Amugy szerintem a mulasztasuk miatt max. fel evet kerhetnek visszamenoleg, es mindenfele bunti nelkul. Szerintem ez lenne a jogos - ez persze velemeny, nem szamit semmit...
Nalunk amikor csatornaztak, akkor mindenkit rakottottek, es vagy 3-4 honap mulva jottek, hogy szerzodes, es onnantol fizettunk, visszamenoleg semmit. Tobb ev eseten azert ez mar valoszinuleg nem igy megy. Szerintem amit akarnak, azt igy vagy ugy, de ugyis behajtjak rajtad, de erdmes azert egy kicsit kemenykedni, mert szerzodni nekik kell jonni szerintem is, ha akarjak, hogy fizessek, akkor hozzanak szerzodest, amugy coki. Azert az altalanos egyuttmukodesi kotelezettseg megvan, es a tobb ev ezt azert megkoptatja esetedben egy kicsit...
A Fővárosi Csatornázási Művek megkeresett azzal, hogy nem szerepelek a szerződött ügyfelei között a nyilvántartásukban, ami igaz lehet, mivel nem szerződtem velük.
Pár évvel ezelőtt volt csatornázás az utcánkban és kérés nélkül az utcai csatornázást végző vállalkozó bekötötte a szennyvízünket a frissen kiépített utcai csatornába.
Kérdésem: milyen büntetést kell fizetnem, ha beismerem, hogy évek óta használom a szolgáltatást, de nem fizettem érte? Vagy egyszerűen jelentsem be, hogy tegnap magam csatlakoztam rá, éppen jelezni akartam?
Köszönöm a választ, értem, hogy a Lak.szöv. jogi szervezet, de mi, lakossáként fogyasztjuk a gázt, nem Ő, mint jogi szervezet. Nem értem, miért lenne jogos e miatt minket közületnek besorolni. Ha még valaki tud mondani valami meggyőzőt, szívesen veszem, megköszönöm.
Lenne nekem egy kérdésem: 30 lakásos társasház vagyunk. Októbertől átváltottunk gázfűtésre. A közös képviselő aláírta a TIGÁZ szerződését, de kértük, hogy mivel Lakásszövetkezeti tagok vagyunk, a számlát a Lak.szövnek küldjék meg, amit majd a Lak.szöv megbont, és kiküldi a fizetnivalót a lakosoknak. Így nem kell nekünk házalni. Meg egyébként azért vagyunk lakszövösek, hogy az ilyen munkákat ők végezzék el, vezessék a számlánkat, stb...
Történt ám, hogy mivel a Lak.szöv is alááírta a szerződést, így minket közületi fogyasztóknak minősítettek át, és kiszámlázták nekünkm az energia adót.
Az a kérdésem, hogy ez jogos-e, hiszen mi semmi féle tevékenységre nem használjuk a gázt, csak mint a lakosság, fűtjük vele a lakásokat. Jogosan számolják-e fel az energia adót? Kérem, válaszoljon legyen szíves, aki ezt meg tudja magyarázni, hogy mi, mint lakosság, miért vagyunk ipari közületek számlázás tekintetében?
Válaszukat előre megköszönöm. Üdvözlettel: Napocska
Hálás köszönetem a válaszért! :-) Ez az első jónak tűnő hír az utóbbi hetekben... És azt lehet tudni, hogy a közalkalmazotti törvény módosítását tervezik-e a közeljövőben? (Egy 2011. december eleji változatot sikerült letöltenem s CompLex oldaláról, gondolom, ez a hatályos szöveg, azóta nem módosították, ugye?)
A Zuramnak 35 évnyi tisztességes és kifogástalanul végzett munka után, 55 évesen karácsonyi ajándékképpen kezébe nyomták az előzetes értesítést az elbocsátásról. Van erre valami határidő, hogy ez után mennyi időn belül kell felmondani neki, vagy akár a végtelenségig húzhatják? (Mondjuk míg kijön valami új, sokkal kedvezőtlenebb szabályozás. :-()
Egy kérdés, meg tudná valaki mondani a tuti választ?
Ha hatályba lép az új munka törvénykönyve, az fölülírhatja-e a közalkalmazotti törvényt? Vagy a közalkalmazotti törvényben foglaltakat nem módosíthatja a munka törvénykönyve? Gondolok itt például a felmondás szabályaira (felmentési időre járó összeg, végkielégítés stb.).
Jó értelmezem, ha azt mondom, hogy amiben a közalkalmazotti törvény eltér a munka törvénykönyvétől, arra nézve hatályban marad a közalkalmazotti törvény jelenleg hatályos szövege, azt nem írja fölül az új munka törvénykönyvének eltérő szabályozása?
"Az osztatlan közös tulajdon rongálása is bűncselekmény, ha az elkövető gyermekkorú, akkor is az."
Szerintünk is,de föl sem vették a jegyzőkönyvet,úgy néz ki zsákútca.
A családsegítőnek is jeleztük már a nyáron(konkrétan nem ezt az esetet),részükről
annyi történt,hogy kijött 2 hölgy,beszélgettek kb 5 percet a kapuban(be sem meretek menni) és pont.
A birtokvédelemnek nem tudom mennyire lehet visszatartó ereje,pláne hogy gyeremekkorúról van szó, a jegyző hoz egy határozatot és utána?? Egy darab papír
Nos,nemrég jöttünk a rendőrségről,ahol is tájékoztattak,hogy mivel az elkövető
gyermekkorú,és a megrongált kerítés közös tulajdon,így nem rájuk tartozik az ügy.
Kártérítésünket polgári peres úton érvényesíthetnénk,a gyerek,míg vér nem folyik
gyakorlatilag bármit elkövethet.Akinek esetleg van ötlete kihez fordulhatnák még ezen
ügyben,megköszönném.A kártérítés nem érdekel,a gyerek leállítása lenne a mielőbbi cél,mivel valószínűleg erősen viselkedészavaros,és néhány éven belül masszív bűnöző válik belőle.Köszönöm.
Probaljatok egyezkedni a testverevel, ami akar neki is jo lehet. A sajat 50% tulajdonreszeteket barmikor, barkinek, barmennyiert eladhatjatok azzal, hogy a masik tulajdonostars elovasarlasi joggal rendelkezik (tehat ha az altalatok megjelolt osszegert van vevo, es a testver hajlando kifizetni ezt, akkor neki KELL eladnotok, ha nem tudja esvagy akarja kifizetni, akkor koze nincs hozza kinek adjatok el).
Tehat ha nektek kell a penz, es hajlandok vagytok olcsobban is adni a reszeteket, akkor biztos talaltok vevot az 50%-ra. Marpedig ha a vevo veletlenul olyan, hogy nehezebb termeszetu, akkor igen gyorsan erteket veszti a masik 50% is... ez azert egy eleg eros targyalasi alap lehet. Senkinek se jo, ha elkotyavetyelitek az ingatlant, de kompromisszum nelkul akar ok is rosszul jarhatnak, ezt jo, ha tudjak...
A jegyzőnél tudsz egyrészt feljelentést tenni, ha van ott helyi rendelet vagy valamilyen szabálysértést kimerítene a cselekedetük (pl. csendháborítás), illetve birtokháborítás miatt is indíthatsz a jegyzőnél eljárást.
Sürgősen segítséget szeretnénk kérni az alábbi ügyben. A szomszédunk (fél cigány és cigány) aki önkormányzati lakásban lakik, már több éve életvitelével rendszeresen zavart minket. Többször is szóltunk, hogy fejezzék be ezt az életvitelt (trágár olykor artikulátlan ordítozások,tv,házimozi üvöltetése akár hajnali 2-kor) ,mert már nem tudtunk pihenni sem. Kb.2 hónapja történt, hogy nem bírtam tovább és beolvastam nekik, ami majdnem tettlegességig fajult az ő részükről méghozzá úgy, hogy meg volt a birtokháborítás szándéka. Ekkor kihívtam a rendőröket mert többször is életveszélyesen megfenyegettek. A rendőrök nagyjából 80 perc alatt kint voltak (mint megtudtam tőlük ilyenkor nem a 112-öt, hanem a kerületi rendőrséget kell hívni). Ezt követően nagyjából csend is lett, pár napra rá a kerülettől is kijöttek érdeklődni a rendőrök, mi és hogyan is történt… Azt hittük végre csend és nyugalom lesz, hiszen mi csak e kettőt kutatjuk amióta itt lakunk. De nem lett nyugalom… Csütörtökről (dec.1) péntekre virradóra valaki az autónk kerekeit kivágta. Tekintettel arra, hogy munkám volt és arra koncentráltam, hogy legyen gumi az autón nem jelentettem a rendőrségen az esetet (csak fotóink vannak róla). Mindenesetre elkezdtünk még jobban félni és nyugtalanok lenni, hogy mi jön még… Holnap bemegyek a Ferencvárosi Önkormányzathoz (igaz a gumikivágással mit kezdenének), ahhoz az önkormányzathoz ahol egy pár levél már elakadt… Csak 2010-ben jött egy válasz, miszerint az akkori polgármester úr tovább küldte a levelünket az ingatlancsoporthoz azzal a mondattal, hogy kivizsgálják az ügyet, ami szerintünk azért nem történt meg, mert az kiverte volna a biztosítékot a szomszédainknál. Nem tudjuk hol keressük igazunkat, talán abban az Aszódi utcai kocsmában kellene ahol a szomszédon kívül Sajó Ákos Fidesz-képviselő is megfordult már több alkalommal? Mindenkinek köszönjük a segítségét, aki bármilyen információval vagy máshogyan segíteni tud az üggyel kapcsolatban.
A héten már harmadjára járunk így, ezért most már nagyon érdekel a téma...
Sétáltatom a kutyámat. Mellesleg egy staffordshire terrier (csipelve, oltva, ivartalanítva, békésre nevelve)
Mindig csak pórázon van ennek ellenére.
A paraszt lakó kutyája kiszökik a zárt kerítésen mert vagy ba..i nagy luk van rajta, vagy nincs is kerítés, vagy eltépi a láncot. Nekiugrik a kutyámnak, mert kurvakemény ám, (bár amikor egy rotweiler jött ki, akkor azért már nem voltam 100% biztos, hogy mi nyerünk), és kialakul a harc. én kutyám pórázon kivégzi a kiszökött kutyát.
Terhel-e engem bármi felelősség, vagy mivel pórázon tartott kutyámat nem vagyok köteles páncélburokkal is körbevenni, hogy egy suicid állat kutya ne ugorasson neki, az a felelős a saját kutyája kibelezéséért, aki nem keríti körbe a házat rendesen?
Miért a staffi veszélyes, ha a tényállás az, hogy kijön egy kutya és nekitámad?
A következő ügy ben szeretnék tanácsot kérni. Feleségem 50%-ban örököse egy ingatlannak, amit most szeretnénk eladni, mert elvesztettem a munkámat, ezért nem tudjuk az építési hitelünket törleszteni. Az ingatlan piaci értéke kb. 15 000 000ft, de a nővére /akié a másik 50%/ 21 500 000ft-ért hírdeti. Nekik nem sürgős, úgy gondolják, hogy kivárják amig újra emelkednek az ingatlan árak. Kértük, hogy fizessék ki a 15 000 000ft felét, de nincsen pénzük. Kérdésem az lenne, hogy van e valamilyen lehetőségünk arra, hogy a pénzünkhöz jussunk, vagy várjunk amig a bank elárverezi a házunkat?
Kb. egy éve vettünk a házrészt. Az előző tulajdonosok (mindkét házrész előző tulajai) közös pénzen elválasztották kerítéssel a telket.(erről 2tanús szerzősés van) Közben mindkét házrésznél tulajdonos váltás történt (az egyikben most mi lakunk). A jelenlegi "nagycsaládos" szomszédunkkal sajnos állandó problémáink vannak. A gyerekek szándékosan,rosszindulatúan követnek el ellenünk minden féle dolgot (kövekkel hajigálnak, szóban zaklatnak, átmásznak a kerítésen, a szemetet átdobálják...stb), az egyik kb.10 év körüli kölyökkel van a legtöbb probléma. Előfordult,hogy hozzányúlt a villanyóránkhoz, eleinte csak a biztosítékokat kapcsolgatta, mire rájöttünk hogy ő volt, tettünk fel egy lakatot a villanyóra szekrényre, másnap pont rajtakaptuk hogy felakarja törni. Ekkor szereltünk fel kamerát a ház sarkára, és mivel szeretném a bejárati ajtómat és a villanyórát látni, így átlát részban a kamera a szomszédba is, és valamennyire közterületre (bár az a rész már távolabbi, nem túl jól kivehető a felvételen). Szóltunk nekik, ez volt az utolsó alkalom, legközelebb rendőrség lesz a dologból, és mondtuk nekik azt is, hogy kamera van. Egy darabig "csend" volt semmi, viszont tegnap a fönt említett gyerek a két telekrész közötti palakerítés 2 elemét szándékosan, gereblyével szétverte, annyira, hogy akár át is lehet rajta menni (ez se az első eset, már cseréltünk ki pala elemet), a kamera rögzítette az esetet. Szóltam egy rendőrismerősnek, de azt mondta, hogy kijöhetnek ugyan,és feljelentést is tehetünk, de mivel gyerekkorú az elkövető, úgy se lesz semmi az esetből, és a kamera miatt még mi üthetjük meg a bokánkat. Kérdésem az lenne, hogy mivel a jelenlegi tulajdoni lap szerint is osztatlan közös tulajdonú telekről van szó, mennyire jogszerű a kamera elhelyezése, illetve tehetek-e feljelentést a kiskorú gyerek ellen szándékos rongálásért, akár a felvételek nélkül? Lefényképeztem a megrongált kerítést. Vagy jogilag milyen hatásos lépéseket lehet tenni? A szülőkkel sajnos nem lehet tárgyalni, mert odacsődül az egész család és ordítozás,szitkozódás,fenyegetőzés.
Tudom, hogy nem ez a családjogi fórum, de hátha van valaki, aki már szerzett tapasztalatot az alábbi kérdést illetően. Egyebekben ott is feltettem a kérdést.
Szeretném a véleményeteket kikérni egy felnőtt tartás ügyben.
22 éves felnőtt gyermek tartásáról van szó, aki szakmunkás bizonyítványt szerzett, majd esti középiskolába iratkozott, ahol egy évig tanult. Miközben megpróbálkozott egy munkahellyel, de úgy döntött, hogy nem akar dolgozni, (nem szereti a kötöttséget, koránkelést, főnököt stb.) hanem a következő évet már nappali középiskolai képzésben folytatja.
Az egyik szülőnél lakik, a másik szülőt csak akkor kereste, korábban is, amikor a tartási díjat átvette, a másik szülővel a kapcsolatot nem tartja. A tartás egy éve megszűnt, amikor a szakmunkás nappali tagozata befejeződött. Egy éves kihagyás után újból nappali képzésen vesz részt a felnőtt közös gyermek, és az egyik szülő a másikat, felnőtt tartásdíj fizetésére szeretné kötelezni.
Másik szülő nem szeretne felnőtt tartást fizetni, egyrészt az érdemtelenségre hivatkozással, mivel vele gyermeke nem tartja a kapcsolatot.
Másrészt, és ez lenne a kérdés, az egy éves esti iskola (heti kettő alkalom) a tanulmányok megszakításának számít-e?
Az mindenképpen nyilvánvaló, hogy a manőver a másik szülő fizetési kötelezettségének megállapítására megy ki. Csak megjegyzem, hogy a másik szülő mindeközben a másik közös gyermeket egyedül felnevelte, vele a rendkívül jó kapcsolatot tart a mai napig.
2. csak ugy allithato be a sajat kertedre, hogy reszben latszik a szomszede esvagy a kozterulet is,
akkor lehet szabalyos is a kamera elhelyezese (de meg nem feltetlenul az). De ekkor ez a ket feltetel is egyutt jatszik, tehat a szomszednak azt is tudnia kellett, hogy reszben az o teruletere is ralat a kamera.
Utóbb lehet következménye, mert személyiségi jogot sért (leszerelés, jogsértés megállapítása, abbahagyásra kötelezés, kártérítés), azonban kizárólag a hatósági eljárásban az igazság kiderítése érdekében felhasználható.
A következő ügyben szertnék tanácsot kérni. A szomszéddal osztatlan közös telken egy hrsz ingatlanban lakunk.(két különálló lakrész,kerítéssel lekerített udvar).Van egy kamerám
a házsarkára felszerelve,amely részben rálát a szomszéd részére is.Egy esemény miatt szeretném
a rögzített felvételt felhasználni(rendőrségi följelentéshez csatolni),kérdésem megtehetem-e?,hiszen elvileg a szomszéd udvarát és közterlületet nem figyelhetek.
Bankom átadott a behajtónak 10.24.napon aki a napokban vette fel velem a kapcsolatot 11.25.napon közölte a tényállását nála szereplő dokumentumon az áll/ 9.28.napon volt az utolsó befizetésem a bank felé,ezért plusz költséggel kell számolnom ami X összeg+kamatok...én közben törlesztettem a bank felé a befizetéseket mivel késve a havi törlesztő részletemhez sajnálatosan rendszeresen fizetem a késedelmi kamatot pl.25.ezer ft. akkor a havi törlesztésem így néz ki 25.ezer ft + 8.ezer ft. össz. 33.ezer ft.megfizetek.ezt követően 11.15 majd 11.25 tudtam befizetni még 2X.i esedékes részletet amit szintén késedelmi kamattal együtt fizettem meg.Kérdéseim? mindezalatt semmit sejtve nem kaptam figyelmeztető,tájékoztató, felszólító levelet a bankomtól!a behajtó személy miért majd 30.nap elteltével vette fel velem a kapcsolatot?miért kötelez a közel 90.ezer ft. megfizetésre amiben 1 havi törlesztőrészletem lenne elszámolva a többi az ő költsége és egyéb???és ezt dec.10.-ig tegyek eleget!Miért nem kapok segítséget a bankomtól?Miért nincs kirendeltségük ahol emberi meghallgatást,segítséget-tanácsot kérve,akár panaszt tehetnék?Miért nem kapok fizetési könnyítést amit kértem a behajtó személytől,amit meghallgatás nélkül elutasított? Etikátlan,embertelen felháborító a hozzámállása!Hol kapok segítséget esetleg meghallgatást ha nem értek egyet a behajtó összeggel?Milyen szervhez fordulhatok panaszommal? Tisztelettel köszönöm!
Kp-ban semmiképp ne add oda mert akkor illetékköteles. Magánszámláról magánszámlára kell utalni, ajándék megjelöléssel és az ajándékozottnak 30 napon belül be kell jelentenie a NAV-nál az ajándékozást. A bejentést szóban is megteheti de szvsz célszerűbb írásban. Így illetékmentes és semmi fiktív dolog (kölcsönszerződés ) nincs benne. Mondjuk arra lehet számítani hogy a NAV valószínűleg megnézi hogy az ajándékozónak miből tellett erre.
2008.08.05. Magánszemély által bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése
[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés g) pont]
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.
Az Itv. 102. § (1) bekezdésének h) pontja tartalmazza a takarékbetét fogalmát. Eszerint takarékbetét a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.
Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ebbe az esetbe beletartozik az is, amikor a magánszemély saját bankszámlájáról egy másik bankszámlára utaltat át egy összeget (ha viszont a számláról levett pénzeszköz – készpénz – kerül ajándékozásra, akkor ez már ajándékfizetési kötelezettséget keletkeztet).
Az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgyaként megjelölt ingó dolgok (amelybe a fizetőeszköz is beleértendő) ajándékozása akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után kell az illetéket kiszámítani, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után).
Amennyiben tehát a takarékbetét fogalma alá tartozó ügyletről okiratot állítanak ki, vagy az említett összeghatárt meghaladja, az ügylet ajándékozási illeték tárgyát képezi, de az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján az ügylet mégis illetékmentes.
Erre vonatkozóan az Itv. 11. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre az Itv. 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.
A hivatkozott 91. § (4) bekezdése szerint a bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes, a bejelentést tehát mindenképpen teljesíteni kell az adóhatóság felé.
(Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 17090/1/2007, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302328159)
Kanadanak es az usa-nak milyen adatokat szolgaltat az unio? A bunugyi nyilvantartasra gondolok. Ugye kell az adatszolgaltatasi lapot kerni, de azon kivul meg lekerik az ember adatait, vagy sem?
Miért nem lehet kp-ában odaadni, mint pl. kölcsönt? Másrészt ingó ajándékozása után kell illetéket fizetni, igaz ebbe elviekben a pénz is beleérthető...és sok illetékmentesség van, érdemes átnézni a törvényt vagy NAV.
