Szerintem akkor már egyszerűbb és valószínűleg olcsóbb lebontani és újat építeni.
Amit leírtál az rettentő pénzigényes meló.
Amúgy a környékünkön van sok 10x10-es ház, ami a 70-es években épült.
A külső főfalak téglából vannak építve az alábbi módon. Kívül belül van egy-egy sor élére állított tégla közte légréssel. A két sor tégla össze van kötve merőlegesen téglával.
A belső főfalak tömör téglafal.
Még találkozni lehet azokkal a kőművesekkel, akik ezeket csinálták. Állításuk szerint nem a pénzhiány, hanem a hőszigeteltség javítása miatt csinálták így. Ez azért kérdéses.
Testvéremék vettek egy ilyen házat, persze rendes vasalt beton alappal és nincs vele semmi gondjuk. A villany és vízszerelő sem panaszkodott a felújításnál és nem is törte össze a téglákat.
A vétel előtt megnézették szakemberrel, aki azt mondta, hogy a padlástér beépítésről feledkezzenek meg (fafödémes), de amúgy semmi gond nem lesz vele.
A betonnak, mint folyadéknak nagy az oldalnyomása amíg meg nem köt. Tehát a falat két oldalról meg kellene támasztani. Sokkal nagyobb probléma az, hogy az átkötések miatt a beton nem jotna le néhány sornál mélyebbre. Oldalra se nagyon tud ugyanezért elterülni. Ha olyan folyósra csinálják mint a vizet az már nem beton, az költség. Amellett minél több a víz a betonban annál jobban reped. Ha annyi lukat csinálok a falba, hogy a föntiek ne jelentsenek problémát akkor gyakorlatilag lebontottam a falat. Sokkal járhatóbb út a teherhordó falból vázkitöltő falazatot csinálni. Ez sem olcsó, de járható minden különösebb statikai probléma nélkül. Csak hely és pénzigényes és valószínüleg ronda.
Nekem van egy ilyen megbízásom egy ilyen épület felújítására, földszint és manzárd. Tervezéssel együtt vállaltam el. Műemlékes zonába van, de nem műemlék. Most az épület lakhatatlan, aki megvette annak halott befektetés.
Kb. egy éve foglakozik egy olyan terv elkészítésével egy neves tervezési iroda, amit a hivatal elfogad, per pillanat csak a házhoz tartozó parkolók számával van gond, de meg fogjuk oldani.
A szerkezeti megerősités úgy néz ki, hogy van egy részleges bontás (tető és födém), aztán vasbeton oszlopok beszerelése a sarkokba és gerendák az oszlopokra (azaz kiváltani a terhet a falakról), az oszlopoknak külön kút alap kell építeni (cuzinet). A ház egy része a külső falak bontásra kerülnek, mert mások lesznek a tartófalak (bővül), tehát lesznek más sévalapok is. A manzárdra egy külső fémlépcső biztosítja a feljárást. A gerinc magassága nem változhat. Szóval ez a terv.
Majd meglátjuk, hogy ha nekiállunk a kivitelezéshez mi marad a házból, de majd belinkelek fényképeket, a eredeti és a végleges állapotokról. Mindenesetre ez sokkal költségesebb lesz, mind egy új ház építése, de mivel nagyon jó helyen van a ház érdemes megcsinálni.
Találkoztam ilyennel az 56-os villamos vonalán a Ngyhíd közelében. A két külső réteg közti hézag ki volt töltve salakkal hőszigetelésnek. Nem olyan rossz ez mint ahogy elsőre hallatszik (nem is jó, de olcsó), viszont a síma kisméretű téglánál jobb a hőszigetelése. Nálunk kétféle kisméretű tégla van, a nagyméretű kisméretű (ez a régi, ennél h=2sz+1cm, sz=2m+1cm) és a jelenleg is használt kisméretű, ami ennél kissebb.
Ahol betonfödém van, oda nem kell semmi, ami akar, az távozhat.
Ahol fagerendás, agyagos-saras, oda elvileg kell. Legalábbis ezt szokták mondani. Lehet azért, hogy felülről ne jusson be semmi a lakótérbe, nem tudom. A párazáró sem zárja, valamennyit az is átenged úgy tudom.
A szigetelés tetejére azért szoktak tenni áteresztőt, hogy ha bejut valami nedvesség, pl. hó vagy minimális eső, akkor ne ázzon szét a gyapot. Minden fóliára rá van írva, hogy mennyi nedvességet bír el. Ahol új a tető, vagy a régi cserepet újrarakták, tetőfóliával, oda értelemszerűen nem jut be semmi.
Köszönöm a válaszod! Sajnos még nem tiszta számomra, az eltérő infók miatt, hogy melyik a helyes rétegrend. Egyik helyen azt ajánlják, hogy a födémre tegyek párazáró fóliát, majd erre a közetgyapotot, majd légáteresztő takarást, ami megóvja a portól. Ezt azzal indokolják, hogy a födém felől érkező pára a párazáró nélkül a szigetelésbe ütközne, amit megrongálna a nedvesség. A párazáró szigetelés alatti alkalmazása viszont megakadályozza, hogy a nedvesség a szigetelésbe jusson, így tönkretegye azt, valamint a pára maga nem is csapódik ki a párazáró fólián, mert a felette lévő szigetelés megakadályozza a hőmérséklet különbséget, ami a páralecsapódás fontos hozzávalója.
A másik vélemény azt mondja, hogy nem kell párazáró fólia sehova, hanem csak légáteresztő mindkét oldalára a szigetelésnek, így átszellőzik a szigetelőanyag a lakóhelységtől érkező párával együtt.
Szakmailag nem tudok róla semmit mondani, de van egy könnyűszerkezetes ház a szomszédunkban. 5 éve épült, a hitel miatt a tulaj tavaly eladta, mert nem bírta fizetni. A 100nm-es házat mindössze 12 millióért tudta értékesíteni, majd egy évig árulta. Senkinek nem volt hozzá bizodalma. Csak példaként az ekkora 100 éves vályogházak 9-10 milliókért kelnek el a környéken. Pedig megépíteni közel annyiba volt neki, mint egy tégla házat. Nagy bukta.
Legutoljára 2008-ban építkeztem, akkor Pth 38 N+F tégla + 3cm perlites vakolat kombóval, plusz a ház déli részén 5cm-es riolittufával burkolva. Hungarocell nincs rajta. Nagyjából meg vagyok elégedve, de talán lehetne kicsit melegebb a fal télen, viszont nyáron lassan melegszik fel a ház, alig klímázunk. 160m2, 2 szintes, éves fűtési költség 150-200.000.-.
Most ehhez képest szeretnénk jobbat építeni. :) Kb. 130nm, földszintes, családi házként kezdjük építeni, de műhely lesz később belőle.
Amit leszűrtem: A thermo falak a hőtartás miatt nem ideálisak. Jobb a tégla+hőszigetelés. 30-as tégla a kisebb alap, áthidalók és a jobb hőhíd mentesítés miatt ideális. 38-as drágább, 44-es meg horror. Jól értettem?
30-as téglából az a jobb minél tömörebb? Hogy jó legyen a hőtartása? Akkor nem érdemes a Pth lyukacsos téglát venni, esetleg elég a B30-as is? Mekkora hőszigetelés kell rá? 15cm?
Könnyüszerkezetes házakról érdeklödnék, hogy kinek milyen tapasztalata van vele? Olvasgatom azt atopicot is, de itt is megkérdezem. Irhattok mindent, jót és rosszat is. Most vagyunk építkezés elött.
Építkezni szeretnénk és azon gondolkodom, hogy milyen lehet a thermo-blokk-os fal? Vagy maradjunk a hagyományos tégfla+hőszigetelés kombónál? Milyen tapasztaltaitok vannak? Mert a szponzorált "cikkeket" már olvastam, de az árnyoldaláról is hallanék...
Szerintetek kb. mennyi lehet egy új építésű egyszintes netto 140nm családi ház gépészeti tervezési díja? /3 szoba+nappali+konyha+kamra+fürdő../ /pl.: fűtéskalkuláció ha padlófűtést szeretnénk, szellőztető rendszer + légkondi /
Adott egy 70-es évekbeli tufakőből épült, félig kiemelt kockaház. 1,5 hónapja költöztünk be, és a -10, -15 fokos időben vettük észre hogy 3 alsó sarok is nedvesedik belülről + itt-ott a fal is a padlószint fölött 10-20 cm-ig.
A házat még régebben repedések miatt betonkoszoruval javították, pont ebben a sávban.
Szerintem a nagy hidegben annyira lehűl ezen a részen a fal, hogy belül kicsapódik a pára, és ezért nedves.
Alulról nem szivhatja a vizet, mert melegebb időben nem nedves, és tavaly amikor nem fűtöttünk, és csak kb 5 fok volt bent, akkor sem nedvesedett.
Kérdésem, hogy milyen ideiglenes, és milyen végleges megoldással lehetne ezt a nedvesedést (és az emiatt keletkező penészedést) megszüntetni?
Ideiglenesen a betonkoszorura kivűlről helyezett 2 cm xps esetleg ér valamit? Akkor talán nem hűlne át ez a falrész ennyire.
Vigyázz, mert az a húzott karú lépcső. Nem szabad pihenőt csinálni, mert sokat vesztesz (mármint nyújtod a lépcsődet az amugy is szűk helyen).
Ha megvan a járóvonal (ahogy az előbb leírtam), akkor eltolod befele párhuzamosan egy karszélesség távolságra. Mind a két szárát az L-nek eltolod.
Ez a két egyenes is merőleges és meghatároz egy pontot (belső szerkesztési pont). Azt összehúzod a sarokkal, és az lesz az egyik lépcső éle. Ahol ez a vonal metszi a járóvonalat, onnan egy cérnával (körzővel) kiszerkeszted a következő lépcsőfokmélységet a járóvonalon és azt is összekötöd a szerkesztési ponttal. És igy tovább, valamikor a lépcső fokai ki fognak egyenesedni.
Így a fordulóban a lépcsők ék alakuak lesznek, de szép szimetrikusak és jól járhatóak.
Az egészet a földre kell lerajzolni.
Ha még precizebb akarsz lenni, akkor segédegyeneseket is kell használni, de azt tényleg le kell rajzoljam, mert nem lehet elmagyarázni.
Az össze régi középületbe és bérházba segédegyenesekkel tűzték ki a húzott karú lépcsőket.
a 7.30 masodperc utani dolgot tudja valaki értelmezni?? sajnos én nem vágom. mindenképp uj lakóegységnek kell létrejönni nem?? kulön oraval bejárattal. akkor ehhez minek lent bőviteni??
Számolgatok majd, de azt már látom hog az egykarú az szinte biztos hogy hosszú lenne, ha hozzá veszem hogy indulásnál is el kell hagyni a lépcső előtt. Így leginkább egy L alak jöhet szóba, ahol először emelkedne kb 60-70cm majd fordul 90fokot és utána a többi. Mindez fal mellet.
Volt szerencsém ilyen házak felújítására. Nagy pofáraesés szokott lenni, ha valaki egy ilyet vásáról és fel szeretné újítani (persze nem nézeti meg előtte a szerkezetessel).
Egy szép emeletes háznál egy 15-ös belső fal tartotta a fagerendás födémet (benne 25cm salakkal) és a tetőt egy részét is ( a lépcsőház miatt). Ezek a falak meg vannak tűzve fagerenda koszorukkal is (ebbe vannak becsapolva a födémek- de fa oszlopo nincsenek). Idővel úgy megfeszülnek, hogy pengenek, amikor ráütsz egy kalapáccsal- és meg is vannak jól hasasodva.
Beépítűnk 12ox12o-as vastagfalú acéloszlopokat (persze készítünk ezeknek alapot belűlről), összekötjük őket zártszelvény andrásokkal, arra szerelünk I16o profilokat a födémgerendák alá (vagy a födémet is kicseréljük vasszerkezetre), ki kell váltani a terhelést, mert egy földrengésnél összedől az egész hóbelevánc.
Ilyen esetben minden válaszfalat, ami nincs bekötve, kidobok és gipszkarton szerkezettel osztom el a tereket.
Borzalmasan költségesek az ilyen munkálatok.
Nálunk, és biztos nálatok is, a II világháború alatt és közvetlenűl utánna, nem volt tégla, vagy drága volt, ezért úgy építettek, hogy a 3ox15x6-os téglából felhúztak két kantfalat és összekötötték öket helyenként a keresztbe fordított 3o-assal. Így, ha méred 3o-as a fal, de ami tart az 6+6 cm. Általában két rétegű ablakok vannak szerelve ezekbe a házakba, palló bérléssel. Kell fúrni egy lyukat a bérlésbe és ha elmegy a fúró, akkor elhúzni onnan a csíkot.
Az alaprajz alapján a ház az 1900-as évek elején épülhetett. A II. világháborúig csak a válaszfal téglából épített fal nem számított teljes értékű teherhordó falnak. A kisméretű téglából épített legalább 12 (14) cm vastag fal az bizony teherhordó fal. Láttam házat, ahol azt hitték, hogy kibontható. A kibontott fal fölött a hasonló falon olyan vízszintes repedés keletkezett, hogy majdnem átfért a kezem. (Batthyány u.) Erősen tudnám javasolni, hogy egy statikussal KELL ellenőriztetni az ötletet.
Csak annyi hozzáfűznivalóm van, hogy Magyarországon a minimális lépcsőkar szélesség 90 cm, a többi korrekt.
Én mondjuk sosem megyek 18-as fellépési magasság fölé (beltéri lépcsőnél), mert utólag mindig szidva leszek. 17 körüli magasság még idősebben is kényelmesen használható.
Csak annyi hozzáfűznivalóm van, hogy Magyarországon a minimális lépcsőkar szélesség 90 cm, a többi korrekt.
Én mondjuk sosem megyek 18-as fellépési magasság fölé (beltéri lépcsőnél), mert utólag mindig szidva leszek. 17 körüli magasság még idősebben is kényelmesen használható.
szintkülömbség: 3 métert - elosztod 17.5 cm-rel. kijön 17.2, tehát kell 17 lépcsőfok és a lépcsőfokmagasság h=17.6 cm (17x 17.6= 299.2 cm)
Aztán a következő képletet használod: 2h+b= 64, azaz b=64-2h= 28.8
A belépők össz. hossza egyenlő egy lépcsőfok hosszával x a lépcsőfokok száma: 28.8 x 17 = 489.6 cm.
Tehát ha ez egykarú lépcső lenne, akkor 489.6 cm hosszú lenne.
Ha két karút csinálsz, akkor a fordulónál még ellophatsz egy lépcsőfokmagasságot. (9 lépcsőfok van a alsó karon és 8 a felső karon, az alsó kar utolsó lépcsőfoka és a felső kar első lépcsőfoka a pihenő).
Lehet magassabb lépcsőfokokat is készíteni, max.22 cm-rig, betartva a 2h+b= 64cm szabályt, így a lépcső hossza szűkül, de alacsony és idős emberek nehezen másszák.
A lépcsőkar tiszta szélessége ne legyen kevesebb mind 75-8o cm (azaz a faltól a korlátig).
A pihenő szélessége is pont ennyi kell legyen.
Tehát valójában 17 lépcsőből van 15 darab 28.8 cm mély és 2 darab 8o cm mély. Akkor a lépcső egy min. 17o-19o cm széles és 8o+8 x 28.8= 23o.4 hosszú és 3 méter magass téglatestbe fér be.
Húzott karú vagy csigalépcsőknél másképp kell számolni a hosszat, ott a előszőr a járóvonalat kell megállapítani (a lépcsőkar szélességét elosztod kettőbe, majd a fal felőli felét 3-ba, majd faltól mért fél szélességből kivonsz 1/6 szélességet és ott van a járóvonal).
Ezen a vonalon kell felmérni egyenként a belépők hosszait.
De van segédvonalas és más szerkesztési módszerek is, de mindeniket csak a járóvonal meghatározása után lehet alkalmazni.
Ebből indulnak ki, ezt vágják a szükséges formára, aztán raknak bele (a 2 lap közé) egy nagy adag vas pálcát, és végül kiöntik betonnal. Vízszintes felületnél 1 lap van, felette rács, arra öntik a betont. Az oldalfalba befúrnak, a pálcák oda is be vannak kötve.
A gipsz lap miatt alig kell alátámasztani, és ahogy a beton megkötött (1-2 nap) már nem is látsz mást, csak a gipszes felületet.
2,8m szintmagasságnál egy kényelmes lépcső 18 cm körüli fellépéssel kb. 4m hosszú (kiterített hossz pihenő nélkül). Nekem a megadott befoglaló méretű téglalap kicsinek tünik.
Az építész tervezőnek el kell mondani, hogy milyen helységeket szeretnének, mekkora alapterületen, mennyi pénzük van, milyen gyakorlata van a kivitelezőnek, hol épülne a ház (város, falu, domboldal), hányan laknának benne, van-e valakinek testi fogyatékossága, gyerek, időskorú, van-e valakinek hobbija, műhelyt, irodát akarnak-e működtetni, stb. Fölhívom a figyelmet arra, hogy sok kis egérluk szerű helység a házat agyonvágja. Ha a tervező jó, akkor ebből ő már tud kérdezni és javasolni.
Természetesen lesz tervezőnk, már folynak az egyeztetések, csak jó lenne, ha neki már el tudnánk mondani, hogy milyen téglát, tetőt, fűtést, stb szeretnénk.
A tervezővel is most folyik a egyeztetés. Csak mivel teljesen laikusok vagyunk, jó lenne kicsit képbe kerülni, hogy is folyik az egész házépítés (sorrend, árak, építési idők, milyen anyagok stb.)
Nem néztem miből építik, csak a képeket, meg hogy kik.
De így ok teljesen. Azt hittem valami könnyű beton féle.
Viszont ha vasbeton akkor azt elég csak jól zsaluzni és nem is kell gipszelgetni, lehet max egy kis csiszolás után egyből festeni. De sok helyen látni meghagyva is a fényes beton felületet.
amiket én írtam, azok azok a számok, amik rémlenek, hogy a mi adottságainknál felemlegetésre kerültek, mint határok.
pl. az egyik lépcső asszem 280cm-et "emel", ott tök jól kijöttek a magasságbeli méretek is, még az osztott pihenővel is.
A felette lévő szakasz már asszem 300 v. 310-et kell átfogjon (ne kérdezd miért tér el) és ott a fokok mérete ugye nem tud változni, de a magasság már a "bűnös" 20 cm-re nőtt, és bár nekem ugye nem tűnik fel, de van aki új jövevényként megérzi a térdével...
Lehet menni egyből az ácshoz és a kőműveshez is, de ezen nem szokott Isten áldása lenni. Több okból sem. Például azért mert mostanság nem kell építési engedély. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fog kelleni lakhatási engedély. Igen kellemetlen lesz amikor a hatóság közölni fogja, hogy az épület nem felel meg az előírásoknak, vagy esetleg nincs statikai számítása, úgyhogy le kéne tán bontani. Arról nem is beszélve, hogy a tervezőknek kifizetett díj (hacsak nem hülye valamelyik tervező) sokszorosan megtérül, mert a kivitelező nem garázdálkodhat szabadon és annyiért amennyit nem szégyell.
Van kényelmes és kevésbé kényelmes méret. Ennek függvényében kb. 4,2 és 4,8m között változik a hossza. Lehet még ennél is rövidebb valamivel (kb. 3,5m), de ez már üzemi kezelőlépcső kategória.
Egy kis segítséget szeretnék kérni, mivel a napokban megyünk kőművessel és áccsal előzetes konzultációra, hogy mi az amit mindenképpen meg kell tőlük kérdezni?
A házról még csak elképzeléseink vannak, nincsenek kész tervek.
További kérdés: Milyen megoldással lehet majd följutni az emeletre? Normális lépcső az drága és NAGY a helyigénye. Meg lehet csinálni, de ha nem csigalépcső akkor a földszinten is meg az emeleten is elront egy helységet az utólagos lépcső. Nem lehet inkább a földszintet bővíteni?
Gondolom a 70-80m2 az a földszinti alapterület. Árban jónak érzem a 4 de inkább az 5 milliót. Tervező vagyok, kivitelező biztosabban meg tudja mondani a költségeket.
Térdfalba illik vabeton oszlopokat tenni, hogy a tető szét ne nyomja. (lásd kétágú létra szárai közti madzagot) Eddig még nem volna nagyon drága. Azonban az oszlopokat sarokmereven be kell kötni a födémbe, enélkül nem sokat ér, ha nincs bekötve ugyan úgy kiborul mint a téglafal. Utólag ez nem nagyon megy másképpen mint a meglévő födém fölé új födém kell, ami fölveszi a tető (és a szél) oldalnyomásából származó nyomatékot és normál(húzó)erőt. Na ez már tétel. Új födém helyett lehet találni más megoldást, de annak is lesz magassága, nem is kevés.
nem vagyok nagyon benne az építőiparban, ezért kérdezek.
adva van egy kb 70-80 m2 alapterületű családi ház, tetőtér beépítéssel.
nagyjából otthon, jól néz ki, megvennénk.
egy probléma van, a tetőtér beépítésnél nem emelték meg a falakat megfelelően, a régi tető vonalában hagyták meg, igy eléggé bújós egy 190 cm-es embernek.
kb. mekkor költséggel járna, a tető lebontása, cserép leszedése, felfalazás kb pár téglasor, tető vissza, ugyanazon cserép vissza. nyilászárok vissza.
várom a válaszokat, és az ötleteket. (attól tartok nagyon gazdaságtalan lenne az árhoz képest)
Az EPS zsalus falazóanyagnál olyan kivitelezőt kell választani, aki dolgozott már ezzel, mert rohadtul nem egyszerű a munka.
Drága is, macerás is, mondjuk cserébe jó.
De nem vagyok meggyőződve arról, hogy megéri az árát a tégla+EPS-el szemben... tavaly a barátomnak épitettünk ilyenből, és nincs különbség egy jól hőszigetelt téglafalhoz képest, viszont az épitése egy rémálom volt kivitelezői és tervezői szemmel.
Nézegetem a falazóanyagokat, s vacillálok a prokoncept valamint a hagyományos téglafalazat között. Valaki/k meggyőzhetne vagy legalább segíthetne a választásban. Mert egyértelműen egyik sem jobb a másiknál, legalább is első olvasatra. Élni még egyikben sem volt lehetőségem hosszú távon.
Azért luxus, mert nem sok embernél van két, független, a teljes házat ellátó fűtési rendszer.
Tehát, ha nem így vettem volna a házat, hogy már meg volt a fszt a gáz-cirkós fűtéssel, és nem gondoltam volna egy nagyot felújításkor, hogy nekem kell kandalló, és ha már lúd, akkor legyen kövér is, és azt is úgy alakítottam ki sk., hogy vigye az egész házat, akkor maradhattam volna csak a gáznál.
Tulajdonképpen innen nézve a kandallózás a luxus.
Új építésnél jól át kell gondolni mi-mit ér meg valakinek.
Ha van olcsó fa lehetősége, nem macera a fával a foglalkozás, annak területfoglalása, stb, stb... vagy megér ennyit a tűz látványa, érzete, akkor: kandalló.
Bekerülésbe meg bele lehet számítani az elmaradó gáztervezés-kivitelezés költségeit.
Más kémény kell, más költséggel.
Egy gázkazánnak vannak szervizelési, most már felülvizsgálati költségei. Egy jó kandallóbetétet ésszel tüzelve min. 30 évre garantálnak. Ez alatt a kazán szinte biztos, hogy cserés lesz.
Aztán hogy gépészetileg mi a komfortos valakinek, az számolhat vízteres betétet, arra köbös puffert, biztonságtechnikát, stb, stb...
Sokváltozós egyenlet ez.
Hogy messzebbre ne menjek meddig lesz rezsicsökkentés? Mert az most erősen a gáz felé billenti a gazdaságossági számításokat, azzal szemben, aki pl. hasított fát hozat házhoz konyhakészen.
Izé, nemrég panaszkodtak, havi gázszámla több mint 100 ezer... nem kérdeztem hogy miért van 2x°C éjjel-nappal. Átálltak a tüzépes fára, az úgy olcsóbb.
mért luxus a gáz??? mostanában egyre ritkábban gyújtok be. ha tüzépröl veszed a fát lehet a gáz olcsobb.
decemberben meleg is volt sok volt a melo unnepek stb nem értem rá. 11 lett a gázszámlám 130 nm. egy honap alatt azért elemegy majdnem egy köbi fa...az meg 18 mifelénk..és 22.5 delutan ejszaka 21.5 legalab is az en termosztátom szerint mert a klima szerint mas a hofok. bar azt irtak a taviranyitoban van az erzekelo de ha 3 hőméröt es a termosztátot plusz a klima távot egymásmellé teszem egyik sem egyezik.
Hajdú vagy Szabolcs megyében tudtok olyan tervezőt kivitelezőt ajánlani aki megbízható és érdemes megkeresni?
Hogy érdemes elindulni? Több helyről ajánlatot kérni, már a telekvásárlásnál is segítenek?
Fix környéken nézelődünk így a telek méretei és ára befolyásoló tényező :( 400m2 telek lenne megfizethető, ilyen méretnél is lehet alacsony energiaigényű házban gondolkodni,
Nekem ilyen. Szerencsére a ház adottságai miatt még ventillátor sem kellett.
Keress rá gugliban, hogy kandalló konvekciós burkolattal.
Ajánlom a Supra Temporis-t. gyári 4 db 150-es légcsőcsonkja van. azt a helyiséget, amibe van nem is kell ezekről kitorkolással ellátni, elég a kandalló (+füstcső ) palástja és az üvegen keresztüli sugárzás.
Nekem még az egyik tovább is van osztva.
Korrektül kifűti az egész házat.Van szezon, hogy csak ezt használtam. (van gáz is, persze ez luxus, de az volt előbb, a ház felújításkor kapta a kandallót.) A meleg vizet télen a cirkó állítja elő... nyáron a kollektor.
Köztes időszakokban, meg amelyik győz... :)
Jól is jött, mikor az ónos eső miatt kidőlő villanyoszlopok miatt napokig nem volt áramunk... :)
Ventilátorral, kényszerítve még komfortosabb lenne.
Hátrányai:
A fával foglalkozni kell. Ha nem vagy otthon, és nem extra hosszú égésidejű a kandalló kialakítása, akkor naponta be kell gyújtani. Van minimális kosz vele, de ügyesen logisztikázva nem sok.
A fát tárolni kell, erre hely kell az udvaron. Be kell invesztálni a fába is, mert a vásárolt fa leginkább nyers. minimum egy , de inkább két évet száradnia kell.
Hamuzás ezzel a betéttel nem tétel, mert piszok nagy tálcában gyűlik, elég heti egyszer kivinni.
Légcsövezés. Lehet jól csinálni és rosszul.... Helyiségbe be kell vezetni, és nyílást kell hagyni a visszakeringetésre, vagy nyitva kell hagyni az ajtót , hogy legyen áramlás.
Ha a kandallótól nincs hangszigetelve a cső és erre valaki háklis, akkor áthallani a helyiségek közt...
Ventilátornak nem tudom mennyi a zaja, elvileg alig. Nekem az áramlás maga hangtalan.
Előnyei:
Ha olcsón tudsz fát, akkor gazdaságos is.
Természetesen nincs 100% feletti hatásfok, mint egy kondenzációs kazánnál, de egy jó betét (ilyen a Supra)
sokat tud. Elvileg ez 82 %-os.
És tényleg beéri kevéssel.
Nincs kazánházi veszteség, ami azért jelentős tud lenni.
Nem kér áramot. Semmit. Mert azért ventilátor nélkül is megy, de mondjuk egy ilyen ventit egy mezei akksi is elvisz napokig, ha havária van.
Ami szubjektív: én szeretek a tűzzel foglalkozni, és jó érzés nézni a nappaliban. Plusz oda lehet az üveg elé ülni és rendesen átmelegedni... :)
Meg még van egy csomó dolog pro és kontra, de van kandallós topik, ahol kb. évente sokszor felmerül ez témaként.
Még csak hírből hallottam róla, úgyhogy nem tudom pontosan milyen is. De állítólag egy nagy ház kb. netto 130-150 m2-es házat is lehet vele fűteni. Nehezen tudom elképzelni... De az elv ilyen.
Sziasztok! Van valakinek tapasztalata esetleg olyan kandallóról, melynek ah hőjét ventillátoros-csöves módszerrel elvezették másik szobákba. Vajon pót fűtésként jó lehet, ha épp nincs gáz.
Új építésű háznál gondolkodom épp ebben.
Ami biztos, hogy lesz gázkazán és valami egyéb mellé.
teljesen természetes. a nyomáskülönbség mozgatja. a nyomáskülönbségnek csak a merev testek tudnak ellenállni, és a felsorolt rétegek közül egyedül a lambéria ilyen. az viszont ugye nem tömör, átmegy rajta a nyomáskülönbség.
Azt hiszem, értem, hogy miért van, de érdekelne, hogy más is tapasztalt-e ilyet.
Tegnap esete elég nagy szél volt, illeve most nézem, hogy 45km/h max., ami nem is olyan sok, de lehet, hogy az iránnyával volt a gond.
Mivel gipszkartonozok és még csak a váz van fenn, teljesen látszik a tető alatti párazáró fólia. No ez a fólia mozgott rendesen, ahogy kint jöttek a széllökések. Fölötte van 27 cm táblás közetgyapot, lambéria, páraáteresztő fólia, 5+3cm légrés, cserép.
Szóval ez mennyire természetes? Vagy elszúrhattam valamit? Már több mint egy éve így van, és eddig nem tűnt fel ez a jelenség.
Láttál valamelyik olyan fórumon olyan számolást, ahol nagyon jó hatásfok jött ki vegyessel meg pufival? Tegyük fel, hogy leellenőrizted, meg mások is, és jól számoltak. Hogy jött ki ez a jó hatásfok?
Táblázat. Hogy van az, hogy a szénnel sokkal rosszabb a hatásfok, holott elvileg sokkal jobbnak kellene lennie?
Igen,mert nem 40% a vegyesed hatásfoka ami magába füstölög,hanem 50-55%-ig feltornázhatod a hatásfokot a kazánodba történő jobb minőségű égés miatt. De a 70% közeli értékhez nagyon jó csillagzatnak kéne lennie!
Vegyesre látsz olyan hatásfokot???Az eredeti kérdést elfelejtetted ?Pufira hivatkoztál ,hogy akkor lehet sok hatásfok %!!Vagy lehet mást akartál írni de ez lett belőle?:-( Én sem veszem zokon ha kijavítanak,mivel igazán abból tanul az ember,Te se tedd!:-)
Ti tudjátok, de magyarázzátok is meg akkor, hadd tanuljon a hülye magyarja valamit is. Akkor minek számolnak hatásfokot, és hogy jön ki 70%-ra, nem tudnak számolni? Mitől fogyott kevesebb fa, bemesélték maguknak akik ezt állították?
Miért veszi olcsóbban a fát Kömkel? Miért akar 20-40%-os fával tüzelni Kapocs bácsi?
Ezt részletezhetnéd, mert pár számítás erre rácáfol :D ha jól emlékszem, volt bolti kazán, ami átlépte az ötvenest, mindenféle kütyü vagy tuning nélkül is.
És Te kapásból meg tudod innen mondani, hogy az oldalra néző ablakai eddig szabályosan voltak elhelyezve? Ha egyszer lopsz a kisboltból és nem veszik észre, akkor onnantól már alanyi jogon lophatsz legközelebb? Ügyi vagy...
Pedig vegyeskazánnal amiből töltöd a pufid ,az csak 50% körüli hatásfok!:-)"Kapocs elvtárs írását azért kicsit lehetne pontosítani, 50% hatásfok pufferral elég kevés, legyen mondjuk 60-70%, az kb. reális szerintem."
minden építésre az aktuális jogszabályok vonatkoznak. az hogy egyszer volt hol nem volt olyan év, amikor az aktuális szabályok megengedték oda a négy ablakot, semmit nem jelent arra nézve hogy 2016-ban lehet-e oda ablakot tenni.
pl az én szomszédomnak telekhatáron van a háza, és van felém ablaka. az én házam attól a telekhatártól 2.5m-re van, és nekem nem lehet arra ablakom...
Meg kell nézni mik a lehetőségeid. Ha pl. olcsón tudsz fát venni, vagy van mindig valami maradék ami éghető - nem asztalosok által tüzelt ragasztott és préselt lapok... -, és nem gond a begyújtás, akkor ok. Igazából ha télen elmész otthonról, akkor lehet gond, nem tudod hőn tartani a házat.
Kapocs elvtárs írását azért kicsit lehetne pontosítani, 50% hatásfok pufferral elég kevés, legyen mondjuk 60-70%, az kb. reális szerintem.
37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.
(2) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.
(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
(4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.
Le kell kérdezni a hrsz alapján a földhivatali nyilvántartásból, hogy a telked melletti rész miként van jelölve. Amennyiben nem közterület vagy magánút, akkor hiába nyeles telek nyél része, attól még hivatalosan nem nyithatsz oda ablakot az oték szerint...
jaja, ráhúzom. a kis fog kétoldalt be van egy-egy komolyabb csavarral fogatva. inkább átmenő 6-os csavart tennék oda. a súly alapvetően a talpat nyomja a falnak, ez a "fog" azért van hogy a létra és a cucc szöge maradjon kb 90fok, ne tudjon kinyílni meg becsukódni sem.
Szoba elválasztáson gondolkozok. Van egy 24m2-es szobánk, amit kettéosztanék két gyerekszobára. Viszont ablak csak az utcafronton van, úgyhogy egy ablakot kellene nyissak a szomszéd felé.
A szomszéd és a házunk között van egy kb. 2 méter széles utca, ami felvezet a felső utcára.
Természetesen építési engedélyt csináltatnék, de más egyéb gond lehet ezzel?
Mestermunka :) Ezt ráhúzod a létrára a két lyukon keresztül? A két kis "fog" pedig nagyon fixen van rögzítve, hogy ne tudjon "lekonyulni", amikor támasztod neki a falnak?
Hát ez igaz! A régi kazánok sokat bírtak az újak 4 évet fognak menni. ( hőcserélő) Ezt már sok szerelő és gyártó tudja csak senki sem mondja.Egy volt osztálytársam maradt a szakmánkban és maradt gázszerelő. Immergáz képviselő.
Csak ugye a puffival csak 1-2 max 3 napot tudok áthidalni gáz megy ugye mindig menne kis hőmérsékleten is.
Az a gond, hogy a talajszint alatti szerkezetnek fagyálló anyagból kell(ene) épülnie, aminek viszont nagyon rossza a hőszigetelése, és mivel talajszerkezetben van, csak XPS-el lehet hőszigetelni, ami meg egy vagyon.
1. TEleknél általában a telek formája adja meg a tájolás irányát.
Viszont ez becsapós lehet, mert egy K-NY tájolású teleknél lehet olyan szabályozási előirás, hogy a déli oldalra kell néznie az oldalhatárnak, azaz pont északra kell nyitni a főhomlokzatot.
2. Terepfüggő. Ha lejtős a terep, akkor ideális lehet, de sik terpnél egy részbeni alápincézés, pláne egy kocsilehajtóval elég rossz ötlet pénzügyileg (kivéve ha a beépithetőség miatt nincs hely másra).
Energetikai szempontból nem annyira vészes, de anyagilag egyáltalán nem olcsó.
1. a teleknél és a háznál , mi alapján mondják ki hogy milyen tájolású?
gondolom a háznál amerre az utcafront néz, de egy teleknél is? melyik tájolás az ideálisabb? ( nekünk most É-K-i reggeltől estig süti a nap a házat mert sarkon van, nagyon szeretjük.)
2. tetszenek a szinteltolásos házak, a garázs , mosókonyha, gépészeti rész és egy kis tároló lenne "lent", ez mennyire jó megoldás lehetne energetikai szempontból, és pénzügyileg? Vagy teljesen felejtős pénznyelő?
Azért azt mét kérdezd meg, hogy mennyi az éves szervízdíja a gázkazánnak... nem úgy van ám, hogy kijön a Dezső, aztán megmonyákolja! :D ha nem hivatalos papíros szaki ellenőrzi évente, ugrik a garancia.
Gázkazánra, majd kijavítanak, de kb. 10 éves élettartamot mondanak. Nem tudom a kondenzációs milyen, de egy normál gázkazánban egy hőcserélő kb. 40-70 ezer, és általában az szarik be elsőnek.
Arra is gondolj, hogy 60 ezer forint fában és erdei m3-ben kifejezve kb. 3 erdei m3. Az azért mégsem 7-8-10 erdei m3.
Azt már számoltam én is hogy a kazán meg a vegyes és a puffi egy árban van.Egy jó kazán 200 000 ezer egy puffi 160 000 ezer a kondi meg 320-340 ezer ft kéménnyel együtt.
Éppen azért agyaltam,agyalok én is. Plusz még több db szivattyú kell és a radiátor helyet padló fűtés ahol lehet.
Árban kb ugyanaz lesz a vége (kondenzációs kazán vs vegyeskazán+puffer).
Fűtési költségben a gáz kb 30-40%-al drágább, viszont ezzel gázárban is tudsz melegvizet előállitani, míg a másiknál kell a drágább előállitású villanybojler.
Ilyen hőszigeteltség mellett az éves gázfogyaztás fűtésre max 7-800 m3 lesz, ami ~100.000 Ft/év.
Ehhez képest spórolnál mondjuk max 40.000 Ft-ot.
Ezért cserébe fát kell hordani, hasogatni, kazánt etetni, hamuzni, stb.
Ezt neked kell tudni, hogy havi kb 3000 Ft-nyi megtakaritásért mindez megéri-e neked. Nekem nem érné meg, az tuti.
a csokos dolog meg van ám kavarva.Tényleg a 10+10 milliónál van hogy csak azok vehetik igénybe akik nem szerepelnek a KHR listán?Vagy ez az egészre vonatkozik , vagy az 1 és két gyerekesekre eső rész ebből kimarad azt mindenki igénybe veheti?
Mondhatnám, hogy "Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez"! Mert az is vicces, hogy Magyarországon a focihoz, meg az építkezéshez mindenki ért, ami meg is látszik az épület állományon. Nem kell terv, mert "mink asztat tudjuk". Nem úgy kell, mert "úgy szoktuk csinálni". És főleg pénzért nem kell, mert "megolgyuk okosba'". Ha a közpénzhez elő van írva a rendes ablak, a tisztességes hőszigetelés és a megújuló energia, akkor tessék úgy csinálni, vagy budit ácsolni a kert végében saját szakállra, saját pénzből.
És mi van akkor, ha húzódik az építkezés? Ha a használatbavételit csak akkor tudják megszerezni, akkor mi van?
Tegyük fel, egekbe szökik az építőipar, és húzóágazat lesz. Csúsznak a határidők a sok munka miatt. Vagy elfogy a pénzed, vagy öt évig jegeled a tervrajzodat, netán az alap már meg is van.
A megújuló energiaforrás kötelező részarányos alkalmazása csak 2020.12.31-től lép hatályba, így ez még nem vonatkozik a Csok-os házakra, mert azoknak a 2018.12.31.-i követelményeknek kell megfelelniük. Szerintem..
A fő probléma a kötelezően alkalmazandó megújuló energiaforrás, amelynek az összesített fogyasztásból min. 25%-t kell kitenni.
Most aki 30 misire kicentizi az új házat, mert gondolom önerő kell...
vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg
Ez így nálam azt jelenti, hogy a három közül az egyik. Úgy olvastam energiaspórolós támogatásból lesz. Vagy ha központi költségvetésből...
(2) Új épület létesítése során a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek, b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek, c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek, d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
Mi az az ötödik mega hatodik melléklet? Mennyire szigorú? Rühellek ilyen baromságokban kutakodni, amit sokszor még a jogászok sem tudnak értelmezni. Nyelvtanilag a vagy szó azt jelenti, hogy vagy ez, vagy az, vagy amaz... ha és-t írnak oda, az ugye baromság.
A lényeg nem azon van, hogy mindenki megcopja, hanem hogy sokan megcophatják.
az építmény engedélyezést felváltotta a bejelentési kötelezettség, tehát simán el lehet kezdeni egy szabálytalan ház építését, aztán belebukni később.
Ez bizony így van! Mint építész én is találkoztam már a helyzettel.
Elvileg ha az építtető nem is tud róla, az építésznek tudnia kell, illetve az energetikusnak.
Egyeb: bejelentessel elkezdett epitkezes eseten az epuletet 10 even belul hasznalatba kell venni. Ha ez nem sikerul, akkor 10 ev eltelte utan az epitmenyt EL KELL BONTANI. A hasznalatbavetelt a telepulesi jegyzonel kell kerni, aki hatosagi bizonyitvanyt allit ki. Ennek az eljarasnak a dija 3 evig ingyenes, majd evenkent 200.000,- Ft-tal no, igy az utolso evben 1.400.000,-Ft! Veszelyes, ha erre az epitteto nem tesz felre es igy a 10 eves hataridot bebukja, mert akkor meg az a lehetosege sem marad, hogy eladja a felkesz epuletet… Csak remenykedem hogy senki nem kerul ilyen helyzetbe
Csendes kérdés: az építésznek/energetikusnak honnan kellene arról tudnia, hogy az épület finanszírozása honnan áll össze?
Akárhogy nézem, jelenleg ebbe piszkosul be lehet bukni.
Ha a zúniós forrás energiamegtakarításra ad pénzt, márpedig valószínűleg ezen a jogcímen jön a zsé, akkor bizony az új házaknak meg kell felelniük a még ki sem jött rendeletnek...
Nagy logikát ne keress benne, mert még vagy hatszor át fogják írni :D
Józan paraszti ésszel nézve; használt régi házra azé' nincs, mert energiatakarékatlan. Most hogy azért új házra van, mert pörgetni akarják valamelyik haver cégét, vagy azért ilyen, mert meg akarják pörgetni valamelyik haver cégét, azt sosem fogod megtudni. A magyar aktuál politikában sok értelmet ne keresss... lásd a haver az egyértelmű földvásárlási iromány ellenére kicsúszott, és vagy 100 hektárral több földet vett. Lesz következménye? Most megmondom, hogy nem...
Szóval,ha valaki téves értelmezésre alapozva állít valamit az attól még nem valós.
d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
Volt már valami hasonló, hányan bukták be kb. 15 éve a támogatást?
Nem gondolsz erre, a figyelmedet meg külön nem hívják fel, mert ugye minek. Építtetsz, vagy veszel egy új házat, majd jönnek ellenőrizni, nyílászárók kuka, vegyél újat. Szigetelés nem jó, tegyél rá még x cm-t. Azér repkedhetnek a milliók ha nagyon cpatós kedvükben lesznek. És a gond ezzel, hogy mi van ha nem tudják kifizetni?
Aki nem akarja annak nem kötelező igénybe venni a kedvezményt. Amúgy meg ha energia takarékos az épület akkor azért visszajön a többletköltségnek legalább egy része. A vissza nem térítendő támogatás azért több mint a többletköltség.
A plafonom kissé hullámoska, a panelfödémelemek nincsenek egy síkban. Eszembe jutott, hogy van az a plafonra ragasztható eps díszlap, ezekkel milyen tapasztalataitok van? (Hőszigetelés nem lényeg, beázás nincs, panelház annak is a közepe.) Milyennel érdemes foglalkozni és mire kell ezeknél figyelni? Festhető? Besárgulnak? Van valami trükk a kirakásában, vagy általános csempézési metódusok szerint szokták? (Gipszkartonnal nem akarom a mennyezetet csökkenteni semennyire.)
Igen, annak tekinthető. Persze, hogy maga a projekt értelmetlen, de a műszaki probléma az ott van.
Ledob magáról mindent, mert feszít.
Valamilyen szellőztetett rendszerű vakolat kell, esetleg bentonyp csikokat felrögzíteni egy segédvázra légréssel és azt lehálozni vagy 2x, jó vastagon ragasztózni, lecsíszolni szépen és lefesteni....:) De talán az is megreped.
Én faléceket tennék valahogy, azt is egy segédvázra.
Ha körberagasztaná vékony hőszigetelővel, az már lekenhető. Úgy nézne ki mint a szigetelt házfal. Más kérdés, hogy a projekt az értelmetlenség kategóriát képviselné.
Az beton lenne? Azt a réteget nem én raktam rá, vissza is fejetettem ameddig csak lehetett nyáron, de ez az eredmény... Azt hittem e réteg maga a gyűrű már....
Megnéztem a képed újra. Mintha azon a betonon lenne már valami misung amit korábban raktál rá. Azt kapard le a betongyűrűig, majd kend körbe diszperzit alapozóval, hogy a beton ne szívja ki azonnal a ragasztó vizét. Aztán bekened, körbetekered 2x és bevakolod rendesen a ragasztóval. (nézz házvakolós videókat a youtuben De ha úgy tetszik Pompeii mozaikkal is körbedíszítheted, csempézheted, kavicsokkal is beboríthatod, palával is glancolhatod ízlésed szerint.
Köszönöm a választ, elmentem mert májusra ezerszer elfelejtem. Tehát h jól értem első rétegben alapozzam, -hídképzőt használhatok-e ha igen milyet vagy mindegy?- aztán fagyálló csempe ragasztó, majd hálózás -szükségszerű a 2-3 réteg vagy elég az 1is?- és újra csempe ragasztó.
Ez mennyire lehet majd tartós?
Gyűrű csere szóba se jöhet nem tudjuk kivel megoldatni meg van más, amire nagyobb pénzösszeget kell kiadni.....
1. a teleknél és a háznál ,hogy mi alapján mondják ki hogy milyen tájolású?
gondolom a háznál amerre az utcafront néz, de egy teleknél is? melyik tájolás az ideálisabb? ( nekünk most É-K-i reggeltől estig süti a nap a házat mert sarkon van, nagyon szeretjük.)
2. tetszenek a szinteltolásos házak, a garázs , mosókonyha, gépészeti rész és egy kis tároló lenne "lent", ez mennyire jó megoldás lehetne energetikai szempontból, és pénzügyileg? Vagy teljesen felejtős pénznyelő?
Tekerd körbe fagyálló csemperagasztóval (előtte a diszperzithez való alapozóval kend be a beton miatt) aztán nyomd bele a dryvit hálót 2-3 körbetekeréssel, és húzz rá még egy sor fagyálló csemperagasztót, de dolgozhatsz eleve rendes hőszigetelő-ragasztóval is. Szépen lesimítod, ha megszáradt lesmirglized 60-as smirglivel, és ha jó úgyhagyod, ha nem, lefestheted olyan kültéri festékkel amivel a hőszigetelt falakat is összekenik.
Tegnap említettem, hogy a kútgyűrűről hullik a vakolat a téli hideg beálltával. Ma lefotóztam, hátha tudtok valami végleges megoldást adni nekem, hogy ne kelljen minden tavasszal megcsinálni.
Annyira szép lenne ha nem repedne ki állandóan.......Tudtok bármi ötletet azt nagyon megköszönném, akár vakolat tekintetében vagy bármi más ötletben. Gondoltam egy olyan megoldásra, hogy körbe gipszkartonozni, de nem tudom ilyen környezetbe mennyire való, talán semennyire. Víztaszító vakolatról mi a véleményetek?
Ma néztem a kút feletti tetőt és nincsen baja viszont azt észrevettem, hogy az az oldal ahol szétnyomta a jég a vakolatot ott hosszabb mint ahol tökéletes a vakolat. Lehet ez a baj?
1,5M-val drágább? De ez kutastul értendő? Én arra az esetre gondolok, ha megvan a kút, a nyelő (régebbi építésnél szinte mindenhol van kikötött emésztőgödör)
Ezt a hőcserélőt a rendszerben hová kell beépíteni?
Segítséget szeretnék kérni azoktól akiknek van információjuk mennyibe kerül nagyságrendileg a következő fűtésrendszer munka- illetve anyagdíja? Még építkezés előtt állunk és szeretnék információkat gyűjteni.
Ház alapterülete a tervek szerint 110 nm+20 nm garázs,
Azt nem pontosan látom át, milyen vizes rendszerek vannak... De ha egy talajszondát belehúzol egy földbe felktetett PVC csatornacsőbe lejtéssel, és azon küldöd át a kútvizet? Mi romlik el egyébként a gyári rendszerben?
Segítségeteket kérném. Kútgyűrűt újítottam fel a nyáron akkor tök jól nézett ki és igen mélyen levertem a lepörgő részeket. Ám most, hogy jöttek a kemény fagyok már le is dobta. Vicc az egészben, hogy a másik fel tök sértetlen és ép. Kezdem unni, hogy minden tavasszal újra kell csinálni és ötletem sincsen mit lehetne végleges megoldásként találni. Talán kültéri glettel levakolni hátha nem reped ki illetve nem nyomja ki a fagy? Egyik fele a gyűrűnek védettebb mint a másik és a felette a kis tető nézegettem ahol hullik a vakolat hosszabb mint azon a felén ahol teljesen jó -ez a fele a védettebb- Hálón gondolkozom, de jövő ilyenkorra ugyanez a végeredmény lesz. Holnap lefényképezem és mondjatok róla véleményt mit lehetne tenni. Homok, mész és cement felhasználásával vakoltam, nem egyszerre nem hordtam fel vastagon. Különösen ügyeltem és mégis ez az eredmény, hullik le az egész. Ezt az oldalt nyáron a nap égeti, télen meg a fagy nyomja szét, szeles is e fele......
Jó lenne végleges megoldás, mert mint írtam unom már, hogy minden tavasszal csinálni kell.....
Természetesen aki az ereszcsatornájából .-... vagy a kerítéséből ..... presztízskérdést csinál, az ilyet ne tegyen fel.
Minden családnál van un. preferált valami.
Így mivel építkezés .. csak az egyik fiatal ( ? ) negyvene felüli rokon házaspár esetét hoznám fel.
hozzájutottak egy felújítandó cs. ház részhez, lett még tetőtér kialakítás is.... 2 x 75 nm. De a tetőtér már vagy 8 éve félig van kész.... egy natur tér és ott a két kamaszodó gyerek ... . fiú és lány. Viszont az elmúlt 8 évben lett egy csoda garázs .. majd egy meglévő kerítés helyére egy státusz szimbolumot növelő ... vagy annak hitt kerítés. A kettő vagy 5 -7 milla. a szülők hívták fel a figyelmet erre a koros jelenségre. A gyerekek meg majd elmennek és csodálkoznak... De hát ez a preferencia.
Az összefolyóknál elégtelen fel -alátámasztás , vagy megáll a víz, megfagy és a fagy szétnyomja. Általában a kivitelezés után 2 - 4 évvel derül ki, akkor pedig a reklamáció már esélytelen.
Vagy pl. az itt is felhozott létra neki támasztás. Az acéllemez vígan bírja, a többi kevésbé. A csatornákat ha nem is évente, de bizonyos időnként tisztítani kell. Elkerülhetetlen egy neki támasztás.
horgany csatorna úgy 50 évig, de általában a rossz kialakítás miatt az első 20 évben a fagy tönkre teszi, a rézcsatorna akár 100 évig, de már az első 5 évben a c..... pirézek ellopják.
Nekem egy szívás volt ez ereszcsatornával: a lefolyó ereszcsatorna tartó bilincsek szárai rövidek lettek és nem értek át a hőszigetelésen és mire délutánra beszereztem a hosszú szárakat drága pénzen, már meggányolták a szakik. Inkább nem írom le, hogy hogyan...
Valószínű, hogy a Zamebelli 0,7 mm-es horganyzott, festett ereszcsatorna lesz felrakva. A rendszer ára 240.000 Ft-ba fog kerülni a mi mennyiségünkhöz, ami sajnos olyan 2800 Ft/m-re jön ki. Sima horganyzott 80-90.000 Ft lett volna, de egyrészt jobbnak mondják a kifelé görbülőt, mint a befelé görbülőt, másrészt tartósabbnak, masszívabbnak tűnik maga a csatorna.
Amúgy meg támassza az eresznek, vagy a falnak a létrát az ember, ne pont a csatornának :). Én speciel mindegy miből van, nem nagyon merném nekitámasztani.
Köré lehet tenni egy masszívabb drótháló-szerűséget. Ezt a női körlet külön üdvözölné, mert lehet rá virágot futtatni, és szükség esetén könnyen kiszedhető.
Rosszul tájékoztattak az OTP-nél, gondolom félreértették a kérdésedet.
Amit írtál az a CSOK-ra új lakás vásárlásánál igaz, de az ÁFA visszatérítésre nem.
256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet:
9. § (2):
"A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását - a 8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - új vagy használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően, bővítés esetén a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől."
Az ÁFA visszaigénylésre is az előző szabályt kell alkalmazni:
(6) Adó-visszatérítési támogatás igénylése esetén a 2. § (2), (8) és (9) bekezdésben, 3. § (1) bekezdés a)-d), f), h) pontjában, i) pont ia)-ic) és if) alpontjában, j) pont ja) és jc) alpontjában, k)-n) pontjában, (1e), (2), (3), (3b), (4) és (6) bekezdésében, 5. §-ában, − az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó része esetén a 12. § (3) bekezdésben és a 13. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a 9-19. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.
Pedig, rengetegen kérnek és kapnak használatbavételi engedély, úgy hogy pl. a nappalin kívül nincs alkalmas állapotban más szoba a használatra, festőt még hírből sem látott a ház, vagy még bevakolva sincs a ház homlokzata, tehát még bőven van mit folytatni, hogy ténylegesen beköltözhető legyen.
Ez alapján, azok sem kaphatnak adó-visszatérítést, akik megkapták a használatbavételi engedélyt, olyan feltételekhez kötve, hogy kötelesek az építési engedély alapján a befejezni az építkezés munkálatait. Pedig ők még bizonyítani is tudják, hogy nem készült el a ház.
Valahol határt kellett húzniuk a törvényalkotóknak, amit számunkra kedvezőtlen helyen sikerült nekik.
Ha a költségvetési kiirásban folyóméterre van 2000 beárazva, az azt jelenti, hogy benne van a popszegecs, a sziló, a drágább sarokelemek, stb. A "nyers" csatornát megkapod 1200-1500 Ft/fm körül, csak éppen mire összeszámolod a végét az apróságokkal együtt, nem sokkal lesz olcsóbb.
De. Ezt 5 nappal korábban már kitárgyalták az urak, hogy 0,6 az.
Sérülékeny az biztos. Mi pont ezért nem tettünk lefolyót a közlekedő útvonalakba, ahol bele lehet rúgni, vagy eszébe jut valakinek nekitámasztani valamit.
Gondolom lehet vastagabbat is csináltatni, vagy drágább anyagból, csak kérdés megéri-e...
Nálunk festett alu csatorna van és 6mm. Aki felrakta szidta is, hogy milyen vékony. Nagyon óvatosan lehet csak nekitámasztani a létrát, mert nagyon könnyen behorpad.
A 2000-es méter ár nagyon sok szerintem. Inkább 1000 körül vagy az alatt vettem én.
Az általam tervezett/épitett házak lassan 80%-a már levegő-víz hőszivattyús fűtéssel készül, már a telek keresése során sem szempont a gáz megléte.
Az aa) pontban szereplők közül értelemszerűen az áramnak meg kell lennie, a másik kettő viszont vagylagos állású. Hiszen ha nem igy lenne, akkor a távhő megléte is mindenhol kellene az összközműhöz.
Átolvastam a részleteket, a korábban itt átbeszéltekhez képest nem találtam semmi extrát. Azt viszont jó lenne tudni, hogy új lakás építésnél mennyire vizsgálják ,hogy összkomfortos lesz-e a ház. Egész pontosan a korábban leírt központi fűtés hiánya és a teljes közművesítettség hiánya lehet a mi esetünkben kizáró ok a csok és áfa visszaigénylésnél.
Azt olvastam, hogy az összkomfortos "minősítéshez" kell a teljes közművesítettség. Nálunk a telek megfelel ezen feltételeknek, de a házba pl. nem akarjuk bevezetni a gázt (jelenleg le van szerelve a mérőóra). Ezt mikor ellenőrzik és mennyire szigorúan?
Ez is olyan kérdés, amire a törvény nem ad választ... Feltételezem azokra lehet majd kérni, amelyek pl. a használatbavételhez szükségesek... Bár, ha jól tudom, akkor például a konyhabútor is ilyen.
De erre megintcsak a rendelet pontos kidolgozása után fogunk választ kapni. Ami be van építve (és nem is mozgatható mint, pl. egy szekrény) az szinte 100 %, hogy benne van a körben.
Mi most vagyunk benne éppen építésbe, magánerőből, nem generállal. Azt kell mondjam hogy csak anyagból összejön a költségvetés legalább 60%-a és manapság azért nem igazán adnak számla nélkül semmit, illetve a NAV miatt amúgy érdemes egy jókora szeletről számlákat is szerezni, mert rákérdezhetnek, hogy ez honnan van...
Szóval szerintem az e-napló terjedése óta, illetve az egyre keményebb ellenőrzések miatt manapság egyáltalán nem ritka, hogy a 70%-ról meg van a számla.
2014 ben megkaptuk az építési engedélyt egy XX. kerületi családi ház teljes átalakítására, bővítésére (magánépítkezés).
Tavaly 2015 áprilisában kezdtünk neki, mely szeptemberre el is készült.
Használatbavételt most januárban akartam intézni, mert december közepén lett még csak visszakötve a gázszolgáltatás és addig nem akartam míg nincs meg minden.
Most akkor , hogy is van ez a használatbavétel? Csak be kell jelentenem , hogy kész lettünk :) ??
Ill. a másik dolog az építőanyag áfája. Kb.: a beépített építőanyagok, munkadíj feléről van névre szóló számlám. Ezekkel most menjek be a bankomhoz és az ügyintéző intézkedik?
Elég zavaros ez......
Mindenesetre most nem merek használatbavételt intézni, nehogy lecsússzak a lehetséges áfa visszatérítésről, már ha lesz-e egyáltalán.
Látom írjátok , hogy még a jogászok sem tudják , hogy mi van... :)
Érdeklődnék, hogy ebben az időben szerintetek mennyire lehet betonozni? Az építtető egy épülő társasháznál tegnap.is csinálta a külső falazást, elmondásuk szerint fagyálló hozzá adagolásával...
építésnél (vagy építtetésnél) a használatbevételi engedély kiadása, vagy a használatbavétel tudomásul vétele után,"
Ez hol található? Egy hírportálon, ahol valamit rosszul értelmeztek, vagy rendeletben ...?
Csak mert, ellent mond Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár (NGM) nyilatkozatának:
"A támogatási kérelem a használatba vételi engedély kiadását, vagy a használatba vétel tudomásul vételét megelőzően igényelhető". csalad.hu/2016/01/03/ujabb-reszletek-az-otthonteremtesi-programrol/
Amúgy szerintem logikus lenne (ahogy írtad is), hogy csak a használatbavételi engedély után (mondjuk fél évig), vagy a használatbavételi engedély feltételekkel megadásában rögzített munkálatok teljesülése után (mondjuk fél évig) lehessen visszaigényelni az ÁFÁ-t.
- Lenne biztosíték, hogy elkészült a ház (szigeteléssel, homlokzat vakolással). Az államnak nem kéne a befejezetlen (vagy nem megfelelő energetikai feltételekkel felépített) házak után a bírságok és az adó-kedvezmény visszaszerzésével bajlódnia.
- Az építkezők, nem húznák ki a törvényben megengedett határidőig, a használatbavételi engedély kérését és/vagy a feltételek teljesítését, hanem érdekeltek lennének a munkálatok pörgetésében. Így nem csak törvényileg szabályzott kötelességük lenne, hanem motivációjuk is.
- Esetleg plusz feltételként, ha csak az építkezésre fordíthatnák a visszaigényelt adót, akkor tovább "pörögne" az építőipar még 5M-t. Motiválva lennének az építtetők, hogy a használatbavételiig minél többet számlával dolgoztassanak, sőt a használatbavételi után a még befejezendő apróbb munkálatokat (kerítés / járda / telekrendezés / hőszigetelés-vakolás / bútorok - szaniterek beszerzése, legyártatása, beüzemelése / festés / és még sok minden mást is számlával végeztessék. Simán összejöhet az 5M költség a használatbavételi után, míg ténylegesen elkészül a ház. Nagyon sokan, költöznek be, már úgy a használatbavételivel engedélyezett házukba, hogy még rengeteg munka van hátra, és dolgoztatnak feketén. Bár annak, hogy csak építkezésre lehet költeni az adó-visszatérítést az a a veszélye lenne, hogy a használatbavételi előtt inkább feketén dolgoztatnának, mert a feketemunkából megmaradt be nem fizetett ÁFA összegét bármire költhetnék. De mivel építőanyagból, telekárból is simán összejön a max. összeg az ÁFA visszaigényléshez, így legalább a későbbi munkákat tudnák fehéríteni.
Amennyiben tartószerkezethez is hozzányúlsz, akkor kötelező az épitési engedély.
Ha csak olyan átalakitás/korszerűsités van, ami nem érint tartószerkezetet (vagy csak nagyon kicsit, amit el lehet sumákolni), akkor csak ajánlott keresni egy olyat, aki összerak egy komplett felújitási dokumentációt, kvázi csinál egy kiviteli tervet rá költségvetési kiirással és ütemtervvel, hőigénnyel, stb.
Ha engedély is kell, akkor felmérési terv (~50e), és m2-ként 1500-2000 Ft az épitész része. A statika (ha kell) olyan 50e körül.
A kiviteli dokumentáció ~300e Ft, plusz statika ha kell.
Engedély köteles:
- tetőszerkezet csere (ha csak 1-2 szarufát cserélsz azt el lehet sunnyantani)
- új nyilázsáró beépités, tehát úgy, hogy most fal van a helyén (meglévő nyilászáró cseréje, nyilás kisebbités, kicsit nagyobbításhoz nem kell)
- belső főfal kiváltás (ezt el szoktuk sumákolni, ha csak emiatt kellene az engedély)
Ha kell valami miatt engedélyt kérni, akkor érdemes csak arra a munkafázisra megkérni, mert ha mindent beleteszel az engtervbe, akkor minden e-naplós lesz, kvázi drágább. Meg kell csinálni enaplóval az engedélyköteles részt, gyorsan használatbavételi, majd utána nekiesni a többinek.
Talán az lehet vele a gond, hogy a ház tájolása nem változtatható az aktuális, vagy uralkodó széliránynak megfelelően. Azaz tényleg csak az "amikor megy, megy, amikor nem, nem" elv szerint termelne áramot, ami valljuk be nem biztos, hogy elég. Ráadásul a lapátok felülete nem túl nagy, nem hiszem hogy nagyon hatékonyan tudnak működni. Itt egy tanulmány, amit a bostoni Tudományos Múzeum adott ki egy öt éves kísérlet végén a kis méretű szélturbinák "hatékonyságáról". Az általad linkelt oldal hozzászólásai között találtam az oldalt. Nem vagyok a zöld energia ellen, de az ésszerű időn belül (5-10 év) meg nem térülő beruházások nem segítik a megújuló energia elterjedését. Mellesleg lehet, hogy ez a téma kicsit offtopic itt.
Na amíg a nagyvezír fejéből kipattant agylövés papírba vésett formációt nem ölt, valaki meg tudná mondani, hogy ez a fajta tetőgerincre szerelt szélrekergető áramgenerentyű miért nincs elterjedve? Napelemtábla, napkollektortábla fölött simán elfér, a kutyát nem zavarná, madarakra se halálosveszély. Amikor megy, megy, amikor nem, nem.
Egy 80-as években épült családi ház teljes körű korszerűsítésekor (fűtés, nyílászáró, szigetelések, tetőcserép csere, villanyvezeték) ugyan úgy egy építészt kell keresni, aki felméri a ház állapotát, winwattal számol helységenkénti hőigényt, egyszóval megtervezi, hogyan lesz energia hatékony a ház, milyen lépések követik egymást, rétegrendek stb., mint egy új építésnél?
Egy tervező milyen nm2 árral dolgozik felújítás esetén?
Mely részekre kell engedélyt kérni, és mely munkarészek bejelentés kötelesek egy felújítás során az említett esetekben?
Két dolgot szeretnék kérdezni, ez ma: ez az e4ház project megint valami polgárpukkasztás , parasztvakítás? Láttam neten olvastam az első felépült házról.
A másik a modern parasztház tervek , és megépül házak nagyon tetszenek.mit tudtok ezekről?
Bizony, a jogszabályokba szándékosan tesznek backdoor-okat. Pl bűncselekmények elévülése: ha ki kell valakit mosdatni, meg lehet csinálni százféleképpen, például addig más irányba maszatolnak, amíg elévül, vagy a Hernádi-ügyben látott magánvádas trükk.
azért nem egyértelmű, mert még nincs eldöntve. a reakciókból, abból hogy mit hoz ki belőle a jogász meg az építész szakma majd kitalálják hogy hogyan finomítsák.
Mert a jogászati fogalmazásba sok mindent bele lehet magyarázni utólag, ha valami fejesnek ahhoz van kedve.
Rohadtul nem szeretek jogszabályokat értelmezgetni, nem véletlenül vagyok előfizető az epitesijog.hu-n, hogy ezeket megkapjam közérthetően is. De ennek megkérik az árát.
Egy 50nm-es tégla lakás felújítására keresnék mestert.
Akire szükségem van:
Burkoló (csempe + laminált) + épített zuhany + kisebb kőműves munkák (beltéri ajtó csere)
Festő
Ez lehet akár ugyan az a személy, de lehet külön csak festő vagy csak burkoló is.
Ha valaki tud ajánlani megbízható, szépen dolgozó, munkájára igényes mester, akár itt, akár privátban jöhet elérhetőség. (nozipeti "kukac" gmail "pont" com)
Próbáltam már finoman utalni rá. Aki megírta, az nem érzi, hogy ez értelmezhetetlen, mert nem tud a más fejével gondolkozni. El nem tudod képzelni, milyen sötétség uralkodik a jogszabályelőkésízétésben. A teljes magyar joganyag olyan, hogy az a), b), c) pontok közt elfelejtették kitenni az és-t vagy a vagy-ot. Most akkor mikor melyik?
Met hirtelen jött ötleteket kell jogi formába önteni, rapid technológiával. Anélkül, hogy bármiféle kapaszkodójuk lenne. Se hatástanulmány, sem igényfelmérés, se előzmények, se fedezet, se semmi. Csak bumm bele a közepébe és a jogászok majd megoldják. Hát, ez lesz belőle.
Egyébként a jogászok, pont a mire gondolt a költő dologból élnek, ha ez neked újdonság :-)))
"de a fenének nem lehet hozzá egy JÓZAN PARASZTI ÉSSZEL ÉRTELMEZHETŐ magyarázatot fűzni?"
Egyetértek, de ezt nem a jogalkotónak kellene megtennie? Nem értem, miért kell a fél országnak találgatnia, amikor akik megírták azoknak megvan a tudása (elvileg), hogy elmagyarázza, hogy milyen esetben mi van. Lehetne egy hivatalos példatár, ahol 5-10 leggyakoribb esetet levezetnek számszerűen. Persze akkor is maradna olyan, aki kilóg a sorból, de a többség kérdéseire eleve lenne válasz.
Ez persze nem csak erre a törvényre igaz, hanem bármelyikre. Mintha a jogalkotók olyan megfogatatlan istenségek lennének, akikben csak hinni kell, de nem lehet megtalálni őket, hogy ugyan már ez meg az mit is jelent, hogy gondoltátok? Aztán ha kijön egy törvény, az apeh is csak találgat, meg magyarázgat, pedig ott is szakemberek, jogászok ülnek...
Már középiskolában is utáltam a "Mire gondolt a költő..." típusú kérdéseket.
"Új lakásnak a 2008 júliusa után kiadott építési engedélyű, két éven belüli használatba vételi engedélyű lakások számítanak."
Ez csak a vásárlásra vonatkozik, az építésre nem!
Ha építesz, akkor még nem lehet használatbavételi engedélyed, mert ha már van engedélyed, akkor már nem építesz. A használatbavételi engedélyt az építkezés befejezése után lehet kérni. Tehát, ha már van használatbavételi engedélyed, nem igényelheted vissza az ÁFÁ-t.
Ez alól talán kivétel lehet, ha a használatbavételi engedélyt feltételekkel adták meg. Ez akkor lehet, ha ugyan még folyamatban van az építkezés (tehát az építési engedélynek megfelelően még nem készült el) , de már biztonságos használatra alkalmas. Ilyenkor határozzák meg a feltételeket, hogy még milyen munkálatokat kell befejezni.
aa) építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez"
szeretnéd az adó-visszatérítést igénybe venni, nyilván csak 2008. július 1 -utáni keltezésű számlákat fogadnak el, mivel korábban nem is kérhettél arra az építkezésre nevedre számlát.
Az adó-visszatérítés lehetőség 2016.01.01-től él. A számlákra nincs korlátozás, hogy csak 2016.01.01-től kezdődően kiállítottak lehetnek. Tehát ha ma igényled akkor lehet korábbi is a számla. Ha jövőben hoznak egy új rendeletet, hogy csak 2016.01.01 után kiállítottakat fogadnak el, akkor az csak az új rendelet hatálybalépése után benyújtott adó-visszatérítési kérelmekre lesz érvényes.
Viszont, ahogy korábban is tárgyaltuk már, ez csak szóban hangzott el az államtitkár szájából, törvényben egy betű nincs arról, hogy mikori számlákat fogadnak el. Tehát még simán lehet belőle 2016.01.01-től.
Ma voltam az egyik cégnél, konkrétan ügyvédi iroda, konkrétan ingatlan az egyik főcsapásuk. Rákérdeztem, hogy mi most a vélemény, tény, ajánlás. Válasz: egyelőre verd ki a fejedből még az álmodozást is.
A beharangozás óta próbálják értelmezni a sok-sok leírt okosságot, de még nem jutottak egységes álláspontra magukkal sem.
Ha abból indulunk ki, hogy a rendelet szerint mi az új lakás:
"Új lakásnak a 2008 júliusa után kiadott építési engedélyű, két éven belüli használatba vételi engedélyű lakások számítanak."
Akkor pl. 2008.07.01 -től lehetnének számlák (akármeddig), olyan lakások/házak esetében, amiknek a használatbavétele nem régebbi, mint mondjuk jelenleg 2014. január 07.
Mert látod, hogy nem olvasnak vissza még egy napot sem... tegnap este már valaki kérdésére (aki megint csak nem olvasott vissza egy napot) ezt letisztáztuk érthetően.
Erre ma megint kezdődik.
Elég öreg róka vagyok ebben a fórumban. Épitkezni az emberek többsége max 10 évente szokott, annyi idő alatt meg telejsen megváltozik a jogszabályi környezet, az épitőipari trendek, a hozzáállás.
Ilyenkor összeolvasnak minden szart, és próbálják ezekből kiszedegetni az infókat.
A hozzászólásod okés volt, csak éppen ÉN TUDTAM, hogy mire vonatkozik, hiszen olvastam a tegnapi/tegnapelőtti hozzászólásaidat is.
De ők nem olvassák, és igy önmagában ez a hsz teljesen megtévesztő lehet egy olyan embernek, akinek nincs jogszabályértelmezési rutinja.
Le kell irni nekik közérthetően, egyszerűen, pontosan.
Nem azért, mert hülyék. Azért, mert Te vagy én tudjuk a jogszabályi szöveget, tudjuk is értelmezni, és ezzel segitünk egyszerűbre forditani ezt a káoszt, ami most van
Az igazat megvallva belevágnék egy építkezésbe, de sajnos erőm se energiám legfőképp időm nem lenne.
Nézegetem a használt polgári lakásokat ,melyet felújítanék, de pl Kömkel leírja az ezekkel járó negatívumokat melyek elégé eltántorítják az embert. Vannak pepitába ugyan ezek a családiházak , melyek épültek a rendszerváltás idején + - (6-8 év) . Sok energia idő pénz helyre hozni . Lakás kiadhatóság miatt még nem jövünk haza nem rossz ötlet. Épp most épülnek az egyetem környékén dögivel. Átlag 60-80 nm 2 háló nappalis. kb 17-22 millióért adják őket.
Ezért van az hogy nem tettem le a voksom egyik mellett sem.
Amit találtam , a város mellett családiházat 12 millió felújított 2 szintes belinkeltem este.
Ne idegeskedj,mert ezt még egyszer sem másoltam be!
Nem kell bemásolnom a kiemelt részt mert erről szól az egész!
8/A. §110 (1) A
a) legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
Én az építőiparban dolgozom, és tudom, hogy a jogalkotó EBBEN az esetben mit akart, és azt hogyan kell értelmezni.
A lakásépitéseket felfuttatják azzal, hogy a projectcég épit egy lakóparkot, és visszaadják neki a 22%-nyi áfát. Hogy ezt továbbadja-e a vásárlóknak, az persze kérdéses.
És sok hülye újságiró ezt a projectcéget nevezi tévesen generálkivitelezőnek, ebből van aztán a félreértés.
Mert minden projectcég generálkivitelező egyben, de nem minden gerenálkivitelező projectcég.
Ezt belinkelted már párszor, de a fenének nem lehet hozzá egy JÓZAN PARASZTI ÉSSZEL ÉRTELMEZHETŐ magyarázatot fűzni?!
Ez a szar azt jelenti, amit elmondtam (többször).
A generálkivitelező abban különbözik a sok kivitelezőtől, hogy 1, azaz egy vállalkozó állit ki neked számlát az építkezésről. Ez lehet anyagos számla, vagy anyag nélküli, vagy vegyesen.
Amennyiben a magánszemély neve szerepel épittetőként az épitési engedélyben, és erre a névre szólnak az anyag- és munkadij számlák (amiket kurvára mindegy ki állit ki*), akkor jogosult az áfa-visszatérítésre.
Ezt a rohadt mondatomat másold már oda legközelebb ehhez a bemásolt szarhoz légyszives.
(* fontos azonban, hogy csak arra a számlára vonatkozik az áfavisszatérités, aminél a kibocsájtó vállalkozó (cég) még "életben van" a visszatérités idejekor is. Tehát a bedőlt cégektől vásárolt számlára nem fog visszajárni az ÁFA)
én megbíztam egy tevékenység kivitelezésére. a saját tulajdonomon.
Ha az van, amit írsz, akkor senki sem fog tudni ÁFÁT visszaigényelni, munkavégzési számlára. Mert egy villanyszerelés, egy ácsmunka, egy burkolsá, ugyanúgy éptés-szerelés.
akkor ÁFÁt csak anyagbeszerzés után lehet visszakapni.
(3) Nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.
(10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:
d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.)
Gyerekek, legalább 1 oldalt olvassatok már vissza...
Az elmúlt 2 napban 3x kérdezték meg ugyanezt.
Amennyiben te vagy az épittető a terven, akkor te magánszemélyként építed, és jogosult vagy az áfa-visszatérítésre. Kurvára mindegy, hogy 1 gerenálkiviteleződ van, vagy 20 külön.
Ha egy vállalkozó az épittető, és te megveszed tőle a kész épületet, akkor ő kap áfa visszatérítést.
szerintem generálnak minősül, viszont ahogy a tv. írja: "nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles", az nem biztos hogy áll.
Azaz az én szerződésemben nem köteles semminek az átasára. Mivel alapvetően az enyém, amit csinál. Szerintem...
Mi is pont így vagyunk, anyagokat, saját telket, engedélyeket stb. mindent mi biztosítunk, nálunk is a kivitelező "csak" épít, de ez szerintem sem minősül már generálivitelezésnek!?
Gondolom, elsősorban műszaki és építészeti tanácsokért fordult a fórumhoz. A dolgot az vitte mellékvágányra, hogy nem volt világos, hogyan gondolkodhat lakásban az, aki már valamilyen fokon eljutott a házvásárlás gondolatáig.
per pillanat a tervbe van kb 2 év , és itthon kezdjük folytatjuk az életünket. Kertesházból több mindent tudok kihozni, van egy olyan megélhetési lehetőségem amit csak ott tudnék megvalósítani ,de ha lakás mellett döntünk akkor sincs nagy gond. Max iroda meló.
Akkor arra is gondolj, hogy esetleg a későbbiekben változik valami. Akár te magad, akár a család. Neked nyilván nem gond egy kisebb kertet gondozni (bár szerintem senkinek, aki nem tolókocsiban ül). Gyerekek, új hobbi, új feleség ;) hosszú távon bármi lehet.
A 600-800 m2-es kertek pont az a kategória, hogy magánéletben nem sokat tesz hozzá egy 300 m2-eshez, viszont szinte ugyanannyi a munka már, mint egy 1500 m2-essel.
"A kertes ház távolról is több törődést igényel mint egy lakás és,ha az ember látogatóba hazajön akkor ne robottal töltse az idejét." Ez a jogos ellenérv. Főleg nagy kertnél.
Hm. Azt finoman szólva én is mondhatnám, hogy ez nem egészen így van. Nem is értem ezeket az érveket, nem reálisak. (Havonta kertész például a sznoboknak kell, egy zsebkendőnyi kertet pár óra alatt rendbe lehet tenni. A karbantartás sem igaz. Ha azt a pénzt, amit közös költségre két évtized alatt kifizettem, házkarbantartásra fordítottam volna, akkor a maradékból most vehetnék egy vidéki házat.
Sok módszert kipróbáltál már a rezsiköltség csökkentésére, de egyik sem vált be igazán? Itt egy tuti ötlet a svédektől, amivel a téli hónapok nagy részében megúszhatod a fűtésszámlát, ráadásul decemberben sem kell az áruházakban zöldséget venned.
Forrás:[...] Bővebben!Tovább »
Komárom-Esztergom megye és környékéről (azt hiszem, hogy a főváros is környéke is játszhat ilyen szempontból) keresek kivitelezőt. Mivel eggyel már megjártam, ezért dobom fel ide. Ide várom az ötleteket:
Már lassan kivülről megy ez a jogszabály csak nem értem ezt a pontot továbbra sem: :(
"Adó-visszatérítési támogatás esetén az igénylő építő vagy építtető a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött vagy az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles."
semmi nagy kert kb 150-200 négyszögöl. közepes állapotú díszkert. nem haszonkert . háziállatom direkt nincs . még ha mindent is te csinálsz egy 3-400ezret rakjál félre a kertre amik kellenek. földtúrás, szerszámok, növények, térkő, fűnyiró , sövénynyiró, minimum kerités ezer minden. ez a minimum vagy megesz a dzsuva.
Van benne valami amit irsz.Probálom azt megfejteni, vagy nagy kerted van Schönbruni diszkert vagy nem tudom . De valaki idejébe nem fér bele hogy gondozza ,vagy csak oltári sok pénzed van . Otthoni kertészkedés szinte hobbiként kellene üzni elfoglaltságként.tudom mi az a házkörüli munka ,sőt kaszálni is tudok ,bármit megoldok metszek ,veteményezek, szüleimnél én gondoztam a kertet mindent, pedig családban van kertész.
Nekünk van egy kulcsrakész családi házra vonatkozó kivitelezési szerződésünk, költségnemenként részletesen lebontva, a nyílászárókon kívül mindent egy vállalkozó és az ő alvállalkozói csinálnak és van egy felelős műszaki vezetőnk akit az építő biztosít de mi fizetjük. Amint az idő engedi elkezdődnek az építkezések a saját telkünkön. A szerződésben van egy bruttó anyag költség kalkuláció ez 16 millió Ft 27%áfával, DE nekünk kell beszereznünk mindent (ha olcsóbban szerezzük az anyagot akkor nincs ennyi), tehát a mi nevünkre fognak szólni a számlák. Továbbá van egy aláírt 11 milliós nettó összeg ami a munkák díja, ezt kell a kivitelezőnek fizetnünk. Akkor ebben az esetben mi az eljárás a véleményetek szerint? A vállalkozó hány százalékról állíthat ki nekünk számlát? Az anyagokról kérhetem az áfa-visszaigénylést?
azért ez nem egészen így van. én házban nőttem fel majd 11 év panel majd újra ház+kert.
egy ház teljesen más életforma. a kert nem magától szép. kemény munka vagy havi 20 rugó a kertésznek. a ház karbantartása anyagban pénzben időben ötszöröse egy lakásnak . mindenért nem lehet mester hívni vagy milliomos vagy. a ház nem ajánlott lusta embereknek.
Ez még belefér az elképzeléseimbe ,ezt a házat már láttam pécs vonzáskörzetébe van, de a lakást sem vetem meg abban is eléldegélek .ehhez van garázs és kert is .
Persze csak az egyik irányba problémás a dolog. Ha viszont lakásban jól érzed magad, akkor házban is jól fogod, legfeljebb néha kell a bokrokkal kicsit vacakolni.
Szülökkel anno még házba. igazi régi vályogba. most párom anyujánál még itthon vagyunk külföldről, de megyünk vissza.
Ezért keresgélünk , mert akarunk egy saját otthont. házat lakást amelyik megfelelő. a jövőre gondolva megfelelő ingatlant megvenni mefgcsinálni,ami egyben egy befektetés is. mindent saját erőből minden állami támogatást kihagyni főleg hitelt.
Még nekem mindig olyan érzésem van, mintha az étlapról vacillálnál, hogy édességet szeretnél vagy ebédet. Eddig milyen helyeken laktál, lakásokban, házakban?
Én is azt javasolnám, hogy fontold meg, találsz-e egy jó állapotban lévő korai 80-as évekbeli cseréppel fedett kockaházat, ehhez a szoba igényhez esetleg olyat, aminek részben be van építve a tetőtere, és jó a tájolása. Alig drágábbak a mai piacon, mint egy sima kocka, főleg ha találsz egy olyat, amiből elköltöztek a nagy gyerekek, és nincs kihasználva, vagy több tulajdonosa van, és el akarják adni, hogy mindenki megkapja a részét. Ezek elég egyszerű, homogén konstrukciók általában, lesz egy egyenes belső főfalad a ház közepén, ami megkötés, de nem lesz benne szinteltolás, osztatlan közös tulajdon, ikerház, társasház, variálás az ablakokkal meg egyéb bonyolítások, főleg ha nem akarsz amerikai konyhát, és elfogadod, hogy általában van két 20-25 nm-es utcai szobád. Megnézed, hol vannak az áthidalók és a szerelvények, és ahhoz képest fogod látni, hogy milyen variációs lehetőségeid vannak, ha akarsz később változtatni.
Aztán szép lassan elkezded felújítani, ablakcserénél ha nem kell áthidalót változtatnod, egy nap alatt újra lakható a lakás, belső nyílászáró is gyorsan megvan, ha kell, egyedül a fő közlekedő helyiség burkolása lehet gond, meg amíg a meleg víz alakítása zajlik, ha átállsz mondjuk villanybojlerről kombinált gázra. Villany felújítás is megoldható általában ezekben ha nem gányolt. Általában van belmagasság bőven, lehet álmennyezet is, ha az éleket és a sarkokat szereted. Végig tudsz lakni benne kis kompromisszummal. Utána rendbe tudod tenni a külsejét, hőszigetelés, ha kell, akkor a tetőt szépíteni. Nem kell tervező, építési engedély (bár most már máshoz se :)), és a lehetőségeidtől függően pár éven belül lesz egy olyan házad, amit egy laikus nem fog tudni megkülönböztetni egy új építésűtől.
Megijednek tőle az emberek, de ez szerintem az ország szinte minden területén jelenleg a legoptimálisabb megoldás ár-érték arányban, olyan kivételektől eltekintve, mint ahol bezárt egy nagy gyár, stb.
Hagyjátok már a rászorulókat. Rászorulók nincsenek, legfeljebb más hosszúságú a takaró. Egyedül az éhezés és a kihülés teremt rászorultságot - a relatív igények ugyan mitől. Lehet többet dolgozni, máshol lakni, kevesebbet költeni, szakmát tanulni, bármit, a sor végtelen. Arra van valaki "rászorulva", hogy lehessen 3 gyereke, ne hülyüljetek már!?
Elég bele a fagygátló adalékszer, ha beltérben van.
Pláne mivel csak szerelőbeton, nem lesz tartószerkezeti szerepe, igy nem számit, ha a szilárdsága kisebb lesz attól, mint amit egyébként tudna a beton.
szerelő betonozáshoz télen szükséges valami óvintézkedés?
Jelenleg -7 fok van kint, 0-1 fok bent a házban. A ház szintje olyan 50-60cm magasan van a földhöz képest, abből 30cm ki van szedve teljesen, tehát a szerelőbeton olyan 30cm-rel a földszint felett lesz, alatta föld, nem kavics. Kérdeztem a kőművest, szerinte csak kötésgyorsító fagyállót adagolni a betonba, és semmi más teendő nincs vele, nem lesz gond, mert a gyorsító emeli a hőmérsékletet. Viszont olyanokat olvastam, hogy meleg vízzel kellene keverni a betont, le kell takarni, de nem elég a PE fólia, hanem szigetelő takarás kell, ergo nikecell.
Mit javasoltok? Nem kell semmi, le kell takarni? Melegvíz vételi lehetőség nincs, max bográcsban. A vízszigetelést mikor lehet rátenni, az nem lenne jó takarófólia helyett?
Eddig csak arról volt szó, hogy használatbavétel engedély előtt lehet igényelni a visszatérítést. De ez a törvényben ugyanúgy nincs leírva, ahogy az sem, hogy csak 2016.01.01 utáni teljesítési dátumú számlákra vonatkozik. Ezeket az infokat mind a csak szóban mondták el a hivatalos tájékoztatáson. Eszerint, ha már az építés befejezett, akkor nem lehet igényelni. JELEN ÁLLÁS SZERINT!
Van egy 2013 októberi építési engedélyem, aminek birtokában saját telekre, 2014 júliusi használatba vétellel felhúzattam egy 91 nm-es házat, generálkivitelezővel.
Az építkezés költsége 100%-ban ÁFÁs számlákkal fedett.
Ebben az esetben azért nem csak egy sokféleképpen értelmezhető paragrafus iránymutatásáról van szó. Egy konkrét kérdést tettek fel, amire adtak egy határozott választ. A meghozott rendelet egyik eleme sem utal arra, hogy mikori építésektől kezdődően és mikortól kiállított számlák játszhatnak. Ezért is kérdeztek rá kategorikusan, az államtitkár pedig válaszolt. (Amúgy ilyen esetben egy helyreigazítás is kijött volna már).
De persze lehet, hogy az egészből nem lesz semmi és tényleg csak a 2016-tól kiállított számlákra lesz érvényes és csak azok után jár a visszatérítés, ami szembe menne az államtitkár megerősítésével.
Mindenesetre jelenleg szerintem minden építőnek az a tanácsos, hogy ha lehet lassítsa a munkálatokat a törvény véglegesítéséig, mert súlyos százezrekbe, vagy milliókba kerülhet most ez a pár hét... (Ami alapvetően elképesztő).
Azért ez érdekes kijelentés ,hogy gondolja pontosan? :)
"Novák Katalin azt hangoztatta, hogy a kormány a legnagyobb mértékű támogatást azok számára nyújtja az új programmal, akik legalább három gyerek felnevelését vállalták, vagy vállalják a jövőben. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy ha ma Magyarországon egy fiatal úgy dönt, hogy házastársával 10 éven belül három gyermeket vállal, akkor akár saját forrás nélkül is otthont tud teremteni."
van 3gyerek saját forrás de így is rezeg a léc sztem, egy telek majd 10milla...
„konkrét kérdésekkel már hívható az Emmi 06-1-795-31-68 telefonos ügyfélszolgálata, továbbá a tárca www.csalad.hu oldalán várhatóan a következő héttől elérhetőek lesznek az új programról szóló részletes információk.”
ugye sejted, hogy egy sajtóeseményen elhangzó szöveg mennyire jelent kötelmet bárkinek is?
pont annyira, mint az itteni eszmefuttatások... (ezek egy része is találkozik a valósággal, de erősen változó az átfedés mértéke)
ha szerencsénk van (szerencsétek van), akkor van valamennyi valóságalapja a tájékoztatón elhangzottaknak, de igazából nem mérvadó.
A törvény, és a majdan abból megalkotásra kerülő végrehajtási rendelet csakis a mérvadó.
Csak egy példa: a NAV által betartatandó törvények közt elég sok van (pl. az itt is idézett ÁFA tv.). Ezekkel kapcsolatban "szokásjog" lett, hogy ha valaki nem ért valamit a tv. szövege alapján, vagy esetleg többféleképpen tudja értelmezni, akkor megkérdezi írásban a NAV-ot, hogy mi a helyzet. A NAV optimális esetben megrágja a kérdést, és még optimálisabb esetben olyan választ ad, ami tényleg segít az értelmezésben. (Ezer olyan példa van persze, amikor a válasz ugyanannyit ér, mint a Delphoi jósda szövege).
A kérdező nyugalomba kerül, már mindent ért.
Csakhogy valahol a NAV honlapján (ahol mindezt még publikálják is) az is ki van írva, hogy ezek az állásfoglalások csak ~tanácsok, mert az általuk így adott válaszok nem tekinthetőek jogértelmezésnek, és nem kötelezi őket arra, hogy később ne módosítsanak a vélekedésükön.
én teszem hozzá: Akár pont az ellenkezőjére...
ezek fényében egy sajtótájékoztató mit nyom a latban?
Hát azért az csúnya lenne... A tájékoztatót pont az ilyen kérdések miatt tartották. Ha már ők is rosszul értelmezik és fals adatokat nyilatkoznak hivatalosan, akkor gyakorlatilag kár az egészről még beszélni is.
Egyébként itt a video, amin Hornung Ágnes államtitkártól hallható:
Korabban kerdeztuk, eddig nem jott a kerdesre valasz:
A csok lakohaz reszletezesenel szerepel a kozponti futes, mint fogalom. Arrol van info hogy mi minosul annak es mi nem? Ha papiron betervezzuk, de nem epitjuk meg ellenorzi ezt valaki?
"A gyakorlatban ez valószínűleg a közelmúltban elkezdett és még folyamatban lévő ingatlanokra terjed ki, az építési engedély ugyanis alapesetben két évre érvényes. Vagyis általában a 2014-2015-ben kezdett ingatlanoknál jöhet szóba az új támogatás."
Ez kicsit vicces, ugyanis az oké, hogy az épitési engedély 2 évig érvényes, viszont a megkezdéstől 5 év van a használatbavételire. Azaz legextrémebb esetben 2008-as épitési engedélyre is vonatkozhat.
"Ha ezeket a számlákat bemutatta az igénylő, akkor a bank az építési telek vásárlására fordított összeget egy összegben, míg a többit a számlák bemutatását követően folyósítja majd az igénylők részére."
Ez érdekes, hogy nem a használatbavételi után kapják meg. Természetesen jobb ez igy, igy legalább van értelme.
Az adó-visszatérítésről Az adó-visszatérítési támogatás saját célra építkező természetes személyeknek kíván hasonló segítséget nyújtani, mint akik készen vásárolják az új lakást. Ez az új támogatás arra az esetre vonatkozik, amikor az építtető vagy építő magánszemély maga szerzi be az építőanyagot, illetve veszi igénybe az egyes vállalkozók szolgáltatásait - emelte ki Hornung Ágnes, majd fontos részletszabályokat és értelmezéseket közölt:
A támogatás mértéke a számlák áfatartalma, maximum 5 millió forint.
Ezt a számlát az építési telek vásárlással, az építőanyag-beszerzésekkel, illetve az építőipari szolgáltatásokkal kapcsolatban lehet benyújtani.
A támogatási kérelem a használatba vételi engedély kiadását, vagy a használatba vétel tudomásul vételét megelőzően igényelhető, hasonlóan az új lakások áfacsökkentéséhez ez is a következő 4 évben vehető igénybe.
A támogatást azon hitelintézeteknél lehet igényelni, akik ezzel külön szerződést kötöttek a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hasonlóan a CSOK-hoz.
A támogatással kapcsolatos útmutató elkészítése folyamatban van, hamarosan ez is elérhető lesz az NGM honlapján.
Első lépésként az igénylőnek költségvetést kell benyújtania az építkezésről.
Majd a visszaigényléshez az igénylőnek a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő költségek 70%-áról a saját nevére kiállított számlával kell rendelkeznie.
Ha ezeket a számlákat bemutatta az igénylő, akkor a bank az építési telek vásárlására fordított összeget egy összegben, míg a többit a számlák bemutatását követően folyósítja majd az igénylők részére.
Legfeljebb egy alkalommal igényelhető a támogatás, azok vehetik igénybe, akiknek nincs köztartozásuk, és 180 napos folyamatos TB-jogviszonyt tudnak igazolni.
Arra a kérdésre, hogy melyik az a legkorábbi számla, amit befogadhat a bank, az államtitkár elmondta: a már folyamatban lévő építkezésekre is lehet alkalmazni az adó-visszatérítési támogatást. Egyetlen fontos kritérium, hogy a bekerülési költség 70%-áról saját nevére szóló számlát tudjon bemutatni az igénylő - tette hozzá.
A számla dátuma a folyamatban lévő építkezések tekintetében bármeddig visszanyúlhat - emelte ki. A gyakorlatban ez valószínűleg a közelmúltban elkezdett és még folyamatban lévő ingatlanokra terjed ki, az építési engedély ugyanis alapesetben két évre érvényes. Vagyis általában a 2014-2015-ben kezdett ingatlanoknál jöhet szóba az új támogatás.
Megánerős építkezések esetén (tehát ha valakinek van telke és arra maga által szerzett építők, vagy generálkivitelező húzza fel a házat), akkor az építési szolgáltatások és anyagok után visszaigényelhet egyszer, egy összegben (2019.12.31-ig) a bemutatott számlák alapján maximum 5 M Ft-nyi összeget, ha még nincs használatbavételi az ingatlanon (tehát épülőnek számít)
Ez biztos így van?
Eddig nem az volt, hogy használatbavételi után igényelheted vissza?
A hsz-nél szerintem külön választható (utolsó bekezdések) az idézett törvény
ami érvényes és az én véleményem.
De az idézett törvényből (ÁFA) hogy jön ki a visszamenőlegesség?
„(5) Adó-visszatérítési támogatás esetén az igénylő építő vagy építtető a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött vagy az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.”
Magánszemély nem áfa-különbözetet igényel vissza, hanem áfa-visszatérítést kap 5 millió forintig.
Van 20.000.000 Ft+ÁFA számlád, aminek az áfarésze 5.400.000 Ft.
A te állitásod szerint ennek a 20 milliónak az 5% ÁFÁján felüli összeget kapod csak meg, tehát 4.400.000.- Ft-ot.
Viszont ez úgy megy, hogy az 5.400.000ből visszakapsz 5.000.000-t.
--
Az a vállalkozó, aki lakásokat épit, és neked eladja a lakást 20+áfáért, ott fizetsz 20.000.000+5% áfát, tehát 21.000.000.- ftot. Ő a különbözetet (4.400.000 Ft) szépen visszaigényli.
De ha ez a lakás 30 millió+Áfa, akkor te fizetsz 31.500.000 Ftot, ő pedig visszaigényel 6.600.000 Ft áfát.
Tehát náluk nincs 5 milliós határ, ott csak a 27-5=22% számit.
(viszont meg van határozva a lakás max m2 értéke, ameddig lehet ez jár)
Sajnos úgy látom még mindig keveredések vannak a sok félinformáció miatt.
Jelen állás szerint a következő a helyzet (a törvény és a hivatalos sajtótájékoztató alapján).
Megánerős építkezések esetén (tehát ha valakinek van telke és arra maga által szerzett építők, vagy generálkivitelező húzza fel a házat), akkor az építési szolgáltatások és anyagok után visszaigényelhet egyszer, egy összegben (2019.12.31-ig) a bemutatott számlák alapján maximum 5 M Ft-nyi összeget, ha még nincs használatbavételi az ingatlanon (tehát épülőnek számít) és a visszaigényléskor, választott bankba bemutatott és elfogadott költségvetés 70 %-ról tud bemutatni számlát. (természetesen akkor is csak a bemutatott számlák alapján fogja megkapni az ezekben feltüntetett ÁFA-t, max 5 M Ft-ig).
- Tehát ha pl. te generálkivitelezőt bízol meg, aki ugyanúgy kiállít a végén egy ÁFA-s számlát, akkor ezt az ÁFA összeget igényelheted vissza
- Ha pedig magad szerzed be az anyagot és külön szerződsz a szakikkal, akkor ezen számlákat kell összeszedni és beadni majd a banknak ahol a visszaigénylést intézed
- Ha esetleg még telket is úgy veszel, hogy annak van ÁFA vonzata, azt is visszaigényelheted, de ez is beletartozik az 5 M Ft-os keretbe
Egyelőre ennyit tudunk, ennyit árultak el. Az, hogy ez technikailag hogy lesz megoldva még senki sem tudja, az erre vonatkozó anyagot gondolom most is csinálják.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a következő 300. §-sal egészül ki:
„300. § A 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázatnak az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel
összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvénnyel megállapított 50. és 51. sorát azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik.
(50. sor A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert
51. sor A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert )
84. § (1) A fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni.101
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően:
a) termék Közösségen belüli beszerzése esetében,
b) előleg fizetése esetében,
c) a 60. §-ban említett esetekben, valamint
d) a 64. § (2) és (3) bekezdésében említett esetekben
a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni.
Ebből nem tudom kiolvasni a visszamenőlegességet.
A generál kivitelezőt szerintem úgy kell érteni,hogy Ő felépít valamit
és Te megveszed tőle akkor nincs visszaigényelhető ÁFA.
De ,ha magánszemély épít és ezt valaki összefogja akkor igen.
1. Ha generál kivitelezővel építtetem a házamat, alapásástól kulcsátadásig, akkor ott 5% az áfa?
Tehát pl. bruttó 19.995.000Ft vételárnál 995Eft a visszaigényelhető?
2. Van erre megoldás? Pl.: Generálkivitelező céggel kötök szerződést, de 2-3-4 munkafázisra, amiről külön ad számlát? Így a végén magasabb áfát lehetne visszaigényelni?
Most volt a sajtótájékoztató szombaton, ahol direkt erre kérdeztek rá. Ott azt mondták, hogy mindenki, akinek nincs használatbavételi engedélye még igényelheti az áfa visszatérítést abban az esetben, ha az építéssel összefüggően az elfogadott költségvetésben szereplő összeg 70%-ról tud számlát felmutatni.
Az, hogy a NAV-nál most, vagy akár a jövőhéten egy ügyintéző mit mond, sajnos nem mérvadó, mert szerencsétlenek csak a fejüket kapkodják jelenleg. Ahogy a bankok, és építésfelügyeletek, építészek is. Bedobtak két héttel az éles indulás előtt egy akkora csomagot, amelyhez még hónapot alatt is nehéz lett volna előkészülni.
Amúgy ez a visszamenőleges ÁFA visszatérítés is érdekes kérdés lenne, mert miért járna jobban az, aki generálkivitelezővel csináltatja a házát, ami már kész van, de a számlát csak 2016-ra állítja ki, mint az aki magának csinálta mert nem volt pénze generálkivitelezőre és a számláit már megkapta... Holott a ház ugyanakkor és ugyanúgy épült...
A belterületbe vonás 1.5-2 éves folyamat, és olyan kötelezettségeket ró az önkormányzatra (közművek, közvilágitás, út, szemétszállitás), amit nem fognak bevállalni pár telekért.
Ha nagyobb belterületbe vonás lesz, arról hidd el te értesülsz utoljára, addigra belsős infók alapján már felvásárolnak mindent.
Kömkel emlitett vmilyen forumot CSOK-kal kapcsolatban, betudjátok linkelni ezt nekem?
most hivtam amugy a NAV-ot....felvette egy nö, sztem akkor kelt fel:S , elmondása szerint jan01-tol irt számlák után lehet áfát visszaigányelni, felhivtam egy értelmesebbet, elmondása szerint az van hogy migy a 10plusz10 Misi elfogadott törvény addig az áfa visszaigény -rol csak szo van és az nem él.
Sőt kilométerekkel kintebb zárt kerti ingatlanok víz gáz villany ellátása is megoldott,csak szennyvíz nincs és a házak sem 30négyzetméteresek..engedély nélkül épültek?? de rengeteg van..
megyeszékhely külső részén de még építési telkek 6millától kezdődnek, 450m2 beárnyékolt szűk telkek. 2 utcával kintebb külterületi telek beépíthetősége 3% , nincs közmű (pl az utca egyik oldala belterület a másik már nem..) Hogy a manóba tudnak mégis 60m2 -es házakat építeni rá?? jó pár száz méterrel kintebb lévő telkeken is vannak házak építve. hogyan??
érdemesebb lenne töredék áron egy ilyen nagyobb 1000m2 fölötti telket venni és 1-2éven belül átsorolhatják?
Tudod, mi ebben a durva? Hogy kicsit más formában lehet, hogy meg is fogják csinálni. Mondjuk "korban megfelelő", de szegény, és valami végstádiumos betegségben szenvedővel. Megmondják, hogy a névházasságért kap 1 millát, legalább hagy valamit a nyugdíjas szüleire / lesz pénz a kezelésre / stb. Szar emberek mindig voltak, mehet a biznisz.
Ez így rendben is lenne, de majd mindenki azon gondolkodik, igyekszik, hogy hogyan lehet kijátszani a törvényeket. (az itteni hozzászólások nagyrésze erre utal, minek a terv, minek az engedély, mire jók a szabványok stb.)
csak simán a csalánnak más szervével verése. lesznek kevesen akik jól járnak a lakásukkal. lesznek szinte többek akik jól járnak a kapcsolódó gazdasági fellendüléssel, és lesznek sokan akik meg rosszul járnak. mindig vannak, a világ ilyen.
én bevállalnám, mert már csak egy gyerek kéne, és amugy is 3 at akartunk, de elköltözni nem akarok, a pízt meg csak akkor adják, ha beleköltözik mindenki az újba...
ahhoz hogy olyat vegyek/ épitsek ami miatt költöznék, az 40 makitól-től indulgatna...
abban egyetértünk, hogy aki ennyit nem tudott összeszedni, az nem biztos hogy fenn fog tudni tartani egy 120+m2-es házat meg három gyereket eltartani.
viszont aki ennyit össze tudott hozni, és "jár" neki egy ekkora ház, az ma Magyarországon nem számít szociálisan rászorulónak. lehetne úgy is támogatni az építőipart, hogy tényleg a rászorulók legyenek megtolva, meg akár még egyéb előnye is legyen belőle a gazdaságnak. pl munkaerőhiányos helyeken építsünk állami bérlakást, de ezt már írtam. és hopp, odamenne a fiatal, keresne, fizetné az adót meg a lakbért, és ha akarjuk akár kedvezményesen el is lehet neki adni a lakást 10év múlva.
Szerintem telek+10 millió önerő kellene feltételként.
Már bocsánat, de akinek nincsen ennyi pénze, az vegyen új épitésű lakást a támogatási összegből, de ne vágjon bele az épitkezésbe, mert abból az lesz, amit irtál.
Igy is tele lesz szarul megépitett, vállalkozók által épitett ikerházakkal a piac, hogy ezeket az igényeket kiszolgálják.
csak adjanak igazi támogatást, ami támogat, nem pedig olyan élethelyzetbe hívogat, ami csapda. a yenhiteles suzuki pontosan egy önös érdekből (eladás, jutalék, kamatbevétel) csapdába csalogatás volt.
- építsen az állam bérlakást és adja olcsón bérbe fiatal házasoknak. kapjon kedvezményt vagy nagyobb lakást akinek van gyereke
- adjanak támogatást vagy kedvezményes hitelt használt lakás vásárlására, ha azt a vevő komolyan korszerűsíti energetikailag
- legyen energiahatékonysággal arányos kedvezményes lakásvásárlási, lakásépítési hitel, aminek nem változnak a feltételei évente, hanem mondjuk csak tízévente és akkor is egy évvel előre lehet tudni a változást.
az építőiparnak sem jó ha ilyen iszonyatosan tüskés a piac. értem alatta hogy 3 év pangás, 2 év pörgés, 3 év pangás, 1 év pörgés.
anya otthon a három gyerekkel a félkész házban, apa dolgozik, fizeti a törlesztőt, a rezsit, eltartja a gyerekeket és szétbssza az ideg az építkezéssel szokásosan járó idegesség miatt, meg mert sávosan megy fel a fizetendő illeték a csúszások miatt.
ennél sokkal egyszerűbb építkezésekre is mennek rá házasságok szépszámmal.
"Hű, de sokan be fogják ezt is szippantani. De duplán. Egyrészt ott lesz a nyakukon egy csomó gyerek, házasság régen szétlőve, 3. gyerek sehun, ha mégis van pszichésen nem bírnak annyival, munkahely rég nincs. Szép kilátások. Ehhez képest a svájcifrankos gyaloggalopp volt."
Ez politika (rémhírterjesztés), nem építkezés. Biztos lesz ilyen is, de hogy ez legyen az általános az csak a jelenlegi ellenzék vágyálmaiban szerepel.
Korábban talán pont itt volt róla, hogy a sima 100-as lépésálló hőszigetelés is bőven elég az autó alá is, mivel az csak közvetve terheli a polisztirolt. Az autó súlyát a beton leosztja egy viszonylag nagyobb területre.
Én annak idején 150-es lépésállót akartam tenni a garázsba és elmagyarázták nekem, hogy felesleges.
Sziasztok! Padlas fodem szigetelesehez kernem a segitsegetek. Adott egy ket szintes 100 nm-es csaladi haz, aminek a fodemje a padlasfeljaronal merve osszesen 8 cm + 15 cm gyapot. Erre a gyapotra deszkakbol es padlokbol epitettek jaro feluletet. Sajnos a jaro felulet alatt levo szigeteles semmire valo, mivel parazaro foliat nem raktak ala es a gyapot is csak tomkodve van ide oda , eltero vastagsagban es porossa valt az ido soran a daszkak kozott atszurodott kosz miatt. Kerdesem leginkabb arra iranyulna, hogy a meglevo szigetelest meghagyva, arra parazaro foliat fektetve 15 cm kozet, vagy uveggyapotot tennek majd uj lepesallo feluletet epitenek. Mit gondoltok, problemat okozhat a regi szigeteles meghagyasa peneszedes szempontjabol? Minden egyeb javaslatot , otletet szivesen fogadok. Eleg amugy a 15 cm, vagy erdemes fole menni? U.i.: a korabbi szigetelest azert nem bolygatnam , mert a gyapot reszere kialakitott uregek szelessege valtozo 80-100 cm kozott. Inkabb magam osztanam fel a padlast a balak gyari szelessegenek megfeleloen.
Hű, de sokan be fogják ezt is szippantani. De duplán. Egyrészt ott lesz a nyakukon egy csomó gyerek, házasság régen szétlőve, 3. gyerek sehun, ha mégis van pszichésen nem bírnak annyival, munkahely rég nincs. Szép kilátások. Ehhez képest a svájcifrankos gyaloggalopp volt.
hát ez teljesen jó. a sok álmodozó birka fújja megint fel a lufit mint 10 éve a devizahitelnél.
a drága jó bau haus kft meg a többi kivitelező meg az összes tűzép meg mindenki már hozzácsapta a maga extra hasznát így az eddig lassan haladó építkezők és felújitók vagy konkrét pénzzel rendelkező vásárlók szívják meg. szuper!
láttam elég sokba régi hőtárolós kályhát, nem hiába... sőt.
panelt nem akarok venni max belefér egy 2 hálós nagykonyhás étkezős nappalis újépítésű lakás. 15-20 millió körül. Mint feltételezték semmi féle csokos dolgot nem akarok igénybe venni és semmi hitelt hozzá.
Ha kifogsz egy olyan közbenső szinti lakást, amiben még mondjuk cserépkályha van Héra-égőfejjel, akkor meg lehet baszni az egészet magyarul.
Ugyanis nem evidens, hogy minden lakáshoz van külön kéménykürtő, ami viszont feltétele lenne annak, hogy külön új fűtésed legyen.
A hőszivattyút felejtsd el, a kültéri egység elhelyezését nem engedik meg a legtöbb helyen, még egy rohadt splitklimáét sem.
Szóval ezeknél a lakásoknál KÖTELEZŐEN kérni kell egy kéményseprői véleményt, akik bevizsgálják a fellelhető kéménykürtőket, és kapsz egy nyilatkozatot arról, hogy adott kéménykürtő csak a tiéd, és bélelheted.
Enélkül ott fogsz állni, és max villannyal tudsz fűteni, mert az ilyen társasházaknál általában több lakás van bekötve ugyanabba a kéménykürtőbe.
Most képzeld el ezt a problémát 10 év múlva, amikor ezek az ősöreg tüzelőberendezések végleg bemondják az unalmast, és minden lakásnak kellene külön kéménykürtő...
Ha esetleg ilyen jól benne vagy a padlószigetelés témában, akkor lenne egy kérdésem, amire a neten nem találtam választ.
Garázsba milyen és mennyi szigetelést tennél a beton alá? (a garázs egybe van építve a házzal, kivülről szigetelve) Én azt gondolnám, hogy a normál lépésálló nem jó, mert mégis rajta áll a kocsi..
Az én meglátásom szerint az új építése reálisabb, na jó akkor nem ekkora nmbe gondolkodnék, jóval kisebbre törekednék. 2 háló max még egy fél kellene, meg a többi helyiség.
De mint a napokba is már írtam, megfordult a fejembe egy belvárosi nagy polgári lakás megvásárlása és felújítása ,ha lehetséges belül a mai napnak megfelelően építész segítségével újra osztani.
ezek kb 80-120 nm alapterületűek. Ott is vannak kompromisszumok. Nyílászárok, mert történelmi belvárosba nem tehetek be műanyag nyílászárót. Régi gázkonvektorok kidobálása hőszivattyú vagy kondis padlófűtéses fűtőrendszert kiépíteni. Kb ezek a lakások 11-15 millióba kerülnek.
Zsindelyt felejtsd el. A normális zsindely alátét felülettel, normális szakikkal megcsináltatva sokkal drágább, mint a cserép.
Amennyiben a derékszelement feljebb rakod, pláne nem rakhatsz erre a szarufaméretre cserepet, mert az alsó szakasz hosszú lesz ahhoz, hogy a cserepet meghajlás nélkül elbirja.
A mostani szarufák mellé rakj be 10x15-öset, vagy legalább 7.5x15-öset újként, és akkor mehet rá bármelyik cserép.
a födém betongerendás, ezekre merőlegesen vannak téve a talpak - rövid gerenda darabok, amelyeken vannak a derékszelemenek tartóoszlopai, szerintem ezzel gond nem lesz. a szelemenek jelenlegi magassága a betonfödém tetejétől a szelemen aljáig kb. 2 méter, ezért is szeretném beljebb és feljebb rakni.
Amennyiben a betoncserép nem játszik, a kerámicserép? esetleg zsindely - bár attól sokan óva intenek
A derékszelemen kiváltása azért (is) nehézkes, mert a mellé rakott derékszelemen már más helyen terhel a födémre, ami nem biztos, hogy olyan nagyon jót tenne...
A mostani derékszelemenjeid magassága elég alacsony, ahogy a biciklihez próbálom viszonyitani olyan 220 körül lehet. A fogópárokat a padlóburkolat+belmagasság+5 cm-re kellene berakni.
A betoncserepet ez a szarufaméret nem fogja megbirni, meg kellene erősiteni, vagy pedig újakkal besüriteni.
Az aljzata a kritikus, szinte egyiknél sincs 5 cm-nél vastagabb hőszigetelés benne, mert én még manapság is találkozok a 3-5-6 cm-es padlóhőszigetelésekkel, holott már 15 körüli a tendencia.
Míg kívülről viszonylag jól (bár drágán) hőszigetelhető utólag egy épület, az aljzat rettentő sok pénzbe kerül, és emiatt egy 5-8 éves burkolatot vétek felbontani. Enélkül viszont van egy általában szarul működő padlófűtés, és hidegérzetű padló.
A nyilászárók nem hőhidmentesen vannak berakva, igy jelentős a hidegsugárzásuk, párásodnak.
Nem rosszak ezek a házak, csak amennyiért megpróbálják eladni, és amennyit még rá kell költeni, annyiért általában fel is lehet épiteni újonnan, jól. Tehát inkább az eladási ár rossz kalibrálásával van a gond. (viszont ha ez változna, akkor a Kádár-kockákat sem lehetne eladni olyan áron, magyarul borulna a piac)
Van egy 45 éves majdnem kocka házam, kb. 950 x 950 -es (de inkább trapéz), nyeregtetővel.
6 méteres szarufák vannak, amelyek valójában félgömbfák, 7,5 x 12 cm-esek. Középen egy derékszelemennel vannak megtámasztva, a szelemen és a szarufák között nincs semmilyen kötés. A szarufák távolsága kb. 90 cm.
Szeretném felújítani a tetőt, a későbbiekben majd beépíteni is. A szarufák jó állapotban vannak, viszont a szelemenek szuvasak (az látszik, hogy teljesen más fajta fából vannak, mint a szarufák).
Kérdéseim a következők lennének:
1. kiváltható-e úgy derékszelemen, hogy közvetlen mellete, azaz inkább felette lenne egy új, 15x15-ös szelemen? Esetleg fogópárral kombinálva? Ha fogópár, akkor a szelemen alatt, vagy felett? Elég-e, ha a szelemen csak támasztja a szarufákat, vagy jó lenne valamilyen kötés is?
2. Jelenleg kerámia cserép van a tetőn, nagyméretű, kb. 10 db/nm. Szeretnék helyette betoncserepet.
3. Még nem néztem, milyen állapotban vannak a talpszelemenek, ha esetleg rossz, és cserélni kellene, hogy oldható meg úgy, hogy a szarufa a helyén maradjon? Mondjuk, ha kész már az új derékszelemen, ami addig a fél óráig elbírja azt a néhány szarufát, amíg cserélem a talpat?
Komplett tetőcsere nem jön számításba - terv, engedély, hivatalos kivitelező stb. miatt.
Józan paraszti ésszel belegondolok teljesen értelmetlen,néztem a környező településeken millió ilyen ház van potom pénzért,lakatlanok látni jó ideje nem él bennük senki....téli álmukat alusszák...fogalmazódik meg bennem miért,talán mert horibilis összegeket emészt fel a fentartásuk a korszerüsítésük meg még horrorisztikusabb...viszlát irány a város panel rengeteg ....
Majd kiábrándulnak ám sokan, ha meglátják az új telekárakat, illetve elkezdik keresni a generálkivitelezőket... Sok helyen már most a korábbi bruttó az új nettó...
Errefelé a generálkivitelezők már frissítették az árajánlataikat, hogy hogy nem azonnal megdurrantak az építési költségek 10 %-kal. (tehát legalább ennyivel többe kerül alapáron ugyanaz a mintaház, mint tavaly ilyenkor. Holott az építési költségek nyílván nem emelkedtek ennyivel).
Megjegyzem én már most magasabb árajánlatot kaptam pl ugyanarra a nyílászáró szettre ahhoz képest, amit tavaly november végén kértem pár cégtől az épülő házunkra...
Itt ahol mi lakunk a jó (és kevésbé jó, de foglalkoztatott) kivitelezők akik maradtak a piacon már így is bőven el voltak látva munkával...
>De a bankok + az utólagos fizetés talán jelent valami féket.
legtöbbször nem jelent féket, mert _nem_tudják_ hogy _a_valóságban_ mit is jelent egy ilyen kikötés.
2014 végén eladtunk lakást, amin volt még pici hitel, elő kellett törleszteni. Emiatt ültem a bankban 3 alkalommal több órát is, és üldögélés közben hallgattam, amit a lakáshiteles ügyintézők a telefonba kénytelenek voltak kommunikálni.
A legdurvább az volt, amikor kb 40 percen kersztül próbálta megértetni a bankos az ügyféllel (aki ráadásul valami ismerőse volt, vagy csak már régóta odajárt, de a lényeg hogy erősen tegeződtek), hogy a következő részlet kiutalásának feltétele egy adott készültségi fok elérése. És hogy ez a gyakorlatban nem azt jelenti amit az építtető gondol ("má' van rajta tető, az legalább 90%"), hanem az ingatlanos szakértő által végzett felmérésen alapul, és amit az ingatlanos ír készültségi fok, az szentírás, attól a bank el nem tér...
Ergo, hiába várja most ő, hogy 90%-ig kapja a pénzt, csak 75-ig fogja...
Az is kiderült, hogy a hitelt egy másik ügyintézőnél vették fel, aki emez szidott rendesen, mert ő mindig elmondja az ügyfeleknek, hogy a támogatásra (is) inkább úgy kell tekinteni, mint egy utófinanszírozásra. Ha minden jól megy, akkor kijöhet úgy a lépés, hogy "előre" finanszírozódik a projekt, de 99%, hogy nem így lesz, és ezért célszerű lenne a hitel+támogatás összegét úgy kitalálni, hogy a támogatás nélkül is képes legyen legalább 90%-ig eljutni az építkezés.
Na én jártam már több hitelügyintézőnél, de ilyen fejtegetést még sosem hallottam a hitelkérelem _előtt_
és akik most indulnak a 20M-ért, azok se fognak ilyet hallani...
Na látod... ezért kell az ingatlanos helyett egy helyi építésszel megnézetni ezeket az épületeket. Tisztában kell lenni az övezeti besorolással, mit enged a HÉSZ.
Amit te szeretnél, az drasztikusan megemelné az épitménymagasságot, ami most sem kevés. Kizártnak tartom, hogy beleférne még emelgetni tédfallal az egészet.
Egy ilyen átalakitás lazán még 2 millió, ha engednék is.
Ahogy előttem is irták: keress egy Kádár-kockát, azok szerkezetileg általában jók, és lehet bőviteni/felújitani/korszerűsiteni.
Ez a '80-as években trendi többszintes, erkélyekkel és loggiákkal teletűzdelt épület egy kisebb pénztemető.
Ez az egyik probléma. Az a 10 milliós önrész tényleg jó ötlet. Az is nagyon szomorú, hogy olyanok fogják bevállalni a 3 gyereket, akik amúgy abszolút nem akarnak ennyit, vagy pszichésen nem alkalmasak 3 gyerekre, csak belehajszolják őket. Ezt, és ennek a következményeit persze sehol sem hangoztatják.
plusz rákell számolnom 5-6 milliót az áron felül ,hogy kihozzak valami érdemlegeset az egészből?
Arra gondoltam lepakolnám róla a tetőt a felső szintet ráhúznám fél tetőteresen nem tudom hogy mondják "térmagasság" vagy komplett szintet és egy kisebb szögű sátor tetőt rátenni. kb 10-15 cm szig tennék rá, fa elgázosító kazán vagy hűszivattyú.
pont mint a nulla beugrós jenhiteles suzuki. aki azt megvette és új autója lett, annak valójában nem tellett új autóra, és ebből következik minden baja a törlesztővel, cascoval, szervízzel, azzal hogy több a tartozása mint amit az autó ér.
Itt az az alapvető probléma, hogy megint olyanok is akarnak majd épitkezni, akik úgy gondolják, hogy 15-18 millióból felépül egy 150 m2-es ház, és csupasz seggel belevágnak.
Azt tudod, hogy 3 év után 100e Ft az illeték a használatbavételire? 4 év után 200, 5 év után 400, 6 év után 800, a 10 év után 1.400.000 Ft-ot kell fizetned.
Tehát jó nagy kamu, hogy 10 évig építkezhetsz. 3 éven belül megkérheted illetékmentesen a használatbavételit, utána sávosan emelkedik az ára.
A kivitelezés megfelelőségét ezekből a képekből én nem tudom megitélni. Azt tudom tanácsolni - mielőtt szakember (statikus vagy építész) megnézné, hogy jól meg kell nézni az épületet - a sarkoknál először - majd a többi részét is. Ez csak akkor működik ha nem friss a festés. Tapétánál egyáltalán nem működik. Frissen festett ház gyanús. Minden esetre ha csillog-villog akkor az könnyen lehet palifogó.
Nem akarok demagóg lenni, mert azokból élek, akik épitkeznek.
De ne álljon már neki csupasz seggel épitkezni, battyameg! Tudom, hogy csábitó a 10+10+5 milla, de ebből ÉPPENHOGY kihozható a rendelet által minimálisan megkövetelt 90 m2. És ez csak az épület. Se közmű,se kerités, se tererendezés, semmi.
Legyen a telken felül 10 milla önrész, és akkor okés.
Hát ja. Nem elég felépíteni, ha ott van, azt be is kell fejezni. Így legalább elvileg nem lesz olyan, hogy felépítik a házat, de bevakolni, leszigetelni, festeni már nem marad semmiből, a berendezésre meg főleg. (Ha még nem gyilkolták meg egymást, és az unokacsinálás is sikeres.)
Jó néhány korábbi hozzászólás arra utal, hogy nem véletlenül nem adják előre. Pl. lásd: valamire való ügyvéd lepapírozza. Ezek után nem kell a törvényhozókat molesztálni. Egyszerűbb nem adni a pénzt előre, mint utólag próbálkozni a visszaszerzésén. Arról nem is beszélve, hogy az én pénzemet is adják. Ha jó helyre megy rendben van, simlisektől sajnálom.
Tehát a használatbavétel után, kvázi "szabadfelhasználásra" kapom az 5 M áfavisszatérítést? Mondjuk tuti lesz mit még csinálni a házon, ahogy írtad, konyhabútor, konyhagépek, kandalló, falburkolatok, díszítések, lámpák, stb., és már el is ment 5, vagy 10M :)
100 m2 hasznos alapterületű épület 20-22 millió forint nettóban, ami 25-28 millió bruttóban. De ugye ebből visszajön a VÉGÉN 5 millió áfa.
Hangsúlyozom: A VÉGÉN. Használatbavételi után. Azaz költheted konyhabútorra, és ilyesmikre, de addigra az épület kvázi kész kell legyen, maximum pár helyiségből a burkolatok hiányozhatnak.
Egy manapság korszerűnek mondható, jól hőszigetelt épület 200-220e Ft/hasznos m2 áron épithető fel nettóban.
Sok saját munkával, saját anyagbeszerzéssel ez levihető 180e-re.
Azt kell megnézni, hogy az a 2-3 millió forint többlet, amit kifizetsz, az megér-e neked ennyit. Mert rohadt sok időt elvesz az embertől, és a zöme nem intézhető el munkaidőn kívül.
szia. hogy ezt beírtad. nekem egy öreg házam van annal építeném be a tetőterét. egy nagy padlásszoba és ennyi. két gyerek van. az asszony szerint járhat valami 800e ft támogatás nekünk erre.
tetőt is akarok cserélni olyan 2M költséggel számolok. + padlásszoba
járt nekem erre valami? 800e nem nagyon érdekel mert felét azt elviszi a papiros vállakozó meg az anyag áfa+tréfa. 100-200ftért meg nem idegeskedek a papirok miatt.
hejj, ez pont így volt a klasszik szocpollal is! Új lakás építése ugye teljes szocpol jár. Tehát a szülők kádárkockájának a tetejére a tetőtérbe csinálunk egy lakást. Külön bejárat kell, ezért egy szép elegáns külső lépcsőn lehet felmenni. Hány ilyet látni.
Most már tetőtér-beépítésre is igénybe vehető a 10 milliós támogatás. Mi szeretnénk beépíteni a tetőterünket, akkor arra is megkaphatjuk a pénzt?
Fontos megérteni, hogy nem arra a tetőtér-beépítésre gondol a törvény, amire te. Azt, hogy kialakítasz két szobát a tetőtérben, bővítésnek hívják. Attól az még nem lesz új lakás.
Itt arra gondoltak, hogy mondjuk egy társasház esetén eladják a padlásteret és arra emeletet húz fel az építő, vagy a tetőtérben új lakásokat alakít ki.
Engedélyköteles új lakóegység jön létre:
8. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,
Látod, mindjárt úgy kezdődik, hogy meglévő épület átalakítása kivételével.
Amire te gondolsz, azt a törvény bővítésnek hívja:
bővítés: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül − ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is − a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység.
A jó hír: tetőtér-beépítésre is kapsz azért pénzt, de csak a használt lakásnak megfelelő összegeket és meg kell felelnie a lakásodnak az ott leírt feltételeknek a bővítés után (minimum négyzetméter, komfortos, stb.)
És akkor mi van, ha önálló lakást fogok kialakítani a tetőtérben?
Akkor jár a 10 milliós támogatás három gyerek után, azonban ne felejtsd el, hogy az egész családnak ott kell majd élnie 10 éven át. Kijön egy ellenőr, mit mondasz neki, ki lakik a földszinten?
ez komoly??? ezt fogják nézni ki lakik a földszinten??
és ha m9ndjuk a munka miatt más városba kell költözni 8 év mulva???
Ej azon a Rákóczi útin elsőre más ütött szemet. De csak nem értem. Az a dolgozószoba-garnitúra 3-3,5M forint. A konyha meg mellette mintha a 80-as évekből maradt volna.
Mi most építkezünk és úgy néz ki, hogy a 130 nm alapterületű padlástér beépítéses családi ház, korszerű anyagokból és korszerű gépészettel 30M alatt lesz. Ebben nincs benne a telekár.
Persze nem nagyvárosban építkezünk és nem generálkivitelezővel.
Ezek szerint a nappali is szobának számít (akkor is, ha a konyha étkezővel egy légtérben van) és nem gond, a lakásépítési támogatások szempontjából, hogy nincs 12 nm-es hasznos alapterületű szobánk.
Ezt senki nem tudja kifizetni, sem munkaadó sem munkás. Csak azok járnak fel innen akik a közszférában dolgoznak és szinte ingyen van nekik az utazás. Én pl 71 ezer Ft-ért 1,5 órát utazok céges busszal.
Vályogot csak nagyon olcsón nagyon jót vennék, de igazából amennyi keretem van nem nagyon válogathatok. Mert azért cél hogyha lesz egy saját akkor ne dőljön rám életem végéig.
Ezek a kócerájok sehol sincsenek egy A+ besorolású épülethez képest.
Csak a hőszigetelés legalább 200 m2 a falon, 6000 ft/nm nettó, az 1,2M. (Plusz a padlás/tető.)
A nyílászárók 40-50e ft/m2. Meg lehetett oldani 300e-ből, most inkább 1,3 M.
Ha csak lehúzzák az aljzatot 8-10 centi betonnal, az 2000 ft/m2. Jó esetben raktak alá egy sor nejlont. Ugyanez szigetelve 10-12.000 ft/ m2. 100 m2-en plusz egy milla.
Nálunk megyeszékhelyen (Kecskemét) egy városi telek minimum 8-10 M Ft és ez nagyon-nagyon az alja... És ezért kapunk durván 700 nm-t. Jobb városrészekben ez simán feldurran 12-15-re.
A várostól 5-10 km-re lévő külvárosokban lehet 5-8 mFt között telkeket kapni.
A lakásárak még durvábbak, itt újépítésű lakásokat NETTÓ 300-340 eFt/nm áron adnak most.
Nálunk sajnos az a helyzet, hogy pl. az autógyár sok új munkahelyet teremtett és sok külföldit is vonzott, ez elképesztően felnyomta az árakat. (De ugyanez a helyzet ha jól tudom Győrben is pl...). Viszont ezt megfizetni csak a felső pár ezer tudja.
Azt meg elképedve látjuk, hogy innen 20-50 km-re komplett családi házakat nem tudnak eladni 10-15 M Ft-ért, telkek pedig parlagon hevernek 1-2 M Ft-ért.
Lakószoba (OTÉK 105. §. (2)) : a lakás minden közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége.
Lakószoba (Lakástörvény 2. sz. melléklet) az a helyiség, amelynek
a) alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja;
b) külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;
d) melegpadlója van; továbbá
e) fűthető; végül
f) legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.
(12/2001/(I.31.) Kormány rendelet alapján) A padlóburkolat jellegétől függetlenül a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. Minden olyan helyiséget szobának (félszobának) kell tekinteni, amely önálló, minden oldalról körülzárt, természetes megvilágítással rendelkezik, területe a 6 m2-t meghaladja függetlenül attól, hogy a tervrajzon milyen elnevezéssel szerepel (kivéve a lakás funkciójához szorosan hozzátartozó helyiségeket – pl.: szélfogó, előszoba, konyha, fürdőszoba, stb.) Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet.
Ha ezt a vasútbezárást meglépik, akkor még nagyobbak lesznek a különbségek szerintem, pont amit mondasz. Onnantól nem annyira járnak majd fel vonattal dolgozni, Budára pl. nem fér bele időben. Bp még egy kicsit drágul, Batta, Tárnok, Bia megy lefelé... Meg nyilván a tágabb régió is. Én olyan 150 m2-re írtam az árakat.
Vályogot ne vegyél, ne is nézd, mert még elcsábulsz valami frissen festettől. Könnyűszerkezetes "házról" tegnap volt szó. Inkább azt se vegyél :)
30 ezüstért Jézust is elárulták, 20M-ért az isten legyen a megmondhatója, mi fog történni.
Nagyon durvák ezek a számok, szinte hihetetlen számomra. Én Budapestről durván 100 km-re lakom egy nem zsákfaluban. Járnak innen fel vonattal a fővárosba dolgozni. Egy telek 200 - 1 millió Között mozog, de 3 millióért kapsz lakható házat is összközművel (csatorna is!). 3 milla alatt amiben most keresgélek is van ház de pl 15 centis monolit födémmel, vagy szuvas tetővel stb.
Az első szocpol idején épültek sorra egymás mellé a házak. 3+3 millióért felhúztak egy ilyet a full üres telekre. Víz, villany, az újabbakon vékony hungarocell hőszigetelés, a padláson még tetőfólia is van a cserepek alatt. :-) Ja és 3 szoba, fürdőszoba, amerikai konyha. 6 milkó és új ház, statikailag sem rossz némelyik.
Igaz meg kell ezeket jól nézni mert a múltkori monolit födémes is szocpolos volt. De mindig jobbak mint a vályogházak.
Akkor most a 10+10 milláért a falunkban új utcák fognak majd nyílni. :-) xd Pláne hogy fejlődött a könnyűszerkezetes technológia, 3 milkóért szerintem kulcsrakészen összeszögelnek egy készházat. Akkor a 10+10 főnyeremény mikor a 3+3-ból is épültek a téglaházak, de mostmár az se gond hogyha belerondít a településképbe tehát jöhet a könnyűszerkezet is. Pl én ezzel is szemezgetek, de árverésen nincs részletfizetés így csúszik a dolog. 2 millió a minimálár.. 6 milkóért felhúzták, de ha beleszámoljuk a villany, víz, telefon, gyerektartás stb ami rá van terhelve úgy ez kb 13 millióba került az adófizetőknek.
Adott egy 4 lakásos társasház, az ami a lenti képen van.
Tulajdoni lapon kivett tanyaként van nyilvántartva, osztatlan közös tulajdon az egész. Jó gyakorlatilag osztott mert ugye 4 különbejáratú lakás van, külön mért közművekkel. A kertek szóbeli megegyezés alapján vannak szétosztva. A lakások közül a felső kettő eladó és üres is. Már régóta nézegetek házakat de abban az árkategóriában amit megengedhetek magamnak mindnek volt valami súlyos statikai gondja.
Mivelhogy a közeli termelőszövetkezet építette szolgálati lakásoknak így minősége erősen kérdéses és próbáltam a múltjának utánnajárni. Egy idős régen ottlakóval tudtam beszélni aki elmondta hogy a lefolyókkal és a vízvezetékekkel volt sok gond. Az emeleti fürdőszobát fel kellett bontaniuk dugulás miatt, a járólap alatt homok és salak volt, abban különböző méretű zöld színű csövekből rakták össze majd szurokkal tömítették és nem közdarabbal. Ez elvileg abban a lakásban javítva lett. De a képen látszik is hogy a fürdőknél minden lakásnál volt gond, remélhetőleg jól meg is csinálták. Meg egyszer egy nagy vihar ledobálta a cserepeket, meg belökte az egyik ablakot tokostul. Más hibát nem említettek. Ja meg a 4 lakásra emésztő van a ház mögött 4 méterre, csatornahálózat nincs.
Ilyen téglából van a fal mint itt látszik:
Látszólag statikailag rendben van a ház, igaz vékonyak a falak de nincsenek nagy gyanús repedések stb. De ugye a részeges TSZ brigád bármire képes lehetett akkoriban.
A padlás üres, és a kérdésem az hogy tetőtér beépítésről lehetne-e szó ennél az épületnél így ránézésre? A meglévő szomszédoknak nem lenne ellenére, pláne ha nem nekik kéne a tetőt karbantartani.
De viszont az idegesít hogy az első emeleti fürdő hogyha olyan volt hogy a járólap alatt sitt meg homok volt akkor mi lehet a második emeleti padlóban (padlás). Bár szép sima egybefüggő betonnak néz ki a padlás padlója, de ugye küldtem én már képet 15centis monolitfödémről is.. Állítólag óriási betontálcákból állnak a födémek, de a betontálcás födém TSZ kivitelezésben nem tudom mennyire jódolog. Nomeg hogyan lehet egy ilyet pl átfúrni csővezetéknek? Az egész tálcát ki kell venni? Senki nem fúrta át, a TV antenna vezetékek mindenkinek kívülről futnak.
Szerintem egyébként az 1000 m2 alatti telkeken egymás seggébe épített "kertes" házak valami vicc kategória. Kertesnek nem kertes, a szomszéd meg belelát mindenbe. A kert az legyen kert, ne zugzöld. De ez meg az én véleményem, csak belőlem is kikívánkozott feleslegesen.
Itt onnan indult a téma egyfelől, hogy van-e saját kerted, nem pedig onnan, hogy milyen. Sok embernek a lakás is megfelel, ők például veled ellentétben már harminc négyzetméteres zöld zugot is luxusnak tartanak. Kifizetni meg nem fognak fél hektárt, de még egy 700 m2-es telek felét sem. Függetlenül attól, hogy neked vagy nekem mi a véleményünk a kertről.
bocsi de egy rendes telek pesten 30, agglomerációba 15 maki. kevesen engedhetik meg maguknak. söt aki dolgozni jar meg gyereket nevel annak ideje sincs karbantartani es lehet kerteszre se fussa. de attol meg lehet rendes ember.
örülj neki hogy nem mindenki ugy gondolkozik mint te. es nem is kell. ezert különbözünk. mindenkinek mas az igenye. van akinek kell hogy közel legyen iskola orvos busz hév stb...ha mi lndenki ugy gondolkozna mint te 10 millioan akarnanak ugyanazon a helyrajzi szamon lakni mint te.
Az egymás seggébe épített "kertes" házak valami vicc kategória. Kertesnek nem kertes, a szomszéd meg belelát mindenbe. A kert az legyen kert, ne zugzöld.
ilyenre gondolok, sík terepen.
