Nem szeretnék nagyon belemenni. Én töröltettem le. Annak idején abban állapodtunk meg, hogy minden kép publikus, és most meggondolta magát. Vagyis úgy emlékszik, hogy nem így állapodtunk meg. Nem tragédia.
A napokban láttam egy fotós videót, amiben azt mutatta meg a "főhős", hogy ha mondjuk egy képet olyan környezetben teszünk közzé, ahol minden fehér (úgy értem, hogy pl. egy weboldal alap színe), és közben a PS-ben úgy szerkesztjük, hogy sötétszürke, vagy akár fekete hátteret használunk, akkor ez mennyire félre tudja vinni azt, hogy az adott képet világosnak, vagy sötétnek látjuk. És tényleg így van. Érdekes kísérlet.
A legtobbet az szamit, amit lat az ember, de neha a szamok is segitenek. Erdemes megnezni a vilagossagi ertekeket, nem a hisztogramot, es esetleg azok alapjan beloni egyes tonusokat.
Ha most azt mondom, hogy bennem is volt egy olyan gondolat, hogy kicsit sötét, akkor mindenki azt gondolja, hogy "persze, jó duma", de amúgy tényleg megfordult a fejemben.
Ez kicsit kevesebb, mint fél. Most így éreztem jónak.
Nekem is tetszett, tulajdonkeppen o allitotta be magat, illetve olyan nagyon nem is allitotta, igy helyezkedett, nekem csak egy kicsit kellett mozditani a kameran. A feny az ablakon bejovo termeszetes vilagitas, egy deritovel visszanyomva. 56x72-re szerettem volna vagni, ez a Linhof Ideal Format kazetta aranya, ami tenyleg nagyon szuper meret. Nem fert bele, illetve nagyon idetlenul szuk lett volna. A Mamiya RB 56x68-as az par millimeter erezhetoen kellemesebbe teszi a Linhof aranyat. Az 56x72 majdnem megegyezik a 4x5-el, ki vannak ezek talalva.
