Arról írtam már többször hogy a Cserhátban már szinte majdnem minden földút része volt valamikor a kéktúrának. Az útvonal-változások sokaságát ebben a tájegységben már felsorolni is szinte lehetetlen, most pedig találtam egy (számomra) egészen újat, bár abban nem is vagyok biztos hogy ez valamikor felfestésre került volna.
Na, de gyorsan összefoglalom előbb a legnagyobb módosításokat. Az eredeti kék jelzés és a Szent István Vándorlás még más útvonalon ment mint a későbbi kék túrák, hiszen a Mátrából Pásztóra ért ki az ösvény és egy szinte nyílegyenes vonalon haladt a "szent és sérthetetlen" Bableves Csárda felé, amelyet mióta a kék létezik mindig is érintett a "Nagyút" Innen tovább Cserhátszentiván-Ecsegi várhegy-Buják-Nemtipuszta érintésével érte el az ösvény Szandavárat, a másik olyan pontot amely a kezdetektől a mai napig érintve vala a kék által. (hogy ez így marad-e az egy másik kérdés...) Szandavártól Becskéig még egyenesen, a három csúcson át mehettünk, a bányászat ekkor még nem pusztította le a hegyet, az ekkor még létező Péter-kúti templomrom is megtekinthető volt.
a kék jelzés útvonala 1942-ben, és a forrásként szolgáló térkép borítója
A '60-as évek végéig, már a Kék-túra mozgalom keretében is maradt ez az útvonal, kivéve a pásztói részt, ugyanis a Tepke-gerinc -kisebb-nagyobb módosításokkal ugyan- de a már a legelső kéktúrás füzetekbe is bekerült '61-ben és benne is maradt napjainkig, nem véletlenül. Csak régebben jobban követte a jelzés a gerincet mint manapság.
1.-2.-3. Képek egy régi füzetből:
A Tepkét kivéve a '60-as évek kéktúrái is követték az eredeti nyomvonalat
Bableves-csárda mint fix pont a naprendszerben...:-) Ehhez képest viszont ezek után mindenhol máshol változott az útvonal Szandavárig. Előbb Bujákot megkerülve (katonai terület lett) valamikor a '60-as évek végén Hollókő-Kutasó-Nemtipusztára változott az útvonal, ez a verzió ha jól gondolom nagyjából 10 éven át élt...
1.-2. '70-es évek eleje:
Hollókő-Kutasó-Nemtipuszta-Szanda
... majd a '70-es évek végén Hollókőtől is minden megváltozott, Nógrádsipek-Cserhátsurány-Szandaváralja-Szanda irányába terelték el a kéket. Erre a terelésre és ennek időpontjára mindenki jól emlékezhet a Rockenbauer-filmből a jelzésfestő hölgy beszámolójából. Cserhátsurány környékén a vásott szeműek még több kisebb-nagyobb változást figyelhetnek meg (Százölpuszta és Lazonyapuszta felé kerülőket tett a túra).
Ekkoriban még szaggatott vonallal jelezték a megszűnt kék útvonalat is, (ha már sikerült ilyen jó nagyot terelni) ezt jó ötletnek tartom. Még a '87-es térképen is jelölik.
A rengeteg kisebb-nagyobb változás mellett ezeket ismertem mint nagyobb módosítások.
(A képek minőségéért elnézést kérek, az nem sikerült jól, de azért talán kivehetőek)
A kilátás pedig a Kemenesháttól kezdve a Ságon, Kissomlyón, Somlón át az Északi-Bakonyig terjed. Kilátók mellé gyakran rejtenek geoládát, itt viszont most fordítva történik, a geoláda mellé építik a kilátót :) Egyébként a kép bal szélén látható távolabbi erdőrészletben még felfedezhetőek régi kék jelzések, amik nagyjából a jelenlegivel párhuzamosan haladnak.
Látható, hogy amennyiben a Káld - Gérce közti útvonalon érinteni kell a Hidegkúti és a Rózsáskerti erdészházat, az Országos Kéktúra az "optimális" útvonalon halad (Fel lehet úgy is fogni, hogy "kényszerűségből" kell az erdészeti betonúton gyalogolni. Ennek előnye, hogy időjárásfüggetlen, állandóan járható. Nyilván lehetne keresgélni alternatív megoldásokat a szomszédos nyiladékokban vagy bizonytalan minőségű erdőszéli földutakon, de ez már erdészeti-környezetvédelmi és egyéb engedélyekhez kötött változtatás lenne - nem biztos, hogy keresztül lehetne vinni.).
A KSH honlapján az Általad keresett adatok az Adatgyűjtések / Népszámlálás, mikrocenzus / Kiadványok / Országos, területi adatok / 2011. évi népszámlálás, Területi adatok, 3.20. Zala megye menükön keresztül érhetők el:
Félreértesz: a Farkas-erdő valóban szép, ahogy írtam is, Hidegkútig nagyon jól esett a séta. Viszont utána az aszfaltút, az jelentősen rontotta az "élvezeti értékét". Jópár aszfaltos szakasz megvolt már a kéken, de egyikre sem emlékszem, hogy ilyen monotonnak éltem volna meg. Valószínűleg számít, hogy fizikailag nem voltam a toppon, de az is tény, hogy a Hidegkútnál az út elejénél lévő lévő ősfást kivéve nem túl változatos a faállomány, és sehol sem "nyílik ki" az erdő, a Banyafán és az erdész síremléken kívül nincs olyan távolból látható vonatkoztatási pont, ami azzal bíztat, hogy nem hátrafelé haladsz. :)
Kisvásárhelynél a sok gondozott telek a csalóka: bizonyára egykori szülői házak, nyaralók, amiket rendben tartanak - de azért reggel fél hétkor már az ilyen törpefalvakban is szokott lenni némi mozgás. Jópár éve szedegettem le a KSH oldalról én is települési adatsorokat, ahol a lakosságszám kohorszok szerint is megvolt - ezt most épp nem lelem, de ez némileg pontosítaná a képet. Azt egyébként most nézem, hogy a 2012-es statisztikában szereplő 49 főből 16 az nem is a központi belterület, hanem Fiatalospuszta lakójaként szerepel.
Mi október végén jártuk be a Káld-Gérce szakaszt, gyönyörű színes volt az erdő, és rengeteg a gomba, nem győztünk egyik oldalról a másikra rohangálni, de mivel nem ismerjük őket, csak fényképeztünk :-)
Káld és Gérce között tényleg klassz a szakasz, utána viszont már csökken az "élményfaktor", főleg ha kezd belemelegedni az időjárás; két éve volt szerencsénk pont igy járni...
Az Általad bejárt Kéktúra-szakasz a következő kistájakat érinette:
- Marcal-völgy
- Kemenesalja
- Cser (Alsó-Kemeneshát)
- Alsó-Rába-völgy (Rába-völgyi-ártési-sík)
Valamennyi kistáj a Kárpát-medence ún. "nyugati fiókkatlanában", a Keleti-Alpok, az Északnyugati-Kárpátok és a Bakonyerdő által közrefogott Győri-medencében (Kisalföld + Mátyusföld) található. Emiatt ez a szakasz alföldi jellegűnek minősíthető.
"Tegnapra a Káld-Sárvár jutott: a Hidegkúti erdészházig kifejezetten élveztem a sétát (bár a cipőm nem száradt meg egy éjszaka alatt), onnan viszont az egyenes aszfaltút a 84-es útig, az szörnyű volt. Kb. le lehetne pakolni állandó jelleggel 2-3 biciklit a két végére, hogy lehessen inkább azzal menni!"
Tiszteletben tartva a Véleményedet: szerintem is, az 1979-es Kéktúra film csapata szerint is és még sok turista véleménye szerint is a Káld és Gérce között elterülő Farkas-erdő az egyik legszebb része, legüdébb színfoltja ennek a síkvidéki Kéktúra-szakasznak (Hidegkúti- és Rózsáskerti erdészházak, Scherg Lőrinc sírja, egykori Banyafák stb.)
A szakasz teljesítése előtt az alábbi feltételekben gondolkodtam:
- két nap alatt érjek végig, egy szállást igénybe véve
- a Kisvásárhely környéki szakaszt ne nyári hőségben kelljen megtenni
- ne maradjon ki egy úszás a tóban Szajkon
Ezek részben kizárják egymást, a megoldásra pedig akkor jöttem rá, mikor néhány hete a Déli pályaudvaron jártam egy este, és ránéztem az "eredményjelzőre", hová indulnak még késő este vonatok. Szóval, 23:40-kor indultam el Budapestről...
Bagolyvonattal (a déli part bulizós vonata) le Keszthelyre, majd átszállással tovább Sümegre, ahol így hajnali ötkor kezdtem meg a szakasz teljesítését. A látványos napkelte a felhős ég miatt elmaradt, de azért jópofa volt visszanézni a sümegi várra, a hajnal fényeiben. A kivezető közút forgalma nem volt jelentős - de ezen a reggeli órán, elsősorban teherautók jelentették. Az első kékturistával hamarabb találkoztam, mint vártam: Kisvásárhely egyik üres telkén felállított sátrából kászálódott ki éppen, kissé még álmos arccal - vidáman köszöntünk egymásnak (ő az ellenkező irányba ment aztán). A faluban nem találkoztam aztán más emberrel - nehéz megállapítani, hogy ennyire kevesen lakják, vagy ennyire későn kelők/bezárkózók az itteniek. Maga a falu neve is érdekes, az internet szűkszavú forrása szerint vásártartó hely volt, azonban sose volt nagy falu, és még csak nem is volt forgalmilag kedvező helyzetben. Mihályfa és Dabronc között megcsodáltam a monokultúrás szántóföldi növénytermesztést - 30 percig jobbról csak a kukoricatábla, de nem ám száz méter szélességben....
Ötvös után találkoztam aztán még egy, idősebb hölgyekből álló túrázós csoporttal - egy olyan rész közelében, ahol egy nyiladékot mindkét oldalról kerítés zár el. Kiakasztható, bár elég igénytelenül rögzített, rozsdás vaskerítésről van szó. Az aljnövényzet egyébként egyik szakaszon sem volt vészes, és sáros részekből is kevés volt. Az idő felhős maradt, így Szajkon alig voltak a strandon. Itt megpihentem, úsztam, lángosoztam. Közben még napsütés is lett! Persze újra gyülekeztek a felhők, de mikor fél háromkor útnak indultam, nem sejtettem hogy húsz perc múlva olyan zivatart kapok a nyakamba, hogy hajaj...két kilométert caplattam a szakadő esőben, ami aztán csak a műútra kiérve csendesedett. Hosszúperesztegen döbbenten vettem észre, hogy új táskámban az a zseb, amit leginkább vízhatlannak véltem, pont az kapta a legtöbb vizet - benne persze a kéktúra füzetemmel, melyet kivételesen elfelejtettem műanyag mappában tartani. Van olyan korábbi pecsétem, ami most olvashatatlanná ázott...:(
Hosszúperesztegen álltam egy kicsit, mivel az eső hol nekieredt, hol megállt. Egy idő után meguntam a játékot, "úgyis ázott vagyok" alapon továbbindultam. A falu utáni nyílt terep, ami másoknak a forróság miatt szokott emlékezetes maradni, nekem inkább az adrenalinnövelő dörgések miatt - messzebb voltak már a felhők, Vasvár felé, de akár fordulhattak volna vissza is: Káldon este nyolckor valóban utolértek, de akkor már csak azon sajnálkoztam, hogy frissen felvett száraz ruhámat nem érdemes eláztatni azzal, hogy átsétáljak a kocsmába, megnézni a vízilabda EB meccs végét. Egyébként, nekem ez a Káld előtti rész tetszett a legjobban az egész szakaszból.
Káldon az iskolában aludtam. A nyári szünetre tekintettel, gyakorlatilag minden terem nyitva állt, az igazgatónő, aki a kulcsokat hozta, bátorított is, nézzek körül. Különös hangulata volt – éjszaka talán kicsit ijesztő is. Az emeletről jól be lehetett látni a környéket.
Tegnapra a Káld-Sárvár jutott: a Hidegkúti erdészházig kifejezetten élveztem a sétát (bár a cipőm nem száradt meg egy éjszaka alatt), onnan viszont az egyenes aszfaltút a 84-es útig, az szörnyű volt. Kb. le lehetne pakolni állandó jelleggel 2-3 biciklit a két végére, hogy lehessen inkább azzal menni! Az ilyesféle gondolatokból akkor zökkentem ki, mikor szombathelyi jelzésfestőkkel futottam össze! Ők a főúttól dolgoztak most Káldig, de közben egy új (készülő) erdei tanösvényt is festettek fel, melynek majd egy kilátó is állomása lesz, ha elkészül. Sitke előtt a K+-on mentem, azon az alapon hogy ugyanolyan hosszú út, a templomot úgyis megéri megnézni, és nem szerettem volna a bányaterület szélére keveredni, és ott esetleg kutyákba ütközni (állítólag vannak). A 84-es út sárvári csomópontja előtt megállt egy srác kocsival, elvigyen-e, de mivel ő is megcsinált már néhány szakaszt a kékből, könnyen megértette hogy most inkább gyalogolnék, dacára az egyre fülledtebb, meleg időnek. Ami Sümeg után kimaradt, azt Sárvár előtt csak megkaptam, hiába a trükkösnek gondolt tervezés: én valahogy úgy képzeltem, a Sárvár-hegyközség és a Rába közötti szakaszon egy árnyas kerékpárút, vagy valami ilyesmi vezet – ahogy azt gazdagabb településeken szokás a külterület és a városközpont között. Ehhez képest egy széles főút, egy töltés tetején, árnyék semmi…
Lenyúzott lábfejekkel, most újra itthon – azért azt kell mondjam, nem ez lesz a kedvenc szakaszom. Kicsit olyan, mint amikor a Balatont megkerüli valaki biciklivel: kevésbé fárasztó az északi partján fel-le hullámvasutazni, mint a déli lapályon, végelláthatatlan üdülősorokon haladni keresztül. Itt is, szépek az erdők, csak mégis valahogy jellegtelenek. A falvak (az a kevés) viszont tetszettek.
Az már jobban hangzik :) Térkép akkor mindig legyen a kéznél, és tájolót is erősen javaslom. Felsővadász után egyszerűen nem volt út ki a faluból - át kellett vágni a búza/árpamezőn. Fent megtaláltuk a kéket. Szerintem a legkutyább rész a Ranacaszend-Irota. Nem is tudom hányszor keveredtünk el. Van valami P+ meg napocskás tanösvény jelzés is, ami a térképünkön nem szerepelt. Iszonyat nagy kerülővel vergődtünk le Irotára. Ha nagyon figyeltek mindenhol lehet hogy szerencsésebbek lesztek. De sötétedésre csak odaértünk. A faluban már mindenki minket várt (ott volt szállásunk :))
Na csókolom! 113 nap és nettó 2517km után, végig jártuk a kék~kört. Röviden: jó volt. Bővebben: kb. 8szor érintkeztünk melegvízzel (és ággyal), meleg étellel se...m sokkal többször láttunk... Fejenként 10~11 kilót fogytunk. A kerülőkkel a teljes táv, kb. 2600km. Köszönjük mindenkinek a biztatást és a potya söröket, a csatlakozásokat, meg mindent.
Van valakinek viszonylag friss tapasztalata a 9 megye 99 nevezetessége túramozgalom díjazásával kapcsolatban. A helyzet az, hogy végére értem a hosszú útnak, összegyűlt a minimális számú bélyegzés és szeretném beküldeni, de jó lenne tudni a pontos címet és hogy kell-e még külön pénzt küldeni?
Köszi az infókat, végül marad a sátrazás Gömörszőlős kempingben, van víz is, áram is, az árát megéri.
Írtam nekik emailt, mondták hogy mindig van hely kéktúrázóknak a faluban, szóval nyugodtan mehetünk, de ami fontosat még írtak, hogy:" A faluban kocsma egyáltalán nincs, és bolt is csak délelőtt. Érdemes kellően felszerelve érkezni :-)". Tehát gondolom Keleméren veszünk előtte kaját ilyesmi.
Mi is GPS nélkül tervezzük, reméljük nem lesz nagy eltévedés :)
Június végén július elején territóriumot foglal a bak, éjszaka és főleg hajnal előtt szabályos és rendszeres ugatással jelzi ezt a többi baknak és persze a sutáknak = periodikusság. A madarak éjszaka nem aktívak, kivéve a baglyokat, vagy ha lezavarják őket a fészekről, de akkor csak egyszer zajong. Esetleg az aranysakál lehetne, de északon nem jellemző az előfordulása (még), és inkább vonít mint üvölt.
Köszi - hasznos infók. A terület tökéletesnek tűnik, és mivel én sem szeretek cirkuszi látványosság lenni, ezért csak sötétedés után ütném fel a hajlékot :)
A vár előtt van egy kis füves tisztás, egy esőbeállóval, ami önmagában nem nagyon alkalmas szállásnak, sátorral viszont jót lehet itt táborozni, szerintem. Egyszóval, igen van sátorozásra alkalmas(nak tűnő) hely.
A váron belül is előfordulhat hogy találtok megfelelő helyet a táborozáshoz, de mivel 3 éve voltunk ott, így nem naprakészek a fotón látható állapotok. A várat azóta folyamatosan építgették legjobb tudomásom szerint.
A vár elég forgalmasnak tűnt, ezért célszerű lehet inkább csak estefelé sátrat verni, bár persze mindenki maga tudja mennyire zavarják a bámészkodó turisták!:-)
Ja tényleg - nekem is lenne egy kérdésem: a Rezi vár környékén van sátorozásra alkalmas hely? Illetve a térképen látok valami esőház vagy kunyhó szerűséget - az mi lenne? El lehet ott aludni?
Hát nem tudom..utána egy csomó állat hangját végighallgattam a medvétől a hiúzon át a szarvasig, de egyikre sem hasonlított. Őz riasztást meg ugatást már hallottam, de lehet hogy másfajtát is ki tud adni. Kizárásos alapon valami madárra gondoltam később, mert ők is tudnak horror hangokat produkálni. Amúgy elég sokáig tolta és szabályos időközönként.
Mi július elején csináltuk azt a részt. Zádorfalvát néztük ki sátorozásra, de a lakosság nem volt túl bizalomgerjesztő (Gömörszőlősön már annál inkább), ezért kicsit följebb mentünk a falutól ahol elhagyja a nagy kanyar után az aszfaltot a kék. Ott vertük fel a dombokon egy bokor mellett. Elég jó kis alkalmas helyek vannak ott sátrazásra. annyi volt a probléma, hogy éjszaka valami orbitális vihar jött széllel és esővel, és nem sokkal mellénk csapott a villám (kb majdnem megvakultam meg süketültem :)). Plusz az erdőből valami fura állathangok jöttek (kb ilyen ordítás szerű - lehet amúgy valami madár volt). És volt 2 ló is följebb egy kajibánál (ezt is később vettük észre). Szóval nem volt túl nyugodt az éjszaka. Ráadásul a kocsma sem volt nyitva már mikor odaértünk (9 körül) úgyhogy maradt a tábla fényképezés. Szóval én javasolnám a sátorozás kicsit másfelé helyezését - de csak a kiváló, pozitív élmények miatt :) Amúgy Zádorfalva előtt még a dombgerinceknél egy elég szemét elágazás van ami levisz a völgybe. 3szor kellett visszamennem, hogy tényleg az-e, mert elég benőtt, keskeny, és a nagyobb útról tér le, jelzés meg semmi. GPS nélkül toltuk végig amúgy az Aggteleki és Csereháti részt. Meg lehet csinálni, de nem egyszerű...
"Street View / Utcanézet / Gömbpanoráma" alkalmazása a látogatható barlangokban
(Bár nem teljesen Kéktúra téma, de mivel a túramozgalom "érinti" a Baradla-barlangot, sőt, az 1979-es Rockenbauer-féle Kéktúra filmben az útvonal (jelzés) "keresztülvezetett a barlangon (!)", ezért a témát ide írom)
- Az "Alkalmazás" szó használata nem teljesen indokolt, hiszen amiről szó van, az valójában egy paraméterekkel bővített webböngésző hivatkozás
- Ezek az ún. "Belső helyek" a Google Térkép / Google Maps honlapjáról ugyanúgy elérhetők, mint a "normál Utcakép / Street View" nézetek:
- Ehhez csak rá kell kattintani az Utcaképet jelképező kis emberkére; ezek után már láthatóvá is válnak azok a pontok (Belső helyek, Gömbpanorámák) és vonalak, melyek rendelkeznek "3D" nézettel. (A pontok csak viszonylag nagy nagyításban láthatók!)
- Az Aggteleki-karszton lévő Baradla-barlangon kívül ugyanígy bejárhatók a Gömör-Tornai-karszt (Slovenský kras) egyes további barlangjai is (Történelmi Felvidék / Szlovákia):
Én csak a megye lehetőségeiről tudok véleményt mondani. Mint korábban is részleteztem már a hátralévő két hónapban szervezett jelzésfestésre nem kerül sor.
Az általad hivatkozottakat és nyilatkozatukat nem ismerem, de teljes megyei felújtás kecsegtetése irreális. Mivel a szakbizottság erre a megyére 19 módosítást tervezett, ezek külsőkkel való elvégeztetése egyszeri részleges festést jelent, ami nagyfokú tűzoltómunkát eredményezhet. Ezt pedig nem kívánom minősíteni.
