Kelenföldön klasszikus állomási pénztár tényleg csak az épületben található, de automata van az új aluljáróban is.
Az 1-2. és a 7-10. vágányok peronjait azért csak az új aluljáró felől lehet elérni, mert utólag épültek (amikor a Nagy Kelenföldi Peronátépítés zajlott, akkor szintben, a vágányokon keresztül, külön biztosítás mellett lehetett megközelíteni őket), és mert a régi aluljárót tudtommal le akarták (akarják?) zárni.
ráadásul van olyan vágány (Kelenföldről Szárligetre innen induló vonat vesztegelt rajta, persze ez is csak valami ideiglenes dolog, mert majd a déliből fognak indulni) amit csak az új aluljáróból lehet megközelíteni, a régiből nem
mi holnap megyünk majd a Koldusszállás- Dorog szakaszra, megpróbáljuk egyben letolni az egészet, mert a francnak sincs kedve visszamenni Mogyorósbányára azért a 15 km-ért :) Budapestről megyünk és mivel a Tatabányáról a Fagyűjtő telep. bejárati útig (ez megy be Koldusszállásra) igen ritkán jár, már hajnalban el kell induljunk a déliből az 5:20-as vonattal. Nem egyszerű eljutni az OKT egyes szakaszaira, pláne autó nélkül; átszállás nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan..és mivel a menetrendeket nem a túrázókhoz igazítják muszáj alkalmazkodni.
Összességében azért örülök hogy nem a kukába került hanem vissza oda ahol hasznát veszik a túrázók. A gumibélyegzők úgysem hosszú életűek, lesz még mód a pótlására bőven.
Az ehavi Turista Magazinban már a sorozat következő része is megjelent, a Naszály+cserháti szakasz egyes érdekességei, egy viharos tepkei sátrazós élménnyel kiegészítve ;)
Lassan kirajzolódik hogyan is lehetett ez az 50-es évekbeli útvonal.
Ha a te térképedet nézzük akkor jól látszik hogy Taljándörögd-Monostorapáti-Boncsos-tető vonalvezetés lehetett a legkézenfekvőbb, utána pedig a Fekete-hegy és Szentbékkálla.
Ezt látszik megerősíteni a '61-es füzet is, amelyen szintén jól látszik hogy a Boncsos-tető lehetett az utolsó közös pont, innen aztán nem Monostorapátiba ment le a kék a későbbiekben hanem egy töréssel Balatonhenyére. Később aztán a Boncsos-tető is kikerült az útvonalból, mert így már túl nagy kitérőnek bizonyulhatott.
Mint látható, 1963-ban már a (Kab-hegy - Nagyvázsony -) Balatonhenye - Boncsos-tető - Szentbékkálla - ... útvonalon vezetett a Kék Út (OKT).
Az akkori Bakony a Vese-folyó :-) völgyéig mutatja a jelzést. A Balaton turistatérképen 5 évvel később már nincs jelzés. Mivel a völgy Monostorapátira vezet és innen - a Balaton térkép szerint - egy Sárga sávjelzés vezetett fel közvetlenül a Boncsos-tetőre (a Balaton-felvidék legmagasabb hegyére!), nagy a valószínűsége, hogy az 1958-as OKT is erre jött fel. Biztosat csak akkor tudnánk mondani, ha látnánk a Lokomotívos 1953-as első, majd - a már térképvázlatot is tartalmazó - 1956-os kiadványt (ez utóbbi valószínűleg korrelál az 1958-as Bakony turistatérképpel).
Még egy dolog: a Boncsos-tetőről a későbbi Balaton térképeken az OKT a régi Sárga sávalapján dél felé fordul és a Fekete-hegyen (Eötvös-kilátó) becsatlakozva a mai nyomvonalba, vezet Szentbékkállára.
Ezen a térképen az említett Vese-folyó völgyében egy törlőkeresztes Zöld sávvezet. Kérdés: ez nem egy egy zöldnek nézett régi kék? (Nem ismerem a környék új turistajelzéseit, ezért tettem fel ezt a kérdést).
Az fenevad farkasokrul: szaporodnak, csak a szopornyica elviszi a kölköket. Amúgy a farkasok nem bántanak, - kivéve, ha veszett - emberre nézve ártalmatlanok. Grimm meséket ne vegyen készpénznek senki. Á
Tavaly ősszel volt szerencsém a P+-hez. Köszöni szépen megvan, az első fele a hídig járhatatlan, a híd rendben, utána pedig ki van tisztítva a töltés, mert árvízi tározót építettek. Az utolsó 150 m járhatatlan. Á
Érdekes, hogy a martonyi kolostorromnál - ha jól látom - három romjelzés is van egészen közel egymáshoz. Vajon ez csak a "kóbor apácák megtévesztésére" szolgált vagy vannak ott még más romok is?
A bánya volt iparvágánya nagyvasúti típusú, a síneket tudtommal a mai napig nem szedték fel. Most néztem a tuhu-t: már nem adja jelzett útnak, pedig néhány évvel ezelőtt P+ jelzéssel a szilasi állomásról indult, és Tornaszentandrásnál csatlakozott a Z úthoz. Lehet hogy a két évvel ezelőtti áradások tönkretették a régi vasúti hidat?
A régi nyomvonalon hol van út, hol nincs, ráadásul az átkelésnél egy Bódva-híd is hiányzik - ezeket kékkel jelöltem.
Az egykori gazdasági vasút nyomvonala jól látszik a műholdfelvételen, néhány helyen még a sínpálya is megvan - ezt az egykori vasutat zölddel jelöltem.
1985-ben én még szerencsére a régi nyomvonalon (Bódvaszilas - Szabó-pallag - Derenk - Ménes-völgy - Lófej-forrás - Jósvafő - ... - Zádorfalva - Kelemér - Putnok - ... ) járhattam be a Kéktúra ezen szakaszát.
A Ménes- és a Lófej-völgyek valóban csodálatosak, igazi kárpáti környezet jellemzi a környéküket!
Egy dologban szeretném Rakk Gyula segítségét kérni. Van nekem egy 1958-as Bakony térképem, amelyen a Kéktúra a Kab-hegy után teljesen más felé megy mint manapság, Öcs és Taljándörögd érintésével halad a Balaton felé.
Hogyan mehetett tovább akkor az út a Balaton-felvidéken? Átmenet volt ez a Balaton parthoz közeli legelső kék és a mai közt?
Ilyen térképem sajnos már nincsen.
A Kab-hegy után a Balaton felé minden más, Nagyvázsonnyal együtt kimarad az egész környék ami ma benne van az útvonalban.
" ...Ahol a fák égig nőnek Állnak még a határkövek..."
OKT a '70-es években Aggtelek környékén
Az Aggteleki-karszton és környékén majdnem olyan sokszor változott már a kéktúra mint a Cserhátban, ennek máig jól látható bizonyítékai azok a régi kék jelzések amelyek jó állapotban maradtak meg a Jósvafőt északról elkerülő egykori kék, ma részben zöld turistaúton, vagy éppen a Lófej- és a Ménes-völgyben sok-sok kilométer hosszan. Ezeket élőben már pár éve jórészt felfedeztem, bejártam, aki pedig 2001 előtt kéktúrázott errefelé annak ez volt a bejárandó kéktúra. Azóta ez a legészakibb határvidékünk magterület lett, csak engedéllyel látogatható. De nem csak itt változott az útvonal, hanem Kelemér és Zádorfalva közt is és a Bódvaszilas-Bódvarákó szakasz sem volt mindig aszfaltos. Kis túlzással elmondhatjuk hogy a Putnoktól az Esztramosig futó mai kék és mondjuk az 1970-es évek végén érvényben lévő kék éppen hogy csak köszönőviszonyban vannak egymással, mert itt-ott összetalálkoznak aztán ismét elválnak ösvényeik. (a '60-as évek Varbóc-Perkupa-Égerszög etapjára most nem is térnék ki)
Na, de mindez képekben, részletesen az egyik legújabb szerzeményem alapján, az 1975-ös Aggteleki-karsztvidék térképen: Kelemértől Zádorfalváig végig a kis forgalmú, keskeny aszfalton kellett caplatni anno. Minden időben jól járható volt, de kevéssé izgalmas, olyan kalandos eltévedések produkálására pedig teljességgel alkalmatlan mint amilyeneket a mai útvonalon képesek elkövetni a lelkes kéktúrázók. És hát persze kimaradt a gyöngyszem, Gömörszőlős.
1 a címlap
2. kékkel nagyjából berajzoltam a mai kéktúra nyomvonalat is
Aggtelektől Jósvafőig a Tengerszem Szállóig ugyanaz az út, ezután Jósvafőt északról kerülve tovább vagy 8-10 km-en teljesen más, a Lófej-völgyben és a Ménes-völgyben haladt a kék Derenk felé. Ez a hosszú hegyvidéki szakasz ezzel a kerülővel még hosszabb volt ugyan, de sokkal szebb. Szigorú természetvédelmi előírások vonatkoznak már rá, ezért kellett innen elterelni minden turistautat, valahol ez érthető is.
1. Jósvafőt északról kerülte a kék
2. Ezután pedig a Lófej-völgyben fel a határig...itt is berajzoltam nagyjából a mai kéket
3.-4. kék jelek a Jósvafőt elkerülő ösvényen, részben ez ma a zöld jelzés útvonala, a Kecső-patakig
Mikor én errefelé jártam akkor híre volt hogy farkasok is élnek a közelben, így volt bennem némi félsz. Miután azonban az ANP egyik munkatársa elmondta hogy ők viszont nagyon örülnek hogy vannak ismét farkasok a vidéken, és inkább őket kell félteni, nem az embereket elmúltak a félelmeim. Állítólag egy farkascsalád telepedett meg, a közeli erdők eltartóképessége a többszörösét is megengedné, és szegények a sok betegség miatt nem is nagyon tudnak szaporodni. Az emberektől félnek.
(Ennyit a farkasokról...)
A mai út a Szelce-völgyet elhagyva egy átlagosnak mondható erdei szakasz, teljesen rendben van ez is, csak annak nem aki látta a régit is.
1. útjelző tábla a terelés után a régi és az új kék találkozásánál
2.-3. kék jelek a Lófej-völgyben
Az utolsó markáns különbség a Bódvaszilas- Bódvarákó rész, itt a kék ha jól sejtem azon az útvonalon megy amit újra be szeretnének hozni, kikerülendő az aszfaltot. Ez ha jól tudom jórészt egy kisvasúti töltés volt a bányától a nagy vasút vonaláig, mára elhanyagolt lehet, de rendbe hozni biztosan nem lehetetlen.
Ja, és az ominózus Martonyi kolostorrom... még ekkor is meglátogatta a kéktúra, bár ha jól látom egy rövidke szakaszon oda-vissza útvonalon:
