" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az ejején kell metszeni mert magára hagyva sudaras koronát nevel viszonylag szabályosan de ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát kell kialakítani:)))))))))))))
Ha már terem akkor csak alakító metszés kell vágni a beteg sérült elhalt és keresztező részeket cél a korona oldalírányú széthúzása és a korona magasítása!
Ha ráér hétfőn feldobom a metszés abcjét ott le van írva a frankó még az olyan amatőröknek is mint nekem szájbarágósan !!
Tökéletesen igazad van. Irigykedni valónk nekünk van azokra, akiknél a növényzet a leginkább le van maradva. Ha április elején teljesen "véletlenül" visszatér a hideg, nyugodtan vár majd a sorára az, akinél még nincs kinyílva semmi, miközben lehet, hogy megtörténik a "szüret" ott, ahol már ki van. "Jobb" esetben a kinyílt csonthéjasoknál, ha fagy mégsem lesz, "csak" a monília és a tafrina tarol.
Nem kell úgy izgulni nálunk sem azt lehet tapasztalni mint dél Zalában.
De nem kell addig azért izgulni,hogy még rossz idő is jöhet, mert kissebb a kockázát. Bizony errefelé szokott lenni elég későn még fagy és akkor hiába a sok korai szép virág, mert oda lesz minden. Csak várjun szépen mindennek a sorára, Majd itt
is lesz igazi tavas sőt akác virágzás is. Csak egy kis türelem!
Délután a kertben pepecselgettem és meg kellett állapítanom hogy az én kedves zalai barátaim növényei bozony legalább egy héttel előbb vannak mint az enyémek !!
Van az oltás, amihez kell avad alany, aztán simán arrébb viszed a hosszú vesszőt , ásol egy gödröt,lehajtod a vesszőt és visszatakarod a gödröt.Aztán van még olyan is ,hogy a levágott vesszőt dugod egy cső szerű gödör be amit feltöltesz homokkal,és jól belocsolod. A locsolást atöbbi módszernél is ajánlatos főleg ha száraz a föld.A legtöbbször alkalmazott módszer részemről a másodinak leírt .
A következő tavasszal csak ki kell bontani a gyökerét, kiásni,és kész akövetkező ősszel már termő szőlőtőke. Ja a pontosság kedvéért ha a gödrötbetakartad a
vesszőcsak egy -két szemre legyen ki a földből és azt is pupold föl földdel.
Ha levágott vsszőt teszel akkor 5 szem elég abból egy legyen a föld felett és azt is
Észak-Olaszországba a mai napon feltűnés nélkül transzplantálhatók lennének. Senki nem venné észre, hogy nem ott töltötték az év mögöttünk lévő részét.
A fenológiában ezen a tavaszon elhanyagolható különbség mutatkozik az észak-olasz térség és Magyarország között. Udine mellett a képen látható nyílási állapotban voltak az aranyvesszők, tegnapelőtt már itthon is láttam hasonlókat. Néhány helyen a délután folyamán láttam ennél kinyíltabbakat is. Néhány kivirágzott mandulát és nyílásban lévő kajszit láttam Udinétől San Doná di Piavéig.
Utazás közben az autóból rengeteg példát láttam mindenre. Érzékelhető, hogy a Trachycarpus fortunei pálma téltűrése nagyságrenddel jobb az oleanderénél, babérénál, olajfáénál és fügéénél. A száguldó autóból próbáltam néhány képet készíteni teljesen lefagyott hatalmas babérokról és babérsövényről. Sajnos a minőség a 100km/h-nak megfelelő, de talán valamennyire érzékelhető belőle a bemutatni szándékozott jelenség.
A második állomás helyszíne, Udine közelében, már sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Egyes fügék elfagytak. A babérok többségee teljesen elfagyott, megbarnult levelekkel. Itt, lévén, hogy ezek a növények nagyon gyakoriak, tulajdonképpen szinte minden pont egy-egy ilyen növényi "mikroklímaindikátorral" ellátva. Ennek köszönhetően jól érzékelhető, milyen különbségek képesek lenni még azonos fekvésűnek ítélhető beépített, nem-beépített, település közepi, település széli, stb. pozíciók között is. A képen látható babér az itteni térség legépebb példánya, ami a sok totálisan elfagyott mellett csodaként hat.
A tegnapi utazás első állomása Szlovéniának az a része volt, amelyiket már korábban sokat emlegettem. Ez a Nanos hegy előterében lévő Vipava-völgy, a maga mediterrán klímájával, annak ellenére, hogy nem közvetlenül a tengerparton van, sőt attól még hegyláncok is részben elválasztják. Többször írtam már róla, hogy egy nagyon sajátos "szélcsatorna-pozícióban" van, lévén, hogy a mediterrán ciklonok légáramlási szisztémájában itt egy érdekes "fúvóka hatás" keletkezik, ami nem engedi, hogy kritikus lehűlési szituációkban a levegő nyugalomba jusson. Ezen körülményeknek köszönhetően, az észak-olasz térségben az idei télen kialakult gyilkos hőmérsékletektől ez a zóna sokkal inkább megkímélődött, mint amazok. Ezt az alábbi képek jól bizonyítják.
Természetesen, aki megkeresett és kért, annak félretettem az oltványokat. Most várom, hogy meginduljanak, akkor visszavágom az alanyt a nemeshez és utána mindenkinél külön jelentkezem.
köszi a tippet,de telefonnal csináltam! Felfedeztem az egyik pepino hajtásait is!:)
Ha már szőlő van témában,hétvégén készülünk metszeni,és van egy tő nagy fehér szemű és egy kis tő hatalmas kék szemű szőlőnk.Szeretném szaporítani,hogy a legjobb?Mekkora darabokat,és milyen helyre ültessem!?köszönöm a segítséget!
Végre itt a várva várt tavasz, kezdődhet a munka! Nálam is rengeteg (lenne) a tennivaló a kertben, lassan "kiszalad alólam", mint általában...
Gizellamama, a ha fotózol és a szabad kezedet közvetlenül a téma mögé teszed, kitakarod a hátteret, és a fényképezőt segíted a növényre fókuszálni. Ezt én is itt a fórumon tanultam.
Sbubu, megvan még a nekem ígért két paw-paw oltvány növényke? Ha igen, hogy juthatnék hozzájuk?
Nino, én is feliratkoznék a piros kecskecsöcsű szőlővesszőt igénylők névsorába. Szeretnék kérni emellett indás ágú szivarfüge vesszőt is, ha lehet hosszút, oltásra.
Kinálni azt nem, de kívánni tudok mindenkinek szép időt és boldogító kertészkedést!
