Én a Jászain dolgozom, és arrafelé van egy-két étterem, amiben már megfordultam, van, amelyik teccik is, meg fizethető is... de az legalább negyedóra a Westendtől...
A Rozenstein egy elegáns de igen drága étterem, ettől függetlenül nagyon kellemes estét töltöttünk ott.. pláne,a cég kontójára :))
Én még mindig a For Sale-re esküszöm a Vásárcsarnoknál, kicsi, asztalt kell foglalni, de nagy adagok isteni kiszerelésben.. és féladagot is lehet kapni. ... na meg földimogyorót ingyen minden mennyiségben:))
A fehérvári Kiskakas nagyon jó, jó a menü is. Ha már Fehérvár, akkor a Diófa szerintem kicsit drága, de ha valaki az olaszos kajákat szereti, ajánlom a Randevút, ahol bowlingolni is lehet. isteni kaja, nagy adagok, és olcsó árak.. meg persze jó kiszolgálás. Aki kicsit mást szeretne, annak ott van az Isolabella a belvárosban, az is kellemes élmény, többféle kaják, görög, mexikói, magyar és olasz.. fincsi és kultúrált. Van még egy Spagetti ház nevezetű hely is, de az nem jött be.
Tudna valaki segiteni abban, hogy milyen étkezési lehetőségek adódnak a Westend környékén. Hangsúlyosan a környékén és nem benne, mert ami ott van az rablás. (legalábbis én annak tekintem, hogy 1000 egységért általában nem is lakom jól, föllöknek, büdös van, és igénytelen a környezet) Itt dolgozom most és keresek valami menza jellegű helyet, valamit ahol gyorsan jóllakhatok barátságos árak mellett.
Újra egy székesfehérvári éttermet ajánlok, a Kiskakas testvérintézménye a Diófa a 8-as út bevezető szakasza mellett található. Nagyaon baráti árak mellett igen színvonalas kiszolgálás éls ételek.
Egy nagyon szuper kispesti vendéglőt ajánlanék a Tasztaltársaságnak: József u. Kakas vendéglő. Akár ebédidőben, akár vacsorára tökéletes. Az egyetlen probléma, hogy közkedvelt, előzetes foglalás nélkül esélytelen asztalhoz jutni.
Mivel mar eleg sok hozzaszolas volt,igy nem volt turelmem elolvasni az egeszet,csak beleolvastam.
Szoval en King Arthur-tol nem voltam elajulva.Sotet a helyiseg,emiatt nem latod kristaly tisztan hogy mit eszel,a reneszansz zene uvolt,emiatt nem hallod,ahogy mit mond neked a masik...hat a kaja turheto.
Rosenstein Hát az volt nekem eddig a legjobb,isteni a kaja, a kiszolgalas mesteri es meg sorolhatnam.Csak az a baja,hogy ha az ember jol akarja magat erezni,akkor 10 000 Ft/fo.
De akinek van penze,az semmikeppen ne hagyja ki.
Most hetvegen voltunk a Mongol Etteremben Marvany utcaban.Hat van benne pozitiv es negativ.Pozitiv,az embert nem allitjak nehez valasztas ele,hogy vajon mit egyen az 1000 fele kajabol,hanem a kedves vendeg maga valaszthatja ki,hogy mi tetszik neki,igy a sok mindnefelebol igen finomat lehet enni.3000 Ft az atalany ar,amiben benne akar 10 tanyer kaja,es minden mennyisegben ital (sor,bor,uditoital).Hatranya nagyon draga a koktel (1000/db) es a minosegi szeszes ital (Pl.Unicum stb).Es azt kihasznalva a kedves,bajos pincerlanyok nagy eloszeretettel ratukmaljak a szerencsetlen vemdegre a draga italokat.
Friss élmény (ma déli) Székesfehérváron a Kiskakas étterem. Kellemes ételek elfogadható áron. Egészen kiváló húslevest adnak, aki arra jár feltétlenül ajánlom.
Jól hangzik ez a Tante Suzanne, ki kell próbálni. Mint ahogy a Náncsiba is ki kellene nézni újra... Ott volt egy igen jó ismerősöm és nagyon pozitív tapasztalatokkal tért vissza. Dióba forgatott kecskesajtokat evett, majd tunkolós pörköltlevet, spárgával töltött akármit és mákos gubát. Állítólag minden első osztályú volt. Tény, hogy a legjobb mákos gubát ott ettem. S talán utolsó látogatásom óta aminek van pár éve a pincérgárdát is lecserélték :).
üdv
Ha már írta valaki, akkor bocs, nem olvastam teljesen végig a topicot...
Budajenő(Moszkva tértől kb 20 perc), a főút mellett Tante Suzanne.Környezet megállja a helyét, csendes, mégsem kihalt, kiszolgálás közvelen de udvarias, kaják nagyon jók és mindig változó specialitást kínálnak.
Ajánlom mindenkinek!(Hétvégén ajánlatos telefonon bejelentkezni.)
A Gombás étteremben (Dobozi utca 70) ettem egy kitűnő protokollvacsorát. Volt egy pár fogás amit tanitani lehetne. A krumplikrémleves füstöltnyelvcsíkokkal és gombával pl. igen izgalmas volt, de a fogas rózsaborsos parajágyon zöldséggyöngyökkel és szürkebarátmártással sem volt mindennapi. Az őzfilé is kedvemre volt, akárcsak az erdei gombás kosárka sültkrumpliból.
Szóval tudnak a fiúk.
Kár hogy első látogatásom alkalmával anno (kb) 1996/1997 megpróbáltak átverni egy rákkoktéllal. (Egyet ettünk kettő számláztak.)Ilyen amatőrizmust...
Térjünk még egyszer vissza a Wittman fijúkra.
Ugyanis eddig valahogy nem akadtam rá miként kell előcsalogatni az utóbbi 7-8 hónap WF írásait. (nyilván mert ritkán böngészem a rovatnak otthont adó honlapot) No most ez meglett.
S volt szerencsém elolvasni legalább 20 olyan kritikát, melyet ütköztetni tudok saját tapasztalatommal.
Következtetés pedig az, hogy óriási az esetlegesség. Véletlen dönti el, hogy egy egy helyről mit írnak. Hogy éppen ők jókedvűek voltak-e illetve a személyzet éppen milyen hangulatban volt. A Háry vendéglő (nagy könnyeket ejtenek utána, talán indokoltan) sokak által emlegetett családiasságát én tolakodásnak éreztem. Amikor a mégoly legendás hírben álló Ibolya asszony vagy ki fél méter magasságból dobja egymás után a százas papírpénzt (anno 1995) az asztal közepére az engem irritál. Vagy amikor nejem ecetet kér s a hölgy ránéz csodálkozva s megkérdi? minek? majd miután felvilágosítjuk hogy a levesbe, akkor azt mondja : azt értem, de minek?
Hasonló a helyzet a Gieroval is, amit a múlt év augusztusában igencsak feldícsértek Wittmanék, holott én - aki az eddigi beszámolókra alapozva mond6om: KEVÉSBÉ igényes vagyok náluk - botrányosnak találtam. Egy hagymás rostélyost nem tudtak tisztességesen elkészíteni. Papírvékony SERTÉS szeletek sorakoztak egymás mellett lehetett az egész úgy 10 dkg jó esetben, rajta nélmi összesett, rosszul pirított hagyma. No most erről ódákat zengenek Wittmanék, igaz a családiasságot kihangsúlyozva - ami lehet, hogy megvolt, de nem tudtam kellőképpen értékelni a kaja miatt.
De említhetem a Pince Csárda nevű helyet is, mely nekem a legrosszabb élményt nyújtotta a legendás Emma asszony minden kritikán aluli pofátlanságával. Lehet, hogy ha az asszonyságot jobb kedvében kapja valaki, akkor nagy élménnyel távozik. (S persze ha nem büdös a csirkemáj.)Nemhiába dicsérte az egekig őket a Maláta, valamit biztos tudnak.
Szóval még egyszer: amit leirtam a fijjuggról, mm. hogy tudnak, azt most is tartom. De a helyek egyéni szerencséje s nem annyira a színvonal, a szolgáltatás minősége határozza meg a kritika hangvételét.
Na ennyit most egyszuszra. üdv!
PS. Most látom csak csupa negatívumot írtam, sebaj beteszem a testvértopicba is.
Még egy apróság, nyáron sokan kirándulnak szerte e hazában - s minek szerezzünk magunknak rossz gasztronómiai élményeket - ezért javasolom, hogy tegyük országossá e topicot,ami gyakorlatilag már megtörtént. Például hét végén ellátogatok Tatára, nem tud valaki valamilyen jó helyet a közelben.
Sopro közelében igen kellemes emlékeim vannak a balfi Panoráma étteremről, járt arra valaki mostanában ?
sziasztok!
VI.24-én lenne, izé lesz az esküvőnk
kinyomtattam a topicot, holnapra elolvasom
de ettől függetlenül tudtok ajánlani olyan éttermet, amely alkalmas ilyen rendezvények lebonyolítására kb. 70 fő részvételével? az esemény a II. kerületben történik, tehát legideálisabb valahol a közelében lenne
minden megoldás érdekel :)
előre is köszönettel
(a pánik határáról)
Tényleg ott van a szeren az Articsóka, bár nekünk 2 személyre sikerült a 12.000-ás számlát hozni, igaz apperitíftől a desszerig mindent végigzongoráztunk. A barátnőmnek a mai napig ez a kedvenc étterme, ami érthető is. (Az enyém nem Budapesten található. :-))
Articsóka Étterem a VI. ker. Zichy G. 17.-ben.
Nagyon kellemesen éreztük magunkat. Négy főnek a vacsora 12.000,- volt borravalóval és ebbe sör is belefért. A kiszolgálás kifogástalan: tapintatos, figyelmes, kedves. A helyiség jól szellőztetett, sajnos a rossz akusztika miatt kicsit magasabb az alapzaj, mint ahogy az normál esetben lenne. Zene nem volt, ami a társalgásra kifejezetten jó hatással volt. A választék kifogástalan, nem túlzott, de minden jellegből van valami. Az ételek frissek, kifogástalanul fűszerezettek. Az én báránybordám feledhetetlen volt és a tálalás is kitűnő. Máskor is elmegyünk és bátran ajánlom! (Előtte foglalni kell asztalt, mert este mindig tele.)
Az igazság az, hogy apróságokat leszámítva mindkettőtöknek igaza van.
Michelin a hely hiper-profizmusát emeli ki gasztronómiai téren - ez pedig vitán felüli. (Egyébként ezt Te sem cáfolhatod, hisz kajálás nélkül távoztál.)
Neked az árakkal van bajod. Tény, ami tény, a Ráspi árai helyenként megszaladtak. (kb. 600 ft egy mégoly izgalmas krumplilevesre sok) Érdekes hogy épp ott racionálisak ahol az egeket verdesik. Bárány bélszínre pl. nem tragikus a 4000 ft, ki lehet számítani, hogy azt a tisztes adagot mennyiért veheted meg nyersanyag formában.
Amiben egyáltalán nem tudok Veled egyértérteni és michelin tökéletesen rávilágít a lényegre, az a választék kérdése. Egy igazán jó hely számára egyáltalán nem presztizs a hosszú étlap, sőt eleve gyanakvóvá teszi az ínyenc betérőt. Ahol lefagyasztják a kaját, ott egyéb gazemberségekre is képesek :)
A másik dolog, amit kifogásolok a kifogásaidban (:-) az a magyaros kaják hiánya. Hát engem aligha vádol6 bárki nemzeti érzéketlenséggel, de nem hiszem, hogy egy exkluzív vendéglő egy Istenáldotta tehetséges szakáccsal feltétlenül "magyaros" kaját kell nyújtson. (lásd ebben is michelin mélyenszántó gondolatait a "magyaros" +6ározásáról)
Mellesleg amikor ott voltam, akkor szerepelt az étlapon marhapörkölt is. De ha nem szerepelt volna, attól még a hely éppen úgy verné a pesti élvonalat, mint ahogy így is veri. Leszámítva azt a pár helyet ugye a Gundeltól a Faustoig. Ahol egyébként szintén vannak árak. S amivel egyébként egy színvonalónak ítélem.
A borlista lehet bármilyen hosszú, a legtöbb bornak direkt jó tesz ha áll a pincében... De ez nem így van a kajákkal. Egy jó étteremben biztos, hogy hosszabb a borlap, mint az étlap...
Az árakkal kapcsolatban még egy dolog: tudomásul kell venni: lehet elfogadható kaját kapni elfogadható áron sok helyen, magam is szívesen elmegyek a Jupátba, a Zöld Kapuba stb. De extra minőséget csak extra áron kapsz. A konyhaművészetet meg kell fiztetni. A Tüköry-Stex-Kiskacsa-Kiskakas stb. színvonalat gond nélkül magam is hozom (s hadd illesszek ide egy szerénytelen sőtöt), pedig nem vagyok szakmabeli csak lelkes amatőr. De amikor a Kriziában megettem az első falat báránycombot akkor azt mondtam, hogy aligha fogok VALAHA ilyet készíteni.
A gond azokkal a helyekkel van, ahol méregdrágán adnak középszerű kaját - lásd Búsuló Juhász saját tapasztalat vagy Robinson michelin beszámolója alapján.
Hát kb. ez van szerintem a Ráspival, de mindenképp örülök, hogy alkalmat adtál ezeket "papírra vetni". És várom majd a beszámolódat az újabb, immáron ételfogyasztással egybekötött látogatásodról :).
Sajnálom, hogy személyes megtámadtattásnak vélted véleményemet. Igazából poroszos nevelô szándékom sikerült egy kicsit indulatosra.
A mondandóm lényege az, hogy egy ilyen kezdeményezés, vállakozás mint a Ráspi, minden támogatást megérdemel, még az én szerény hozzájárulásomat is. Vannak hibái is a helynek - kinek nincsenek -, de kimagaslóan egyedülálló teljesítményt nyújt az étterem.
Én azt ajánlanám, hogy feltétlenül tavasszal-nyáron látogass vissza, mert:
1. sok friss zölddel találkozhatsz az étlapon vagy azon túl (mellékesen az étlap a Ráspiban relatív - nyugodtan rá lehet kérdezni - sôt érdemes is!!)
2. bent, a házban biztosan nem lesz egy "sógor" sem, mert nem ismerik a régi parasztház elônyeit kánikula idején - a terasz is inkább nekik készült.
Az árakról már idô és helyhiány miatt nem írtam: nem átlagosak, de arányosak a befektetett energiával és tehetséggel (télvíz idején egy-egy zöldségért a szomszédba is át kell ruccaniuk, no meg szerinted a báránybélszín kilója mennyibe kerül?). Ezen túl meg csak annyi: egy festônél sem a vászon meg festék árát fizeted meg, ugye?
Remélem , pozitív tapasztalataid is lesznek a Ráspival.
Imadom a palacsintakat, van 2 jo palacsintazo Budapesten amirol tudok, az egyik a Magymami palacsinatzoja, vmikor korabban mar emlitette vki, asszema masikat meg nem, a Soho, a Nagymezo utacaban. Olcsoak, ja es a lenyeg: ejjel-nappal nyitva vannak!!!
Nem szólnék, ha nem támadnál ilyen vehemensen. Csupán leírtam a véleményemet egy helyrôl, melyhez e topik olvasása során kaptam kedvet, s mely hely nem azt hozta, amit várt tôle az ember. A Hova_érdemes_menni_vacsorázni_Pesten? cím (a topik címe) pedig nem tartalmaz semmiféle utalást a gasztronómiai tudományára, én pedig naivan eddig azt hittem itt leírhatják az emberek a véleményüket egy vendéglôrôl (Pest határait már rég átlépték a hozzászólók). Ezek után nem értem miért ítélsz el - csak azért, mert nem harsogtam dicshimnuszt? A Ráspi tulajdonosa nyilván nagyon kedves ember (ot magát sajnos nem ismerem) és nagyon sokat dolgozott azért amit elért, de EZÉRT még lehet néhány dologról negatív a véleményem. Nem lekicsinylo, mint ahogy Te látod.
Mellesleg a hely hátterérôl, életérôl, keletkezésérôl se nekem, sem a betérok kilencvenkilenc százalékának fogalma sincs.
1. A bútorokkal kapcsolatban úgy látom, egyezik a meglátásunk (Valóban Frédi-Béni díszleteire emlékeztetnek a kertibútrok), errôl tehát fölösleges vitázni.
2. A fénymásolt lapok fölé nincs kiírva, hogy ez az egyetlen magyarnyelvű médiában megjelent mélatás a helyrôl és gazdájáról öt év kemény munka után, szóval elsô blikkre akkro is azt mondják, mint amit leírtam.
3. (Hogy germánnak néztek arról te is tehetsz) - ugye ezt Te magad sem gondolod komolyan? Tényleg nem látod, hogy mi a gond?
A kézzel írott étlapokkal kapcsolatban: azt hiszem, a kézírás csak a "természetes" hatást hivatott tovább fokozni. Ezt igenis agyoncsapja a fénymásolás. Azt írod, még nem jártál olyan étteremben, ahol egy tucatnyi étlapot kézzel másolnának - én sem, azt hittem az elsô étlap láttán ez meg fog változni. Aztán mégsem. Puff neki.
4. Sajnálom, hogy gyakran szomorkodsz a magyar nép aljának iskolázatlanságán (miszernit nem tudnak szémolni). Az ételek mennyiségében, lehet, hogy igazad van (nem vagyok gasztronómiai szakember, nem dolgoztam konyhafôkönnként), mindenesetre olyan nagyon eltörpülnek a hatalmas borválaszték mellett...
Az árról meg csak annyit: ÉS? A benzin minden benzinkútnál ugyanannyi. Ne mondd, hogy a Ráspi árai nem nônek magasan az átlag fölé! Persze, erre lehet azt válaszolni, hogy olyan is a minoség, aki nem bírja megfizetni, az ne jöjjön ide, de néhány sorral alant még vmiféle mefizethetôségrol szólt a fáma.
Egyébként nem riadtam el, szerintem csakazért is visszatérek majd oda, de: ôsszel, vagy télen, hogy ne lássam a kerti bútorokat és hallhassam a vaskályha duruzsolását és találkozhassak a tulajdonoasal.
Hát nem tudom, mit kellene bővebbet írni.
Esetleg idemásolom azt a levelet, amit a barátaimnak küldtem el miután felfedeztem ezt a kitűnő kis helyet.
Kedves Barátim!
Most csak egy olyan borozóra hívnám fel a figyelmeteket, mely egyedülálló
Budapesten.
Mint azt többen tudjátok rólam, egyik hobbim a fővárosi vendéglők
feltérképezése.
Eddig több mint 1200 helyen fordultam meg a vendéglőket és a kocsmákat
(borozó, söröző, presszó stb) egybeszámolva.
Felelősen állítom, hogy ilyen jó hely a maga nemében nincs, sőt, eleve olyan
hely, ahol a magyar jelleg domináljon a formavilágban,
zenében és étlapon egyaránt nincs. Fájdalmas kimondani, de ez van.
Törzshelyemül-törzshelyünkül azért választottam a Simont, mert itt a belső
tér kiképezése lelket melengető,
de sajnos a zene dimenzió kiaknázatlan.
Nos az ANDRÁS BOROZÓ ezen e téren is megközelíti a tökélyt,
kellemes hangosításban csak autentikus magyar népzene szólhat,
ezt megkérdeztem a pincértől.
Csütörtökönként élőzene.
Kitűnő kimért borok neves termelőktől (pl. Szőke Mátyás, Polgár Zoltán).
(Na igazság az, hogy a kékfrankos gyengécske volt, de a kékoportó az OK
és a ház zöld veltelinije pedig olyan jó amilyet hordós műfajban nem ittam
még) (megjegyzés utólag: következő alkalommal nem volt már olyan jó)
A kimért borok ára igen kedvező, a zöld v. 50 ft volt/dl (szép nosztalgikus
ár), a többi 80, 90, tehát a jobb sörök pesti átlagára alatt van.
A palackozott borokat a magyar borász elit legjavának produktumaiból
válogatták, áruk alig magasabb mint az üzleti ár.
(pl. Vincze Béla Egri Cabernet Sauvignonja, 1997-es évjáratban
1800 ft, nem kell megijjedni, mint mondottam vannak olcsóbbak is)
A borkorcsolyák tekintetében is jobb a hely a többinél, böllér tálat lehet
rendelni megfelelő árfekvésben 650 ft körül
mindenféle disznóság van rajta kolbásztól a császárszalonnáig, 5 féle.
Vannak ugyanakkor libamájdarabkák zsírjukban 450 ft (!!!)
valamint zsír csuporban és friss fehér kenyér, 60 ft egy szelet amit magad
kensz meg, van hozzá frissen pucolt lilahagyma egészben.
Összességében azt mondhatom, hogy soha nem távoztam ennyire elégedetten és
feldobódottan egy helyről
és megfogadtam magamnak, hogy amennyire lehet népszerűsíteni fogom őket.
Ja s persze a koordináták :)))
HIsz nem mindenki akad bele a Pesti Estben, meg ott sem fogják magukat
hirdetni a végtelenségig.
Kolosy tér 5-6 -
Kolosy üzletház pincéje, bejárat az udvarból
(megközelíthető a 6-os busszal a Nyugatitól, 86-ossal mondjuk a Kosztolányi
tértől,
17-el a Margit hídtól, 60-assal a Batthyanytól)
Sokat lehet árakon vitakozni - meg azon, hogy mibôl is él meg egy magyar vendéglôs - de hogy valaki olyanhoz szóljon hozzá amihez nem ért és nem is akar érteni azt csak elítélni tudom.
1. Valóban Frédi-Béni díszleteire emlékeztetnek a kertibótrok, de ne feldjük, hogy egy szakács készítette nagy gonddal és SZERETETTEL. Persze az egész ott kezdôdik, hogy a tulaj a szülei házában rendezte be sajátkezüleg és ez + a fentiek nem nagyon hagynak helyt semmiféle lekicsinylô kritikának.
Amúgy, ha a belsô tér tetszett, miért nem oda ültél le?
2. A Borbarát cikk szerintem az egyetlen magyarnyelvű médiában megjelent mélatás a helyrôl és gazdájáról öt év kemény munka után. Ítélkezés elôtt jobb elgondolkodni azon, hogy az ember lehet büszke is a munkájára és arra is, hogy kívülálló megdícséri érte.
3. Az álfolklór megintcsak ízlés dolga, de az ételekröl még mindig nem árul el semmit, ugye? Hogy germánnak néztek arról te is tehetsz: gondolom Guten Tag-al köszöntél. Utána meg bocsánatot kértek - akkor mi a gond?
Miért gagyi az az étlap amit fénymásolnak? Ez rejtély - én még nem jártam olyan étteremben, ahol egy tucatnyi étlapot kézzel másolnának - maximum Bart Simpson iskolájának a menzáján.
4. Most már értem kinek készülnek a "már több mint 100 féle étel" kezdetű étlapok. Minden alkalommal elszomorodom, hogy milyen kevesen tudank számolni: akár egy tíz asztalos vendéglôben is szerineted hány féle étel lehet friss? 30? 40? Nem. Csak max egy tucat - pont annyi mint a Ráspiban, és még egypár más helyen ahol tisztelik a vendéget: nem port és nem mikrózott ételt tesznek elébe.
Mielôtt rétérnék az árra csak egy megjegyzést még a magyaros ételhez: szerintem minden étel amit magyar szakács fôz az magyaros. Lehet az szecsuáni kacsa vagy rozmaringos bárány, sztrapacska vagy tökfôzelék - akarva akaratlanul átütnek az otthoni ízek és arányok. A fôzés márcsak egy ilyen dolog: elemi erôvel átjönnek az "anytejjel" felvett ízek, illatok, arányok. Sokkal mélyebbrôl, mintsemhogy holmi iskolázással ki lehetne törölni.
A drágaságról meg csak annyit jegyeznék meg: ma egy kis autóba 10.000 Ft egy tankolás...
A Wittman fijjugg...
Hogy egész biztos ne csak megérzésre hagyatkozzam újraolvastam a gépemben lementett usque 35 Wittman szöveget.
A stílusuk most is megejtett. Para Kovács jut eszembe amikor elmondja, hogy vinnyog azon, hogy "ezek mennyire gecik, milyen hihetetlenül gecik."
Igen ez van. Pikírtek, rosszindulatúak, de mindezt nagyon jól adják. Többnyire meggyőzően.
Én kifejezetten szeretem olvasni őket, még olyankor is amkor egy általam kedvelt helyet kommentálnak. Az igazság az, hogy olyan helyekbe nem gyalogoltak még bele, - vagy én nem olvastam, nem mond6nám, hogy rendszeresen olvasnék Népszabadságot - melyeket igen sokra tartok. (Krizia, Fausto, Kisbuda Gyöngye. Az általam tárolt szövegekben közel egyértelmű pozitív minősítésben csak a Kékes részesült, a Remiz, a Háry meg a Replay.
A Kékes meg a Háry - hát az vitat6ó. De nem árt néha egy-egy ilyen helyet megdícsérni, csak elég esetleges a dolog, mert a Wittman féle igényességgel épp a fordítottját is le lehet mindannak írni. S épp így fel lehet dícsérni a Jupátot vagy a Marximot vagy sorol6nám. Ugyanakkor Wittmanék soxor 1 osztályú elvárásokkal ülnek be 2-3 osztályú helyekre.
A Ráspival kapcsolatban: amit barátunk leírt az bizonyára úgy van, de semmiben nem cáfolja az általam mondottakat vagy akár azt, amit a Borbarát írt. Mellesleg mint a Borbarát közel összes számának az olvasója mond6om, hogy felettébb valószínűtlen, hogy ez a dícséret üzleti alapon ment volna. Annál is inkább, hogy saját - teljesen elkötelezetlen - tapasztalataim azonosak voltak, sőt...
S még egy.
Ma voltunk a Marino nevű helyen. (KIrályi Pál u eleje)
Egész jó volt, alkalomadtán beszámolok részletesen.
A Wittman fijjugg...
Hogy egész biztos ne csak megérzésre hagyatkozzam újraolvastam a gépemben lementett usque 35 Wittman szöveget.
A stílusuk most is megejtett. Para Kovács jut eszembe amikor elmondja, hogy vinnyog azon, hogy "ezek mennyire gecik, milyen hihetetlenül gecik."
Igen ez van. Pikírtek, rosszindulatúak, de mindezt nagyon jól adják. Többnyire meggyőzően.
Én kifejezetten szeretem olvasni őket, még olyankor is amkor egy általam kedvelt helyet kommentálnak. Az igazság az, hogy olyan helyekbe nem gyalogoltak még bele, - vagy én nem olvastam, nem mond6nám, hogy rendszeresen olvasnék Népszabadságot - melyeket igen sokra tartok. (Krizia, Fausto, Kisbuda Gyöngye. Az általam tárolt szövegekben közel egyértelmű pozitív minősítésben csak a Kékes részesült, a Remiz, a Háry meg a Replay.
A Kékes meg a Háry - hát az vitat6ó. De nem árt néha egy-egy ilyen helyet megdícsérni, csak elég esetleges a dolog, mert a Wittman féle igényességgel épp a fordítottját is le lehet mindannak írni. S épp így fel lehet dícsérni a Jupátot vagy a Marximot vagy sorol6nám. Ugyanakkor Wittmanék soxor 1 osztályú elvárásokkal ülnek be 2-3 osztályú helyekre.
A Ráspival kapcsolatban: amit barátunk leírt az bizonyára úgy van, de semmiben nem cáfolja az általam mondottakat vagy akár azt, amit a Borbarát írt. Mellesleg mint a Borbarát közel összes számának az olvasója mond6om, hogy felettébb valószínűtlen, hogy ez a dícséret üzleti alapon ment volna. Annál is inkább, hogy saját - teljesen elkötelezetlen - tapasztalataim azonosak voltak, sőt...
S még egy.
Ma voltunk a Marino nevű helyen. (KIrályi Pál u eleje)
Egész jó volt, alkalomadtán beszámolok részletesen.
