Ebből a térképből, amit mutattál nekem is van 4 példány, 1963, '71, '73, '75-ös kiadásúak, valóban az utóbbi háromban ugyanaz az útvonal amit mondtál, a legrégebbi viszont még a Cs.szentiván-Buják-Szanda útvonalat ábrázolja.
Jó sokszor kiadták ezeket a térképeket, nem is gondoltam volna hogy ennyiféle létezik ugyanazzal a borítóval. Ez igaz a későbbi 30 forintos térképre is, abból is van sokféle kiadás.
Katonai tevékenység: Czinege elvtárs honvéd üdülőt hozott létre egy HM erdészettel összekapcsolva, Buják központtal. Nagyjából a Buják-Bokor-Szanda háromszögön belül zárt, honvédségi protokoll vadászterület került kialakításra.
1963 és 1978 között így nézett ki a Cserhát (turistatérkép) rajzos címlapja (M = 1 : 100 000, Kartográfiai Vállalat):
Ezen térképek 70-es évek beli kiadásain már Becske - Kutasó - Hollókő az útvonal. Ebből a sorozatból az utolsó kiadás, a VI., 1978-ban jelent meg.
Az 1979-es "Másfélmillió lépés Magyarországon" című Kéktúra filmsorozattal egyidőben jelent meg az "új" turistatérkép-sorozat részeként az 1 : 60 000 méretarányú Cserhát turistatérképe. A cserháti részben valóban képet kaphatunk az akkori jelzéshelyzetről, jelzésváltozásról, a festésről - természetesen csak a valódi ok (katonai tevékenység aktivizálása Buják központtal) elhallgatásával. Valószínűsíthető, hogy politikai-katonai nyomásra kellett leterelni a "Kéket" a Központi (Vulkáni)-Cserhát 4-500 m magas hegyeiről (Buják - Bokor - Kutasó), hiszen a régi OKT-ről helyenként be lehetett látni pl. Bujákra, amely nem volt kívánatos a továbbiakban...
Az említett okok miatt két lépésben "letolták" az útvonalat északnyugat felé.
Első lépésben csak a Központi Cserhát és az Északi (Kopasz)-Cserhát / Teléres-Cserhát közti törésvonalra: ekkor alakult ki a Becske - Szandavár - Perespuszta - Liszkópuszta - Dobogó-tető - Hollókő közti útvonal (már Kutasó nélkül). Itt valóban az Általad említett ok lehetett a további terelés elindítója: Becske és Hollókő között (Kutasó kiesésével) nem volt bélyegzőhely.
Második lépésként az útvonal még nagyobb ívre került: Szandaváralja - Cserhátsurány - Nógrádsipek - Hollókő lett az új útvonal. Így már az Északi (Kopasz)-Cserhát / Teléres Cserhát Terényi-dombság nevű kistáján kanyargott a továbbiakban az OKT. Itt viszont lett bélyegzőhely bőven: az imént említett mind a négy település bélyegzőt kapott.
A térképek azért elég jól követték a változásokat:
1978 - Becske - Kutasó - Hollókő (Nekem csak az 1975-ben kiadott V. kiadás van meg: így az 1978-as VI. (utolsó) kiadáson akár benne volt Kutasó, akár nem, mindenképpen beleillik az általam imént felvázolt képbe)
1979 - Becske - Hollókő (Kutasó nélkül): ez volt az új sorozat 1. kiadása. Gyanítom, hogy Neked ez van meg, munkapéldány néven! Ennek a munkapéldánynak a "címlap nélkülisége" nem jelenti azt, hogy az 1. kiadás nem teljesen így nézett ki.
1980 - Becske - Szandaváralja - Cserhátsurány - Nógrádsipek - Hollókő: ez volt a 2. kiadás, amelyen a Becske - Liszkópuszta - Dobogó-tető-erdő közti szakasz Kék kereszttelvan jelezve.
1982 - 3. kiadás - Az új nyomvonal maradt, a régit ezentúl (a későbbi kiadásokon) szaggatott piros vonallal jelezték a következő szöveggel: Megszüntetett jelzés, Megszüntetett K jelzés stb. (Viszont ezt már a Becske - Kutasó - Dobogó-tető-erdő szakaszon).
Azt, hogy a Váritanya - Perespuszta - Liszkópuszta - Dobogó-tető útvonalon létezett-e régi Országos Kéktúravagy régi Kék keresztjelzés, helyszíni bejárással, szemrevételezéssel lehet megállapítani.
Az egyik része egy könnyen járható földúton vezet, a másik fele viszont már nagyon benőtt. Húsz évvel ezelőtt még egy hangulatos út volt ott is, de most már gyalog sem könnyű elmenni. Sajnos most hétvégén nem leszek itthon, de ha máskor jössz, szívesen megmutatom, ha nem találnál rájuk.
Egyébként vannak jól látható jelek abból az időszakból is, amikor még az OKT nem érintette Káldot, hanem Hidegkút után Hosszúpereszteg felé vette az irányt:
Ami ismét felkeltette az érdeklődésemet a Cserháti kéktúra-változások iránt az egy olyan térkép volt, amelynek se címlapja, se hátlapja, semmiféle dátum, jelzés, lábjegyzet nincsen rajta, csak annyi van ráírva kézzel hogy
"MTSz Albizottság lektori munkapéldány"
Hmmm, gondoltam, ez még érdekes is lehet...
Az is lett. Egy szokványos térképnek tűnt első ránézésre már a "30 forintos" fajtából, egészen addig míg jobban meg nem néztem. Ezen a térkép-verzión egy olyan útvonal látható amelyről még sosem hallottam, és nem is láttam sehol, és az is lehet hogy csak az asztalon létezett. Hollókő után van ez a bizonyos változtatás. A Dobogó-tetőig is vannak kisebb eltérések, majd ezután Kutasó vagy éppen a későbbi célpont Nógrádsipek helyett lemegy a jelzés a Herencsény felé vezető országútig, azt követi egy darabig, majd a Fekete-víz mentén Liszkópuszta és Perespuszta érintésével komolyabb lakott terület -falu, község- érintése nélkül a Peres-hegynél csatlakozott be az Országos kék addigi jelzésébe Szandavár felé.
1.-2.-3. Számomra ismeretlen volt ez az útvonal, ezen a -ki nem adott- térképen kék jelzést kapott
Fogalmam sincsen hogy ennek a jelzésnek a felfestése megvalósult-e valaha, ha igen akkor sem hinném hogy sokáig létezett. Gyakorlatilag kb 30-35 km-en keresztül nem érintett semmilyen komolyabb lakott települést,. lehet hogy ezért is vetették el?
Azt látom valószínűnek hogy csak egy ötlet volt az egész, Hollókőtől Szandáig egy alternatív útvonal mikor Kutasó felől terelni kellett, nagyjából talán úgy '77- '78 körüli dátumozású lehetett ez az útvonaltervezet. Ezt támasztja alá hogy az 1979-es térképen ez a bizonyos útvonal K+ jelzéssel jelölve van ugyan, de már a '82-esen és a '87-esen sincsen sehol, amelyeken pedig a Kutasó felé 1979-ben megszüntetett OKT viszont szaggatott vonallal jól láthatóan jelölve van.
Képek:
A ki is adott "30 forintos" térképen így néz ki ez a jelzés, de a nekem meglévő 3 különböző évjáratú példány közül csak ez, a legrégebbi tartalmazza, a többin már nincsen feltüntetve
Gyula, esetleg tudsz erről valamit? :-) Terv volt vagy meg is valósult esetleg egy rövid ideig ez az útvonal?
Arról írtam már többször hogy a Cserhátban már szinte majdnem minden földút része volt valamikor a kéktúrának. Az útvonal-változások sokaságát ebben a tájegységben már felsorolni is szinte lehetetlen, most pedig találtam egy (számomra) egészen újat, bár abban nem is vagyok biztos hogy ez valamikor felfestésre került volna.
Na, de gyorsan összefoglalom előbb a legnagyobb módosításokat. Az eredeti kék jelzés és a Szent István Vándorlás még más útvonalon ment mint a későbbi kék túrák, hiszen a Mátrából Pásztóra ért ki az ösvény és egy szinte nyílegyenes vonalon haladt a "szent és sérthetetlen" Bableves Csárda felé, amelyet mióta a kék létezik mindig is érintett a "Nagyút" Innen tovább Cserhátszentiván-Ecsegi várhegy-Buják-Nemtipuszta érintésével érte el az ösvény Szandavárat, a másik olyan pontot amely a kezdetektől a mai napig érintve vala a kék által. (hogy ez így marad-e az egy másik kérdés...) Szandavártól Becskéig még egyenesen, a három csúcson át mehettünk, a bányászat ekkor még nem pusztította le a hegyet, az ekkor még létező Péter-kúti templomrom is megtekinthető volt.
a kék jelzés útvonala 1942-ben, és a forrásként szolgáló térkép borítója
A '60-as évek végéig, már a Kék-túra mozgalom keretében is maradt ez az útvonal, kivéve a pásztói részt, ugyanis a Tepke-gerinc -kisebb-nagyobb módosításokkal ugyan- de a már a legelső kéktúrás füzetekbe is bekerült '61-ben és benne is maradt napjainkig, nem véletlenül. Csak régebben jobban követte a jelzés a gerincet mint manapság.
1.-2.-3. Képek egy régi füzetből:
A Tepkét kivéve a '60-as évek kéktúrái is követték az eredeti nyomvonalat
Bableves-csárda mint fix pont a naprendszerben...:-) Ehhez képest viszont ezek után mindenhol máshol változott az útvonal Szandavárig. Előbb Bujákot megkerülve (katonai terület lett) valamikor a '60-as évek végén Hollókő-Kutasó-Nemtipusztára változott az útvonal, ez a verzió ha jól gondolom nagyjából 10 éven át élt...
1.-2. '70-es évek eleje:
Hollókő-Kutasó-Nemtipuszta-Szanda
... majd a '70-es évek végén Hollókőtől is minden megváltozott, Nógrádsipek-Cserhátsurány-Szandaváralja-Szanda irányába terelték el a kéket. Erre a terelésre és ennek időpontjára mindenki jól emlékezhet a Rockenbauer-filmből a jelzésfestő hölgy beszámolójából. Cserhátsurány környékén a vásott szeműek még több kisebb-nagyobb változást figyelhetnek meg (Százölpuszta és Lazonyapuszta felé kerülőket tett a túra).
Ekkoriban még szaggatott vonallal jelezték a megszűnt kék útvonalat is, (ha már sikerült ilyen jó nagyot terelni) ezt jó ötletnek tartom. Még a '87-es térképen is jelölik.
A rengeteg kisebb-nagyobb változás mellett ezeket ismertem mint nagyobb módosítások.
(A képek minőségéért elnézést kérek, az nem sikerült jól, de azért talán kivehetőek)
A kilátás pedig a Kemenesháttól kezdve a Ságon, Kissomlyón, Somlón át az Északi-Bakonyig terjed. Kilátók mellé gyakran rejtenek geoládát, itt viszont most fordítva történik, a geoláda mellé építik a kilátót :) Egyébként a kép bal szélén látható távolabbi erdőrészletben még felfedezhetőek régi kék jelzések, amik nagyjából a jelenlegivel párhuzamosan haladnak.
Látható, hogy amennyiben a Káld - Gérce közti útvonalon érinteni kell a Hidegkúti és a Rózsáskerti erdészházat, az Országos Kéktúra az "optimális" útvonalon halad (Fel lehet úgy is fogni, hogy "kényszerűségből" kell az erdészeti betonúton gyalogolni. Ennek előnye, hogy időjárásfüggetlen, állandóan járható. Nyilván lehetne keresgélni alternatív megoldásokat a szomszédos nyiladékokban vagy bizonytalan minőségű erdőszéli földutakon, de ez már erdészeti-környezetvédelmi és egyéb engedélyekhez kötött változtatás lenne - nem biztos, hogy keresztül lehetne vinni.).
A KSH honlapján az Általad keresett adatok az Adatgyűjtések / Népszámlálás, mikrocenzus / Kiadványok / Országos, területi adatok / 2011. évi népszámlálás, Területi adatok, 3.20. Zala megye menükön keresztül érhetők el:
Félreértesz: a Farkas-erdő valóban szép, ahogy írtam is, Hidegkútig nagyon jól esett a séta. Viszont utána az aszfaltút, az jelentősen rontotta az "élvezeti értékét". Jópár aszfaltos szakasz megvolt már a kéken, de egyikre sem emlékszem, hogy ilyen monotonnak éltem volna meg. Valószínűleg számít, hogy fizikailag nem voltam a toppon, de az is tény, hogy a Hidegkútnál az út elejénél lévő lévő ősfást kivéve nem túl változatos a faállomány, és sehol sem "nyílik ki" az erdő, a Banyafán és az erdész síremléken kívül nincs olyan távolból látható vonatkoztatási pont, ami azzal bíztat, hogy nem hátrafelé haladsz. :)
Kisvásárhelynél a sok gondozott telek a csalóka: bizonyára egykori szülői házak, nyaralók, amiket rendben tartanak - de azért reggel fél hétkor már az ilyen törpefalvakban is szokott lenni némi mozgás. Jópár éve szedegettem le a KSH oldalról én is települési adatsorokat, ahol a lakosságszám kohorszok szerint is megvolt - ezt most épp nem lelem, de ez némileg pontosítaná a képet. Azt egyébként most nézem, hogy a 2012-es statisztikában szereplő 49 főből 16 az nem is a központi belterület, hanem Fiatalospuszta lakójaként szerepel.
Mi október végén jártuk be a Káld-Gérce szakaszt, gyönyörű színes volt az erdő, és rengeteg a gomba, nem győztünk egyik oldalról a másikra rohangálni, de mivel nem ismerjük őket, csak fényképeztünk :-)
Káld és Gérce között tényleg klassz a szakasz, utána viszont már csökken az "élményfaktor", főleg ha kezd belemelegedni az időjárás; két éve volt szerencsénk pont igy járni...
Az Általad bejárt Kéktúra-szakasz a következő kistájakat érinette:
- Marcal-völgy
- Kemenesalja
- Cser (Alsó-Kemeneshát)
- Alsó-Rába-völgy (Rába-völgyi-ártési-sík)
Valamennyi kistáj a Kárpát-medence ún. "nyugati fiókkatlanában", a Keleti-Alpok, az Északnyugati-Kárpátok és a Bakonyerdő által közrefogott Győri-medencében (Kisalföld + Mátyusföld) található. Emiatt ez a szakasz alföldi jellegűnek minősíthető.
"Tegnapra a Káld-Sárvár jutott: a Hidegkúti erdészházig kifejezetten élveztem a sétát (bár a cipőm nem száradt meg egy éjszaka alatt), onnan viszont az egyenes aszfaltút a 84-es útig, az szörnyű volt. Kb. le lehetne pakolni állandó jelleggel 2-3 biciklit a két végére, hogy lehessen inkább azzal menni!"
Tiszteletben tartva a Véleményedet: szerintem is, az 1979-es Kéktúra film csapata szerint is és még sok turista véleménye szerint is a Káld és Gérce között elterülő Farkas-erdő az egyik legszebb része, legüdébb színfoltja ennek a síkvidéki Kéktúra-szakasznak (Hidegkúti- és Rózsáskerti erdészházak, Scherg Lőrinc sírja, egykori Banyafák stb.)
A szakasz teljesítése előtt az alábbi feltételekben gondolkodtam:
- két nap alatt érjek végig, egy szállást igénybe véve
- a Kisvásárhely környéki szakaszt ne nyári hőségben kelljen megtenni
- ne maradjon ki egy úszás a tóban Szajkon
Ezek részben kizárják egymást, a megoldásra pedig akkor jöttem rá, mikor néhány hete a Déli pályaudvaron jártam egy este, és ránéztem az "eredményjelzőre", hová indulnak még késő este vonatok. Szóval, 23:40-kor indultam el Budapestről...
Bagolyvonattal (a déli part bulizós vonata) le Keszthelyre, majd átszállással tovább Sümegre, ahol így hajnali ötkor kezdtem meg a szakasz teljesítését. A látványos napkelte a felhős ég miatt elmaradt, de azért jópofa volt visszanézni a sümegi várra, a hajnal fényeiben. A kivezető közút forgalma nem volt jelentős - de ezen a reggeli órán, elsősorban teherautók jelentették. Az első kékturistával hamarabb találkoztam, mint vártam: Kisvásárhely egyik üres telkén felállított sátrából kászálódott ki éppen, kissé még álmos arccal - vidáman köszöntünk egymásnak (ő az ellenkező irányba ment aztán). A faluban nem találkoztam aztán más emberrel - nehéz megállapítani, hogy ennyire kevesen lakják, vagy ennyire későn kelők/bezárkózók az itteniek. Maga a falu neve is érdekes, az internet szűkszavú forrása szerint vásártartó hely volt, azonban sose volt nagy falu, és még csak nem is volt forgalmilag kedvező helyzetben. Mihályfa és Dabronc között megcsodáltam a monokultúrás szántóföldi növénytermesztést - 30 percig jobbról csak a kukoricatábla, de nem ám száz méter szélességben....
Ötvös után találkoztam aztán még egy, idősebb hölgyekből álló túrázós csoporttal - egy olyan rész közelében, ahol egy nyiladékot mindkét oldalról kerítés zár el. Kiakasztható, bár elég igénytelenül rögzített, rozsdás vaskerítésről van szó. Az aljnövényzet egyébként egyik szakaszon sem volt vészes, és sáros részekből is kevés volt. Az idő felhős maradt, így Szajkon alig voltak a strandon. Itt megpihentem, úsztam, lángosoztam. Közben még napsütés is lett! Persze újra gyülekeztek a felhők, de mikor fél háromkor útnak indultam, nem sejtettem hogy húsz perc múlva olyan zivatart kapok a nyakamba, hogy hajaj...két kilométert caplattam a szakadő esőben, ami aztán csak a műútra kiérve csendesedett. Hosszúperesztegen döbbenten vettem észre, hogy új táskámban az a zseb, amit leginkább vízhatlannak véltem, pont az kapta a legtöbb vizet - benne persze a kéktúra füzetemmel, melyet kivételesen elfelejtettem műanyag mappában tartani. Van olyan korábbi pecsétem, ami most olvashatatlanná ázott...:(
Hosszúperesztegen álltam egy kicsit, mivel az eső hol nekieredt, hol megállt. Egy idő után meguntam a játékot, "úgyis ázott vagyok" alapon továbbindultam. A falu utáni nyílt terep, ami másoknak a forróság miatt szokott emlékezetes maradni, nekem inkább az adrenalinnövelő dörgések miatt - messzebb voltak már a felhők, Vasvár felé, de akár fordulhattak volna vissza is: Káldon este nyolckor valóban utolértek, de akkor már csak azon sajnálkoztam, hogy frissen felvett száraz ruhámat nem érdemes eláztatni azzal, hogy átsétáljak a kocsmába, megnézni a vízilabda EB meccs végét. Egyébként, nekem ez a Káld előtti rész tetszett a legjobban az egész szakaszból.
Káldon az iskolában aludtam. A nyári szünetre tekintettel, gyakorlatilag minden terem nyitva állt, az igazgatónő, aki a kulcsokat hozta, bátorított is, nézzek körül. Különös hangulata volt – éjszaka talán kicsit ijesztő is. Az emeletről jól be lehetett látni a környéket.
Tegnapra a Káld-Sárvár jutott: a Hidegkúti erdészházig kifejezetten élveztem a sétát (bár a cipőm nem száradt meg egy éjszaka alatt), onnan viszont az egyenes aszfaltút a 84-es útig, az szörnyű volt. Kb. le lehetne pakolni állandó jelleggel 2-3 biciklit a két végére, hogy lehessen inkább azzal menni! Az ilyesféle gondolatokból akkor zökkentem ki, mikor szombathelyi jelzésfestőkkel futottam össze! Ők a főúttól dolgoztak most Káldig, de közben egy új (készülő) erdei tanösvényt is festettek fel, melynek majd egy kilátó is állomása lesz, ha elkészül. Sitke előtt a K+-on mentem, azon az alapon hogy ugyanolyan hosszú út, a templomot úgyis megéri megnézni, és nem szerettem volna a bányaterület szélére keveredni, és ott esetleg kutyákba ütközni (állítólag vannak). A 84-es út sárvári csomópontja előtt megállt egy srác kocsival, elvigyen-e, de mivel ő is megcsinált már néhány szakaszt a kékből, könnyen megértette hogy most inkább gyalogolnék, dacára az egyre fülledtebb, meleg időnek. Ami Sümeg után kimaradt, azt Sárvár előtt csak megkaptam, hiába a trükkösnek gondolt tervezés: én valahogy úgy képzeltem, a Sárvár-hegyközség és a Rába közötti szakaszon egy árnyas kerékpárút, vagy valami ilyesmi vezet – ahogy azt gazdagabb településeken szokás a külterület és a városközpont között. Ehhez képest egy széles főút, egy töltés tetején, árnyék semmi…
Lenyúzott lábfejekkel, most újra itthon – azért azt kell mondjam, nem ez lesz a kedvenc szakaszom. Kicsit olyan, mint amikor a Balatont megkerüli valaki biciklivel: kevésbé fárasztó az északi partján fel-le hullámvasutazni, mint a déli lapályon, végelláthatatlan üdülősorokon haladni keresztül. Itt is, szépek az erdők, csak mégis valahogy jellegtelenek. A falvak (az a kevés) viszont tetszettek.
Az már jobban hangzik :) Térkép akkor mindig legyen a kéznél, és tájolót is erősen javaslom. Felsővadász után egyszerűen nem volt út ki a faluból - át kellett vágni a búza/árpamezőn. Fent megtaláltuk a kéket. Szerintem a legkutyább rész a Ranacaszend-Irota. Nem is tudom hányszor keveredtünk el. Van valami P+ meg napocskás tanösvény jelzés is, ami a térképünkön nem szerepelt. Iszonyat nagy kerülővel vergődtünk le Irotára. Ha nagyon figyeltek mindenhol lehet hogy szerencsésebbek lesztek. De sötétedésre csak odaértünk. A faluban már mindenki minket várt (ott volt szállásunk :))
Na csókolom! 113 nap és nettó 2517km után, végig jártuk a kék~kört. Röviden: jó volt. Bővebben: kb. 8szor érintkeztünk melegvízzel (és ággyal), meleg étellel se...m sokkal többször láttunk... Fejenként 10~11 kilót fogytunk. A kerülőkkel a teljes táv, kb. 2600km. Köszönjük mindenkinek a biztatást és a potya söröket, a csatlakozásokat, meg mindent.
Van valakinek viszonylag friss tapasztalata a 9 megye 99 nevezetessége túramozgalom díjazásával kapcsolatban. A helyzet az, hogy végére értem a hosszú útnak, összegyűlt a minimális számú bélyegzés és szeretném beküldeni, de jó lenne tudni a pontos címet és hogy kell-e még külön pénzt küldeni?
