Ezt a SAL MAR-t Kiss Lajos nem említi, de NAGYON meglepne. Solymár első okleveles említése egyébként Salmar alakban, 1255-ből. Rumci már említette a helységnevet, természetesen a solymár van benne, vagyis a solymász. Éppúgy, ahogyan az általam írt román Şoimar és Şoimăreşti helységnévben - a magyarral ellentétben a román şoimar ma is használt szó ugyanarra. Persze ezekben nem hobbisolymászokat kell sejteni, hanem valamilyen nagyobb birtokos - a mi Solymárunk esetében a király - solymászait, akik a solymait gondozzák, trenírozzák és vadásznak is velük, hogy a lakomákra jusson vadhús. Falkenburg Ganderkesee község településrésze Alsó-Szászországban. Van egy Falkenau Szászországban, egy Wałkno Lengyelországban, a nyugat-pomerániai vajdaságban, amelynek a német neve Falkenau, egy Sokolov Csehországban, amit 1948-ig még Falknov nad Ohřínak hívtak (különben a kitelepítésig németek lakták és Falkenau an der Eger a német neve. Aztán Szászországban van még Falkenhain is. Szokol a moszkvai metró egyik állomása és Spanyolországban, Cartagena mellett van egy Falcón-fok.
"Így keletkezett Nagykovácsi, a királyi kovácsok után, Borosjenő az ott lakó vincellérek, borászok után, és Solymár, az itt megtelepedett királyi sólyomidomárok, a solymárok után."
De ugyanott olvasható másik lehetséges magyarázat is a Solymár név eredetére:
"Ugyanis Rómában lévő, a római kori Aquincum és környékéről készült úttérképen, Aquincum közelében „SAL MAR" helységnév szerepel....Mivel a só neve latinul „SAL", a tenger neve latinul „MARÉ", feltételezhető, hogy a térképen szereplő helységnév az erre szállított tengeri sótól kapta a latin nevét,"
A ráró a kerecsensólyom régi magyar neve. Ebből Győr-Sopron-Mosonban Ásványráró (Ráró 1936-ban egyesült Ásványnyal). Az egykori Nógrád vármegyei Rárós meg Múlyaddal egyesült, úgyhogy most Rárósmúlyad Szlovákiában (magyarok is lakják).
Tolna megyében Nagyszokoly. Szlovákiában, Liptószentmiklós mellett volt egy Szokolcs (a XIV. sz.-ban Solumus néven is följegyezték) nevű falu is, de 1971-ben víz alá került.
Románia: a Bihar megyei Biharpoklos (1910-ig Pokola) határában 1715-ben még Alsósolymos nevű falu (a középkorban Felsősolymos is), Prahova megyében van Şoimar, Neamţ megyében Şoimăreşti (rom. şoim ’sólyom’, de régen személynévként is adták) a Falkenstein helynevek listája itt: http://de.wikipedia.org/wiki/Falkenstein (nem tudom, mennyi származik ezek közül a Falke szóból) a szláv sokolъ-ból (’sólyom’) való: Pest megyében Szokolya, Szabolcs-Szatmár-Beregben Szakoly, Romániában: Maros megyében Mezőszokol, Krassó-Szörény megyében Szakalár és Szokolovácnak hívták az 1911-ben Nérasolymos névre átkeresztelt falut ugyanitt Szlovákiában Abaújszakaly (ma Hutníky község része) Horvátországban Sokolovac (Kapronca-Kőrös megye) Szokolovo Bulgáriában, Balcsik mellett
A Földrajzi nevek etimológiai szótárában ezek szerepeltek: Solymos, Garamsolymos, Gyepüsolymos, Gyöngyössolymos, Marossolymos, Mezősolymos, Nagysolymos, Solymár, Solymosvár, Szilágysolymos, Sólyomkő, Sólyomkővár, Sólyomtelke.
Amire viszont érdemes odafigyelni (és erre nem tér ki a szótár), hogy a sólyom állatnévből és a sulyom növénynévből származó helynevek szépen összekeveredtek, így az egyes települések vizsgálata szükséges az etimológia verifikálásához.
Romániában a következő településekre utaló neveket találtam: Szilágysolymos, Marossolymos, Mezősolymos, Kis- és Nagysolymos, Kővársolymos, Sajósolymos, Gyepüsolymos, Küküllősolymos, Magyarsolymos.
Tudom, hogy Szlovákiában is van valahol, talán Inacovce néven.
Ami még találtam, hogy Falkendorf létezik Ausztriában.
(((Köszönöm szépen a segítséget.))) Nem tudok előkapni hirtelen egy török lexikont, hogy megnézzem, abban hogy van, de a török Wikin Pécs város főalakja: Peçuy. A Google 231 török nyelvű találatot hoz ki a Peçuyra, szemben 848 Pécscsel. És ha már Pécs: a középkori latin Quinque ecclesiae mintájára a város különböző nyelvű lapjairól kiderül, hogy Pécs szlovák neve Päťkostolie (410 Google-találat szemben 20500 Pécscsel, az olasz Cinquechiese (12200x, Pécs 103000x), a lengyel Pecz (11200x!, Pécs 18300x) vagy Pięciukościoły (hapax), a cseh Pětikostelí (3490x, Pécs 41200x). A Pecz egyben a szócikk címe is a lengyel Wikin. A húgom Pécsen lakik és szokott írni mindenféle nemmagyar kiadványokba, a városról is. Kíváncsi vagyok, a környezetében ismerik-e ezeket a neveket. Közeledik a kulturális fővárosság, itt a lehetőség, hogy megerősítsék a szlovák, olasz stb. nyelvekben a város jelenlétét.
OFF Nálam általános tiltás van, de a kis felkiáltójelre kattintva egy mozdulattal elvégezhető a lokális engedélyezés. És mivel a forum.index.hu domén alatt nem pattognak ész nélkül az ablakok, ez semmi kárral nem is jár. ON
Kedves Ádám, igen, a sorrendre gondoltam, vagyis hogy mi lesz az adott település "szótári alak"-ja. A magyar Wikin ijesztően elharapózott ez a "magyarosítási láz". Köszönhető ez annak is (nem a havasalföldi megyék vonatkozásában!), hogy sokszor - mint jogtiszta forrást - egy új fogalomhoz először a Pallas Nagylexikon vagy a Szinnyei vonatkozó szócikkét másolják be. Csak 1 db komikus archaizmus: Jan Žižka huszita vezér nevének főalakja itt Zsizska János. (Bár magán Huszon rajtamaradt a János.) Továbbá ez persze "nyelvpolitikai" kérdés is. A német Wikin minden település nevének főalakja a hivatalos neve azon ország államnyelvén, ahol található. Brassó német oldalának neve pl. nem Kronstadt, hanem Braşov. Következetesen: az 1945-ig színtiszta német, ámde Romániában fekvő falvak (pl. Kiskomlós, németül Ostren) is román alakjukban vétetnek föl. Apropó: volt itt már, hogy a történész Spira György olmützi helyett alamóci alkotmányt ír? (A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Bp., 1980 - végig) Milyen Igor meg Fedor? Nicknevemet a konzervatív néppárti publicista, báró Kaas Ivor és a népszerű orosz itóka nevéből kotyvasztottam:) (Most látom, hogy működik az előnézet, csak a böngészőm blokkolja.)
Köszönöm, épp erre gondoltam. Azonban nézetem szerint ez tulajdonképpen mindegy, hogy a magyar elnevezés hogyan keletkezett, mennyire gyökeresedett meg. Itt inkább a sorrend lehet érdekes - ahol a magyar elnevezés konstruált, vagy nagyon régi, azt második helyen kellen említeni. Persze, a csak a Wikipedia számára konstruált elnevezéseket a Kappanhágó kategóriájába kellene sorolni.
Amúgy van előnézet, és nem értem, miért tegelsz, mikor ezt megioldja az Index.
Hát lássuk: van itt pár olyan helység, aminek a középkori magyar nevét elevenítették föl a lexikonszerzők: <i>Argyasudvarhely</i>, <i>Zsilvásárhely</i>, ezek tök korrekt elnevezések, ha a 15. századi Havasalföldről írok. Ha a mai városra akarok utalni, akkor már nem <i>Szörényvár</i>, hanem <i>Turnu Severin</i>, utóbbi ráadásul különbözik is a hivatalos román névtől (<i>Drobeta Turnu Severin</i>). Jobban el tudom fogadni szócikknek a moldvai városok magyar alakjait: <i>Karácsonkő</i> (Piatra Neamţ), <i>Németvásár</i> (Târgu-Neamţ), <i>Románvásár</i> (Roman), de leginkább <i>Jászvásár</i> (és nem <i>Jász</>!!!) - ezeket az elnevezéseket többé-kevésbé használták a 19-20. században, még ha nem is volt jelentős magyar lakosságuk. <i>Vászló</i>, Vaslui magyar neveként - nekem ez a legfurcsább, bár most látom, hogy a "http://www.welcometoromania.ro" oldal is ezt ajánlja. <i>Bodza megye</i> - a folyót magyarul <i>Bodzá</i>nak hívják és a <i>Bodza-szoros</i>on keresztül halad át. 1902-ben a forrásvidékén elszórt román lakosságú házcsoportokat <i>Magyarbodza</i> néven egyesítették. Ennek analógiájára az akkori határ túloldalán fekvő Buzău megyeszékhely nevét olvastam már <i>Oláhbodzá</i>nak. De Bodza megye?
A helynevek másik csoportja transzliterálás "áldozata" lett. Itt a wikipédisták szándéka nyilván az volt, hogy a román hangjelölést nem ismerő magyar ember is "helyesen" ejtse ezeket. No de a román nyelvet minimo calculo 1860 óta latin betűkkel írják! Ha a korábbi időkből megszokottá vált egy transzkribált magyaros írásváltozat, akkor a hagyomány máig megengedi, hogy azt használjuk. Ez a helyzet az összes "Kárpátokon inneni" román eredetű földrajzi névvel. A Hunyad megyei <Zdrapţi> neve például azért <i>Zdrápc</i> magyarul, mert a magyar nyelvű közigazgatás a falu írástudatlan népétől így hallotta és ezért évtizedeken keresztül így hivatkoztak rá, így került be a megye magyar nyelvi tudatába és föl a térképekre. Ily módon az egykori határok ma is mérvadóak a földrajzi nevek vonatkozásában.
Korábban szó volt itt már a <i>Galac</i> írásváltozatról. Ezt és a <i>Konstancá</i>t én azért tudom elfogadni, mert a XIX. század második és a XX. század első felében ezek a városok a székely munkamigráció elsődleges célpontjai voltak és így - legalábbis egy regionális nyelvváltozatban - ezek a helynevek "megmagyarosodtak" - ráadásul utóbbinak jelentősen módosult is a kiejtése (amennyiben nem <i>Konsztanca</i>). A két város ennyiben szerintem határesetet képez. <i>Tulcsa</i>, <i>Mehedinc</i>, <i>Gorzs</i>: nincsen hasonló hagyomány, amely ezek esetében a fonetikus átírás mellett szólna.
Egyelőre ennyit a magyar Wikipediából, de ha tetszett, később még visszatérek rájuk.
Magyar Wikipédia, romániai helynevek. Ilyenek szócikkek vannak (csak a Kárpátokon túlról, zárójelben a román név): Argyasudvarhely (Curtea de Argeş), Bodza megye (Buzău), Dolzs megye (Dolj), Gorzs megye (Gorj), Gyurgyevó (Giurgiu), Jász megye (!) (Iaşi), Mehedinc megye (Mehedinţi), Szörényvár (Turnu Severin), Szucsáva (Suceava), Tulcsa (Tulcea), Vászló (Vaslui), Vráncsa megye (Vrancea), Zsilvásárhely (Târgu Jiu). (Egyelőre) Kommentár nélkül.
Ceglivka. Egy Szlovákia autóstérképen Tyjglaŝ, míg a mellette található vasútvonal állomása Cehlivka néven szerepel.
A szláv név eredetéhez a Kiss Lajos Cigla (kelet-szlovákiai település Bártfától északkeletre) cikkelyben adott magyarázatból lehet következtetni. Cigla eredetének alapjául szolgáló szn.-hez l. le. Cegła szn. < le. cegła 'tégla' < ném. Ziegel 'ua.' < lat. tegula 'tetőcserép'. De szintén Szlovákiában található Cégely helység, mely neve a ném. Ziegel(e), Ziegelin, Ziegl szn.-ből eredeztethető és ez téglaégető emberre utal. Sajnos a kárpátaljai Téglás nincs benne, de a hajdúsági igen, [1332-7: tetlas] A település egyik jelentős épülete téglából volt.
Tehát Ceglivka feltehetőleg hatósági névadás volt trianon után szlovák részről és valamenyire rajta maradt. A Yogi betette fényképről látjuk, hogy a mai ukrán neve nem ez. A szlovák névadás feltehetően tükörfordítás a magyar névből, de nem ismerem a szlovák településnévadási szokásokat pontosan. Majd talán LvT kisegít.
Cegléd. [1290: Chegled] ciglefűzzel (salix elaeagnos) benőtt helyre utal. A cigle magyar, régi tájszó.
Így, mint már mások is írták, a két településnév eredetének nincs köze egymáshoz.
Hát ez bizony nem Ceglivka, inkább szépen, fonetikusan átírva "Téglás". Azt olvasom a lexikonban (Magyar, Nagy): Kistéglás, Tehlas, Ceglivka. Most akkor a Ceglivka az orosz név volt? Az mindenesetre tetszik, hogy a téglásiak úgy döntöttek, leveszik a falunév előtagját, mert őket a posta már nem fogja összekeverni a Hajdú megyei Téglással.
Nem Ceglovka az, hanem Ceglivka, de ez az ukrán neve, mert magyarul Kistéglás illetve 1904-ig egyszerűen Téglás. Magyar lakosságú. Az ukrán névről semmit nem tudok, de nem is vagyok viszont szlavista.
