"...Érdeklődésem a detektív személye felé fordult. Ki legyen a detektívem? Végiggondoltam azokat, akiket megismertem és csodáltam az addig olvasott könyvekben. Ott volt Sherlock Holmes, az egyedülálló. Soha nem tudnám felülmúlni. Ki lehetne? Talán egy iskolásfiú? Meglehetősen nehéz dolog. Tudós legyen? Mit tudok én a tudósokról? És akkor eszembe jutottak a mi belga menekültjeink. Mindenféle foglalkozású ember volt közöttük. Miért ne lehetne detektív is? Egy belga rendőrtiszt? Nyugalmazott rendőrtiszt! Ne legyen túl fiatal. Legyen tapasztalt. Felügyelő legyen, megfelelő ismeretekkel a bűncselekményekről. Pedánsnak, aprólékosnak kell lennie, nagyon rendesnek. És nagyon eszesnek kell lennie. Rengeteg kis szürke agysejttel - ez jó kifejezés, nem szabad elfelejtenem! - igen szürke kis sejtecskéi lesznek. Valami impozáns nevet kell adnom neki, mint Sherlock Holmesnak van. Mi volna ha Herculesnek nevezném az emberkémet? Alacsony termetű - a Hercules név jó lesz. A vezeték nehezebben ment. Poirot lett. Hercule jobban illett hozzá, mint a Hercules. Hercule Poirot - eddig rendben is volt, hál' istennek..." Így született meg Agatha Christie egyik legismertebb regényalakja.
Agatha Miller az angliai Torquay-ben született 1890. szeptember 15-én. 1914-ben feleségül ment Archibald Christie-hez. E házasságából született Rosalind nevű lánya. 1928-ban elvált, majd ismét férjhez ment Sir Max Mallowan-hez. Férje sok archeológiai kutatáson vett részt - így az írónő könyveinek egzotikus helyszíneit is tökéletesen tudta ábrázolni. Írói karrierjének eredménye 66 detektívregény és 147 bűnügyi novella. Műveit 45 nyelvre fordították le, és kétmilliárd példány fogyott belőlük. Színdarabjait, filmjeit, könyvei nyomán készült tévéfilmeket a világon mindenütt játszották, játsszák a mai napig is. Emellett Mary Wesmacott néven 6 romantikus regényt is megjelentetett. 1971-ben megkapta országának legmagasabb kitüntetését (The Order of Dame Commander of the British Empire), a Brit birodalom lovagja cím női változatát. Öt esztendővel később 1976. január 12-én halt meg.
Bűnügyi könyvei a XX. század első harmadába repítenek vissza bennünket. Műveiben egy mára már csak nyomaiban fellelhető régi Angliát ismerhetünk meg. Olyan életszerűen írja le az angol életformát, hogy az olvasó teljesen megfeledkezhet a XX-XXI. század "civilizált" világáról. (Nem véletlen, hogy az írónő leszármazottai évtizedekig nem járultak hozzá ahhoz, hogy a műveket átszabják, s a mai környezetbe ültessék át.) Rengeteg gyilkosság, rablás és más bűncselekmények szülőanyja, mégsem találkozunk könyveiben széttrancsírozott emberi testekkel, kifolyt agyvelővel, gépfegyverekkel, megkínzott vagy megerőszakolt áldozatokkal.
Könyveiben a hulla az hulla. Fontos milyen ruha van rajta, milyen testhelyzetben fekszik, kik voltak a barátai, rokonai, mivel foglalkozott. Igazi nyomozó munkát végeznek a főszereplők, és a szerző soha nem könnyíti meg a dolgunkat.
Amikor már úgy gondoljuk, hogy túljártunk az írónő eszén, megfejtettük a bűncselekményt, akkor jön egy újabb gyilkosság, baleset, titok, és máris szertefoszlott minden feltételezésünk a bűnös személyét illetően. Hősei lehetnek egyszerű emberek, találkozhatunk butácska, ám nagy titkot sejtető szobalánnyal, de épp úgy megtaláljuk a gazdag grófokat, előkelő politikusokat.
Nyomozóinak neve talán sokak számára ismerősnek tűnhet. Akkor is, ha nem olvasták a könyveit. Miss Marple és Hercule Poirot a két zseniális kulcsfigura.
Miss Marple igazi vénkisasszony, St. Mary Meadben él. Minden bűncselekményt analógia, hasonlóság, párhuzamok segítségével old meg. Szerinte az emberi természet nem változik, csak a körülmények. Lakóhelye, St. Mary Mead az emberi természet teljes példatárát sorakoztatja fel. Minden emberi tulajdonságra van példa (tejesember, sarki fűszeres, szobalány). Miss Marple, ha "kiruccan" kis falucskájából, akkor is egy nagyvárossá növelt St. Mary Meadet lát maga körül. Az emberek mind egyformák. És egy öreg kisasszony a világ bármely pontján talál egy fotelt, amiben kötögethet.
Másik főszereplője Poirot. Ő az agymunka híve. A logika, de még inkább a pszichológia nagymestere: a bűncselekmény motivációja érdekli, a bűnöző, sok esetben az áldozat lélektana. Látszólag tétlenül és nyugodtan ül a karosszékben, gondolkodik, szürke kis agysejtjeit megdolgoztatva. A gyilkosságot komoly dolognak tartja, az emberéletet szentnek. Szenvedélyesen kutatja fel, és leplezi le a gyilkost. Szentül hisz saját zsenialitásában. Mániákusan imádja a rendet, a szimmetriát, a tiszta áttekinthető, egyenes vonalakat. Legtöbbször társával, a kissé együgyű Hastings kapitánnyal kelnek útra és fülelik le a bűnösöket. (Mert Sherlock Holmes óta tudjuk, hogy detektív segítő-, mi több nyomozótárs nélkül félkarú óriás.)
Christie műveivel a filmvásznakat és színpadokat is meghódította. Az Ackroyd-gyilkosságot Alibi címen Michael Morton írta színpadra, melyet már 1928-ban sikerrel játszottak Londonban. A Christie-regények filmváltozatát valóságos sztárparádé jellemzi. Csak néhány név: A kristálytükör meghasad-ban szerepelt például Elizabeth Taylor, Geraldine Chaplin, Kim Novak, Tony Curtis. A Halál a Níluson-ban pedig Bette Davis, Angela Lansbury, David Niven.
Az Egérfogó című darabját máig telt házak előtt játsszák, s ezzel mindmáig ez a leghosszabb ideig folyamatosan műsoron tartott darab.
Végezetül hadd idézzük Nemes Nagy Ágnest, aki így búcsúzott tőle: "Köszönjük, öreg hölgy, a jó szórakozást."
Úgy gondolom nem tévedek, ha azt mondom Agatha Christie nevét mindenki ismeri. Nagy valószínűséggel nem is egy könyvet olvasott tőle. De hát miért? Mit tudott ez az asszony, ami ennyire leköt minden olvasót kortól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül?
A világirodalmi lexikonban a következő áll a neve után: "Angol írónő. Regényeinek cselekménye a műfaj sémáinak megfelelően általában egyetlen megoldhatatlannak tűnő gyilkosság körül bonyolódik. Regényei és bűnügyi színdarabjai nem képviselnek irodalmi értéket, de merész ötletei, szellemes megoldásai miatt igen népszerűek." Ez is egy vélemény. bűnügyi regény utolérhetetlen nagyasszonya..." Agatha Christie, a klasszikus. Ez egy másik.
Azt hiszem a titkot sokoldalúságában kell keresni. Jó neveltetésének köszönhetően tanult, tájékozott ember volt, sokat utazott, így volt honnan ihletet merítenie. Igazából fantáziája különböztette meg mindenki mástól . Olyan ötletei voltak, amelyek másnak egy életen át sem jutottak volna eszébe. Könyveinek cselekménye mindig hihetetlen bonyolult, még sincs bennük soha következetlenség.
Könyvei letehetetlenek,és annyira izgalmasak, hogy amíg az ember meg nem tudja ki a gyilkos, nem érzi magát biztonságban. Lehet, hogy nem képviselnek ezek a regények irodalmi értéket, de ha az ember valami magával ragadó, pihentető olvasmányra vágyik, ezeknél nem kell jobb. Tény, ha bárkinek három krimiszerzőt kell kapásból mondania, akkor Doyle és Chandler mellett Christie nevét fogja említeni.
Agatha Christie bűnügyi regényei:
Kiterített kártyák
Harmadik lány
Ferde ház
Az ártatlanság próbája
Holttest a könyvtárszobában
Tíz kicsi néger
Egérfogó
Egy marék rozs
A szépség háza
Miért nem kérdezték meg Evanst?
Titkos ellenfél
Gyilkosság az Orient Expresszen
Hó a sivatagban
Lord Edgware rejtélyes halála
Ellopott gyilkosság
Szunnyadó gyilkosság
Találkozás a halállal
Tragédia három felvonásban
Az elefántok nem felejtenek
Halál a felhők felett
A titokzatos négyes
És eljő a halál...
A barnaruhás férfi
Hercules munkái
No. 16
Az órák
Úticélja ismeretlen
A sors kapuja
A titokzatos Mr. Quin
A láthatatlan kéz
A Sittaford-rejtély
A fogorvos széke
A vád tanúja (film is készült belőle)
A frankfurti utas
"Balhüvelykem bizsereg..."
Végtelen éjszaka
Poirot bravúrjai
Bűbájos gyilkosok
Paddington 16,50
A titokzatos styles-i eset
Az ember, aki 16 volt
Az ABC-gyilkosság
Az Ackroyd-gyilkosság
A Bertram szálló
Gyilkosság a golfpályán
N vagy M
Cipruskoporsó
A túladagolt halál
Nyaraló gyilkosok
Öt kismalac
A láthatatlan kéz
Éjféltájt
Gyöngyöző cián
Hétvégi gyilkosság
Az áradat
A baleset
Mrs. Mcginty halott
A fülemüle villa
Gyilkosság meghirdetve
A kristálytükör meghasad
Rejtély az Antillákon
Szemfényvesztés
Nemezis
Temetni veszélyes
Gloriett a hullának
Szunnyadó gyilkosság
Farkas a bárányok közt
A hét számlap rejtélye
Detektívpáros
Kémények titka
Gyilkosság Mezopotámiában
Bagdadba jöttek
Gyilkosság a paplakban
Feketekávé
Tizenhárom rejtély
Függöny
A vörös sál
A halál agara
A Listedale-retély
Parker Pyne nyomoz
Kiterített kártyák
Néma tanú
Halál a Níluson
Gyilkosság a sikártorban
Randevú a halállal
Poirot karácsonya
Gyilkolni könnyű
A Regatta-rejtély
Az ártatlanság próbája
Agatha Christie romantikus regényei, melyeket Mary Westmacott írói álnéven adott ki:
Az óriás kenyere
Befejezetlen képmás
Ugyan mesélj, hogyan élsz?
A rózsa és a tiszafa
A lányom csak a lányom
Az élet súlya
Én a Gloriett a hullának-ot láttam TV-ben, de az annyira nem tetszett, hogy többet nem is néztem meg TV-ben. Mondjuk én általában így vagyok: amit egyszer elolvastam, és én elképzeltem, azt nem szeretem utána filmen látni, mert az biztos nem olyan, mint az én képzeletemben, és ez kiábrándító...:-)
Én egyébként 15 éves korom körül minden kezem ügyébe kerülő AC-t elolvastam, az első a Gyilkosság meghirdetve volt, azt azőta láttam is. Amióta meg egyetemista vagyok, minden vizsgaidőszak után elolvasok 1-2-t kidapcsolódásul.
Ne feledkezzünk el a hónapokon át a Satelit TV-n és a Duna TV-n folyó POIROT-sorozatról!
Nagy a veszélye minden ilyen megfilmesítésnek, hiszen az eredeti regény hangulatát semmi nem adhatja vissza.
Nekem viszont nagyon tetszett, fel is vettem videóra vagy 10 részt. Poirot a szememben örökké David Suchet marad!
Mellesleg a neten több Agatha Christie oldal is van - teljes bibliográfiával, képekkel stb.
Egy bridzs-parti alatt történt gyilkosság a fő kérdés, összesen négy gyanúsított van, a négy játékos (egy idős hölgy, egy katonatiszt, egy fiatal lány és egy orvos.) Persze mindenkinek kellő mennyiségű vaj van a füle mögött, ahogyan az kiderül a történet során. Nekem nagyon tetszett.
En olvastam egy AC eletrajzi konyvet kb 10 eve magyarul. Aztan sajnos kolcsonadtam valakinek es sose lattam tobbet. Azota is keresem mindenhol, hatha kiadjak ujra.
Jó kis téma..:-))). Nekem is a hangulata tetszik nagyon a könyveinek, kedvenceim egyike a Nyílt kártyákkal című, nem tudom, ismerős-e. Én szerettem az Öt kismalacot is, meg a Bűbájos gyilkosokat is (ebből még "loptunk" is pár mondatot egy koleszos színdarabhoz :-))).) Nálam inkább a Beresford-házaspár kalandjai nem jönnek be, de nincs igazán indokom, valahogy a hangulatuk nem olyan, mint a korábbiaké.
Cs.
mert a gonosz csak mosolygott ahelyett, hogy elnyerte volna méltó büntijét. az olvasó igazságérzetéhez szerintem hozzátartozik az igazság diadala (ld még orient expressz), és ezt ott hiányoltam.
nekem meg pont az öt kismalac az egyetlen ac, ami egyáltalán nem tetszett, óriási hiányérzetem támadt utána.
amit a magyarul megjelentek közül hiányolok, az az ordeal by innocence. se poirot, se marple, mégis óriási. (tv-ben már volt.)
Hali! Mi a címe annak az AC-ről szóló könyvnek?
A Bűbájos gyilkosok nem rossz, nem megy át földöntúli magyarázatokba, tök jó a vége, szerintem érdemes végigolvasni.
Magyar AC honlap? Szerintem csak akkor, ha az illető létrehozó elég elszánt. Szerintem nincs akkora tábor. Vagy tévedek...?
Jó az Öt kismalac is, pedig Poirot-s :-)
Hopp, akkor félreértettél :-)én nem bántódtam meg, eszem ágában sem volt :-))Csak ilyenkor szoktak jönni az olyan válaszok, hogy "joo, az már a te dolgod, hogy nem a kedvenced, de azért még.." stb,stb és ezeket akartam elkerülni, de mondom, megbántódásról szó sincs, max. kicsit hülyén fejeztem ki magam. :-)
Igen, ezt értem, és tényleg meg lehet közelíteni innen is dolgot...nekem akkor sem tartozik a kedvenceim közé. Ez persze magánvélemény, nem kell róla vitát nyitni! :-)
Brenda: az sohasem baj, ha az embernek nem a Poirot féle könyvek tetszenek, hiába is ritka az.
A gyilkosság az Orient Expressen szerintem egy kicsit félreértelmezted, mert a lényeg: a bosszú, az összeesküvés, és a gyilkosság milyensége. Ez teszi fantázissá.
Szerintem olvasd el újra, és ne azzal foglakozz ki a tettes, hanem hogy miért teszi azt, és hogy még Poirot is milyen elnéző a végén... vajh' miért?
Én nagyon szeretem A.C.-t, kedvencem a Tíz kicsi néger, az vmi fantasztikus! Kétszer is elolvastam, másodjára külön élvezet volt benne, hogy tudtam, ki a gyilkos.
Nagy csalódás volt viszont a Bűbájos gyilkosok, azt be se fejeztem, nagyon unalmasnak találtam. :-(
A Gyilkosság az Orint eypressennel pedig az volt a bajom, hogy a "gyilkos személye" kicsit fantáziátlan...Aki olvasta, vagy látta filmen, az érti, miről beszélek.
Nagyon tetszett az N vagy M. Úgy látszik, előnyben részesítem azokat, amiben nincs Poirot. Szerintem elég jool megírt mű.
Nagyon érdekesnek találtam még a Poirot karácsonyát is!
Nekem a Bertram szálló a Top citrom. Meg a Fekete kávé.
Pozitívumként a Temetni veszélyes-t említeném még.
Nem tudjátok, az önéletrajzi regényét kiadták magyarul?
Nekem is a Tíz kicsi néger jött be a legjobban, de a tökéletes gyilkosságos könyve az a Függöny, ahogyan ő azt vélekedte is róla, Poirot szavain keresztül....
Egyébként nem csak Mary Westmacott néven írt könyvet, hanem 1947 után, mivel másodszor házasodtt hivatalason Agatha Christie Mallowan néven adta ki a könyveit...
Van egy kérdésem:
- Ha valaki olvasta a Ferde házat, mit gondol, mennyire félre vezető az a könyv? (A gyilkost direkte nem árulom el, de annak aki még nem olvasta előrevetítve csak annyit, hogy amikor megtalálják a gyilkos noteszát, az első sortól hanyatt dobtam magam!:
Today, I killed my .......... :) )
De vannak még jó könyvei: pl.: Titokzatos styles-i eset, Gyilkosság a golpályán, Halál a Níluson, Miért nem szóltak Evansnak?, Cipruskoporsó stb...
alig akadt egy pár ami nem tetszett:
pl.: A titokzatos Négyes (nekem ez lenne a top citrom díjas)
