"A "Másfélmillióban" a Cserepeskő előtti beszélgetős epizódnál volt egy megjegyzés, ami szöget ütött a fejembe, valami olyasmi hogy "...rendezettebb volt a barlang amíg a bélyegző nem volt itt..." Hát ez meg mikor lehetett? Az összes általam ismert kéktúrás füzetben bélyegzőhelyként szerepel a Cserepeskői-barlang. Egyedül az 1958-as térképen ábrázolják úgy az útvonalat mintha tényleg nem érintené a barlangszállást..."
A filmben (1979) a Cserepes-kőnél megszólaló "veterán" turisták már enyhén szólva sem a fiatalabb korosztályt képviselték, szóval elképzelhető, hogy az 50-es évekre gondoltak.
"Ezzel a térképpel annyi a gond hogy kissé elnagyolt, az erdőben tájékozódásra, "finomabb manőverek végrehajtására" szerintem tökéletesen alkalmatlan volt, így megállapítani pár száz méter kitérőt némileg bizonytalan dolog."
Ezek a fajta turistatérképek - főleg katonai nyomásra - általában csak vetület és valódi méretarány (!) nélkül készülhettek. Közepes méretarányú szögtartó vetületű térképen amúgy sem lehet valami pontosan mérni (nagyon kevés vagy egyáltalán nincs hossztartó vonal). A térképeket ráadásul még el kellett torzítani és a rájuk írt méretarány is csak névleges (körülbeli) volt, melynek nem sok köze volt a valósághoz.
"Másik szignifikáns eltérés a Dédesi várhegy érintése, ez az ösvény a '70-es évek elejéig volt érvényben, a '75-ös térképen már a módosítás látható, ennek ellenére a Rockenbauer-csapat is meglátogatta a hegyet, biztosan van miért, sajnos még nem voltam fent."
Igen, van miért! Menj fel :-))
"A kék rom jelzés meredekségét ugyan nem ismerem, (asszem ennek veszélyessége volt a leterelés indoka) de a mai Torma-völgy felé vezető útvonalnál lehet hogy jobb választás lenne a Dédesvár felé visszavezetni a kéktúrát, a tervekben benne is van szerencsére."
Régen is arra ment a Kék sáv jelzés, akkor nem volt meredek? Úgy emlékszem, itt már a Rockenbauer-film idején is védett madarak fészkeltek (de a 2000-es Peták-féle Szent István vándorláson már biztosan) és ez talán még ma is így van. Emiatt szokták korlátozni a hegy látogatását. Mivel a Dédesvár és a Kisvár igazi, sziklás sasbércek, valószíűleg ragadozó madarak fészkelhetnek ott.
"A harmadik komolyabb eltérés már az Upponyi-hegységben található (ezt nevezik Ó-Bükknek ugye garass?)"
Az Ó-bükk elnevezést leginkább a Bükk vidékének észanyugati előterére szokták alkalmazni:
- Geológia (Földtan): a nagyjából Rudabánya - Darnó-hegy között húzódó ún. Darnó-vonalat és ennek töréslépcsői mentén vonják meg a Bükk-vidék éa a Heves-Borsodi-dombság (Ó-Bükk) határát;
- Geomorfológia (Felszínalaktan): az említett töréslépcső Ózd környékétől délnyugat felé vezet át a Sajó vízgyűjtőjéből a Tarna völgye felé. A Bán-patak és vízvidéke egyértelműen a Bükk-vidékhez tartozik;
- Természetföldrajzi tájbeosztások: a Magyarországon érvényben lévő mindkét természetföldrajzi tájbeosztás az Upponyi-hegységet a Tardonai-dombsággal együtt a Bükk-vidékhez sorolja. Az Ó-Bükköt különböző nevekkel illetik, de majdnem mindegyiknél Ózd és / vagy Pétervására a viszonyátási pont: Heves-Borsodi-dombság, Ózd-Pétervásárai-dombság, Őzd-Egercsehi-medence, Heves-Borsodi-Erdőhát, Pétervásárai-dombság, Vajdavárvidék stb.
Kéktúramég nem, de Kék sávjelzés már vezetett erre. Úgy tűnik a Bélapátfalva - Kocsmáros-rét - Tar-kő - Három-kő vonaltól északra TILOS terület volt. A Kék sávjelzés ezen a térképen kihagyta az Őserdőt és csak a Három-kő - Kis-Kőhát után fordult északra, a Nagy-mező felé. Felhívom még a figyelmet a Mónosbéli (Bélháromkúti) apátságtól egyenesen a Bél-kő északnyugati falának "nekimenő" Sárga sávjelzésre!
Az akkori Kék sávjelzés Bánkút felől a Dédesváron át érte el Mályinkát.
Egyébként ezeknek az ún "Angyalos" turistatérképeknek a grafikai összhatását a mai napig sem sikerült igazán meghaladni (színvilág, domborzatárnyékolás és szintvonalrajz, síkrajzi jelkulcs).
A Bél-kőn kívül viszont már valóban igaz a Bükkre az hogy magyarországi viszonylatban magashegység, és ennek következtében az útvonalváltozások száma és nagysága minimális. ( nem szántják be, nem kerítik be villanypásztorral az útvonalat, fixek az ösvények, a kilátópontok, a látnivalók stb, erre gondolok)
Kettő nagyobbat találtam, plusz egyet az Upponyi-hegységben, és mindegyik igen régi.
A "Másfélmillióban" a Cserepeskő előtti beszélgetős epizódnál volt egy megjegyzés, ami szöget ütött a fejembe, valami olyasmi hogy "...rendezettebb volt a barlang amíg a bélyegző nem volt itt..." Hát ez meg mikor lehetett? Az összes általam ismert kéktúrás füzetben bélyegzőhelyként szerepel a Cserepeskői-barlang. Egyedül az 1958-as térképen ábrázolják úgy az útvonalat mintha tényleg nem érintené a barlangszállást, sőt ezen a térképen az Őserdőt is kihagyva halad a Tar-kő felé a kéktúra. (Az Őserdőt egyébként mindig is útba ejtette a kék, az utóbbi évek kivételével, reméljük újra útba fogja.)
a Kocsmáros-rétnél úgy néz ki hogy hiányzik egy pici kitérő a Cserepes-kő felé, aztán pedig a kunkor az Őserdő irányába
Ezzel a térképpel annyi a gond hogy kissé elnagyolt, az erdőben tájékozódásra, "finomabb manőverek végrehajtására" szerintem tökéletesen alkalmatlan volt, így megállapítani pár száz méter kitérőt némileg bizonytalan dolog.
Másik szignifikáns eltérés a Dédesi várhegy érintése, ez az ösvény a '70-es évek elejéig volt érvényben, a '75-ös térképen már a módosítás látható, ennek ellenére a Rockenbauer-csapat is meglátogatta a hegyet, biztosan van miért, sajnos még nem voltam fent. A kék rom jelzés meredekségét ugyan nem ismerem, (asszem ennek veszélyessége volt a leterelés indoka) de a mai Torma-völgy felé vezető útvonalnál lehet hogy jobb választás lenne a Dédesvár felé visszavezetni a kéktúrát, a tervekben benne is van szerencsére.
1. 1958-ban még Dédesvár felé halad az ösvény, ez a '60-as évek füzeteiben is így van még ábrázolva
2. '70-es évek végén már a jelenleg is aktuális útvonal van érvényben a Torma-völgyben.
A harmadik komolyabb eltérés már az Upponyi-hegységben található (ezt nevezik Ó-Bükknek ugye garass?) Érdekes a Lázbérci-víztározó nélküli útvonal a Bán-patak völgyében, majd Uppony után a mostanában szintén tervezett Háromkő-bérc-Köbölic-tető vargabetűt teszi meg az akkori kék Putnok felé haladva.
A Dédestapolcsánytól Putnokig tartó szakasz egészen másként nézett ki mint ma, többnyire a kis aszfaltúton haladt a túra, majd Uppony után is tett egy nagyobb kitérőt, gondolom a szép útvonal és a szép kilátások miatt.
Tegnap a Zselicben kirándultam, és elvetődtem DDK pecséthely Felsőkövesdre. A dobozban már csak 4-5 összecsavarodott nyalóka van, melyekről már gyakorlatilag "leszáradt" a festék, olvashatatlanok. Pótolni kellene őket!
Nagymáténál meglepetten tapasztaltam, hogy szintén van egy pecséthely, jó minőségű nyalókákkal. Ez egy korábbi útvonalváltozat, vagy egy másik túramozgalom igazolóhelye?
A magasabb hegyvidékeken jellemzően nagyon keveset változott a kéktúra az elmúlt 60 évben...
Ezzel a mondattal akartam kezdeni ezt a kis írást, általában véve meg is állná a helyét ez a kijelentés, de a hányatott sorsú Bél-kő miatt a Bükkben, legalább is annak a nyugati szélén ez a mondat érvényét veszti. Ez idáig azt hittem hogy két változat létezett, volt egy régebbi útvonal amely felvezetett a hegy csúcsára, és van a ma érvényben lévő kéktúra, de ez korántsem így van, a Bél-kő környékén legalább 6 féle nyomvonalvezetést találtam, és lehet hogy van amit ki is hagytam (nem ismerek).
Az első volt a legegyszerűbb. Az 1958-as térkép tanúsága szerint a Telekessy-üdülőtől szinte egyenesen, gondolom tökön-babon át vezetett fel a kék a Bél-kő hegy gerincére. Ekkor még a bányaművelés csak a hegy oldalát pusztította, így a csúcs, a hegy legfelső részei még teljesen érintetlenek voltak.
A leírások szerint valószínűleg itt ment le az 1938-as Vándorlás is a hegyről: "...Lefelé menet még egy pillantást vetünk a mögénk került szépséges Kövek felé s a meredek ösvényen mihamar lenn termünk a hegység tövén..."
1. 1958. a Telekessytől irány a csúcs!
2.-3. 1960-as évek: a bányát keletről kerülte ki a kék, de még mindig útba ejtette magát a hegyet
Az 1961-es és '65-ös füzetek tanúsága szerint a hegytetőről való leterelést követően a kéktúra félig-meddig még mindig megmászta a Bél-kőt, kelet felől kerülte meg a csúcsot, és a Bél-kő nyaki turista csomópontban tért vissza az eredeti nyomvonalra.
1975-ből ismét egy térkép: érdekes módon az ösvény átkerült a hegy Bélapátfalva felé eső oldalára, majd egy éles fordulattal ismét megcélozta a Bél-kő nyaki csomópontot. A korábbi nyomvonal piros és zöld jelzést kapott.
1982-ből füzet és térkép is van, a túra közelít a mai állapotokhoz, már lemegy Bélapátfalvára, de a Gyári-tó után nem a Katonasírok felé veszi az irányt hanem egy meredek emelkedővel a hegy északi oldalán ismét csak a már sokszor említett Bél-kő nyakat célozza meg.
1. 1975
2.-3. 1982 az igazolófüzetben és a térkép szerint.
Ezzel elmondhatjuk hogy a kéktúra története során már mind a négy égtáj felől megmászta a Bél-kő hegyet, legalább is félig-meddig.(keletről és nyugatról derékban kerülte) A térkép és a füzet közt a Gyári-tónál minimális különbség van, pedig mind a kettő 1982-es.
A mai útvonalat pedig mindenki ismeri, ez az eddigi leghosszabb a Telekessy- menedékháztól a Bükk-fennsík felé, de nem biztos hogy a legszebb. Múltkori túránk során beszélgettünk is róla hogy a Bél-kőt akár ismét be lehene venni az útvonalba, akár még egy bélyegzőt is kaphatna, fent a csúcson, a kilátónál található tájékoztató tábláknál. Persze ez csak egy kósza ötlet, egy biztos: ha valaki a Bükkben kéktúrázik akkor ha teheti a Bél-kőre menjen fel, megéri.
1. a mai útvonal
2.-3. akár tökéletes bélyegzőhely is lehetne a Bél-kő csúcsa, autóval ide már nem lehet feljönni, a kilátás pedig a legszebbek egyike a Bükkben. Talán a Bálvány vetekszik vele
Ugyan már, itt még látni az ösvényt... Tavasszal a Vértesben volt olyan szakasz a piros sávon (Pusztavám, Ipartelep közelében), ahol nem volt ösvény, csak láttad, hogy merrefelé vannak a jelzések a fán. Közben meg szakadt az eső is...
Füzéren megcsinálták a faluból a vár parkolójáig az utat, teljesen új minden. A büfé hétköznap is üzemel, a napelemes új vécét most fogják beizzítani. Fent a várban is lesz büfé, hogy ha felmászol, és elfáradsz, legyen mit fogyasztani :)
Kicsit körülnéztünk most (3 napot) a Zemplénben, eléggé dinamikusan fejlődnek ott a dolgok, nagyon nekihasaltak a turizmusból való megélésnek.
Május végén jártam be éppen ezt a szakaszt, írtam is róla itt.
Kérdéseidre a válasz: Sümegtől Tátikáig lényegében erdei aszfaltút, majd murva, semmi gond a járhatósággal, ellentétben a Tátika vár környékével, na ott feladja a leckét a dzsindzsa. Mindenképpen hosszú nadrág ajánlott, még ilyen melegben is!
Ez kb 1 km, ezen kívül még Hidegkút-puszta után van egy kis növényzet, egészen a sztupához vezető széles útig, majd jóval később már Hévíz közelében az Egregyi kis templom előtt volt egy erdőirtás, jelzéseket ugyan meghagyták, de az erdősávig van gaz rendesen.
Ezen a három helyen kívül Sümegtől Keszthelyig nincsen gond, (ez összesen talán 2-3 km) jelzettség és az út is O.K.
A jelzettség az egész szakaszon kiváló, még a Tátika vár körül is, egyetlen neuralgikus pont a Hidegkút utáni letérés az aszfaltról, ott konkrétan szinte még ösvény sincsen, de azért egy kis odafigyeléssel el lehet menni.
Tátika vár, meg a sztupa adja magát, meg kell nézni, nem nagy kitérő, de ha meleg lesz akkor Rezit meggondolnám, az több kilométer plusz.
Itt a Hidegkút utáni részről tettem fel egy fotót, talán segítségnek jó lehet. A szántó szélén megy az ösvény, jelzések később lesznek a fákon. Térképet erősen nézni, vagy GPS.
Megkaptam a Balatoni kéktúra teljesítéséért a kitűzőt , csalódást okozott , tűzzománc helyett ezt kaptam , ez van.
Persze nem a kitűzőért csináltam de jobban örültem volna olyannak mint amit az OKT veszprém megyei szakaszának teljesítésért kaptam , az sokkal szebb....
Zalaszántó-Keszthely szakasz jól járható, Gyöngyösi csárdánál lévő főút volt az egyetlen negatívum, elektronikus térképen jelöltek ellenére sem érdemes levágni a műutat. Rezi várhoz tettünk mi kiterőt, szépen rendbetették. Majd a TTT pecsétfórumot is frissítem.
Már csak azért is, mert szép egyedi bélyegzőt lehet ott beszerezni. Épül-szépül a környéke.
A Keszthely-Sümeg távon jó sok az aszfalt, a jelzettség viszont nem mindenhol tökéletes. Van dzsindzsás rész is, elsősorban a Tátika és Hidegkútpuszta környékén, tán Hobobobo írt róla nem oly régen.
Jó sok folyadékot célszerű vinni erre a szakaszra, mert ha nagy meleg van, akkor a sok falu ellenére Keszthely és Zalaszántó között is szükség lehet rá a hosszabb, árnyék nélküli szakaszok miatt (pl. Gyöngyösi csárda előtt). Zalaszántó után Sarvalyig jórészt erdőben megy az út, de minimális a vízvételi hely, onnan megint kitettebb az út, különösen Sümegi Bazaltbányák vá. környékén.
Jövő héten tervezzük bejárni a Sümeg - Keszthely szakaszt, van valami aktuális infótok az útvonalról (jelzettség, mekkora dzsindzsa van)? Valamint esetleg látnivalók az útvonal során (Rezi vár és Tátika vár alap)? Még pár napon maradunk is utána Keszthelyen, remélem az időjárás kedvezni fog.
Megújult az Országos Kéktúra útvonal kelet-bakonyi szakasza
Tizenhat erdei pihenőhelyet létesítettek és tájékoztatótáblákat helyeztek el a Kéktúra útvonal kelet-bakonyi szakaszán egy 83 millió forintos beruházás keretében.
Tengerdi Győző, a Verga Veszprémi Erdőgazdasági Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek szerdán elmondta: hazánk leghosszabb és legrégebbi túraútvonalának, a Kéktúrának kelet-bakonyi területén egy nyolcvan kilométer hosszú útszakasz mentén történt a beruházás, a Zirc környéki erdőségben. Tizenhat új erdei pihenőhely, több mint egy tucat esőbeálló és negyven most felállított, piknikezésre alkalmas erdei bútor várja a pihenni vágyókat.
Megújult a térség egyik legkedveltebb kirándulóhelye, a Vadalmás-forrás környezete, és megépült a Gaja-patakon átívelő fahíd is – tette hozzá a vezérigazgató. A beruházásnak köszönhetően számtalan útbaigazító tábla segíti a tájékozódásban az erdőgazdaság huszonkét kilométeres kerékpárútján közlekedőket – fogalmazott Tengerdi Győző.
A vezérigazgató kiemelte: a beruházás teljes összegéből nyolcmillió forint jutott a már meglévő létesítmények felújítására, köztük öt forrás környezetének szépítésére és további öt helyszínen az erdei pihenőhelyek elhasználódott elemeinek festésére, cseréjére. Hozzátette, a Verga Zrt. a magyar kormány Bejárható Magyarország programjához kapcsolódóan a Közép Dunántúli Operatív Program keretében konzorciumi együttműködésben valósította meg a fejlesztést, amelynek célja az ország természeti adottságainak bemutatása.
A múltkor valaki keresgette a részteljesítéseket a Kéken, és HEV kolléga írta is a Vas megyei koordinátákat.
Nem tudom a Zala megyei részről akkor szó volt-e, de most kaptam egy értesítést:
"A Rockembauer Pál DDK-túrához van kitűzőnk, melyet úgy tud megszerezni, ha a túrát teljesítette, az igazolóhelyeken a bélyegzést elvégezte az igazoló füzetbe, majd azt beküldte részünkre (Zala Megyei Természetbarát Szövetség 8901, Pf. 206.). Igazolófüzetet is nálunk lehet igényelni.
A beérkezett igazolófüzetet (füzeteket) leellenőrizzük, majd a kitűzővel együtt visszaküldjük a megadott címre.
a Kocsmáros-rétnél úgy néz ki hogy hiányzik egy pici kitérő a Cserepes-kő felé, aztán pedig a kunkor az Őserdő irányába
A Dédestapolcsánytól Putnokig tartó szakasz egészen másként nézett ki mint ma, többnyire a kis aszfaltúton haladt a túra, majd Uppony után is tett egy nagyobb kitérőt, gondolom a szép útvonal és a szép kilátások miatt. 
