Keresés

Tisztelt Fórum!

Tudom, hogy nem ez a családjogi fórum, de hátha van valaki, aki már szerzett tapasztalatot az alábbi kérdést illetően. Egyebekben ott is feltettem a kérdést.

Szeretném a véleményeteket kikérni egy felnőtt tartás ügyben.

22 éves felnőtt gyermek tartásáról van szó, aki szakmunkás bizonyítványt szerzett, majd esti középiskolába iratkozott, ahol egy évig tanult. Miközben megpróbálkozott egy munkahellyel, de úgy döntött, hogy nem akar dolgozni, (nem szereti a kötöttséget, koránkelést, főnököt stb.) hanem a következő évet már nappali középiskolai képzésben folytatja.

Az egyik szülőnél lakik, a másik szülőt csak akkor kereste, korábban is, amikor a tartási díjat átvette, a másik szülővel a kapcsolatot nem tartja. A tartás egy éve megszűnt, amikor a szakmunkás nappali tagozata befejeződött. Egy éves kihagyás után újból nappali képzésen vesz részt a felnőtt közös gyermek, és az egyik szülő a másikat, felnőtt tartásdíj fizetésére szeretné kötelezni.

Másik szülő nem szeretne felnőtt tartást fizetni, egyrészt az érdemtelenségre hivatkozással, mivel vele gyermeke nem tartja a kapcsolatot.

Másrészt, és ez lenne a kérdés, az egy éves esti iskola (heti kettő alkalom) a tanulmányok megszakításának számít-e?

Az mindenképpen nyilvánvaló, hogy a manőver a másik szülő fizetési kötelezettségének megállapítására megy ki. Csak megjegyzem, hogy a másik szülő mindeközben a másik közös gyermeket egyedül felnevelte, vele a rendkívül jó kapcsolatot tart a mai napig.

Válaszokat tisztelettel megköszönöm.

Szerintem ha

1. tudott a kamerarol a szomszed,

es

2.  csak ugy allithato be a sajat kertedre, hogy reszben latszik a szomszede esvagy a kozterulet is,

akkor lehet szabalyos is a kamera elhelyezese (de meg nem feltetlenul az). De ekkor ez a ket feltetel is egyutt jatszik, tehat a szomszednak azt is tudnia kellett, hogy reszben az o teruletere is ralat a kamera.

Utóbb lehet következménye, mert személyiségi jogot sért (leszerelés, jogsértés megállapítása, abbahagyásra kötelezés, kártérítés), azonban kizárólag a hatósági eljárásban az igazság kiderítése érdekében felhasználható.

Üdv mnkinek!

A következő ügyben szertnék tanácsot kérni. A szomszéddal osztatlan közös telken egy hrsz ingatlanban lakunk.(két különálló lakrész,kerítéssel lekerített udvar).Van egy kamerám

a házsarkára felszerelve,amely részben rálát a szomszéd részére is.Egy esemény miatt szeretném

a rögzített felvételt felhasználni(rendőrségi följelentéshez csatolni),kérdésem megtehetem-e?,hiszen elvileg a szomszéd udvarát és közterlületet nem figyelhetek.

Köszönöm.

Tisztelt f.tagok és tanácsadók!

Bankom átadott a behajtónak 10.24.napon aki a napokban vette fel velem a kapcsolatot 11.25.napon közölte a tényállását nála szereplő dokumentumon az áll/ 9.28.napon volt az utolsó befizetésem a bank felé,ezért plusz költséggel kell számolnom ami X összeg+kamatok...én közben törlesztettem a bank felé a befizetéseket mivel késve a havi törlesztő részletemhez sajnálatosan rendszeresen fizetem a késedelmi kamatot pl.25.ezer ft. akkor a havi törlesztésem így néz ki 25.ezer ft + 8.ezer ft. össz. 33.ezer ft.megfizetek.ezt követően 11.15 majd 11.25 tudtam befizetni még 2X.i esedékes részletet amit szintén késedelmi kamattal együtt fizettem meg.Kérdéseim? mindezalatt semmit sejtve nem kaptam figyelmeztető,tájékoztató, felszólító levelet a bankomtól!a behajtó személy miért majd 30.nap elteltével vette fel velem a kapcsolatot?miért kötelez a közel 90.ezer ft. megfizetésre amiben 1 havi törlesztőrészletem lenne elszámolva a többi az ő költsége és egyéb???és ezt dec.10.-ig tegyek eleget!Miért nem kapok segítséget a bankomtól?Miért nincs kirendeltségük ahol emberi meghallgatást,segítséget-tanácsot kérve,akár panaszt tehetnék?Miért nem kapok fizetési könnyítést amit kértem a behajtó személytől,amit meghallgatás nélkül elutasított? Etikátlan,embertelen felháborító a hozzámállása!Hol kapok segítséget esetleg meghallgatást ha nem értek egyet a behajtó összeggel?Milyen szervhez fordulhatok panaszommal? Tisztelettel köszönöm!

Kp-ban semmiképp ne add oda mert akkor illetékköteles. Magánszámláról magánszámlára kell utalni, ajándék megjelöléssel és az ajándékozottnak 30 napon belül be kell jelentenie a NAV-nál az ajándékozást. A bejentést szóban is megteheti de szvsz célszerűbb írásban. Így illetékmentes és semmi fiktív dolog (kölcsönszerződés ) nincs benne. Mondjuk arra lehet számítani hogy a NAV valószínűleg megnézi hogy az ajándékozónak miből tellett erre.

http://www.apeh.hu/archiv/adoinfo/illetek/magansz_bankszl_ingyenes.html

2008.08.05. Magánszemély által bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése

[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés g) pont]

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.

Az Itv. 102. § (1) bekezdésének h) pontja tartalmazza a takarékbetét fogalmát. Eszerint takarékbetét a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ebbe az esetbe beletartozik az is, amikor a magánszemély saját bankszámlájáról egy másik bankszámlára utaltat át egy összeget (ha viszont a számláról levett pénzeszköz – készpénz – kerül ajándékozásra, akkor ez már ajándékfizetési kötelezettséget keletkeztet).

Az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgyaként megjelölt ingó dolgok (amelybe a fizetőeszköz is beleértendő) ajándékozása akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után kell az illetéket kiszámítani, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után).

Amennyiben tehát a takarékbetét fogalma alá tartozó ügyletről okiratot állítanak ki, vagy az említett összeghatárt meghaladja, az ügylet ajándékozási illeték tárgyát képezi, de az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján az ügylet mégis illetékmentes.

Erre vonatkozóan az Itv. 11. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre az Itv. 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.

A hivatkozott 91. § (4) bekezdése szerint a bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes, a bejelentést tehát mindenképpen teljesíteni kell az adóhatóság felé.

(Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 17090/1/2007, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302328159)

Sziasztok!

Kanadanak es az usa-nak milyen adatokat szolgaltat az unio? A bunugyi nyilvantartasra gondolok. Ugye kell az adatszolgaltatasi lapot kerni, de azon kivul meg lekerik az ember adatait, vagy sem?

Koszi elore is!

Ha kp-ban adom oda a pénzt a páromnak, akkor a NAV nem fogja vizsgálni, hogy hová lett a pénzt és a páromnak hirtelen honnan lett annyi?

Öööö, bankszámláról bankszámlára utalással kölcsönadás miért nem jó? A NAV nem köthet bele, ti meg írtok róla egy kölcsönszerződést.

Ha kp-ban adom oda a pénzt a páromnak, akkor a NAV nem fogja vizsgálni, hogy hová lett a pénzt és a páromnak hirtelen honnan lett annyi?

Sajnos nem vagyok jogtudor, úgyhogy a törvényből nekem csak a takarékbetétek ajándékozására vonatkozó rész szúrt szemet, más jogi kiskaput nem láttam.

Miért nem lehet kp-ában odaadni, mint pl. kölcsönt? Másrészt ingó ajándékozása után kell illetéket fizetni, igaz ebbe elviekben a pénz is beleérthető...és sok illetékmentesség van, érdemes átnézni a törvényt vagy NAV.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000093.TV

A bejegyzett élettársi kapcsolat az csak azonos neműek közt lehetséges.

Sziasztok!

Még a megismerkedésünk előtt a párom vett fel lakáshitelt svájci frankban. Most szeretnénk kihasználni a fix árfolyamú végtörlesztést, de én biztosítanám ehhez a szükséges pénz nagy részét. A kérdésem az, hogyan lehetne megúszni az ajándékozási illetéket. Jelenleg be nem jegyzett élettársi kapcsolatban élünk. Szeretném neki odaadni a pénzt, hogy utána tiszta lappal tervezhessük a jövőnket, de mivel nem vagyunk házasok, sem egyenesági rokonok, így a pénz átutalása illetékköteles. Ezt jól tudjuk? A közjegyző előtt bejegyzett élettársi kapcsolat segítene ezen? Illetve láttam a törvényben, hogy a takarékbetét ajándékozása is ingyenes. Ha a pénzt berakom egy takarékbetétbe, aminek a kedvezményezettje a párom, akkor így meg lehet úszni a dolgot?

Előre is köszönöm a választ.

Fellegh

Igen teheti, mert nem ítélt dolog, sokan félreértik. Ez csak a per meggszüntetése, de érdemben nem lett elbírálva (vizsgálva) a kereset.

Sziasztok!

Ismét segítséget kérek.

Tavaly beperelt az elmű számlatartozás miatt. megkifogásoltam, bíróságra került az ügy.

A pert a bíróság megszüntette, mert a felperes(elmű) 

A felperes a határidő hosszabbítási kérleme ellenére sem nyújtott be kereset levelet.

A bíróság  a Pp.322.par (2) bek alapján ejtette a pert.

Erre most az elmű ugyancsak beperelt, ugyanazért. Teheti ezt?

üdv: Szobiszörp

Üdv mindenkinek

segítséget szeretnék kérni egy kft ben van 30% tulajdonrészem a másik 70% egy angol kft- tulajdona ami már 2 éve törölve van az angol hatóságok szerint. Ennek az angol cégnek az ügyvezető igazgatója ennek a kft-nek is az ügyvezető igazgatója miben nekem van 30% -om.

A kft dolgozik az utalásokat az angol cég bankszámlájára kéri tudomásom szerint. Az ügyvezető nem enged betekintést a nekem a cégbe a szerződésekbe és a bankszámlába sem. Közgyűlést nem tart. Kérdésem hogy milyen jogaim vannak ellene? milyen jogaim vannak a cégbetekintésbe? milyen időközönként kell közgyűlést tartani? és hogyan tudom én egymagam eltávolítani az ügyvezetőt a cégből?? ugyanis a többségi tulajdonos (angol cég) már fel lett számolva.

köszönöm a segítséget.

Ha hétfőn benyújtok ideiglenes intézkedési kérlemet, akkor mire számíthatok, hogy mikorra történik lbármi intézkedés is?

Sajnos ez így van, hétvégén nem igen fogsz találni, tekintve, hogy a bíróságok sem működnek hétvégén. Ami soron kívüli egyedül a gyermek jogellenes külföldre vitele, távoltartás...ideiglenes intézkedés csak elviekben az.

Sziasztok! Nagyon-nagy szükségem lenne valakire, aki Budapesten, családjogban, konkrétan gyermek elhelyezésben tud nekem még a hétévgén, természsetesen térítés ellenében jogi tanácsot adni. SOS-be kellene. Sajnos úgy tünik, hogy minden valamire való ügyvédnek nagyon tele van a pénztácája, mert hetekre adnak időpontot!

Nagyon köszönöm a segítséget előre is!

A szerződés a szolgáltató és a adatok szerinti személy között nem jött létre (kvázi nem érvényes), mert nem volt semmilyen szerződéskötési akarat, hiszen nem ismerte el magáénak az aláírást.

Olvtársunk esetében volt szerződéskötési akarat, főleg ha használta is a szolgáltatást.

A tenyallasrol annyit, hogy soha nem voltam meg buntetve, a feljelento nem vadol azzal, hogy szándékosan kart akartam okozni neki (ha ennek van jelentosege), a tartozas rendezese folyamatban van. Illetve miutan elkoltoztem az alberletbol, a foberlonek tudomasa volt rola, hogy el ez a szerzodes, es azt igerte, lepeseket tesz a megszuntetese erdekben. Bar ez a hamisitas tenyet gondolom nem erinti, inkabb csak a kesobbi tartozas ugyet.

Ez a vadelhalasztas/megrovas mar jobban hangzik, kosz a kiegeszitest!

Nem hiszem hogy jelentős bűnügyi költség van, és egy komolyabb ügyvéd ennyibe kerül. A pénzbírság is kb. ennyi, a tét dupla vagy semmi, ezt persze neki kell eldöntenie, mert van ami nem forinthatosítható. Más kérdés, hogy nem ismerjük a pontos tényllást, így nehéz megmondani, hogy van-e valami mentségre esély. Kedvező helyzetben még egy vádelhalasztás, megrovás sem kizárt.

Ertem, kosz!

Ez nem pusztán jóindulat kérdése, ennek meg vannak a maga szakmai és törvényi szabályai, de ehhez ismerni kell az egész történetet, mik az enyhítő (pl. büntetlen előélet) és súlyosító körülmény. Pénzbüntetéssel megúszható ha nem volt súlyos érdeksérelem, a sértett megbocsátott...

Koszonom a valaszokat. Akkor legjobb esetben is min penzbuntetest kapok? Hiszen nem származott semmilyen elonyom a dologbol, nem haszonszerzes volt a celom. Vagy onmagaban az, hogy "hamisitottam", mar kemenyen buntetendo? Max a biro joindulataban bizhatom?

Hát ezért feleleges egy ügyvédnek kifzetni 200 ezer forintot, mert a büntetés még talán ennyi sem lesz.

A szerződés az ő vonatkozásban nem érvényes polgárjogi értelemben. Erre nem feltétlen a feljelentés a megoldás, ha pénzt követelnek rajta, legalábbis elkapkodott lépés, ha tudja, hogy ki az illető, aki tényleg aláírta.

Mindez közvetlenül nem befolyásolja a folyamatban lévő büntetőeljárást, max. érv lehet, hogy kifizetted a tartozást, stb..

A feljelentést hiába vonja vissza az okirathamisítás "kötrövényes" bűncselekmény, így hivatalból üldözendő, ha a hatóság tudomására jut.

Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Udv!

A kovetkezo ugyben szeretnek segitseget kerni.
Alberletben lakva alairtam egy kabelszolgaltato husegszerzodes hosszabbitasat ugy, hogy a szerzodesben meg egy korabbi lako adatai szerepeltek (minden adat rajta volt a szerzodesen, en csak a sajat nevemet irtam ala). Kesobb elkoltoztem es most derult ki, hogy azota senki nem fizette a dijat. A szerzodest eredetileg megkoto illetonel kopogtatott egy behajto ceg, aki ezek utan feljelentett engem okirathamisitasert. Mivel en most nem vagyok olyan helyzetben, hogy ezzel foglalkozni tudjak, megegyeztunk, hogy en atvallalom a tartozast a behajto cegnel. Kertem, hogy vonja vissza a feljelentest, de a rendőrségi ugyintezo szerint ilyen esetben ezt nem lehet.
Az lenne a kerdesem, hogy ez tenyleg okirathamisitasnak szamit? Ervenyes egyaltalan a szerzodes, ha mas nev szerepel alairaskent? Ha valoban az, akkor milyen buntetesre szamithatok?
Koszonom a segitseget!

Nem lehet, hogy inkább annak kicsi az agya, aki "véletlenül" bemásol egy egész regényt egy hozzászólásba, és még csak észre sem veszi? Mert az viszont egész biztos, hogy nem csak ketten vagyunk az előző válaszolóval, akiket ez kurvára zavar...

Bocs , hogy ennyi betüt raktam a kicsi agyad elé biztos megviselte. Egyébként véletlenül másoltam ide. De biztos te sosem hibázol. Kics tökéletes.

Üdvözlöm.

 Remélem tud segiteni.

 A párom oktober 27.-én  vonult be a Nagy Ignác u.-ba onnan átvitték a Venyigébe ott még tudott irni levelet, de azota nem hallottunk rola. A kártyájára tettünk pénzt , de nem telefonál. Állitólag levitték Sándorházára de ezt is egy cellatársa feleségétől tudom aki felhivott. Látogatói papirt sem kaptunk pedig állitőlag havonta egyszer lehetne menni hozzá. Kérdésem ez korrekt dolog vagy tehetek-e panaszt valahol úgy, hogy neki ne legyen hátránya belőle. Válaszát előre is köszönöm.

19/1995. (XII. 13.) BM rendelet

a rendőrségi fogdák rendjéről

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 101. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, továbbá a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 127. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában fogvatartott a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági őrizetes, az előzetesen letartóztatott, valamint az elítélt és a szabálysértési elzárást töltő, amennyiben számára a fogvatartás helyéül rendőrségi fogdát jelöltek ki.

(2) A fogvatartás során a fogvatartottal az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell bánni. Tilos a fogvatartottat kínzásnak alávetni, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódban részesíteni. Rajta orvosi kísérletet, vagy tudományos vizsgálatot vagy kísérletet még beleegyezésével sem lehet végezni.

(3) A fogvatartás szabályainak alkalmazásakor a fogvatartottak között nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni faj, bőrszín, a nem, a vallás, a politikai vagy bármilyen más vélemény, nemzeti és társadalmi hovatartozás, a születés, a társadalmi vagy bármilyen más helyzet különbözősége miatt.

(4) Az előzetesen letartóztatott jogait, illetve kötelességeit a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 43. §-a, 135. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a Bv. tvr. 117. §-ának (1) bekezdése és a 118. §-a tartalmazza.

A fogvatartott jogai és kötelezettségei

2. § (1) A fogvatartott

a) büntetőeljárási jogait gyakorolhatja, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjével kapcsolatot tarthat,

b) letéti pénzét indokolt személyes szükségleteinek kielégítésére fordíthatja,

c) előzetesen letartóztatott a hozzátartozójával és - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jóváhagyásával - más személyekkel levelezhet, legalább havonta egy alkalommal fogadhat látogatót, és legalább havonta egy alkalommal kaphat csomagot,

d)

e) jogosult vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására,

f) anyagi, egészségügyi ellátásra, pihenésre jogosult, gyógyszert térítés nélkül kap,

g) panasz, kérelem előterjesztésére jogosult, kártérítésre tarthat igényt,

h) saját ruháját viselheti, az évszaknak megfelelő felső ruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat.

(2) Az előzetesen letartóztatott levelezési és látogató fogadási joga - védőjével, továbbá a 3. § (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt szervezetek képviselőivel való érintkezés kivételével -, valamint a csomagküldeményhez való joga a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható.

(3) Az előzetesen letartóztatott - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság engedélyével - felügyelettel meglátogathatja súlyosan beteg hozzátartozóját, és részt vehet hozzátartozója temetésén.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok - a fogvatartás időtartamára figyelemmel - a d) pont kivételével a bűnügyi őrizetest, a b), c), d) pontok kivételével a közbiztonsági őrizetest is megilletik.

(5) A fogvatartott köteles:

a) a fogda rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,

b) a fogda helyiségeinek tisztán tartásában és a fogvatartottak ellátásában díjazás nélkül közreműködni,

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek magát alávetni, ruházatának átvizsgálását és a birtokában nem tartható tárgyak elvételét tűrni,

d) az okozott kárt megtéríteni.

(6) A rendőrségi fogdában ideiglenesen elhelyezett elítélt jogaira és kötelességeire a Bv. tvr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elítélt jogainak gyakorlása nem veszélyeztetheti a rendőrségi fogdában való ideiglenes elhelyezés alapjául szolgáló eljárást.

(7) A fogvatartotti jogok gyakorlása nem lehet ellentétes a fogda rendjével, nem veszélyeztetheti a fogvatartottal szemben folyamatban lévő eljárást.

(8) A fogvatartott a fogdába történő befogadásakor jogosult anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven írásban, ha indokolt, szóban megismerni

a) jogait és kötelességeit, azok gyakorlásának módját,

b) a fogda napirendjét,

c) a panasz és a kérelem előterjesztésének módját,

d) a fegyelmi vétségeket, a kiszabható fegyelmi fenyítéseket, azok időtartamát, a jogorvoslat lehetőségeit.

(9) A fogvatartott részére befogadásakor át kell adni a jogait és kötelezettségeit tartalmazó, valamint a vele szemben alkalmazható kényszerítőeszközökről szóló írásos tájékoztatót. A szóbeli tájékoztatás megtörténtéről és megértéséről, illetőleg az írásos tájékoztató átvételéről a fogvatartottat a (8) bekezdés első mondatának figyelembevételével írásban nyilatkoztatni kell.

(10) E rendelet alkalmazásában a fogvatartásért felelős:

a) a rendőrkapitánysági fogdában a rendőrkapitány,

b) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysági fogdában (központi) fogdában a rendőrfőkapitány,

c) a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: NNI) fogdájában az NNI igazgatója.

2/A. § (1) A 2. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott közreműködés

a) nem történhet a takarodótól az ébresztőig terjedő időben, valamint ideje nem haladhatja meg a napi 4, havonta összesen a 24 órát,

b) idejére a fogvatartottat szükség szerint el kell látni munkaruhával, lábbelivel, szakmai és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, balesetére a munkabalesetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,

c) keretében az élelmiszer előkészítésével és kiosztásával kapcsolatos tevékenységet csak olyan fogvatartott végezhet, aki a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott személyi higiénés alkalmassági véleménnyel rendelkezik.

(2) A 2. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott közreműködésről, valamint a szakmai és a munkavédelmi oktatásról a fogvatartott által is aláírt nyilvántartást kell vezetni.

3. § (1) A fogvatartott jogosult a 14. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő elhelyezésre, a folyamatos melegvíz-ellátásra, naponta zuhanyozásra, havonta egy alkalommal saját költségén a fogvatartásért felelős által biztosított fodrász igénybevételére, naponta legalább egy óra időtartamban - ellenőrzés mellett - a szabad levegőn való tartózkodásra.

(2) A fogvatartott jogosult alap- és szakorvosi ellátásra, terhesgondozásra, illetve - törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - terhességének megszakítására, valamint kórházi kezelésre. Az ellátás igénybevételének feltételeit a fogvatartásért felelős biztosítja.

(3) Vallás gyakorlását a fogvatartott, valamint az egyház (felekezet) erre felhatalmazással rendelkező képviselője kezdeményezheti.

(4) A fogvatartott biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot

a) a védőjével, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjével,

b) az ENSZ Emberi Jogok Bizottságával, az Emberi Jogok Európai Bizottságával és Bíróságával, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésére alakult Bizottság tagjaival, továbbá a magyar jogszabályok által az emberi, állampolgári jogok védelmére feljogosított szervezet tagjaival.

(5) A fogvatartott biztonsági felügyelet mellett, a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjével történt előzetes egyeztetés szerinti időpontban, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot

a) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai, konzuli képviselőjével, ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja,

b) vallásgyakorlás céljából az egyház (felekezet) képviselőjével,

c) fiatalkorú fogvatartott a kirendelt pártfogójával.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás gyakorisága nem korlátozható.

(7) A fogvatartott és hozzátartozója, valamint a (4) bekezdésben nem szereplő más személyek közötti kapcsolattartásra (látogató fogadása) a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, előzetes egyeztetés szerinti időpontban, a rendőrség épületében, ellenőrzés és felügyelet mellett, alkalmanként legalább 30 perc időtartamban kerülhet sor.

(8) A fogvatartott egy időben csak egy, ha az őrzés biztonságát, a fogda rendjét nem veszélyezteti, a fogvatartásért felelős engedélyével több látogatót fogadhat.

(9) A látogatási időt a fogvatartott, illetve a látogató kérelmére a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője legfeljebb 30 perccel meghosszabbíthatja.

(10) A (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kapcsolattartásra hivatali munkaidőben kerülhet sor, kivéve, ha a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele érdekében szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő érintkezésre csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított készüléken, a fogvatartott költségén kerülhet sor úgy, hogy a hívást a fogvatartást végrehajtó szerv képviselője kezdeményezi.

4. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fogvatartottnak a fogvatartással összefüggő ügyében hivatalból vagy kérelemre a fogda parancsnoka dönt. A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében - a kérelem vagy bejelentés tárgyának megjelölése nélkül - személyes meghallgatást kérhet a fogda parancsnokától vagy a fogvatartásért felelőstől, hozzájuk írásban is közvetlenül fordulhat.

(2) A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében hozott döntés (intézkedés, határozat), illetve annak elmulasztása miatt panasszal élhet. A panasz lehetőségéről a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(3) A (2) bekezdés szerinti panaszt a fogvatartott a döntés közlésétől, illetve elmulasztásától számított 15 napon belül terjesztheti elő. Ha a fogvatartott a panasz megtételében akadályoztatva van, a panaszt az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül terjesztheti elő.

(4) A fogda parancsnoka által hozott döntés elleni, illetve a döntés elmulasztása miatti panaszt a fogva tartásért felelős bírálja el. A fogva tartásért felelős határozata elleni panaszt, ha a fogva tartásért felelős:

a) a rendőrkapitány, akkor a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány;

b) a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, akkor az országos rendőrfőkapitány;

c) az NNI igazgatója, akkor az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója bírálja el.

(5) A panaszt a (4) bekezdésben meghatározott elbírálásra jogosulthoz érkezésétől számított 15 napon belül kell elbírálni, a határidő indokolt esetben egyszer 30 nappal meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról, illetve a határidő meghosszabbításáról a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(6) A panasz elbírálásáról hozott döntés végrehajtható.

(7) Jogszabályban meghatározott esetekben a fogvatartott a döntés ellen keresettel fordulhat a bírósághoz.

4/A. § A fogvatartott a fogvatartásával kapcsolatos ügyében - a 4. §-ban foglalt jogorvoslati lehetőségek mellett - közvetlenül fordulhat a büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását.

4/B. § A fogvatartott közvetlenül fordulhat:

a) a fogvatartás alatt gyakorolható állampolgári jogainak a sérelme esetén az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához,

b) személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával összefüggő jogsérelem esetén az adatvédelmi biztoshoz,

c) kérelemmel, illetve panasszal a külön jogszabályokban meghatározott nemzetközi szervezetekhez.

4/C. § (1) A fogvatartott jogorvoslati jogának az érvényesüléséről a fogda parancsnoka, illetve a fogvatartásért felelős gondoskodik.

(2) A jogorvoslati jog érvényesítésével kapcsolatos iratokat a címzettnek haladéktalanul továbbítani kell. A panaszokat, kérelmeket, bejelentéseket és a döntéseket a fogdaszolgálat köteles nyilvántartani.

(3) A 4-4/C. §-ban foglaltak nem érintik a fogvatartottak azon jogait (keresetindítás, feljelentés, jognyilatkozat megtétele, közérdekű bejelentés), amelyek a fogvatartástól függetlenül megilletik.

5. § (1) A látogató a látogatás során nem tarthat magánál

a) távbeszélőt,

b) kép- és hangrögzítő eszközt,

c) az emberi élet kioltására, illetve testi sérülés okozására alkalmas eszközt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásra a látogató figyelmét a látogatás megkezdése előtt fel kell hívni. A korlátozás betartása a látogató ruházatának és csomagjának átvizsgálásával ellenőrizhető.

(3) A látogatás nem engedélyezhető, ha a látogató ittas vagy bódult állapotban érkezik, az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá a büntetőeljárás eredményességét, a fogvatartás biztonságát veszélyeztető tárgyat tart magánál, és azt felhívásra a fogvatartásért felelős képviselőjének nem adja át.

(4) A látogatást be kell fejezni, ha a fogvatartott vagy a látogató jogszabályt sértő vagy a fogvatartás rendjébe ütköző magatartást tanúsít, illetve az ellenőrzés melletti látogatás ideje alatt olyan információt vagy tárgyat ad át, amely a büntetőeljárás eredményességét, illetőleg a fogvatartás biztonságát veszélyezteti.

(5) A fogvatartott nem kötelezhető látogató fogadására.

(6) A fogvatartott látogatásából ki kell zárni azt a személyt, akivel szemben a fogvatartottal azonos ügyben folyik büntetőeljárás, valamint azt, akivel a kapcsolattartás a fogvatartottal szemben folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A kizárás kimondására a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője, illetve az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jogosult.

(7) A védő a rendőrségi fogdában fogva tartott védencével való érintkezése során hangrögzítő eszközt magánál tarthat, a védelem ellátása körében az általa készített hangfelvételt a fogdából ellenőrzés nélkül kiviheti.

6. § (1) A fogvatartott által írt, illetve a részére érkezett levelet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell.

(2) A fogvatartott részére érkezett levelet az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a fogvatartott után kell küldeni, ha

a) más rendőrségi fogdába, javítóintézetbe vagy büntetés-végrehajtási intézetbe szállították;

b) időközben a szabadítására került sor, és tartózkodási helye ismert.

(3) A fogvatartott részére érkezett levelet - „a címzett ismeretlen helyen tartózkodik” jelzéssel - vissza kell adni a kézbesítőnek, ha időközben a fogvatartott szabadítására került sor, és tartózkodási helye ismeretlen.

(4) Ha a levél nem magyar nyelven íródott, biztonsági ellenőrzése esetén a levelet négy napon belül kell a címzetthez továbbítani vagy kézbesíteni.

6/A. § (1) A levelezés biztonsági ellenőrzésének célja a szökés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozása, újabb bűncselekmény, illetve a biztonságot sértő vagy veszélyeztető egyéb cselekmények elkövetésének a megelőzése, valamint a fogda rendjének, az őrzés, illetőleg a fogvatartás biztonságának a fenntartása.

(2) Az ellenőrzés a fogda biztonsági helyzetétől és a fogvatartott személyével kapcsolatban az (1) bekezdésben meghatározottak körében felmerült tényektől függően szúrópróbaszerűen vagy kellő rendszerességgel történhet. Az ellenőrzést a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője végzi. Ha a fogvatartás helye a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv székhelyével nem azonos, az ellenőrzést - megkeresés alapján - a fogvatartásért felelős szerv képviselője is végezheti. Az ellenőrzésről a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(3) Az ellenőrzés kiterjedhet a levél felbontására, melynek célja annak megállapítása, hogy a levél tartalmaz-e a fogda, illetve a fogvatartás biztonságát, a büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás eredményességét veszélyeztető, vagy bűncselekmény elkövetésére utaló adatot, információt, vagy tárgyat. Az ellenőrzésnél technikai (vegyi) eszköz és különlegesen kiképzett kutya is igénybe vehető.

(4) A fogvatartottnak a hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a védőjével, valamint a 3. § (5) bekezdésében meghatározott személyekkel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra, hogy a fogvatartott részére érkező levél nem a borítékon megjelölt feladótól származik, a levelet a fogvatartott jelenlétében - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó azonosítására szolgálhat.

(5) A levelezés ellenőrzése szempontjából nemzetközi szervezetnek azok a szervezetek minősülnek, amelyek tevékenysége az emberi jogok érvényesülésének a vizsgálatára kiterjed.

(6) Ha a tartalmilag ellenőrizhető levélről megállapítják, hogy a fogda, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető vagy bűncselekmény elkövetésére utaló adatot, információt vagy tárgyat tartalmaz, a levél nem továbbítható, illetőleg az a fogvatartottnak nem kézbesíthető.

(7) A levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását a fogvatartottal közölni kell, a levelet - kivéve, ha fegyelmi, büntető- vagy szabálysértési eljárás indítása szükséges - vissza kell adni, illetve a feladónak vissza kell küldeni. A fogvatartottat a részére érkezett levélnek a biztonságot, illetve a büntetőeljárás eredményességét nem veszélyeztető részéről jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett, szóban tájékoztatni kell.

6/B. § (1) A fogvatartott távbeszélő használatára a fogvatartást végrehajtó szerv lehetőségei szerint jogosult. A távbeszélő ellenőrzés mellett használható, az ellenőrzés tényéről a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(2) A fogvatartott a távbeszélőt a védőjével, a hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai, konzuli képviselőjével - ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja - és a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője által meghatározott személyekkel történő kapcsolattartásra veheti igénybe. A beszélgetés csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított, a beszélgetés ellenőrzését technikailag lehetővé tévő készüléken, a fogvatartott költségén és - a 3. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, a fogda napirendjében meghatározott időben, ellenőrzés mellett történhet.

(3) A távbeszélő használatának ellenőrzésére a 6/A. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a beszélgetés biztonsági okból megszakítható.

7. § (1) A 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti csomag fogadására egy naptári héten belül legfeljebb két alkalommal, egy munkanapon és egy munkaszüneti vagy pihenőnapon kerülhet sor.

(2) Csomagban továbbítható a fogvatartott részére

a) olyan, szobahőmérsékleten nem romlandó, kereskedelemben forgalmazott, alkoholt vagy egyéb kábító hatású szert nem tartalmazó élelmiszer, amelynek csomagolása személyi sérülés okozására nem alkalmas, és a csomag súlya a 3 kg-ot nem haladhatja meg,

b) ruházati cikk és egyéb olyan tárgy, amelyet a fogvatartott e rendelet melléklete szerint magánál tarthat.

(3) A csomag tartalmát - a csomag átadójának, postai küldemény esetén címzettjének jelenlétében felnyitva - ellenőrizni kell. Az (1) bekezdés értelmében legfeljebb engedélyezhetőt meghaladó számú, valamint a (2) bekezdés szerint nem engedélyezhető élelmiszert tartalmazó csomag továbbítását meg kell tagadni, azt a csomagot hozó személynek vissza kell adni, illetve a feladó részére - utánvétellel - vissza kell küldeni.

(4) A nem postai úton érkező csomag átvételére, illetve átadására munkanapon a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, munkaszüneti és pihenőnapon a fogvatartásért felelős által meghatározott időben kerülhet sor.

8. § (1) A fogvatartott részére - amennyiben saját ruházata egészségi vagy biztonsági okból nem megfelelő, továbbá a 15. § (3) bekezdésében foglalt tilalom maradéktalan érvényesítése érdekében - a fogvatartást foganatosító szerv a fogvatartás időtartamára az időjárásnak megfelelő ruházatot biztosít.

(2) Biztosítani kell, hogy a fogvatartott alsóruházatát és lehetőség szerint felsőruházatát a fogdában kitisztíthassa. A nem saját ruházat tisztítási költségei a fogvatartásért felelőst terhelik.

9. § (1) A fogvatartott részére - a letéti pénzéből a személyi szükségleteinek kielégítését szolgáló - vásárlásra naptári hónaponként legalább két alkalommal kell lehetőséget biztosítani.

(2) Az egy naptári hónapban a személyi szükségleteinek kielégítését szolgáló vásárlásra fordítható összeg nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér egyharmadának megfelelő összeget.

(3) A fogvatartott a fogvatartásért felelős engedélyével a (2) bekezdésben meghatározott összegen felül - a letéti pénze terhére - megvásárolhatja azokat a tárgyakat, amelyeket birtokában tarthat, valamint ruházatát az évszaknak megfelelően kiegészítheti.

(4) A fogvatartott letéti pénzéből [16. § (2) bek.] a személyi szükségleteinek kielégítésére szolgáló, és a (3) bekezdés alapján engedélyezett vásárlásokat elsősorban hozzátartozója, védője, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselője útján kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben szereplő lehetőségek hiányában a vásárlást a fogvatartott írásos kérelme alapján a fogvatartásért felelős megbízottja végzi a befogadást követő, továbbá hetente egy, a fogvatartásért felelős által meghatározott napon. A vásárlást igazoló, a fogvatartott által aláírt számlát letétként kell kezelni.

10. § A fogvatartott jogosult az e rendelet mellékletében felsorolt tárgyakat magánál tartani. Ha e tárgyakkal rendkívüli eseménynek minősülő cselekményt (20. §) követ el, vagy kísérel meg, akkor ezeket a további fogvatartás során letétként kell kezelni, és használatra kiadni kizárólag felügyelet mellett lehet.

11. § A Magyarországon elhunyt és Magyarországon eltemetendő hozzátartozó temetésén való részvétellel, illetőleg az itt élő, súlyosan beteg hozzátartozó meglátogatásával kapcsolatban felmerült kísérési és őrzési költségek a fogvatartásért felelőst terhelik.

12. § A közügyek gyakorlásától el nem tiltott fogvatartott a fogvatartásért felelős szerv épületében, mozgó urnás szavazás útján gyakorolhatja választójogát.

13. § (1) A fogvatartott házasságot csak a fogvatartásért felelős szerv épületében köthet. A házasságkötési kérelmet a fogvatartásért felelősnek és a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének is meg kell küldeni.

(2) A házasságkötés után a fogvatartásért felelős - a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének előzetes hozzájárulásával - a házastársak részére hozzátartozóikkal és a házassági tanúkkal beszélgetést engedélyezhet.

A fogda

14. § (1) A fogda a fogvatartottak elhelyezésére, biztonságos őrzésére szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület vagy épületrész. A zárkákban fogvatartottanként legalább 10 m3 légteret és lehetőleg 4 m2 mozgásteret kell biztosítani.

(2) A fogda egyes helyiségeinek hőmérsékletét, megvilágítási értékeit az Országos Építésügyi Szabályzat és a hatósági előírások határozzák meg. A megvilágítási értékeket elsősorban természetes fény útján kell biztosítani.

(3) A fogda szünetmentes áramellátását biztosítani kell.

(4) Természetes szellőzést kell biztosítani a fogvatartott befogadására és a fogdaszemélyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, a zárkákban, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, a többcélú helyiségekben, az élelmezési ellátó helyiségekben.

(5) Természetes szellőzés hiányában mesterséges szellőztetést kell biztosítani a fogda egyéb helyiségeiben.

A fogvatartottak befogadása és a fogvatartás megszüntetése

15. § (1) Rendőrségi fogdába befogadni csak a fogvatartás elrendelésére jogosult határozatát követően, e határozat szerint, a fogvatartásért felelős által kiállított okirat, rendelvény alapján lehet. A rendelvényt, valamint a fogvatartott jogainak korlátozására vonatkozó, továbbá a 36. §-ban felsorolt adatokat tartalmazó ügyiratot a fogdában kell tartani.

(2) A rendelvénynek a 36. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(3) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú, illetve nyugállományba helyezett tagjait egyenruhában rendőrségi fogdába befogadni tilos.

16. § (1) Befogadáskor a fogvatartott ruházatát támadás vagy önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele céljából át kell vizsgálni. A ruházat átvizsgálását a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem végezheti. A ruházat átvizsgálásakor a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem lehet jelen, kivéve, ha az átvizsgálás technikai eszközzel történik.

(2) Befogadáskor a fogvatartottnál lévő tárgyakról jegyzőkönyvet kell készíteni. A letétként kezelt pénzt egy összegben, a külföldi fizetőeszközöket címletenként és sorszám szerint, a többi - letétként kezelt - tárgyat megnevezésük, számuk és jellegzetességük feltüntetésével kell jegyzőkönyvbe foglalni. Külön kell felsorolni azokat a tárgyakat, melyeket a fogvatartott magánál kíván tartani. A jegyzőkönyvet a fogvatartottal is alá kell íratni, és egy példányát részére át kell adni.

(3) A letétként kezelt tárgyak letételkori, illetőleg megfelelő állapotban történő megőrzéséről a fogvatartásért felelős gondoskodik. A fogvatartott személyes tárgyait az erre kijelölt helyen tarthatja, tűrni köteles a tárgyak ellenőrzését.

(4) A fogvatartás megszüntetésekor a letéti tárgyakat a fogvatartott részére vissza kell adni, kivéve az igazoltan felhasznált pénzösszeget, valamint azokat a tárgyakat, melyeket higiéniai okból meg kellett semmisíteni.

(5) Amennyiben a letéti tárgyakban nem igazolt hiány mutatkozik, azok megrongálódtak vagy megsemmisültek, jegyzőkönyvet kell felvenni, és a szükséges eljárást le kell folytatni.

(6) A fogvatartottat a fogvatartás lejáratakor, illetve a fogvatartást megszüntető rendelkezés meghozatalának napján kell szabadítani. A fogvatartottat szabadlábra helyezésekor el kell látni szabadulási igazolással, valamint fel kell hívni a letétben lévő tárgyai és pénze átvételére, továbbá a részére kiadott felszerelési tárgyak visszaadására.

(7) Ha az előzetes letartóztatást tárgyaláson szünteti meg a bíróság, a fogvatartottat helyben szabadítani kell, és fel kell hívni szabadulási igazolása, valamint a letétben lévő tárgyai és pénze átvételére, továbbá a részére kiadott felszerelési tárgyak visszaadására. Ha a szabadulási igazolás, valamint a letétben lévő tárgyak és pénz, továbbá a felszerelési tárgyak átadása, illetve átvétele az előzetes letartóztatás megszüntetésének napján elvégezhető, biztosítani kell, hogy a felhívásnak a szabadított az előzetes letartóztatás megszüntetésének napján eleget tehessen. A szabadítottat e célból - kifejezett kérésére, lehetőség szerint fogvatartottaktól elkülönítve - vissza kell szállítani a rendőrség épületéig.

17. § (1) A fogvatartottat zárkában elhelyezni csak előzetes orvosi vizsgálat után, az orvosi vélemény figyelembevétele mellett lehet.

(2) Az előzetes orvosi vizsgálat során az orvosnak írásban kell állást foglalnia abban, hogy a fogvatartott egészségi állapotára figyelemmel elhelyezhető-e a fogdában, illetőleg elkülönítése indokolt-e.

(3) Az orvosi vizsgálat során írásban kell rögzíteni a fogvatartotton lévő külsérelmi nyomokat, valamint az azok keletkezési körülményeire vonatkozó, illetőleg a külsérelmi nyomok hiányát megállapító orvosi nyilatkozatot. Ha a fogvatartott azt állítja, hogy bántalmazták, az orvosi vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek 1-1 példányát a fogvatartást végrehajtó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyésznek meg kell küldeni.

18. § (1) A fogvatartás során el kell különíteni:

a) a férfiakat a nőktől,

b) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől,

c) a nyomozó szerv vezetőjének döntése szerint az ugyanabban a büntetőeljárásban szereplő gyanúsítottakat egymástól,

d) az egészségeseket a betegektől, a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől, a HIV fertőzötteket a többi fogvatartottól,

e) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,

f) a közbiztonsági őrizetben levőket más fogvatartottaktól,

g)

h) lehetőség szerint a büntetett előéletűeket a büntetlen előéletűektől.

(2) A zárkában csak a befogadóképességnek megfelelő számú fogvatartottat szabad elhelyezni. Ha nincs elég férőhely, vagy nincs lehetőség a kötelező elkülönítésre, a fogvatartottat más rendőrségi fogdába kell átszállítani.

Napirend és ellátás a fogdában

19. § (1) A fogda napirendjében kell meghatározni

a) az étkezés,

b) a szabad levegőn tartózkodás,

c) az orvosi vizsgálat,

d) a tisztálkodás,

e) az ébresztő és a takarodó

időpontját.

(2) A takarodó és az ébresztő között legalább 8 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(3) Az étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább 20 percet kell biztosítani.

(4) Az írásos napirendet a mindenkori fogvatartott anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven minden zárkában el kell helyezni.

(5) A napirendtől eltérni kizárólag

a) befogadás vagy szabadítás, javítási, karbantartási munkálatok,

b) a fogdában tartott ellenőrzés, szemle,

c) a fogvatartással kapcsolatos rendkívüli esemény miatt lehet.

20. § Fogdai rendkívüli esemény a fogvatartást érintő természeti katasztrófa, továbbá minden olyan esemény, tevékenység vagy mulasztás, amely a fogvatartott, a fogdaőrség, az ellenőrző életét, testi épségét, egészségét, a fogda rendjét, az őrzésbiztonságot sérti vagy súlyosan veszélyezteti, így különösen:

a) a fogvatartást érintő terrorcselekmény,

b) a fogvatartott által a fogdában elkövetett bűncselekmény,

c) a fogdaőrség jogszerű eljárásával szembeni csoportos ellenszegülés,

d) a fogda rendjének csoportos megzavarása,

e) a fogvatartott balesete, fertőző megbetegedése, halála,

f) a fogvatartott öngyilkossági kísérlete vagy szándékos egészségkárosítása,

g) az étkezés csoportos megtagadása, ételmérgezés.

21. § (1) A fogdai rendkívüli eseményt a fogvatartásért felelős köteles kivizsgáltatni, és haladéktalanul jelenteni a büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyésznek.

(2) A rendkívüli fogdai esemény vizsgálatát az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet szerint kell lefolytatni, ha a fogvatartott halála rendkívüli halálesetnek minősülő módon következik be.

(3) Az elhunyt temetését, hamvasztását csak a hatósági boncolás megtörténte után, az ügyész hozzájáruló nyilatkozatának birtokában engedélyezheti a rendőri szerv.

(4) Fogdai rendkívüli esemény idején a fogda rendjének helyreállításáig a fogvatartásért felelős szüneteltetheti a fogvatartottak levelezéshez, látogatáshoz és csomagküldemény fogadásához való jogainak gyakorlását.

(5) A (4) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az intézkedés indokoltságát haladéktalanul megvizsgálja, annak tartalmát megváltoztathatja, a jogok gyakorlásának a felfüggesztését megszüntetheti.

(6) A (4) bekezdés szerinti intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen fogvatartott részére az elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.

22. § (1) A fogvatartottak orvosi ellátását a fogvatartásért felelős, elsősorban a rendőrorvosi szolgálat, ennek hiányában - szerződés alapján - az állami, önkormányzati egészségügyi szolgálat útján biztosítja.

(2) A fogvatartottak munkanapon kívüli, sürgősségi orvosi ellátásáról, látlelet elkészíttetéséről a fogvatartásért felelős az (1) bekezdés szerint gondoskodik. Az orvos munkanapokon a fogdában kialakított egészségügyi helyiségben a szükséges ideig rendelést tart. Ennek keretében a fogvatartottat részletesen megvizsgálja:

a) felírja a fogvatartott egészségi állapota miatt feltétlenül szükséges gyógyszert, melynek beszerzését a fogvatartásért felelős biztosítja, engedélyezi a fogvatartott által állandóan szedett, saját költségén beszerzett gyógyszer, vitamin felhasználását,

b) látleletet vesz fel, ha a fogvatartotton külsérelmi nyomot észlel, nyilatkozik a sérülés valószínű okáról, rögzíti továbbá azt is, hogy a fogvatartott a sérülés okát miben jelölte meg,

c) rögzíti a kábítószer-élvezetre, egyéb szenvedélybetegségekre, illetve az attól való függőségre utaló külső jeleket, tüneteket.

(3) A fogvatartott nőt terhessége vagy annak gyanúja esetén, a lehető legrövidebb időn belül, nőgyógyászati szakrendelésre utalja. Terhes nő befogadása esetén gondoskodik a terhesgondozásról, a terhesség megszakítására irányuló kérelem alapján intézkedik a szükséges eljárás lefolytatásáról.

(4) Intézkedik a fertőző betegség, tetvesség, rühesség kezelésére, a járványveszély megelőzésére, a fogvatartott kórházba szállítására, ha az étkezés megtagadása vagy szenvedélybetegség fennállása során keletkező elvonási tünetek miatt életveszély áll fenn, vagy ha ezt egyébként indokoltnak tartja.

(5) Amennyiben a szükséges orvosi, szakorvosi ellátás a fogdában nem biztosítható, az emiatt szükségessé váló szállítás, kísérés és őrzés költségei a fogvatartásért felelőst terhelik.

(6) Ha a fogvatartott kórházi kezelése válik szükségessé, őrzéséről a fogvatartottal szembeni eljárást folytató szerv vezetője gondoskodik.

(7) Az orvos által rendelt gyógyszert fogvatartottanként elkülönítve a fogdaőrség kezeli. A fogvatartott egy időben csak az orvos által előírt mennyiségű gyógyszert tarthatja magánál, kiegészítéséről az orvos által előírt formában és mennyiségben a fogdaőrség gondoskodik. A gyógyszer bevételét a fogdaőrség ellenőrzi.

(8) Az orvos jogosult a fogvatartott egészségi állapotával kapcsolatos, a fogvatartást megelőző időszakban keletkezett orvosi iratok beszerzésére.

(9) A fogvatartott szándékos egészségkárosítása, illetőleg az étkezés megtagadása miatt szükségessé váló orvosi ellátással összefüggő szállítási, őrzési költségek a fogvatartottat terhelik. Amennyiben a fogvatartottnak nincs letéti pénze a költségeket a fogvatartásért felelős megelőlegezi.

(10) A fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra és baleseti ellátásra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet rendelkezései alapján jogosult. A fogvatartottak utáni járulékfizetés a központi költségvetést terheli.

22/A. § (1) Ha az előzetesen letartóztatotton a rendőrorvos kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, az igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálat elrendelése céljából soron kívül, írásban értesíti a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetőjét.

(2) Ha az előzetesen letartóztatott elmeállapotának megfigyelését a bíróság elrendelte, a fogvatartást végrehajtó szerv az előzetesen letartóztatottat haladéktalanul az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítja.

23. § (1) A fogdai egészségügyi ellátás keretében működő orvos köteles a fogvatartásért felelőshöz fordulni, ha az élelmezési ellátás hiányosságai, a fogda és a fogvatartottak higiéniája és tisztasága, az elhelyezési ellátás, a berendezés, felszerelés, világítás, szellőzés elégtelensége, a fogvatartottak ruházatának és ágyneműinek minősége és tisztasága indokolja.

(2) A fogvatartásért felelős köteles intézkedni a hiányosságok megszüntetésére. Egyet nem értés esetén az orvos jelentését - álláspontjával együtt - köteles felettes szervéhez felterjeszteni.

24. § Az AIDS elleni védekezés szempontjából, a fertőzési veszély elhárítása érdekében minden fogdát el kell látni a mechanikai sérülések veszélyével járó események, valamint újraélesztés esetén a vérrel való érintkezéstől megvédeni képes egységfelszereléssel. Ennek összetételét az ORFK Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatának vezető főorvosa határozza meg.

25. § (1) A fogvatartott megfelelő élelmezéséről, a közegészségügyi feltételek biztosításáról a fogvatartásért felelős gondoskodik.

(2) A fogvatartottak részére napi háromszori, és amennyiben azt igénylik, vallásuk előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani, melynek joule értéke legalább 10 900, fiatalkorúak esetében 15 000. Naponta két esetben meleg ételt, orvosi javaslatra diétás élelmezést, terhes nő részére a terhesség 20. hetétől naponta 0,5 liter tejet - illetve, ha egészségügyi szempontból indokolt, azt helyettesítő élelmiszert - kell biztosítani. A fogvatartott vallásának megfelelő étkezésről a fogvatartott kérelmére a fogvatartottak élelmezésére központilag meghatározott élelmezési norma keretei között és a rendőri szerv lehetőségein belül a fogvatartásért felelős gondoskodik.

(3) Ha a fogvatartottak részére konzerv készételt adnak, azt felnyitás előtt kell felmelegíteni, majd tányérra helyezve felszolgálni.

(4) Hideg élelemről kell gondoskodni, ha a fogvatartottat étkezési időben olyan helyre kísérik, ahol meleg étel nem biztosítható. A hideg élelmet higiénikusan kell csomagolni.

(5) A fogvatartottak étkezése a zárkákban történik. Az étel kiosztásáról, a csomagban küldött vagy vásárolt élelmiszerek átadásáról a fogdaőri szolgálat gondoskodik. E feladatokat az a fogdaőr láthatja el, aki rendelkezik a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerinti egészségügyi könyvvel (a továbbiakban: egészségügyi könyv). E feladat egészségügyi könyvvel rendelkező közalkalmazott útján is ellátható.

26. § (1) A fogvatartásért felelős a rendőri szerv költségére a fogvatartott részére személyi felszerelésként műanyag étkészletet, ivópoharat, paplanhuzatot, lepedőt, takarót és laticel derékaljat biztosít.

(2) Amennyiben a fogvatartott azzal nem rendelkezik, számára két törülközőt, hálóinget, 1 pár papucsot, pótruházatot, mosdószappant, egészségügyi papírt, vattát vagy tampont, fogkefét, fogkrémet, félpengés borotvát, borotvahabot kell biztosítani.

(3) A fogvatartásért felelős a rendőri szerv költségére gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott paplanhuzat, lepedő, hálóing és törülközők hetenkénti cseréjéről.

Fegyelmi és jutalmazási eljárás

27. § (1) Fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi fenyítéssel sújtható az a fogvatartott, aki jogszabályban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi, más fogvatartottat kötelességszegésre hív fel, vagy jogaik gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését akadályozza, így különösen:

a) befogadáskor kötelező orvosi vizsgálatnak magát nem veti alá,

b) a fogda rendjét, napirendjét megszegi, vagy a többi fogvatartottat a fogdarend megsértésére hívja fel, illetőleg részt vesz a fogdarend csoportos megsértésében,

c) a többi fogvatartottat az étkezés csoportos megtagadására hívja fel,

d) a látogató fogadására, a levelezésre, a magánál tartható tárgyakra vonatkozó előírásokat megszegi.

(2) Az előzetes letartóztatottakkal szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket a Bv. tvr. 121. §-a tartalmazza. E szabályokat kell megfelelően alkalmazni a bűnügyi és közbiztonsági őrizetben lévőkre is.

(3) A fegyelmi jogkört a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője gyakorolja.

(4) A fegyelmi eljárást - az anyanyelv használata jogának biztosítása mellett - a fegyelmi vétségnek a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására jutásától számított 5 napon belül kell lefolytatni. Ennek során a határozat meghozatala előtt a fegyelemsértőt meg kell hallgatni és meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A fegyelmi határozatot - a panaszjogról való tájékoztatással - ki kell hirdetni, és ennek megtörténtét a fegyelmi lapra kell rávezetni. A határozat egy példányát a fogvatartottnak kézbesíteni kell.

(5) Fegyelmi fenyítést csak határozatban lehet kiszabni.

(6) A fogvatartott által elkövetett egy eljárás során elbírált fegyelmi vétségek miatt egy fegyelmi fenyítést lehet kiszabni.

(7) A fogvatartott a Bv. tvr. 121. §-ának a) és d) pontja, valamint a 125. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fenyítést kiszabó határozat ellen panasszal élhet, a magánelzárás fenyítés kiszabása ellen az előzetesen letartóztatott és az elítélt a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet.

(8) A panasz elbírálására jogosult:

a) a rendőrkapitány, ha a megtámadott határozatot a rendőrkapitányság szervének vezetője hozta;

b) a rendőrfőkapitány, ha a megtámadott határozatot a rendőr-főkapitányság szervének vezetője hozta;

c) az NNI igazgatója, ha a megtámadott határozatot az NNI nyomozó szervének vezetője hozta.

(9) A panaszt a határozat kihirdetésekor kell bejelenteni, melyet a fegyelmi jogkör gyakorlója véleményes jelentésével haladéktalanul felterjeszt a panasz elbírálására jogosulthoz. A panaszt a kézhezvételtől számított 5 napon belül kell elbírálni.

(10) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatásától eltekinthet, ha a fogvatartás időtartama rövidebb a fegyelmi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamnál, vagy a kiszabott fenyítés célja a fogvatartás rövidsége miatt nem érvényesülhet. A fegyelmi eljárás mellőzésekor a fegyelemsértés gyanúját rögzítő iratot a továbbiakban a fogvatartott irataként kell kezelni.

28. § (1) A fogvatartott jutalomban részesíthető, ha a fogvatartás során kifogástalanul viselkedik, együttműködik a fogdaőrséggel a fogda rendjének fenntartásában, rendkívüli esemény idején tevékenyen közreműködik az élet- és vagyonmentésben, a rend helyreállításában.

(2) Az előzetesen letartóztatottnak adható jutalmakat a Bv. tvr. 120. §-a tartalmazza. E szabályokat kell megfelelően alkalmazni a bűnügyi és közbiztonsági őrizetesekre is.

Kártérítés

29. § (1) A fogvatartás során vétkesen okozott kárért a fogvatartott a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 339. §-ának rendelkezései szerint tartozik felelősséggel.

(2) A fogvatartottat az okozott kár megtérítésére a fogvatartást végrehajtó szerv határozattal kötelezi. A kártérítési határozat ellen a fogvatartott 30 napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

(3) A fogvatartás során a rendőrség által a fogvatartott letéti tárgyaiban okozott kárért a rendőrség a Ptk. 463. §-a alapján, a fogvatartottnak okozott egyéb kárért a Ptk. 349. §-a alapján felel.

(4) Amennyiben a fogvatartott kártérítési igényét a fogvatartásért felelős nem, vagy csak részben ismeri el, az elutasító határozat ellen a fogvatartott a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

A fogvatartottal szemben alkalmazható kényszerítő eszközök

30. § (1) A fogvatartottal szemben az Rtv. 47-50. §-aiban, valamint az 52. §-ban meghatározott kényszerítő eszközök a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.) kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályai szerint alkalmazhatóak.

(2) Bilincseléshez csak a rendszeresített bilincs használható, lánc és vaspánt még helyettesíthető eszközként sem vehető igénybe.

(3) A bilincset el kell távolítani,

a) ha a bíróság a tárgyaláson vagy a meghallgatáson, az ügyész a kihallgatáson azt elrendeli,

b) ha a fegyverhasználat vagy baleset folytán keletkezett sérülés másként nem látható el,

c) ha az orvosszakértői vizsgálat másként nem végezhető el,

d) ha a fogvatartott orvosi ellátása azt indokolttá teszi,

e) ha alkalmazásának törvényes indoka már nem áll fenn.

(4) A kényszerítő eszközök alkalmazása során az Rtv. 61. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

A fogdai őrszolgálat

31. § Fogdaőri szolgálatot az láthat el, aki

a)

b) alapvizsgát tett a fogvatartásra és az őrzésre vonatkozó hatályos rendelkezésekből, valamint az elsősegély-nyújtási alapismeretekből,

c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,

d) fogdaszolgálati fegyelemsértés miatt nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt,

e) a fogdaőri szolgálatra egészségileg és fizikailag alkalmas.

32. § (1) A fogdaszolgálat során nyilvántartást kell vezetni a látogatókról és a látogatás időpontjáról (nap, óra, perc).

(2) A fogdaőrök kötelesek a zárkában elhelyezett fogvatartottak viselkedését 20 percenként ellenőrizni a betekintő sávon keresztül. Gyakrabban - szükség esetén folyamatosan - kötelesek ellenőrizni azokat a fogvatartottakat, akik rendkívüli cselekményt követtek el, vagy akikről viselkedésük alapján a rendkívüli cselekmény elkövetése alaposan feltehető.

A fogvatartottak kísérése és fogdán kívüli őrzése

33. § Ha a fogvatartott jogainak gyakorlása, kötelezettségének teljesítése vagy valamely eljárási cselekménynek a fogvatartott jelenlétében történő foganatosítása érdekében a fogvatartott kísérése és fogdán kívüli őrzése szükséges, arról a fogvatartásért felelős által kijelölt rendőri szerv gondoskodik.

34. § (1) A kísérés az a szolgálati tevékenység, melynek során a fogvatartottat meghatározott szervhez vagy helyre kísérik, illetőleg szállítják. A kísérésre az RSzSz. 90. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kísérés megkezdése előtt a fogvatartott ruházatát át kell vizsgálni. A fogvatartott várható magatartására tekintettel keze előre, illetve hátra is bilincselhető, szükség esetén lábbilincs is alkalmazható.

(3) A fogvatartottat haladéktalanul meg kell bilincselni, ha támadást vagy szökést kísérel meg. Az eljárási cselekmény foganatosítását követően a fogdába történő visszakísérés előtt a fogvatartottat meg kell bilincselni, és ruházatát át kell vizsgálni.

(4) A fogvatartottak kísérését elsősorban az erre a célra rendszeresített különleges szolgálati gépkocsin kell végrehajtani. Ennek hiányában olyan rendőrségi gépkocsi vehető igénybe, amellyel a kísérő őrök a rendőri szervekkel állandó rádiókapcsolatot tudnak tartani.

34/A. § (1) A fogdán kívüli őrzés az a szolgálati tevékenység, amelynek során a fogvatartott biztonságos őrzéséről a fogdán kívül, meghatározott helyen gondoskodnak.

(2) A fogdán kívüli őrzés során bilincset alkalmazni az Rtv. 48. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően lehet.

(3) A fogdán kívüli őrzés során a bilincselés módjára az RSzSz. 60. §-a szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fogda ellenőrzése

35. § (1) Általános fogdaellenőrzésre jogosult:

a) a büntetésvégrehajtás-felügyeleti ügyész,

b) az állampolgári jogok és a kisebbségek jogainak országgyűlési biztosa,

c) az igazságügyi és rendészeti miniszter, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, az ORFK Rendészeti Főigazgatósága és Bűnügyi Főigazgatósága,

d) az illetékes rendőrfőkapitány és helyettesei,

e) az illetékes rendőrkapitány,

f) a Központi Ügyelet vezetője, illetve az ügyeletes tiszt,

g) akit e célból nyílt paranccsal láttak el,

h) akit erre külön jogszabály felhatalmaz.

(2) Részleges fogdaellenőrzésre jogosult:

a) az őrzésbiztonság tárgyi feltételeinek biztosításáért felelős igazságügyi és rendészeti minisztériumi, rendőrségi vezető, illetve ezek megbízottjai,

b) az orvos, a 23. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,

c)

(3) A zárkán belül ellenőrzést tartani 22.00 órától 06.00 óráig csak különösen indokolt esetben szabad.

A fogvatartással kapcsolatos ügyiratok nyilvántartása

36. § (1) A befogadást követően, fogvatartottanként elkülönítve nyilván kell tartani:

a) a fogvatartottak személyi adatait,

b) a fogvatartás alapjául szolgáló határozatot, megjelölve a fogvatartást elrendelő szervet,

c) a fogvatartás kezdő és befejező időpontját, nap és óra megjelöléssel,

d) a fogvatartott védőjének nevét, irodai címét és telefonszámait,

e) fiatalkorú fogvatartott esetében - a d) pontban meghatározott adatok mellett - a törvényes képviselő (gondozó) nevét és címét,

f) a befogadáskor készült, valamint a fogvatartás alatt keletkezett orvosi véleményeket,

g) a fogvatartott fenyítésével, jogai korlátozásának elrendelésével, jutalmazásával, kártérítési ügyeivel kapcsolatos iratokat,

h) a fogvatartott letéti jegyzékét,

i) a fogvatartott fogdán kívüli tartózkodásával, valamint a fogvatartott látogatásával kapcsolatos adatokat,

j) a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének írásos feljegyzését a fogvatartott által megjelölt hozzátartozó értesítésének időpontjáról és módjáról, illetve az értesítés elmaradásának okáról,

k) a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének nevét, munkahelyi telefonszámát.

(2) A fogvatartott elbocsátása után a fogvatartással kapcsolatban keletkezett iratokat az arra jogosult szolgálati elöljáró záradékolja és helyezi irattárba.

(3) A fogvatartottakkal kapcsolatos egyéb adatok kezelésére az Rtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

37. § E rendelet alkalmazása során hozzátartozó a Büntető Törvénykönyvben hozzátartozóként meghatározott személy.

Záró rendelkezések

38. § (1) E rendelet a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba.

(2) Az e rendeletből a rendőrségre háruló feladatok végrehajtását az országos rendőrfőkapitány utasításban szabályozza.

Melléklet a 19/1995. (XII. 13.) BM rendelethez

A fogvatartott birtokában tartható tárgyak

1. Tisztasági felszerelések: tisztálkodási eszközök (pl. szappan, fésű, hintőpor, krém, sampon), fogápolási eszközök, izzadásgátló szerek (kivéve: hajtógázzal töltött palack, pumpával működő dezodor), körömápolási cikkek, körömcsipesz (olló kivételével), ruha- és cipőápolási eszközök, varrókészlet, törülköző, zsebkendő, mosó- és öblítőszerek (mosás idején, egyébként zárkán kívül személyenként elkülönítve tárolva), borotvahab, ún. félpengés borotva, elemes borotva (borotválkozás idején, egyébként a zárkán kívül tárolva), vatta, tampon, egészségügyi betét, hajcsavarók és csipeszek, hajháló, zuhanysapka.

2. Ruházati anyagok: saját tulajdonú alsó- és felsőruházat, lábbeli, papucs.

3. Élelmiszerek, étkezési eszközök: csomagban beküldhető élelmiszerek, filteres tea, kávé granulátum (papírzacskóban), édesítő szerek, üdítő italok, savanyúságok, kompótok (műanyagban tárolva), tejtermékek, ételízesítők, kiskanál, pohár (műanyag), ételtartó doboz és táska.

4. Dohányáruk: cigaretta, szivar, dohány, szipka, pipa, gyufa, öngyújtó.

5. Írószerek, papíráruk: levelezéshez szükséges eszközök, zseb- és kártyanaptár, családi fényképek, levelek, iratok, könyvek, napilapok, folyóiratok.

6. Egyéb használati tárgyak: vallásgyakorláshoz szükséges könnyű, kisméretű kegytárgyak, elemmel működtethető zsebrádió, fülhallgató, hordozható, elemmel működtethető televíziókészülék, karóra, szemüveg, kontaktlencse, tartalék elemek (zárkán kívül tárolva), kártya, sakk és egyéb játék, melyek tárolása, működtetése az őrzés biztonságát nem zavarja.

7. Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök: az egészségügyi szolgálat által írásban engedélyezett gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, vitaminok, tápszerek, az orvos engedélyével.

• Complex
• Jogszabályke

Nem tudom, jó helyen kérdezem, de hátha...

Az imént lerobbant az autónk, egy sarokra a lakásunk melletti parkolótól, ezért betoltuk egy helyre, ahol minden nap folyamatosan állnak egymás mögött az autók, még csodálkoztunk is, hogy kivételesen van itt hely. Elmentünk segítségért, 5 perc (!!!) múlva visszamentünk, és kaptunk egy szép bírságot, tilosban parkolásért, utólag aztán meglett a jól eldugott tábla is. Kérdésem; ilyenkor a rend éber őreit érdeklik a körülmények, vagy szarnak rá, és a mi 30.000 forintukból akarják fenntartani magukat?