Szerintem egy mondvacsinált vitába keveredtetek. Mindenki mondja a magáét, közben ugyanarról van szó. Az vitán felül áll, hogy előbb volt az úthálózat és annak elkészülte adott egy apropót és ünnepélyes eseménnyel lett végigjárva. Aztán erre az úthálózatra a későbbiekben további események kerültek az idők folyamán. Azt látni kell, hogy maga az útvonal létrehozása kevés lett volna annak nagyszerűségét láttatni. Ehhez kellett maga a vándorlás, ami felhívta rá a figyelmet és közkinccsé tette.
Ez egy esemény volt, de mégis neki köszönhető az út és nyomvonalának megismerése, dokumentálása.
Az útvonal aztán az idők során változott, részben szükségből, részben más okokból (fontoskodás, vagy élesebben fogalmazva érdekből).
Gyula végül is ezeket az útvonalváltozásokat igyekszik történetté formálni. Ez pedig elsősorban a ráépült eseményekkel lehet leginkább megvalósítani. A későbbi jubileumi vándorlások mindíg az aktuális nyomvonalon történtek. Amennyire tudom és emlékszem, (a 88-as vándorlás egy részét bejárva, sőt a keleti csoport egyik vendéglátójaként tevékenykedve) az akkori útvonal az éppen aktuális jelzéssort és nem az 50 évvel korábbi nyomvonalat követte. Ugyanez történt a 75 éves ismétléskor is. Az útvonal változásának történeti feldolgozása tehát ilymódon nem elvetendő, hanem üdvözlendő dolog. Az, hogy ki milyen néven nevezett eseményt használ fel ennek létrehozására, szerintem másodlagos kérdés, vitatni lehet, de fölösleges. Végtére is szerzői jogával mindenki élhet.
A TTRmAPP kifejezetten csak jelölt turistautakon tervez, amelyeket az MTSZ által megbízott munkatársak pontosan felmértek és feltöltöttek a rendszerbe. Az Országos Kékkörön túl már Magyarország északi részében a Gerecsétől a Bükkig valamennyi jelzett utat megtalálhatjátok, navigálhattok rajtuk. (A Gödöllői-dombság turistaútjainak felmérése is megtörtént, nemsokára ezek a jelzett utak is bekerülnek a TTRmAPP rendszerébe.)
A jövőben ezeknek a turistautaknak a száma folyamatosan nőni fog a TTR adatbázisaiban és nemsokára hazánk valamennyi turistajelzéssel ellátott útján tervezhettek túrákat. Természetesen, ha bárhol, bármikor egy útvonalmódosítás történik, arról is a TTRmAPP-ból értesülhettek a leggyorsabban.
Ezt pedig a facebookon tett észrevételemre reagálták ma:
Kedves Zoltán, köszönjük az észrevételt, teljesen igaza van. Sajnos egy rejtett hiba miatt a még nem felmért utakra rákerültek nem oda illő attribútumok, pl. a kék sáv jelzés. Már dolgozunk a javításon, és hamarosan újra alkalmas lesz tájékozódásra is a rendszer.
Nyilván jelen esetben a kevesebb több lett volna, hiszen egyértelmű, hogy az a sok út nincs felmérve, hogy honnan vették (?) , a forrását nem tudom. Bárhonnan is vették az útvonalakat azok jelzésrendszere teljesen hibás, a letöltési lehetőséget illő lenne a hiba elhárításáig felfüggeszteni!
Szerintem a felhasznált anyagi eszközöket figyelembe véve valóban kritikán aluli az eredmény. Egyszerűen nem hiszem hogy pár órás teszteléssel ezek a durva hibák ne lehettek volna kiszűrhetők. Sajna elkezdtek reklámozni egy félig kész rendszert, ezzel magas labdákat adtak a kritikusoknak.
Jzp, pontosan tudod te is hogy vannak páran akiknek minél szarabb a TTR annál jobb, annál többet lehet az MTSz-t és termékét savazni. Meg is teszik minden fellelhető fórumon.
(tuhu-OSM fórum, 3285-től felfelé igazi gyöngyszemek!:-) )
Engem pl egyáltalán nem zavart mi van a TTRMap-on, (pár hónap múlva biztosan jobb lesz) vagy hogyan néz ki az OSM-en a Sárvár-Sümeg szakasz, jót sétáltam a kéken ott két hete, de igaz ez Várgesztes környékére is, a Bükkre is, bármelyik tájegységre.
Nem azért megyek túrázni hogy utána egy jót rúghassak a rendszerbe, hanem a kéktúráért, az erdőért, vagy éppen a jó kis betyárlevesért a Gyöngyösi Csárdában. Kinek mi a fontos.
Van aki ettől érzi jól magát, van aki attól hogy a kákán is a csomót keresi, nem vagyunk egyformák.
Több tíz oldalt tudnék bemásolni -mert van részletes forrás- a havi tételes beszámolókról, osztályokra lebontva, ki mit végzett, mit épített, mit festett, mennyit túrázott, hány fővel, vagy pl mennyi volt a vendégéjszaka a Miskolci osztályhoz tartozó Bánkúti Turistaházban, ahol a forgalom meredeken emelkedett Oravecz néni főztjének köszönhetően 1938-ban és így tovább...:-)
Mindenről van rengeteg adat, és mind nyilvánosan közzétéve az akkori újságokban.
A Szövetség éves költségvetése "fillérre" lebontva, bevételek, kiadások, oldalakon keresztül részletezve, minden papírra volt vetve és nyilvános volt.
Igen, különösen a XX. század első felében is a turistakultúra messze meghaladta az adott kor színvonalát:
- Színvonalas folyóiratok (Turistaság és Alpinizmus, Tursiták lapja)
- A legendás "Részletes Magyar Útikalauzok" is ekkor születtek
- A kartográfiai körökben is igen elismert "Angyalos" Kirándulók térképei sorozat
- Turistaházak, kilátók és egyéb turistalétesítmények épültek stb. stb.
A század második felének névjegye nyilvánvalóan a Magyar Természetbarát Szövetség és az Országos Kéktúra volt. Bár a háború utáni visszaesésből az útikalauz-irodalom "jött ki" leghamarabb. A 60-as, de különösen a 70-es évektől egyre jobb lett a kalauzok színvonala. Az "új" turistatérkép-sorozatra 1978-ig kellett várni, de a "szándékos és kötelező" térképtorzítások csak 1989 után szűntek meg - fokozatosan. Az 1979-es "Másfélmillió lépés Magyarországon" című, Rockenbauer Pál-féle filmsorozat lett talán a legmaradandóbb alkotás az Országos Kéktúrával kapcsolatban. A Turista Magazin eleinte egész jó volt, majd a 80-as évek második felétől hanyatlott a színvonala. A rendszerváltás után aztán többfelé ágazott a magyarországi természetbarát mozgalom (MTSZ - MSTSZ - TTT).
Alapból az is érdekes, hogy a 38-ig kékre festett útvonal jelentős része már turistaút volt korábban is. A hosszú távú út ötlete már elkezdődött előbb is, igaz, akkor még vörös színnel.
A bronz emlékérem feltétele az útvonal felének teljesítése volt adott évben
Jó látni, hogy más is olvasgatja a régi összefoglalókat. Külön érdekesség, hogy a 38-as évből, az elnökség és a különféle bizottságok munkájáról nagyságrendekkel több írásos beszámolónk van, mint az elmúlt 2 évről.
A én kedvencem a Bükk, A katonasíroknál öt (5) felé ágazik a kék sáv jelzés, a Felsőtárkány központjába vezető szakaszon pedig szépen fonódik a kék-piros-sárga -zöld sáv jelzés :-) Azt gondolom, hogy már nem is annyira bánom, hogy az egy hónapos telefonom operációs rendszerére nem telepíthető .
Újabb érdekesség a TTRMap-ról: Az Országos és az Alföldi Kéktúra egy-egy szakaszáról
Sárvár vá. - Hosszúpereszteg - Sümeg vá. - Táv: kb. 73 km (OKT)
Szintemelkedés:
2. számú TTR túraként kiválasztva: 1395 (!!!) méter
Útvonaltervezéssel: 859 méter.
Az első szintemelkedés-adat mindenképpen megkérdőjelezendő, de a második adat is elég érdekes egy olyan térszínen, ahol az útvonal tszf. 150-200 méteres magasságban mozog. Ráadásul csak három helyen "mászik" a 200 méteres szintvonal fölé: egyszer a sitkei kálvária-kápolna fölött és kétszer a Farkas-erdőben. Nyilván az első adat a nyers / javítatlan Track-ből jön, a másodikat talán - a szintén elég pontatlan - domborzatmodell alapján számolja.
Mezőtúr - Ecsegfalva - Táv: 33,8 km (AKT)
Szintemelkedés:
TTR túraként: egyelőre nincs definiálva itt TTR túra.
Útvonaltervezéssel: 128 (!!!) méter.
Az útvonal végig a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna gátján vezet, Magyarország egyik lemélyebb térszínén, a Berettyó-Körös-vidéke és a Nagykunság határterületén, kb. 100 méteres tszf-i magasságban. Végig egy - szinte vízszintes - töltésen! Mégis van benne 128 méter szintemelkedés :-)))
Igen, mindkét szakaszról írtam (Gánt-Gesztes, Gesztes-Szárliget), csak az első túra időpontjára rosszul emlékeztem (ősz volt) utóbbi húsvéti túráról pedig nem írtam beszámolót, mert teljes családdal voltam, és olyankor nem mindig szoktam. Viszont a váras topikba írtam, arra biztosan emlékszel, mert hivatkoztál is rá a túrátok után! :-)
"Ledöbbentem, hogy mennyire nem ábrázolja a valóságot a hagyományos térkép."
Ez a megállapítás melyik területre érvényes? A Várgesztes-Szárliget 13.5 km-re, vagy másra? És mi a gond?
Nem lehetne kicsit pontosítani?
Ugyanis még a régi kéktúra atlasz alapján is el lehet itt menni, (pláne a legújabb alapján) az az egy változás pedig ami Csákányospuszta körül van az fent van a tuhun is.
Tavasszal, már lombos erdőben jártam be a Gánt-Várgesztes-Szárliget szakaszt, minden rendben volt akkor. A legtöbb időt a várak (Oroszlánvár, Vitányvár) körbefotózása vitte el.
Azokon a részen tavaly helyezték át a magasfeszültséget az új oszlopokra, nem lehet, hogy azért pontatlan a térkép? Tavaly nyáron pont akkor mentem arra kerékpárral, amikor a munkálatok folytak Vérteskozma irányában.
Belelapoztam az 1938-as Turisták Lapja című egybekötött "nagykönyvbe" és talán FarkasGyurka picit pontosabban fogalmazta meg a tényeket:
"...A Szent István-túráról tartott előadást a Vezetői Testület legutóbbi ülésén Dr Zsembery Gyula szövetségi másodelnök. Ismertette a Szent Istvánról való elnevezés eredetét, valamint azt a gondolatot, hogy a csonka országunk két ellentétes határát mintegy 1000 km-nyi távolságban összekötő egységes kék jelzéssel ellátott turistaúttal kössük össze.
Ennek az útnak a befejezése esik össze Szent István évével és ennek emlékére rendezi a Szövetség azt a propaganda-túrát, amely egyúttal arra is van hivatva hogy az ország lakosságának általános érdeklődését a turistaság iránt felkeltse..."
2. Tulajdonképpen a mozgalmi jelleg is tetten érhető már ekkor is, ugyanis annak is járt elismerés aki nem a Vándorlás keretében hanem csak úgy magában teljesítettet az Országos Kék Jelzés keleti vagy nyugati felét:
"Bronz emlékérmet kapnak azok is akik a Szent István-túrán nem vehettek részt, de az Országos Kék útjelzésnek vagy keleti vagy nyugati felét az 1938. év folyamán egész hosszúságában végig gyalogolták és ezt hitelt érdemlően bizonyítani tudják."
Valójában amúgy mindketten jót mondtatok, mert a legelső, eredeti Országos Kék Jelzés útvonala ezek szerint tökéletesen ugyanaz mint az 1938-as Vándorlás útvonala, így mindegy minek nevezzük el a RakkGyula által kiindulási alapnak tekintett ősi kéket.
Az alkalmazás első verziója úniós forrásból készült, és a leginkább használt operációs rendszerre, az Androidra alakították ki, de a hosszú távú fejlesztés, valamint a nagy tárhely- és adatigény miatt csak az operációs rendszer újabb verziói alatt futtatható. Természetesen a Magyar Természetjáró Szövetség hamarosan elkészíti a windowsos és iOS verziót is. A szoftver nagy ereje, hogy már jelenleg is több mint 7750 km turistautat, ezen belül 3570 km nagy pontossággal felmért turistautat tartalmaz.
Az lehet a gond, hogy csak kb. a fele az ami nagy pontossággal lett felmérve, a többi kissé pontatlan.
