A szivattyú padlógázon járatása semmi gondot nem okoz, csak egy többlet fogyasztást. :-)
A visszacsapó szelep csere biztos hoz a konyhára, de hogy mennyit? Ezt csak találgatni lehet. Ezek mind apró lépések, de már nagyon közel vagy szerintem a jó megoldáshoz, ha hiányzik valami akkor ez segíthet.
Azért azt is megjegyzem, hogy a hőmennyiség mérőd is egy elég nagy ellenállás tud lenni. Milyen szerkezet? Mi a névleges áramlási értéke?
Még akkor lehetőség, hogy 3-ik fokozatban járatom, bár nem szeretem csutkán járatni a dolgokat, ezért lehet, hogy mégis átcserélem a motrot a padlófűtés UPS 25-60 motorjára.
De ott már 60 wattnak kell azért backup táp.
Szerinted mennyit jelentene, ha átcserélném nyelves visszacsapószelepre a rugóst?
A gőzképződést minden áron meg kell akadályozni. A biztosnsági szelep nem tetszik, de vészhűtő kalibrálása már inkább. A biztonsági szelepet egyet látok akéne az lefele néz. Ha teszel be még egyet akkor az is lefelé nézzen!
A hőmérsékletek és térfogatáramok nem nagyon akarnak összeállni bennem. :-) Sajnos a keringtetett térfogatáramtól is függ a hőmérséklet.
Második fokozatban volt a szivattyú a fűtés kezdetekor?
Nekem a 950 literes térfogatáram tetszik a többi kicsit sovány, de még akár jó is lehet ha az elején vagyunk a fűtésnek. :-)
A termosztetikus háromjáratú szelepet még nem sikerült teljesen tisztába tenni.
-Ha 65C fokra optimalizálom, ott 500 liter körül ereszt át, ugyanabban az állásában 85-90 C foknál 650 liter.
-Ha 85-90C fokra optimalizálom, ott 750 litert ereszt át, de ugyanabban az állásásban 65 fokon csak 350 liter körül. Melyiket válasszam? :)
Tegnap még pakoltam rá, és majdnem felforrt a cucc.
Már 98 C fok körül jártam, addigra elzártam rajta minden levegőt, és úgy tudtam elkerülni a felrottyanást, hogy egy pillanatra kikapcsoltam és áttettem harmadik fokozatba a szivattyút.
Ott 98 fok körül 950 litert nyomott, ami lassan levitte a vizet 80 fokra.
-Mellékesen gyanús, hogy nem jó a 97C vízeleresztő szelep, mert már szerintem ki kellett volna nyitnia. Ma kiveszem a szondát és vízforralóba lógatva megnézem, hogy kinyit-e.
-Igen nagy tűz volt a kazánba, felmerült, hogy csak kéne egy 3 baros gőzlefúvató szelep a kazán tetejére, de az 1. képen látható, hogy préseltek a szerelvények, nem tudom megbontani.
A légtelenítő csövére fel lehet tenni, vagy az már messzi van?
-Áramszünet esetére most egy BNT 600AP táp van rajta, de azt olvastam, hogy nem jó róla villanymocit üzemeltetni. A kandalló szivattyú két évig ment róla, nem lett vele gond, de jó lenne egy teljesen üzembiztos megoldás.Nem tudtok véletlenül egy használható megfizethető UPS-t, amit esetleg lehet bővíteni autóakksival?
Miylen vészhűtési lehetőségek vannak még kikerülni a felforrást?
Őszintén szólva nem lenne jó a foróvizet túl sokszor leküldeni a PVC csőbe, nem biztos, hogy jót tesz a csatornának. ..
Begyújtottam, és az történt, hogy csak a szivattyú elfordításától vízszintesbe: duplájára nőtt a tömegáram, egyből 500 körüli értékek jöttek. Kis állítgatás a szabályzószelepen, a kazán és a puffer hőmennyiségmérő tömegáram figyelembevételével, és sikerült felvinni 750 literre, 85 C fokos víznél. Úgyhogy ez a szivattyúfordítás tanács kimondottan jó tanács volt, ezúton is köszi. :)
A kazánba így még nem tudtam begyújtani, volt elfekvőbe pár talicska 8 éves akácom, abból mértem 16 kilót, de még nem pakoltam rá mind, izzó parázsal 2/3-ig a kazán tűztér. :D
Szerintem ha a két sziattyút felcseréled akkor is megmarad a fűtésed, és a kazám körbe is lesz egy kis térfogatáram többlet.
Nagyon várom az eredményt. Szerintem várj a visszacsapó cserével. A szivattúnak a motorját cserélném, sokkal egyszerübb, és kényelmesebb. Szivattyút kizárni meg a szivattyú hollandia feletti imbusz nyílású szeleppel tudod.
Nem volt papírtömítés sehol, egy sülyesztett perem alatt gumigyűrű van.
Írtad, hogy:
"Az a piros szabályozó szelep minek lett betéve. Megint egy nagy ellenállás, és a boltoson kívül senkinek sem hoz hasznot. Inkább ittuk volna el az árát."
A háromjáratú temrosztatikus szelep leírásáben csak ennyi van róla:
"A termosztatikus töltőszelep elé a kazánkörbe szabályzószelepet kell beépíteni, melyre a körök ellátásának beszabályozása miatt van szükség."
Csak azt nem írja, hogyan történik a beszabályozás.
A fűtésszerelő valahogy beállította, és lehet, hogy ez is az oka a kis tömegáramnak a puffer felé.
Szerencsére tettem fel hőmennyiségmérőt és azon szerencsére van átfolyásmérő.
85-90 C fokos víznél 240 liter körüli átfolyásokat produkált, ami elég kevésnek tűnik/ óra.
Elkezdtem állítgatni a piros szabályzószelepet és a tömegáram változott szépen.
Ahogy nyitottam a szelepen úgy nőtt a tömegáram 360 literig, majd ha tovább nyitottam, újra csökkent. Ma elforgattam a szivattyúkat, és nemsoká begyújtok, megpróbálom beszabályozni, hogy mennyi a maximálisan elérhető tömegáram nála.
Ha 75% hatásfokkal számolok, az kb reális, így 23,56 kw-ot kéne elszállítani, tehát 23,56 kwh-t ami egy óra alatt 84,82 MJ. Úgy számoltam 55C delta T esetén, ha 30C fokos visszatérőt 85 C fokos előremenővel számolok, akkor 367 liter / óra átfolyás kell, hogy el tudja vinni a puffernek. Tehát nem reménytelen a dolog, lehet, hogy mégsem kell vastagabb cső.
A rugós visszacsapószelepeket valszeg kidobom, és találtam a neten nyelves visszacsapót, az szerintem jobb lesz a rendszerbe, és nyerek vele.
Még akadt más lehetőség is az átfolyás növelésére.
A kazánon lévő szivattyú UPS 25-50
A fűtésen lévő szivattyú UPS 25-60
Ha a két szivattyút megcserélném, az jelentene pluszt a kazánnak?
Igen, jól gondolod! Bár ez csak addig áll fent míg a radiátorkból a visszatérő a pufferon keresztül újra be nem kerül az előremenőbe, ami akkol már csak 60-65° körüli lenne, és így tovább mondjuk 40°-os előremenőig. Az alatt átváltana gázkazánra.
Amúgy 1000l tároló lesz a 110nm házra. A leghidegebb napokon 11-12m3 gáz szokott elmenni.
Szeretnék a mostani fűtés rendszeremhez egy vegyes kazánt és egy puffert csatlakoztatni és ebben szeretném a segítségeteket kérni. Ha valaki tudna egy jól bevált rajzzal szolgálni, mind a puffer, mind a fűtés rendszerről azt nagyon megköszönném. Segítség képpen, per pillanat van egy 24kW-os gázkazán, régi 3 tagos dunaújvárosi radiátorok egy lemezes hőcserélőn keresztül nyitott rendszerben.
Keverőszelep és keringető szivattyú a puffer és az osztó között? Ennél úgy tervezném hogy a keverő beállítva 40-45°-ra és azzal tolná egyész nap. Ennek hátránya, hogy viszonylag magas fogyasztás, abba a helyiségbe is juttat meleget ahova már nem kéne. Előnye viszont, hogy a beszerzése olcsóbb a 2-hez képest.
2
Csak Alpha 2 a puffer és az osztó közé, a radiátorokra (9db) pedig termofej. Hátránya, hogy drágább lenne. Előnye, csak ott kapcsolna a termofej ahol szükséges, kisebb lehetne a fogyasztás, egyforma hőmérséklet mindenhol.
Időjárás követő nagyon jó dolog, különösen akkor ha kondenzációs kazánod, vagy hőszivattyúd van. Azzal tudsz sporolni elég sokat. A görbét egykicsit magasabbra állítod és a többit bízzuk a helyi szabályozokra. A szivattúnk meg igazodik az igénylet töegáramhoz. Valahogy így kerek az egész, de mnnél kisebb egy rendszer annál nagyobb a kompromisszumok száma. :-)
Egy dolgot nem vettem számításba: a szivattyú figyelheti a ki/be kapcsolásának kitöltési tényezőjét. Erre utalhat, hogy heteket írnak az auto mód beállására. Ha csak ritkán van bekapcsolva, akkor tudja, hogy csökkentheti a térfogatáramot. Ha meg már közel folyamatosan be van kapcsolva, akkor meg növelnie kell. Mivel a szivattyú teljesítményigénye a térfogatáram négyzetével arányos, itt lehet spórolni. Mondjuk ez egy elég csúnya belenyúlás a rendszer vezérlésébe, de nálam (állandó, alacsony-hőmérsékletű) víznél ez OK. Egy radiátoros, időjáráskövető szabályozós rendszernél már érdekes lehet.
Egyébként régen gondolkodtam ezen, hogy miért vacakolnak az időjáráskövetővel, szerintem soha, senki nem szokta eltalálni a paraméterek, és akit csak ismerek, az mind hozzányúl párszor egy fűtési szezonban. Helyette sokkal jobban lehetne a fűtéskörök ki/be kapcsolásának kitöltési tényezőjére optimalizálni a vízhőmérsékletet. Az az optimális, ami még épp elég meleg, hogy majdnem folyamatos üzemben kifűtse a házat. Itt jön képbe, hogy a szivattyú villanyfogyasztását is figyelni kell, és összeáll egy szép költségoptimalizálás feladat a vezérlőnek. Persze ehhez nem okos, hanem inkább vezérelhető szivattyú kéne.
Auto üzemmódban volt mindig is, de akkor ott a zónaszabályzás ki volt kapcsolva, az automatikások próba üzeme még nem indult meg, és ők addig mindent (szelepet) nyitva hagytak.
Bevallom, a szabályozott módokat nem nagyon értem. Azt írják, hogy a vízigényhez meg a terhelés váltzásához igazítja a teljesítményt. Zónaszabályozás nélkül, itt nem nagyon lesz semmilyen változás amihez igazítana.
Inkább ott látnám a megtakarítás lehetőségét, hogy mind a rendszer hőigényét, mind nyomásesét rendes biztonsági tényezőkkel szok számítani, ezért a valóságban egy alacsonyabb szivattyúteljesítményű munkaponton is simán elmegy a fűtés. Amíg elég meleg van, senki nem fog tényleges térfoatáramokat méretni.
Nekem van egy elrettentő példám ekkor lettünk parátok az Alphával.:-)
300 m2 padlófűtésbe és 300 mennyezet fűtésre tettem egy-egy Alpha2-t. Még sosem láttam 20 W-nál többet fogyasztani őket. Egyszer a tulaj hívott, hogy a festők nem tudnak dolgozni, mert a létrán 30 fok van. Kint -10 volt:-) Fogyasztás mennyezeti körön 23W padló körön 19 W. Megjegyzem a rendszerben nincs keverő szelep, közvetlenül a pufferről dolgozik. Ennek is köszönhető a kedvező fogyasztás. Tehát nyugodtam mehet bele!
