Két tündéri kisfiú anyukája vagyok. Szeretnénk bőviteni a családot egy kislánnyal. Tavaly nyáron a kormány indított egy sms.kampányt a 3. gyermek nemének a megválasztásáról. Azóta nem foglalkoznak ezzel a dologgal, ezért szeretném kézbevenni az ügyet.
Ha érdekel benneteket a téma, irjatok nekem!
A negatív véleményeket is szívesen olvasom, de a támadó hozzászólásokat légyszi fogjátok rövidre, inkább azok véleményét várom, akiknek hozzám hasonlóan az a vágya, hogy a harmadik(vagy akár többedik)baba nemét megválaszthassa!!!
Hát, lehet, hogy azért, mert igen sokat küzdök azért, hogy gyereke(i)m legyen(ek), nekem annyira mindegy, hogy fiú vagy lány lesz... Ráadásul a környezetmben a többségnek vannak tervei, de olyat még nem hallottam, hoyg valaki meg akarná választani a gyereke nemét. Lehet, hogy a társaságom és én is ufok vagyunk...
nem hiszem, hogy nekem érvelnem kellene, mivel én gondolkozom normálisan, nem te:)
de annyit mondhatok, hogy gyereket akarni, nemzeni, világra hozni nem ugyanaz, mint tervek szerint felépiteni egy házat, vagy katalógusból kiválasztani egy autót, vagy vágyaink/álmaink szerint megszervezni egy esküvőt. a gyerekkérdésben van valami misztikum, mert csak annyit tudsz, hogy gyereket akarsz, de hogy milyen lesz, szép-e vagy csúnya, kedves-e vagy kiállhatatlan, orvos vagy gyilkos, ezt nem tudhatod. mégis akarod őt. ez benne a csodálatos. hogy nem azért akarod, mert ilyen vagy olyan lesz, fiú vagy lány, hanem mert a szivedben ott a vágy, hogy őt akarod, tökmindegy, milyen lesz. van, akiről teljesen lemondtak az orvosok, mégis teherbe esik, vannak párok, akik látszólag egészségesek, mégis hiába próbálkoznak évek óta. és bár az orvostudomány rohamléptekkel fejlődik, mégis kijelenthetjük, hogy egy utód világra hozatala (ideértve a nemzést is, nemcsak a szülést) egy misztikum. nem tudni, mi kell hozzá, milyen holdak együttállása, stb. mert hogy nemcsak két ivarsejt, ez bizonyos. véleményem szerint pont ez a misztikum veszne el, vagy legalábbis jórésze, ha a szülő maga dönthetne a gyermeke bármely tulajdonságáról, vagy neméről.
szerintem ez így normális. aztán úgyis olyan nemű jön össze, amilyen, és ugyanúgy imádni fogod, mindegy, hogy lány, vagy fiú :) de azért az ember fejében van egy kép a családról, amelyet létre akar hozni - legalábbis akik előre tervezik az életüket, és nem csak megtörténnek velük a dolgok :)
En is ezt probalom fejtegetni de mindenki felreviszi a velemenyemet es mar mar valami idiotanak tekint es probalja megmagyarazni ,hogy emberek nem a nemuk miatt akarnak gyereket. Mintha en barmikor barhol mondtam volna ilyent egyaltalan. En igeneis szeretnek fiut is es lanyt is es biztos lenne bennem egy kis szomorusag ha csak egyik nemu lehetne mert kicsit azert mas elmeny egy lanyos apukanak lenni mint fius apukanak a fiuk az anyucihoz ragaszkodnak jobban a lanyok meg altalaban forditva (persze csak statisztikailag)-))
nekem is két fiam van, a nagyobbik 16 hónapos, a kisebbik ma 4 hetes. szeretnénk majd még egy tesót, és igazából tökmindegy, hogy fiú lesz, vagy lány - bár ha lány lesz, könnyebben adunk neki nevet :)
ugyanakkor, szívem mélyén azért örülnék neki, ha a harmadik kislány lenne. megmondom azt is, hogy miért. első körben, mikor az ember szülő, tökmindegy, hogy a gyerekek lányok vagy fiúk. (bár a lányom esküvője nyilván óhatatlanul "különlegesebb" élmény lenne, mint a fiaimé, lehet, hogy csúnya dolog, de ruhát válogatni meg együtt izgulni egy anya esélyesebb, mint egy anyós - legalábbis tapasztalataim szerint). viszont: mikor nagymama lesz belőletek, sokkal valószínűbb, hogy a lányod terhességét-szülését végigizgulhatod minden szépségével és fájdalmával, mint a menyedét, hacsak nem leszel szuperanyós és ez rögtön az elején ki is derül rólad, mert akkor persze esélyes ez is, de szintén a tapasztalatok azt mondatják, hogy igencsak kevés a szuperanyós. én tuti olyan nem leszek, mint az enyém, de mit tudhatom, hogy milyen leszek, az még baromi messze van :)
szóval alapesetben tökmindegy, persze, hogy milyen nemű a gyerkőc, csak egészséges legyen, de igenis teljesen más érzés egy lány anyukájának lenni, mint egy fiúénak. (vagy hülye vagyok :D)
Ez mind szep es jo es el is hiszem de ettol fuggetlenul en a magayr kulturviszonyok kozott egyaltalan nem latnam ezt kockazatosnak,hiszen valoszinu statisztikailag kb ugyannnyian akarnak mondjuk szandekosan lanyt mint fiut es itt nem 50-50 %-ra gondolok,hanem hogy statisztikailag az eloszlas valoszinuleg ugyanaz lenne mint a termeszetes nagyjabol es nem tolodna el hiszen nem vagyunk Indiaban vagy Kinaban ahol a nem igenis borzasztoan fontos es Kinaban peldaul ez mar valogatas ide vagy oda amugy is problema mert nincs eleg no a sok ferfire,na de egy europai kulturkorben ilyen kulturalis korlatok nincsenek es en igenis ha a 3. gyereket is vallalom szeretnem ha nem lenne egynemu a masik kettovel. Ugyanazert nem mert miert igen?
nna. nem tudtam ilyen jól megfogalmazni, de ez a betegségek miatti "válogatás" is eszembe jutott. szóval semmiképpen nem azért, mert a leendő szülőnek ez a szive vágya. bahh. jól néznénk ki.
Én is elárulok egy titkot:) Mesterséges megtermékenyítésnél az kap vissza több embriót, akinek lesz/marad egynél több:) Magyarországon nem válogatják le a spermákat, amelyek, mint az köztudott, meghatározzák, hogy milyen nemű legyen a születendő gyermek. Ahogy tasha is írta, nyilván egy gyakorlott szemű és kezű biológus is a sperma formáját, mozgékonyságát, stb. nézi, és icsi-nél azt választja ki, hogy minél jobb "minőségű anyaggal" tudjon dolgozni. Itthon egy klinikán végzik el igen indokolt, tehát öröklődő, komoly betegségek esetén, hogy a már osztódott sejtből kivesznek egy sejtet, és annak megvizsgálják a genetikai állományát, és úgy ültetnek vissza embriót, bizonyos betegségek kizárása miatt, mondjuk, csak nőnemű embriókat.
És ismerek több ivf-s, icsi-s ikerpárt, igen sok köztük az egyenemű is:)
elárulok egy titkot: az orvos az alapján dönt redukció esetén, hogy melyik embrió(k)nak van a legnagyobb esélye az életben maradásra, hosszú terhességre, egészséges életre. úgy is mondhatnám, a legkisebb, legfejletlenebb embriót "áldozzák fel", nem a fiút vagy a lányt. 2: ha jól tudom, ma még legalábbis szigorúan tilos a spermákat válogatni.
ezt nem jol tudod. A nem meghatározása bonyolultabb ennél, bár nyilvan egy biológus azért szemre is tippelhet egész jól (gyorsabb, kisebb spermium a fiú, a lassabb a lány) de ez is csak az ICSI-s IVF-nél muködik, a petricsészésben nem. Az meg, hogy max!! 12 hetesen tudják a baba nemét, számomra elképzelhetetlen.
Arrol nem is beszelve hogy mar a spermak egyszeru valogatasavla is siman befolyasolhatjak mikor megtermekenyitik es a nem mar akkor eldol,pont ez az egesznek a lenyege csak sima valogatas-))
Én meg javasolnék egy érthetőbb és kevésbé körülményes topikcímet esetleg. ;) Mondjuk: A harmadik gyerek nemének megválasztása. ?
Egyébként röviden az a véleményem, hogy nem tartom jó ötletnek.
Elarulok egy titkot: Akik mesterseges megtermekenyitessel vallalhatnak csak gyereket azok eleve tobb magzatot kapnak a pocijukba es ha valami miatt tul sok lenne akkor maris van eselyik arra, hogy kvazi dontsenek arrol melyiket tartsak meg es ha a doki jo fej akkor egy fiu egy lany lesz mint ez a legtobb altalam ismert mesterseges lombik ikreknel igy is van es nyilvan senki nem valogatott szinek szerint es nem is akart,de eleg kezenfekvo ha mar van 3 es abbol csak 2 tud kihordani az anya valamilyen oknal fogva akkor ha teheti egy fiu es egy lany mellett dont.
szerintem lehet valakinek annyira fontos, hogy eljusson idáig. Persze, csak idáig. nem tökéletes gyereket akar gyártani, hanem csak azt meghatározni, hogy milyen nemű legyen. Annyira ezt még nem tartom elrugaszkodott dolognak. Lehet, hogy valakinek az minden vágya, hogy legyen egy fia, vagy legyen egy lánya.
miért, milyen érzés az? szerintem ugyanolyan, mintha egyneműek a gyerekeid. nem mindegy?! szerintem édesmindegy. a fiúk is ugyanannyi boldogságot és aggodalmat okoznak, mint a lányok. különbség csak a külsőségekben van. ez tényleg ennyire fontos? innen már csak egy lépés, hogy hadd válasszuk meg, milyen szinű (elnézést, nincs hosszú i-m) szeme legyen, a haja göndör legyen-é vagy egyenes, legyenek-e az arcán szeplők vagy sem. engem ez erősen emlékeztet valamire.
Ha én is már ott tartanék, hogy van két gyerkőcöm, és szeretnék egy harmadikat, élnék azzal a lehetőséggel, hogy orvosilag meghatározható legyen a baba neme. Hangsúlyozom, orvosilag, és nem ilyen-olyan kuruzslással, vagy számolgatással, találgatással. Az ember szereti a gyermekét, akár fiú, akár lány, beteg vagy egészséges. (És biztos vagyok benne, hogy Annánál is így van! :) ) De ha van rá lehetőség, akkor miért vennénk el az anyáktól azt az érzést, hogy meg tudják, milyen az, ha mindkét nemű gyermekük van?
