" technikai vagy műszaki atmoszféra (at): 1 kilogrammnyi tömeg standard nehézségi gyorsulás mellett mért súlyerejének (9,80665 N) nyomása 1 cm2 felületre terhelve. Felhasználva a súlyerő MKS-rendszerbeli mértékegységét, a kilopondot: at=kp/cm2. Standard nehézségi gyorsulás mellett a 10 méter magas vízoszlophidrosztatikai nyomása1 at. "
Közben az idők változtak meg a mértékegységek, de a gravitáció nem sokat.
Ezért nyomattam 1,2 bar-ra, azt lehetne fejtegetni, hogy a szabvány mit ír elő a próbanyomásról, nem bonyolódnék bele.
Tehát : 100 (cm) X 200 (cm) = 20000 (cm2 ) X 1,2 ( kp/cm2 ) =24000 kp .
Hát igen a puffer egy élmény a hagyományos fűtéshez képest. Én is csak állok (ülök) a pincémben még a mai napig is és nézem az alkotásomat.
Várom a leírást a fafogyásról. Én az idén nem írok, jegyzetelek fafogyást, mert vegyes a tüzelőm, de jövőre én is csak egyfélét fogok használni, akkor újra írogatok.
Egy barátom 3-as lemezből csináltatott elég profi kivitelűt, profi vasas szakemberrel - utánfutógyártással foglalkozik, de aki nem értett a fellépő nyomásviszonyokhoz- de még a szezon közepén ki kellett cserélnie, mert állandóan szétfeszítette a nyomás.
Cserébe viszont jelzem, újra éledt bennem annak szüksége, hogy a honlapomra megírjam más elektronikai cuccal egyetemben a saját rendszeremnek leírását is. Van olyan merész elképzelésem is, hogy ezt talán még dec 31-ig meg is teszem, benne a 2 éve csak ígérgetett fafogyásos táblázatom feldolgozott adathalmazával.
Ha kész, linkelem majd...
Jó hír a jövőre nézve, hogy a következő szezont (2012-13) homogén, egyfajta fa használatával megint telibe mérni fogom. Oka, hogy elkészült tavaly decemberben a tetőtér szigetelés (15 cm hugarocel a födémbetonra - amitről beszélgettünk is), kérdés, mennyit számít - ha nem csak a propaganda adatait keressük. (az lesz az első év, amikor tisztán csak egyfajtával fával fogok hőt gyártani)
Addig is jó fűtést mindenkinek...ja és akik csak latolgatják egy pufferes fűtés kiépítését, jelzem, életem eddigi legtöbbet (örömmel) használt alkotása, aminek ráadásul eddig csak előnyeit érzékeltem. Élmény használni, élvezni a nyújtott komfortját.
Az a kérdés, hol lesz a puffered, és ehhez képest milyen magasan lesz a nyitott tágulásid, az szabja mek, mekkora lesz a pufferben a nyomás. A tonnák pedig attól függenek, mekkora a az a felület, ahol hatnak. Írd meg, kiszámoljuk.
Ha a vízszint nem magasabb a tartályban, mint a teteje, igazad van. (és a tartály fekszik, tehát a vízszint 1 méter)
De ha csak egy vékonka slagot teszel rá, azt feltöltöd vízzel, és a nyitott végű slagban a vízszint 10 méter magasan van a tartály aljához képest, 1 bar lesz a túlnyomás.
Ez 1x2 méteres felületen 20 tonnát jelent. A fekvő 1 méter magas tartály tetején csak 0,9 bár, ami csak 18 tonna.
De van aki kipróbálta egy 1 köbös műanyag tartállyal, és a tartály a tyúkudvarban végezte:
Itt a végleges helye, mert a kazánházból nem lehet egészben kivinni, természetesen fel lett állítva.Merevítések szerintem látszanak a fotón hosszanti kettő 40mm-es laposvas.
Nyitott rendszerem van így 1,2 bar volt a nyomáspróba,és vittem bele rezgést is gazdagon (varratok kalapál). Ekkora nyomáson már domborodik egy picit.
A légtelenítőt oldalra vezettem mert fent kevés volt a hely.
Nekem ilyen van. Három tábla 1,5-es horganyzott lemez. Henger alakú, nyitott rendszerben. Egy hegesztő ismerősöm csinálta, asszem védőgázossal. A varrat kívülről lefestve. 3 éve állt szolgálatba, azóta hibátlan. Vörösréz nincs a rendszerben, az oxigént meg kizártam, tágulásiba anód meg paraffin.
A kettő nem ugyanaz véletlenül? Általában a merülőhüvelyes termosztátokban ( kivéve ha digitális) kapillárcsöves az érzékelő. Amennyire utánanéztem a dolgoknak, ez jött le. Ha digitális termosztátot akarsz, az már más téma.
