ftból megvan.
Tehát amit a baustylnál kaptam árajánlatot ,a 100 000 ft ost az sokaltam-igaz az 14 cm es volt- az nem kellett volna nekem sem.
Közben a sin kapcsán rájöttem elég nekem a 12 cm es eps is. Mert a pogácsa vastagság 1 cm +12+kb 1.5 cm még cuzámen= így is kb. 14-15 centi vastagodás a falamnál, ami már így sem lesz valami szép. Elöl kb. 15 cm veréb deszka lesz ki a szigetelés síkjából és a csatorna szélessége még mint látvány pozitív hatással bír majd.
Oldalt szintén 14 centire van a cserép széle kb.
De a tetőt most nem bántom.
Tehát a 3 dűbeles megoldás 5 dűbelt jelenthet, ez még oké lehet szerintem is.
Igen , ha van már valamilyen vakolat, akkor dűbel kell.
De ha nem kell, én az estben is rakatok csak nem szeretnék sokat, de a minimum amit olvastam a 3db. azt azért felrakatom és a ragasztás ahogy itt már ki lett tárgyalva, az a szinteket is beállítja.
Azt hittem azért kell a sok dűbel, hogy minden rész egyenletesen fogva legyen, és ne álljon ki egyik része sem pl. sarkok a síkból.
De ezek szerint ha szükséges a fix erős rögzítés, akkor alkalmaznak egy marékkal, pl. 8db-ot.
Ha ragasztasz és dübelezel is akkor azt lerobbantani sem lehet majd, így teljesen felesleges lesz a kezdősín, aminek amúgy sincs nagy szerepe.
A táblánkénti 3 dübel azt jelenti, hogy a táblák közepén és mind a 4 sarkán lesz dübel. Ennél több biztosan nem kell, de szvsz a kevesebb is bőven elég, ha stabil a ragasztott felület.
Ja, a kezdősínt illik 30-40 centinként rögzíteni, nehogy belógjon, tehát ehhez is kell fúrni a téglát rendesen...
Érdemes minél kevesebbel, netán nullával, ha egy sima magánházról van szó normál körülmények között, inkább a ragasztás minőségére helyezném a hangsúlyt.
Egyszerűsíti a gondodat, ha a kezdősínt kihagyod. Ha nem tudsz meglenni nélküle, akkor is fel lehet ragasztani polisztirol ragasztóval. Ezzel azt is elkerülöd, hogy esetleg szétfúrd a vízszigetelést, ha éppen oda kerül a sín...
Ez attól is függ hogy milyen a meglévő falad minősége. Lehet csak ragasztani is, nem feltétlen kell dübel. Ha már 6-7-8 dübelt raknak táblánként akkor ott már csak a dübel fog tartani, tehát oda ragasztást nem tesznek.
Azt lenne jó tudni ez a kezdősín 2.5 méteres hosszban kapható vagy van hosszabb is és melyik a jobb a felrakás szempontjából.
Illetve azt nem tudom, hogy a dűbelezésnél van az a kiosztás amikor 3 db ot raknak táblánként.
Elégséges e annyi?
Mert én a 6, 7, vagy 8 db os kiosztással nem szimpatizálok, mivel én nem szeretném, ha a tégláimat szétfúrkálnák.(kisméretű uniform tégla 29 cm,elég hajszálrepedéses volt amikor megvettük a 90 es években)
Ez nem így működik. Ne less semmit. Mindenkinek a privát nyomora, hogy milyen házba fog lakni a pénzéért.
Te mind megrendelő, kell adj a műepítésznek egy témát.
Megbeszélítek, hogy mit szeretnél egy lakóháztól és leírod, ez egy melléklete kell legyen a szerződésnek.
Ha ilyen nincs, akkor kell keszíteni.
Készítess kivitelezési terveket, előméretekkel. Azt oda lehet adni egy generálkivitelezőnek és kérni egy tételes ajánlatot. Akkor tudod meg, hogy mekkora a költségvetésed.
Egy 2oonm-res épület felett kell egy teljes előzetes pénzügyi analizis, mert egy adott pillanatban kifut a kezedből a pénzügyi managmentje az egész építkezésnek. Azt meg előméretek nélkül nem lehet megcsinálni.
Ha generálkivitelező nélkül szeretnéd megcsinálni, akkor időben beszéld meg az összes csapattal, hogy mit és mikor kell kivitelezni (meg kell tudni, hogy kinek mennyi idő kell a saját munkája elvégzéséhez), járd végig a beszállítókat, fizess mindenkinek egy módikus előleget és köss szerződést velük és készíts egy reális kivitelezési grafikont és pénzügyi tervet is. Át kell gondolni mindent a legapróbb részletekig, nem akkor futni valami után, amikor pont kell.
38 vs. 25 tégla. Mindkettőnek meg van az előnye és a hátránya is. Én általában 25 téglából dolgozom és általában módóm van rá, hogy beleszóljak a tervbe is- de magánembereknek ritkán dolgozom. Ha a műépítész 38-ből szeretnél, akkor ezt fogadd el, mert valószínű, hogy ebben van több tapasztalata. Nem biztos, hogy hosszútávon egészséges agyonszigetelni a ház falait, nóha a páradiffúzió szempontjából szinte teljesen mindegy, hogy milyen falszerkezetet használunk, mert több mind 5% a termelt párából nem fog a falszerkezeten eltávozni- hacsak nem könnyűszerkezet. Mindenesetre nutos téglát használj.
Mindenkinek részben igaza van. A kérdéseim alapján és külső szemlélőként legalábbis.
A tervező igazából valamelyest ad irányvonalat, de alapvetően ő nem segít a számolgatásban. Elmondtuk, hogy nem passzív házat szeretnénk, de jó hőszigetelésű házat, x paraméterekkel.
A paramétereknek sikerült megfelelni, csak a
A csapongás abból fakad, hogy közben meg lesem a szomszéd építkezését, és rájövök na olyat nem szeretnék. Igen valóban nem hívta fel a figyelmemet sok dologra, illetve az elején ő győzködött, hogy mindenképp 38-as téglából építsünk. Sokáig, többször. És ugye az ember ezt elhiszi.
Most nézve a szomszéd 38-ból épülő házát már közvetlen személyes tapasztalatom van.
Sajnos azt látom, hogy a tervezők sem értenek egyet , ha hiszitek ha nem.
A tervezőt hagyom dolgozni, ebből nem volt semmi gond. Ő sem érzi így ebben biztos vagyok. A beszélgetünk, de alapvetően anyagi kérdésekben nem segít számolni.
A probléma az, hogy egy házépítés bizalmi kérdés a megrendelő-tervező-kivitelező hármasnak.
Ha egyszerűen leszigeteled 1ocm vastag XPS-sel a lábazatot kivül és belűl is (és nem csak a kűlső falaknál, hanem minden sávalapnál), valamint az alaplemez alá - a lábazatok közé - szerelsz 15 cm 15o-es EPS, akkor nem kell azzal foglakozni, hogy az első két tégla hőhidas vagy nem.
Az a benyomásom, hogy nem hagyod dolgozni a tervezőt. akinek van egy standard megoldása pl. egy ilyen kérdésre (ami valószínüleg a költségek szempontjából is optizálva van)- mindenféle ötleteid vannak, amt rá akarsz erőszakolni és akkor jön egy olyan megoldással, ami nincs rendesen átgondolva. Az aztán jössz és megkérded a netten, ha ez egy jó.:)
Nem jó, úgy jó ahogy a tervező előzőleg elképzelte, mert ő a felelős a saját tervéért. Nem azok akik dobáloznak ítt a véleményükkel.
Megjegyzem, hogy egy háznak elkészíteni a viszonylag hőhidmentes szigetelési burkát nem olcsó. Itt a fórumon a házépítéssel szemezgetők nagy részének szimpatikus 6oo euró/négyetméteres (18oe forint alatti) fajlagos árfekvésbe ez nem fér bele. Természetesen ez külső rendezések és közművesítés nélkül értendő.
A lábazat és a padlólemez szigetelése csak a kezdet. Jönnek az ablakok és a spalétáik, a 3o cm táblás közetgyapott a padlásra, annak a párazárása, ha manzárd is van, akkor a tető szakszerű kiszellőztetése, csomopontok szigetelés, stb. Ide is egy kell egy megoldás, oda is, a dolgok szép lassan összegyűlnek a végére.
Kb hasonlo dolgok miatt kerdeztem az elozot, mint itt most joevagyok68 csak akkor nem ertem ra kifejteni. De mar haza ertem.
Lassan en is epitkezesbe kezdek, amikor tehetem tajekozodok es vissza olvasok, egy ideje mar rendszeresen olvasom a topikokat es gondoltam mar tudok mit kerdezni vagy irni igy aktivva valtam.
Kerestem tervezot, rengeteget egyeztettunk mar, csak kerdeztem kerdeztem o meg valaszolt es valaszolt. Elkezdtunk egyutt dolgozni, nem hajtunk annyira de haladunk, jovore akarom az epitest. Szoval viszem neki mindeg a kerdeseimet az otleteimet a hulyesegeket egyszoval minden "marhasagot" ami eszembe jut es megdumaljuk neha irasban kuldi el a valaszait es erveit ha nem er ra akkor eppen.
Nalad meg mit latok, hogy mar egy eve is volt kesz terved es a fal anyaga meg most sem fix raadasul tele vagy buta atgondolatlan megoldasokkal amirol tobben is probalnak lebeszelni csak epp a tervezo nem. Eppen a tervezo nem segit neked semmiben. Olyan mintha o csak a nevet adna a vegen es pecsetelne. Te meg hozza nem ertokent probalsz ugyetlenul ossze ossze szedegetni megoldasokat.
En amit megkerdeztem arra mindre valaszolt, ha nem is egybol. Kb arakat is hogy milyen megoldasnal mivel szamoljak. De mar az elejen tisztaztuk a hatarokat.
Ezert nem ertelek, mi lesz igy kesobb a mesterekkel te fogod ellenorizni oket?
Amúgy - ha szabad ilyet kérdezni - mennyi is van tervezve/szánva a "házra" ?
Mert ugye a telek az megvan...
csak mert 70 m2 téglakő, á 3000 /m2, az 210 e
munkadija a vagdosasnak, ragasztasnak lesz még vagy 3 x annyi..
Így csak a labazat "díszítése" lesz vagy 1 milla...és abban nincs benne a hőszigetelés !
Át van ez gondolva rendesen ?
Mert én azt látom, hogy eléggé csapongtok, bele bele csapsz/csaptok dolgokba. / lásd pinece, előbb kell, betervezik, majd sokallod, meg nem lesz elég a $/
Már egy eve "tervezitek" es most döntöd, döntitek el a 30-as téglát...
DE lehet rosszul gondolom, látom....
Már korábban is kérdeztem csak nem válaszoltál...Hogy mi volt a koncepció, elvárás a tervvel, tervezővel szemben.
Volt-e kérés az alacsony "fenntartasi költség" ?
Vagy csak odamerntetek, hogy , 4-en vagyunk, meg nyolc kerék es kene egy ház.
De még a lábazat és falazat probléma megoldását most sem látom tisztán.
Itt van korábbról egy jó kis rajz Kömkel jóvoltából.
Itt ugye értem a falazat/lábazat/hőszigetelés futását.
Én 30-as falra teszek min. 10 cm szigetelést.
A lábazat most már nem tudom mi lesz. Idáig keresztbe tett Porotherm termora gondoltam /javaslatok alapján/ mellé szigetelés /de 10 cm nem fér be/ mellé meg a Barabás téglakő /betontégla/ kettévágva azaz 6 cm szélességben. De azt szeretném, hogy a lábazatom vagy síkban, vagy bentebb legyen.
Most akkor hogyan, milyen téglával kezdjek hogy ez valahogy kijöjjön?
Megfelelő előkészület után fél óra alatt simán le lehet szabni száz csíkot. A megtakarítást és a szükséges időt figyelembe véve azért elég jó órabér jön ki.
Én is leírom: nálam a hungarocelles megoldás van és nem hallom a "falon" amikor a fiam csoszog a kövön a szomszéd helyiségben vagy a tizen méterre lévő konyhában.
Azt nem állítom, hogy ez a legszakszerűbb megoldás, de, hogy a célnak tökéletesen megfelel és a legolcsóbb, az nem kétséges.
Miért kőzetgyapot a hőszigetelés eps helyett? Nyertél a lottón?
A lábazati és az oldalfali hőszigetelés között elvékonyodás (hőhíd) van.
"Az alsó két kezdősor fokozottabb hőszig. /38 T/ téglából befordítva,"
A soklyukú téglákhoz megadott jó hővezetési érték kizárólag a hivatalos beépítési hő-áramlási irányban érvényes, arra merőlegesen többnyire SOKKAL rosszabb. Tehát előfordulhat, hogy egy tégla hosszában mérve szuperjó hőszigetelésű, 90 fokkal elforgatva viszont ugyanolyan vacak a hővezetése, mint egy negyedannyiba kerülő téglának. De ezt gondolom az építészed is elmondta neked.
tehát a polifoam 120ft per méter, a hungarocell meg 20 forint per méter. egy 100m2 házba kell 100 méter, spóroltál egy tízest. de ha nem küzdesz a darabolással, egyszerűen az olcsóbb PE peremszigetelő tekercset veszed meg, akkor már csak 82 forint métere, ehhez képest már csak 6200 a spórolás. és amikor megy az építkezés, az embernek a pénznél csak időből van kevesebb.
Jóval olcsóbban kijössz ha 1 cm-es hungarocellt vágsz fel olyan széles csíkokra amilyen éppen szükséges, mintha a polifoamot veszed meg. Az 1 centis hungarocell négyzetmétere ~ 200 Ft, ami tíz centis csíkok esetén kiad tíz métert. A polifomból 25 méter ~ háromezer forint.
Nem kérdés, hogy melyik az olcsóbb. Én is így csináltam. Amikor rájöttem erre, vissza is vittem a boltba az összes polifoam szalagot...
Ha levelezned kell a szomszéddal az nem biztos a legjobb,de nem akadályozhat meg a munkád végzésébe csak aránytalan nem lehet a kényelmetlenség okozása !:)
Hát legyen akkor a járdaalapozás tükre alatt 30 centivel. :) Az még nem is sok, de már lent is van. 1 tábla xps-t kell leásni félig, így lent 30, fent 30 lesz. Az idei tél alapján a fagyhatár úgy 10 centi lehet :)
A szegélyperem arra szolgál, hogy az aljzatbeton "úsztatott" legyen. Ha ez nincs, akkor a beton a lépéshangot átadja a falaknak, igy a ház végében lehet hallani, ha valaki rohangál a másik felén.
A hőtükrös fóliának padlófűtésnél lehet értelme, bár igazából nem igazolható számitásokkal a jósága.
Ezért is gondoltam valamennyit lemenni az xps el a talajszint alá, majd föld visszatöltés és kifele lejtős beton "macskajárda" készítése.
Szerintem is, meg kellene próbálni, mivel az ember ilyen munkát ha lehet egy életre végez/tet el, tehát mindenesetre érdemes "próbaásásokkal" meggyőződni a kivitelezés nehézségeiről.
És ha minden kötél szakad, akkor a napokban az itt hallotak alapján könnyebben lemondok a talaj alatti rész szigeteléséről.
De ha göröngyös is a falam 30 centit-fél táblát- azért megpróbálunk lemenni.
Egy mester maradt, március közepére ígérte a kezdést.
Azért a járdaszint környékéig valószínűleg érdemes lemenni legalább 5 centi XPS-sel. Ez nem csak azért fontos, hogy ne szökjön ott el a szerkezeten lekúszó hő túl nagy mértékben, hanem azért is, mert a pincét (vagy a lakótér alatti talajtömeget) védi a kihűléstől, ezzel a teljes lefelé irányuló hőveszteséget csökkenti. Mekk Elek azt kifelejtette szerintem, hogy a pincénél vagy a szuterénnél egy ilyen hőhíd által okozott hőveszteség pótlása nagyobb hatásfokkal a teljes pincefödémen keresztül is történhet a lakótér felől. A pince levegője ugyanis fokozott konvekciós áramlásba kezdhet a hidegebb felületnél, így a melegebb födém közeli levegő folyamatosan oda fog áramlani lehűlni, majd a födémhez hidegebben visszajutva több hőt von el. Ezt csak fokozza, ha a födém szigetelése nem valami jelentős. Ugyanezért még a talajba lemenni sem feltétlenül ostobaság, de nyilván egyre mélyebben egyre hosszabb a megtérülés, hiszen ott egyre vastagabb talajréteg is bekapcsolódik a külső levegőtől való elszigetelésbe.
Nem kell XPS ha megállsz a talaj felett 30 centivel. Eben az esetben a lábazatod csúnya lesz, de olcsó. Ha lefelé elvékonyítod, akkor még csúnya se lesz.
Viszont ez a nagy spórolás nem mentesít a pince mennyezetének hőszigetelése alól.
A szigetelés alsó szélét mindig a belső padlószinthez nézd.
Van, ahol a padló olyan alacsonyan van a kerthez képest, hogy a hőszigetelés alsó szélével mindenképp muszáj lemenni a talajsík alá
és van, ahol annyira magasan van a lakás padlója, hogy még drága xps-re sem muszáj költeni, mert a hőszigetelés aljával megállhatunk még a 30 centis fröcskölési (=XPS) határ felett.
A hideg levegőnek először le kell mennie, alulról megkerüli a lábazati hőszigetelést, majd úgy indul felfelé be a házba. Ugyan ez van a tűzfal esetén, ha te a padlás szintjén lévő gyapotnál abbahagyod a hőszigetelést, akkor rövidebb utat tesz meg a hideg a gyapotig, de ha felviszed +1 méterrel, akkor máris nagyobbat kell kerülnie. Mindkét esetben azon van a hangsúly, hogy nagyobb utat tegyen meg a rajzodon, nem lesz tökéletes, de jobb lesz, mint ha gyorsan, rövid úttal be tudod rajzolni az útját :D
Persze a beton ettől még hőhídként fog viselkedni, ezzel nem tudsz mit kezdeni, ezért szoktak új házaknál profi hőszigetelős téglával kirakni az első egy-két sort az alap után.
Most hogy ha leásol x métert, az y Ft-ba fog kerülni, és nyersz vele z hőmennyiséget, azt kifejezve u Ft-ban. Na ha kiszámolja valaki, akkor egyből tudni fogod, megéri-e ekkora munka.
Azért nem szokták, mert ahhoz dolgozni kéne :D errefelé még a lábazati hőszig sem divat, majd meglesz ha lesz rá pénz alapon kb. sosem lesz meg, főleg mivel a 10 cm fehér hungi nem mindig váltja be a hozzá fűzött harmad annyi tüzelő kell mércét...
Ennek a háznak profi hőszigetelése kijön kb 500 ezer forintból, erre jön még valószínűleg kb 400 ezer ft "hogynézmárki" felár az önök kérésére, tehát csak önökön múlik, hogy 500 vagy 900 ezer lesz, mindkét ár ugyanolyan jóságú hőszigetelést takar, mindössze annyi a különbség, hogy a 900 ezres szebben néz ki.
Esztétikai problémákra is van számos megoldás, de a ház díszítő elmeit kéretik NEM az energiatakarékossági költségvetésből finanszírozni.
Tehát az alsó 30 centit szépen ki lehet tölteni XPS-sel, de annak a felárát ne számoljuk bele hőszigetelésbe, azt a márványlépcső / aranyozott szélkakas / plazmaTV költségvetésből tessék kifizetni.
De akár lefelé el is lehet vékonyítani a hőszigetelést (hogy az alja belesimuljon a ház eredeti oldalfalába), persze ekkor meg valamivel gyengébben fog hőszigetelni, ez az éves forintveszteség szintén esztétikai/luxus költségnek tekinthető.
Pincét én sem építenék. Egyrészt drága, másrészt ott a lépcső, ahogy öregszik az ember, egyre inkább az ellensége lesz. A padlást is ezért nem építeném be.
Nem kell pince, kazánháznak jó a különálló melléképület, és a fával fűtőknek sem lehet semmi szava ellene :)
Pince helyett meg építenék egy vermet a kertbe, ok, ott van lépcső, annyit muszáj :D Az sem mindegy, hogy szárazpince, vagy nedvespince...
Nem kell fűteni a mellékhelyiségeket oszt csókolom. Ha már házépítésnél tartunk, akkor leválasztom a háztól és kész, akár a garázzsal együtt. Nem nagy dolog, építesz a falba egy ajtót, leszigeteled a házat, majd az ajtó elé egy fedett kocsibeállót. Aztán majd teszel rá oldalfalat, de ha nagy a telek - beépíthetőség - meg nem kétbeállós a garázs, akkor semmiféle engedély nem kell úgy tudom, még ha van oldalfala, akkor sem. Utána építesz egy másik kerti tárolót, úgyis aranyáron mérik ezeket. De szerintem annak sincs semmi akadálya, hogy a tervrajzon ott szerepeljen egy különálló garázs, vagy egy házhoz épített, de a hőszigeteléssel meg mindennel már elválasztott, csak van rá valami vonalféle :D
Rókafogú szerintem bőven elég a kisebb munkákhoz. Ha a szakinak van komolyabbja, akkor hozza azt, de csak ha gyorsabb vele a munka. Rókafűrésszel levágni a lapból nem munka.
De ha a pince plafonját leszigeteled, akkor nem kell a föld alá menni a fal szigetelésével, mert minek. Elvileg cirka fél métert úgyis a pince plafonja alá (szigetelés alja) mész, nem?
Ragassz fel a pinceplafonra olyan vastag xps-t amekkorát ki ttudsz/akarsz fizetni, de fullban legyen teleragasztva, légrés nélkül. Mást nem tudsz oda csinálni. Az xps-el nem lesz penészed, mivel abban nem tud megtanyázni.
Majd kifizeted a csomó pénzedet a mellékhelységed fűtésére meg szigetelésére. Akinek van pincéje, az tudja, milyen előnyökkel jár, akinek nincs, meg nem is akar, az meg....
"1 méter a lábazat teteje és a járda szint távolság."
Akkor még XPS-re sem muszáj költeni: az olcsó EPS hőszigeteléssel lemész talajszint felett 30 centiig és ott vége.
"De bent a padló mindig jég hideg."
Pince mennyezetét hőszigetelni,
plusz belül körben a pince oldalfalainak felső csíkját is.
"mert az még úgy sem a fagyhatár lenne."
A hőszigetelés célja a hő eltávozásának akadályozása. A hőt nem érdekli, hogy amerre jár, ott a víz éppen fagyott vagy nem fagyot állapotban van, tehát a hőszigetelés kapcsán a fagyhatár emlegetésének nincs értelme.
"... föld alá menni 60 centivel, mert az még úgy sem a fagyhatár lenne...."
Áruld már el, mit szeretnél te ezzel a fagyhatárral? Az csak annyit jelent, hogy a mi éghajlatunkon jó eséllyel annál lejjebb nem fagy át a talaj, de attól még nem lesz alatta meleg!
Tegnap, ahogy mértük 1 méter a lábazat teteje és a járda szint távolság.
De bent a padló mindig jég hideg.
Amúgy jó, hogy te is azt írod hogy fölösleges a föld alá menni 60 centivel, mert az még úgy sem a fagyhatár lenne.
Csak gondoltam a hidegnek nehezebb legyen bemenni a beton pince falazaton.
Hát, ha nagyon ragyás az oldala, - van rá esély, mert volt, hogy a sóder hullott és ott a falba üreg lett azt ment bele a beton-akkor nem lesz elvégezve a munka.
A mesternek és segédeknek - na meg nekem, azt hiszem Karácsonyuk lenne.
"akkor nem lesz szellőzés, merthogy tömör a fal anyaga (szilikát)"
Mondd meg kőművesnek, hogy te a házon BELÜL laksz, a szellőzést az ABLAKON át kapod, a hőszigetelést viszont a házon KÍVÜLRE tegye. És akkor nyugodtan körbe kenheti a táblákat, nem kell aggódnia, hogy emiatt nem kapsz levegőt a lakásban.
"Továbbá felül úgyis lezárják gyapottal."
Ha csak pogácsáznak, akkor a hőszigetelés mögötti légrés egyetlen összefüggő üreg lesz, tulajdonképpen egy 400-800 cm2 keresztmetszetű függőleges kémény. Ezen kémény belseje folyamatosan 18-20 fokos melegen lesz tartva a lakásod hője által.
Ha egy ilyen meleg belsejű kémény tetejére rádobnak pár centi gyapotot, akkor abból szerinted egy csepp hő sem tud távozni a külvilágba? Az a gyapot légzárás szempontjából olyan, mintha ott sem lenne. Ha azt a felső rést "légmentesen" kikenné körben, az talán többé-kevésbé elfogadható lenne, az a baj, hogy nem hinném el senkinek, hogy képes úgy végigtömíteni, hogy a 40 méter hosszon egy pici lyuk se legyen. Ha viszont táblánként körbekeni, aközben akár száz lyukat is kihagyhat, a végeredmény akkor sem lehet túl rossz.
EPS ragasztással kapcsolatban lenne kérdésem. Azt már itt megtudtam, hogy a szokásos csak pogácsák a lapon ragasztás nem jó, hanem körbe is kell kenni minden lapot. Azt modnták nekem erre a mesterek, hogy ha minden lapot körbekenek, akkor nem lesz szellőzés, merthogy tömör a fal anyaga (szilikát), és hogy a lyukacsos téglafalnál szokás körbekenni az EPS lapokat, mert az jobban szellőzik. Továbbá felül úgyis lezárják gyapottal. Most akkor körbe kell kenni, vagy nem? :D
"lemondok a talajszint alatti szigetelésről, ha nem valósítható meg.
A mester is azt mondta nem szokták. Amúgy itt a fórumon korább lett tárgyalva, hogy tényleg nem nagyon fontos."
Ha a külső hőszigetelés alja a lakás padlószintje alatt van legalább 40 centivel, akkor már nincs nagy baj (csak kicsi ;).
Ha a hőszigetelés alsó szélét sikerül 60-80 centivel a padlószint vinni, az már teljesen jó, ennél lejjebb csak maximalisták és komolyabb alacsonyenergiás házak menjenek szerintem ;)
Ráadásul, amit írtam nem csak a mesterekre vonatkozik, hanem az anyagokra is: a múlt héten OSB lapot kellett vennem, asszem csak a Praktiker árulta el neten az árat (nem ott vettem).
Kérdés, egymáshoz mivel ragasztom? ami azért vízzáró.
Szükség van ott rendes vízzárásra? Nekem az alap még a vésés után is annyira hullámos maradt, hogy a (lépcsős szélű) XPS táblák között is majdnem rés nyílt. Ragasztóhabbal kifújtam ezeket, meg ahol nagy üreg volt mögötte, a rend kedveéért azt is. Nem igazán vízzáró, de ennél sokkal nemigen lehet csinálni.
Egy pince utólagos vízszigetelését csináltuk (20 éve) úgy, hogy körbeástuk, bitumenes nehézlemezt ragasztottunk a falra (lángszóróval, a 2-2.5 méter mély, 40 centi széles árokban), utána kulé kavics, dréncsű, geotextília, földvisszatöltés stb. Azóta az a pince nem ázik be :-) de jó nagy munka volt. A körbeásás közben megtaláltuk a mezőgazdasági fólia foszlányait, amivel a pince eredeti építője gondolta a vízszigetelést megoldani.
Igen, ha a betonfal föld alatti részen picit hullámos az xps a felületen, akkor az olyan lesz, majd a föld neki nyomja.
Egy fúró gépem van, ami vésni is "tud".
Bár én a szerződésben azt írtam: "a megrendelő nem biztosít semmilyen gépet, szerszámot, pallót, deszkát, stb-t.
Mert ismerem ezt a módit: vagy az van, hogy "öcsi" szaladj el egy lécért.
És ameddig én keresgélek, neki megköt az anyag.
Rám löcsöli a felelősséget.
Vagy attól teszi függővé a részleges munka sikerét, hogy én mit találok.
Illetve addig pihenget.
Lehet ezek nem jó példák, de én nem akarok ebbe belemenni.
Vagy az én betonkeverőmet használja a véső gépemmel, aztán ha elromlik jön a vita.
Volt már villanyszerelő , akinek leégett a gépe, aztán jöhetett az én gépem bevetése.
Tehát jó, ha van megfogalmazott műszaki elvárás aláíratva a mesterrel ill. a megrendelővel- a fizetési feltételeket is beleírva- mert a kölcsönös bizalmon felül az is kell.
Tehát egymáshoz illeszkedjenek jól a táblák.
Kérdés, egymáshoz mivel ragasztom? ami azért vízzáró.
Én valami purra gondoltam, ami nem tágul csak ragaszt pl. titán, vagy valami más.
A silo oda nem jó, gondolom.
Egyre nagyobb kedvet kaptam ehhez a talaj alatti szigeteléshez.
Én a kéménnyel voltam így, helyi szinten volt egy ára, ami alá senki sem tud menni, legalábbis szerinte :D utána valahonnét keletről vagy délről ingyen kihozták volna :D
Ha nem lenne hitel, talán még vennék is fel. De most vissza kell fognunk magunkat, hónapról hónapra csökken a tartalék.
Nem az a baj hogy drága, hanem hogy nem keresünk eleget :D
Akciók mindig vannak, szóval szerintem nem éri meg elkapkodni. 100 ezerből kijött 20 cm gyapot 115m2-re. Igaz hogy 0,44-es, de jelentős különbség nincs.
A lábazati beton elég jó hővezető, de ANNYIRA azért nem, hogy 1 méteres lábazatnál még olyan sokkal a talajszint alá is érdemes lenne lemenni... Nekem a ház kerületének harmadánál lényegében nincsen lábazat (kicsit lejtős a terep), ott kénytelen voltam felvágni a betonjárdát és leástam az alap mellett annyira, hogy a benti padlószint alatt kb 80 centivel kezdődik az XPS (így adta ki :-) Itt a fórumon olvasgattam, hogy nagyjából ez az, amennyi munkát gazdaságos befektetni. Ha neked 1 méter a lábazatod, vagyis a benti padlószint alatt 1.10-1.15, és ezt le tudod szigetelni, akkor a lábazati hőveszteséget már háromnegyedével csökkentetted. Lehet még 10-15%-ot javítani a leásással, kérdés, hogy mennyi munkát akarsz/tudsz belefektetni.
Meg kell nézni, lehet hogy másik megyéből már ingyen kihozzák.
És azon nem gondolkodtál, hogy a pince plafonját is lehetne szigetelni? Azért az is valami.
Biztos hogy nem fogod tudni úgy megcsinálni, ahogy eltervezted, ez mindig így van :D
Én most úgy vagyok, hogy a kővel rakott lábazatot be kéne vakolni, aztán max egy-két centivel lenne beljebb, mint a fal, azt meg xps-sel kipótolnám, így egy síkba kerülne a teljes magasság. Aztán nem lehet kifogása a mesternek, hogy befolyik meg szétfagy :D
Igen, azért 1.30 a lábazatom,- illetve csak 1.00 méter, rosszul tudtam- most mértük a szakival.-
Mert annyit van kint a földből a pincém illetve szuterénem.
Egy beton hűtőszekrény tömb, bár bent minden víz zárás és szigetelés nélkül mínusz 10 c fokban van +10 c fok télen.
De azért a falak hidegek.
Szóval én 1 xps fektetett táblányit lemennék a talajszint alá a külső falnál mert tényleg beviszi a hideget.
Nyilván nem a fagyhatárig de a 60 cm jó lenne.
Bár ha sokat kell vésni, akkor nem , vagy neki támasztja valahogy.
Vissza a föld és keskeny beton járda mellé.
Ez a terv.
Ez a mester korrektnek néz ki.
Szerintem ő lesz, de még jön egy mester,( ehhez képest kétszeres árért, ami közép árnak nevezhető.-csak én azt nem tudom kifizetni, szerintem) a jövő héten.
Ez nem húzta a száját, eltette a műszaki elvárásaimat-szerződés- és átbeszéltük a dolgokat.
Igen, az austrotherm 12 cm grafit reflex 3000 ft/m2 ről most 2450 ft/m2 akciós.
Csak a helyi kereskedő fuvart fizettet. Az országos kiszállítás ingyenes de 2750 ft/m2 az ár.
Na melyik a jobb?
Lehet jász- cell lesz az még jobb árban van, és a mester is azzal dolgozott legutóbb.
És azt mondta a jász-celles csomagban 2450 ft/m2 ért még a szín is benne van.
Csak biztos lennék a jász-cell csíkozásában, pihentetésében.
Mert mondta az ember, hogy egyszer dolgozott valamilyen Román anyaggal és morzsálódott már felrakáskor, na majd meglátom.
Kösz, megnézem amit, a Hirsch grafitosról felraktál.
130 centi a lábazatod? bőven elég a legalsó sort XPS-ből csinálni (vagy akár hosszában kettévágott XPS lapokból egy 32 centis csíkot), és afölé mehet az EPS.
a mi éghajlatunkon nemigen lesz akkora monszun, hogy heteken keresztül szünet nélkül annál magasabbra felverődjön az eső és lassan beszívja a vizet az EPS.
persze ezzel csak pár tízezer forintot lehet megspórolni (1 m2 XPS ára "centiméterenként" 300-400 forint, ugyanennyi szürke EPS 180 forint, szóval 8 centi lábazati XPS-ből mondjuk 50m2 úgy 120 ezer, de ha csak az alsó 30 centit csinálod XPS-ből, az 28 ezer és a fölötte levő 1 méterre a 8 centis szürke EPS 55 ezer).
Az alu indítósín folyóméterenként 400-500 forint, a vízorros élvédő meg 150-200 forint körül van, szóval a különbség itt 6-10 ezer forint lehet.
Egyébként a Hirsch most akciósan adja a szürke EPS-t, olyan olcsón, hogy csak nézek kifelé a fejemből (én öt éve, akciósan vettem 220/cm áron).
Ja. De hogy kezdősínt fel nem tetetnék, az is biztos. Főleg hogy megy alá a lábazati hőszig is. Ott a vízmérték, tessék használni. De azt el ne felejtsd, hogy nem árt kimérni, mennyire függőlegesek a falak :)
Az a baj ezekkel a mesterekkel, hogy holnap már a fél falu szerint TE leszel a hülye, mert körbe akartad kenetni a lapokat, hogy ne tudjon kiszellőzni, sőt, talán még a lapok oldalát is körbe akartad a mesterrel kenetni :D
Komolyan mondom, mindig megfogadom, hogy a tökére lépek a mestereknek, de aztán csak makacskodnak, és valami kis baki mindig marad a munkában. Eddig az volt a szerencsém, hogy az összes mester majdnem mindenben tudta mit csinál.
Nem kell feltörni a járdát, de ha alacsonyan van a padlószint, akkor azért mégis csak kéne. Én fel nem töretem, mert méter magasan van :D
nagypapi: szerintem rakatok fel kezdő sínt, de majd a mester megaszonygya nekem.
Szerintem az lesz, hogy elkezdjük a lábazatot (szuterén föld alatti része kívűl)az xps táblát fektetve gondoltam. Ez így is csak a ház két oldalánál megoldható. A másik 2 oldalon járda van, nem nagy szakasz. Én azt fel nem töretem. Amúgy is a beton szuterén szigetelése anno elmaradt, tehát hiába megyek le a tönkalapig , akkor is lesz némi itt- ott víz beszivárgás.
belzer: köszi, jó tudni, hogy ha azt veszek sem lesz gond vele.
A szakmai tanácsadó azért javasolta nekem gondolom, mert nagyon számítok az akciókra.
Úgyhogy szerintem a legolcsóbb terméket írta az árajánlatba.
Ma beszéltem egy mesterrel.
Mondom neki: úgy szeretném,hogy pogácsák+a szélén körbe kenni folyamatában a ragasztót.
Aszongya: nem úgy van é.
Ahogy a megrendejő kíívánnya.
Mivel a hungajocell nem engedi át a páját, ezért ha pogácsásan teszi, úgy ki tugy szellőzni.
"ne költözz Baranyába! Nemhogy válogatni nem fogsz a neten árakkal fent lévő cégek közt, de jó eséllyel egyet sem fogsz találni."
Úgy látszik, hogy arrafelé minden mester megelégszik annyi munkával, ami éppen beesik neki, senki sem akar több pénzt keresni. Előbb-utóbb majd ott is eszébe jut az embereknek értelmes dolgokra is használni az Internetet, nem mindig csak az erotika: a Faszbúk meg pornó.
Nem nyúlsz mellé a Jász-cell eps-el sem, biztos van rajta piros csík is. Minden előírásnak megfelel. Nem sufni kisipari termék. Új igen korszerű gyárban készük kiváló minőségben. Jász-Plasztik gyártja.
A ház külső szobája több mint 10 éve lakatlan és fűtetlen, a falak miden télen fagypont alá hűltek itt (belül is jégvirágos volt) de nem látni süllyedésre vagy mállásra utaló jelet, vizet nem kapott.
Külső oldalnál gondolkoztunk a földdel feltöltésen is, esetleg terméskővel kitölteni a támfal és a ház fala közti rést így a bezárt levegő szigetelne valamennyit és a frissen ráhordott földből se tudna vizet szívni.
A padló felől sok pára jött be a házba mindig, ha ezt most leszigeteljük azzal kizárok egy pára forrást de lehet rosszul gondolom (?)
Ezt roppant könnyű kiküszöbölni. Minden táblát le kell derékszögezni felhasználás előtt a hődrótos vágóval. Pistikét oda kell állítani és legyártja halálpontosra, egyformára. Lesz belőle 49x99 cm, de ez senkit nem fog zavarni.
A kezdősínt semmivel nem könnyebb vízszintesen felrakni (felfúrni), mint a szigetelőanyagot. Ráadásul ha egy táblát felraksz rendesen, akkor onnan már nem ronthatod el a vízszintes/függőlegest, mert a tábla téglalap alakú, csak arra kell figyelni, hogy alja, oldala szorosan illeszkedjen. (Akkor van csak szívás, ha - mint előfordulhat - egy-egy csomag 1-2 mm-rel eltér, de ez akkor is szívás, ha nem a legalsó sorba rakod.)
Nyilván Te is meg fogsz lepődni, hogy mikor a verébdeszkáig vagy a sarokig érsz, milyen trapézokat kell majd levágni. :-)
Ha el tudod otthon dugdosni akkor vedd meg, legalább szokja a helyet. Rakasd fel a lábazatit, csinálják meg a tetejét egyenesre, és építsék arról tovább. Az aluizét meg adják el másnak.
Így van. Először a lábazatit célszerű a földbe süllyesztve felrakni, a föld meg is tartja illetve támasztja. Ha macskajárda van, akkor legalább onnan kezdeni az XPS-t. Ez célszerűen pár centivel keskenyebb is lehet, mint a rá ültetett EPS, erre a kiugrásra meg lehet tenni műanyag hálós élvédőt, a szükséges mértékben levágva a háló vízszintes részére kerülő (EPS aljára kerülő) részét.
A dübelezésről: minél magasabb a fal, annál nagyobb jelentősége van. A fenti esetben gyakorlatilag nincsenek vízszintes erők*, ha lábazatin ül, akkor a talaj tartja a szigetelőanyag - amúgy jelentéktelen - súlyát, úgyhogy nem fog leesni.
*Ennek persze feltétele, hogy a vakolat alatta stabil legyen, mert egyébként az első nagyobb szél azzal együtt leviheti.
Ha a kezdősín tartja a minimum 2,5 m magas szigetelőanyagot, az már rég rossz.
Pont itt írták valahol régebben, hogy a márkás azért csak bevizsgált cucc. Vagy nem :D
Piszok jó áron van most. Ha ennyiért később is kifogom, akkor már csak a szakival kell megegyezni egy korrekt árral, meg hogy a pdf szerint csinálják :D
De azét néz körül árban ,mert csak nagy vonalakba néztem a linkeket,lehet találhatsz még jobb árakat ,esetleg a szakik is véleményezik az sem lenne hátrány !:)
Ezekkel az elvekkel ne költözz Baranyába! Nemhogy válogatni nem fogsz a neten árakkal fent lévő cégek közt, de jó eséllyel egyet sem fogsz találni. Soxor még az anyagárhoz is árajánlatot kell(ene) kérni...
Az akcióval vigyázz. Könnyű beleesni egy olyan módiba ami akcijós, csak éppen nem a legjobb neked, illetve a kutyának se kellett. Ami a legjobb, az meg persze, hogy pont nem akcijós. Ha viszont előre megvan minden a fejben, és pont az lesz eksönben, akkor oké. Erre mondtam, hogy a usert saját magától kell megvédeni.
Értem, nekem zsákos terranova vakolat van rajta , talán 2 cm szín nélkül.
Remélem nem lesznek olyan nagy kiegyenlítendő felület részek.
Kösz az infót.
A holnapi szaki vasárnapra tette át a látogatást.
A helyi ép. anyag kereskedő hívott, ha nem ragaszkodok a gyártó által forgalmazott termék garanciájához talán olcsóbb az anyag, ha komplett rendszert veszek.
Remélem nem valami lejárt szrt akarnak majd rám sózni. valami baumi rendszert magyarázott.
Én meg úgy tudom innen a fórumról, hogy ők nagyon drágák és nem is ők gyártják az eps -t, ők csak tovább adják. Talán...
Amúgy a Construmát meg kell várni.
Mert lehet lesznek akciók komplett rendszerekre, legalábbis az ügyintéző azt mondta.
Glettelés tényleg felesleges. Ha több centis egyenetlenségek vannak, vagy mondjuk a fal nem sík, de a végeredménynél mondjuk elvárás a sík felület, vagy nem teljesen függőleges, de elvárás a függőben lévő végeredmény, akkor vakolni kell alá, mert a ragasztóval (legalábbis a cementalapúval) nem lehet illetve nem is gazdaságos kb 1 centinél nagyobb különbségek kiegyenlítése.
Tehát az ilyen irányú plusz glettelés felesleges, ha úgyis az eps táblákkal hozza ki a szinteket.
Így, hogy leírtad már logikus számomra is.
Köszönöm.
Sajnos én nem merném a munkát bevállalni.
Dicséret azoknak, akiknek ez megy.
Holnap jön 1 szaki, jövőhéten is 1 szaki.
Majd írok, mi volt.
De most megyek megírom az elvárásaimat, a austroth. rendszer technikai utasításai alapján.
Na meg az én elvárásaimat is belekombinálom.
Mert pl. nálam a veréb deszkák leszedése kötelező.
Mivel az ács, a kőműves által zsalunak használt kémény téglákat (anno) lekalapálta -a szarufák miatt -és ott a betonkoszorúm fedetlen.
Nekem odáig kell felhúzni az eps -t és a résbe- eps és beton koszorú közé- még purhabot is szükséges rakni ,plusz a tetejére kőzet gyapottal fedni a födémet, a padlástér szoba 1 méter magas külső oldalfaláig vízszintben...
Örülök, hogy egy ilyen probléma felvetés, és megoldás keresés alakult most itt ki.
Igen, kezdődik a szezon és nem mindegy mennyiért és hogyan dolgoznak.
Én nem értek ehhez, de azt látom mindenkinek igaza lehet az általa leírtakban, kinek- kinek eltérő mértékben.
Mindenesetre én "iszom" a fórum szavait, mert mostanság ilyen jól megfogalmazott nézőpontokat nem olvastam.
Az a baj, hogy én ezeket a dolgokat sejtem, de még ,megfogalmazni sem tudom.
Mindenesetre sokat tanulok a leírtakból.
Akkor már azt is értem, miért kell az erősítő ragasztó réteg: mert a száradás után ennek hiányában átüthet az üvegszövet háló.
A konkrét elvárások rögzítése is jó ötlet, már írom is a papírost , amit átadok a mesternek.
Első találkozókor nem biztos mindenre emlékeznék az adott pillanatban stb.
Vagy estleg "terelne". Egy beszélgetést nagyon ellehet vinni,: a "meg nem sértem", "bízok benne" "nagyvonalú leszek" stb. dolgok miatt. Amit meg leírok az elején azt számon is kérhetem, ha az alapján adja meg az a munkadíj m2 árát.
Egy 3-6 fős kőmuki, vagy ácsbrigádban simán van dolga a "főnöknek" is a kivitelezésen, és ennél nagyobb csapatok ritkán dolgoznak családi házon. ( ha van valami generálkivitelező, annak sincs saját gárdája, ő is ezeket a csapatokat szedi össze, attól függően, hol van a meló.)
Nem a MARKET-ről beszélünk, és nem is a Csipak villáról, hanem családi házas méretekről.
És az egy dolog, hogy te egyfolytában a neten lógsz, és osztod az észt, de van aki eközben offline dolgozik az állványon.
Tapasztalatom szerint ahhoz, hogy valaki jó munkát végez vagy szart, semmi köze nincs annak, hogy az illetőnek van-e honlapja nyilvános árlistával.
Ellenben az ionkazánnak volt(van?) honlapja....
BTW: az elmúlt évben mekkora összegben végeztettél építőipari munkákat és kikkel?
"Egy jó sörözés webkamerán keresztül a haverokkal, szuper lehet! :-))) "
Óriás különbség van a hobbi/szórakozás és a befektetés/beruházás között.
Vagy nem érted a különbséget közöttük, vagy nem AKAROD megérteni.
Elmagyarázom a lényeget: az egyiknél azért kötöd a pénzedet, mert élvezed, a másiknál meg azért, mert muszáj.
Van a kettő között egy átmeneti zóna, ebbe tartozik pl a lekváros fánk is: az első fánk a második kategóriába, a második fánk az első kategóriába tartozik.
Általában az szokott lenni, hogy aki otthon van az irodában, az egy szeget nem töd beverni a fába. Aki meg szegel, az be se tudja kapcsolni a számítógépet. A kettő között pedig van egy kis átmenet hol itt-hol ott egy kis többlettel. pont ezért kérdezgetünk, válaszolgatunk az ilyen fórumokon, és mindenki úgy dönt azután ahogy neki tetszik.
Ha a nickneve nem "Mekk Elek ezermester" lenne nem is ő lenne. Csak ha ez, akkor honnan tud mindig mindent naprakészen, és hogyhogy 0-24 óráig plusz az éjszaka, (ahogy a pályázatírós csajok szokták mondani) ott van minden fórumon és azonnal osztja az észt. De azt hiszem megfejtettem. Ő a főnök és vannak minden topicra beosztottjai.
"akinek nincs internetes elérhetősége, az spéci modern anyagokkal nemigentud szaxerűen dolgozni."
Ezt inkább úgy fogalmaznám meg, hogy akit érdekelnek az újdonságok a szakmája területén, az valószínűleg érdekli ez az újfajta internet nevű dolog is, mint "hirdetési lehetőség".
És ugyanez fordítva: akit nem érdekli a fejlődés a szakmájában, azt valószínűleg nem érdekli az internetes jelenlét sem.
A két dolognak semmi köze egymáshoz, de a progresszív gondolkodásmód igen nagy valószínűséggel elvezet mindkettőhöz, ezért lehet a másodikból az elsőt feltételezni.
Vannak olyan szakmák, ahol már a 2-5 évvel ezelőtti szaktudás is röhejes annak a szemében, aki naprakész a területen. Persze a megrendelő legtöbbször laikus, aki tudatlan lévén mindenkiről azt hiszi, hogy profi, hiszen egy haverja ajánlotta számára. Persze a mestert ajánló haver ugyanúgy hülye a dologhoz, csak azt látja, hogy olcsó volt... ;)
"Aki ajánlotta, hogy a főnök is dolgozzon, annak nagyon igaza van."
Egy bizonyos alkalmazotti létszám / problémamenyiség felett a legnagyobb hülyeség, ha a főnök inkább dolgozik. Az persze nem árt, ha ért hozzá, de a végeredmény sokkal jobb lesz, ha az összes embere ott érzi a hátában a tekintetét, ahelyett, hogy az egyik rész profin van megcsinálva, a többi rész meg összecsapva. Tapasztalataim szerint 4-6 beosztott felett a főnök jobb, ha időben már többet felügyel, mint dolgozik, 10 ember felett meg már bűn munkára pazarolnia a szaktudását.
"Ő a klasszikus mesterember, és nem nagyon fog interneten hirdetni. Őket pl. szakboltokban lehet elcsípni, ha ott téblábolsz és fülelsz"
Ők csinálják azokat gyönyörű külső felületű hőszigeteléseket, amelyek alul-felül nyitottak, így mögötte egész télen süvít a jeges szél a ragasztó pogácsák között...
és ők csinálják azokat a födém hőszigeteléseket, amelyeknél a gyapot precízen be van szabva a gerendák közé, mert ha csak rádobjuk, akkor csúnya hullámos lesz a teteje...
és ezek a mesterek nem hőszigetelnek födémet körben a szelemenen kívül, mert az a kicsi úgysem számít...
és ezek a mesterek szokták az egész lábazatot arany árú xps-sel hőszigetelni akkor is, ha az 2 méter magas...
ez kicsit sematikus és költséges szűrő, de az kétségtelen, hogy akinek nincs internetes elérhetősége, az spéci modern anyagokkal nemigentud szaxerűen dolgozni.
Ez a főnök is dolgozik, klasszikus mesterember kategória jó választás (az egyszerűbb nem túl nagy munkákig). Arról ismerteik meg, hogy be van táblázva már jóelőre, nem vállalja túl magát (tudja hogy mennyit tud megcsinálni ő maga és a kis segédei és annyit vállal, nem adja ki alvállalkozóknak, nem hív "idegen besegítő brigádokat"). A meló van a középpontban a jó meló. Jellemzően nem vállalkozó szellem, nincs puccos honlap, csillogó irodaház, X6. Van ő a segédek a munkásruha a szerszámok.
Ilyen nem a világhálón fogsz találni valószínűleg.
Hát igen amíg futott az ipar több barátom is keményen nyomult mint kivitelező vállalkozó, cerkát nagyon tudták nyomni. :-))) volt amelyik pályázatokra járt munkát nyerni meg volt aki épített társasházakat és eladta.
Persze ma már egyik sem csinálja, mert nem buli. Jó 5-6 éve mind abbahagyta. De előtte azért megalapozták a család jövőjét rendesen. :-))
Innen a fórumról nem lehet tutira semmit mondani, mert ott kéne lenni. Ha megvan a konkrét probléma, arra ugye manapság ezerötszáz megoldás lehetséges, a csak ne látszódjontól az atombombaállóig. Ha megvan a technológia, a felhasználni kívánt anyag, akkor össze lehet vetni a melósokat.
Aki ajánlotta, hogy a főnök is dolgozzon, annak nagyon igaza van. Ő a klasszikus mesterember, és nem nagyon fog interneten hirdetni. Őket pl. szakboltokban lehet elcsípni, ha ott téblábolsz és fülelsz, jellemzően nem nagydumások.
Akire gondolsz azt műszaki ellenőrnek hívják és te alkalmazod azért hogy vállalkozó a munkát úgy végezze el ahogy azt te szeretnéd. (ahogy a technológiai utasításban le van írva, de ilyen nem szokott lenni egyszerűbb, kisebb munkáknál)
A műszaki ellenőr akkor annyiszor és annyi ideig van ott amiben megállapodtok.
Ha 3-5 milliós munkáról van szó, akkor talán érdemes megnézni az országos műszaki ellenőri névjegyzékben, hogy van e valaki a a közelben, és alkalmanként kb egy tizesért kimegy-e háromszor...
De lehet, hogy valamelyik építész fórumozó is azon a környéken van...
Leginkább légy óvatos, elővigyázatos, megfontolt, ne veszítsd el a fejed egy jól hangzó ajánlat hallatán sem. Legyen meg az egészséges bizalmatlanság.
kneissl topictárs jól megfogalmazott több dolgot is!
Kérhetsz a neten is bátran ajánlatot bárkitől, ha másra nem tájékozódni, hasonlítgatni, okulni jó lesz. És mindenképp nézz szét a valós életben is a környékeden, keress szakikat vállalkozókat, tőlük is kérj ajánlatot.
Ami nagyon fontos az a pontos műszaki tartalom meghatározása. Es "sajnos" a te feladatod! Vállalkozótól ilyet ne várj, fog mondani valamit biztos mind, de az mindig a saját érdekük felé fog húzni mindenben.
Ha nem tudod meghatározni a műszaki tartalmat akkor némi segítséget kaphatsz gyártói ajánlásokból, technológiai leírásokból is, jártas tervezőktől. Tudom hogy ez az egyszeri embernek és főleg kis projekteknél nehéz feladat. Itt a fórumon is már sok minden elhangzott keress rá dolgokra olvass vissza.
De mondom a lényeg hogy tudd mit szeretnél és ezt árazzák be, mert ekkor valóban ugyanazokat a dolgokat fogod tudni egymáshoz hasonlítani.
A helyzetet még az is bonyolítja, hogy lehet hogy az egyik a másik ára fölé mond 30%-kal, de azt eldönteni, hogy ezzel csak bepróbálkozik, vagy drágább, mert a másiknál műszakilag magasabb minőséget nyújt csak akkor lehet, ha a vevő is kicsit képben van a témával.
Folyamatosan olvasom a fórumot, hogy felszedjek némi tudást, de nem könnyű, azthiszem még jelen állapotomban is átverhető vagyok.
Naív kérdés: létezik-e olyan ember, aki a munka megkezdése előtt, közben és mondjuk a végén kijön, és megnézi hogy nincs-e valami turpisság?
Nem feltétlen drága műszaki vezetőre gondolok (bár nem tudom mennyire drága), hanem valaki olyanra, aki ehhez rendesen ért, és nincs kapcsolatban a kivitelezővel.
Egy 3-5 milliós munkánál talán nem irreális egy ilyen elképzelés, nem?
- legalább három ne interneten hirdetett cég legyen.
- legalább egyik egy közelben lakó kőműves legyen
- a helyi hirdetési újságokban is lehet kincset találni
ha ki akar jönni az arc megnézni, az akár jó is lehet, de akkor a jobb autókkal kiállni az udvarból egy sarokkal messzebbre ( bőven korábban, mert szoktak "véletlenül" előbb jönni egy órával) és valami szakadt melós-ruhában fogadni őket, mert lehet, hogy csak azt akarja földeríteni, hogy mennyire pénzes a potenciális megrendelő, és mekkorát lehet szakítani róla.
ha a kapott öt ajánlatot összeveted, akkor valami fogalmad lesz róla, hogy mennyi az annyi.
És ne lepődj meg rajta, hogy a pofátlanságnak nincs határa: anno egy vállalkozó mély átéléssel magyarázta nekem, hogy milyen görbe az a csehszlovák padlólap, amit le kellene rakni, és az aljzat is rossz, és így legkevesebb 600ezer lesz a burkolás munkadíj.
Amit a kezében tartott, az egy első osztályú olasz padlócsempe volt, amivel a lefikázott aljzatra egy másik pofa kicsit több mint 200ért csinálta meg a burkolást, több mint 10 évig laktunk még ott, és hibátlan volt.
Még egy dologra igyekeztem a későbbiekben is figyelni: csak olyan brigáddal dolgoztattam, ahol a főnök is megfogja a szerszámot, és együtt dolgozott a srácokkal, amikor csak lehet, ha éppen nem anyagért ment el.
A frissen mosott vadiúj passat-al érkező öltönyös nagypályások nálam elég hamar le lettek építve.
Pláne amelyik árajánlatnak titulálva odanyögött egy nm árat emailben, hogy számoljam ki én a végét....
Milyen megoldásom marad? Kihívok 3 szakit, és összehasonlítom ki mit mond, mit ajánl? Hogy tudok nem nagyon csúnyán belenyúlni? Nem az építőiparban van a szakmám, amit csinálok, ahhoz értek, de ehhez nem.
A korrekt az ami a tisztességesen felmért munkához tisztességes haszonnal van kalkulálva. Tehát hol, mit, mikor, mivel, mennyi idő alatt, mennyit.... +haszon.
Ritka az ilyen! :-)
Amikor csak úgy röpködnek a számok a levegőbe a m2 alapján műszaki tartalom nélkül az mindig elgondolkodtató.
Szerintem azért nem jó neki, mert ő hisz a mesékben az űrtechnikában, a hőszigetelő festékben, a 2cm eps-ben, a belebegtetett hőtükör fóliában... Ő az ilyen megoldásokra nyitott :-)))
Az ár nagyban függ attól, milyen a felület (mennyire erős alatta a vakolat) és kell-e állványozni.
Tavalyelőtt szigeteltem körbe a házam (10*10-es kádárkocka, L alakban megnyújtva, szóval azért van rendesen falfelület) szabadidőmben (jó, mondjuk a szabadságom ráment...)
Nem egy nagy etwas, legalábbis EPS lapokkal nem - 12-16cm-est raktam rá.
A hálót nekem nem volt elég egyszer lekenni, sokszor száradás után derült ki, hogy az üvegháló kockái átlátszanak, úgyhogy idén átkentem az egészet még egyszer, most már rendben van, felraktam a szeletelt bontott téglát is a nyílászárók köré, megvannak a párkányok, tavasszal lehet színezni.
Abban biztos vagyok, hogy nem egy bonyolult szakipari munka, ha én meg tudtam csinálni, más is meg tudja (eléggé kétbalkezes vagyok). Drága szerszámok sem kellenek hozzá, szerintem az anyagár összegéért fel kell, hogy tegyék, akkor pedig 2000-2500 Ft/m2 a reális, dübelezéssel.
Nem tudom, hogy a mester mit akar glettelni, szerintem szigetelés alá felesleges (legalábbis a PS táblák alá), hiszen a táblák alá több-kevesebb ragasztót rakva bővel ki lehet egyenlíteni a felület egyenetlenségeit, a felszín meg úgyis egyenes lesz, a 3-4 cm-nél vastagabb lakokat nem nagyon lehet hajlítgatni, de ennél úgyis vastagabbak raksz fel, gondolom.
Arról azért ne feledkezz meg hogy van ám élet a világhálón kívül is!!!
Nehogy azt gondold, hogy minden mesternek és vállalkozónak van internetes megjelenése is. Ugye nem gondolod? Még mindig csak néhány százalékuk jelenik megy ilyen formában a neten.
Te ülsz otthon a fotelodban a monitorod előtt és azt gondolod ez az élet, pedig nem. Sokszor ez köszönő viszonyban sincs a valósággal!
Ezt el is hiszem! De akkor én -mint egyszerű mezei buta vevő- honnan tudhatom meg, hogy mi az a 'középárfolyam', ami nem tartalmazza a palira vevés, pofátlan lehúzás szándékát? Tényleg, mi ma egy korrekt szigetelési munkadíj m2 ára, 3-4000ft/m2?
Hát... Az a tökegyszerű módi miért nem jó, ha 2 réteg 2cm-es (4cm) xps-t fullba felragasztasz a plafonra, átfedéssel? (vagy 4 centiset de kicsit átfedősre megfaragva az illesztéseknél, csak ezt bonyi pontosra csinálni) Nuku légrés, abszolút nuku. Direkt levegőmentesen teliberagasztva. Erre mehetne még a fél centis plafondekorlap, ezt pedig egyből lefested fehér latexfestékkel. De ha megfelel akkor maradhat a 4 centis xps natúrban. A gipszkartont felejtsd el, abban cellulóz van mindkét oldalon, penészkaja.
pontatlanul fogalmaztam a hozzászólásomban mert mindig sietek a fórumozással, természetesen a levegőt használják, az EPS-be kőzetgxyapotba is stb., de összességében ezeknek mégis közel duplája a hőátvezető képessége mint a levegőé a számadatok alapján. A légrésembe nyilván nem szélvihar szitnű légáramles lesz, hanem lesz valami kis légmozgás természetesen, amit kisebb hőveszteségnek gondolok mintha ez a légrés eps-sel vagy kőzetgyapottal lenne kitöltve. nem mint írtam nem volt időm nagyon elmélyedni a témában a sokheről kapott (szokszor teljesen ellenekző) informáicók és gyorsan kellett kitalálnom valamint, ezért fel vagyok rá készülve ha nem sikerül jól és újra kell csinálni máshogyan.
Lehet le fogják hurrogni, amit írok, de nem baj. A belsőleg felhúzott normális téglafal okés, de mögötte semmit se tennék, a közbezárt levegő hőszigetelne, kívülről sem piszkálnám, mert azt a falat annakidején összerakták, 100 évig jó volt mindenkinek. Ha kívül-belül bedobozolod, nem tudod követni miképp változik meg a fal a vegyesrakás miatt. Nem a lakótéri pára a gond, azt a normális téglafallal bezárod a lakásba, és kiszellőztetsz. Ami a gond az az alulról felmenő talajnedvesség lesz, mint írtad nincs alapozás.
ahogy írtam a sok hallott infóból ezt okumláltam ki, de egyébként számolok azzal hogy bebukom a kísérletet - nem véletlen csináltam úgy a kivitelezési technikát hogy gyakorlatilag roncsolásmentesen és pár óra alatt visszabontható legyen a dolog - de ha ez az elképzelés nem válik be milyen megoldást javasolsz helyette ami 4 cm-es vasgatságban megvalósítható (mert nem szeretném hogy ennél vastagabb legyen). mitn legelőször is írtam a födém belső szigetelése nyilvánvalóan kényszermegoldás, mivel külső szigetelés nem jöhet szóba.
köszi az észrevételeket, pár dolgot nem teljesen úgy értelmeztem ahogy kellett volna, bár sokan sokfélét mondtak (gyártók és szakemberek). a légrést azért csináltam meg átszellőztethetőre (nyitott hosszirányba) hogy az esetleges párát ki tudjam szellőztetni. Így hogy teljes hosszban nyitottak a légrések 2cmx50cmx5 méter-es térfogatrészek biztosan lesz légáram de azt gondoltam nem lesz jelentős, hiszen a teljes térfogatban közel ugyan akkora lesz a levegő hőmérséklete. Aműgy nekem az EPS gyártók azt mondták, hogy kevés párát enged át az EPS. Ha szinte mindig melegebb a szoba hőmérséklete mint az eps túloldala nemigen fog pára átszökni... a páratartalom a pincében egyébként megegyezik a kintivel (mert nagyon jól szigetelt a pince és jól át is szellőztethető), most azért volt 70-80 %-os mert 3 hete folyamatosan zuhog az eső és kint is ennyi a páratartalom. A hőtükröt azért tettem, be hogy a némileg átmelegedett légrés hőjét ne szívja el azonnal a felette lévő szigeteleten 40 cm vastag betönfödém.
"munka árát nem okvetlenül a melósok bére határozza meg, hanem az is, hogy a mester felesége akar-e új autót abban az évben, és ha igen, milyet. Ugyanarra a munkára háromszoros árkülönbségek simán adódnak."
További jelentős ár-befolyásoló tényező a balek kedves megrendelő autójának/karórájának/zakójának márkája, satöbbi. Ezért is nem létező számomra azok a termékek/szolgáltatások, amelynek az árát nem tudom meg már a honlapról nagy pontossággal. Ezért röhögök fel hangosan, ahányszor részletes árak helyett azt látom valahol, hogy "kérjen árajánlatot" - ilyenkor már húzok is el ahhoz konkurenciához, akinek kinn vannak az árai.
Ahol lakom ilyen vegyes ház... Itteni mérnök, azt mondta, hogy vigyázzunk, hogy be ne
ázzon felülről, el legyen vezetve a viz, ezen felül minden teljesen felesleges, mert csak rosszabb
lesz. A viz szigetelést nem lehet tökéletesen megcsinálni, innetől felejtős a hőszigetelés, csak ronthat... De persze mindeki azt csinál, amit akar, csak 10-20 év múlva meg ne bánja (lehet előbb).
Egy 200 ezer forintos mobiltelefonnál olcsóbb, ha a meglévő mobilodhoz keresel egy jóval olcsóbb hőkamerás kiegészítőt, de occsó komplett hőkamera is létezik már 85 eFt környékén.
A 14 métert nem egyben kellene kiásni, hanem sorban menni a fél méter széles lapokkal (állítva letenni a fal mellé a talajszint alá), és ahogy ásod ki a köv. adagot a következő lapnak, azzal visszatemeted/tömöríted az előző adagot. Így kb egy egy méter van egyszerre kiásva, amitől még nem kéne, hogy gond legyen.
Ha esetleg ráveszed magad, akkor szivárgólemezt sem hülyeség ilyen helyre letenni.
Vályogra csak vakolható kőzetgyapotot illik tenni, hacsak egy nagyon precíz páratechnikai számítás nem vezet más eredményre, de általában nem szokott.
Sem a vályog, sem a kőzetgyapot nem lélegzik, de a gyapotnak kisebb a párafékezése mint az EPS-nek, és a vályognak ismert okok miatt nem szerencsés, ha feldúsul benne a pára.
A földhöz nem kell nyúlni. Ha száraz az ott jó is a fal mellett. Ha a támfal és a fal közét feltöltöd valamivel, ami megfelel az ottani viszonyokra (ezt körbe kell járni több szempontból mi mehetne oda), akkor az a földes falszakasz olyan messze kerül hőtechnikailag a külső levegőtől, hogy nem sokat számít hőveszteségi szempontból (a mélyebb földrétegek felé elég moderáltak a téli veszteségek, nyáron viszont hűlni tud arrafelé a ház). A támfal fölötti részt értelemszerűen homlokzati szigeteléssel kell ellátni. Ott már csak nincsenek olyan egyenetlenségek, amik megoldhatatlan gondot okoznak. Mielőtt egy megoldás mellett leteszed a voksod nem árt belemenni az elméleti háttérbe, és jól körbeérdeklődni, nehogy városi legendák alapján dönts!
A belső hőszigetelés olyan megoldás, ami nem kisebb külső szigetelési nehézségek esetén opció, hanem főleg akkor, ha tényleg lehetetlen megoldani kívülről.
Sajnos, így látatlanban nehéz ezt megítélni h mi lenne a legjobb megoldás a kiegyenlítére, de igen,jól érted, az lenne a cé, hogy egy folytonos, "szakadásmentes" rétegrend legyen.
A födémszerkezet viszont így már más é teljesen korrekt.
Ki kéne ásni a teljes fal hosszában (14m) a földet ahhoz, hogy kívülről lehessen szigetelni, ráadásul mivel a ház kb. 100 éves ki tudja mi hol mozdulna meg ha kivennénk a fal mögül a földet (alapozás nincs). Az igen szűkös hely miatt is aránytalanul sok lenne a munkadíj a belső szigeteléshez képest. A fal és a támfal közé nem tudnánk ömlesztett szigetelést betenni, mert a támfal nem ér fel a ház falának tetejéig.
Kb. 20 cm-t vesztenék a belső területből, de inkább ez mint szigetelés nélkül hagyni vagy 2-3x annyit költeni a külső szigetelésre.
A párát a fürdőből és a konyhából jó szellőző rendszerrel ki tudjuk juttatni, a lakószoba páratartalmát lesz nehezebb alacsonyan tartani. Talán a fatüzelésű kályha ebben is segít kicsit.
Nincs a falazatnál olyan fogalom, hogy jobb légzés. Jobb páraáteresztés illetve alacsonyabb páradiffúziós ellenállás van a gyapotnál. Valószínűleg a 15 cm EPS sem jelent semmi gondot, de a gyapot persze páratechnikailag biztonságosabb, csak a felületképzésre kell jobban figyelni.
Szerintem a hátsó falnál nem kell feltétlenül elvetni a külső szigetelés lehetőségét. Attól, hogy ott támfal van lehet megoldást találni. Nekem több ötletem is volna, de mindet végig kéne gondolni, hogyan lehetne jó. Akár valami ömlesztett megoldás is szóba jöhet a támfal és a falazat között, megfelelő vízelvezetéssel. A földdel fedett rész hővesztesége ekkor kevésbé volna jelentős. Azért a belső szigetelés sem lesz olcsó ebben a formában, nem is egészen kockázatmentes és ráadásul jelentősen csökkenti a belső teret.
igen kívülre az EPS helyett én is gondolkozom a kőzetgyapoton a jobb légzés miatt.
A födémgerendák közé kerülni fog 15cm kőzetgyapot, és a födémgerendákra függesztett álmennyezet alá - a tartó konzolok közé - jön a 3cm szigetelés.
A kőfal kiegyenlítéséhez helyenként vagy 8-10 cm vastag habarcs kellene, mert nemcsak egyenetlen a felület de nem is függőleges - mivel terméskő, a kövek mérete eltérő és a fal teteje felé haladva egyre kisebbek a kövek így fölfelé íves a fal - nem tudom, hogy ilyen vastagon is ki lehet-e egyenlíteni a felületet. Ha jól értem az lenne a cél, hogy az eps mögött ne maradjon egyáltalán légrés (?), ezért az EPS felragasztását sem lehet pogácsákkal megoldani, a ragasztót a teljes felületén kéne felvinni.
Igen , én a munkadíjról mint komplett beszélek, mivel az anyag ára nagyobb szórást feltételez szerintem. pl valaki 10 est rak fel valaki meg 20 széleset, vastagot.
Illetve a kőzetgyapot ára talán duplája a sima eps nek.
Tehát én többnyire kb. 4000 ft/m2 ről kaptam árakat plusz az anyag amit én szerzek be.
De ez 200m2 esetében 800 000 munkadíj , ami nekem sok.
Most jön hozzám egy helyi mester felmérni, aki 1600 munkadíj komplett árat mondott.
Lehet nem 3 emberrel, csak másod magával dolgozik.
Majd meglátom.
Amúgy ,amit írtál 10 000 ft/m2 nyilván anyaggal van, de én azt úgy is soknak tartom.
Nekem 2M ből ki kell jönni az egésznek szerintem.
Bár még anyagot nem nagyon néztem.
De 12- 14 cm Grafit eps jó lenne.
Írd már le légy szíves ezeket a cégeket kik ezek? Úgy hogy ne legyen reklám, de értsem.. mint én-
Mert pl. lyubysol olyan emberkét ajánlott nekem aki szívesen dolgozik nyáron is, - amúgy a videóban jól csinálják szerintem- de nekem nyáron ez nem pálya.
- ha a légrésnek az a fő célja, hogy a párát kiszellőztesse, akkor abban a légrésben folyamatosan áramlania/cserélődnie kell a levegőnek
- ha a légrésnek az fő a célja, hogy hőszigeteljen, akkor viszont minél jobban akadályozni/fékezni kell benne a légmozgást (cél a tökéletesen mozdulatlan levegő)
Olyan légrés nincs, ami egyszerre legjobban hőszigetel is meg legjobban szellőztet is, el kell dönteni, hogy melyik célra kívánjuk használni.
Kedves Krain22! Azzal kezdeném, hogy a külső hőszigetelést a polisztirol helyett kőzetgyapot rendszerrel oldanám meg, szabadabb "lélegzést" hagyva a vályogfalnak, amely igencsak "igényelni" fogja ezt.
A belső hőszigetelésnél (mivel egyébre mondtad h nincs lehetőség), pedig a polisztirol alá/mögé én egy "beszorító" habarcsréteget tennék, hogy (ha jól értettem nem egyenletes a felület, és ezért) az egyenletlen felületet kiegyenlítse. Mindazonáltal a függőleges szigetelésnek is adna egy biztonságos "tartást".
Az álmennyezetbe viszont legalább 5-7 cm-s szigetelést kellene tenni, de a legbiztosabb egy hőkamerás mérés lenne. Biztos van a közeletekben valaki aki ezt megmérné. Sokat takaríthatsz meg a méréssel.
Ha bármiben tudok még segíteni: www.saletromdoktor.hu
utólagos belső hőszigeteléssel kapcsolatban kérnék tanácsot.
Vegyes falazatú, kb. 80-100 éves ház teljes külső-belső felújítása során a ház hátsó, terméskőből agyagba/sárba rakott főfalának hőszigetelését helyhiány miatt belülről szeretnénk megoldani. A fal kb. 50 - 150 cm magasságig földben áll, mögötte kb. 40 - 60 cm-re a szomszéd telke illetve támfal van így kívülről sem hely sem lehetőség nincs ezt a falat hőszigetelni. Az aljzat szigetelése is most fog megtörténni így a rétegrend szabadon kialakítható. Elképzelésünk az, hogy az igen egyenetlen felületű belső falra 150 cm magasságig felhúzzuk a bitumenes vízszigetelést, majd 10 - 15 cm EPS szigetelőt ragasztunk a szerelőbetonra ültetve, az EPS elé pedig 10cm-es Ytong előtétfalat húzunk. Az aljzat hőszigetelést és járóbetont illetve a az álmennyezetet (benne kb. 3cm kőzetgyapot szigeteléssel) ennek az előtétfalnak engednénk neki így csökkentve a falak és padló/mennyezet találkozásánál kialakuló hőhidat. A ház többi - vegyes vályog, tégla, kő - falát kivülről szigetelnénk 15cm EPS-el.
A belülről szigetelendő falon az elmúlt 30 évben vizesedést nem tapasztaltunk, talajvíz nincs (a telek dombon helyezkedik el).
Nézegetem ezeket a homlokzat hőszigetelés videókat.
És van amelyikben ajánlják,(azt mondják:"ha szükséges") van amelyikben nem is említik illetve van ahol szinte kötelezővé teszik.
Ha jól értelmeztem.
Gondolom ez a plusz 1 mm erősítő réteg felhordása plusz meló.-nyilván-
Kérdés, amikor megadják a munka díjat ez benne van -e?
Hétvégén jön egy mester megnézni a házat.
Már előre mondta: az ár attól függ mennyit kell glettelni.
Amúgy m2 re mondta az árat. 1600 ft / m2 komplett.
Egyébként 3 helyen 4000 ft/m2 és egy helyen- az országos kivitelező: 3000 ft/m2 talán komplett a kivitelezés ára. Volt aki írta a fórumon, hogy hogyan jön össze az 1M. Simán. Nekem kb. 200 m2 a felület. Csak én még ennyi hitelt sem tudok össze gyúrni, tehát ezt az olcsó kivitelezőt hívtam el felmérni.
Kíváncsi leszek gondolt vagy sem erre a rétegre?
Vagy én mint kezdő simán - a ragasztóval lesimított, eltakart hálóra, ha szabályosan csinálta a "beágyazást"- rámondanám, hogy az úgy oké.(ha nem tudnék erről)
Mindenesetre kösz, akkor nálam is kellene ez az erősítő réteg.
Jó ez a fórum, azért mert itt elég nagy dolgok dőlhetnek el.
Én inkább úgy közelíteném meg a problémét, hogy "dübel-sűrűség növelése vs vakolat leverése".
...mert szerintem létezik olyan jóságú dübelezés, ami mellett senkit nem érdekel, hogy milyen a ragasztó tapadása... sőt még az sem számít, hogy van-e egyáltalán ragasztó mögötte.
Tehát mostantól ha a kezedbe kerül egy darab üveggyapot vagy egy zokni/pulóver, úgy tekints rá, mint egyszerű légáramlás-lassító dologra. És egészen más szemüvegen át fogod látni a világot :)
"nem értem, hogy a hősziegeteléseknél miért nem a legjobb és legolcsóbb hőszigetelő anyagot hasznáják: a levegőt"
Szinte az összes hőszigetelő anyag nem áll másból, mint
1: levegőből
2: olyan térbeli szerkezetből, ami akadályozza/lassítja a levegő áramlását
MINDKÉT FELTÉTEL EGYFORMÁN FONTOS!!!!
Tehát a legtöbb hőszigetelő anyag nem más, mint "mozgáskorlátozott" levegő.
És erről szól az összes többi hőáramlás-akadályozó megoldás is, 1: lehetőleg minél nagyobb százalékban levegőt tartalmazzon, ami 2: minél kevésbé tudjon mozogni. Pl minél több rétegű ablakok, ezer lyukú téglák, stb.
..szóval én nem mondanám, hogy nem használják a levegőt hőszigetelésre, mert kizárólag azt használják szinte mindenütt ;)
A mozdulatlan levegő a világ egyik legjobb olcsó hőszigetelő anyaga, csak az a baj vele, hogy baromi nehéz a mozdulatlanságra rábírni. A laikusok sajnos hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az áramló levegő viszont nem jó hőszigetelő, tehát a te légrésed nem sokat segít be a hőszigetelésbe (habár a semminél jóval többet).
Ha az a légrés nincs folyamatosan átszellőztetve, akkor semmit sem ér, kár volt odatenni. De ezt már mondtam párszor.
"Így nem a legkiszáradtam lehetett a mennyezet. nyáron/tavasszal visszabontok néhány eps lapot így ki tud szellőzni hosszában a légrés (ha jutott át a 2 cm-es eps-en pára)"
A hideg plafonodon/fóliádon a párakicsapódás nem ősztől-tavaszig történik, hanem tíz perc alatt. Nem véletlenül emlegetem folyton a folyamatos átszellőztetését.
"Remélem a hővédő fólia a gyakorlatban ér is valamit"
Erről ís írtam neked: a hőtükörnek ott van nagy haszna, ahol a két "egymást néző" felület között nagy a hőmérséklet különbség (pl valami miatt nem lehet hőszigetelni). Egy olyan hőtükör, ami hőszigeteléssel párosul, szinte semmit sem ér.
Igen, azt gondolom, hogy tudom értelmezni a technológiai leírásokat, amik sokszor macerásabbak mint ahogy az egyszeri magyar építőipari melós gondolkodásmódja. És nem okvetlenül olcsó a megoldás.
Sk csináltam többrétegű EPS szigetelést, ( igaz, hogy más okokból) illetve sk. javítottam "hivatásos"-ok után hátramaradt szart.
És saját szememmel láttam, hogy a PUR ragasztóval összeragasztott két eps tábla nem választható szét, az eps táblából törik ki a darab, mert a ragasztás erősebb mint az EPS anyaga.
Te kérdeztél az elején. Mindenki neked próbálta elmagyarázni, hogy a német miért dobja inkább le, mintsem hogy rádobjon még egy réteget. De egyszerűen nem akarod/bírod megérteni a segítő hozzászólásokat. Inkább a földbe dugod a fejed elfordulsz én nem akarod meghallani ha valakik az elképzelésednek nem megfelelőt mondanak.
Nem feltétlen kell az ajánlásokat az ajánlott utat betartani, térj el tőle ha neked úgy jobban tetszik, (sokan eltérnek mégsem dől össze a világ) csak legalább tudd hogy mit miért és milyen áron teszel...
Te olvastál ilyen technológiai leírásokat? Képes vagy értelmezni és felfogni is a bennük leírtakat? Vagy csak látod hogy ott van, írják , akkor lehet, jó úgy, semmi gond, van értelme, nem macerás, olcsó is... Mi a véleményed a bennük állítottakról?
Fűtetlen helyiség (lakótér alatti pince) födémjét simán lehet a mennyezetre felragasztott hőszigetelő táblákkal szigetelni, ugye? Nálam ez lesz majd esedékes..
Nem akarok előre károgni, de ez így minden elmélettel szembe megy. Mondjuk nem tudom a födém rétegrendjét, meg hogy mi van fölötte, de az a párazáró réteg így pont a legrosszabb helyen van, ha fölötte már nincs szigetelés. Várható a kialakított légrésben ( és nem a fólia felett) penésztanya kialakulása. Pláne, ha a lakásban ilyen páratartalom van még télen is (vagyis elégtelennek tűnik a szellőztetés, vagy van más páraforrás is). Elméletben. De ne legyen igazam.
Szeretném kiszámolni , hogy kb. mennyibe fog kerülni a tervezett nagy méretű pincénk. Eredendően ennek a felét is sokallom, de az építész szerint annak kivitelezése is legalább ennyibe kerülne.
A pince falát biztos hőszigetelnénk, a garázs felőli födémrészét nem tudom, nem látom értelmét.
A pince a lejáró lépcső végénél kezdődne.
Belmagassága 2,2 m.
Hogyan tudom kiszámolni, hogy ennek kivitelezése mennyibe kerülne?
/Mert ahogy látom álmaink nem haladnak egy síkon a pénztárcánkkal. :-) /
Így van. Csak nem mindegy hogyan. Konkrétan itt légrésről volt szó. Már hogy légréssel jobb lett a szigetelés, mint a teljes rendelkezésre álló teret kitölteni EPS-sel. Ha jól értettem.
Elkészült a monyákos ,,padlószigetelés''. Kis szobában bszmenagy radiátor, 3cm járható eps-t kapott, rá 10-es forgácslap, arra alátétfólia, majd laminált padló. Kicsit mozog, de egyáltalán nem vészes. Majd ha betesszük a szekrényt, na arra kíváncsi leszek :D
A falak alján persze jön a hideg, az eps lapok között is akadhat légrés, az aljzat sem egyenes. A külső szigetelés pár év múlva remélhetőleg javít a helyzeten.
köszi 0l0 az észrevételeket. Az az igazság hogy én pont a légrésre gyúrtam, mert ki akartam hozni a maximum szigetelő képességet 4 cm-es vastagságból. Azt remélem, hogy így közel a duplája a szigetelő hatás, mintha sima 4 cm-es eps-sel csináltam volna. (az igazsághoz hozzátartozik, hogy "levegőbuzi" vagyok. nem ástam még mélyre a témában, de (és feltehetően ezért) nem értem, hogy a hősziegeteléseknél miért nem a legjobb és legolcsóbb hőszigetelő anyagot hasznáják: a levegőt). Aztán lehet hogy nem jelent annyi plusszt ezen légréses megoldás (ennek sajnos időhiány miatt nem tudtam pontos számokkal, számításokkal utánajárni,), mint amennyivel több munkával és későbbi energia megtakarítással jár. Úgyhogy csak remélni tudom hogy megérte a fáradtságot.
igen, erre még én is kíváncsi vagyok, de ott annyira már nem szokott forró lenni (egy 10 kw-os kandallónak a csöve, azon a részen már kb. 2 mérterre van a kandallótól).
2 cm EPS alig jelent páradiffúziós ellenállást. Ha bármiféle magasabb páratartalom benn is rekedt a légrésben az órák, legfeljebb napok alatt távozik onnan, ha a helyiség levegője szárazabb. Ami kérdés az csak annyi, hogy a légrésben és különösen a fólia felületén, milyen lesz a hőmérséklet. Ha a belső páratartalom harmatpontja feletti, akkor nem lesz gond, különben lehet nedvesedés, de azt nem lehet a légrés egyszeri átszellőzésével kezelni, csak a visszabontással.
Én ezt valószínűleg teljes vastagságban egy réteg szigetelőanyaggal intéztem volna el, már csak azért is, mert nem lett volna türelmem a fóliával és a csíkokkal pepecselni. Ráadásul akkor sokkal merevebb lenne a felülete és kevéssé is volna sérülékeny. De azért nagyon konstruktív vagy, hogy ezt így végigcsináltad.
korábban téma volt a födémem belső szigetelése (csak az jöhet szóba), akkor sokfajta megoldást körüljártunk, végül az alábbit csináltam meg. Ha beválik, vagy jó megoldás lesz akkor másnak is ha használra válhati, ideiglenes, vagy kényszermegoldásként. A minél jobb hőszigetelés mellett cél volt a leghetőleg vékony réteg (ne vegyen le sokat a 240-es belmagasságból), a gyors, egyszerű kivitelezést és kvázi a "kísérletezés" miatt a könnyű és egyszerű visszabonthatóság, újrafelhasználhatóság. Végül azt csináltam, hogy födémet és tartógerendákat befendtem hőtükörrel, 2 cm-es légrés "párnafákkal" és 2 cm-es EPS lemezek. Ha beválik a dolog akkor erre még rá fog jönni egy normális, izléses 5-7 mm-es mintás mennyezeti hungarocell burkolólap és utána a színre festés. Az EPS lapok közötti hézagokat szaniterszilikonnal töltöttem ki. A dolog érdekessége, hogy a fenti építési célt (könnyi, úgyszerű kivitelezhetőség és esetleges roncsolásmentes visszabonthatóság) pofonegyszerűen oldottam meg (magam is röhögök még néha rajta) de bevállni látszik. Egyszerűen mindent csak szegeltem. A légréseket biztosító "párnafákat" ugyan úgy a 2 cm-es EPS csíkok képezik, melyeket palaszöggel rögzítettem a mennyezet 1,5 cm-es vakolatában 50 cm-erenként. Több mint elég erősen megfogja 4 db szeg egy 50 cm-es EPS csíkot. A hőtükörfóliát nem rögzítettem külön, hanem az EPS párnafák tartják enyhén lazán. Aztán a lapokat szintén szegeltem egyszerű kárpitos szeggel úgy hogy a párnafán át szintén rögzüljön a vakolatba. Laponként 8-10 szeget használtam. Kellően merev álmennyezetet kaptam így, ennél merevebbet feleslegesnek tartottam, annyi van csak hogy majd óvatosabban kell hengerelni a festésnél, de erre még úgyis jön rá egy 5-7 mm-es eps burkoló réteg átfedésben. Ugyan úgy jártam el a 160-as I gerendáknál, azokra szaniterszilikonnal ragasgattam rá az eps párnafákat. Egy dolog aggaszt, hogy mindezt 70-80%-os páratartalom mellett kellett megcisnájam, mert 3 hete folyamatsoan szakad az eső és ennyi a páratartalom. Így nem a legkiszáradtam lehetett a mennyezet. nyáron/tavasszal visszabontok néhány eps lapot így ki tud szellőzni hosszában a légrés (ha jutott át a 2 cm-es eps-en pára), valamint felvágom pár helyen a hővisszaverő fóliát alatta nem gombásodott-e be. Ha nagy gond van (vagy ha a nem túl kiszáradt mennyezeti vakolatban lévő nedvesség miatt lép fel gombásodás) akkor kb. 1 óra alatt visszabontom az egész mennyezetet (lapokat) és hosszába felvágom a fóliákat, kiszárad nyáron amennyezet majd visszaépítek mindent.
Remélem a hővédő fólia a gyakorlatban ér is valamit, mert azt elhagyva kb. 1/3-ad lett volna a ráfordított munkaidő (nem midhta amúgy sok lett volna)
A 2X160-as függőleges oszlopokat már nem akarom tovább vastagítani, így arra hővédő fólia és 5-7 mm-es EPS mennyezeti burkolót ragasztok szilikonnal egyelőre amíg jobban ki nem találok, mert az élei folyton le fognak horzsolódni, de ha szabadon hagyom az oszlopokat az iszonyú hőhideat képezne. Csatolok pár képet az építésről.
Jah van, csak milyen. Megnéztem pl az austrothermet... Nem akarok bele menni, egyszerűbb mindenki számára ha tisztán lecserélik. És egy minél régebbi szigetelésről van szó annál igazabb, ki tudja mi hogyan és mire került fel annak idején. Persze ez az ajánlott, betartva garanciát adó út. Nyilván el lehet tőle térni...
Szerintem az a tisztességesebb, ha mindenekelőtt egy egyenes deszkával és egy hosszú vízszintezővel megnézi az ember kb. milyen a felület. Ehhez nem kell leszállítani az anyagot, sem beállványozni. Ha kétséges a régi szigetelés minősége, és biztosan meg lesz csinálva a munka, akkor szúrópróbaszerűen meg is lehet bontani és ezek ismeretében eldönteni mi legyen a megrendelővel együtt.
Meg kell mérni a rétegrendeket és be kell írni egy winwatt programba.
Ha megjelenik egy kondenzációs zóna a rétegrendben, akkor ki kell találni valami mást.
Bármilyen szolgáltató körbejárhatja a kérdést, ugyanarra az eredményre fog jutni.
OK, feltételezzük, hogy a rétegrend jó.
A kivitelező ki kell vonuljon a helyszínre, fel kell szereljen állványzatot, ki kell szállítsa az anyagokat, stb. Az állaga a homlokzatnak akkor látszik, amikor egy szaki felmászik az állványzatra és kezd kutakodni, kihúz egy színort és leenged egy függőt is, vagy a lézert is- csak azt szűkületbe lehet csak használni. A vége csak az lesz, hogy főnők, kezdjük az egészet előlről, ezt nem lehet kihozni (illetve lehet de sokkal több munkával, mintha nem bontanánk). Akkor kell szóni a fizetővendégnek, hogy mégse úgy van ahogy megbeszéltük, hanem lebontunk mindent és ez drágább lesz.
Nem tisztességesebb megmondani előre, hogy le fogom bontani és ez akkor ennyi? Ha nem teszik a fizetővendégnek, akkor majd keres mást.
A magyar a kőműveskalapáccsal megcsapkodja, hogy mennyire hullik. Közben azon morfondírozik, hogy a viszonylag síkba hozott 4-5 cm vakolat alatt mennyire huplis a fal, azaz vajon mekkora cumi lesz, ha tégláig le kell verni valami miatt - és utána síkba hozni a szigeteléshez.
Ha elég stabil, és elég sík, akkor felteszi rá a szigetelést, és ezzel nagyon nagy hibát nem is követ el, mert az EPS alatt a fennmaradó vakolat már védve lesz ... de ehhez tényleg az kell, hogy masszívan álljon a falon a vakolat.
"Már írtam, hogy csak a glettet és a festéket lehetetlen leszedni"
Bár még nem próbáltam, de miért volna lehetetlen? Éppen a glettréteg tapadása a polisztirolhoz az egyik gyenge pontja sokszor az ilyen munkáknak (van ahonnan magától is lejön...). Mellesleg ha jól tapad és nem jön le könnyen akkor különösen fölösleges is leszedni. Sőt egyben leszedni az egész szigetelést dübelestül mindenestül még nagyobb munkának is tűnik, nem beszélve a nehezen elhelyezhető hulladékról és a fölösleges ökológiai lábnyomról. Ezek mind olyan dolgok, hogy leszedni bármit akkor könnyű, ha trehányul van felrakva, minél nehezebb leszedni annál inkább indokolatlan és káros. Nem egyszer jártam már úgy, hogy nekiálltam valamit bontani, mert azt hittem gyenge, régi vacak, aztán kiderült kár volt, mert alig bírtam szétbombázni.
Az építőiparban is a bontsd le, szállíttasd el, csinálj újat a divat, (akár eladósodás árán is) pont mint a fogyasztói cikkek piacán. Különösen népszerű a pár éves hibátlan fürdőszobák szétverése, mert mondjuk az új lakónak más színösszeállítás a szíve csücske. Tudom persze, hogy ez mozgatja és tartja életben a jelenlegi társadalmat, de az ilyen irányú túlkapásokat nem tartom jónak.
A szín párafékezése, ha rákerül még akárhány centi polisztirol csak egyre kevésbé számít. Ha valamiért erősen párafékező, akkor éppen a külső felületen okozhat gondot, minél beljebb kerül a rétegrendbe annál kevéssé. Egyébként nemigen szokott sokkal párafékezőbb lenni, mint a polisztirol, ellenkező esetben mögötte jó eséllyel jelentős lecsapódás keletkezik.
A tapadással sem hiszem, hogy gond volna, de ezt egy próbaragasztással bármikor lehet ellenőrizni. A purhab szinte mindenhez jól tapad, de a sima keverős ragacs is.
Az itteni viszonyok olyanok, hogy extra költséggel is csak szerencsével lehet garanciát érvényesíteni néhány év múltán bárkivel szemben is, tehát ennek reményében jelentős költségeket vállalni nem nagyon érdemes.
Hogy Te különösen lelkiismeretes szolgáltatóként nem raknál rá, ha nem vagy benne biztos, hogy jó lesz, az egyrészt érthető, de ha Parci talál olyan szolgáltatót aki rárakja, mert kellően körüljárva a kérdést hibahatár alattinak vélhető bármi probléma felléptének valószínűsége, azzal sincs semmi gond. Mellesleg éppúgy, mint bármilyen más alapfelületet szerintem ezt is lehet munka előtt felmérni állékonysági szempontból, ha valaki tudja hogyan fogjon hozzá...
Én is szívesen várom, hogy mik a ténylegesen megalapozott, komoly műszaki ellenérvek, amiket figyelmen kívül hagytam mint nem szakember.
Ja, megkérdeztem az Austrotherm területi képviselőjét is, nekik fekete színnel van jelölve a teherbíró. Azt mondta, nyugodtan alkalmazhatjuk az anyagában sárga vagy nem tudom milyen színű lábazati xps-t mert ugyanolyan jó, vagy még jobb is bár ez nem az ő termékük. Ha utána néz az ember a neten valóban sok fajta van, nem hozzáértő számára először szinte áttekinthetetlen, melyiket hova is alkalmazzák. Egyszerűen csak nem szeretném, ha nem odavaló anyagot építenének be.
Én semmi pénzért nem szerelnék fel egy szigetelt falra még nemtom mennyi polisztirólt.
Nem tudom, hogy fog viselkedni az a rétegrend, az a glett és festék mennyire párafékező, hogy tapad hozzá az általam használt ragasztó (egy szilikonos festékhez sehogy), stb.
Már írtam, hogy csak a glettet és a festéket lehetetlen leszedni.
Ez egy műszaki kérdés.
Nem tudom, hogy mi fog tőrténni a következő időszakban azzal a homlokzattal és magával a házzal.
Laikus vagyok, csak annyit tudok ami a terveken szerepel, lépésálló és a garázsba teherbíró. Amit én utána olvasgattam, a lépésálló 100-as, a teherbíró 150-es. A fűtésszerelő által hozott anyagon 100-as szám szerepel. Még nem került beépítésre, de gond nélkül kicseréli a garázsba erősebbre.
Csak. Németek. Akkor vállal garanciát a gyártó, a bevándorlókkal dolgoztató, ha tiszta munkát tud végezni, vagy egész egyszerűen náluk olyan a jogi szabályozás, hogy megpatkolni nem lehet. Ha megoldható technikailag, és ugyanaz a galeri ugyanabból csinálja rá, akkor sem.
Mert a nemeteknel letezik az a fogalom, hogy GARANCIA.
Van a munkara is, es a hoszigetelo rendszerre is. Abban az esetben, ha az alatta levo felulet garantaltan szilard. Egy 10-15-20 eves dryvit vakolatra ezt senki nem meri vallalni.
Ki tudja mivel van lefestve a homlokzat? Leszedni csak a festéket és a glette nem lehet.
Jók-e a síkok a homlokzaton, a spalétok és az élek?
Elég gyorsan le lehet dobni az egész felületet és kezdeni a rendszert előlről, olyan anyagokkal, amiket az ember ismer és garanciát is tud adni a munkáról- ami végén esetleg jól is néz ki.
Lehet ez is egy szempont, ha nem a fillérbaszás a legfontosabb. :)
Állványzatot úgyis fel kell szerelni. Színtelni úgy is kell, spalétozni is.
Igazából megfogtál, és lehet hogy butaságot mondtam. Nem mértem, lehet inkább csak 18 . Azt tudom, hogy mikor lemegyek, akkor nagyon kellemes hűvös van.
A földszinten szerinttem kb 28 fok is lehet nagy melegben. Emeleten volt már 30-31, az picit kemény volt már.
De ilyenkor a 31 fokos emeleti szobában a 18 fok sztem érne is valamit ;)
Szemlélet kérdése, teljesen logikus gondolat, csak ne akard ugyanazt elérni, mert nem tudod.
A termeszeknek nincs se kazánuk, se klímájuk, mégse főnek meg a tűző napon. Alul be a levegő, felül egy kéményen meg kimegy, így máris nem fog fent megrekedni. Ahhoz, hogy ne az egész ház huzatoljon, a pincéből külön-külön kéne emeletekre felvezetni és elvezetni a levegőt, vagy tányérszelepekkel szabályozhatóan mint a toronyházakban. Lehet, hogy utólag is megoldható valahogy nálad, csak ne a kész megoldásokhoz ragaszkodj. Jó kísérletezést!
A végeredmény szempontjából az a legjobb ha leszedi, és ha megteheti miért ne csinálja.
Ezen kívül régen lehet hogy nem alkalmaztak olyan csomóponti megoldásokat mint manapság. Nyílászárók se biztos hogy jó helyen maradnak. Lehet hogy a szabályok, beépített terület mutatók, építési határok is beleszólnak.
A régi EPS-ek nem voltak ám még ilyen jó minőségűek mint a maiak.
Személyes véleményem, hogy nem érdemes olyan vállalkozót foglalkoztatni akinek nincs meg a saját munkavégzéséhez kellő alap felszerelése, gépesítése...
Lábazati hőszigetelések termikus szimulációja: függőlegesen talajba lenyúló, illetve a talajsíkra L alakban beforduló hőszigetelő "szoknya".
Hogy keressek rá? 
Üdvözlet mindenkinek!
emaradt az ábra:
