Európa életet keres a Marson
Index - ugyelet@mail.index..hu
| 2007. november 16., péntek 21:15
Várhatóan 2013-ban kilövik az ExoMarsot, az európai Mars-járót. A jármű 16 kilónyi tudományos felszerelést cipel magával, és az élet nyomai után kutat.
Az Esa várhatóan 2013-ban indítja útjára az ExoMars missziót, írta meg a BBC [1]. Az európai űrügynökség egy Mars-járót juttat majd az égitestre, hogy az élet nyomai után kutasson.
Volt ott élet
A szakemberek most a lehetséges leszállóhelyek listáját gyűjtik össze, olyan területet akarnak találni, ahol valaha élet létezhetett. A listán a Mars legöregebb sziklái szerepelnek, amik még érintkezhettek a valaha a bolygón található vízzel. A kutatókat azok a hidratált ásványok érdeklik, amikben kristályos szerkezetben víz található. Jean-Pierre Bibring, a Párizsi Egyetem munkatársa a hollandiai Noordwijkben beszélt erről az European Space Research and Technology Centre rendezvényén. Szerinte ezek a területek nemcsak azért érdekesek, mert valaha víz volt bennük, hanem azért is, mert élet is kialakulhatott bennük. A Földön is hasonló körülmények között jelentek meg a szerves vegyületek, mondta a kutató.
A leszállási listán két síkság is szerepel a Mars egyenlítője környékén, ott, ahol a NASA Opportunity Mars-járója már felfedezett néhány életre utaló nyomot.
John Parnell, az Aberdeeni Egyetem kőolajgeológusa szerint ha az ember megkövesedett élet nyomai után kutat, akkor egy olyan ásványt keres, ami képes volt jó állapotban megőrizni a szerves anyagot. A kutató úgy látja, hogy a kinézett sziklák tökéletesen megfelelnek ennek a feltételnek.
A másik lehetőség szerinte a szulfátok vizsgálata. Több bizonyíték is van arra, hogy a marsi talajban szulfátok vannak, így azok megőrizhették az élet nyomait. Parnell szerint éppen ezért az európai Mars-járókat a Meridiani Planum nevű területre kell küldeni, ahol bőségesen van mindkét vizsgálandó anyagból.
A NASA is hasonló célterületben gondolkozik. Az amerikai űrkutatási hivatal a tervek szerint már 2009-ben útjára bocsátaná a Mars Science Laboratory-t, a Mars-járók legújabb, fejlettebb generációját. Az európai kutatók szerint viszont nem kell attól tartani, hogy ugyanarra a területre szálljon le az amerikai szonda, mint az ExoMars.
Ki viszi fel?
A több millió euróba kerülő misszió keretein belül egy 200 kilós rovert juttatnak el a Marsra, hogy az az élet nyomai után kutasson. Összesen 16,5 kilónyi tudományos berendezést cipel majd magával a jármű, például egy olyan eszközt, ami képes lelátni két méterrel a felszín alá.
A teljes tervrajzot júniusban hagyta jóvá az európai űrügynökség, az ipari partnereket júliusban kérte fel a szervezet, hogy tegyenek árajánlatot. A költségek várhatóan meghaladják majd az egymilliárd eurót.
Egyelőre azonban még számos részlet nem tisztázott, például az sem, hogy mi viszi majd fel a szondát. Két lehetséges hordozó van: az ESA Ariane 5 hordozórakétája, illetve az orosz Proton. Jelenleg úgy tervezik a rendszert, hogy az mindkét rakétával kompatibilis legyen.
Ugyanakkor Jean-Yves Le Gall, az Arianspace vezetője szerint egyértelmű, hogy az Ariane 5 lesz a befutó, összhangban az európai űrpolitikával. A szakértő szerint a Protonban nincs elég erő, ráadásul ez egy európai projekt, így egyértelmű, hogy egy európai rakétát kell választani, mondta el az Ariane 5-öt gyártó vállalat vezetője.
Ha az európai rakéta viszi fel a rovert, akkor a kilövésre a francia guianai Kourouban kerül sor, és nagyjából 150 millió dollárt kell majd fizetni az ügynökségnek, lényegesen többet, mintha az oroszokat választanák: a Proton 90 millióból felvinné a szondát. Mindenesetre ha az Ariene-t választják, egy rakás módosítást kell végrehajtani a kilövőálláson, mert egyelőre még nem megoldott a radioaktív anyagok kezelése sem, márpedig a Marsjáróban ilyesmi is lesz.
