" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen, tudni tudják, úgy, mint ahogy a transzformátor létrehozása előtt is már minden fizikus tisztában volt az eletromágnesesség és a mágneses indukció fogalmával, de a transzformátort mégsem alkotta meg addig senki, amíg valaki ezt a két jelenséget egy eszközben egyesíteni nem tudta. És egyrészt azt hiszik, hogy mindent tudnak a témáról, és ezért gőgből, büszkeségből vagy nem tudom miből nem hajlandóak gondolkodni, másrészt azért eszük nekik is van, és mivel ez nem egy bonyolult dolog, valószínű értik is, csak azt beismerni, hogy eddig nem gondolták volna, hogy ennek van jelentősége, az már jellem kérdése.
Ezek az általam bemásolt cikkrészletek, tanulmányok, interjúk, cikkek mind-mind azt bizonyítják, hogy a téma közel sem ismert, nemhogy ilyen fokon, hanem sehogyan. Mert ahogy Aiol írja, ha egy "Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense" nem tudja, hogy a mediterrán klíma a tenger által tárolt hőnek köszönheti létét, és hogy átlagban ha még 5 fokkal is melegebb lesz, akkor is le tud esni 20 centi hó és ha kiderül, ugyanúgy -20 fok tud lenni. Mint ahogy az idei télen még a mediterrán területeken a tenger közelében is voltak -15-20 fokok, akkor a tengertől többszáz km-re majd talán nem lesznek. A témában totális tudatlanságot feltételez ez a nyilatkozat. És ezt nem a Józsibácsi mondta, nem a Marinéni, hanem egy mondhatni szakember. Ezért küzdök, küzdünk, hogy ezek az ismeretek lássanak napvilágot, ezzel is bővüljön a köz tudása, és ne a sztereotípiák rabjai legyenek az emberek. Ha ez bűn, akkor bűnösök vagyunk. De aki ezért elítél, az talán mégnagyobb bűnös.
Igaz, ennyiben sántít a gondolatmenetem, mert ha tudják is részleteiben, nem képesek összerakni, ehhez kell a logikus, értelmező típusú gondolkodás. Gyakran minél magasabb titulust ér el az illető az adott szakmai ranglétrán, annál kevésbé képes erre. Aztán tényleg sokszor akár általános iskolások is le tudják leplezni a marhaságokat.
Szerinzem nem az a probléma, hogy nem tudják, hanem az, hogy gondolkodni nem képesek, nem rakják össze a dolgokat, nem vonnak le ésszerü következtetéseket.
Nemrég olvastam a Buvárban, h. pl. méréseket végeztek 1 éven keresztül a Bükk-fennsikon, a töbrök alján derült nyári éjszakákon akár -1 C-ig is lemegy a hőmérséklet. Ebből már lehetne következtetni pl. egy sik-v. dombvidéki teknő téli éjjeli hőmérséklet alakulására.
Mindez úgy, hogy még csak nem is jó a példa, hiszen ezek nem valami transzcendens, hitbéli meggyőződés, vagy filozófiai konklúziók szerinti dolgok, hanem nagyon is kézzel fogható, szemmel látható, műszerekkel ellenőrizhető valóság. A metnetes és omsz-es titánoknak lehetne szervezni országjáró éjszakai túrákat és pillanatokon belül saját bőrükön megtapasztalhatnák. Hegyen-völgyön vezetne a túra fel-le és a végén megkérdezhetnénk tőlük, hogy akkor hová is telepítsünk mérőállomást és milyen szándékkal. Ugyanez vonatkozik az előző példa nagytudású professzoraira is.
Ha még mindig iskolában tanítanék, "gondolkodásra nevelés" céljából olyan feladatokat adnék a diákjaimnak, hogy keressenek az interneten különböző témákat, amelyekben szakemberek nyilatkoznak. A feladat lényege az lenne, hogy a nyilatkozatokban tetten kellene érni józan paraszti ésszel, egyszerű logikával is leleplezhető hülyeségeket. Úgy vélem, némi gyakorlás után, nem minősülne túlzottan nehéz feladatnak az ilyen.
"Teljes identitásválságot és zavartságot okozna nála, ha véletlenül meglátná Gyula mázsányi kivijét Felsőzsolcán." Különösen, ha azt is hozzátennénk, hogy ez 1950-től 1985-ig annál is nagyobb biztonsággal lett volna termeszthető, mint 1987-től 20??-ig!
A meteorológia ifjú titánjai pedig a metneten tesznek tanúbizonyságot hasonló szakmai színvonalról, de különösen a tényekhez való viszonyulásuk igen figyelemreméltó. Mindent elkövetnek az ellen, hogy a lehető legkézenfekvőbb dolgokat elfogadják. Ha így folytatják, "professzori korba" érve az itt olvasottakhoz hasonló "teljesítményekre" lehetnek képesek.
Ha a Professzor Úr netalán beírja a saját nevét a keresőbe és rábukkan ezekre a hozzászólásokra, a figyelmébe ajánlom két amatőr cikkét, amit ezzel a linkkel elér: http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=494 Ebben az van, amit erről a témáról az egyetemen az első előadáson kellene előadni. Az agrároktatásban és a meteorológiaoktatásban pedig úgy kellene kezdeni ezzel a tanulmányokat, mint az első elemiben a betűk és a számok megismertetésével. Sőt, mivel nagyon egyszerű és könnyen belátható dolgok, akár az általános iskola anyagát is képezhetné, különösen valami fölösleges marhaság helyett.
Ezt már korábban is beleírtam egy tanulmányomba. Gyalázatos! Egyes dombvidékeink megfelelő fagylefolyású dombjain évszázadok óta terem a füge, csak a Professzor Úr ezt nem tudja. A kivi "bűne" pedig csupán annyi, hogy újnak számít, hiszen Olaszországba is csak a '80-as évek elején került. A Professzor Úrnak lila gőze nincs az abszolút minimumhőmérsékletek és a letális küszöb fogalmáról a növényekre vonatkozóan, hiába a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense. Felmerül a kérdés, hogy ott valami nem stimmel, ahol a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense ilyen elemi ismerethiányban szenved. Szegény úgy gondolja, hogy majd Szegeden megjelenik a füge az Avala Belgrád felől érkező Intercityvel és onnan halad tovább Prága felé, illetve sugarasan a mellékvonalak irányában.:) Teljes identitásválságot és zavartságot okozna nála, ha véletlenül meglátná Gyula mázsányi kivijén Felsőzsolcán.
2008. július 17., csütörtök, 16:56 Szerző: MTI "Gyuricza Csaba, az intézmény Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense kifejtette:....A klímaváltozás Európán belül különösen a Kárpát-medencében érezteti hatását, ami új helyzet elé állítja a hazai agrárágazatot - szögezte le Gyuricza Csaba. A prognózis szerint amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, addig az Alföldön 1,5-2 fok is lehet ez a változás. Márpedig 1 Celsius-fok felmelegedés következtében 200-300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetőségi zónája. Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemző gyümölcsök jelennek meg, a Szeged környékén máris terem a füge és a kivi."
Te jó ég! Ez utóbbi megállapítás csak akkor lehetne reális, ha annyi jég olvadna el a sarkokról, hogy a Földközi-tenger szintje annyival megemelkedne, hogy Szeged külterülete lenne a magyar tengerpart Copacabanája. Hihetetlen!
Így néz ki az, ha a hiányzó ismeretet kreatív ökörséggel pótoljuk ki.:) Még mindig jobb, mint a semmi, vagy mások (netán szagmai) hülyeségeinek a szolgalelkű másolása. :) Vizsgán, ha kellő magabiztossággal mondja, esetenként érhet egy elégségest az ilyen, ha elég jófej a tanár:) A gond azzal van, hogy a kertészet területén különösen gyakran találkozunk hasonlóval. A fügéről, kiviről például ilyen módon keletkezett invenciók garmadája kering a köztudatban.
Hali! nekem annyira tetszik -ez számomra egy kimondott (((NARANCSFA)))--minden ősszel megfenyegetem hogy többé nem lesz tili-toli -de nyáron olyan jól mutat az udvaron-magról kelt.Van egy versenytársa ő citrom csak 3 méter viszont 3 vastag törzse van. Ja és egy 3-mas avokado is.Jó éjt most már lefekszem-reggel disznótoros program --bökés-boncolás töltés sütés-főzés hurka-kolbász-pecsenye stb.Üdv Robi.
"2008-08-06 13:08:30 | Utolsó módosítás: 2008. augusztus 6., szerda, 13:08 | Galéria: 10 kép Címkék: kert A melegedő időjárásnak köszönhetően egyre több kertet, balkont díszítenek a Földközitenger környéké ről származó növények. Sokféle leandert lehet vá sárolni, de a kisebbna gyobb fügefácskák is helyet követelnek maguknak a hazai kertekben. Nyáron általában nincs velük baj, a kínos percek ősszel következnek, amikor telelőhelyet kell nekik találni. Kevés az olyan kert, terasz, amelyet ne díszítene leander. Nehéz ellenállni szépségének: vásárlásra csábít dekoratív lombozata, élénk virágzata. Ám a magyar teleket nem bírja, ezért ősszel általában gondot okoz elhelyezése. "
Ha nyáron nincs baj velük, a telet meg ígyse úgyse bírja, akkor miért lényeges, hogy melegedő az időjárás? Jáááááj!
"A házi fügetermést az értékeli csak igazán, aki ismeri a füge különleges termékenyülési szokását. Bonyolult felépítésű virágját csak egy melegkedvelő darázs, a fügedarázs termékenyíti meg. Magyarországon fügedarázs nem él, de ettől függetlenül mégis lesz termés. Ez a nedvességnek köszönhető, a darazsak szerepét az eső veszi át, a virágport pedig az esőcseppek viszik a megfelelő helyre."
"virágját csak egy melegkedvelő darázs" Node eső az van mindenhol, ha az eső is tudja porozni, akkor nem CSAK a melegkedvelő darázs termékenyít, hanem az eső is. De akkor minek a darázs? Jááááj!
Szia.Itt mindenki tegeződik.Igy is van rendjén.Én baranyai vagyok/Szigetvár/.Minek hagytál 2m-es törzset?Márcsak a tömege miatt sem célszerű.Magról kelt?Ilyen marha nagy fával nem is tudom mit lehetne kezdeni.De szerintem vannak tapasztalt társak feléd. A Szlovák még nem válaszolt.De nem értem akkor minek hirdet.
Jó estét József -Jóska nem gond hogy letegeztelek? természetesen a kellő tisztelet megadása mellett? Van e már fejlemény a paw paw ügyben? Én a tél közepén írtam neki-nekik nem volt reakció. Ha már így Rád találtam még egy kérdés- van egy kereken 10 éves narancsfám -minden évben 4 méteresre nől eddíg a szép része a dolognak --a teleltetés miatt viszont le kell vágnom -a törzs 2 méter úgy 60-70 centis ágak maradnak-ezen se várjak csodát- csak oltás-szemzés után? Üdv Robi Messze laksz fejér megyétől?(((Próbálkozik az ürge mi?)))
Szia.Nem zavarsz,most jöttem meg éppen Balatonról.Itt meg vihar volt,most kapcsoltam vissza az áramot mert dörgött. Ha mindent jól intézel/teleltetés,tápanyag,viz stb/aminek az a jele,hogy most láthatóan nem egy lerobbant növény vág neki az életnek,teleltetés után avval elfoglalva magát,hogy visszaépitse ágait,leveleit akkor 5-6éves korában.Tehát én nem azt mondom,hogy a magvetett gyorsan hoz gyümit,hanem azt,hogy örökiti a tulajdonságokat.Tehát a mi klimánkon,feltételrendszerben az oltás a legjobb.Mert gyor- sabb.De a Tayföldieknél kistermelő nem bibelődik vele hanem magoncról termel.A mi ba junk,hogy viszont ritkán van mag. A barbadoszi alfája és omegája,hogy meg kell állnod télen szinte nem locsolsz,igaz le- hullik a levele,olyan mint egy koró de nem rothad ki a gyökere és ez a koró kihajt akár- milyen furcsa. A Kaki az felnőtkorában talán sürű lesz 3m-es távolsággal:De ha ennyi van mert többet is ültetsz egymás mellé akkor ez van.Nekem is mert nincs tőbb helyem. Üdv:Jóska
Hello József! Halat-vadat s mi jó falat. Gyönyörűek a növényeid! Azt szeretném kérdezni hogy van 20 db magrólkelt pomelóm-úgy olvasom őket nem muszáj oltani-szemezni mert igy is teremnek-nade mikor most 3 évesek? Azóta is veszek havonta 1 gyümölcsöt -mindíg magtalan-pech. A barbadoszim se jön össze soha-pedig gyanítom hogy télen túlöntözöm.A kaki túl sűrűn van 3méterre egymástól ?- kordont nem akarnák.Nem zavarok tovább ebben a szép időben-csak ez a marha szél ne fújna .Üdv Robi
Jó reggelt Mindenkinek! A bent nevelgetett kivim már teljesen látható gyökeret eresztett:)Tudtok tanácsot adni,hogyan tovább?Idén ki lehetne ültetni,vagy gyenge még hozzá?Kint a kertben van 2 rügyes,ha mind 3 megmaradna akkor 1 fiú 2 lány kopasz kivim lenne..de jó lenne:)
És finomakat főzöl?Megnézte amit írtál Asimináról.Amit hirdet az jó lenne.E miatt kibogoztam ez Nyitrán van/a hirdetés itthon/és irtam neki kérdéseket. <andrejdanek@gmail.com>cimre.Tedd azt te is .Ha már megtetted akkor bocs.Most vá- rom a válaszát.
Tengermély Tiszteletem Mindenkinek---arra gondoltam ha valaki szánna rá időt és utánanézne egy webhelynek -----asimina-hu.weebly.com----én már kétszer érdeklődtem -de nem kaptam választ . Kissé zavaros---2-3 év múlva termők -több fajta ----ami a lényeg az indulóár 1500ft---nem hiszem hogy ennyiért oltott növényeket árulnának-ha mégis: stipi stopi mind/ilyen csak egy szakács fejében fordulhat meg egy 16 órás műszak után/ Üdv Robi
