InterCity járatok Szeged-Budapest, Budapest-Szeged között amelyekhez nem csatlakozik InterPici:
IC 709, IC 705, IC 701
IC 700, IC 704, IC 708
Ma az IC703-hoz se csatlakozott InterPici. Ma IP7703-ra bemondtak +15-öt, nem tudom, hány átszálló lett volna. Hiába, ez nem a 80-as vonalcsoport, ahol nyugodtan lehet az 5 perces átszállásokat tervezni :-))/:-((.
Bevallom, ma regel egy 93011-nek köszönhetően kivasaltam a 4519, 8720, 4649-es csoportot 5-10'-cel.
Szitu:
93011 600 m, így a reggeli időszakban nem szabad beküldeni az alsói oldalra, ugyanis csak Érd alsón férne el, ahol viszont reggel több kereszt is van. (Akik nem tudnák, Érd alsó kétvágányú állomás, így problémás ez esetben a hármaskereszt.) Innen kezdve Martonvásárból a jobb vágányon hoztam el, mögötte a 4519-et. Úgy sejtettem, hogy a vonatra engedélyezett legnagyobb sebességet alkalmazza, ami 70 km/h. Sajnos tévedtem, így félrecsavartam a II. vágányra, ami jelfeladásra kiépített. Ha a III. vágányra járattam volna be, akkor ezt az F.2. 15.210 pont értelmében csak Hívójelzéssel tehettem volna meg, ami tovább kalapálja a csoportot. Annyit valóban hibáztam, hogy a vonatot eredetileg a bal vágányra kínálta be a szomszéd, és megelőlegeztem neki a bizalmat, hogy a jobb vágányon is megélne a 4519 előtt. A 4519 kb. + 10'-et kapott a 93011 miatt, majd ez megkeresztezett Érdi elágazásban a 8720-szal, ami szintén kb. + 10'-et kapott, majd erre várt a bejáraton a 4649 ami kb. + 5'-et, mert csak az I. vágányon közlekedhettem személyszállító vonattal. Ezután még leközlekedett a 4582 számú mozdonyvonat, és ennek érkezése után indult Nagytétény-Diósd felé a 93011.
Az engem váltó kolléga megkérdezte, hogy miért nem hoztam be két sárgával a III. vágányra, majd utólag nyomhattam volna egy Hívót, hogy ugorjon a számláló. Úgy éreztem, felesleges elmagyaráznom neki, hogy a gép szalagján nyoma van annak, hogy milyen jelzési képet adó jelző mellett haladt el.
Nem is állítottam hogy láttam valamennyi utasítást, ráadásul indirekt módon úgyan de arra utaltam hogy nem ismerem az utasításokat csak láttam már párat.
Egyébként a kivétel erősíti a szabályt nem? És hogy ne legyen hiányérzated :-)))
Osmin: A 9706 járjon be a IV. vágányra, és a 856 meg haladjon az V. vágányon, hogy ne zavarja a 9735-öt?
HLP:Nem. 9706 álljon be 5-re, az ott menetrend szerint megáll. Maestral meg húzzon el a 4-esen. Azzal nem zavarja a Fehérvár felől jövőket. Ez így nem működne?
Sajna nem meg, ugyanis csak a II., III. és a IV. vágány peronos vágány.
Na akkor lássuk. Először is nem csak az egerszegi utasokról van szó, mert egy EUregio személyvonatként közlekedik. De ez most itt nem lényeges.
Bocs, hogy kiforgatom a szavaidat: A környék településszerkezetét ismerve, valóban nem lényeges, hogy a Zalaegerszeg-Graz Euregio megáll-e Zalaháshágy-Szőce megállóhelyen. Biztos vannak ebben a 2 faluban is páran, akik szívesen ellátogatnának Grazba. Egyszer nyáron kirándulni, egyszer meg karácsony előtt bevásárolni.
A lényeges: Egyszer valakik, valahol Európában leültek egy asztalhoz, és tanakodni kezdtek. És megszületett az ország 30 éves autópálya építési terve. És álmok születtek, szupersztrádák építésérő. És tervbe vettek M75, M76, Mxy vonalak kiépítését. Tudvalevő, most Zala megyéről van szó, a többit nem sorolom fel. Ezen gyorsforgalmi utak építése szerepel az 1999-ben elfogadott koncepcióban.
gondolkozzunk: egyautópálya több helyet foglal. Nagyobb környezeti terhelést jelent mind az építés, mind a használás stádiumában. Jelen esetben drágább egy autópálya megépítése Zalában, mint a meglévő vasútvonalak korszerűsítése.
Ahelyettte azt mondod, menjen az utas autóbusszal. Vagyis most burkoltan de kimondtad: építsünk autópályát.
Hogy micsináltam???
Nyugi. Nem bánt a bácsi, nem akarok én autópályát Zeg és Graz közé. Sőt, kis túlzással tőlem akár a létező autópályákat is fölverheti a gaz.
Kitérő: Nagyapám elbeszélése szerint beszélni vagy járni még nem nagyon tudtam, de már akkor is követeltem, hogy a vasútállomás felé sétáltassanak. Azóta eltelt egy kis idő, bevonatoztam Kijevtől Knokke-ig (belga tengerpart) Európa egy jelentős részét, valamint a magyar vasútvonalaknak úgy egyharmadát. Ezzel ugyan hardcore vasútbuzik között nem nagyon rúghatok labdába, de azt hiszem az átlagembernél pár nagyságrenddel többet vonatoztam. Autóm nincs, Bahncardom van, és ha a Mávnak lenne hasonló konstrukciója, arra is előfizetnék. Kb 2 hetente járok németországba, többnyire vonattal, pedig lenne autó ami olcsóbban elvinne, és a repülő sem drága. Ha lenne sín a klotyóba, akkor oda is vonattal mennék.
Ezekután elég nagyot néztem, amikor közvetve autópályaépítésre való felbujtással gyanusítottál meg:)
Ha 3 utas kedvéért nem akarok felújítani egy olyan vasútvonalat, amelyiknek egyes szakaszain jelenleg a Bzmot is csak lépésben mer végigóvakodni, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy oda azonnal autópályát kellene építeni.
Kell és valóban jó dolog egy jó út. De ide biztos hogy ez kell???
Na és azon elgondolkozott vajon már valaki is, hogy miért 3 ember??? Miért nem több???
Itt lenne pedig a lényeg.
Azért csak 3, mert a többinek nincs ott dolga. Naponta dolgozni járni messze van, a zalaegerszegi ifjúság pedig a grazi egyetem helyett szívesebben jár olyan helyre, ahol magyarul tanítanak.
Nekem még mindig magas, honnan lehetne összekaparni annyi embert, akik miatt már érdemes lenne naponta több vonatpárt indítani Zalaegerszeg és Graz között.
A vasúti árú-szállítás teljesítménye 242 milliárd árutonna-kilométer volt 2001-ben, az EU-ban, ez az 1995-ös adatokkal szemben 9,5%-os bővülést jelez.
Legnagyobb arányban Németország és Franciaország veszi ki a részét, együtt 56%-át adták az adatot szolgáltató 13 tagállam által bonyolított vasúti szállításnak
2001-ben. A vasúti hálózatát legjobban Luxemburg és Belgium használta ki, több mint 2 millió árutonna-kilométer jutott a pálya egy kilométerére, míg Görögországban és Írországban kevesebb mint 0,2.
A vasúti szállításnak a kis országok esetében a nemzetközi szállításban van nagyobb szerepe: Hollandiában és Luxemburgban a nemzetközi szállítás részaránya 80, illetve 73% volt
2001-ben. Németországban a nemzetközi és az országon belüli szállítás közel azonos részt képviselt.
A csatlakozó országokban 2000-ben 124,2 milliárd árutonna-kilométer volt a vasúti áruszállítás teljesítménye, ez 1995-höz képest 10%-os visszaesést mutat.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Avasúti személyszállítás volumene az EU-ban 2001-ben 4834 milliárd utaskilométert tett ki.
Ebből 78% személygépkocsi-, ..6% légi, ...6% vasúti, ...9% buszforgalom volt.
A személygépkocsiforgalom részaránya az EU szárazföldi személyszállításában meghaladja a 80%-ot, Nagy-Britanniában 86%-kal a legmagasabb, míg Görögországban csak 65% ez az arány.
Franciaországban, Luxemburgban, Olaszországban 11 509 és 12 292 utaskilométer jut egy lakosra évente, szemben a spanyol és görög mutatókkal (7603, illetve 7698).
A vasúti szállítás volumene az uniós tagállamokban 11,3%-kal nőtt 1995 és 2000 között,míg ugyanebben az időszakban a csatlakozó országokban 9%-kal csökkent.
A vasúti utasforgalom Görögországban, Portugáliában és Írországban a legkisebb egy utasra vetítve, ezekben az országokban 152, ....361, illetve 400 utaskilométer jut egy lakosra, ugyanakkor Ausztria, Dánia és Franciaország 1016 és 1214 utaskilométer/fő közti értékekkel rendelkezik.
A 8 keletközép-európai ország közül Magyarországon használják leginkább a vasutat személyszállításra, nálunk 971 utaskilométer jutott egy főre 2000-ben, míg a balti országokban 165 és 296 közé esett ez a mutató.
Az áruszállítás 75%-a az EU-ban közúton bonyolódik, 13% vasúton, 5% csővezetéken. A belvízi szállítás 7%-ot tesz ki.
1995 és 2001 között a közúti szállítás volumene nőtt legnagyobb mértékben, 22%-kal, a vasúti és a belvízi szállításé közel 10%-kal, nőtt.
A vasútvonalak hossza az Európai Unióban (itt és a továbbiakban az elnevezés az EU régi15 tagállamára vonatkozik) 2001-ben 153,4 ezer kilométert tett ki; ez az 1995-ös szintnek a96%-a.
A legnagyobb mértékben Németországban csökkent a hálózat hossza, az 1995-ös szint
86%-ára szorították vissza. Ugyanakkor Olaszország, Belgium, Svédország és Ausztria 2–5%-kal növelte vonalainak hosszát ebben az időszakban.
Az EU-ban a vasútvonalak fele villamosított, ám ez óriási szélsőségeket takar: Írországban 2%, Görögországban 3% ez az arány, miközben a Benelux államokban 73 és 95% közti mutatók jellemzők.
A területre vetített vonalsűrűség átlagosan 46 km ezer négyzetkilométerre.
Az átlagot Belgium, Dánia és Németország haladja meg leginkább 111 és 113 km/1000 km2 közti értékével, míg Finnországban, Svédországban és Görögországban 17–19 km vasútvonal jut 1000 km2-re.
A csatlakozó országok (itt és a továbbiakban az elnevezés a 2004. május 1-jén EU-taggá
vált országokra vonatkozik) közül Máltán és Cipruson nincs vasútvonal, a többi nyolc országban összesen csaknem 50 ezer km hosszúságú vasúti pálya található, ennek majdnem a negyede Lengyelországban.
1000 km2-re Csehországban jut a legtöbb, 120 km vasút, ezzel a csehek maguk mögé utasítják az összes uniós tagállamot is. Magyarország áll a második helyen a vasútvonalak sűrűsége szempontjából (85 km/1000 km2), a baltiak az utolsó helyeken
osztoznak (21–36 km/1000 km2).
A villamosított szakaszok aránya csak Lengyelországban éri el az uniós átlagot, Szlovákiában és Szlovéniában 42%, Magyarországon viszonylag
magas, 35%. Csehország és a balti államok állnak a sor végén ebből a szempontból.
Igen, ez az egyik legjobb veboldal. Valamikor a magyar vasútról is szeretnék ilyet csinálni, mert nálunk is nagyon sok és mára már eltűnt megoldás volt.
Ezek a legnagyobb problémák ebben az országban, hogy egy kb. 150 km-es távolságot fél nap alatt lehet megtenni vonattal.
Olvastam erről egy cikket, már nem emlékszem hol, hogy Magyarországon azért nincs értelme gyorsvasúti hálozatot kiépíteni, mert túl rövidek a távolságok. Ez szerintem így ebben a formában hülyeség, mert időben meg mintha az őskorban lennénk.
Ha a hozzászólásodban azt állítod, hogy az 1991. április 1.-én hatályba lépett utasítás nem az előd, akkor az azt megelőző. Ez ilyen egyszerű.
Úgy fogalmaztam, hogy abba még rg7 se tudjon belekötni. nem is veszem annak, inkább csak egy próbálkozásnak, hogy az ezzel kapcsolatos aggályait újból megossza velünk. :-)
A neten, csak kitartóan kell keresni :-)
Ezt nem én fotóztam.