"Az Mt. ezen rendelkezései bár a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartására vonatkozó alapvető rendelkezések, de összefüggésbe hozhatóak a munkavállaló által létesíteni kívánt további jogviszony tartalmával is. Mindebből az következik, hogy a munkavállaló munkaidején kívüli magatartása korlátozható, de csak akkor, ha közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Tehát a munkáltató akkor tilthatja meg a további jogviszony létesítését, illetve akkor kötelezheti a munkavállalót az adott jogviszony megszüntetésére, ha a további jogviszony veszélyezteti a jogos gazdasági érdekeit."
Butaság.... csak az ÜTKÖZŐ területet lehet tiltani.
Mondjuk banki számlavezető szoftver fejlesztőként senki nem korlátozhat abban, hogy pl. cnc szoftvert fejlesszek, vagy akármit, ami nem konkurencia a munkadómnak.
Az ellenérték összegének csak a minimumát határozza meg az Mt., ami a tilalom időszakára járó alapbér egyharmada. (A bírói gyakorlat az ellenértéket a munkaviszony megszűnésekor irányadó éves bruttó átlagkereset felében állapítja meg annyi évre, amennyire a megállapodás szól.) Köztulajdonban álló munkáltatóval munkaviszonyban álló vezető állású munkavállaló esetében az Mt. nem minimum, hanem maximum összeget határoz meg (távolléti díj 50 százaléka).
Az összeg meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót egy újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében, valamint a munkavállaló képzettségét és gyakorlatát is számításba kell venni. Az ellenérték akkor arányos, ha a munkavállaló újabb jogviszony létesítése korlátozásának kompenzálására alkalmas. Az ellenérték kifizethető egy összegben vagy részletekben is, valamint kifizethető a munkaviszony fennállása alatt, illetve megszűnését követően is.
Az ellenértéket kizárólag pénzben lehet megfizetni, étkezési és egyéb hozzájárulás formájában (pl. Erzsébet-utalvány, Széchenyi pihenő kártya, egészségügyi pénztári munkáltatói hozzájárulás, stb.) nem lehet teljesítettnek tekinteni az ellenérték kifizetését (BH2001. 84.)
Fontos, hogy a versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek a Kúria 7/2015. számú munkaügyi elvi határozata értelmében. Így a versenytilalmi megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével kell meghatározni és annak elkülönülten kell megjelennie, ugyanis a személyi alapbér más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magába. Más szóval a személyi alapbérbe (munkabérbe) nem lehet „beépíteni” a versenytilalmi megállapodás ellenértékét. Mivel nem tekintendő munkabérnek az ellenérték, értelemszerűen járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik utána.
Annak egyébként nincsen jelentősége, hogy a munkavállaló ténylegesen képes-e versenyt támasztani. Azáltal, hogy elkezdi a megállapodás teljesítését (tehát nem helyezkedik el, nem alapít konkurens céget stb.), a munkáltató akkor is köteles folyósítani a megállapodás szerinti ellenértéket, ha a munkavállaló nincsen abban a helyzetben, hogy veszélyeztesse gazdasági érdekét."
1. Más kereső tevékenységet, nem azonos munkakört.
2. A munkáltató véleménye szerint a fizetésben benne van az ellentételezés. Egyébként olyan tételekre osztja a fizetést amilyenre akarja. Akivel többet beszéltem azt mondta, hogy a záradék szerint egymással sem beszélhetik meg a szerződéseiket.
2 ismerősöm is járt így, vagy aláírják, vagy a se állás, se pénz. Ráadásul elég rossz úgy keresni a következő állást, hogy 1 napot fizettek.
Két külön multi is ezt a módszert alkalmazza, biztosan van több is.
"Plusz egyéniben BÁRKI NÖVELHETI a saját jövedelmét... ha szükséges."
Ezek szerint még nem jártál úgy, hogy első munkanapodon egy multi eléd tette a munkaszerződést, amiben az áll, hogy más kereső tevékenységet nem végezhetsz, sőt (a versenyjog miatt) távozásod után 3+ hónapig nem dolgozhatsz hasonló profilú cégnél. Sajnos gyakori eset.
"Eltűnik szaldó... de megveszik tőle a túltermelést leadózva 14 Ft/kWh áron."
A szolgáltatótól függően 14,77 Ft+ ÁFA áram díjból hogyan kerül a zsebedbe 14 Ft?
11,29 Ft nál nem marad belőle több, feltéve, hogy 10% költség általány lehet levonni, és nem kell belőle TB - t fizetni. Mivel rendszeres túltermelésről lenne szó, ezért számlát kell kiállítani amit postázni kell ( 12,29 Ft hoz képest jelentős a tértivevényes ajánlott levél is). Ráadásul vannak akiknek nem járható út az adószámot kiváltani, vagy gondot okoz az egyéni adózás.
A képen látható előtető helyén, végig a ház egyik sarkától a másik sarkáig (a járda felett) 16 panel lenne, akkor egy ilyen télen átvonuló faárnyék nagyon vissza fogja a teljesítményt? Nyáron nincs ez az árnyék.
Azért, mert valaki hülye, ne vegyük el mástól a lehetőséget. Nem ezzel a jellemzően 10 e ft alatti törlesztőjű hitellel lesz baj a következő válságnál, hanem a lakáshitelekkel, amit megint boldog-boldogtalan felvesz, még ha forintalapú is.
Továbbra sem tudom az invertert rábírni hogy csatlakozzon a solar.web-re. Wifi ap-t beállítom rajta, app indul a mobilon, szól is, hogy talált egy invertert konfig módban, csatlakozzon-e rá. de ha végig nyomom a tovább-okat, akkor is oda jutok: telepítő 1/3 pont (kapcsolat felépítése). Rácsatlakozik az inverter wifi-jére, középen felirat hogy "A kapcsolat felépítése folyamatban van..." és úgy marad. Vártam már többször 10-20 perceket, vagy amíg az inverter wifi-je kikapcsolt, de semmi. Váltogattam alatt a wifi ap-ket is, semmi. Írtam a Pentele Solar-nak, egyelőre nincs válasz. Nincs egyéb ötletetek? Köszönöm
Azért nem mindegy, hogy saját beruházásnál kifizetted a rendszert, 5 év után elveszik a szaldot, karomkodsz egy nagyot, mert ki tolódott 10-rol 28 évre a megtérülés, de benyeled, mit tehetsz.
a másik esetben vki felvette 20 évre az ingyen hitelt, 5 év után nincs szaldó, így télen a hiteltörlesztés melle fizeti a villanyszámlát is. És nyilván többnyire az csinálja hitelből, akinek nincs meg ra a fedezet, így neki fájni fog a dupla fizetendő
Pont nem magamról beszélek, hanem az átlagról. Csak hogy érezd, ugye tucatszám sírják(sírták) tele a netet az emberek, hogy akár 4x emelkedett a devizahitel törlesztö. Mondom az kizárt... erre egy ismerősöm ugyanezzel jött. Mondom számoljunk már. Hát kiderült, a türelmi idő 2év, csak kamat, erre jött a havi törlesztő, erre a deviza romlás. És mihez képest lett 4x? Persze hogy a türelmi időhöz
Ha lehet, a magad nevében beszélj! Lehet, hogy ha Te nem fizetsz törlesztőt 2 évig, akkor elfelejted és nagy meglepetésként ér, felborítja a családi ktg-vetést, stb., de sokan észben tartjuk. 0 % ktg-nél hülye lennék azonnal törleszteni.
Nem nehéz megérteni, hogy a plusz ktg-e térül meg 14-15 hónap alatt.
Nálam 2.2 millás rendszrrnél ~80 e volt a "hitel-felár". Hitel nélkül nem ment volna. Így meg kicsit kevesebb törlesztéssel (+30 hónap nem fizetéssel) min. 50 %-kal több áramom lesz.
Köszi, a többieknek is. Arra gondoltam, hogy egy ilyen beruházás arra is jó, hogy az ember biztonságba helyezze a megtakarítása egy részét, mivel láttunk már karón varjút. Annak idején átszámoltam a passzívház felárát, de az felejtős volt így, hogy a fűtés éves költsége nincs 90e Ft.
"Valóban 5-10%. Ez viszont beleszámít a teljes projekt 10%-os önerejébe."
bukta #1: tök mindegy, hova számít bele, ki kell fizetned a plusz összeget
"Van 1+1 év rendelkezésre tartás+türelmi idő, amíg nem törlesztek semmit, de már termel a rendszer."
bukta #2: a türelmi időt én eltörölném a picsába. rengeteg ember szívta már meg ezzel. Aztán jönnek a kamu dumák, hogy 25 ezerről 120ezerre nőtt a deviza hitele. Miközben a 25.000 az a türelmi idő alatt irendelkezésre állási díj volt. Ok, itt nincs, de akkor is hülyeség, két év alatt megszokod, hogy több marad a zsebben mint eddig, és amikor elkezded törleszteni, akkor hirtelen hiányozni fog a pénz. Azonnal jó elkezdeni törleszteni.
"Havi 10000 Ft termeléssel kb. 14-15 hónap alatt megtérül, utána pár hónap ajándék, majd a 2. évtől annyit fogok törleszteni, amint amennyi eddig a villanyszámlám volt, fixen 18 éven keresztül."
bukta #3: mi térül meg 14 hónap alatt? az 140.000Ft lenne, ha nem 6500Ft lenne a számlád amit kiváltasz. 14 hónap alatt termel neked elveszett mennyiséget, de az neked nem nyereség. 10 év lesz annak a megtérülése, nem 14 hónap
Valóban 5-10%. Ez viszont beleszámít a teljes projekt 10%-os önerejébe.
Magyarul, nekem kb. 140-150000 Ft-ba került az indulás. Ennyi kellett befektetnem. Van 1+1 év rendelkezésre tartás+türelmi idő, amíg nem törlesztek semmit, de már termel a rendszer. Havi 10000 Ft termeléssel kb. 14-15 hónap alatt megtérül, utána pár hónap ajándék, majd a 2. évtől annyit fogok törleszteni, amint amennyi eddig a villanyszámlám volt, fixen 18 éven keresztül. Nem kell foglalkoznom az inflációval, az áram árával. Plussz: jelen áron kb. havi 3500 Ft-nyi áramot arra használok, amire akarok.
Még jobban leegyszerűsítve: kb. 14-15 hónap alatt megtérülő 140-150ezer Ft befektetéssel, van egy napelemes rendszerem, ami fedezi a teljes áramigényemet és a törlesztés alatt is havi +3500 Ft-ot termel.
Ekkor áramfogyáshoz kellene cirka 2,2 kWp rendszer ( ~8 napelem)
Az ilyen kis rendszer fajlagosan drágább, valahol az 1,0-1,2 mFt sávban lehet kihozni >> 450-540 eFt/kWp,
Ami 16-18 Ft/kWh önköltségi áram árat jelent.
...és ez drágább, mint a meglévő kondenzációs kazán melege, plusz beruházást is kívánna a meleg termelés váltása.
Vagyis a gázt nem érdemes jelen állás szerint cserélni napáramra.
Másként nézve 1 kWp termel ~1150 kWh-t évente, tehát pl: 480000/1150/37,4=11,16 >> 11-12 év a megtérülése.
Most a szaldós elszámolással, ami nem szörnyen rossz.
Bár a nagyobb rendszerek már 8-9-(10) évet tudnak.
----
HA hozzácsapunk egy e-autót is, ami évente mondjuk 18 ekm >> ~2800 kWh >> +2,5 kWp + ~9 napelem
Akkor már javul a fajlagos ár, mert 1,8-2,0 mFt lesz cirka az árszint >> 380-420 eFt/kWp
Ami 13-14 Ft/kWh önköltségi áram árat jelent és 9-10 éves megtérülést.
-----
A nagy kérdés, hogy mi várható?
- nő-e az áramigény, létszám növekedés vagy egyéb okból
- lesz-e klíma, mégis hűtésre és némi fűtésre is mivel a gázhoz képest ~1/3 áron fűtene ősszel-tavasszal és nulla fölötti téli napokon is
- lesz-e belátható időn belül e-autó
- mikor lesz csereköteles a kondi kazán
Ha semmilyen növekedés nem várható belátható időn belül, akkor most a legolcsóbb 1 mFt körül rendszer ami ésszerű lehet.
(8 napelem, 1 string, 1 MPPT, 1 fázis)
Ha kisebb növekedés elképzelhető nem túl sokára, akkor most csak pl. 8 napelem, de olyan inverter, ami további paneleket is tud fogadni, akár még 8-at.
(8 napelem, 1 string, 2 MPPT lehetősége, 1 fázis)
Ez már elvihet egy a-autót is részben-egészében, csak a további napelemek felrakásával.
---
Aztán ha esetleg, eljön az idő és a gáz kerül leváltásra, akkor majd lehet gondolkodni a hogyan továbbon.
1200 m3 gáz az ~12000 kWh
Ezt...
1.
COP=1 azaz ellenállás fűtéssel (fűtőpatron) kiváltva
A szükséges áram 10 kWp napelemtől várható.
Ekkora méretben már úgy 340 eFt/kWp ár is elérhető.
Amivel 11-12 Ft/kWh önköltség adódik és ~8 éves megtérülés.
Azonban az átálláskor a kazáncsere/beiktatás költsége is felmerül...
Tegyük fel, hogy 500 eFt-ból megoldható az átállás (elektromos kazán, bojler, szerelés)
Kell mondjuk szumma 10+2,2+2,5=~15 kWp napelem >> ~5 mFt
Viszont megmarad 25 évnyi gáz, ami jelen áron ~3,2 mFt
2.
COP=~3 azaz hőszivattyús fűtéssel kiváltva, elég lesz 12000/3=4000 kWh is.
A szükséges áram ~3,5 kWp napelemtől várható.
Ekkora méretben a 370 eFt/kWp ár is elérhető.
Amivel ~9 Ft/kWh önköltség adódik és ~9 éves megtérülés.
Azonban az átálláskor a kazáncsere/beiktatás költsége is felmerül...
Tegyük fel, hogy 1500 eFt-ból megoldható az átállás (elektromos kazán, bojler, szerelés)
Kell mondjuk szumma 3,5+2,2+2,5=~8 kWp napelem >> ~3 mFt
Viszont megmarad 25 évnyi gáz, ami jelen áron ~3,2 mFt
-----
Lehet számolgatni... illetve tippelni, beárazni a jövőt.
Nomeg a jelenleg elérhető gáz+áram számla mentes kilátást és a zöld tudatot.
Én kissebb villanyszámlával (kb. 6500Ft/hó) is belevágtam, 0%-os Eu-s hitelt felhasználva. 10% önerővel (meg az utánjárás) A 20 éves kölcsön törlesztője kb. annyi lesz, mint eddig az átlagos villanyszámlám volt, viszont a rendszer megtermel kb. 10000 Ft/hó-nak megfelelő áramot. A felesleget később esetleg villanyautóba is tölthetem, de addig is klímával elfűtöm és csökkentem a gázfűtés számláját.
És persze remélem a környezetért is tettem valamit.
135 m2-es, alacsony energiás családi házunk van, a havi villanyszámlánk 7800.-, az éves gázfogyasztás 1150 m3 körül (fűtés+vízmelegítés, kondenzációs kazán, csak radiátorok alacsony előremenőre méretezve). 3 személyes a háztartás, klíma nincs, gáz csak a kazán részére, főzés kevés, az elvihetne még talán 1500 Ft-ot havonta. Ilyen feltételekkel érdemes gondolkodni napelemes rendszer telepítésén? Hitel nem kéne rá, éppen a nem létező kamatok miatt gondolkodom rajta. E-autó is lehet később. Köszönöm, ha valaki megtisztel a véleményével.
franko hogy te tudod hogy mi a szitu, de hidd el rosszul tudod. kft-ben ugyvezeto es tulaj, kell mindegyik. linkelheted tolem a fel internetet is, a bank elhajt a francba ezek nelkul. otp, rafi, cib - innen van elsokezbol tapasztalatom. mindegyik pontosan ugyanazokat a papirokat kerte tolem, harom teljesen kulonbozo ugyletben
*HA* ugyvezeto es/vagy tulajdonreszed van a cegben ahol dolgozol AKKOR nem fogadjak el a munkaltatoi jovedelemigazolast. (mert sajat magadnak barmit kiallithatsz). Ebben az esetben kell a NAV-tol jovedelemigazolast kerned, illetve a NAV-tol egy ceges nullast.
Par hete volt, nehogy megmagyarazd milyen papirokat kertek be tolem... :)
Nem találtam sehol információt az inverter működésének ezen részére:
Egy inverterbe az AC csatlakozás egy kábelen (pl: 3x4mm2) keresztül valósul meg. Ha jól tudom, ez a kábel a lakáselosztóba van bekötve. Ezen "kapja" az áramot a működéshez (tudom, hogy nem fogyasztja, hanem arra gondolok, hogy csak ekkor működik) és ezen adja is vissza. Vagy nem így van?
Honnan tudja az inverter hogy van "bejövő" AC hálózati kapcsolata, ha a "kimenő" feszültség, frekvencia és fázis ugyanolyan
hát ez f@sz@ nekem összesen kellett kettő :D de már nem érdekel, fent van a cucc és termel. az otp meg monnnyonle..főleg, hogy nyilván a céges nav papper szükségessége valamikor a közepén derült ki és okozott egy újabb hét csúszást.
Egyebkent ketto kell, NAV jovedelemigazolas + NAV 0-s a cegrol. Ezen kivul kell meg a NAV 0-s mint maganszemely. OTP-ben megkerdeztem hogy a terdemrol egy 30 napnal regebbi rontgenleletet nem szeretnenek-e...
ügyvezető vagyok, emiatt kellett még egy. azt is megigényeltem oszt kalap, nem volt extra probléma. csak az átfutási idő. meg az ányk szépsége ami mindig megfog, amikor használni kell. de ez itt off.
Nekem 1 nap alatt megvolt, viszont NAV igazolasbol sokfele van, ha alkalmazott vagy akkor eleg a maganszemely 0-s igazolas a munkaltatoi keresetigazolas melle, ha viszont vallalkozo vagy ugyvezeto vagy akkor a fel vilagot igazoltatni kell a nav-al.
Erre jó a koma rendszer, de elég lassan lehet bekerülni, ha már a papírok beadásánál jár valaki, késő lehet. Bár hátránya nincs, ha benne van az ember, érdemes megcsinálni. Aki tőlem kérdezett erről a hitelről, mindig a koma-t mondom első lépésnek.
nav-igazolás kell, de azt a legvégén gyűjtsd be, mert csak 30 napig érvényes. Mi addig sz.rakodtunk az összes papírral, hogy mire összeszedtük, újra kellett menni nav-igazolásért :)
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, nagyjából megerősítettétek, amiket gondoltam.
Csatolok még 1 képet, ez lesz szerintem a trükkös rész (persze aki ezzel foglalkozik, annak lehet, hogy egyszerű). A napelemek a felső tető túloldali részén lennének, az inverter a látható ablak helyiségében (kb a kémény mellett van egy födémáttörés az alsó tetőnél). A két tetőtérnek nincs összeköttetése. Hogy illene lekábelezni a DC buszt? Be a felső tető alá, ki vmelyik szarufa mellett, aztán a fal mellett le az alsó tető alá? Vagy máshogy? (nem zavar a külső csatorna, ez a ház hátsó része).
No ez jó kérdés milyen napelem, semmi konkrét még, a netről bogarászva "worst case" méreteket néztem, kb 1.7x1.05m-rel számolva. Határeset egyébként, lehet, hogy elférne több is.
Éves fogyasztásom kb 2,5-3kWh, de a jövőbeni felmerülő egyéb fogyasztók (és esetleges adó) miatt gondoltam, hogy a 4kW-os limit alá lövöm be valahova.
3F, mert... Jó kérdés. Fel se merült az 1F :). Bővíthetőség?
A 16 napelemmel is "túlnapozás" lenne, az nem segít? Nem tudom akkor, hogy az 1 vagy a 2 string lenne-e a jobb...
Árnyékolás nincs, maximum a DNY-i tető tudja a DK-it árnyékolni késő délután.
Inverter és elosztó között kb 5m lenne. Sajnos nem nagyon tudom közelebb tenni a napelemekhez az invertert, 2 szintes ház. Kötelező a DC leválasztó? (úgy tudom igen, de az egyik kivitelező szerint csak ajánlott...?!?)
Szia!
-A 2x8 panel a hagyományos méretű 60 cellás panelekből fér el?
-Mekkora éves fogyasztást szeretnél kiváltani napárammal?
- Miért 3 fázisban gondolkozol? Feltéve, hogy a szolgáltató engedélyezi, 1F 20A be belefér. A 3,6 kW osnak pedig elég a 16A. Az óra egybeszámolja a 3 F t.
- Hagyományos inverter - panel párosnál a különböző tájolást érdemes 2 külön stringre (MPTT -re) tenni.
A 8 db 60 cellás panel az inverter indulási szempontjából az éppen elmegy kategória. 1 stringre akkor pakolható, ha vmilyen optimalizáló megoldást ( pl. Maxim) van.
16 panel egy stringen előbb kezd és tovább termel, mint kettébontva.
- Árnyékolás milyen?
- mekkora a távolság az inverter és a főelosztó között?
Az invertert érdemes a panelek közelébe tenni mert kisebb lesz a DC oldali veszteség és érdemes elkerülni a tűzvédelmi leválasztó kapcsolót.
Tavasszal napelem projekt lesz, felkészüléseként kérdeznék párat, hátha kapok rá választ. A tetőm nem túl ideális, DK-DNY 30fok lejtéssel és kb 8-8 panel fér el. Nagyjából 4kW-os 3 fázisú rendszerben gondolkodom.
- Érdemes DK-DNY külön stringre venni? (Valamilyen jobb invertert szeretnék - Fronius egyelőre a favorit).
- Az inverter és az elosztóm közé ( kazánház-garázs) milyen keresztmetszetű vezetéket kellene behúzni? (meg akarom csinálni előre, ha elfér a meglévő csövezésben). Van erre valamilyen előírás, vagy a terhelés függvényében?
A kelő- nyugvó nap 1 -2 m- es különbségen a termelés mérhetetlenül kicsi hányadát adja. Környezetből adódó árnyékolás nincs. Szerintem nincs gond a teszteléssel, nem labor körülmények ( eltérő vezeték hosszok, fázis feszültségek), de elég korrekt összehasonlításra ad lehetőséget.
Nekem ez volt a véleményem ehhez az installhoz, nem mindenki ért vele egyet:
"Üdv, ebből a szerelésből csak a SE jöhet ki győztesen, mivel az van a legmagasabban, a kelő nap elsőként éri, és a nyugvó utoljára hagyja el. Ez ha jól látom 3% előnyt ad most a rövid idő alatt a másik kettőhöz képest. + azok két sorban optimalizáló nélkül vannak, így amig csak azok első sorát éri telibe a nap, a második sort nem, extra veszteség."
Meg tudja valaki mondani, hogy magánterületen ha az inverter a panelekkel együtt a háztól 40 méterre van akkor milyen megoldást fogad el/engedélyez az eon az óraszekrénybe kötéshez? Földkábel? Kpe-be húzott vezeték? Én is lefektethetem? Elfogadják? Vagy ki fektetheti le és hogyan? (Védőtégla, jelölőszalag és betemetés előtt ellenőrzik, mériku, vagy csak le van téve a föld alá és kész?
appon belül mikor kapcsolódna, akkor kilépsz, megnyitod a mobilon a wifit, megkeresed a fronius wifi acces pointot, és rácsatlakozol a jelszóval (12345678 azt hiszem)
utána visszamész az appba, és akkor meglesz az inverter
utána megint lezár app, wifi, visszamész a saját állomásodra
Sziasztok! Ismét kellene egy kis segítség. Fronius invertert regisztrálnék Solar.web-re, hogy app-on keresztül lehessen monitorozni. Az inverteren aktiválom a wifi Ap-t (egy óra hosszat marad úgy), app letöltve, telepítő varázsló 1/3 pont (Kapcsolat felépítése). Csatlakozik az inverterre, majd középen felirat: "A kapcsolat felépítése folyamatban van..." és úgy marad. Mit kellene csináljak?
A solarweb.com-on regisztráltam már, felvittem az invertem serial number alapján, típust ki is írta, de a solar.web-hez nem rendelt készülékeknél található meg.
Ha személyesen beviszed a készrejelentést az ELMŰ ügyfélszolgálatára, akkor helyben elkészülnek az új szerződések, és nyolc napon belül megvan az óracsere is.
Sziasztok! Hétfőn szereltek fel a házunkra egy napelemes rendszert, kedden le is lett jelentve az ELMŰ felé. Nagyjából mennyi idő, amíg az ELMŰ megcsinálja az óracserét, illetve ezt tudom valahogy sürgetni? (A rendszer most kikapcsolt állapotban várja az ELMŰ-s szerződésmódosítást és óracserét).
Szerencsére. A németeknél mindenesetre kötelezővé tették ezt a + védelmet, nálunk meg átvették. A gyártók egyébként is úgy gyártják az invertereket, hogy a helyi előírásoknak megfelelően lehessen felprogramozni ugyanazt a hw-t.
A hálózatban a hirtelen fellépő teljesítmény változások a frekvencia eltolódását okozzák. A termelő berendezéseknek bizonyos frekvencia felett be kell fagyasztaniuk a termelést, vagy csökkenteni, esetleg le is kell állítani amíg a hálózati frekvencia újra el nem éri a kívánt tartományt.
Ezek a hálózat biztonsága miatt vannak megkövetelve az invertertől, nem a HMKE termelésének szabályozása a cél, a leszabályozás csak eszköz.
Mindig is követelmény volt a frekvencia tartása x-y tartományon belül. Ha ellenben ilyen mértékben elcsúszik a hálózat, az már régen rossz. Nem tized hertzekről van szó. :-(
Mielőtt egy ilyen hozzászólást elkövetsz, nem ártana, ha értenél is hozzá. :-(
Az inverter kiadott teljesítményének szabályozására jelenleg is működő eszköz a hálózati feszültség (többen panaszkodtak már miatta), ami az inverter kiadott teljesítményét mérsékeli és a kiadható áram (korlát), ami azonnali lekapcsolást eredményez. Utána az előírt 300 sec várakozási idővel.
Frekvenciafüggő teljesítmény-szabályozás. Nem tudom megmondani, mióta követelmény, de jó pár éve. Amikor én nézegettem invertereket {2011 környéke}, már szerepelt, és tudták is ezt a tulajdonságot. Jelenleg ennek a beállítását nem ellenőrzi senki, de a lehetőség létezik.
"csak olyan inverter van engedélyezve, aminek kiadott teljesítményét a hálózati frekvenciával szabályozni tudják, ezáltal a rendszer önszabályozó lesz."
Ezt nem értem. Kifejtenéd bővebben mire gondolsz?
"nincs engedelyezett hibrid inverter a listan"
https://energia.eon.hu/hmke/pdf/minositett-inverterek20181001.pdf
http://www.ginverter.com/en/Products/Storage-Systems-/Residential-Storage/Hybrid-inverter-SPH-series
Backup funkcióval. Ez valószínűleg nem tud hálózat nélkül termelni mint a Fronius Hybrid vagy házon belül a HYP.
http://www.growatt.hu/en/growatt-10000hyp-inverter/
Stratégiai szempontból lényeges lenne ezeknek az engedélyezése. Havaria helyzetben nagyon fontos a decentralizáltság.
Személy szerint még nem tartok semmiféle rendszer kialakításánál, csupán egy HMKE üzemeltetésében van tapasztalatom.
Az elosztói hálózat egyelőre bírja a kiserőműveket, azonban ne felejtsük el, hogy a szolgáltató már rendelkezik szabályzó eszközzel, hiszen csak olyan inverter van engedélyezve, aminek kiadott teljesítményét a hálózati frekvenciával szabályozni tudják, ezáltal a rendszer önszabályozó lesz.
Hosszútávon egyértelműen az azonnali felhasználás lesz a cél. Véleményem szerint akár okos háztartási gépek (mosó-, mosogatógép, ami hirtelen eszembe jut) használatával ez biztosítható, de pl. hőszivattyús padlófűtés alkalmazásával a sok tonna beton napközben felfűthető, HMV készíthető. Az elektromos járművekről nem is beszélve.
Az biztos, hogy komoly munka lesz optimális, költséghatékony teljesítmény tervezése. :)
Miert lenne mukodeskeptelen ? Tesla nem tud eleg powerwall-t gyartani.
> Nem csak felesleges, hanem káros is.
Miert felesleges ? A te rendszereben is ott az akku opcionalisan, az is felesleges ?
> Ismerek sós vizes megoldást is, ami messze jobb, mint a savas/lúgos, vagy Litiumos.
Ismered vagy hallottal rola ?
Egyebkent erdekes a cucc nagyon. Mondjuk van 1db startup aki ezzel foglalkozik, amig valaki fel nem karolja oket addig ebbol mukodo peldanyt nem biztos hogy latni fogunk. Valoban jobbnak (tunik) mint a litium, de erre egyenlore fuggetlen bizonyitekot nem talaltam.
> Ám a lényeg akkor is az marad, hogy az akku igen drága.
Valoban. Tobbszor leirtam hogy a jelenlegi helyzetben gazdasagtalan es kizarolag hosszutavon gondolkodom ebben a megoldasban.
> A kémiai alapú energiatárolás elérte a lehetőségeinek határát.
Ez egy erdekes kerdes. Litium akkuk vannak mar vagy 20 eve, azota tobbszorozodott az energiasuruseg, de valodi attores nem volt, ebben igazad van. Viszont a veget josolni a kemiai energiatarolasnak eleg eros, foleg miota boldog-boldogtalan elektromos autot kezd gyartani, ugy fejlesztik az akkukat mint gyakorlatilag meg soha. Nem latok a jovobe, meglatjuk mi lesz, de azert en nem temetnem meg a technologiat.
Pontatlanul fogalmaztam. hibrid inverter + akkupakk. Jelenleg ezt erzem technikailag a legjobb rendszernek. (meg akkor is ha nem eri meg gazdasagilag) Egesz hazra UPS, ejszaka a nappal megtermelt aramot hasznalod, a felesleget pedig betermeled a halozatba.
A nem hibrid (mezei) inverterekkel az a problema hogy szigetuzemben nem mukodnek, vagyis az UPS funkcio nincs.
Az hogy ehhez milyen konkret kiegeszito elemek kellenek teljesen elmeleti kerdes, mert nincs engedelyezett hibrid inverter a listan :)
"Működésképtelen, gazdaságtalan.
Nem csak felesleges, hanem káros is."
Ez gazdaság és energia politika függő. Nálunk a jelenlegi árak mellett valóban gazdaságtalan, a környezet terhelése pedig vitathatatlan.
Más áram árak mellett viszont gazdaságilag életképes, amire számtalan példa van. A környezet károsító hatása az akkulnak elég nagy, de bizonyos helyeken és helyzetekben nélkülük az általuk okozott, vagy annál nagyobb környezeti károk lehetnek.
A kémiai energia tárolásra is lehetnek még új technikák, még csak most kezdenek sebességet váltani az ezirányú kutatások.
Amire valószínűleg Te gondolsz azt szinte mindegyik HMKE ( hálózattal párhuzamos) inverter tudja a hozzá való kiegészítőkkel. Akkupakk, fogyasztás mérő és vezérlő elektronika. Utóbbi vmelyik inverterben alapból van, más rendszereknél külön kell megvásárolni.
"Ezt egy hibrid inverter meg tudja oldani gond nelkul. "
A hibrid inverter olyan inverter, ami képes hálózattal párhuzamos ( szinkron) üzemben vagy hálózat kimaradása esetén szigetüzemű működésre. (pl. Fronius Hybrid, Growatt HYP)
Amire valószínűleg Te gondolsz azt szinte mindegyik HMKE ( hálózattal párhuzamos) inverter tudja a hozzá való kiegészítőkkel. Akkupakk, fogyasztás mérő és vezérlő elektronika. Utóbbi vmelyik inverterben alapból van, más rendszereknél külön kell megvásárolni.
Egy jo akku management a _felesleges_, el nem hasznalt energiaval tolti az akkut (kb mint nalad a vizmelegites). Nem arrol van szo hogy akkut toltenek ahelyett hogy a helyi igenyt kielegitenem, hanem hogy eltarolom a felesleget. Ezt egy hibrid inverter meg tudja oldani gond nelkul.
Ezt a kérdéskört érdemes tüzetesebben megvizsgálni.
Működésképtelen, gazdaságtalan.
Nem csak felesleges, hanem káros is.
Milyen mas kemiat ismersz ami birja a napi toltes/kisutes ciklust hosszutavon ? A savas/zseles akkuk ezt a szintu terhelest egy evig sem birnak, még litiumbol sem mindegyik alkalmas erre a feladatra. A felhasznalasi igeny gyakorlatilag megegyezik a hibrid / EV igenyekkel, ott pedig szinte kizarolag litium akkukat hasznalnak. Tenyleg erdekel a velemenyed hogy milyen jobb megoldast ismersz erre.
Ismerek sós vizes megoldást is, ami messze jobb, mint a savas/lúgos, vagy Litiumos.
Ám a lényeg akkor is az marad, hogy az akku igen drága.
Ahol lehet, kerülni kell az alkalmazását!
Gondolod hogy ebbol nem lesz semmi az elkovetkezendo 10 evben ?
A kémiai alapú energiatárolás elérte a lehetőségeinek határát.
Ha történik áttörés, akkor az nem ezen a téren lesz.
> Én nem beszélek a szaldóról, a hálózat melletti saját felhasználásról beszélek.
> Abban gondolkodjunk egy kicsit, ha lehet!
Persze, gondolkodhatunk abban, csak ez nekem egyatalan nem palya, ahogy te is helyesen megallapitottad. Egyszeruen nem vagyunk itthon amikor legjobban sut a nap, ergo ez a fajta felhasznalas nem is mozgat annyira.
> Ehhez semmiféle akkus megoldás nem ésszerű és nem is gazdaságos.
Nem biztos hogy egyetertunk. Egy jo akku management a _felesleges_, el nem hasznalt energiaval tolti az akkut (kb mint nalad a vizmelegites). Nem arrol van szo hogy akkut toltenek ahelyett hogy a helyi igenyt kielegitenem, hanem hogy eltarolom a felesleget. Ezt egy hibrid inverter meg tudja oldani gond nelkul.
> Én ebben erősen kételkedek.
Milyen mas kemiat ismersz ami birja a napi toltes/kisutes ciklust hosszutavon ? A savas/zseles akkuk ezt a szintu terhelest egy evig sem birnak, még litiumbol sem mindegyik alkalmas erre a feladatra. A felhasznalasi igeny gyakorlatilag megegyezik a hibrid / EV igenyekkel, ott pedig szinte kizarolag litium akkukat hasznalnak. Tenyleg erdekel a velemenyed hogy milyen jobb megoldast ismersz erre.
> Hát, a lepény hal meg utoljára!
Jaja, csak eppen elsokezbol tudom hogy nem egy nemet autogyarto ingerkuszobet mar regen atlepte a kerdes es aktivan fejlesztik erre a megoldasokat. Nem (csak) haztartasi meretekben. Tesla, Fronius, Daimler mar regota piacon van termekkel, csak hogy par jelentektelen nevet emlitsek. Gondolod hogy ebbol nem lesz semmi az elkovetkezendo 10 evben ?
Tud valaki valami értelmes telefonszámot ahol rá lehet kérdezni, hol van elakadva a hmke folyamat? Emailre nem reagálnak, telefonon az automatán se jutok át.
Most, amig van szaldo. Utana viszont ki tudja mi fogja megeri ?
Én nem beszélek a szaldóról, a hálózat melletti saját felhasználásról beszélek.
Abban gondolkodjunk egy kicsit, ha lehet!
Ehhez semmiféle akkus megoldás nem ésszerű és nem is gazdaságos.
Mint írtam:sem műszakilag, sem gazdaságilag.
Egyebkent ha napi hasznalatu az akkupakk (nem pedig veszuzem) akkor altalaban valamilyen Li-Ion alapu megoldas lesz a megfelelo,
Én ebben erősen kételkedek.
De nyilvan nem erdemes ilyet barkacsolni, annal sokkal jobb es biztonsagosabb valami kereskedelmi megoldast valasztani. Abbol pedig az elkovetkezendo evtizedben valoszinuleg lesz sokfele, tekintve hogy a fel vilag ezzel foglalkozik manapsag.
Pont hogy van, mivel sokkal jobb közvetlen a napelemről, minél kevesebb eszköz beiktatásával tölteni az akksit. 10 táblánál már 200V-os akksit használnék, kevesebb veszteséggel tölthető, mint egy 12 vagy 24V-os akku.
A teljesítmény megint más kérdés, bár 100V-ból jobb kivenni 100W-ot, mint 10V-ból, a kábelek, kötések ellenállása miatt nem mindegy, mekkora áram folyik, illetve alakul veszteséggé.
> Az akkus napi szintű tárolás/felhasználás működőképes lehet, ám értelme nem sok van.
Most, amig van szaldo. Utana viszont ki tudja mi fogja megeri ? Mindenesetre nem zavar, messze a legnagyobb koltsege a rendszernek a cserepek felett talalhato, ami alatta van azt meg ki lehet cserelni barmikor.
Ha 10 ev mulva nem lesz szaldo valoszinuleg meg fogja erni (itthon is) az akku.
Egyebkent ha napi hasznalatu az akkupakk (nem pedig veszuzem) akkor altalaban valamilyen Li-Ion alapu megoldas lesz a megfelelo, ott pedig a teljes akkupakk kapocsfeszultsege a cellakonfiguraciotol fugg. 3,6V-tol sokszaz voltig szinte barmit ossze lehet rakni, viszonylag kompakt meretekben, az inverter igenyenek megfeleloen. De nyilvan nem erdemes ilyet barkacsolni, annal sokkal jobb es biztonsagosabb valami kereskedelmi megoldast valasztani. Abbol pedig az elkovetkezendo evtizedben valoszinuleg lesz sokfele, tekintve hogy a fel vilag ezzel foglalkozik manapsag.
Kisgyermekes csalad, mindketten dolgozunk. Amikor aramot hasznalunk akkor még/már nem igazan sut a nap.
Jelenlegi cel a szaldo kihasznalasa, hosszutavu pedig valami hibrid inverteres, akkus rendszer.
Nyilvánvaló, hogy a napelemek termelési görbéje egyáltalán nincsen fedésben a felhasználási görbével, így a szaldós elszámolás az egyetlen gyakorlatilag értelmes megoldás a számotokra.
Az akkus napi szintű tárolás/felhasználás működőképes lehet, ám értelme nem sok van.
Az akkunak ott van létjogosultsága, ahol vészfunkciót tölt be, a napi energiaforgalomban nem vesz részt.
(Az inverterek magas DC feszültség igényének és az akkuk kapocsfeszültsége közötti szakadék egy külön történet)
Kisgyermekes csalad, mindketten dolgozunk. Amikor aramot hasznalunk akkor még/már nem igazan sut a nap.
Jelenlegi cel a szaldo kihasznalasa, hosszutavu pedig valami hibrid inverteres, akkus rendszer.
Mivel nem kereskedelmi cellal epul a rendszer (gyk: nem akarom eladni az elmunek az aramot) ezert a cel az lenne hogy nekunk elég aramot termeljen, ha szaldos elszamolas, ha sajat akkus tarolas lesz a jovoben. Elegge tulmereteztem, szoval nem kell kicentizni a maximum termelest, a felesleget pedig valoszinuleg el fogom futeni. Vagy ha egyszer lesz villanyauto akkor abba is bele lehet tolteni.
Az elnyújtott termelés nem cél, hanem eszköz, ami a folyamatos saját felhasználást szolgálja.
Természetesen két külön síkba rendezett, K-Ny tájolású napelem mező is elnyújtott termelést eredményez.
Azt viszont mindenképpen el kell dönteni, hogy valaki mire akarja használni a napelemit.
Teljesen mások a célok és a megoldások akkor, ha valaki a hálózatba táplálás lehetőségét is igénybe veszi, vagy pedig marad az egyszerű célnál: annyival kevesebb energiát vételez a hálózatból, amennyit a napelemei termelnek neki.
Mindenesetre nem a sakk-matt allapot, csak bukok egy keves termelest az idealishoz kepest viszont elnyujtott lesz a gorbe.
Szóval azt kellene eldönteni, hogy mi a célod!
Az, hogy a napelemeid minél többet termeljenek, vagy az, hogy minél többet tudjál hasznosítani a mindennapjaidban!
Olyan nincsen, hogy a megoldás minden feltételnek a maximumon felel meg.
Ha a táblákban benne vannak a bypass diódák, akkor elég, ha egy stringen vannak (sorban) a két oldal napelemei. Amelyik táblákat kevesebb fény éri, azok át fogják engedni a nagyobb áramot. olyan, mintha egy stringen valamelyik táblára árnyék vetül.
Ennyire talan nem rossz a helyzet, mert lehet mezei inverterrel is elnyujtott termelest csinalni csak tobb panel kell hozza. Amiben igazad van hogy kis rendszernel nem jon ki a matek, de nagyobbnal (5-6kWp+) mar mukodik.
Nalam valami hasonlo lesz, egyik tetosik DK-i, a masik NY-i, ugyanannyi tabla mindket oldalon (mert ilyen a teto, nem tudok tobbet tenni DK-re). Nyilvan nem fog annyit termelni mintha minden panel DK-i oldalon lenne, de a tetomereten nem igazan tudok valtoztatni. Mindenesetre nem a sakk-matt allapot, csak bukok egy keves termelest az idealishoz kepest viszont elnyujtott lesz a gorbe.
Ebből a szempontból az az ideális, ha az egyes táblák tájolásukkal követik a Nap járását.
Nem forgatóról van szó, hanem különböző tájolású elemekről, vagy azok ilyen csoportjairól.
Ehhez viszont a napelemek (vagy egyes csoportok) párhuzamos kötése szükséges, ami a jelenleg fogalomban lévő hálózatos inverterek magas bemenő DC feszültség- igénye miatt nem valósítható meg.
Sakk-matt a helyben történő felhasználásnak, ezekkel az eszközökkel az egymásnak ellentmondó feltételek nem teljesíthetők.
Az engedélyezett terven nem szerepel a szériaszám, csak a név és a műszaki adatok. Amennyiben lehet ugyanolyan készüléket vásárolni, ami semmi akadálya a cserének. ( Kicsi a valószínűsége, hogy 5-10 év múlva ugyanolyan kapható, maximum használtan).
A gázkészülékeknél megoldották, a kéményseprő saját, nyilvántartott vonalkódott rakott a burkolatra, úgyhogy ott a csak a belsőt lehet cserélni.
Nem, Pali rendszerének előnye, hogy a fel nem használt napenergiát víz melegítéséhez használja. Egészen pontosan nem a maximum kivehető energiát, hanem amennyit éppen sikerül.
Ezt nem értem. Miért ne lenne értelme az akkuparknak a napelem mellé? Pont az a cél, hogy saját magad használd fel a megtermelt energiát. Igaz, a nyáron megtermelt energiát télig nem fogod eltárolni, de a nappal megtermelt energiát este fel tudod használni. Nem is kell nagy akkupakk, csak épp annyi, hogy az esti szükségletet kielégítse.
Nem tudom mennyire jovedelmezo, de hosszu tavon tervezem en is a hibrid inverter + akkupakk megoldast. Mar a teljes hazra vetitett UPS is eleg jol hangzik, de a nappal megtermelt/este elfogyasztott energia sokkal jobb.
Pali rendszerenek is ez a legnagyobb elonye, csak az sajna a szaldos rendszerhez kepest soha nem terul meg...
A számozott panel a kutyát se érdekli, nem mászik fel a rendőr a tetőmre megnézni a számokat. Pont úgy ahogy lopott bringák, robogók se kerülnek elő soha, pedig azokon is van sorozatszám.
Maximum azért válnak be, mert még senki nem állt rá komolyan. Ezek csak az alkalmi, megélhetési bűnözőktől védenek, számtalan módon támadhatók.
Ami akadály, az pillanatnyilag az értékesítési vonal. A számozott panelek, felhőben ellenőrizhető inverterek miatt helyben értékesíteni nehezebb, afrika és a közel- kelet meg még nem felvevő piac.
Az inverter cseréjekor - jelenleg- ugyanazt a folyamatot kell végigvinni, mint új HMKE létesétésekor, értelemszerűen az óracsere kivételével. Ekkor az utolsó lépés az új Hálózat Használati Szerződés aláírása a Szolgáltatóval. Ezzel a lépéssel a régi szerződés hatályát veszti.
Jogilag ugyan nem jár le a szerződés, de a csatlakozási engedély adott típusú inverterre szól.
A megtérülés nem volt szempont nálunk. Nem kell elhinni, de a szüleim és én is a gyerekeinkért csináltuk. Korukból és a szabványosítás költségeiből előre tudtuk, hogy soha nem térül meg.
Dicséretes.
Az a korrekt magatartás, ha azokra nem vonatkoznak negatív intézkedések akiknek érvényes szerződésük van.
Azok a szerződések határozatlan idejű szerződések.
A mindenkor érvényes jogszabályok szerinti tartalommal, ami a jogszabály módosulásával változik.
Erre szerződtek a felek.
Fix ár HMKE nél felesleges. Az a korrekt magatartás, ha azokra nem vonatkoznak negatív intézkedések akiknek érvényes szerződésük van. Nem örökéletű rendszerek ezek, legkésőbb az inverter cseréjekor lejár mindegyik szerződés.
Itt azért egy kicsit kavarod.
Nem világos, hogy milyen szerződés jár le az inverter cseréjekor.
Kár lenne ebbe külön belepiszkálni, ha szükséges, akkor egyszerűen kell húzni egy határt, amitől az új beruházásokra nincs szaldó. Aki akkor szeretne valamit, azt fogja figyelembe venni.
A teljesítmény díj bevezetésekor ezt tették, a szaldó megszűnése esetén is teljesen biztos, hogy ezt fogják követni.
Eddig egyetlen változás sem érintett egyetlen HMKE tulajdonost hátrányosan és visszamenőlegesen.
A megtérülés nem volt szempont nálunk. Nem kell elhinni, de a szüleim és én is a gyerekeinkért csináltuk. Korukból és a szabványosítás költségeiből előre tudtuk, hogy soha nem térül meg.
Fix ár HMKE nél felesleges. Az a korrekt magatartás, ha azokra nem vonatkoznak negatív intézkedések akiknek érvényes szerződésük van. Nem örökéletű rendszerek ezek, legkésőbb az inverter cseréjekor lejár mindegyik szerződés. Akkor a piaci változók függvényében mindenki újra dönthetne az aktuális szabályok szerint. Aki pechesebb annak lehet, hogy kevesebb jön vissza a befektetéséből, másnak esetleg nyereségesebb lesz. Kár lenne ebbe külön belepiszkálni, ha szükséges, akkor egyszerűen kell húzni egy határt, amitől az új beruházásokra nincs szaldó. Aki akkor szeretne valamit, azt fogja figyelembe venni.
OK, pontosabban fogalmazva éves egyszeri leolvasás alapján történő elszámolás van rõgzítve, amire a tv. kötelezi a szolgáltatótól. Ennek az esetleges megváltoztatának jogszerűségén vitatkozzanak a jogászok.
Az LTP szerződés jogszabály alapján készül. A támogatás az egésznek a legfontosabb része. Visszamenőleges hatása nem lehet a jogszabály vátozásának.
A szaldó az én zsebemet tömi, másnak még más pályázat. Van akinek például a Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseit támogató pályázat VP6-7.2.1.4-17 pályázatból csurrant -cseppent valami. Nincs ezzel semmi gond, ha minden normakövetően zajlik.
Igen, sajnos tényleg sok példát lehet arra látni,ha valakinek nem jön be az üzleti számítása akkor sértődött lesz. Lábrázást is láttunk elégszer. Sokan egyetértünk azzal, hogy ideje lenne befejezni az ilyen sértődött hörcsögmentalitást.
Dr Kaderják Péter az Innovációs és Technológia Minisztérium államtitkára előadásban kiemelte, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek 2007 óta fennálló éves szaldó elszámolásának a fenntartása hosszútávú terv, ezzel is kívánja a Kormány ösztönözni a lakosságot a saját célú villamosenergia termelésben. A METÁR rendszerben már beadott kérelmekre újabb lehetésget biztosít a Kormány a legfrissebb kormányrendeletében, és az első negyedévben indul az új METÁR tender.
VIII. Szolár Konferencia Szakmai és befektetési Workshop - Óbudai Egyetem - Magyar Napelem Napkollektor Szövetség"
A közüzemi szerződés jogszabály alapján köttetett, és éves egyszeri elszámolás van benne rögzítve. Szerinted a korábban kötött LTP kre miért van még támogatás? Ott is a pénztár és az ügyfél szerződött.
Puffogni kettőnk közül Te puffogsz, én etikátlannak neveztem az említett forgatókönyvet. A normasértése vitathatatlan. Arról lehet vitatkozni, hogy milyen normát sértene.
Már hogyne lenne, mégha nem is kellene újra terveztetni, engedélyeztetni, kiviteleztetni még akkor sem olcsó a hw. Hiába csökkennek az árak, a + inverter növeli a megtérülési időt.
Ez a reklám szöveg. Ébredj fel, és utána nézz körül!
Nem véletlenül írtam hatékony védelmet!
Gondolom azzal sem vagy tisztában, hogy mennyit akasztanak le egy kis szoftveres hibaelhárításért, vagy a kiszállasokért. Simán ráköltöd az említett összeget.
A GEO /H, éjszakai tarifáknál kötelmek és felhasználási korlátok vannak. Nem lehet rá csak úgy kötögetni, és nem ingyenes a kiépítése sem! A különbözethez a közterheket is számold hozzá, valamint a megemelkedett önköltségi árat. A jelenlegi átlagos HMKE méretben, a valós beruházási költségekkel, az aktuális tarifák mellett szaldó nélkül nem jó döntés a napelemes rendszer. Az alternatív tarifák kedvezőbbek.
2 millióból nem jönne ki az éves őrzés+ minimális karbantartás. Havi 167e szuperbruttóért még köszönő embert sem találsz, nemhogy olyat aki 24/7 ben hatékony őrzést vállalna.
Valahogy az inverter csere is kimaradt a számításaidból.
Persze, ezzel tisztában vagyok. Hozzáteszem, ez a hőszivattyúra optimalizált eset, ahol a megtermelt villany kb 40%-a megy a normál fogyasztásra, 60%-a a hőszivattyúnak. Ennél még sokkal-sokkal rosszabb a matek egy sima cekászos fűtésre méretezett napelemes rendszernél...
Akkor hasonló fogyasztási szokások mellett az éves fogyasztásod 70,5 % -a után kellene fizetned durván 30Ft ot kWh ként. Olcsóbban kapnád az áramot a GEO/ H tarifával, töredék beruházással.
Az ilyen forgatókönyvvel megint a kisembert szivatnák. A nagyoknak még több mint 2 évtizedig fix ár van. A már megkötött szerződésekre etikailag olyan lenne megszüntetni a szaldót, mintha más -korábban kötött - szerződésre egyszercsak nem fizetnék a - a kötéskor érvényes jogszabályok szerint járó - támogatást.
Igazából mindegy, hogy egy fázis, vagy három. Ha az egyik fázison épp 10A megy a hálózat fele, a másik fázison pedig 10A jön a hálózat felől, akkor az óra egyik regisztere sem mozdul. Fizikailag persze történik kitáplálás és vételezés is, de az óra "egybe számolja" a fázisokat, ez a tapasztalat.
Parancsolj, itt vannak az én számaim. Elég messze vannak a 40%-tól. Ebben persze benne van, hogy a hőszivattyús fűtés ellátására is méretezve lett a rendszer, ezért nyáron esély sincs elhasználni a termelés nagy részét egyből helyben:
Nagyon jó az érvelésed és igazad is van. Viszont ez most csak a nagy halakra vonatkozik. Olvasni, látni mindenfélét hogy a lakosságot ilyen hitellel olyan támogatással bombázzák amivel ösztönzik a napelem telepítést. Amit jónak is tartok, de ők ugyebár a kishalak..... egyszer nagyon sokan lesznek..
Volt még pár hete az úgynevezett ltp, kisembernek is jó volt. Mi van ha egyszer úgy döntenek hogy tölünk se veszik át ill nagyon nyomott áron... Mondván túl sok van a piacon....
Na ja, csak ugye ha valaki kiforgatja az ember szavait, hogy lehülyézhesse, hát az nem szép dolog.
Ezzel csak arra akartam rámutatni, hogy ugye arról volt szó, hogy egyforma feszültségű sztringeket szabad párhuzamosan kötni. Természetesen az összekötés előtt legyen egyforma a feszültségük. De Ő jött, hogy hát hogy lehetne különböző a feszültségük, ha össze vannak kötve? Ami ugyan igaz, de semmiféle információt nem hordoz a téma szempontjából, de Ő jól megmondta...
Nem, barátom, a baj ott van, hogy fogalmad sincs, hogyan működnek a félvezetők. De úgy is ott van a sok napelemed, meg akkumulátorod, próbáld ki, hogy pofával a földre fektetett napelemedre rákötsz egy 24V-os akkumulátort. Ja, mérd közben az áramot, hogy merre folyik.
De ha olyan okos vagy, el is tudnád magyarázni, hogy miért vadbaromság? Nem nekem, hanem a többieknek.
Egy akkumulátorra sem kötheted direktben a napelemet, oda is kell a dióda, és nem akkor, mikor süt a nap, hanem amikor nem süt, pont azért, hogy az akku ne folyasson áramot a napelemen (#62433)
Na, itt van a baj, de hatalmas.
Aki ezt a vadbaromságot meglátja, elszalad.
Aztán utána meg jön a dióda és a MOSFET, mint a gyakorlatban alkalmazott megoldás.
És mi a különbség a kicsi és a nagy között? A nagy az sok-sok sorbakötött kicsi. A jelenség ugyanaz.
De nem azon múlik a dióda használata, hogy előírja-e a szolgáltató, vagy sem. Egy akkumulátorra sem kötheted direktben a napelemet, oda is kell a dióda, és nem akkor, mikor süt a nap, hanem amikor nem süt, pont azért, hogy az akku ne folyasson áramot a napelemen.
Nem kicsiről volt szó, hanem stringekről. A dióda meg azért kell, mert valamelyik áramszolgáltató előírta a stringek párhuzamosításához. Talán mzsombi idézte?
De mint már mások is írták, ma már kicsi az esélye, hogy saját szakállára párhuzamosít valaki. Az invertereken meg eleve MPPT bemenetenként 2-2 kiépített csatlakozás van, ahhoz meg már a szolgáltatónak semmi köze. :-)
Éppen néhány napja bontottam ki két invertert is, de nem ezt a részt vizsgáltam.
Amúgy a fizikája annyi, hogy a napelem olyan,mintha sok-sok dióda lenne sorbakötve. Ha akkora feszültséget kapcsolunk rá, mint a nyitófeszültsége, akkor elkezd vezetni,
Inkább ez döbbentett meg.
Ezt a topikot teljesen tájékozatlan érdeklődők is olvassák!
Amikor ezt meglátják, akkor vajon mire gondolhatnak?
A MOSFET-re, mint amit a párhuzamosan kapcsolt napelemek közé használni szoktak, már nem is érdemes még legyinteni sem.(A stringdiódáról nem is beszélve)
Csak az a baj, hogy itt van, mint valami létező okosság, ami segíti eligazodni a tájékozatlan, ám érdeklődő embereket.
Itt kell azoknak javítani, akik értenek hozzá, és valamilyen szinten ebben érzik is a saját felelősségüket!
Nap_Pali nem látja a hozzászólásaimat, mert letiltott. Amennyi baromságot meg összehordott, nem mérvadó a véleménye.
Kicsiben már kipróbáltam, párhuzamosra kötöttem két napelemet. Ha van két 250W-os táblád, nosza, uccu neki, kösd össze párhuzamosan, és takard le az egyiket.
Na jó, nem szúrok ki veled, és senkivel, ne próbálkozzanak, megtette más:
Látod, még Nappali is megdöbben a hozzászólásodon. :-(
8-22 panelből álló string 250-800 Voltjára nem nagyon találsz Shottky diódát, legalábbis nem olcsó tömegárut. MOSFET-et meg valamivel vezérelni kellene. Ezen a feszültségen az az 1-2 V feszültségesés ami egy normál nagyfeszültségű diódán esik, bár veszteség, de senkit nem vág földhöz.
Amúgy a fizikája annyi, hogy a napelem olyan,mintha sok-sok dióda lenne sorbakötve. Ha akkora feszültséget kapcsolunk rá, mint a nyitófeszültsége, akkor elkezd vezetni, ezért kell, hogy mindkét tájolást érje a nap, és ne legyen a két string közt túl nagy feszültségkülönbség.
Párhuzamos kapcsolásnál sorba szoktak kötni diódát, egy tábla 7-9 Amperjére simán lehet találni shottky-diódát alacsony nyitófesszel, illetve MOSFET-et is szoktak használni erre a célra.
Avagy: bizonyos, ámde jelentős megszorítások mellett működhet jól a kimondottan keleti és nyugati string párhuzamosan kötve.
- egyforma panelek és stringek
- lapos tető 10-15 fok körüli célszerűen
- kicsi eltérés a K és NY iránytól
- inkább felhősebb, szórt napfényes vidéken (mint pl. Németország nagy része), mint a mi szép napos Alföldünkön pl.
Ekkor néhány % veszteséggel is megúszható, de egyébként gyorsan el lehet jutni a 20-30% buktához is.
Másként nézve nem igazán a magyar tetőkre jellemző körülmények között tud jó lenni, hanem pl. a németeknél.
Ráadásul mostanra már mások (kisebbek) a napelem, inverter, optimalizáló árak is.
Ami miatt a megéri-e matekja is más lett ... nagyon más.
Hisz már olcsóbb vagy alig drágább egy 10-20%-al nagyobb panel+optimizer, mint mondjuk 2 éve volt egy kisebb panel magában.
Márpedig a nagyobb panel+optimizer okafogyottá teszi/tette lényegében az egész kérdéskört.
Legfeljebb a fentebbi spéci követelmények-adottságok megléte esetén van értelme az ilyen párhuzamosításnak, de általánosságban a magyar viszonyok között nincs.
Ökölszabályként az igaz, hogy: MPPT-re nem rakunk különböző tájolású sztringeket, párhuzamosítva, de vannak spéci kivételes esetek, amikor lehet.
Ez az "általában" az én esetemben az általam ismert, látott, olvasott, felszerelt típusok mindegyikét jelenti. De mivel még nagyon sok típust nem ismerek, emiatt nem vagyok olyan magabiztos, hogy azt írjam, "egységesen" vagy kizárólag",... :-)
De ha így is van, ha jól olvasom, elég sok megkötés van. De az biztos, ha párhuzamosan kötsz két panelt, és csak egyiket süti a nap, a másik terhelésként fog részt venni az áramkörben.
2003-ban már a németek százai telepítették Ost-West tájolással a napelemeiket. Sokat olvastam róluk akkoriban, de nem részletezték, hogy mindez egy vagy több inverterrel történt. Az akkori átvételi ár mellett örültek a 3 éves megtérülési időnek. Ami hitel felvétele esetén megnőtt a borzalmas 6 éves időtartamra. :-(
Volt itthon két kicsi napelemem. A pozitív oldalukat összekötöttem, a negatív oldaluk közé pedig árammérőt kötöttem (gyakorlatilag párhuzamosan kötöttem őket). Ha egyformán érte őket a nap, alig folyt áram, ha az egyiket letakartam, az áram megnőtt, a letakart napelem terhelésként viselkedett. Szóval különböző tájolású táblákat nagyon nem illik párhuzamosan kötni.
A napelemeket igenis védeni kell a fordított polaritástól, illetve a visszáramtól.
Ha egy 21V-os napelemet rákötünk egy 12V-os akkura, és süt a nap, akkor tölti az akkut. Ha nem süt a nap, a napelem feszültsége nulla, az akkué 12V. Ilyenkor kell megakadályozni, hogy az akkuból folyjon az áram a napelem felé.
Ugyanez a helyzet két párhuzamosan kötött napelemtáblánál is, ha az egyiket nem éri fény, a másik tábla áramot fog hajtani rajta keresztül. Ezt meg lehet akadályozni diódákkal. Igaz, a diódákon termelés közben veszteség fog keletkezni, még ha csak 1-3% is, illetve a dióda meghibásodásakor megszűnhet a védelem, mivel a diódák jobban szeretnek zárlatosodni, mint megszakadni.
Szóval két sztringet nem illik párhuzamosan kötni, pláne nem különböző tájolással. Ha mindenképp ezt szeretnénk, akkor sztringeként egy MPPT, és utána közösíthetők.
Pont, hogy nem. A különböző tájolásnál, mivel nem egyformán éri a táblákat a fény, más feszültségen lesz a teljesítménymaximumhoz tartozó feszültség. Párhuzamos kapcsolásnál viszont nem lehet különböző a feszültségük, tehát vagy egyik, vagy egyik sem fog maximumon dolgozni.
Ehhez persze tudni kellene értelmezni az adatlapot, ami Nap_Pali barátunknak nem ment sohasem.
Az egy stringesnek általában 2 bemenete van, amit belül párhuzamosítanak.
A 2 stringesnek 4 bemenete van, amit ------"------. és így tovább.
Egy MPPT-re is rá lehet kötni pl. keleti és nyugati oldalra elhelyezett stringeket, attól függetlenül, hogy soha nem fogják egyszerre elérni a feszültségmaximumot. Mint írtad, diódával el kell választani őket. Mikor az egyikről lefordul a nap, a másik veszi át a termelés feladatát. Szép duplahullámos termelési görbéje lesz, mint a széles sávra hangolt KF tekercsnek. :-)
Csupán nem azt az optimumot fogja teljesíteni, amit a gyártó elképzelt, hanem egy másikat, ami nekünk jobban tetszik, hiszen az össztermelése kisebb inverter mellett is nagyobb lesz.
Tehát egy mppt-s inverterre is tehetsz két egyforma(!), de eltérő tájolású stringet vagy akár kettévehetsz egy nagy stringet, aminek az egyik része (pl. alsó sor) árnyékosabb.
Valóban ... betartva, hogy: párhuzamosan kötött stringek esetén a stringfeszültségeknek illik gyakorlatilag azonosnak lenni.
(plusz az esetleges visszáramokat ki kell védeni string diódával)
Nagyon nem. A string az sorbakötött paneleket jelent. Ha két egyforma stinget párhuzamosan kötsz, az (többnyire, ha az inverter elbírja) mehet egy inputra vagy mppt-re.
Ilyenkor a két string áramerőssége adódik össze értelemszerűen. Egy ilyen felállásban nem is kell egyforma tájolásúnak lennie a két stringnek. Tehát egy mppt-s inverterre is tehetsz két egyforma(!), de eltérő tájolású stringet vagy akár kettévehetsz egy nagy stringet, aminek az egyik része (pl. alsó sor) árnyékosabb.
köszi, hogy megnézted. mit jelent az, hogy "nem való" ? nem optimális? anno bedobtam az sma konfigurátorba, ott volt sok ződ pipa meg egyéb dolgok, megnyugtatóan nézett ki, nyilván tökre hozzá nem értőként. csatolom az inverteres részt.
Nem kerestem meg ennek az inverternek a konfigurátorát, de a működési leírás 6.5.1-es szakaszában leírják, hogy minden napelem azonos típusú legyen. Mindegyik napelem azonos tájolású és dőlésszögű legyen. (meg kellett keresnem a német leírást, mert az angolt nem értem annyira :-( )
Froniusnál oldalakon át írja a konfigurátor, milyen határokon belül mennyi és mekkora, egymástól jelentősen eltérő napelem stringeket lehet összekombinálni. Ha az SMA azonosakat kér, akkor neked ez nem való.
Milyen a tájolásod? Marha jó a terv és a hozam is. Az enyém majdnem dél (pár fok kelet) és 25-30 fokos kb. A terv 4.95 kWp-re 39x kWh és a hozam, amit tegnap írtam, már nem emlékszem, talán 490 kWh.
Ha tényleg 663 a hozam, nem értem a panaszt. :) Nálam a 4.95 akkor hozott volna ennyi körül, ha egész hónapban semmi felhő. (Napi 22 kWh-s átlag lenne kb.)
Hát igen. Találtam tőled 7 db hozzászólást. Lényeges infót csupán ebben a legutóbbiban. Így nehéz véleményt alkotni. A két stringből melyik merre áll, milyen dőléssel, milyen invertered van, egy MPP vagy kettő, ... :-(
sziasztok, mostanában indult el az 5.08kWp rendszerem, déli+keleti fekvés, 8-8db napelem. Most éppen (12:45kor) kb.1800W pillanatnyi teljesítménnyel működik, tegnap 17kWh áramot termelt meg a cucc. Ez realis egy ekkora rendszertől ?
Majd kiderül, kirepül-e, lehet, 35 éves korában perelned kell, hogy költözzön végre. :) (Nem értem a mai fiatalokat, én anno "menekültem", pedig semmi baj nem volt a szülőkkel.)
Én gondoltam villanyautóra, amíg nincs, el kellene fűteni (és hűteni). Klíma adná magát, csak szerencsétlen az elrendezés. Meg annyira nem vonzó 3-4 beltéri évenkénti tisztítását fizetni, még nem jöttem rá, tényleg elég-e házilag megcsinálni. De ez itt off.
persze, nem is vitának szántam, csak inkább adaléknak, hogy lehet rövidebb időre is. A rendszer méretén én is tanakodtam, de végül úgy döntöttem, a mostani fogyasztást veszem mérvadónak. Jelenleg öten vagyunk, de tíz év múlva a legkisebb gyerek is eléri a felnőttkort, tehát szép lassan kiürül a ház, és egyre kevesebb lesz a fogyasztás.
Mondjuk nekem nincs problémám a hitellel, csak a kamattal. (Persze van, mikor adott kamat megéri.) Itt nincs kamat, bármikor költségmentesen elő/végtörleszthető, így én a max. futamidővel kezdek, aztán majd kialakul.
Amúgy én 20 évre fizetek kicsit (10 %-kal) kevesebbet, mint az eddigi villanyszámla (kb., mint Te), mert majdnem 2x akkorát telepíttettem. Legalább hideg tél estéken kitalálhatom, mire használhatom _értelmesen_ a többletet. :)
egyszerűen azért választottuk a 10 évet, mert így vmivel alacsonyabb lesz a havi törlesztő a villanyszámlánál, de utálom a hiteleket, így 20 évre nem akartam elhúzni.
A kolléga alapján igen. De 0-s, úgyhogy én a max-ot választottam. A (majdnem) 30 hónap türelmi idő alatt 1-2 rövid ltp nagy része le is tudható - persze ez már a múlt. Nekem még éppen belefért 2 ltp gyors megkötése, 4 év után az egyikből akár ki is fizethetem majdnem a teljes hitelt - de ez a jövő zenéje.
A törlesztőt később kalkulálják. Bár nem bonyolult, hitel/hónapok száma. Hónapok száma 240, de ha kihasználod a max. türelmi időt, akkor 210. Az enyém publikus lenne, csak meg kell keresnem, ha nem felejtem el, holnap megnézem.
sziasztok, ma végre beadtuk a pályázatot az MFB-s hitelre. Van valakinek tapasztalata, hogy a gyakorlatban mennyi az elbírálás átfutási ideje, tehát amíg döntés születik? Vagy bankja válogatja?
Egyébként "csak" 465 kWh a termelés, október 2. délután indultam, illetve volt egy eon karbantartás, akkor buktam kb. 17 kWh-t.
Amúgy keleti vég, Debrecen mellett, ha jól emlékszem, éppen a "legjobb" területtől északra kicsit.
Holnap megnézem a jcr-t megint, valószínűleg az alapértelmezett veszteség kicsit sok - vagy extrém jó hónap volt, pedig volt vagy 10 elég vacak (felhős) nap.
6 éves rekord lesz ez az október, sosem jött még le 436 kWh a 4,6-ról, 400 volt eddig a maximum. A terv 392, úgyhogy ez plusz 11,2 százalék. A hetedik hónap zsinórban, április óta plusszosak a hónapok, nem is kicsit...
Az antracit Bramacot aztán szellőztethetetd szigetelés nélkül. Nálam is 45-50 körül van nyáron. Két helyen rakattam be bukót, azok nyitva vannak nyáron, így csökkent pár fokot a hőmérséklet.
Egy helyen. Illetve 2 helyen is jöhet, ha 2 mező van (kelet-nyugat). Ha jól emlékszem, az 5 m-es szabály úgy szól, hogy a belépési ponttól kell 5 m-en belül lennie az inverternek, ez segít(het) adott esetben, de ilyenkor is van határa a külső szakasznak is, talán másik 5 (összesen 10) m.
Ha nincs deszkázva, nyilván akkor is le tudnák hozni a kábelt, de kényelmesebb, ha nem a gerendákon kell egyensúlyozniuk.
A garázs az épületben van, igaz az északi oldalán...
Van szellőzőcserép, de azért mikor felmentem nyáron megnedvesedett a homlokom :)
Nekem fa gerendáim vannak, közötte, rajta kőzetgyapot.. De ahol mondjuk belépne a DC a padlástérbe ott járható.. Tényleg, csak egy helyen jön be a DC, vagy minden panel alatt? (buta kérdés..)
A tetőtől a garázsig is el kell jutni. Épületen kívül és elfogadható esztétikával.
50 fok a tetőtérben? Kimaradt az átszellőztetése?
Nemrégiben jártam egy új építésű házban, ahol a födém némi tartószerkezetre borított hőszigetelő "paplan"ból állt. Az egész tetőtér használhatatlan volt.
A felmelegedő padlástér felejtős, a garázs hűvösebb, a vezeték keresztmetszet kompenzálja az esetleges nagyobb távolságot.
Az épületen belüli DC vezeték hosszúságától függ a tűzvédelmi kapcsoló felszerelése, nálam kívül, kábelcsatornában fut minden AC/DC kábel, az épület esztétikát befolyásoló hatásán lehet vitatkozni, nekem a praktikum számított.
Az ELMÜ vel csak arra szerződtél, hogy milyen készülék mehet a Geo mérőóráról. Mennyiségi megállapodás nincs, nyugodtan lehet 0 Ft a fogyasztásod. A hőszivattyút bárhol bekötheted a nappali hálózatba. Az invertert célszerű a napelemekhez közel elhelyezni, hogy kisebb legyen a DC oldali veszteség. Lehetőség szerint kerülni kell azt, hogy be kelljen kötni tűzeset leválasztó kapcsolót. Az AC oldal lehet hosszabb, legfeljebb kicsit vastagabb vezeték kell az inverter és a ház főelosztója közé. A védőföldet is oda kell vezetni az inverterhez, 16 mm2 es vezetékkel.
Köszönöm mindenkinek a hsz-eket, más fórumon beszélgetve is kb 5-6 kw kellhet nekem. De biztos akkor lesz, ha már ott lakunk és letelik egy év.
agyarka: Ha jól értem, akkor a hőszipka menjen nappali áram/napelemről, de a geo is maradjon, de erről nem fog menni semmi. Engedi így az Elmű?
Egy évet nem akarok várni, jó lenne, ha ketyegne az óra.. De az is járható út, ha felrakunk egy 5 kw teljesítményűt, aztán majd, ha kell bővítjük.
Kábelezést nem tudom még hogyan kellene megoldani..Két mérőórám van, geo és nappali. Gondolom akkor a geo ott marad, csak ki lesz kötve róla a hőszivattyú. A nappali meg oda-vissza mérőre lesz lecserélve.
Az invertert célszerű a lakáselosztó mellé rakni (garázs) ? (tudom, a távolságok lényegesek lehetnek) De ez lenne az optimális?
A geo áram az órától közvetlenül ment a hőszipkába. Mivel a padláson a szigetelés alatt ment a kábel, így azt megbolygatni nem akarom, egy külső kábelcsatornával az invertertől/lakáselosztótól mehet a kábel oda?
Még egy: a mérőórákhoz kell vezetni kábelt valahonnan? Vagy elég használni a mérőóra-lakáselosztó közöttit?
Szia!
Költözz be, aztán egy év alatt meglátod mennyi áram fogy a fűtésre, meg a többire. Akkor lehet rendesen kalkulálni, addig csak találgatni. Mindenkinek más a hőigénye. Esetleg beköltözés előtt érdemes becsövezni a vezetékek helyét az inverterhez illetve a tetőre.
A Geo tarifát semmiképpen ne add vissza! Jól jöhet az még vmikor, elég csak pár vezetéket visszakötni hozzá.
Nálam ~1500 m3 gáz megy el. Az "sima" villanyra fordítva ~13.500 kWh. 4-es COP-pal 3.375 kWh. Az én házam kicsit kisebb, viszont sokkal rosszabbul szigetelt, mindenképpen kevesebb fogyasztást várnék ettől a háztól. 5500 kWh nagyon biztosra menésnek tűnik.
Persze még hozzájöhet a nyári hűtés, de szerintem ilyen szigetelés mellett az sem lehet sok.
Láttam egy ismerősömnél hasonló paraméterű házra kalkulációt ott 5500 kWh-t kalkuláltak a hőszivattyú fogyasztására fűtés-hűtés-HMW és 3000-et a ház egyéb fogyasztására.
Ebből kiindulva 7-8 kW napelemre lesz nagyságrendileg szükséged. :-)
Elegendő árnyékmentes hely + megfelelő tájolás van egyáltalán 10kW részére, vagy csak úgy bemondtad ezt a számot....? Ha van elegendő hely, akkor inverterből vegyél legalább nagyobbat, hogy bővíteni tudd, ha már egyszer ennyire sok az ismeretlen.... Aztán 1-2 év után teszel még fel panelt amennyi kell.
A panelban fogyasztott havi 170kW-ot pedig nyugodtan szorozhatod legalább 2-vel, kertes ház esetén. Legalábbis pár év múlva mikor igazán belaktátok, ennyi lesz...
Vagy eldobod a geo tarifát, és az egészet kiváltod napelemmel, vagy csak az A1 tarifát váltod ki. Mindenképpen elég hosszú lesz a megtérülés, a geo tarifa kiváltásnál kb. 12-13 év, az A1-nél a kis méret kb. 2kwp miatt fajlagosan drága lesz a rendszer, az is könnyen 10 év fölé megy szerintem.
Ezt azért kérdeztem hogy a wifis 3-40000 forintal drágább , hogy megéri e? Nézegetni fogom e? Mit látok rajta ? Küld hibaüzenetet ha valami nem oké? Igy nem csak napok múlva veszem észre hogy újra kellene indítani a rendszert...
A kérdés az lenne te kihasználod hogy wifis a készüléked??
Ha a teljesítmény a fontos akkor inkább Lg neon R panelt szerelnék fel amiből van 370w-os is azonos méretben, ez most a csúcskategóriás panel.
Neon2 helyett a sokkal olcsóbb Qcells qpeak 330w panelt venném.
Azért az az 50-100 százalék felár közel ugyanennyivel kitolja a megtérülési időt. 10 helyett 20 év? Én csak olyan esetben szereltetném fel, ha helyhiány miatt indokolt. Semmivel sem termel többet, mint egy jóval olcsóbb Canadian Solar (példa).
Nekem pontosan ezek a napelemeim vannak 9 db egy Fronius inverterrel. Azért ezek, mert 9 panelból akartam kihozni a 3kwp-t (ennyi hely volt, illetve később majd lesz még 4 panelnak hely). Az inverter Fronius 3 fázisú symo 3.7-es.
Március 1-től a mai napig 3138kwh a termelése, egy 45 fokos tetőn Pest megyében. Némi árnyékot kap reggel napfelkeltekor és este napnyugtakor a tetőn lévő kiugrás miatt.
Fajlagosan jóval drágább, mint a kisebb teljesítményű panelek. Akkor még 100k/db ára volt a panelnak. Ez van, én vállaltam a plusz költségét, most volt rá lehetőségem.
Az inverterről annyit, hogy két ventilátoros aktív hűtése van, tud hangos lenni ha beindulnak. Tehát olyan helyre kell tenni, ahol nem hallod majd.
[...] Magánszemély felhasználónak elegendő megküldeni az egyetemes szolgáltató részére a kitöltött Nyilatkozat és kifizetési kérelem és Adóelőleg nyilatkozat költségekről elnevezésű nyomtatványokat - melyek a dokumentumtárból letölthetőek [...]"
Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy egy pillanatnyi kommunikációs hiba után a Growatt inverter nem tud újra felcsatlakozni, és nem küldi az adatokat. Újra kell indítanom a kommunikációs egységet, hogy ismét működjön. Tapasztalt már valaki hasonlót, esetleg javaslat a megoldásra?
Ha a vízi erőművek képesek lennének kiszolgálni a szél és nap nélküli energiaigényt, akkor nem kellene atomenergia. Jelenleg az atomenergia az egyetlen, ami elég gyors reagálású és kellő kapacitású is.
Bár a nagy folyók, folyamok és a gravitáció megoldaná akár a végtelen energiakitermelést is, sajnos csúnya lenne, ezért nem járható út.
Mi a helyzet a japánokkal? Ők is az atomenergia mentesség mellett döntöttek.
A németeknél egyértelműen látszik, hogy félresiklottak, valami más alternatívát kell találniuk a termelés és a fogyasztás szinkonba hozására valamint a megújuló források termelési változásainak ellensúlyozására.
Kár, hogy jó viszonyuk során nem látod a kérdésemet, de amikor rövidzárási áramot mérsz, akkor sorban, vagy párhuzamosan van a panellal az árammérő? :)
Köszi megpróbálom! Ha viszont 2db 100Wattos panelt szeretnék összekötni, 12V rendszerbe, azt párhuzamosan kell megtenni ugye? paneloknál a pozitiv pozitívra, negát a negatívra és úgy be a vezérlőbe, jól tudom? Csak mert akkor le kell vágni az MC4 csatlakozókat, ha nincs Y elosztó, mert amúgy csak sorba lehetne kötni, viszont nem 24V kell. Köszi!
Az áramot az áramkörbe sorba kötve, a feszültséget párhuzamosan kötve kell mérni.
Ha van olyan lakatfogós multimétered , amelyik DC áramot is képes mérni, akkor azzal elég a vezetéket a lakatfogóval átfogni, nem kell az áramkörbe bekötni az árammérőt.
A napelem annyiban különbözik egy akkumulátortól, vagy elemtől, hogy ha rövidrezárod, és úgy süti a nap, akkor nem fog végtelen áramot kiadni magából. Természetesen a műszernek bírnia kell az áramot, tehát legalább 10A-t tudjon.
Fontos, hogy a mérés megkezdése előtt le legyen takarva, vagy pofára legyen fordítva, különben szikrázni fog. Biztonságosan csak egy darab panel mérhető, mert ha sorba vannak kötve, a feszültségük meghaladhatja a törpefeszültséget, ha pedig párhuzamosan, akkor az áramuk lehet olyan nagy, hogy kárt tehetnek a műszerben!
Tehát rákötöd az árammérőt, és kirakod a napra. A 300W-osak 9A-t tudnak, a 250-esek 7 körül, a 200-asok 5A-t, de a doksiban le van írva a rövidzárási áram.
Nem vagyok egy villamos szakember,bocs nem egyértelmű, ezért kérdem, hogy áramot nem egy ágon mérünk és nem a két pólus közt? Vagy feszültséget akartál írni?
Nem cserélek semmit mert eladom a házat ha tudom.
De ha nem adnám el akkor is bármilyen bővítés előtt invertert kéne cserélnem 27kw-osra. Mert a 17-es max ennyit (23kwp) bír.
26 panel a garázson 300w-osra cserélve kb +1kwp lenne.
Meg kellett volna venni a többi négyet egyből.
Keress vmi hasonló eladó panelt 260-ast vagy kicsit nagyobbat.
Sziasztok! Van egy 100Wp-os monokristályos felexi panelom, egy egyszerű ki epever vezérlővel, 12V szigetüzemű. Utoljára nyáron használtam, akkor nagyjából 5A-el töltött verőfényes időben.
A tegnapi szép őszi napsütésben 11 óra körül újra elővettem, kiraktam a napra és meglepődve tapasztaltam, hogy a legtöbb amivel tölt az max 1.2A volt, de inkább 0.90-0.98A.
Létezik hogy elromlott volna a panel vagy a vezérlő? Vagy ennyire gyengébb hatásfokú a mono panel az őszi napsütésben, vagy csak ennyivel gyengébb a fény ősszel?
Ez most az ár érték arány bajnok panel.
Én is ilyet fogok szerelni nem sokára.
2x20db egymás mellett egy tetőn.
Egyik Se hd inverter másik frnius primo5.
Legalább meglesz az inverter összehasonlítás.
Szerintem tévesek az adataid. Az Eon oldalán ( őnáluk van kb a bekötések fele) a napi számláló kb 15 ezret jelez és ez össz darabszám a mai napig!
A MEKH ezt írja :
2016. év végén összesen 20496 db HMKE csatlakozott a villamosenergia-hálózathoz, 165 MW összesített beépített teljesítménnyel. Ehhez 2017 első negyedévében (Q1) az elosztói engedélyesek adatszolgáltatása alapján összesen 1026darab HMKE csatlakozott, 7 MW beépített teljesítménnyel.
2017 harmadik negyedévében (Q3) 2481darab HMKE csatlakozott az elosztóhálózatra, összesen 18,22MW beépített teljesítménnyel.
Az év végére várt 150 ezer bekötés is túlzó, hisz az a magyar lakásállomány kb 5%-a lenne...
Tudom hogy te képben vagy vele, az emberek 99%-a viszont keveri a kW-ot a kWh-val.
Még hogy keveri? A szakmai cikkekben is vannak Kw/H és hasonlók, feláll a szőr a hátamon sokszor, nem ezen szocializálódtam.
Szóval nem neked írtam főként, hanem azoknak akik az írásodon felbuzdulva már szervezik is a fészbukkon a következő ződ tüntetést hogy boncsák le a paksot, amit majd megír a legtöbbet olvasott szakmai lap (Blikk), ésatöbbi :-)
Ne emlegesd mert valami sötétzöld elolvassa és előterjeszti a parliamentben :)
Amúgy elég zöld-marketingesen írtad ezt az egy blokknyi teljesítményt. Ők szokták állítani hogy 1kWp napelem = 1kW atomerőmű.
Közben éves szinten 1kW atomerőmű 7-8x annyi kWh áramot termel mint az 1kWp napelem, és éjjel-nappal, télen-nyáron egyenletesen teszi azt. A napelemnél ezt az apróságot még nem sikerült megoldani...
4,57-el indult az év, de volt néhány módosítás. Három régebbi panellal párhuzamosan kötöttem egy csúnyán törött 260-as polit és két darab 80-as amorf panelt, így kb 300W-os panelek lettek. Egy 260-ast 280-ra cseréltem, egy hete pedig egy repedezett, de viszonylag jól termelő 260-ast fogtam be. A végeredmény kb 5000Wp, így talán nem kell imádkoznom több napos időért.
(nyolc különböző gyártmányú panelek, nem a legjobb hatékonysággal)
Megvolt az éves leolvasás 10.16-án. Éves terv napra pontosan erre az időszakra 5465 kWh, megtermelődött 5549 kWh, ami annak ellenére több, hogy idén márciusban gyakorlatilag nem láttuk a napot, 250 kWh-val maradt el a hónap termelése a szokásostól. A nyár-ősz viszont keményen behozta. Fizetnem kell 145 kWh túlfogyasztást, ami 5500 Ft körül van az évre az alapdíjon túl. Az eltelt teljes 5 évben termelt a rendszer 28300 kWh-t, ami 1215 kWh/kWp/évet jelent 5 éves átlagban, valamivel a várt felett.
Ha azt akarod, hogy az épületben lévő fogyasztóknál meglegyen az érintésvédelem, akkor a 4-es helyre kell bekötni a FI relét. Ilyenkor 100%-ban működni fog. A FI relének csak az egyik felén lehet energiaforrás (legyen az hálózat, vagy inverter), a másik felén pedig csak terhelés lehet.
igen, ezt magyarázom, előfordulhat mindkét eszközön leoldási küszöb alatti pl 25mA (nem pont, éééééérteeed, hanem PÉLDÁUL :), de van akinek ez sem megy amint láthattuk) és az bizony rajtam 50mA ami garantált halálhoz vezet.
Ha a hibaáramot két forrás között szétosztod, de csak az egyiken méred, akkor a mérési ponton biztosan kisebb értéket látsz, mint ami valóban jelentkezik.
Ha ez a mért érték az eszköz aktivizálódásának küszöbértéke alatt marad, akkor az életvédelmi eszköz hatástalan lesz, nem lép működésbe, holott a hibaáram szétosztása nélkül aktivizálódna.
Így nem kell megérteni a 25 mA-t, mert azt nehéz. :)
Bocs, a fogyasztó alatt az embert értettem, mint felhasználót (sokat voltam a szolgáltatónál, és ott is engem hívnak fogyasztónak, nem a hűtőmet :) . Csak kicsit késő volt.
nem, hibás a "feltételezés", az áram nem feltételezés alapján, hanem ellenállás alapján folyik!
Mikor az inverter "termel" megemeli a feszültséget, kisebb lesz a belső ellenállása mint a bejövő áramkörnek, ekkor a generátor üzem szabályai alapján onnan folyik áram, vagy onnan több mint a kisebb ellenállásún.
Ha nagyobb a terhelés, legyen az üzemi vagy hibaáram, szintén a kisebb belső ellenállású generátor fogja szolgáltatni, és előfordul a más által már leírt eset, amit képtelenek vagytok felfogni, hogy mondjuk az inverter ad 25mA hibaáramnak megfelelő sz utcai betáp is 25mA hibaáramnak megfelelő energiát, egyik 30mA FI relé sem old le, te MEGHALSZ
Korábban leírtad, nem értesz hozzá, gépész vagy nem villamos szakember.
most azt csinálod, mint mekk elek a villanytopikban, százsoros idézetekkel és gondolatokkal küzdesz hogy de de de....
csináld ahogy akarod. De amíg valaki azt nem képes felfogni, hogy a fi relé teszt gomb kizárólag az eszköz működését igazolja, nem az áramkör helyességét, és nem érti az áramirányokat, nincs mit tovább mondjak.
A FI relé ÉLET védelmi eszköz!!!! CSAK ÉS KIZÁRÓLAG... 1x védelmi hiba esetére.
Azaz akkor, amikor az ember/állat valami módon MÉGIS hozzá ér a FÁZIS-hoz és nem a NULLA a másik érintési pont, hanem az anyaföld, direktben vagy a PE rendszer által.
(mellékhatásként tűzvédelmi eszköz is, a korai szigetelés hiba felfedezéssel)
Mondjuk azt nem értem, hogy a szolgáltatók ilyen-olyan villanyóra szekrényt, szabványosítást előírhatnak, ami lehet több százezer ft is, egy relatív olcsó fi-t meg nem.
Nálam 15 éve épült a ház, a fi a villanyóránál, gondolom, mert ott is 1 konnektor és nem akarta a villanyász a főelosztótól visszavinni a delejt. Most viszont a főelosztótóhoz sikerült a dc-t vinni (5 m), most meg a kivitelező nem akarta az invertertől kivinni az ac-t a villanyóráig.
Mitől védene az inverterbe épített RCD? Az inverterből éppen annyi az egyik ágon kijövő áram, mint amennyi a másikon visszamegy. Nem érzékel hibaáramot.
Akkor érezne hibaáramot, ha a szivárgás még az inverter előtt a DC oldalon jelentkezne. Az megint más dolog.
Feltételezzük, hogy a fogyasztás megegyezik a termelt árammal. Ez esetben nem folyik áram az FI relén (kivéve az inverter működési állapotát fenntartó áram). A vékony piros vonal jelzi a hibaáram útját. Ez bármilyen más fogyasztási állapotnál is meglesz, amíg az inverter termel. Az se változtat a hibaáram értékén, ha a bejövő áram többszöröse a megtermeltnek.
> A szolgáltató NEM kapcsolhat rá addig, csatlakozásra+mérőhelyre AMÍG a NYILATKOZATOT meg nem kapta a MEGFELELŐSÉGRŐL.
Minek a szabvanyossagarol beszelsz ? A meroora kialakitasnak vagy az epuletvillamossagnak ?
A FI rele NEM resze a villanyora szekrenynek, az epuletvillamossagban kotelezo (ergo a mert szakaszon a foeloszto szekrenyben). Persze sok esetben kirakjak a meroora ala egy KULON dobozba, ami nincs plombalva, de ettol az meg nem resze a szabvanyos meroora kialakitasnak. Szolgaltatot annyi erdekli hogy az oratol 3 v. 5x10-es kabel menjen a foelosztoba, a tobbi a tulajra / kivitelezore van bizva.
Vajon miért éreztem jól, hogy János még ma rá fog érni 2 Föld-mentés közben aláírni és a nyomdász is még bent szöszöl. (Talán Vágási Feri volt bent.)
on
Fi:
A tervet nem láttam, de ahogy elmondta a telepítő, tuti nem vitte vissza a vezetéket a fi elé. Ebből gondolom, hogy a terv is így lehetett, az kockázatos lenne neki egy baleset esetén, ha eltér a tervtől.
Én már nem bolygatnám a dolgot, inkább még 1 fi az inverter elé. Akkor ez most jó, rossz vagy kimondottan szabálytalan/veszélyes?
Épp ezt magyaráztam. A hibaáram a visszatáplálásnál a fázisáramból hiányozni fog, de a nulla ágba az összes visszatáplált áram bemegy. A védővezeték felé csak a FI nulla ágán keresztül tud eljutni és a védővezetőn vissza a szivárgási pontig.
Amikor 2014-ben csináltunk egy pár rendszert még az volt az elvárás a démásztól hogy az invertert ki kellett kábelezni a főelosztóig, közvetlenül oda bekötni a fogyasztásmérő után a mért oldalra, külön biztosítva, leválasztó kapcsolóval, ac túlfeszültség védelemmel.
A fi relé mindezek után volt. Így nyilván az inverter felé menő kábelt nem védi semmi, azt nem fogdossa talán senki, elvégre zárt rendszer.
Mondjuk nem is vagyok nagy híve az egy db fi relés megoldásnak, az alelosztókba szoktam tenni így a kerti szivattyú nem veri le az egész házat, nem olvad ki a fagyasztó, stb...
Valóban, de most nem teljes védelmi rendszer és védelmi módszer a téma és nem is az érintésvédelmi osztályok.
Az árambajok elleni védelem két csoportra osztható fel.
1.
Alapvédelem azaz a feszültség alatt lévő rész KÖZVETLEN/DIREKT érintése elleni védelem.
2.
Hibavédelem azaz a feszültség alatt lévő rész KÖZVETETT/INDIREKT érintése elleni védelem.
Avagy amikor az alapvédelem HIBÁJA miatt sikerül megérinteni és áramkörbe kerülni.
Az eszköz kialakítások pedig 4 féle besorolás-ra, amik az ÉV (érintés védelmi) osztályok, nagyjából... (csak fejből).
0. osztály
- nem törpefeszültségű
- nem kettős szigetelésű
- NINCS rajta földelő/védő hely kialakítva
I. osztály
- teste alapszigeteléssel van ellátva
- van földelő/védő helye
II. osztály
- burkolata kettős szigetelésű
III. osztály
- törpefeszültségű azaz max 50 Volt alatti váltó ill. 120 Volt alatti egyen feszültséggel működik
--------------------
A fentiek különböző kombinációi a védelmi módok.
Amikből a lakások esetén KÖTELEZŐ rendszer egy ideje ez
- külön vezetett védővezető-s (PE vagy zöld-sárga) és nulla-s (N vagy kék) hálózat kiépítés
és hiba esetére
- önműködő lekapcsolással való áramtalanítás >> kismegszakító/biztosíték
és
- életvédelmi célra IS önműködő áramtalanítás a hibaáram figyelésével
Ez a TN-S (S= separated, szétválasztott) néven ismert rendszer, ennek KELL lennie a házban.
Az utcai betáp viszont (tipikusan, vagy kötelezően is?) egy dróton hozza a PE+N (zöldsárga+kék) vezetéket.
Ez a TN-C (C=connected, összekötött) rendszer.
Az átmenet a TN-C utcairól a TN-S felhasználói rendszerre meg KELL, hogy történjen valahol MÉG az első FOGYASZTÓ előtt.
Azaz a bejövő közösített PEN (zöldsárga + kék) utcai vezetékből KETTŐT KELL csinálni: egy külön PE (zöldsárga) és egy külön N (kék) vezetőt.
Ezeket pedig többé tilos összekötni !!!!! egymással, mert akkor oda lesz az életvédelmi lehetőség !!! a hibaáram figyeléssel (FI relé ÁVK RCD)
---------
Hogyan működnek ebben a rendszerben az automatikus védelmek?
Az alap az, hogy HELYES üzemelés esetén a fázison útnak indult áram a nullán át tér vissza a betáphoz.
Így a PE (zöldsárga) nem játszik....
1. fázis-nulla zárlat, túlterhelés vagy egyszerre érintés
A kismegszakító/biztosíték működik DE CSAK HA!!! elég nagy a kialakuló áram ehhez.
Ha ember kerül ide az tipikusan nem okoz lekapcsolást>> áramütést szenved.
Mivel ekkor a PE (zöldsárga) vezeték sajnos NEM kerül játékba és így a FI relé (ÁVK RDC) nem észleli a bajt!!!!
2. fázis-föld vagy fázis-PE hiba/érintés van (azaz feszültség került (készülék testére/házára és/vagy az anyafölddel van érintkezés direktben vagy valamin át)
Ekkor MÁR játszik a PE zöldsárga is >> a FI relé (ÁVK RDC) ezért tud működni és leold :-)
Már egészen kicsi (tipikusan ~ 20 de max 30 mA azaz 0,03 Amper a szokványos) a PE vagy az anyaföld felé folyó áramra!
Ezzel megvédve a veszélytől az embert ...
Miközben, lehet, hogy a kismegszakító/biztosíték még nem működik, mert nem szökik elég nagy áram a PE (zöldsárga) vagy az anyaföld felé.
Ahhoz, hogy ez az életvédelmi rendszer működjön pár fontos feltétel van.
- a PE (zöldsárga) vezetékezés legyen HIBÁTLAN!!! (szakadás mentes és ne érintkzzen N (kék) vagy fázis vezetővel sehol, egy párás kötésnél se!!! pl. kert, pince)
- MINDEN, de tényleg minden cucc legyen bekötve a PE (zöldsárga) vezetékkel IS!!! ha I. érintésvédelmi osztályú
(a II. és III. érintés védelmi osztályú cucc érdektelen, mert vagy kettős szigetelésű azaz földelhetetlen vagy törpefeszültségű, vagy egyébként is leválasztott erről az áramkörről)
- MINDEN, de tényleg minden olyan cucc ami megérinthető és az anyafölddel vezető kapcsolatban van szintén legyen bekötve PE (zöldsárga) vezetékkel (pl. fémkád, bojler, gázcső, korlát, stb.)
Mert CSAK ekkor tudja a FI relé (ÁVK RDC) észlelni, ha a PE vagy anyaföld felé szöki az áram és nem a nullán (kék) tér vissza.
Persze az adott FI relé (ÁVK RCD ) NYILVÁN csak az önmagán ÁT vezetett vezetékek áramát tudja figyelni...
Épp ezért ésszerű TÖBB FI relére (ÁVK RCD) felosztani a házat, ha sok áramkör van.
Két okból is...
1.
Nem lesz mindenhol egyszerre áramszünet egy hiba vagy érintés miatt
2.
Sok áramkör sok cucca k
épes összehozni 20-30 mA szivárgó áramot HIBA vagy érintés nélkül is >> indokolatlan lecsapásokat okozva ezzel.
De legalábbis közel kerülve a limithez gyakran okoz misztikus-véletlenszerű leoldást!! már egy kis zavarra is ekkor >> hiába méregetünk "minden jó" :-(
----------------
Nos, kb. ennyi a tájkép amit érdemes tudni a témáról .... felhasználóként.
Mivel ez az általános eset, a többi ritkán fordul elő.
---
A ritkák közül talán az aggregátor az ami viszonylag gyakori a laikus kezekben is
Az tudhat érdekes lenni is, ha a házra táplál rá pl.
Nomeg az egyéb szigetüzemek!!! ups, napelem+inverter
A szolgaltato ezt nagyjabol lesz@rja. Amit o vizsgal az a halozat allapota, a te erintes / eletvedelmed nem kriterium, az a sajat dolgod. A szolgaltato szempontjabol rendben van akkor is ha FI elott es akkor is ha FI utan van kotve.
Melléképületen szerelt 3 f invertert ott helyben rákötöttem a hálózatra. A bekötési pont és a mérő között van >70 m vezeték. A szolgáltató elfogadta a tervet és a szerelést is. Van FI. Senki se vizsgálta ebből a szempontból a szerelést.
Az inverter a fázis és a nulla ágra azonos mértékben táplál. Ha a FI-n belül szivárgó áram keletkezik a fázisról a védővezeték vagy föld felé, akkor ez hiányzik a fázis ágból, de nem hiányzik a kifelé menő nulla ágból. FI leold.
Nulla-védővezető szivárgás esetén bármilyen más esetben is nehezebben jelenik meg a leoldáshoz szükséges áramérték, mert kisebb a feszültségeltérés.
1. A szabvany szerint valoban kotelezo, de a szabvanyt betartani nem kotelezo ;)
2. A szolgaltato nem fogad be semmit, ha megvannak a peremfeltetelek akkor kapsz egy villanyorat es kesz. A mert szakasszal kis tulzassal azt csinalsz amit akarsz. A napelem mas teszta, de a ketiranyu oranak sem feltetele a FI rele (foleg mivel tobbnyire a FI ele van kotve az inverter)
Mivel az inverter vezetékei ÁT mennek a FI relén az áram kifelé folyáskor ezért >> FIGYELT! vezetékekről van szó.
Ez eddig oké, de ez a kitáplálás nem egy kapcsoló állapotának megfelelő, digitálisan jellemezhető állapot, vagyis akkor is kitáplálás történik, ha éppen alacsony annak az intenzitása, vagyis alacsonyak az áramszintek, a hibaáram az ÁVK küszöbszintjét emiatt nem tudja elérni.
De jobb példát mondok.
Az inverter és a hálózat 50-50%-ban látják el a fogyasztókat.
Bekövetkezik egy olyan mértékű áramszivárgás, aminek a hibaárama (legyen) 40 mA.
Az inverter felé jelentkezik 20 mA és a hálózat felé is 20 mA.
Az ÁVK ezt már nem látja, csak akkor, ha egy bemeneten kapja a tápot.
Akkor sem látja a hálózati ÁVK, ha abban a küszöb alatti hibaáram keletkezik.
Márpedig alacsony kitáplálási szintnél ez előfordulhat könnyen annak ellenére, hogy az ÁVK kapcsoló kifelé folyó áram esetén is működik.
De amint lesz szivárgó áram >> borul az egyensúly >> leold a FI relé.
Amint a kapcsolóban összejön a hibaáram, akkor.
Azt kellene megértened, hogy a fogyasztó oldalra kötött inverter éppen annak a hibaáramnak a kialakulása ellen hat, ami akkor keletkezik, ha a fogyasztói oldalon valahol szivárgás van.
Adott esetben éppen azt gátolja meg, hogy az ÁVK kapcsoló aktivizálódjon!
Ez mi elosztónk rajza, a sárgával jelölt átkötés esetén (a fi relé mögött betáplálva) ha az inverter felől érkező áram és a kintről érkező áram eredője nulla, akkor nem folyik áram a FI relén, soha nem fog leoldani, ha meg vissza táplálunk, mert többet termel a napelem, mint ami kell, akkor konkrétan az fordul elő, mintha a FI relé előtt az oszlopon lenne testzárlat, pont nem csinál semmit a relé
Amúgy villanyszerelő voltam(nem ebből élek, van jobban fizető meló, ipari vezérlések) és 5 évet húztam le hurkolt hálózattal betáplált konzervgyárban, 4 trafóról kapva körbetáplálva az áramot, wattőrökkel, ahogy a várossal le volt szerződve, arról jött az áram.
De nem akarok beleszólni a napelem bizniszbe... Csak ha lehet, az életvédelembe.
A tervből világosan látták, hogy védtelen lesz a ház.
Az ÁVK kapcsoló alkalmazása nem kötelező, a szolgáltató nem írhatja elő, nem is vizsgálhatja.
A jelenleg érvényes érintésvédelmi szabályok biztosítják a szükséges védelmet.
Ha nincs, akkor mi a megoldás? Inverter és a gerinc közé még egy fi?
Az invertert az ÁVK kapcsoló hálózati betáp oldalára kell kötni, akkor a fogyasztó oldalon jelentkező áramszivárgás esetén az eredeti funkcióját betölti és a fogyasztókat leválasztja az inverterről és a hálózatról is.
Az inverter továbbra kitáplálhat, de a fogyasztókat már nem éri el.
Nézd meg alaposan a rajzot. Egyrészt megérted, miért old le MINdIG a teszt gombra, másrészt gondolkozz, hogy ha mindkét irányból betáplálod, mekkora az esély, hogy a FI relén jöjjön létre az összes hibaáram?
- éjjel 100%
- nappal a termelés arányában lehet hogy 0% - 100% közti hibaáram fog esni a FI relére
Abszolút nem érted, hogy ha a FI relé ELŐTT van földzárlat, akkor NEM old le.
Márpedig ha a FI relé mögött betáplálod, akkor a betáplálás iránya szerint a FI relé ELŐTT lesz a földzárlat.
Még le is rajzoltam neked, sajnálom ha a nyilak értelmezése nem megy. Pedig a hozzászólásaid alapján értenél hozzá.
Csak abba gondolj bele, hogy ha van egy 20A kismegszakítód, és az inverter termel 10A-el akkor ha te vételezel 30A-t akkor nem old le a kismegszakító, mert azon nem folyik át csak 20A
Sajna eon-nál is marad a nyár végi/ősz eleji, főleg első évben elég nehéz lesz belőni, mennyit lehet elfűteni.
Fi: megnéztem, visszatáplálásnál is lekapcsol a teszt gombra. Hogy ez a tegnapi gondolatmenetet (miszerint ilyen esetben nem működik) cáfolja-e, azt nem tudom. Pedig jó lenne biztosan tudni, nem mindegy, védve vagyunk-e.
Az Elmű évente egyszer jön ki leolvasni. A többit te olvasod le és diktálod be. Na, annak az egy, Elmű általi leolvasásnak a dátuma számít. Az lesz a szaldó évfordulód.
,
Feltételezzük, hogy a fogyasztás megegyezik a termelt árammal. Ez esetben nem folyik áram az FI relén (kivéve az inverter működési állapotát fenntartó áram). A vékony piros vonal jelzi a hibaáram útját. Ez bármilyen más fogyasztási állapotnál is meglesz, amíg az inverter termel. Az se változtat a hibaáram értékén, ha a bejövő áram többszöröse a megtermeltnek.
