No végre valami, amiben sznobabb (jól fokozom?) vagyok nálad - nekem a Lipóti nem egyszerűen nem elég jó, hanem be se teszem a lábam a boltjaikba. :D
Normális kenyérért nem sok a 1000 Ft/kg ár, a baj inkább az, hogy a jó kispékeknél gyakran már délben sincs semmi, és nem szeretek a hajnali 9 órai kelés után egyből kenyérért rohangálni...
Ez így van, de azért a magyar lisztek is ezer sebből véreznek. Ott nem úgy van, mint a bornál, hogy kínkeserves kutatómunkával lehet találni ihatót. A magyar gabonatermesztés ráállt a nagyüzemi termesztésre. Minél nagyobb terméshozamú, nagyon sikéres fajtákat termesztenek, mert szaladnak a pénzük és az analítika után. És ott nincs ám “kézművesség”!
A magas sikértartalom miatt pl. nem lehet jó croissant-t kapni. Az összes péksütemény felfújódott, kemény szerkezetű lesz a magyar liszttől. Kenyérnek jó lenne egyedül, de a kb. egy napi munkát meg a pékek sajnálják...
Régebben Gianninál volt jó kovászolt kenyér, de valamiért már nem árusítják (szerintem a pékjük nem bírja kapacitással). Alta more volt a neve, ha jól emlékszem, és 80 dekás volt 880,- forintért. Olcsó volt!
A Király utca elején (8. v 10.) van egy olasz pékség, most ők sütnek jó kenyeret. Nekem a Lipóti sem elég jó...
Olasz lisztet a Lumen zöldségesnél kapni, kb. egy ezresért kilóját. Abból a palacsinta tésztát nem esőtánccal kell kiimádkozni (hogy ne legyen csomós), hanem csak össze kell keverni. Ennyit jelent az, hogy jó a liszt...
Biztos van különbség, de a fő különbség az, hogy az ipari kenyereket telerakják segéd- és helyettesítő anyagokkal, és nem azért, mert annyira szar lenne a búza, hogy lisztből, vízből, sóból és kovászból/élesztőből lehetetlen lenne kenyeret készíteni.
Ezt magad is kipróbálhatod, ha a neten eléd kerülő első receptből készítesz egy kenyeret a sütődben, mert az a legolcsóbb bolti lisztből is messze jobb lesz első kísérletre, mint a boltokban kapható kenyerek 99,9999999999999999 százaléka.
Az is szempont lehet,az akkori búzák,meg a most nagyüzemi,agyonterhelt,műtrágyával kizsarolt földeken termelt búza....hát,lehet hogy van külömbség.
Nem tudom a stori mennyire igaz,de jól érzékelteti mennyire nem mindegy(és ez búzára,szőlőre,stb.mindenre érvényes)mi hol terem.
Filipposz király, Nagy Sándor apja feleségül vett egy 12 éves lányt, Kleopátrát, Egyiptom hercegnőjét. A lány egyáltalán nem hasonlított a méregdrága ruhában és sminkben járó Elizabeth Taylorra. Lapos mellű, soványka teremtés volt. Miért vette mégis feleségül a király? Azért, mert Egyiptomban volt a legjobb a gabona. Mindenki tudta ezt, márpedig a makedón hadsereg éppen az egész világot készült meghódítani. Szükség volt a legjobb minőségű élelmiszerre a katonáknak, hogy 20 órás menet után tudjanak 6 órát küzdeni és győzni. Ha kimerült talajon termesztett gabonával táplálkoztak volna, akkor 20 perc után már azt kiabálták volna: Édesanyám, vigyél haza. Filipposz tudta, hogy Egyiptom az a hely, ahonnan a legjobb gabonát lehet szerezni. Az áradások ellátták a talajt kitűnő ásványokkal. Minden, művészetekben és technológiákban fejlett
Manapság ezeket az aldis meg lidlis kenyereket másnap vagy harmadnap csak pirítósnak lehet maximum fogyasztani.
Lusta vagyok visszaolvasni de valamelyiktek említette a friss tehéntejet :)
Élményem: Nagykanizsa mellett pár kilométerre élnek a rokonaim és gyerekkoromban sokat ittam ott a frissen fejt meleg tejet.
Gyermekeimmel egyszer rokonlátogatáskor éppen fejés volt és eléjük tették bögrében kedvességből, hogy igyanak. Majdnem kihányták :( ez nem tej kiabálták sértetten :) Na ennyit a mai tejnek nevezett valamikről.
Azt nem állíto(tta)m, hogy olyan, mint frissen, de (nekem) egy jó kenyér fogyasztható 7 naposan is. Elsősorban azért, mert lehetőség szerint semmiféle élelmiszert nem dobok ki, leszámítva, ha romlott.
Sajnos a párom a Lidliből szokott hozni olyan kenyérnek látszó tárgyakat, amiket nem lehet nem kidobni 2 nap után, ezek érkezésekor (amikor meglátom őket) viszont többnyire rögtön feszültség keletkezik köztünk... öreg vagyok már ahhoz, hogy disznónak se való szart egyek...
Éppeszű ember nem vonja kétségbe, hogy a frissen sült kenyér finomabb mint az egy hetes :)
De ezzel együtt akkoriban még ehető volt az egy hetes kenyér.
Én manapság is szoktam magunknak sütni kenyeret és bár nem a régi idők hatalmas és vastag héjjú kemencés kenyeret, hanem inkább 100% rozsból készülő három napos receptű kenyereket csinálok. Azok egy hetesen is simán jók. Egyébként más íze van egy friss rozskenyérnek mint 3-4 nap után.
A családi elbeszélések alapján azért nem volt olyan jó a kenyér 5 naposan. És mindenki a friss, fehér kenyeret szerette, ami ritkábban volt, mint mostanság.
Én a Panifico-ban veszem, ha éppen van még du. 3 után. Néha megmarad harmadnapra, de nem olyan, mint frissen.
Az Aranycipóban baguette-eket veszek, vagy Pajeszt (tudom nem így írják és le is tudnám írni, de nem érdemlik meg) mondjuk a Sparban. Ezek viszont drágábbak, mint a Panifico kenyere és legfeljebb aznap fogyaszthatóak (az is igaz, hogy a baguette-et azért nem szokás 24 órán túl szikkasztani).
Egyébként folytathatnám a sort a füstölt árukkal, amelyek minősége annyira állandó, mint a középhőmérséklet Magyarországon.
+1: Mai hírlevél: Malatinszky borok a Borhálóban. Azért nem adja olcsón: 1,5L 5300Ft. Nem tudom, nem jött be a kínai piac?
A kenyérrel azért nem így van, egy igazán jó kenyér 5-7 naposan is jó ízű, sőt, még csak nem is száraz.
A Ludwig (Jókenyér) elég messze elrugaszkodott a hagyományos kovászos kenyértől az ipari felé, de még az ő - megfizethető - burgonyás kenyerük is simán élvezhető 1 hét után is, a top kézműves pékek kovászos cuccairól nem is beszélve.
A baj az, hogy a mainstream boltláncokban jellemzően nem kapható egyetlen kenyérnek nevezhető kenyér sem, így aztán a jónépnek már fogalma sincs, mi az a kenyér.
Ezért szokták azt mondani, hogy a Föld lakosságának az élelmezése disztibúciós probléma.
Ennek a BIB-nek utánanézek, mert ha lehet tisztán és kézi eszközzel tölteni ilyenbe akkor az lényegesen jobb megoldás lenne a vidéki kispincéknek mint a pet palack vagy a műanyag demizson.
És nem is akar mindenki dolgozni. De nem is kell! Ha mindenki a földeken dolgozna, nem alakult volna ki a város, a kultúra, a művészetek (a kívánt rész kiemelendő, behelyettesítendő), stb.
Az időt nem lehet megállítani, visszaforgatni. Sorsszerű volt, hogy a minőséget előállító céhes rendszert felváltotta a mennyiséget preferáló gyári termelés. A mai ember számára ez - pontosabban az ebben a környezetben történő boldogulás - a sorsfeladat, ez jelenti a fejlődési lehetőséget. Kb. 100 év múlva a Mesterséges Intelligencia úgyis eltörli a homo sapiens-t a Földről, mint a legkevésbé hatákony részét a rendszernek...
A szakemberek szerint lenne elegendő föld, csak kevesebbet kellene pazarolni és jobban kellene elosztani a termést.
Ja, van spájz :) csak az nem az. Megváltoztak a fogyasztói szokások, nincsen mese. Manapság már pánikba esik mindenki ha nincsen 7/24 nyitvatartó gigamarket 5 perc gyaloglás távolságban.
A BIB kiszerelést könnyű kisipari módon használni?
Azért nehéz műfaj ez. Azt se felejtsük el, hogy valójában nincs elegendő föld, hogy mindenkinek megélhetésre elegendő jusson.
Nagyon jók ezek az emlékek, csak csalókák. Igazából a fene akart 5-7 napos kenyeret enni, mert az már nem volt jó ízű. Viszont csak heti 1x fért bele a teendőkbe ennek elkészítése.
Egyébként most is kaphatóak rendes minőségű kenyerek és olcsóbbak olykor, mint a hiper/szupermarketekben előforduló társaik.
A spájz vagy a kamra sem tűnt el. Csak hőmérséklete nem állandó vagy éppen állandóan meleg. Inkább azt mondanám, hogy kisebb a hely ahol él az ember és ezért a felhalmozásra is kevesebb helye van.
Mintha volt már korábban: BZoli által emlegetett módnak a BIB csomagolás a mai megfelelője. Ami szerintem rendben van és jobb, mint a 2literes pille palackban hurcolás (mindig pimpós bor lett a vége 1,5-2 hét után).
"Évszázadokon, sőt évezredeken át örömmel és boldogan ették az emberek azt a kenyeret amit maguknak megsütöttek",de azok nem műkaják voltak.
Gyerekként nagybátyáméknál (alföld,60-as évek) nyaraltam.Az a tipikus önellátó család(föld,ló,tehén,baromfi)mindent megtermeltek,jóformán boltba csak sóért,gyufáért mentek.
Kenyeret 1 hétre sütöttek(4db gyönyörű nagy kerek fehérkenyér),azóta is keresem azt az ízt.
A lényeg,a nénne minden reggel ezt a kenyeret,frissen fejt tehéntejjel(hasas porcelán bögrében,Árvácska filmben láttam utoljára ilyet) rakta elém és nem lehetett megunni,a 7. nap is finom volt.
A borban akarja megtalálni mindenki azt a friss gyümölcsöt, amit kézbe is vehetne és ehetne :)
Ez pont a te szádból hangzik nagyon viccesen. Mintha te már leírtál volna nx1000 db ilyen "ásványosgyümisbrettes" szöveget, mindenféle topikokban... Akkor vajon te mit kerestél azokban a borokban, az alkoholt?
Nem csak a spájz tűnt el, hanem az olyan borkészítési mód (olyan borok) is visszaszorulóban van, ami stabilabb bort (oxidáltat!) ad. A borban akarja megtalálni mindenki azt a friss gyümölcsöt, amit kézbe is vehetne és ehetne :)
Ezt mondom, hogy elromlott valami a társadalomban. Évszázadokon, sőt évezredeken át örömmel és boldogan ették az emberek azt a kenyeret amit maguknak megsütöttek vagy amit később a helyi pék megsütött.
A változatosság egy nagyszerű dolog, de pontosan ez az ára. Régebben a bor alapélelmiszer volt. Mára már nem az.
De amúgyy 5-10 liter bort egy egészséges család azért ne igyon hónapokig :) Ha két és fél dekát bever apu meg anyu estére, akkor egy 5 literes demizsonnak a fenekére néznek két héten belül. Utána meg jöhet a másik bor. Ha van spájz meg pince akkor 10 literes demizsonokban egy évig is eláll egy tisztességes bor.
Ha évente kétszer elmegy a család beszerző útra akkor egy hétvége alatt be tudnak vásárolni 3 borvidék 6 pincéjénél vagy 10 féle bort. 20 literes demizsonból kell nekik tíz. A baj az az, hogy nagyon sok lákoshoz nem tartozik olyan hűvös helység ahol így le lehetne rakni 5 darab 20 literes demizsont.
A folyó bor hagyományos piacának a legnagyobb gyomrost az vitte be, hogy a modern lakásokban nincsen spájz. A spájz lenne az a helység ahol egy 5-10 literes demizsonban szépen elvan pár hétig darabban is a jó bor. A nagyobb hűtők alsó része mondjuk szolgálhatna erre, ha az emberek elhinnék, hogy a tojást, vajat, sajtokat nem kell hűteni :) és így szabadulna fel a hűtőkben hely a bornak.
A másik gond az amit te is írsz. Hogy az emberek nem akarják ugyanazt a bort inni. Ami szerintem egy abszurd és torz jelenség. Kenyérből esszük ugyanazt, tejből és sörből isszuk ugyanazt... de borból minden nap mást akarunk inni. Ez a következménye annak, hogy a bor kiesett a hétköznapi alapélelmiszerek közül.
Ezekre a válasz a marketing lenne. Ez lenne a borkultúrát népszerűsítő agráradminisztrációs csúcsszinten finanszírozott bormarketing. Termékelhelyezéssel, online marketinggel meg hasonló módon.
A Borhálót szerencsére nem ismerem. De én is úgy tudom, hogy inkább kármentőnek és gyors pénzkeresésnek használják a termelők.
