Célszerű a rönk külső részéről származó sűrűbb erezetű részt belülre fordítani. A hegedűnél is így van. Ha egy darab húrmetszet irányú deszkából csinálod, akkor középre kerül a legsilányabb rész, és ott fog begörbülni. Sugármetszet esetén valószínűleg nem adja ki a kellő szélességet a fa "szíve" és a rönk széle közötti rész. Legjobb két darabból csinálni.
Elfogyott a türelmem és kirántottam egy (felújításra váró) tálaló polcát. Pillekönnyű, 70-80 éves lehet. Feltétlenül kell-e több (2-3) csíkból összeállítanom a fedlapot?
Ugyanis enyhén domború lesz, hossz és keresztirányban is. Kb 5-5 mm lesz a hajlási ív. Nem lenne célszerű egy darabból?
Bizony, szívmelengetö érzés, amikor az embert idézik! A 212-es hozzászólásnál ma sem tudok jobbat, bár biztosan lehet kapni többfelé a városban. Oroszlán György üzletét is javasolták, az Oroszlánbarlangot. Szép a weblap, profi az üzlet is ( egyszer voltam benne).
Írtam nyár elején egy mailt bundügyben, azóta sem jött rá válasz...
Csináltam már hangszert félbehasítós-kivájós módszerrel, itt látható: http://www.terrasoft.hu/kultura/kaboca/palfa/nkcink01.jpg De ez csak kb. 60 cm hosszú, viszont azon a szakaszon tényleg nincs csomó. Hosszabb csöveknél ez tényleg gond lehet, ha nem sikerül akkora csomómentes ágdarabot találni, még azt is el tudom képzelni, hogy ki lehet műteni a csomót és be lehet foltozni. Egy méter közeli csomótlan juharfa ágdarabokat sikerült már találnom, azokból hasonló cinkeket szándékozom csinálni mélyebb hangfekvésben. Szerintem nem kizárt, hogy akár másfél méteres darab is létezzen görcs nélkül. A juhar egyébként azért is jó, mert nem nagyon repedezik.
az eredeti didgeridoo eukaliptuszbol keszul, de nem szetvagassal, hanem a hangyak vajjak ki, majd kesobb a hangszerkeszites soran az ausztralok kitisztitjak. logikusan hangzik, amiket irsz, de sajnos en nagyon sok repedt vagy lyukas didgeridooval talalkoztam. lehet, hogy a fa valoban nem volt alkalmas hangszernek, de a hangkepzes is eleg specialis a folyamatos eroteljes remeges miatt. az itthoni didgeridook faagakbol keszulnek hossziranyu kettevagassal es a kozepso reszek kivesesevel, majd a ket darab osszeragasztasaval. ahhoz, hogy egy ilyen legalabb masfel meteres agon ne legyen csomo, nem tudom mennyire lehetseges. hiszen ha barmilyen kis ag no ki belole, akkor ott csomo keletkezik, nem? biztosan remek hangszereket lehetne kesziteni egy ronkbol, ahogy leirtad, de attol tartok ez meghaladna az en kepessegeimet. egyelore most probalkozom az elso hangszerem elkeszitesevel.
A lakkok általában egy idő után berepedeznek, és akkor ugyanúgy nem védenek a nedvességtől, mintha ott se lennének, csak sokkal rondább. A növényi olajok viszont jó mélyen beivódnak a fába, és ott belekeményednek. Néhány hónap múlva ismételhető az olajozás, teljesen telített, pórusmentes felületet ad, de nem képez réteget, ami lehullhatna darabokban. Amelyik fa a rezgéstől meg tud repedni, az nem alkalmas fúvós hangszernek. Amelyikben csomó van, az sem. Nem tudom, hogy az eredeti didgeridoo miből készül, de a mi éghajlatunkon termő fák közül leginkább a juhar, körte, szilva, mandula, cseresznye és hasonlók alkalmasak fúvós hangszer alapanyagnak. Azok is leginkább úgy, hogy a hosszában többfelé hasított rönk egyik darabjából készüljön. A fa szívét, vagyis az életének első néhány évében kifejlődött középső részét ki kell hagyni.
koszi a valaszt. nem tudom muszaj-e, lehet, hogy valaki nem lakkozza, de a zeneles soran a sok rezgestol a fa konnyen reped es foleg a csomoknal lyukak keletkezhetnek, ami rontja a hangszint. emiatt szerintem mindenkeppen kell egy vedoreteg, ami szigetel.
sziasztok, egy fafuvos hangszert, didgeridoo-t szeretnek lelakkozni kivul-belul. avval kapcsolatban lenne szuksegem tanacsra, hogy milyen lakkot erdemes hasznalni, ami viszonylag termeszetes anyag es nem problema, ha szajjal erintkezik.
Valóban; a kontra-tamburát kihagytam a számításból! És ez igazolhatja a tudósok álláspontját, mert alakja miatt összekeverhetik a gitárral. De! Logikailag megint nem stimmel a dolog, mert kontra-tamburával nem-nagyon muzsikál otthon az ember, hacsak nem zenész az illető és zenekarban játszik éppen kontrásként és otthon gyakorol. Ez Arany János esetében kizárható. A Zenei Lexikon (Zeneműkiadó Vállalat
1965) szerint "... gitárja a millenniumi kiállításon is szerepelt." Kérdés, hogy ez valóban gitár volt, vagy gitár formájú tambura. Egy korabeli fénykép a kiállításról eldöntheti a kérdést, de csak félig. Mert az is lehet, hogy gitárja és tamburája is volt az öregnek. Önmagát tatrotta öregnek, holott hatvanötévesen halt meg. Ez nem kor.
*
Visszatérve a lucfenyőre: ha találok egy öreg bútor-polcot, ami egészségesnek tűnik, mennyi a valószínűsége, hogy le tudom marni, csiszolni 2-3 mm vastagságúra, úgy, hogy a későbbiekben nem fog elrepedni?
A megoldás egyszerű: az Arany János úton lakom. Sűrűn használom ez a nick-nevet. Ha ezt elfelejtem, akkor már nem is találok haza.
Arany Jánosnak van egy "Tamburás öregúr" c. verse. Az elemzők szerint a tamburával gitárjára akar utalni. Van egy sora: "Emlékezetes neki minden akkord...",
ez is ezt támasztja alá, hiszen akkordokat inkább gitáron fognak, a tambura alapjában nem kísérőhangszer.
Valami böki a csőrömet egy ideje: johngold ugye Arany Jánost jelent? Arany Jánosnak, a költőnek volt tamburája, játszott is rajta, néha nótákat is szerzett. Úgy tűnik, hogy neked is lesz tamburád. Hogyan függenek össze ezek a dolgok?
A bund beülő részét (bütykök nélkül!) 0,8 mm-nek mértem. 0,5-re leköszörültem egy kis kis kézifűrész lapját (majd küldök fényképet). Egy 0,5 ös körfűrész-tárcsával is megoldhattam volna marógépen, de nem akartam akkora macerát.
Elkészült a bundozás. Lehet, hogy ilyen díszítést teszek jelölőpontoknak. Egy női nyaklánc egyik darabjából csiszoltam. A jazz-gitároknál szoktak ilyen díszítést alkalmazni. A testen a rezonanciafuratok, mint a steel-gitároknál: köralakban helyezkednek el. Így elkészül az első steel-jazz-tambura.
Akkordcitera helyett egy lopótököt hoztam Szekszárdról. Egyelőre nézegetem... Teljes hossz:58 cm, gömbátmérő: 21 cm.
