Buszon csak agyaltam, agyaltam, lazaság, koncentráció, stb. A buszmegállóban nem vettem észre a keresztben álló vasat és röhejesen megbotlottam. Na ez mit jelentett? Kérdeztem magamtól. Azt, hogy figyelj arra, ami körülötted van! Nem kell állandóan agyalni. Hát így történt, hogy mire a Vicához értem tök nyugodt voltam.
Találkoztam az Eszterrel tegnap. Teljes feszültségben voltam, de mire elértük a mozi környékét valami megváltozott: ment mellettem és egyszercsak képes voltam figyelni rá. Nem csak úgy, hanem mélyen. Rájöttem, ha valóban sikerül figyelnem rá, a tudatom megnyugszik, kitágul és önmagam lehetek. Na és az a nagy dolog, hogy ezt egész idő alatt sikerült fenntartanom. Sétáltunk, mesélt, én is meséltem, közben semmi zavaró érzelem, csak nyílt befogadás. Adás-kapás.És hogy az a sok ember sem zavart egyáltalán? ( ) Ja, álom: még régebben álmodtam csak nem írtam le. Kezet fogtam valakivel és éreztem a kezét, meg azt is, hogy ő is érzi, hogy a kezem meleg és száraz. És az a valaki szerettel néz rám.
Ágival: találkozóra feszülten mentem, de már a buszon elkezdtem magam áthangolni, aztán szerencsére késett negyed órát, úgyhogy volt időm lenyugtatni magam. Láttam, ahogy nyitott szívvel beszélgetek vele és így is lett (nagyjából). Nem 100%asan, de jó volt. Mindig kicsit jobb, mint az előző.
Mai nap hm vegyes. Szóval elmentünk a barátommal (neve szerepel persze) könyvtárba és semmi bajpm nem volt, mikoris egyszercsak a semmiből felbukkant egy gondolat, hogy ezt az állapotot meg kell őriznem, különben visszajön megint a szorongás. Mondanom sem kell, hogy jóval órákkal utána tudtam csak visszaállítani a rendet. (útólagos megj: légzés, relaxáció) Pár napja találtam egy mondatot két helyen. A mondat arról szólt, hogy ahhoz, hogy világlátásunkat megváltoztassuk idő kell és kitartó gyakorlás. Hogy a negatívumokkal leszámolhassunk sok kis csatát kell megnyerni. De idővel egyre inkább sikerül felülkerekedni a jónak, ami fokozatosan hatástalanítja, majd véglegesen megszűnteti a negatívumokat.
Kiléptem az útra az emberek közé és máris felvettem magammal szemben ilyen korholós, türelmetlen hangnemet. Valami ilyesmi: Nem igaz, hogy nem tudsz végre megnyugodni Abban a pillanatban felismertem, hogy türelemmel és szeretettel kell bánnom magammal. Mintha az énem egy másik rész ezt mondta volna: Én próbálkozom, nem olyan egyszerű élni ebben a világban, de én próbálkozom.És erre mintha a szigorú, türelmetlen énem, mintha megenyhült volna.( ) még valami. Annával el tudta engedni az egyetemet, összejött a munka. Zoli otthagyta a tánctanát és jött helyette más lehetőség. Nekem is arra van szükségem, hogy elengedjem a szorongós énemet. Azt mondjam, hogy ennyi elég volt. Mert néha azon kapom magam, hogy megijedek a szabadságtól, mintha nem én volnék, és visszabújok a régi bőrömbe. Ezt nem szabad. Ezennel elbúcsúzom tőled szorongós én. Már nem kellesz. Jó ideig velem voltál, de most készen állok arra, hogy örökre elengedjelek és szabad legyek, önmagam legyek. Többé nem kellesz. Szerbusz! (utólagos megj: ez egy jelképes aktus volt, nyílván nem volt ilyen egyszerű ez)
Ma reggel felébredtem és elkezdtem képzelődni. Hogy pontosan mit azt már nem tudom, de belémnyilalt a felismerés, hogy mindig csak kívülről nézem magam. Még képzeletben is! Nem az érzést, az élményt helyezem a középpontba, hanem azt, hogy hogyan nézek ki és ez milyen hatással van másokra, ez pedig milyen hatással van rám. Gyorsan fókuszt váltottam és elképzeltem mindenféle élményt pl emberekkel beszélek, de nem kívülről látom magam, hanem egyszerűen csak érzem magam, és érzem a környezetemet, elképzeltem, hogy él a lelkem és ez betölt.
Naplót írok. Kitartó leszek. Remélem. Elhatároztam, hogy kitartó leszek. Nyári szünet van, rendületlenül dolgozom magamon. Nyugodnak lenni. Ez a cél. Nyugodtnak lenni és élettel telinek. Hogy átfollyanak rajtam az emberek, miközben érzem, hogy kering bennem az élet. (ezt aláhúztam) E napló célja, hogy ezen nyugodt és élettelteli pillanatokat rögzítse és kielemezze, hogy az életem minél több területére kiterjeszthessem ezt az állapotot. Hogy az énem ne görcsös, hanem áttetsző legyen. Ezeket az áttetsző pillanatokat az írással és azok újraolvasásával újból átélhetem. A cél: megtanuljam állandósítani ezt az állapotot. Minden nap számot vetek majd, hogy hogyan sikerült. Nincsenek határidők, elvárások, csak napra nap. Szabadon kell engednem magam, hogy szárnyalhassak.
Némi adalék az elejére. Az első bejegyzett időpont előtt már alkalmaztam a meditációt, próbálkoztam vizualizációs, légzési gyakorlatokkal. Ezek mint már írtam segítettek, de igazán alapvető változás nem állt be. Elértem azt, hogy felül tudok kerekedni a félelmemen, ha erősen összpontosítok, tudatosítok stb. de minden alkalomra mikor kimozdultam, emberekkel kellett érintkeznem készültem. Ez hol bejött, hol nem. Néha meg tudtam magam nyugtatni, máskor (többnyire) nem sikerült. Úgy határoztam, hogy ezeket az alkalmakat, mikor sikerült megnyugtatnom magam lejegyzem. Így a napló nem teljes, hiszen a szenvedéssel teli, fájdalmas pillanatokat nem részletezem. Itt a célom valamiféle javulás elérése volt, így megpróbáltam amennyire tudtam a sikerekre összpontosítani. A januári 2009 januári és szeptemberi bejegyzés között 9 hónap telt el. Itt nem voltak bejegyzések. Erről az időszakról azt tudom elmondani, hogy alkalmaztam továbbra is a meditáció, vizualizáció és az akkorra már bejött jógát is. Ezek továbbra is csupán alkalmi, rákészülő, rövidtávú megoldásnak bizonyultak a legjobb esetben is. Az igazi változások szeptembertől indulnak. Begépeltem mindent, amit erre a fórumra szántam. Sok így egyben, de több nem lesz, úgyhogy osszátok be. tényleg leírtam itt a legmélyebb pontoktól kezdve a legbelső gondolataimon át néhány álmomat is, amiről úgy gondoltam, hogy valamiért fontos lehet.
"Miért nem lehet a terápiádat mondjuk hajnal 6 és 22 óra között elvégezni valamikor. Miért ragaszkodsz az alvás megszakításhoz?"
sign, még mindig nem érted a lényeget: én nem ragaszkodok semmihez. én így csináltam. senkinek nem kell így csinálni. ha megkérdezed hogy csináltam, leírom, hogy így csináltam. az ellen emeled fel a szavad, hogy így csináltam? még mindig nem érted miről szól ez az egész...akkor és úgy csinálod ahogy akarod. ha akarod nem csinálod sehogy. én így csináltam és ekkor.
a történetem nem alvásmegszakítással "működik" hanem alvásmegszakítással csináltam. nem írhatom másként. de te csinálhatod másként. ki tudja kinél hogy működik? nálam így működött. az "én rendszerem" kifejezést ne úgy értsd, hogy ez az etalon. így kell csinálni. lépten-nyomon azt hangsúlyozom, hogy mindenki alakítsa úgy, ahogy neki jó. én, még egyszer mondom, csak azt tudom leírni, hogy én hogy csináltam.
néha mégis úgy érzem az óvodában vagyunk...folyton ismételgetem magam.
(nem kell mártírkodnom ahhoz, hogy azt mondhassam nem tudom folytatni, mert ez a valóság egy hete kb. hogy nem tudom folytatni.)
Elnézést előre is, nem állt szándékomban ilyen hangvételű leveleket írni, meg idegesíteni magam, de most baromi pipa lettem.
Köszönjük szépen...igazán hálás vagyok, ha legalább nem pont ma reggel kértelek volna, hogy ezt hagyjátok abba. Ha valami nem tetszik, nem kell vele foglalkozni, senki nem mondta, hogy olvasni kell ezt a topicot. Most sikeresen elvetted az esélyt attól, akit érdekelt volna.
Vagy direkt ez volt a célod? Hogyha neked nem sikerül, akkor másnak se?
Nem kéne még most is Porternek esni... mióta elkezdte, mindenki őt támadja, pedig eredetileg ti ajánlottátok neki, hogy nyisson külön topicot. Aztán most mindenki nekiesik minden hülyeséggel. Már elnézést, de ki nem sz@-ja le, hogy nem teljesen tudományos, amiket ír... a tudomány segített eddig itt bárkinek is???????
Tonna számra szeditek a különféle gyógyszereket, aztán beszélsz itt a függőségről. Meg az alvásciklus megváltozásáról... ha ez olyan iszonyat nagy probléma, akkor hogy nem gyógyszerfüggő zombi az összes 3 műszakban dolgozó?
Porter, lehetséges lenne, hogy valamilyen formában folytasd a dolgot? Itt vagy egy zárt topicban, emailben vagy akár személyesen?
Bocsánat a kirohanásért de ki kellett adnom magamból...
Nem kell mártírkodni ez az amit ki nem állhatok. Nem az óvodában vagyunk.
Én egy dolog miatt emeltem fel a szavamat nevezetesen az ellen, hogy ne kelljen megszakítani az alvásciklust szánt szándékkal. Miféle baromság ez. Mások meg attól szenvednek, hogy nem bírnak éjszaka aludni. Ismerek pár ilyen embert. A szervezetnek/idegrendszernek szüksége van a folyamatos nyugodt alvásra mindezt nap mint nap megszakítani tudatosan szerintem felelőtlenség.
Miért nem lehet a terápiádat mondjuk hajnal 6 és 22 óra között elvégezni valamikor. Miért ragaszkodsz az alvás megszakításhoz?
Ha a történeted csak alvásmegszakítással működik akkor nem érdekel.
De tőlem nyugodtan írd le itt másoknak. Ígérem egy árva szót sem fogok szólni.
azért nem értelek sign, mert ha jól emlékszem, te egyike voltál azoknak, akik bíztattak, mert érdekelte a történetem. én rögöt az elején leírtam hogy miről van szó. miről tudnék írni. akkor nem hogy nem álltál ellen, de még írtad is, hogy érdekelnek a konkrét helyzetek, amiket megéltem. most meg jössz ezzel, hogy én miért utalgatok, meg sugallok. én nem sugallok semmit, hanem nyíltan mondom, hogy nekem jó volt. de kezd már fárasztani ez az egész egy helyben toporgás.
legyen elég akkor ennyi, amit leírtam. ez alapján, aki akar el tud már indulni. mindenkinek egészségére, akinek sikerült, akinek meg nem az örüljön, hogy nem tett magában végérvényesen kárt és szedje tovább a cseppet sem veszélyes, rászokás veszélytől abszlúte mentes gyógyszereit.
mindenkinek minden jót és elnézést azoktól, akik még olvastak volna, de talán megértitek, hogy ez az állandó árral szemben úszás nem vezet sehova.
"alvászavarod van" Tudtommal nem az volt, hogy egyik éjszaka felébredt, és nem tudott magával mit kezdeni, hanem tudatosan készült arra, hogy felébredjen. Legalábbis az, hogy eleinte nehéz volt megszokni, meg legszívesebben visszaaludt volna, nekem erre enged következtetni.
"A normális alvás ciklus tudatos megszakítása veszélyes is lehet." Akkor te ne csináld, nehogy bajod legyen.
Azért közvetve, mert szerencsére eddig még nem mondtad konkrétan, hogy szakítsd meg az éjszakádat, ha meg akarsz gyógyulni vagy javulni akarsz csak utaltál rá.
Viszont a ráutaló magatartás sokszor eredményesebb, mint a konkrét cselekvés. Főleg a pszichésen instabil embereknél.
Te szentül megvagy győződve róla, hogy nagyobb bajt nem okozhatsz az ötleteiddel? Tegyük fel, hogy valaki megszakítja állandóan az éjszakáit ezáltal felborul alvási ciklusa és ráadásul kognitívan nem képes elhitetni magával a szertartásaidat sem. Ott marad alvászavarral, hogy megint jól tudjon aludni altatóhoz nyúl. Aztán szépen rászokik. Szép lassan hozzászokik a dózishoz ezért emeli azt. Majd erősebb altatóhoz nyúl. Stb, Persze ez egy szélsőséges példa, de akár meg is történhet. A normális alvás ciklus tudatos megszakítása veszélyes is lehet.
Én nem közvetve ösztönöztem sign:) mármint, érted, én az elejétől kezdve erről beszélek, tehát nem is értem, miért írod, hogy nem szóltál volna, de hát ha én itt most elkezdek közvetetten ösztönözni...na szóval én az elejétől többek között erre építek.
de! akkor most bemásolom mégegyszer ezt a részt:
"nem tudom mennyire tűnik ki, hogy a véleményem nem szakvélemény. kb annyira vegyétek komolyan, mikor valami haverotok azt mondja, itt ez a cigi, próbáld ki, saját felelősség. ennyi.
én mindössze arra vagyok hivatott, hogy az egyetlen tesztalanyon, azaz magamon elvégzett kísérlet személyes tapasztalatait megosszam azokkal, akiket ez érdekel."
reményeim szerint ma vagy holnap este elkezdem beírni naplórészleteket. most olvastam vissza. nagyon tanulságos számomra így egyben látni az egészet...
Én már nem is szóltam volna, de arra ösztönözni akár csak közvetve is, hogy keljünk fel hajnalban szakítsuk meg a normális alvási ciklusunkat szerintem felelőtlenség. Különösen úgy, hogy az ég világon semmi szocfób csökkentő hatása nincs.
Aki akarja csinálja, de nap közben. A pszichés problémákkal küszködőknek nagyon fontos az alvás. Aki képes jól aludni éjszakánként az örüljön neki és ne terhelje feleslegesen az idegrendszerét mindenféle szertartásokkal.
Szépen kérlek Titeket, ezt hagyjátok abba! Itt van Porter, aki próbál segíteni, ti meg le se szálltok róla... ez kb általános iskola alsó tagozat színvonal. Ti tudtok jobbat, bármit ami használ? NEM, így jobb lenne, ha nem vennétek el tőlünk az esélyt, azoktól akik még hiszünk, próbálkozunk. Tudtommal ti még nem gyógyultatok ki a betegségből, sőt Porteren kívül nem tudnátok mondani senkit sem, aki igen, akkor? Sőt mivel mindenhez így álltok hozzá, már elnézést, de véleményem szerint nem is fogtok kilábalni belőle soha. Tipikusan az a hozzáállás amikor semmi sem jó, de helyette alternatívát nem tudtok ajánlani. Lehet, hogy az egész egy nagy hülyeség, de nem okozol vele magadnak kárt. Nem hinném, hogy bárki belehal abba, hogy éjszaka 1 órára felkel, vagy napközben nem egész nap a gép előtt ül. És ha csak azért sikerült elérnie a célját mert hitt benne? Az semmit sem von le az értékéből. Lehet nektek is ki kéne találni vmi "hülyeséget" aztán CSINÁLNI... például vess cigánykereket nyújtott nyelvvel, aztán terjeszd... csak CSINÁLD.
Szóval Porter én szeretném még olvasni a gondolataidat, benyomásaidat, akit meg nem érdekel, az ne olvassa ezt a topicot...és nem kell ezzel idegesítenie magát. Nekünk "hülyéknek" terjesztheted az igét:)
Szerintem is inkább a kognitív terápiához van köze, ami meg a szocfóbra is nagyon jól működik egyébiránt. Elméletet gyártani egy hülyeségből, majd a hasznodra hajtani, bár képes volna erre mindenki.
Én csak sajnálni tudlak, hogy alvászavarod van és emiatt nem tudsz végigaludni egy éjszakát sem és így kitaláltál magadnak valami elfoglaltságot, hogy elüsd az időt, de ennek kurvára semmi köze nincs a szociális fóbia enyhítéséhez.
Ha mondjuk az pattan volna ki a fejedből anno éjszaka, hogy cigánykereket vetsz miközben kinyújtod a a nyelvedet, akkor most szent meggyőződésed lenne, hogy ettől vagy jobban és terjesztednéd a sok reményt kereső embernek.
hát, pont akartam írni, hogy mostanában 3 óra után ébredek fel, kb 1 órát vagyok fenn, és 4 órára alszom vissza. és kb negyed óra, húsz percnyit mozogtam. most így külön figyelem. de sztem nincs különbség...azér mondom, az alapelven túl nagy rugalmasság van.
ezt már biztos hallottátok.:) nah abbahagyom. nem akarok itt egyeduralkodó virtuális djskedni. ha bárkinek vannak megosztandó zenei tartalmai, én örülök mindennek:)
mozgás. annyit mondok (erről a lábcuccról majd még írok hogy miért pont ezt), hogy lábnyújtást, lazítást, lábujjhegyen állást, egy lábon állást, ilyesmit tegyetek bele)
ennyi a felhívás jellege a dolognak.
mozgás ügyben amúgy a lehető legliberálisabb elveket vallom:
egyetlen vezérelv, hogy essen jól.
utálom, mikor ilyen-olyan mozgásórákon megmondják, hogy hova irányítsam a figyelmem, mit kell éreznem és hol, és hol, hova és hogy és mikor és meddig és hányszor vegyem a levegőt, és meddig tartsam ki és...sorolhatnám. én ha tanár lennél annyit mondanék: essen jól.
mert ha jól esik a mozdulat az már azt jelenti, hogy figyelsz arra, amit csinálsz ami pedig magával vonja azt, hogy számodra a lehető legmegfelelőbben veszed a levegőt, azon már nem kell erőlködni és a saját tested természetes útmutatásánál nincs jobb rendszer. (sokszor ezek a megmondós mozgásórák hozzák magukkal azokat a "passzív mozgásformákat", amiről már írtam. itt a tanár kezébe adják át a testük feletti uralmat)
ezért vigyázzatok rendszerekkel, videókkal mert akkor elfelejtetek figyelni magatokra. nem azt nézitek, hogy mi hogy esik, hanem azt hogy aminek szerintük ahogy neked esni kéne, az úgy esik-e. értitek. szarjatok a rendszerekre. egyetlen rendszert kövessetek a saját testetek hangját. érezni fogjátok, hogy hol kell kimozgatni, nyújtani, erősíteni. csak essen jól közben minden mozdulat. mert csakis ekkor fogtok TI mozogni és nem úgy csináltok, mit aki mozog.
Áh, micsoda soha nem látott nyugalom és béke honol ezen a fórumon:)
Akkor hozzá is látok. vegyesen mindenhez.
Olvastam ma néhány sort és rájöttem, hogy ez jól leképezi az én fura rendszerem lényegét.
"Túlélésünk nem közvetlen. Táplálékunk a szupermarketből érkezik, a meleghez meg kell nyomni egy gombot. Nem kell ébren őrködnünk éjjel, hogy megvédjük táplálékunkat."
Azazhogy.
A túlélésért felelős agyi területek nincsenek egyszerű helyzetben manapság. olyan helyzetekkel szembesül mint a kilakoltatás, munkanélküliség, frusztráló főnökök és még sorolhatnám, egy csomó olyan dolog, amivel kapcsolatban sokszor tehetetlennek érezzük magunkat, és a "harcolj vagy menekülj"- rendszerünk alól bizony könnyen kicsúszik a realitást adó talaj. csoda, hogy megzavarodik és olyankor jelez, mikor nem kéne, túlkapások vannak, irracionális félelmek, megmagyarázhatatlan feszültségek?
tehát a közvetlen, kézzelfogható veszély átadta a helyét ilyen fura, egyre nehezebben megfogható félelmeknek, amikről úgy érezzük, nincs hatalmunk felettük, így saját életünk felett sem.
Továbbá.
két dolgot képez le a fenti idézet: nem kell mozognunk (kész kaja), és megváltoztak az alvási szokásaink a természeti emberéhez képest.
régen a természetes lét hozta magával azokat a dolgokat, amiket ma, ha vissza akarunk térni a természetes életvitelhez, akkor "művi" úton kell megoldanunk. tudatosan kell rávennünk magunkat, hogy mozogjunk (pedig nem lenne rá szükségünk) és fel kell húzni éjszaka az ébresztőórát.
érdekes ez, hogy csak egy irracionális világban van szükség a természetes élet elemeinek művivé tételére, hogy fizikumunk és pszichénk visszanyerje normális állapotát. tehát egy nem normális életvitel szemszögéből tűnnek a természetes módszerek természetellenesnek.
ez az okfejtésem talán némileg segít leépíteni módszereim szokatlanságával és bárgyúságával szemben támasztott esetleges ellenállást.
"Bárkitől, bárhonnan ér kritika, az hiányjelzés számodra. Nem tükre annak mire vagy képtelen, hanem annak tükre mire vagy képes. Minden hiányjelzés emeljen, mert lehetőségeid tágulnak általa. Minden lény körülötted kér tőled. De csak azt, amit adni képes vagy. A tehetetlentől, a nyomorulttól ki kér?"
ezt még régebben írtam ki magamnak valahonnan. írom ezt arsennek, teknősnek, tigrisnek, magamnak és mindenki másnak. magalapozandó valamiféle konstruktív jövőbeli együttműködés és a múlt sérelmeinek enyhítése.
áhhh, de milyen pátetikus vagyok. de ez a fenti egy nem is rossz gondolat szerintem.
Ez itt valóban most nem az a hagyományos vita fórum. abból van elég.
Ez nem egy módszer-népszerűsítő, hanem egy módszerleíró topik. én csak leírom mi van. velem mi volt. ezen a szinten képtelen vagyok vitázni, mert nem tudok miről. ha valaki kíváncsi, erre a meglehetősen alternatív módszerre, kipróbálja, ha valaki szerint ez hülyeség, értelmetlen, veszélyes, megalapozatlan, kipróbálatlan, tudománytalan, bonyolult, macerás és egyáltalán, én még csak szocfóbos sem voltam soha, az nem próbálja ki. itt tényleg nincs vita alap.
amint már mondtam, fogalmam sincs, ez másnál működik-e, így ez számomra is egy kísérlet. ha nem azt sajnálni fogom, ha igen, én örülök majd a legjobban.
(Nem annyira volt az hülyeség, a pszichopatára is igaz, hogy mindenkitől független egyedi értékrendszere van, amiben kitalálja, hogy a pl. gyilkosság nem bűn, hanem művészet, vagy ő nem egy nyomorult gyilkos, hanem Isten kardja, a szerencsétlen akivel találkozott meg szükséges véráldozat, aztán ebben a rendszerben ő jól el is van. Csak annyiban hülyeség, hogy mindenki, akinek egyedi értékrendszere van, az pszichopata, ez így nem igaz, mindenesetre a lehetőség benne van. Dexter amúgy megvolt?)
"akkor teknős talán engedtessék meg arsennek, hogy ne te döntsd el, mennyit ér az, amiről beszél, tehát hülyeség vagy sem."
Á, vannak vélemények és vannak hülyeségek. Amit arsen mondott, az abszurd volt, nyilván csak kicsúszott a száján valami, nem gondolta át eléggé, hogy mit akar mondani, miután mecseki tigris összezavarta a sorozatgyilkos kannibállal. Ettől még tudom, hogy nagyon értelmes és értékes ember ő.
"ott segíthetsz csak, ahol kérnek a segítségedből."
Csavarhatod akárhogy, én nem tettem semmi olyat, amit te nem tettél volna. Elmondtuk a véleményünket egy pár dologról, ennyi. Gondolom az lehet a te bajod, hogy úgy képzelted, hogy ebben a topikban egyedül te mondasz véleményt, mindenki más csak szorgalmasan jegyzetel és hálálkodik. Ha körbenézel, láthatod, hogy nem igazán ez a szokás itt a fórumokon. Talán mégis jobb lett volna neked, ha blogot indítasz, és még a kommenteket is letiltod...
Vagy egy Rejtő regényben volt egy költő, aki mindenütt felolvasta a verseit, utána meg megverte azokat, akik kritizálták, az ő módszere is érdekes lehet számodra :D
"nem kell az elmélet, csak a gyakorlat."
Jöhet nyugodtan az elmélet is, ha úgy könnyebb neked. Szabad vagy, senki sem tilthat meg semmit. Az én kritikáimtól meg nem kell félned, mert az a tervem, hogy nem olvasom a topikot tovább, amint abbamarad a velem való foglalkozás...