Szisztok, konyhabútorral kapcsolatban lenne kérdésem, érdekelne, ki hogyan oldja meg az alábbi problémát: az EGGER standard pultmérete 60 centi. Ez alá jön egy korpusz, mondjuk 2cm-t visszaugratva, tehát 58 cm. A beépíthető hűtők 99%-ánál 55+5 centi a beépítési méret, ahol 5 centi a hátsó szellőző keresztmetszet. Erre jön még az ajtó, tehát a hűtős szekrényünk mélysége a gyártó utasításait betartva 62cm. A sima alsószekrényünkhöz képest ez 4cm többlet, de a 60-as pulttól is kiállunk 2cm-t. Hogyan lehet összejátszani a mélységeket, hogy szép legyen a végeredmény?
Ezt amúgy szaki említette, az egyik banda aki vásárol nálunk nemes egyszerűséggel ilyen ütvecsavarozókkal dolgoznak, vett hozzá egy sima egyszerű csavarozókuplungot gép elejére oszt csók. Avval mélyre se tudja hajtani és meg van oldva.
Ha táras csavart szeretnél használni az más kérdés, akkor kell a kartonozó (ami mocsok haladós amúgy, próbáltam én is csavarni vele, hihetetlen gyors :))
Csak fel kellene frissíteni íberollal ha nincsenek furnérhibák, egyébként hatvanas évek gépi politúrozott lécbetétes bútorlap. Értékét tekintve csak eszmeiről beszélhetünk ha személyhez fűződik. Boltban vásárolható bútorápolókkal nem érdemes törölgetni méhviasz alapúak, olyat érdemes keresni ha mégis ragaszkodsz hozzá amiben fenyőgyanta van és benzoé általában a termékismertetőn leírják az összetételt. Kb. 3dl elég amit egy puha tiszta pamutronggyal bedörzsölhetsz felvihetsz. Az előbbi összetevőktől kifényesedik és nem lesz ragacsos ami vonzza a port piszkot.
Kartonozáshoz lehet inkább néznék ütvecsavarozót. Ne nézz hülyének, a fordulata miatt haladósabb lenne. Dcf887 3-as fordulaton nagyon teker és ütni esélyesen nem is fog, nagy ellenállásba nem ütközik.
Ellenben a csavarozó fordulata lassú, persze lehet avval is, csak lassabb.
Jelenleg én a metabo ssd 12-t használom szinte mindig csavarozásra, mert sokkal gyorsabb még 18v dewalthoz képest is.
Tervben van metabo ssd 200 bl vagy ssw 300 bl erősebb munkákhoz, ehhez van nagyobb akkum, ráadásul metabo nagyon aprólékosan állítható. 200-as alapsúlya annyi, mint a kis 12v-nek, vicces, igaz akku meghúzza. De lehet mégis 300 lesz, ácsmunkákra az azért jobb lesz.
Ez 3 különböző ládáról van. Természetesen a stílusok hatottak a népi kultúrára is. A komáromi ládára kevésbé, de az későbbi is és teljesen másik vonal.
Az alja szegelve, ragasztva van. Csak úgy simán, ezért is tettek sokszor díszlécet, mert ez takarja azt az illesztést. Meg persze ad egy fazont a ládának. A teteje az érdekesebb! Valóban egy fejelőléchez hasonlít az oldlasó léc. Ez tartja síkban a láda tetejét. Hátul nincs, mert különben nem nyilna fel a láda teteje. Az elején gérbe vágták. Ezért is jellemző típushiba, hogy ezek a gérek megnyilnak. Vagy a láda tetején van egy repedés, vagy az elejéről a sarkoknál letolja a száradás miatt az éllécet az oldlasó nútba illesztett léc. Ragasztották és szegelték, vagy később szegelték amikor szükséges volt. Faszeges kivitel is létezett, de a száradástól a faszegek is sokszor kiállnak a díszlécből. Ezeket nem illik lecsiszolni.
Hát ahogy én tudom, a tulipános láda az elkelt menyecske egy életre szóló stafírungját tartalmazta és azt ugye otthonról vitte a férjes házhoz. Így annak volt egy spec funkciója.
Meg ahogy régebben volt szokásban, létezett a "tisztaszoba" amit nem nagyon használtak (talán vendégeknek volt fenntartva) és ott lehettek ezek a csodás bútorok (meg szőttesek, stb-k).
Aztán igazából én sem tudom még mit fogok benne tartani, talán az otthoni dolgozós, meg fűnyírós ruháimat).
Minden esetre számomra ilyen ládika nélkül már nem élet az élet :)
Sőt vagyok olyan "kapzsi", hogy mindjárt egyszerre kettőt szabok-vágok-gyalulok :)
No megnéztem ezt a videót, nagyon tetszett, köszi hogy belinkelted! A festős része is tetszett, le a kalappal a hölgyek előtt. De engem kicsit jobban érdekelt az asztalos bácsi "gépbemutatója" is, nagyon durva, gyak. minden gépe házgyári. Nesze neked Felder formatizáló, meg Format4 vastagoló :D Kontaktcsiszoló, "cirkula", marógép, mind házgyári. Azok a marókések se webshoposnak tűnnek.
Ami még meglepett, és nekem új volt: hogy a fecskefarkas csapolást hívják farkasfogas csapolásnak is. Beszél, beszél róla, mutatja a keretes fűrészt, hogy ezt még ezzel csinálja, mert az nincs nála gépesítve. Aztán mikor felrajzolja a deszkára akkor esik le, hogy én ezt máshogy ismertem.
Ami még elgondolkodtat: tényleg gyönyörűek a maguk módján ezek a bútorok, de vajon mennyire voltak/vannak ezek napi használatban? Vagy ezek amolyan "ünnepi" bútorok? Nem tudom elképzelni, hogy ezeken a festett "kontyos székeken" (dejó volt ezt is hallani, sosem tudtam volna meg hogy hogy hívják) naponta ülnek . Mármint anélkül, hogy 1-2 év alatt csúnyára kopjon ez a szép motívum. Vagy hogy egy ilyen festett asztalon dogozzanak, naponta egyenek - festékkopás nélkül.
