A különbség az, hogy az adalékok egy része olcsóbb a lisztnél. És adalékkal, látszatra ugyanolyan kenyeret, pékárut tudnak készíteni, mint eredeti receptúrával.
Egyszer mellettem tárgyalta ki egy üzletkötő egy kisbolt tulajának, hogy bár olcsóbb a termék, látszatra ua. és a kedvező ár oka, hogy valójában x dkg-mal kisebb a súlya. Le is mérték a régit és az újat is.
Valamikor mondta egy pék, hogy a magyar ember nagyot/sokat akar venni a pénzéért, ezért fújatják fel a 0,5kg-os kenyeret kb. 1 kg-os méretűre.
Hogy folytassuk a "lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér" topicot:
Szerintem nincs különbség. Igazából fajta és termelési gondosság függő. + talaj.
Az idézet is arról szól, hogy 2000 éve Egyiptomban jó földek voltak, amelyeket öntöztek. Így nagy volt a termés. Nagyobb, mint más, pl. nem öntözött területeken. Nem kell túlgondolni.
Itthon van/lenne jó búza. Csak jó vetőmag kell hozzá, az adott klímának megfelelő. Nem pedig a sokadszorra újravettett valamikori fémzárolt. Emlékszem földszomszédjaink csodálkoztak, hogy miként néz ki a gabona vagy a kukorica nálunk=> szárazságtűrő eredeti fémzárolt vetőmag. Drága volt, de behozta az árát a végén (a kukorica pl. 3 méteres volt aszályos évben).
Olasz étterem, olasz liszt, magyar pék => Panifico a Király utca elején :)
A Lipóti nekem sem jön be. A kenyereit, gondolom régiónként, különböző sütödékben süttetik. Szerintem elég nagy minőségi szórással. A péksüteményeik egy része biztosan készre fagyasztottból sütött.
Ezt én pontosan nem tudom, de meglepő dolgok vannak a(z első sorban techno jellegű) borokban. Ha jól emlékszem, valami átalakulás után, bomlátremékként maradhat benne. Árulkodik az erjedés mesterséges megállításáról, vagyis a hozzáadott cukorról, az évjárat nélküli borok összeöntéséről, stb. Erről egy nébihes szakembert kellene megkérdezni. Enyhén Fantára emlékeztető íze miatt fanta-íznek is hívják.
Annyira szokatlan ez Tőled, hogy elfogadom, bár nem bántottál meg, csak nem értettem, miért kellett személyeskedéssel (és az általad idézett definícióból, a “reaktív” troll magatartással megszakítani a témát?
Mindegy. Az igaz, hogy általában kritizálom a magyar dolgokat, sokszor általánosítok, de most pont hogy konkrétumokat hoztam fel.
Ne haragudj ha megbántottalak volna. Tőled tényleg elég gyakran olvasni olyan hozzászólásokat, hogy magyar dolgokba vered bele a csúfot. Úgy gondoltam, hogy te magad azért csak tudsz erről.
Heti rendszerességgel csinálok palacsintát :) A nagymamától és a szakács testvérétől néztem el én is és édesanyám is, hogy hogyan kell tésztát csinálni.
Mindig a liszthez adjuk a folyadékot és mindig részletekben. Csak ésszel kell adagolni és ügyesen kell keverni.
Én amúgy elég sokat dolgozom nem magyar liszttel is. A technika ugyanaz, nekem sem a magyra sem más liszt nem csomósodik. De elhiszem, hogy neked igen. De neked minden szar szokott lenni ami magyar :) Szóval nem csodálom, hogy neked még a liszt is csomósodik :D
Az etalon a Gianni-féle kenyér. Vastag héj, sötét, pergamen-szerű sejtszerkezetű tészta, szinte fényes vágási felülettel. Kettévágva jól láthatók a dagasztasi-hajtogatási vonalak. Természetesen finom, és hosszú napokig jó.
No végre valami, amiben sznobabb (jól fokozom?) vagyok nálad - nekem a Lipóti nem egyszerűen nem elég jó, hanem be se teszem a lábam a boltjaikba. :D
Normális kenyérért nem sok a 1000 Ft/kg ár, a baj inkább az, hogy a jó kispékeknél gyakran már délben sincs semmi, és nem szeretek a hajnali 9 órai kelés után egyből kenyérért rohangálni...
Ez így van, de azért a magyar lisztek is ezer sebből véreznek. Ott nem úgy van, mint a bornál, hogy kínkeserves kutatómunkával lehet találni ihatót. A magyar gabonatermesztés ráállt a nagyüzemi termesztésre. Minél nagyobb terméshozamú, nagyon sikéres fajtákat termesztenek, mert szaladnak a pénzük és az analítika után. És ott nincs ám “kézművesség”!
A magas sikértartalom miatt pl. nem lehet jó croissant-t kapni. Az összes péksütemény felfújódott, kemény szerkezetű lesz a magyar liszttől. Kenyérnek jó lenne egyedül, de a kb. egy napi munkát meg a pékek sajnálják...
Régebben Gianninál volt jó kovászolt kenyér, de valamiért már nem árusítják (szerintem a pékjük nem bírja kapacitással). Alta more volt a neve, ha jól emlékszem, és 80 dekás volt 880,- forintért. Olcsó volt!
A Király utca elején (8. v 10.) van egy olasz pékség, most ők sütnek jó kenyeret. Nekem a Lipóti sem elég jó...
Olasz lisztet a Lumen zöldségesnél kapni, kb. egy ezresért kilóját. Abból a palacsinta tésztát nem esőtánccal kell kiimádkozni (hogy ne legyen csomós), hanem csak össze kell keverni. Ennyit jelent az, hogy jó a liszt...
Biztos van különbség, de a fő különbség az, hogy az ipari kenyereket telerakják segéd- és helyettesítő anyagokkal, és nem azért, mert annyira szar lenne a búza, hogy lisztből, vízből, sóból és kovászból/élesztőből lehetetlen lenne kenyeret készíteni.
Ezt magad is kipróbálhatod, ha a neten eléd kerülő első receptből készítesz egy kenyeret a sütődben, mert az a legolcsóbb bolti lisztből is messze jobb lesz első kísérletre, mint a boltokban kapható kenyerek 99,9999999999999999 százaléka.
Az is szempont lehet,az akkori búzák,meg a most nagyüzemi,agyonterhelt,műtrágyával kizsarolt földeken termelt búza....hát,lehet hogy van külömbség.
Nem tudom a stori mennyire igaz,de jól érzékelteti mennyire nem mindegy(és ez búzára,szőlőre,stb.mindenre érvényes)mi hol terem.
Filipposz király, Nagy Sándor apja feleségül vett egy 12 éves lányt, Kleopátrát, Egyiptom hercegnőjét. A lány egyáltalán nem hasonlított a méregdrága ruhában és sminkben járó Elizabeth Taylorra. Lapos mellű, soványka teremtés volt. Miért vette mégis feleségül a király? Azért, mert Egyiptomban volt a legjobb a gabona. Mindenki tudta ezt, márpedig a makedón hadsereg éppen az egész világot készült meghódítani. Szükség volt a legjobb minőségű élelmiszerre a katonáknak, hogy 20 órás menet után tudjanak 6 órát küzdeni és győzni. Ha kimerült talajon termesztett gabonával táplálkoztak volna, akkor 20 perc után már azt kiabálták volna: „Édesanyám, vigyél haza”. Filipposz tudta, hogy Egyiptom az a hely, ahonnan a legjobb gabonát lehet szerezni. Az áradások ellátták a talajt kitűnő ásványokkal. Minden, művészetekben és technológiákban fejlett
Manapság ezeket az aldis meg lidlis kenyereket másnap vagy harmadnap csak pirítósnak lehet maximum fogyasztani.
Lusta vagyok visszaolvasni de valamelyiktek említette a friss tehéntejet :)
Élményem: Nagykanizsa mellett pár kilométerre élnek a rokonaim és gyerekkoromban sokat ittam ott a frissen fejt meleg tejet.
Gyermekeimmel egyszer rokonlátogatáskor éppen fejés volt és eléjük tették bögrében kedvességből, hogy igyanak. Majdnem kihányták :( ez nem tej kiabálták sértetten :) Na ennyit a mai tejnek nevezett valamikről.
Azt nem állíto(tta)m, hogy olyan, mint frissen, de (nekem) egy jó kenyér fogyasztható 7 naposan is. Elsősorban azért, mert lehetőség szerint semmiféle élelmiszert nem dobok ki, leszámítva, ha romlott.
Sajnos a párom a Lidliből szokott hozni olyan kenyérnek látszó tárgyakat, amiket nem lehet nem kidobni 2 nap után, ezek érkezésekor (amikor meglátom őket) viszont többnyire rögtön feszültség keletkezik köztünk... öreg vagyok már ahhoz, hogy disznónak se való szart egyek...
Éppeszű ember nem vonja kétségbe, hogy a frissen sült kenyér finomabb mint az egy hetes :)
De ezzel együtt akkoriban még ehető volt az egy hetes kenyér.
Én manapság is szoktam magunknak sütni kenyeret és bár nem a régi idők hatalmas és vastag héjjú kemencés kenyeret, hanem inkább 100% rozsból készülő három napos receptű kenyereket csinálok. Azok egy hetesen is simán jók. Egyébként más íze van egy friss rozskenyérnek mint 3-4 nap után.
A családi elbeszélések alapján azért nem volt olyan jó a kenyér 5 naposan. És mindenki a friss, fehér kenyeret szerette, ami ritkábban volt, mint mostanság.
Én a Panifico-ban veszem, ha éppen van még du. 3 után. Néha megmarad harmadnapra, de nem olyan, mint frissen.
Az Aranycipóban baguette-eket veszek, vagy Pajeszt (tudom nem így írják és le is tudnám írni, de nem érdemlik meg) mondjuk a Sparban. Ezek viszont drágábbak, mint a Panifico kenyere és legfeljebb aznap fogyaszthatóak (az is igaz, hogy a baguette-et azért nem szokás 24 órán túl szikkasztani).
Egyébként folytathatnám a sort a füstölt árukkal, amelyek minősége annyira állandó, mint a középhőmérséklet Magyarországon.
+1: Mai hírlevél: Malatinszky borok a Borhálóban. Azért nem adja olcsón: 1,5L 5300Ft. Nem tudom, nem jött be a kínai piac?
A kenyérrel azért nem így van, egy igazán jó kenyér 5-7 naposan is jó ízű, sőt, még csak nem is száraz.
A Ludwig (Jókenyér) elég messze elrugaszkodott a hagyományos kovászos kenyértől az ipari felé, de még az ő - megfizethető - burgonyás kenyerük is simán élvezhető 1 hét után is, a top kézműves pékek kovászos cuccairól nem is beszélve.
A baj az, hogy a mainstream boltláncokban jellemzően nem kapható egyetlen kenyérnek nevezhető kenyér sem, így aztán a jónépnek már fogalma sincs, mi az a kenyér.
