Segítség kellene puffer tartály ügyben. A múltkorában olvastam a neten egy cikket, a tartály előnyeiről. Ebben azt írták, hogy a mai modern gázkazánok esetében naponta 20-25 alkalommal is ki-be kapcsolnak a termosztát miatt, és a relatíve rövid fűtési ciklus alatt nem tud kellően gazdaságosan működni. Jobb hatásfokkal üzemel, ha folyamatosan megy pár órán keresztül. Ezért jó választás mellé egy tarály amit egy nap csak egyszer kell felfűtenie, egy hosszabb fűtési etappal aminél jó hatásfokkal tud üzemelni.
Nekem kondenzációs gáz kazánom van, ez mellé gondoltam egy tartályt.
Tud valaki segíteni, hogy van e igazság abban amit leírtak, és milyen szerelvények kellenek a tartályon kívül?
Sikerült már valakinek megoldani a kazán és a puffer hőkülönbség-mérését? Hogy a szivattyú akkor induljon el, ha a puffer hidegebb, mint a kazán? Ha igen, a puffert hol méritek?
A hőmennyiségmérővel nem lesz gond, Ganz Integral V-Maxx QN 2,5 névlegesen 2,5 m3/h. Amikor vettem az lebegett a szemem előtt, hogy 1500 literes tartályt szeretnék rajta keresztül rövid idő alatt töltögetni, ezért a legnagyobbat vettem.:)
Ultrahangosra már nem volt cash.
A linkelt specifikáció szerint 1,5 m3 átfolyásig 0,05 bar körüli a nyomásesés.
Méretben inkább 0,6 m3/h, ez maga a borzalom. 1,5 m3/h ez sem valami jó, a 2,5 már elég baráti, de 1 m3/h felett ez is pascaltemető:-) A fentiek kerekes mérők. Az ultrhangos jobb, de az ára is jobb:-)
A szivattyú padlógázon járatása semmi gondot nem okoz, csak egy többlet fogyasztást. :-)
A visszacsapó szelep csere biztos hoz a konyhára, de hogy mennyit? Ezt csak találgatni lehet. Ezek mind apró lépések, de már nagyon közel vagy szerintem a jó megoldáshoz, ha hiányzik valami akkor ez segíthet.
Azért azt is megjegyzem, hogy a hőmennyiség mérőd is egy elég nagy ellenállás tud lenni. Milyen szerkezet? Mi a névleges áramlási értéke?
Még akkor lehetőség, hogy 3-ik fokozatban járatom, bár nem szeretem csutkán járatni a dolgokat, ezért lehet, hogy mégis átcserélem a motrot a padlófűtés UPS 25-60 motorjára.
De ott már 60 wattnak kell azért backup táp.
Szerinted mennyit jelentene, ha átcserélném nyelves visszacsapószelepre a rugóst?
A gőzképződést minden áron meg kell akadályozni. A biztosnsági szelep nem tetszik, de vészhűtő kalibrálása már inkább. A biztonsági szelepet egyet látok akéne az lefele néz. Ha teszel be még egyet akkor az is lefelé nézzen!
A hőmérsékletek és térfogatáramok nem nagyon akarnak összeállni bennem. :-) Sajnos a keringtetett térfogatáramtól is függ a hőmérséklet.
Második fokozatban volt a szivattyú a fűtés kezdetekor?
Nekem a 950 literes térfogatáram tetszik a többi kicsit sovány, de még akár jó is lehet ha az elején vagyunk a fűtésnek. :-)
A termosztetikus háromjáratú szelepet még nem sikerült teljesen tisztába tenni.
-Ha 65C fokra optimalizálom, ott 500 liter körül ereszt át, ugyanabban az állásában 85-90 C foknál 650 liter.
-Ha 85-90C fokra optimalizálom, ott 750 litert ereszt át, de ugyanabban az állásásban 65 fokon csak 350 liter körül. Melyiket válasszam? :)
Tegnap még pakoltam rá, és majdnem felforrt a cucc.
Már 98 C fok körül jártam, addigra elzártam rajta minden levegőt, és úgy tudtam elkerülni a felrottyanást, hogy egy pillanatra kikapcsoltam és áttettem harmadik fokozatba a szivattyút.
Ott 98 fok körül 950 litert nyomott, ami lassan levitte a vizet 80 fokra.
-Mellékesen gyanús, hogy nem jó a 97C vízeleresztő szelep, mert már szerintem ki kellett volna nyitnia. Ma kiveszem a szondát és vízforralóba lógatva megnézem, hogy kinyit-e.
-Igen nagy tűz volt a kazánba, felmerült, hogy csak kéne egy 3 baros gőzlefúvató szelep a kazán tetejére, de az 1. képen látható, hogy préseltek a szerelvények, nem tudom megbontani.
A légtelenítő csövére fel lehet tenni, vagy az már messzi van?
-Áramszünet esetére most egy BNT 600AP táp van rajta, de azt olvastam, hogy nem jó róla villanymocit üzemeltetni. A kandalló szivattyú két évig ment róla, nem lett vele gond, de jó lenne egy teljesen üzembiztos megoldás.Nem tudtok véletlenül egy használható megfizethető UPS-t, amit esetleg lehet bővíteni autóakksival?
Miylen vészhűtési lehetőségek vannak még kikerülni a felforrást?
Őszintén szólva nem lenne jó a foróvizet túl sokszor leküldeni a PVC csőbe, nem biztos, hogy jót tesz a csatornának. ..
Begyújtottam, és az történt, hogy csak a szivattyú elfordításától vízszintesbe: duplájára nőtt a tömegáram, egyből 500 körüli értékek jöttek. Kis állítgatás a szabályzószelepen, a kazán és a puffer hőmennyiségmérő tömegáram figyelembevételével, és sikerült felvinni 750 literre, 85 C fokos víznél. Úgyhogy ez a szivattyúfordítás tanács kimondottan jó tanács volt, ezúton is köszi. :)
A kazánba így még nem tudtam begyújtani, volt elfekvőbe pár talicska 8 éves akácom, abból mértem 16 kilót, de még nem pakoltam rá mind, izzó parázsal 2/3-ig a kazán tűztér. :D
Szerintem ha a két sziattyút felcseréled akkor is megmarad a fűtésed, és a kazám körbe is lesz egy kis térfogatáram többlet.
Nagyon várom az eredményt. Szerintem várj a visszacsapó cserével. A szivattúnak a motorját cserélném, sokkal egyszerübb, és kényelmesebb. Szivattyút kizárni meg a szivattyú hollandia feletti imbusz nyílású szeleppel tudod.
Nem volt papírtömítés sehol, egy sülyesztett perem alatt gumigyűrű van.
Írtad, hogy:
"Az a piros szabályozó szelep minek lett betéve. Megint egy nagy ellenállás, és a boltoson kívül senkinek sem hoz hasznot. Inkább ittuk volna el az árát."
A háromjáratú temrosztatikus szelep leírásáben csak ennyi van róla:
"A termosztatikus töltőszelep elé a kazánkörbe szabályzószelepet kell beépíteni, melyre a körök ellátásának beszabályozása miatt van szükség."
Csak azt nem írja, hogyan történik a beszabályozás.
A fűtésszerelő valahogy beállította, és lehet, hogy ez is az oka a kis tömegáramnak a puffer felé.
Szerencsére tettem fel hőmennyiségmérőt és azon szerencsére van átfolyásmérő.
85-90 C fokos víznél 240 liter körüli átfolyásokat produkált, ami elég kevésnek tűnik/ óra.
Elkezdtem állítgatni a piros szabályzószelepet és a tömegáram változott szépen.
Ahogy nyitottam a szelepen úgy nőtt a tömegáram 360 literig, majd ha tovább nyitottam, újra csökkent. Ma elforgattam a szivattyúkat, és nemsoká begyújtok, megpróbálom beszabályozni, hogy mennyi a maximálisan elérhető tömegáram nála.
Ha 75% hatásfokkal számolok, az kb reális, így 23,56 kw-ot kéne elszállítani, tehát 23,56 kwh-t ami egy óra alatt 84,82 MJ. Úgy számoltam 55C delta T esetén, ha 30C fokos visszatérőt 85 C fokos előremenővel számolok, akkor 367 liter / óra átfolyás kell, hogy el tudja vinni a puffernek. Tehát nem reménytelen a dolog, lehet, hogy mégsem kell vastagabb cső.
A rugós visszacsapószelepeket valszeg kidobom, és találtam a neten nyelves visszacsapót, az szerintem jobb lesz a rendszerbe, és nyerek vele.
Még akadt más lehetőség is az átfolyás növelésére.
A kazánon lévő szivattyú UPS 25-50
A fűtésen lévő szivattyú UPS 25-60
Ha a két szivattyút megcserélném, az jelentene pluszt a kazánnak?
Igen, jól gondolod! Bár ez csak addig áll fent míg a radiátorkból a visszatérő a pufferon keresztül újra be nem kerül az előremenőbe, ami akkol már csak 60-65° körüli lenne, és így tovább mondjuk 40°-os előremenőig. Az alatt átváltana gázkazánra.
Amúgy 1000l tároló lesz a 110nm házra. A leghidegebb napokon 11-12m3 gáz szokott elmenni.
Szeretnék a mostani fűtés rendszeremhez egy vegyes kazánt és egy puffert csatlakoztatni és ebben szeretném a segítségeteket kérni. Ha valaki tudna egy jól bevált rajzzal szolgálni, mind a puffer, mind a fűtés rendszerről azt nagyon megköszönném. Segítség képpen, per pillanat van egy 24kW-os gázkazán, régi 3 tagos dunaújvárosi radiátorok egy lemezes hőcserélőn keresztül nyitott rendszerben.
Keverőszelep és keringető szivattyú a puffer és az osztó között? Ennél úgy tervezném hogy a keverő beállítva 40-45°-ra és azzal tolná egyész nap. Ennek hátránya, hogy viszonylag magas fogyasztás, abba a helyiségbe is juttat meleget ahova már nem kéne. Előnye viszont, hogy a beszerzése olcsóbb a 2-hez képest.
2
Csak Alpha 2 a puffer és az osztó közé, a radiátorokra (9db) pedig termofej. Hátránya, hogy drágább lenne. Előnye, csak ott kapcsolna a termofej ahol szükséges, kisebb lehetne a fogyasztás, egyforma hőmérséklet mindenhol.
Időjárás követő nagyon jó dolog, különösen akkor ha kondenzációs kazánod, vagy hőszivattyúd van. Azzal tudsz sporolni elég sokat. A görbét egykicsit magasabbra állítod és a többit bízzuk a helyi szabályozokra. A szivattúnk meg igazodik az igénylet töegáramhoz. Valahogy így kerek az egész, de mnnél kisebb egy rendszer annál nagyobb a kompromisszumok száma. :-)
Egy dolgot nem vettem számításba: a szivattyú figyelheti a ki/be kapcsolásának kitöltési tényezőjét. Erre utalhat, hogy heteket írnak az auto mód beállására. Ha csak ritkán van bekapcsolva, akkor tudja, hogy csökkentheti a térfogatáramot. Ha meg már közel folyamatosan be van kapcsolva, akkor meg növelnie kell. Mivel a szivattyú teljesítményigénye a térfogatáram négyzetével arányos, itt lehet spórolni. Mondjuk ez egy elég csúnya belenyúlás a rendszer vezérlésébe, de nálam (állandó, alacsony-hőmérsékletű) víznél ez OK. Egy radiátoros, időjáráskövető szabályozós rendszernél már érdekes lehet.
Egyébként régen gondolkodtam ezen, hogy miért vacakolnak az időjáráskövetővel, szerintem soha, senki nem szokta eltalálni a paraméterek, és akit csak ismerek, az mind hozzányúl párszor egy fűtési szezonban. Helyette sokkal jobban lehetne a fűtéskörök ki/be kapcsolásának kitöltési tényezőjére optimalizálni a vízhőmérsékletet. Az az optimális, ami még épp elég meleg, hogy majdnem folyamatos üzemben kifűtse a házat. Itt jön képbe, hogy a szivattyú villanyfogyasztását is figyelni kell, és összeáll egy szép költségoptimalizálás feladat a vezérlőnek. Persze ehhez nem okos, hanem inkább vezérelhető szivattyú kéne.
Auto üzemmódban volt mindig is, de akkor ott a zónaszabályzás ki volt kapcsolva, az automatikások próba üzeme még nem indult meg, és ők addig mindent (szelepet) nyitva hagytak.
Bevallom, a szabályozott módokat nem nagyon értem. Azt írják, hogy a vízigényhez meg a terhelés váltzásához igazítja a teljesítményt. Zónaszabályozás nélkül, itt nem nagyon lesz semmilyen változás amihez igazítana.
Inkább ott látnám a megtakarítás lehetőségét, hogy mind a rendszer hőigényét, mind nyomásesét rendes biztonsági tényezőkkel szok számítani, ezért a valóságban egy alacsonyabb szivattyúteljesítményű munkaponton is simán elmegy a fűtés. Amíg elég meleg van, senki nem fog tényleges térfoatáramokat méretni.
