" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezt én értem, de azért a rózsának és szedernek nem kellene tavalyi zöld leveleinek lenni ott ahol annyi minden más elfagyott, visszafagyott. Tisztában vagyok vele, hogy más az egyes növények tűréshatára. De pédául akékszakállal nem szokott gond lenni. Én egészben nézem a kertemet és anövényeimet, nemcsak a kivit, vagy a datolyaszilvát. Van mellettünk egy nagy tó, elég kicsi a kert és egyik oldalról ott van a ház, két oldalról beto kerítés A tó felé teljesen nyitottak vagyunk. Létezik pár száz négyzetméteren hogy egész mások a hőmérsékleti viszonyok?
Kérdés, hogy mi a cél? Ha valaki kertészkedésre alkalmas helyet keres, de kevés a pénz, akkor szerintem érdemesebb hobbytelek helyett falvakban nézelődni, s ahol viszonylag nagyobbak a telkek, megpróbálni egyet megosztatni. Sok faluban 2000 m2-es telkek is vannak, főleg idősebbeknek csak teher, s néha ingyen is vagy fele termésért is odaadják használatra a szomszédnak. De ha valaki megvenné, könnyen lehet, hogy boldogan eladnának 300 ezerért egy darabot, s ha jó viszony alakulna ki, még lenne is aki azért odafigyelne.
Egy jó fekvésű, pár száz négyzetméteres hobbytelket keresek Pest környékén. Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye jöhet szóba. Kb- 200-300ezer Ft-om volna rá.
Egy jó fekvésű, pár száz négyzetméteres hobbytelket keresek Pest környékén. Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye jöhet szóba. Kb- 200-300ezer Ft-om volna rá.
Az egyes fajokon belül a fajták között is lehet számottevő eltérés, de a fajok között fölállított sorrendben csak ritkán lépnek át egyes fajták "elfagyási kategóriahatárt".
A különböző növényfajoknak jelentősen eltérő az elfagyási küszöbe. Ahol az olajfa, oleander és babér elfagy, a füge még túlél, ahol a füge elfagy, ott még bőven túlél a káki és a Trachycarpus fortunei pálma, ahol a káki és a pálma elfagy, ott még túlélhetnek a kényesebb szőlők is, ahol a kényesebb szőlők elfagynak, ott még túlél a kivi és a jujuba, az asimina pedig mindent kibír.
A nyári orgonával meg a többivel ha türelmes vagy akkor várj még mert gyökérből még kihajthat .kiszedtem a nyári orgonáim én is de a gyökérnyak környékén voltak kis hajtások ,nem reménytelenek !
Látom, nagyon elszánt vagy!:-) Én is, de a két méteres ára túl sok nekem, ennyit nem akarok, nem is nagyon tudok rá szánni. De megértem a szempontjaidat. S igen, úgy tűnik, ha túl kicsi, az is megnehezíti a felnevelését, egyáltalán nem biztos, hogy kisebb a kockázat, csak a veszteség a kisebb. A nagy gyümölcs nálam se szempont különösebben, mert egy 20 dekás termés se kicsi, az íz, az érési idő sokkal inkább.
Az első oldal nekem nem jön be. A második nagyon hasznosnak tűnik, csak a gépi fordítás nehézkéssé teszi a nyelvezetet. Hihetetlen a fajta-választék, de nem minden esetben túl informatív. Az a probléma, hogy néhány vásárlói lapon fel sem tüntetik a fajtákat, s ha rákérdeznénk, ki tudja mennyire lenne megbízható az adat. Ahol eleve meg van adva, ott nyilván igényesebbek erre. Úgy tűnik, azért lehet jelentősége a dolognak. Hiszen azt szűrtük le, különböző fajta a kívánatos, de az érési idők különbözősége talán a virágzás idejében is jelenthet különbséget, s ha nagy az eltérés, akkor talán sose porozzák be egymást. Úgy vettem le, hogy a fél méteres növények lehetnek 3 év körüliek, a méteresek már igencsak a virágzóképesség környékén lehetnek, ami 5-6 év, ha jól néztem. Megerősíthetne valaki!
Tudod, a következő megfontolásból próbálnám ki a két méterest is: Tavaly rendeltem egy osztrák faiskolából két pici oltványt. Akkor nem láttam más forrást, ahonnan egyáltalán bármilyen oltott, tehát "tuti" fajtát lehetett volna kapni asiminából. Egyenként 35 euróba kerültek, ha jól emlékszem. Ezek egészen pici oltványok, az egyik el is pusztult a nyáron, a másik él. Ezekről jónéhány év, mire termést várhatok. Van még egy oltványom és két magoncom is. Nekem megér kétszer annyit, hogy nem kell legalább 6-8, de lehet, hogy inkább több évet várnom a termésre. Mint említettem, láttam ilyen 2 méteresből két fát és már volt rajtuk néhány pici termés tavaly nyár elején. Bizonyára nem kockázatmentes ez a dolog, de szerintem megéri. Írja is ez a szlovák úr, hogy nem ennek a Luigi fajtának van a legnagyobb gyümölcse, de jó és biztosan terem. Nekem ez őszinte véleménynek tűnik. Ha már jövőre ehetek róla, akkor nem baj, ha kisebbek a gyümölcsök, nagyobbak a magok, majd az oltványok is remélhetőleg teremnek idővel és mégsem maradok addig sem pawpaw nélkül. Az sem utolsó szempont, hogy ha megmarad egy ilyen nagy fa, akkor annak néhány ágára fel is lehet akár oltani különböző nemes fajtákat. Egy erős, kifejlett alanyon talán ezek is előbb teremnének. Szerintem jó megfontolás az egyméteres is, se pro, se kontra nem akarok "reklámozni". Zotya papa növényei egyébként nagyon életerősek, többen számoltak be arról, hogy szép nagy gyümölcsöket is hoznak már, pedig magoncok. Bár a legtöbb gyümölcsfánál nagyon kérdéses a termésminőség magonc fák esetében, mivel eleve bizonytalan a genetikai állomány és ez igaz az asiminára is, de ő váltig azt állítja, hogy az ő magoncai magszelekciók és így elég jó eséllyel adnak jó minőséget adó termést. Nyilván ez sem 100%, de vannak, akiknél már termett ilyen.
Egy másik topicba írtam ezt a pár sort az előbb összegezvén az idei tél által okozott veszteségeket. Olyan furcsán fagytak el anövények, hogy igazából nem értem. Valaki tud erre valami értelmeset mondani? A nyári orgona nekem is elment és úgy tűnik a kékszakáll is. Viszont a japán juharnak semmi baja. Olyan az egész kertem, mintha foltokban lett volna nagyon hideg. Visszafagyott a gránátalma és a füge, ugyanakkor pár méterre tőle a datolyaszilvának és a piros kivinek semmi baja. Két idősebb kivitövön rejtélyes repedések vannak megint pár méterre az előzőektől. Van viszont olyan futórózsám és szedrem, amiről még a tavalyi levél sem fagyott le. A selyemakácnak semmi baja és úgy tűnik a paw-paw csemete is rendben van.
Mióta felvetődött egy Nyitrai vásárlás lehetősége ,nézelődtem kicsit még a neten!:-) Az ár alapján ezek sem kis növények lehetnek? Bár én nem láttam méret megjelölést!:-( http://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=cs&tl=hu&u=http%3A%2F%2Fwww.pawpaw Van egy jó oldal a fajta leírások elég jók! Csak rákatt a kívánt fajtanévre és lenyílik az információs sáv és kép vagy szöveg! http://translate.googleusercontent.com/translate_c?hl=hu&sl=fr&u=http://www.exotickerostliny.cz/en/katalog-rostlin-othermenu-95/asimina-triloba-mainmenu-36/69-asimina-triloba.html&prev=/search%3Fq%3Dasiminier%26start%3D20%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26sa%3DN%26rls%3DSabayon:hu:official&rurl=translate.google.hu&twu=1&usg=ALkJrhhriaGb6L1lP3DZ5IUM5jebNZjKmw Talán segíthet a megismerésben és a fajta döntésben vásárláskor! Remélem jól másoltam??:-)
Igazad lehet, mert a treemail-nél is 10-20 cm-es a 4000 Ft-os, itt is annyi. Fajtájáról nem ír semmit, egyik kertészet se, de korrektül leírják, hogy 3-4 év múlva terem. Vagy ez se korrekt? Egyébként, ha azt nézzük, hogy a német lapon a 40-50 cm-esek 50 euró körül mennek, ahhoz képest nem sok. Van ahol olcsóbb?
Tavaly én is vettem Goji-t a schieberznél. Egy cserépben kettőt adtak, úgyhogy szétültettem őket. Kimondottan igénytelen növény, mert szabadság alatt vízhiány miatt elszáradt, de öntözés után ismét kihajtott :) Az egyik cserépben telelt bent, a másik a kertben, házfal mellett, takarás nélkül. Mind a kettő vidáman hajt.
A másik: a Schisandra Chinensis lemetszett és feldarabolt hajtása már zöldell a vízben, és a vízben lévő részén apró fehér gyökérkezdemények vannak mindenütt. Szóval kiválóan gyökeresedik!
Kinti anyatöve pedig hozza a sok új hajtást alulról is, remélem teremni is fog már.
A jiaogulan-t bujtással szaporítottam, nődögél, de csak pici leveleket hoz.
Értem, szóval így képzelted a két méterest! Mindenesetre én max. csak méteres körüliekben utaznék, kettőben, s ezek szerint különböző fajtákban. A beszerzési forrás és a fajták kérdésesek még. De a méteresekről is még kérnék véleményt valakitől, aki jártas benne, kár, hogy Zotya papa ide nem nagyon néz be.
No, megérkeztem. Szóval, kedves topictársak, dehogy ne legyetek ünneprontók, hiszen inkább most, legyünk szomorúak, mint amikor kidöglik a növény! Én is ezen aggodalmaskodtam, hogy a topicgazda 2-3 méteres növényeket szeretne hozatni. Furcsállottam, de ő jóval jártasabb a témában, s árulnak is ilyet, talán van realitása. De ugye minden más növénynél a 2-3 méteres már túl nagy, s ahogy ti is írtátok, pont egy ilyen kényesnél ne lenne? Ezért kérdezősködtem, s teszem még mindig, ezért kértem, mondjatok véleményt Mondjuk, én egyébként se terveztem 75 eurót egy fára költeni, de a méter körülinek látok realitását ültetési, és anyagi szempontból is. S azért talán nem eretnek dolog, hogy az ember szeretné lerövidíteni az a várható 4 évet még az első termésig.
Bene Lászlónál úgy tudom, csak 30-40 cm-es növények vannak, Zotya papát nem tudom árul-e növényt, s ha igen milyet. Ugyanakkor méter körülieket a Gumihal által mutatott német lapon is lehet látni, ezért is gondolom, az már reális lehetőség, s 2 év miatt talán megérné. Még nem olvastalak végig benneteket péntek óta, majd mindjárt.
Apropó a Straklnál lehet róla többet tudni? Mert a katalógusban nincs méret, életkor. Most hétvégén fedeztem fel, de láttam, a másik topicban is írta valaki.
Valószínűleg költözni fog. A mostani helye nem jó, mert nagyon kézre esik. Átteszem oda, ahol nem igazán férnek hozzá. Majd utána olvasok külföldi oldalakon is, meglátjuk mit írnak.
Valahol olvastam hogy a goji mérgező fent a bokron ezért kell aszalni és hogy hajlamos aszalva is kivonn a Ca-Kalciumot a szervezetből. Ittam goji levet még tavaly nos nem tudom hogy pl azt miből csinálták? Friss gyümit préseltek vagy aszaltat?? Kostoltam a bokorról frissen hát igen keserű nehéz lenyelni , szerintem egy gyerek egyből köpi is kifelé. Általában a természetben ami keserű az "mérgező" .Az is igaz hogy ami nem ől meg az erősít! Azt is megfigyeltem hogy a madarak is szedték a gojim most vagy kiköpték később amit nem láttam vagy bezabálták amit megint nem láttam , az is tény hogy az állatok "tudják" hogy mit szabad és mit nem!
A másik az hogy ha mérgező is nyersen lehet olyan kicsi a dózisa hogy a gyereknek 15 kg-t kellene megenni ami meg bizti nem lesz egyszerre a bokrodon.
Engem az aggaszt, amit Vica is írt lentebb. Vettem katalógusáruházból növényt, terem is. Aztán olvastam, hogy antropin mérgezést okozhat, meg a boldogságérzetet sem véletlenül okozza... Arra vagyok kíváncsi ki mit tud, olvasott ez ügyben. Vica is írta, hogy az ördögcérna mérgező. A Terebess is ezt írja a végén. Mi a helyzet a mi növényünkkel? Hogy lehet megkülönböztetni a két fajt? Lehet, hogy túl aggodalmaskodónak tűnök, de van két igen kicsi gyerekem. Még véletlenül sem szeretném, ha valami olyan lenne a kertben ami nem nekik való és véletlenül megennék. A dísznövényekből is kidobáltam a mérgezőket, a dézsásokat meg olyan helyen tartom, ahol nem férnek hozzá.
Nekem van, tavaszzal ültettem, egy topiktárs jóvoltából. Most olyan 3 m-es vesszői vannak, és már leveles. Hogy a termése milyen, majd ósszel tudok mondani róla vmit.
Hát végül is ezek a szlovákok magyarul beszélő csehek :-)) és sok minden van nekik, ami nálunk nincs! Szal meg lehet próbálni! Aztán majd irjatok, mi lett... mert más kárán tanul az okos! De szoktam venni tőlük kaktuszmagot, az müxik!
Így van, az illata is isteni, ha csak az illata lenne, akkor is érdemes lenne ültetni. Összefolyik a nyál a számban. Kiskanállal lehet kienni a finom belső részét, mint valami pudingot. Szegény Bélánk! :)))
Egyetértek azzal,hogy rendkívül finom gyümölcse van az asiminának.Pikáns,illatos krémszerű állaggal és ami kicsit zavaró a sok nagyméretű mag.Még nem tudom,hogy lehetne megoldani a tárolását,mert szedés után nagyon gyorsan beérik.Zotya jóvol- tából megkóstolhattam az ebből készült lekvárt,ami rendkívül extra,egyedi,az illata egyszerűen fantasztikus.Azóta én is lelkesen nevelgetem a saját csemetéket.Már alig várom az első terméseket.Mindenkinek ajánlom ezt az érdekes és ráadásul szép nö- vényt.Korai virágjai,majd az őszi színes lombja,még díszfának is értékes.
Szia! Elolvastam mit írtál. Hát gondolom ti is hasonlóan meglepődtetek mint mi. Köszönöm hogy hozzászóltál, mert így mint kiderült ,nem vagyunk egyedül ezzel a problémával.
Sziasztok, túlvagyunk a költözésen, kitakartuk a növényeinket, és sajnos a fügék semmi jót nem mutatnak. Elfagyás nem látszik, de semmi mozgás rajtuk. A gránátalma hasonlóan.
Néhány évvel ezelőtt Nino készített egy kis filmet az asimináról, amiben én voltam a kísérleti nyúl. Ninonál volt néhány érett, sőt, túlérett gyümölcs, és le akarta filmezni, ahogy elfogyasztom. Előtte soha életemben nem láttam és nem is ettem asiminát, és egyből ilyen mélyvízbe dobni, hogy életem első asiminaevése fel lesz véve videóra...hááát! Nino adta a tanácsokat, hogy vágjak hozzá jó képet, bólogassak és üljön ki az arcomra a gyönyör, de annyira lekötött a gyümölcs ízlelése, hogy lényegében megettem mind a 2-3 gyümölcsöt úgy, hogy elmaradt a filmen elvárt ováció :)) De nagyon finom volt, nagyon érdekes íze van, de az állaga és az íze is nagyon jó. Ami furcsa lehet, hogy kicsit nagyok a magjai, de mint gyümölcs nagyon finom. Ha lesz saját házam, tuti lesz 1-2 példánynak hely :))
Hát akkor nosza-rajta kispajtások, induljatok neki, aiol fogjatok össze! Vica is tudna menni veletek, én meg megpróbálom a kinti Misit rövidre zárni veletek - kell egy tolmács, gondolom...
Az elosztást pedig a hazafelé vezető útvonal mentén lehetne valahogy kitalálni, kinek mi a közelebb. Az enyémet pl. (ha lesz egyáltalán) Islandnál leadhatjátok Pázmándon. Neki is kell egészen biztosan és útba ejthető kisebb kerülővel..:))))
Hát az érés ideje augusztus-szeptember, tehát azt gondolom, hogy akár két expedíciót is lehetne szervezni. A beszerzést szerintem legtöbben tavasszal szeretnénk megejteni.
Én még közelebb is vagyok, elképzelhető, hogy meg tudom oldani a kijutást, de egyelőre csak nagyon feltételesre mondom. Az egyes igénylőkhöz való kijutás pedig még megoldandó probléma.
Támogatnék egy expediciót a Danek úr birodalmába de olyan paw-paw érési időben mert már magyon ennék legalább egy fél falatot !!!
Vonohorgom van kocsival együtt és utánfutóm is magasítóval! Magasabb fákat már hoztam el úgy hogy ezzel a zőld "rasel" hálóval picit szorosan körbetekertem az ágakat így a szél nem tépi le a leveleket!
Többünknek is van goji de éppen a nagyon vegyes információk miatt,nem nagyon tisztázott róla az igazság .Az ördögcérna mérgezőnek tartott növény hogy a kettő között mi a különmbség számomra nem világos, a véleményem az hogy ugyan az a növény a gyümölcsének fogyasztása kis mértékben nem okoz nagy gondot, szerintem különösen az aszalvány abból lebomlanak bizonyos dolgok .A fajtát talán az aszalványból nyert mag vetésével lehet megoldani ha van különbség eggyáltalán.
Ehhez képest olyan töve van, mint amit a képen mutattál és a nagyon rossz metszés meg a jégeső ellenére is volt rajta egy ilyen kis termés tavaly október 9-én.
János, a beszélgetésünk során szóba került a laposbarack is.Az olaszoknál van egy számozott sorozat UFO 1-9. Érdemes lenne utánanézni kint...és egy kis fajta infó:http://www.breeding-fruit.it/stonefruit1.htm
Egyébként a tapasztalatok átadása nem volt teljesen egyoldalú. A hegyen a fügéket látva elmondta nekünk, hogy a fügelevélből gyógyteát lehet főzni, sőt az ott fellelhető néhány vad növényről megmondta, hogy milyen gyógyhatása van. A füge teje állítólag hatékony a szemölcsök eltüntetésében.
A combvastagságú kivik mellett talán már nem kell magyarázni és győzködni senki épeszűt, hogy Isten bizony, az elmúlt másfél évtized leghidegebb telein (1997, 2002, 2003, 2005, 2006, 2009) sem fogta (jövő a múltban) (vagy talán: "fogja volt") fagykár érni a HAYWARD-ot(!) a -21 - -25 fokokban.
Jó lenne, ha valaki ezt a kijutást meg tudná oldani. Nekem ugyan közelebb van, mint a többségnek, de utánfutóm nincsen (vonóhorgom sincs), ráadásul messze vagyok attól, hogy kellően meg tudjam ítélni a minőséget, állapotot. Bár talán egy 5 üléses kis VW Transportert tudnék vezetővel keríteni, de melyik "expert" tudna eljönni velünk??
Ráadásul az esetlegesen vásárolt növényeknek még az egyes igénylőkhöz is el kellene jutniuk...
"Iszonyatos dolgot követtünk el. Húsvét ünnepének reggelén(!) megzavartuk egy család ünnepi nyugalmát és vadidegenként nekiestünk a ház gazdasszonyának azzal, hogy immár egy évtizede elszörnyülködünk azon, hogy a kivije milyen pancser módon van kezelve. Mindezt példátlan agresszivitással, a házba szinte betörve tettük." A tegnapi akciónkat minden további nélkül lehetne így is interpretálni, sőt a konvenciók szemszögéből ez egy teljesen "korrekt" értelmezés. Amikor nyilvánvalóan segítő szándékkal közeledem a segítség alanyához, soha nem szoktam mérlegelni a szituációban a konvencionális elemeket. Tegnap is egy olyan helyzetben döntöttünk a jobbító szándék megvalósítása mellett, amelyben a körülmények alapján egy buta és rossz szándékú értelmező könnyen vád alá helyezhetett volna bennünket. A megfontolás logikai alapját és a konvenciók átlépésére történő önfelhatalmazást az táplálta, hogy amennyiben az érintett elég okos, akkor pontosan a helyén fogja értelmezni az akciónkat. Ha pedig ismeretlenül egy olyan személyiségbe ütközünk, aki szellemileg nem éri fel az adekvát értelmezést, akkor úgy sem tudunk nagyobb kárt okozni neki, mint amekkora eleve sújtja azzal, hogy olyan mérvű butaság terhét viseli. Szerencsére, a fogadtatás a szándék érdemeinek megfelelő lett. Ez nem csupán verbálisan kifejezett többszöri köszönetben nyilváníttatott ki, hanem gesztusokban is. A családtagok sem kezeltek bennünket gyanakvással és az autónkba beülő nagymamát a mosolygószemű 10 év körüli fiúunoka sem siratta el, hogy vajon hova cipelik el ezek a rossz bácsik. A végén sietségünkre hivatkozva kellett a kávéra, italra süteményre való invitálást visszautasítanunk, megígérve annak május elsejei elfogadását, amikorra a következő itt tartózkodásukat tervezik. A segítséget lehet ugyanolyan szellemben fogadni, mint amilyenben nyújtják. Ettől lehet boldog mind a segítő, mind a segített....
Köszönöm. Már gyorsan átfutottam. Részletesen leírja a növényeket, de a mi problémánkkal nem sokkal jutunk vele előbbre. Valóban azt lehetne csinálni, hogy kimenni, személyesen szemrevételezni és egy kollektív vásárlást szervezni, okosan.
Így gondolom én is, ha lenne valakinek egy nagyobb méretű autója+utánfutó, azzal lenne érdemes kimenni, a költségeket pedig arányosan elosztani. Csak erről nagy a csend, így aztán ezt a szegény Misit zargatom, akit ugyan érdekel a dolog, a nyelvet is bírja, de nem egy kifejezett fórumozós fajta - elég macerás is ez így. Várjuk meg, míg lesz több és értékelhetőbb info szerintem.
Neked azóta is rakosgatom annak a vietnami aszalt nemtudomminek a magjait, de a Dawidia (galambfa) terméseket még nem kaptam meg és jobb lenne egyszerre küldeni.
Nino! Átküldöm neked azt a szlovák nyelvű levelet, amit a dunaszerdahelyi ismerősöm (Misi) kapott a nyitrai Asimina-megszállottól. Ahogy ismerlek, nem lesz túl nehéz a lényeget kibogoznod belőle. Nem tudtam rábírni, hogy fordítsa le nekünk, ő inkább "dolgozós" ember, mint levelezős, írogatós..:)
Most feltett neki Misi néhány kérdést, illetve elküldte a telefonszámát neki (a termelő kérte így) és ahogy lesz még több információja, jelentkezik rögtön.
Ha értékelhető méretű/mennyiségű/árfekvésű növénye van, talán a hét végére be is tudná nekünk hozni, mert éppen jön hozzám más ügyben.
Ez igazán nagyszerű hír, különösen, hogy ennyire nyitott volt a hölgy! Azt megkérdeztétek tőle, hogy hány éve ültette a nagy kiviket és honnan szerezte be őket? Ha már birtokában van a helyes metszési irányelvnek, akkor akár már jövőre, de két év múlva biztosan óriási mennyiségű gyümölcse fog teremni!
Annó egy fiatal almafában volt két hatalmas lyuk.Az egyik egy ágban volt.Addig nyestünk vissza,amíg a bűnös is meglett.A levágott ág a szemétbe kerűlt. A vastag törzsben levőt egy profi barátom a lyukba feldugott vékony dróttal intézte el.Amikor a drót végén megjelent a kis mocsok gyomortartalma akkor lett teljes a siker. Egy gazdaboltos ismerősöm egy injekciós fecskendőbe felszívott rovarirtót spriccelt a kirágott lyukba.Majd lezárta valami tapasszal. (A befecskendezett méreg lehetséges,hogy nem tesz jót a fának,viszont a hernyó biztosan kipurcant a zárt térben levő vegyszertől.)
Ma reggel Lenti környékén járva Tornyiszentmiklóson a főútról észrevettük, hogy a sokszor kifogásolt metszésű kivilugas szlovén tulajdonosai itt tartózkodnak. Megálltunk, becsengettünk. Egy kedves, idősebb hölgy jött ki, köszöntünk neki, és Nino szlovénul elmagyarázta neki, mi járatban vagyunk és hogyan lenne helyes a kivit metszeni. A hölgy nagyon szívesen(!) fogadta a tanácsokat és azonnal meg is értette őket. Kedvesen invitált beljebb bennünket, hogy nézzük meg a kert alsóbb részén lévő egyéb növényeket, többek között újabb kiviket és kákikat. Pillanatok alatt kiderült, hogy a hölgy szenvedélyes növényimádó. Hogy még szemléletesebben tudjuk elmagyarázni neki a művelés fogásait, elvittük a csörnyeföldi szőlőhegyi területre. Ott a hölgy extázisba jött. Különösen a fügék lelkesítették. Mondtuk neki, hogy ugyanezt produkálhatná Ő is, ha a tornyiszentmiklósi szőlőhegyen megfelelő magasságban lenne egy területe. Erre úgy reagált, hogy már a mai napon elkezd érdeklődni, hogy van-e eladó szőlőhegyi telek. Miután Ljubljanában lakik a családja, és egy szót sem tudnak magyarul, kérdeztük tőle, hogyan került ide Tornyiszentmiklósra? Azt mondta, hogy magyar származású ljubljanai ismerősénél járt itt régebben, és annyira megtetszett neki a táj, hogy vettek itt egy házat nyaralónak. A fényképekből látható, hogy a kivik sík területen vannak. Az inverziót és a terep okozta léghőmérséklet különbségeket ismerők a Google Earth segítségével a falu nevének ismeretében és a fényképen látható utca néven és házszámon keresztül meg tudják nézni a szlovén hölgy kiviligetének elképzelhető klímaviszonyait. Ezek rendelendők hozzá a képen látható kivitörzs vastagságához.
Nyilvánvalóan mindenki a legjobb tudása szerint igyekszik is segíteni. A fagél témáját a kivi kapcsán hoztuk fel, csak véletlen összecsengés volt a Te korábbi hozzászólásoddal.
Ezt a trutyit kertészboltban vettük, a neve Fagél. Metcés után is javasolják mikor nagy ágat vág le valaki. Jó ideje kertészkedünk, de effajta állattal "gézengúzzal" nem találkoztunk.
Azért próbálkoztam meg itt segítséget kérni mivel gondoltam tán látott valamelyikötök ilyet.
A kis farágó lepke csinál ilyen lukat a fában ,amit a fa alatt fürészpor szerü ürülékről lehet észrevenni ,és meg kell keresni a lukat a fán amit ti meg is találtatok a hernyója viszint nem igy szokott kinézni, de ha ez volt a lukba akkor nem tudom .
A gyomirtó, vagy vegyszermaradványok a talajban, ez is gyakori eset. A pajorok is rágják a kivi gyökerét, ebben is lehet valami. Ezen kívül, mivel elég sok víz marad a törzsben télire is, keletkezhetnek fagyrepedések, ez már évek óta le van írva százszor. Ha valaki ezeket meglátja és feszegeti, akkor persze, hogy egy idő után leválik a kéreg. Ilyen esetben össze kellene húzni ezeket ideiglenes drótozással, tényleg pár hét alatt beforrnak, ahogy a jégverés ütötte nyomok is. Ha ezeket fasebkezelővel kenik be, akkor onnantól szerintem már nincs sok esély a gyógyulásra. A kivi és a káki is eleve az a növény, ami semmi ilyet nem bír, ahogy a kötözést is nagyon hamar körbenövik, olyan erőteljes a kivi és a káki kéregvastagodása is. Nekem egy kákifámat még a tetveket a fára felhordó hangyák elleni védekezésül a törzsre csavart ragacsos csíkcsapda is elszorította. Mindezek mellett viszont valóban rendkívül életszerűtlennek tűnnek ezek az esetek. Persze aki esetleg így járt, attól nehéz is lenne elvárni, hogy objektíven próbáljon gondolkodni és egyszerűbb a növényt, vagy a beszerzési forrást napi szinten ócsárolni. (csillagozott zárójeles megjegyzés: mielőtt valaki itt próbálna meg megint fogást találni, azért maga sem gondolhatja komolyan, hogy a pl. csak porzós kiviket áruló forgalmazók kritizálása ugyanakkor ne lenne abszolút jogos).
Segítségre lenne szükségem. A cseresznyefa törzséből " operáltuk ki ez a bizonyos kártevőt. A nevét nem tudjuk. Tudna valamelyikötök ebben segítséget nyújtani. A fát a párom az érintett helyn alaposan kikaparta, fagtapasszal leápolta. Ő lenne az a bizonyos gazember.
a fa iennyire volt sérültvolt . A föld felett egy lyuk volt csak. Az keltette fel a figyelmünk.
Érdekes és elgondolkodtató felvetés, szerintem van benne valami! Én is megfigyeltem hasonló helyeket a kertemben, ha nem is a totális siker-totális kudarc végleteiben, de szemmel láthatóan. Lehet az ok tápanyaghiány egy-egy adott elemből, vagy talajlakó gombák hiánya, stb. Taxus ha jól tudom, bevizsgáltatta a talaját és kijött az eredmény, hogy azon a részen különösképpen nem volt jelen semmilyen tápanyag a talajban. Az meg tény, hogy nem megfelelő fejlődés esetén, legyengülve szinte bármilyen növény megfagyhat. Továbbra is tartom viszont a véleményemet az esetleges túltrágyázásos esetek, vagy a takarás miatti befülledés mellett.
Motoroskasza, macskák, tápozás, gyomirtózás, talajvíz ( 18 méter lefele), teljesen kizárva.:-))) A kivi virágzáskor mondta a néni, akitől kaptam a vesszőket, hogy macskavizelet szaga van.
Teljesen az alapoktól kezdtem a növénynevelést,minden tudásomat innen kaptam. Viszont kezdőként leírnám amit a kertemben tapasztaltam,talán nálad is részben hasonló dolog okozhatja a kivi halálát,fagyérzékenységét. Van a kertemben egy hely ami rendkívül kedvező lenne a növénynevelésre ,eddig négy különböző növényt ültettem oda. Mindegyik egészséges volt.A következő évet egyik sem érte meg.Mára már nem ültetek arra a helyre semmit.Valami lehet a földben, fogalmam sincs mi lehet a baj.A pálmás topikban Taxus is ír egy hasonló helyről a saját kertjében.Ő halálzónának hívja azt a helyet.Már ő sem ültet oda semmit.Tudom, a te problémád az elfagyás ,viszont szerepet játszhat benne egy hasonló adottságú hely ami miatt legyengülhet a kivid.Ezáltal könnyebben szenved fagykárt.
Itt Csepelen egy ismerősnél vannak 10 évnél idősebb példányok ,most fedeztem fel de elfagyva még nem voltak,igaz teremni sem terem ,valószinü egynemüek, mert állitólag rengeteget virágzik, csak termés nincs rajta,a Balatonra is vittek azzal is ez a gond, most majd megnézem ha virágzik fiuk vagy lányok.
Talán, hogy a motoros kasza ne sértse meg? Vagy a héjaszás miatt? (Tudod mi az?)
Van itt az utcánkban egy ismi, ő is mindig bugyolálja. Kérdeztem, miért. Azt mondja, a macskák mindig összekarmolgatják. Egy szép meleg nyári napon szagold meg a kivit, határozottan macskahugyszaga van! Lehet, ezért szeretik a macskák körmölni?!
Még nem akarom elkiabálni,mert lent még a sárgabarack is csak bimbós volt tegnap ,
biztos lesz ami nem a legfelső rügyről fog hajtani de a törzse zöld annak amit megnéztem ,majd elválik .Két féle a sharon jobb állapotban van szerintem.
Sztem is valahol itt van a kutya elásva. Hogy pontos diagnózist mondjak róla, ahhoz éven keresztül látnom kéne, milyenek a körülmények, mit csinál rosszul. De én még abban sem vagyok biztos, hogy a sok viz ártana neki. Láttad az enyémeket, mellette van a fólia, egész ősszel + télen folyik alájuk a viz. Talán, ha magas a talajviz? Lehet, h. a pangó vizet nem szereti? Bár ennek meg ellentmond, hogy nem hatol tul mélyre a gyökere. Én még mindig a tul sok nitrogénre, esetleg gyomirtóra vagy permetszerre gyanakszom. Ugyanis soha, sehol nem hallottam, h. a kivi bármilyen fagykárt szenvedett volna. Saját tapasztalat '90 óta, de van olyan ismerős, akinek előtte is volt. Szóval az itt leirtak teljességgel életszerütlenek. Amugy Lenin et. mondta, ami nem megy, ne erőltessük. Van sok jó hobbi, pl. modellvasut, bélyeggyüjtés. Akinek nem menne a kertészet....
Minden szép és jó, amit írsz. Sajnos nem csak a takarás fölött, hanem alatta is teljesen elfagytak a kivijeim. Lehet nem jól takartam, lehet nem kell takarni, de azért azt megkérdezném, hogy a görögök miért bugyolálják be olyan gondosan télire a kivijeiket? Meg tudná ezt valaki mondani??? Nem egy-két tőről van szó, hanem ültetvényről. Hogy tűrték a kákijaid a telet??? Már szépen rügyezniük kéne és jól látszik az eredmény. Jó kertészkedést!
Szerintem nem megoldhatatlan az idegen virágpor beszerzése, hátha lesz itt már valakinek virágzó fája, ilyenekkel is érdemes megpróbálkozni ezeken a netes fórumokon.
Az a véleményem hogy a kivi takarás nélkül kibirja a teleinket .A 20 db ból egyet lefektettem és földdel betakartam a tapasztalat kedvéért ,a többi takaratlan tavasszal sokkal jobban nézett ki mint a takart ,mindegyik túlélte még a kis sárga minik is ,takatás nélkül talán van olyan fajta ami fagyérzékenyebb ,de eddig ilyennel még nem találkoztam, az agyon dédelgetést viszont rosszul tűrik a növények ,irtad hogy fagy gyürü keletkezett a növényeden a takarás és a szabadon lévő szár nál ,ezt el tudom képzelni ,talán a hőmérséklet különbség okozhatja ,lehet hogy az ültetvényeken ezért harisnyázzák fel a növényeket télre,lehet hogy az oda folyó viz az éjszakai fagyoknál megfagy és ez képezi a fagygyürüt .
Szeretném megkérdezni Tőletek, hogy mikor beszéltem én le bárkit is arról, hogy megpróbáljon kivit dugványozni? Mert én ilyenre nem emlékszem, sőt, inkább úgy rémlik, örültem az eredményeknek. Szerintetek amikor együtt méltatlankodtunk azon, hogy egy napi bulvárlapba egy kákifa tulajdonosa narancsként adta be az újságírónak a fáját, akkor azon méltatlankodtunk, hogy "milyen paraszt" a kákit nem ismerő olvasóközönség? Nem furcsa egy kissé, hogy miközben egyesek saját hozzászólásaikban elemi szintű szövegértési problémákról tesznek vélt, vagy valós tanúbizonyságot, egy másik topikban tett hozzászólásomat azonnal, pontosan be tudják idézni a hiteltelenítésem végett? Ezek szerint mégis olvassák pl. ezt a topikot, csak ha már így van, legalább valami hasznos is ragadhatna belőle egyesekre. Látszik, hogy milyen zsigerből eredő alpári düh a válasz, ha a saját orrukat valaki belenyomja a manipulációikba. Rohannak, mint egy veszett kutya, amelyik vérszagot érez és teljes apparátussal működtetnek egy egészen nyilvánvalóan rombolási szándék által vezérelt aknamunkát.
Két éve kaptam Ninótól 5 tő kivit. (Tomuri Hayward . Remélem jól írtam) Még az ősszel ki lettek ültetve.Ez volt a harmadik telük. A téli védelem :fölkukacolt föld a tövüknél és egy darabka geotextilia 4-5 szörösen rátekerve az alsó 40 centire. Minden károsodás nélkül vészelték át a teleket,kivéve a legvékonyabbat, amin 2-3 kisebb fagyléc keletkezett.Még nem indultak meg de egészségesnek tűnnek.Ugyanakkor a környéken levő fügék ágvégei és rengeteg helyen a rózsák is megfagytak.
Tavalyi tél Szatmárnémeti -18 fok, Nagyvárad -16 fok. Egyik sem tűnik vészesnek. A debreceni állomás sík területen van, ott -17 fok volt a leghidegebb. Ezek az értékek még bőven a kivi tűréshatárán belül vannak. Ha elfagytak tavaly is, akkor vagy az valami rossz téltűrésű fajta, vagy talán a takarás nem megfelelő.
A kicsik nem saját magoncok.Több különböző helyről beszerzettek.A "nagynak"biztos jól jönne idegen virágpor csakhát,honnan is,kitől is?Itt a környéken már szépen terjednek a :kiwik/szörös,mini/,Jujubák,Kakik,mézbogyók stb.De pawpaw az tudomá- som szerint nincs. Ezért volt,hogy tavaly összekunyeráltam topiktársaktól/most is megköszönöm/magokat elvégeztem az olvasható rituálékat és most kinyilt szemmel várom a kikelésüket.Sze- retném itt a környékben ismerősöknek megnevelni majd odaadni,hogy jobb feltételek alakuljanak ki a porzáshoz.De ez csak a MAJD.
Bocsánat, hogy közbeszólok, mint lelkes amatőr, de pár évvel ezelőtt vettem én is egy kertészetben kivit, önporzónak adták, én meg ahogy megláttam, mondom nekem kell egy ilyen. Persze csak később olvastam utána, hogy önporzó, mint ilyen nagyon nem is létezik, nah mindegy, nevelgettem nevelgettem, három telet lazán túlélt, fagykár és takarás nélkül, mire aztán tavaly ősszel kellett a hely, ezért fogtam szépen körbeástam, kiszedtem, mint ahogy azt illik, gondoltam odaadom valakinek, akinek kísérletező hajlama van eziránt, ám túl sok törődést nem adtam neki a télvíz idejére, beleraktam egy diszperzites vödörbe, öntöttem rá némi vizet, úgy kb. félig, a tél folyamán nemegyszer csontig átfagyott a gyökérzet, és most mit látok, kezdenek duzzadni a rügyei, fagykár nuku... Alapjáraton egzotikus állatokkal foglalkoztam, és ott is megfigyelhető volt ez a jelenség, ha egy állatnak mindent megadsz, ami a nagykönyvbe le van írva, napi szinten méred a páratartalmat, hőmérsékletet, vitamin porozod a kajáját, az holt ziher, hogy elpusztul, viszont, ha úgy mondd lesz*rod, tuti túlél...
Elnézést még egyszer, hogy közbeszóltam, csak gondoltam megosztom a tapasztalatom ez ügyben.
Hát ezeket a dolgokat én sem értem, de nagyon jó kérdések. Az első ponttal kapcsolatban azért én mégis valamiféle hazugságra, manipulációra gyanakszom.
Még a futam (Forma 1) előtt van egy kis időm, szívesen válaszolok.:-) Természetesen nem állítom, hogy a kivi téltűrése gyengébb a kákinál, a fügénél. A lényeg, hogy az ezeknél alkalmazott takarási módszer nem vált be a kivinél. Amint már írtam mással fogok próbálkozni. Szétnéztem a városban, hidd el. Egy hatalmas kivi tövet találtam közvetlen a fal mellé telepítve. Minden évben terem szilva nagyságú szőrös kiviket, ettem is belőlük, finomak, csak kicsik. Egy tő van belőle, valósággal fürtökben termeli a gyümölcseit. (önbeporzó) Szaquarónak is válaszolva innen van az idén is ölnyi hajtásom és ezek dugványozásával próbálkozom. Az meglep, hogy a szeptember 10-e "tifelétek" is kritikus. ennyivel is többet tudok. Ami a képeken látható kiviket illeti, természetesen nem tudnám takarni őket. Ha takarni akarunk valamit, azt úgy is kell nevelni. A kivi elfagyása okát még nem tudtam megfejteni. Rátok hallgatva nem tápoztam, nem locsoltam a nyár második felében (már majdnem kiszáradt). Nagyon sok fajta fügém van (ujjas levelű, mézfüge, fán aszalódó, jégfüge, szivar alku, fertődi barna,...) de azért még meg sem próbáltam szabadon teleltetni egyet sem (lehet megpróbálom) ismerve az itteni körülményeket. Annak ellenére, hogy dombon vagyok (min 10 méter), beépített helyen és aztán következik a Berettyó mellett elterülő síkság. Azt elismerem, hogy nem Fityeházi Tomuri Hayward párosom van. Máshonnan ered, de a hajtások levélszínek nagyon egyeznek. Meg fogom próbálni másképp védeni, de szabadon hagyni nem merem. Igaz rosszabbul nem járhatok, mint eddig:-((( Elnézést, hogy megengedem magamnak, de nagyra becsülöm a mostani hangnemedet, stílusodat. Látod így is lehet. Tisztelettel Feribá! Jó kertészkedést!
Én ugy látom a nagynál,hogy ugy volt/Zotya papa hívta fel a figyelmem rá/tavaly is meg idén is,hogy a bimbó kezdemény már elöző évben a levél hónaljában képződik ez áttelel és most/napokban/elkezdett duzzadni és egy olyan barnás-vöröses szinben növekedni.A rügyek meg kiemelkedni.A kicsiknél a csucsrügy indult be/napokban/de van amelyiknél nem.De még várni kell/nem szabdalni,piszkálni/mert tavajly is volt amelyik később indult el.Nyugi szerintem ez ha elpusztul nem a fagy az oka.
Adok Neked egy tippet. Próbáld ki egyszer, ne takargasd. Nem fog elfagyni. Most se fagyott el, befülledt. Ezek a növények ugyanolyanok, mint a szőlő vagy a kajszi. azokat szoktad takarni?
Ja, és Délkelet-Magyarországon az inverzió aztán tényleg nem számottevő. Ugyanis sik terület. Viszont az itteni -25-öt mennyire mérsékli az inverzió?
Aztán még valami. Én soha nem takartam semmit, kiskorban sem. Ha elfagy, abban az évben nem terem. Na és? A kalszik kb. 5-6 évente hoznak normális termést, mert a kései fagyok elviszik a virágát. Soha nem láttam, hogy takargatták volna, vagy bárkinek eszébe jutott volna, h. nem termeszthető. Pedig melegebb vidékről származik, mint a kivi. Ha sokat terem, főznek egy csomó lekvárt. Más években megeszik azt a pár szemet, ami megmaradt.
"A kedvenceim takarását illetően, nagyon meg vagyok elégedve. Örülök, hogy a füge egyáltalán nem károsodott, még jobban örülök, hogy a káki a takarás szintjéig teljesen ép és szépen rügyezik. Annak nem örülök, hogy a kivi ugyanilyen takarás mellett tövig elfagyott."
Tehát ebből az is következhet, hogy a füge fagytűrőbb, mint a kivi? :)))) Mókás! Ezen esetben fel sem szabad, hogy merüljön ez a következtetés, hogy a füge túlélte takarással, a kivi nem, akkor a kivi még takarással sem termeszthető. Egészen más ok miatt fagyhatott el a kivi, ez egyértelmű. A nagyváradi meteorológiai állomás -15 fokos mért leghidegebbet ezen a most elmúlt télen, a szatmárnémeti pedig -18 fokot. Az udvaromban a kivimtől 2 méterre lévő hitelesített mérőm -17 fokot mért, a kivinek kutya baja, a másik becsehelyi 15-20 éves kivitő -19 fokot kapott, a muraszemenyeiek -20 alatt (elfagyott a cseresznyerügy!), és Somogy megyében is vannak kivik, amik -20 alatt kaptak, és semmi bajuk. Ebből kiindulva, és tudvalévő, sokszorosan bebizonyított tény, hogy a kivi -20-ig egészen biztosan bírja (hiszen ha nem így lenne, nem lehetne 10-15-20 éves kivi egy db sem), vagyis a szatmárnémeti és a nagyváradi adatokból sejthető, hogy arra Feri bácsi felé nem lépte át a kivi tűréshatárát a hőmérsékletet. Nyugodtan szóljon, ha nem helyes a logikám, bírom a kritikát :)) Feri bácsi! Két kérésem lenne, az egyik: igazán körülnézhetne azon a településen, ahol lakni tetszik, kocsiba tetszik pattanni, és minden utcát bejárva körülnézni, hátha talál 1-2 kivit udvarokban, kertekben. Kell menni érte egy néhány órát, de jó mulatság. Komolyan kíváncsi lennék, van-e ott is kivi? Hátha valaki ültetett évekkel ezelőtt. Sőt, akár meg is szervezhetnénk Magához egy topictalit, és bejárnánk azt a környéket, úgysem voltam ott még soha.
A másik kérdés: a képeken látható 3 db kivinövény takarási módszerére tudna adni néhány tippet?
Néha meglepően bölcs dolgokat mondasz. Például: "-A stílus maga az ember. " Teljes mértékben egyet értek:-)))) Ami a késői tavaszodást illeti, tényleg vannak előnyei is. Érvényes itt is a mondás, hogy minden rosszban van valami jó és fordítva. Azért a nagy előnyök mellet van hátrány is pláne, ha beszámítjuk azt is, hogy a késői tavasz után általában korai ősz dukál. Ezért sok szőlőfaj nem éri el a megfelelő cukorfokot, néhány esetben a kukoricát a dér "érleli meg", vagy szeptember 10-e körül azon izgulunk, hogy jön hát az a korai fagy vagy nem. Sajnos néha jön és ilyenkor vége a paprikának, paradicsomnak... Akarom mondani nem is olyan irigylésre méltó ez a vidék, na persze nem minden szempontot vettem figyelembe. A minimum hőmérsékletekkel meg nem érdemes példálózni, mert tőletek tanultam meg, hogy ezeket az eredményeket nagyban befolyásolja az, hogy hol is van elhelyezve az a hőmérő. Érdemes elgondolkozni azon a kérdésen, amit Ninovarga tett fel a 13041 hozzászólásában: "Ezek után arról is ízlése szerint dönthet bárki, hogy a Letenyére érvényes minimum azon az éjszakán az volt-e, amit ott lehetett mérni, ahol elfagyott a kecskerágó, vagy netalán az, ahol hajt a fagyal, vagy ahol nem, esetleg az, ahol a Zsolti háza előtt lévő kecskerágók vannak, sőt a lakott területen kívüli patakparti hőmérséklet, vagy a szőlőhegyi, ahol egyetlen fügerügy sem károsodott???????????????????????? " - És akkor hova is tegyük a hőmérőket????:-))) A meteorológusokat perelik most az augusztus 20-diki események miatt. Az óta minden szem esőnél viharjelzést jeleznek. Ezért, ha engem kérdeznének én a hőmérőket a fagyzugokba helyezném, mert akkor nem vádolhatna a völgyben élő gazda, hogy elfagyott valamije és nem jeleztek fagyot. Igaz egy kis rendszeresség nem ártana. A fagytűrősöknek meg marad az inverzió által biztosított előny és ha már belevágtak, akkor tippeljék ki maguknak, hogy milyen is lesz a téli minimum a hivataloshoz képest. Tehát hagyjuk a hőmérsékletek abszolút értékeit, inkább maradjunk a referencia növényeknél, talán az mérvadóbb. Az inverziót, mint jelenséget senki sem tagadta. Én mondtam azt, hogy nem találkoztam a kedvező hatásával. Sajnos így van, de még kutatom. Én úgy látom, hogy "mifelénk" hiába van inverzió tegyük fel -21 helyett -18 fokon fagy el a fügém, míg délkelet Magyarországon -17 ről -13 ra menti meg a helyzetet. Ezek a számok csak szemléltető jellegűek és nagy általánosságban talán szemléltetik is az ország két sarka közötti különbséget. A kedvenceim takarását illetően, nagyon meg vagyok elégedve. Örülök, hogy a füge egyáltalán nem károsodott, még jobban örülök, hogy a káki a takarás szintjéig teljesen ép és szépen rügyezik. Annak nem örülök, hogy a kivi ugyanilyen takarás mellett tövig elfagyott. Lehet igazad van, hogy ennek másféle takarás kell. Majd kipróbálom és úgy csinálom, mint a görögök. Valami ilyesmit javasoltál te is. Még annyit, hogy a tanulás egy lehetőség, egy kincs. Ha megadod ezt a lehetőséget valakinek, jót teszel. Ha ráerőszakolod valakire, agresszívan súlykolod, az már nagy tévedés. :-)))) Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek innen is. Jó kertészkedést!
Na megint bepróbálkoztam néhány egyszerűen belátható tényt nekik szegezni, de egyértelmű, hogy hiába. Egy részük valóban nem képes a nem elszubjektivizált, mélyebb gondolkodásra, mások viszont egyértelmű és öncélú rosszindulatból nem AKARJÁK megérteni. Nehéz a legcsekélyebb indulat nélkül írni, ha ténylegesen bűnözőnek, legalábbis eretneknek bélyegeznek azért, mert próbálom elérni, hogy legalább saját kútfőből gondolkozzanak. Az adatokat bárki saját kezűleg ellenőrizheti is, ha bizalmatlan. Ilyenkor szokott jönni a moderáltatás, mint jolly joker, amikor már túlzott a presztízsveszteség és elfogytak az érvek. Az a vicces, hogy tulajdonképpen nekik akarok jót, vagy ha nem is csak nekik, akkor a szomszédoknak, falubelieknek. Persze biztos vannak olyanok is, akik azt szeretnék, ha másnak nem lenne a faluban rajtuk kívül, lelkük rajta.
Az elfagyás asimina esetében gyakorlatilag kizárható. A "tradicionális" gyümölcsfáinknál még jobb is a téltűrése és ezt még a legelvetemültebb hardcore-fanatikus kivitagadók sem szokták megkérdőjelezni. -30 fokot is kibír, vagy akár az alatt is, amerikai források szerint.
Valószínűleg 1-2 éves magoncokat árul. Nem a forrással lehet a baj, egyszerűen nagyon érzékenyek az ilyen korú növények. Ez az asimina egy eléggé új dolog, ezért ritka és drága, valamint nagy hátránya, hogy az első években borzasztóan lassan nő. Persze ha valakinek már van egy 8-10 éves fája, akkor aztán tényleg a világ legjobb gyümölcsének tűnik, amivel időnkénti öntözésen és a szüreten kívül nem kell semmit csinálni, de odáig is el kell jutni valahogy. Ezért is piszkálja a fantáziám annyira egy nagy fa beszerzésének lehetősége. Apropó, a küldeményemet megkaptad?
Igen, azt még meg is lehet érteni, ha valakinek valamilyen érdekeket védeni kell a kemény kritika ellenében, de jelen esetben még csak erről sincs szó. A szándékos rombolás pusztán úri passzióból valósul meg olyanok tollából, akik évek óta az összes kismillió példát, esettanulmányt, fényképet stb. folyamatosan nyomon követték. A hobbikertészeti "csak nekem legyen, senki másnak" mentalitás, vagy irigység még felhozható magyarázatnak talán, de akkor is nehezen érthető a jelenség. Nyílt, agresszív stílusban is lehet igaza az embernek, ez igaz, de nehéz is végig tökéletes brit stílusú udvariasnak maradni, ha egyesek odáig jutnak, hogy tulajdonképpen nincs is inverzió, kivit termeszteni azt meg ugye nem lehet, na de szaporítani azt viszont a létező legkönnyebb dolgok egyike. Szóval szürreális. Az egyik legszomorúbb dolog pedig az, hogy a többség észre sem veszi, mit művelnek.
Érdekes ez az oldal is és ahogy látom, itt is van ez a Luigi fajta, és itt is ír 2 méteres fákat, gyanítom, hogy ezt valaki nagyban csinálja ott. Az árlistája viszont ennek sem teljesen világos. Ötletes kifejezés viszont a "netradicné ovocie" ="nemhagyományos gyümölcsök". Néha mi nehezen találjuk ezekre a megfelelő szót, pedig ez a fosztóképzős kifejezés nagyon találó, minden pontosan benne van. (Sajnos nem beszélek szlovákul, néhány kifejezést értek csak, de ez akkor is megragadta a fantáziámat.)
Szia Hanga ! Szerintem se tördeld az ágait, várj még vele. Nálam már kezd látszani, hogy indul, de igazán most a virágbimbók dolgoznak, majd utána fognak a levelek. És amikor megindul a levél, az még nem zöld, hanem sötét barnás-bordós(tehát nem olyan látványos), majd később lesz zöld, ha majd kihajtott. Légy hozzá türelmes. Télen nem szokott elfagyni, az amerikaiak -31 C vagy ennél hidegebb fagytűrésről írnak ! Inkább a forró nyár lehet kritikusabb a kis fák számára . Remélem tudtam segíteni.
Hát az a pár szem, ami termett rajta, nem volt túl nagy. De mondom, adok még neki esélyt és nem is vagyok benne biztos, hogy valóban B. N. Nino fügéi biztosan be fognak válni, e topik számos régebbi tagja az élő találkozók során már megtapasztalhatta ezen fajták zamatát.
Bocs, de most a tavaszi szünetben folyamatosan kint vagyok és ritkán jutok a fórum olvasásához. Szóval amiket a szlovák úr leír az Asimina-ról, az helytállónak tűnik, így első olvasatra(az amerikai leírás 450gr-os max gyümölcsnagyságot ír, Danek úr 500gr-ig terjedőt mond, nekem 66 - 210 gr-ig terjedő méretűhöz volt eddig szerencsém. És meg kell mondanom, hogy a 20 dkg körüli gyümölcs is igen szép nagynak számít szerintem. 40-50dkg-os gyümölcsöt már elképzelni sem nagyon tudok és , hogy a fa azt meg is tartaná...bár úgy legyen !) Szóval, én nagyméretű konténeres/edényes/zsákos fát csak a vegetációs időszakban vennék, hogy látni lehessen a levélzetet, az életképességét a fának. 70-100 Euro körüli növényt szerintem látni kellene, különösen úgy, hogy nem ismerjük az eladót igazán, és kérdés, hogy hogyan lehet az esetleges reklamációs ügyet elintézni vele.(Bene Laci vett már egyszer Ausztriában ősszel olyan nagyobbacska Asiminát, melyről tavasszal derült ki, hogy gyökere se nagyon van, ezért nem csoda, hogy nem akart megindulni(és el is pusztult)) Azt gondolom, hogy jó ötlet lehet nagyobb fát venni, mert akkor remélhetőleg a növény már túl van azon a kritikus fiatalkoron, amikor a nyári kipusztulások időnként elő szoktak fordulni, melyeket már többen megtapasztaltunk, de az okát még nem látjuk tisztán(bár nagy növény ültetésével viszont nincs tapasztalatunk!!!). Az tény, hogy a helyben naggyá nőtt fa abszolút nem kényes sem a nyárra sem a télre(a szél kicsit megtépázza a leveleit, meg leveri a gyümölcsök egy részét, ennyi a negatívum).
Én az 1 éves magoncokat is igyekszem 20cm-nél mélyebb edénybe tenni(ha sikerül ilyet beszerezni), szóval igen mély edény lehet az ideális az 1 m körüli fának, de ha nem ilyen mélyben van, szerintem az sem végzetes dolog, akkor már feltehetőleg tekeredik a gyökér. Ha valakinek kevés a helye, akkor számára javasolható, az 1 fára való több fajta feloltása(vagy legalább 1 fajta és mellette maga alany meghagyása is). Célszerű kis ecsettel méhecskéset is játszani, mert a méheket nem igen érdeklik az érett marhahús színű és nem túl illatos virágok. Időnként legyeket, hangyákat és néha bogarakat láttam rajtuk. A virágbimbók csak olyan mértékben fejlődnek ki őszre, mint pl az őszibracknál, csak látni lehet, hogy ebből virág lesz, de az igazi nagy bimbó fejlődés csak most zajlik. Szóval nem olyan mértékű virágbimbó kifejlődésről van szó, mint pl a japán naspolya esetében(az sajnos rendre meg is fagy). Üdv : Béla
Igyekszem türelmes lenni, csak nehezen megy :) A mézbogyó sikertörténet nálunk is, kutya baja és tele van bimbóval. A paw-paw normálisan mikor rügyezik? Szeretném már biztosan tudni, hogy elfagyott, vagy megmaradt. Olyan kicsi, hogy nem akarom feleslegesen tördelni az ágát. A gránátalmám például alulról hajt, nem fagyott ki teljesen. Pedig igen vacakul nézett ki, csúnyán meg volt feketedve. Igaz nagyon fiatal volt a növény, rosszul is volt takarva, mégis életképes. Talán akkor a paw-paw-nak is ki kellett bírnia, nem?
Csak türelem.Az én Pawpaw-om tavaly ilyen volt/6éves/elöször hozott virágot de elrugta.Idén már most láthatóak a bimbó kezdemények ,nagyon sok.Remélem lesz kostolás először.Az erős fagy meg sem kottyant neki.A jobb kötés miatt fejlődik még 3 darab 15-20cm-es konténeres növényem. Különben a rettenetem ellenére a fagy nem okozott semmi kárt az említett növényen kívül a Jujubák olyanok mint ilyenkor kell lenniük,a többféle termő diospyros kakik ha- sonlóan.A szörös kivim rügyezik,a mini kivik kislevél állapotuak.A fügémnél tapasztalok részleges ágvég elhalásokat de ezek akkorák,hogy észre sem vehető lesz nyárra.Lehet egy kicsit kisebb lesz a termés,de már ugysem tudtuk a feleségemmel tavaly mit kezdeni velük.A kamcsatkai mézbogyó leveles és virágos és tegnap a nagy fehér Magnoliám is virágba borult.Az olyanról,hogy a Ponciruson látni a virágkezdeményeket már nem is beszélek.Ugy hogy optimistán.
Én tőle vettem tavaly. Fajtajelölés nem volt és a növényke max. 20cm volt. Előző évben a tesómnak vettünk tőle hasonló paraméterekkel. Az most már legalább 3 éves de a 40cm-t biztosan nem haladja meg. Múlt héten láttam, akkor még nagyon kétséges volt, hogy egyáltalán a telet túlélte-e. Nem nagyon vagyok elragadtatva, mert a két növény az ország két különböző felében van és mégis úgy tűnik egyikkel sem törünk babérokra.
Osztom ezt a véleményedet, sokszor bizony jóval nagyobb gondossággal jár el egy elhivatott növénykedvelő, mint egy profinak mondott cég. Azzal együtt a német oldalon olvastam valahol, hogy a gyökérzete miatt mély konténerekben szállítják...
Ugyanilyen érthetetlen vitát folytattam egy másik fórumban, ahol kétmillió példa, leírás, esettanulmány, fénykép után is képesek úgy nekem esni, mint egy bűnözőnek. Értem én, hogy védeni kell az érdekeket, és elég kemény kritikát gyakorlunk az adott szakmákra, na de mint amatőrök, össze kellene fogni, ha már az érintett szakmák nincsenek a helyzet magaslatán, és hibát hibára halmoznak, és ennek a társadalom is issza a levét, akkor alulról építkezve nekünk, amatőröknek kellene segíteni. Az hogy milyen módon, milyen stílusban, majdnem hogy tökmindegy...elvileg! Kedves stílusban is lehet anyázni, és nyílt, agresszív stílusban is lehet igaza az embernek. Főleg, hogy előbb ki kell borítani a bilit, hogy felfigyeljenek a témára.
Miért issza ezeknek a tévedéseknek az ország, a társadalom a levét? Mert ha az 1980-as évek elején (klimatológiailag, kertészetileg, gyümölcstermesztésileg) hozzáértő emberek lettek volna azok, akik elbarmolták a kivihonosítási kísérletet, akkor most többszáz hektár kiviültetvény lenne az országban, ami munkalehetőséget adna rengeteg embernek. És ha sikerült volna a kivi, akkor ennek sok egyéb hozadéka lett volna. Ugyanis az olaszok is a 70-es 80-as években kezdték el, de legalábbis nem sokkal korábban, és azóta a világ egyik legnagyobb kivitermesztő országa lett. És megfelelő pozíciókban Magyarországon ugyanúgy lehetne kivit termeszteni, mint Olaszországban. Akár jobban is. Ha megfelelő pozícióba került volna az 1980-as évek eleji ültetvény, ha megfelelően értékelték volna az 1985-ös tél következményeit, ha megfelelően ismerték volna a klímát, illetve a kivit, akkor sikerült volna, és nem azon vitáznánk, hogy a kivi termeszthető-e Magyarországon vagy sem, hanem azon, hogy kinek van több kivitöve, és északkeleten tövenként 5 mázsát vagy 3 mázsát vagy 8 mázsát terem-e a kivi. Hihetetlen!
Persze a hobbikertészeti elvekkel ez szemben áll, mivel a hobbikertészek akkor boldogok, ha az egész városban nekik van egyedül kivijük, és a legközelebbi példány legalább 1000 km-re van. Így kihúzott mellel mehet az utcán az illető, hogy neki bezzeg van kivije. A szomszéd meg pukkadjon meg, hogy neki nincs. A hobbikertészeknek nem érdekük, hogy a fél falunak kivije lehessen. Ha az olaszok így álltak volna hozzá, hogy Olaszországban nem lehet kivit termeszteni, mert 1985-ben Firenzében -23,2 fok volt, Piacenzában pedig -22 fok volt, vagy az idén a még vegetációban lévő kivik decemberben esetleg sérültek, és hobbikertész módjára álltak volna hozzá, soha nem lenne Olaszország a világ egyik legnagyobb kivitermesztő országa.
És ez csak egy példa, de ebből kiindulva a többi dologban is így áll Magyarország, ezért tartunk ott, ahol tartunk!
Köszönöm.Látom,hogy pawpaw ügyben van mozgolódás.Ha már Szlovákia,akkor hadd ajánljam ezt a faiskolát:http://www.klivia.com/netradicne-ovocie/cennik-netradicne-ovocie ,ezt az oldalt bemásolva a délszaki gyümölcsök árlistája jön be, paw is van meg egyebek is.Pozsonyban van ,talán érdemes itt is nézelődni...én innen szeretnék majd körtéket szerezni.
Summa- summárum -ha kapok a-pofámra érte -kinek van termő asiminája ? Tudtommal Zotya papának ----Bene Lacibának?Még soha nem kóstoltam ----szégyen lenne szakács létemre enélkül az ízorgia nélkül --na most hogyan tovább ?Haha ez a kész átverés nem kimúlni - tovább dolgozni? Fárasztó vagyok mi? Jut eszembe Nino mi a helyzet a Kuro Kakikkal
Köszönöm, Terebess oldalát már sokszor néztem, olasz és német oldalakról is sikerült egy kevéske információt összeszednem. Nálam sajnos legfeljebb a ház északi fala mellé lehetne ültetni (ami árnyékos is), feltételezem, hogy ez nem jó megoldás.
A következő a helyzet: láttam két fát ilyen 2 métert meghaladó méretben, viszonylag nagy, széles, bár nem kifejezetten mély zsákvászonban voltak. Úgy láttam, jól fejlődtek, valószínűleg ebben nevelték fel őket és nem a földből rángatták ki. Az óvatosság viszont mindenképpen fontos, mert köztudott, hogy a pawpaw gyökerei nagyon érzékenyek, nekem is pusztult ki egy fiatal példány. A nyilvánosság előtt kérdezem most Százados Bélát, hogy ha olvassa, mi a véleménye erről? Én a magam részéről arra gondoltam, hogy a kétméteres fákból egy példányt vennék, ezzel kevesebbet kockáztatva és amíg hozzá nem nőnek a kisebbek, mondjuk az egy méteresek, addig kérnék valakitől idegen pollent és mesterségesen poroznám. Azért az szól a nagyobb fák mellett, hogy valóban elég sokára termő növényfajról van szó, mi pedig sokan türelmetlenek vagyunk.
Igen, a "fajta" kifejezés arra utal, hogy kiválasztanak egy kedvezőnek ítélt tulajdonságú magonc példányt a sok közül és abból "csinálnak egy fajtát", vagyis vegetatív úton (oltással, dugványozással, mikroszaporítással) továbbszaporítják. Így ugyanaz a fajta általában ugyanazt a genetikai állományt jelenti. Az idegenporzás azt jelenti, hogy két különböző genetikai állományú, de esetünkben azonos FAJHOZ tartozó egyedek porozzák egymást. Tehát akár egy fa, vagy különböző fák magoncai. Két ugyanolyan FAJTÁJÚ gyümölcsfa oltvány, tehát pl. két 'Overleese' fajtájú asimina oltvány esetében csak önporzásról lehet szó, még ha vizuálisan két különálló fáról is beszélünk, hiszen ugyanarról a fáról oltottuk mindkettőt.
Igen, mindenhol azt írják, hogy a pawpaw keresztporzással terem csak biztosan. A 'Prima1214' és a 'Sunflower' fajtáról egyesek állítják, hogy aránylag biztosan terem egymagában is, de én ebben sem lennék olyan biztos. Ahol ezt esetleg megfigyelhették, ott nem lennék olyan biztos, hogy közel s távol nem volt jelen a levegőben más asimináról származó pollen.
Egyébként annak ellenére, hogy nem nagyon kutatták még a több száz, vagy inkább ezres nagyságrendű kultúrváltozatok hátterét, óriási eltérések vannak. Sajnos fagytűrés szempontjából nem ismert az adriai fajtakörön belül olyan, ami -17 -18 foknál többet bírna. Mármint a föld fölötti részei, a föld alól totális fagyás után is mindig kihajt. De lassú növésű és hosszabb-rövidebb érési idejű fajták is vannak. Mindenképp ajánlom az alábbi oldalt a fajták szempontjából, bár inkább csak képek vannak és francia, meg angol nyelvű leírások, de érdekes, még ha a magyar nyelvű általános leírásban van is némi pontatlanság: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/fuge.html Az is megoldás, ha szorosan a fűtött ház fala mellett próbálsz fügét nevelni, ezzel kihasználva a saját kis különbejáratú "városi hősziget"-edet. A fenti oldal alján részletezett váltómetszéses művelés is kipróbálható olyan pontokon, ahol máshogy nem sok remény lenne a termésre.
Igen, jól látszik, hogy egy hozzánk hasonlóan lelkes amatőrről van szó és ezért is mondtam, hogy némi bizalmat szívesen megelőlegeznék. Lehet, hogy egy profi céggel még rosszabbul is járnánk. Látszik a lelkesedés és a magyarra fordításból pedig az, hogy szívesen veszik az érdeklődésünket.
Bár az még a kutatóknak is feladná a leckét, hogy a hibát inkább a szellemieknél, vagy a "jellemieknél" keressék. A féktelen rombolási késztetés mindenesetre feltétlenül aberrációra vall.
Azért lehet, hogy az amerikaiaknál feltételezhetünk néminemű szakmai szempontokat is figyelembe vevő állomástelepítési gyakorlatot, amiről mi szakmai szinten jelenleg nem is álmodhatunk és igyekeznek a térség karakterisztikáját nézve viszonylag átlagos állomásokat telepíteni. De mivel úgy tűnik, hogy ez az olaszoknál is hagy némi kívánnivalót maga után, ezért miért pont az amerikaiak lennének a pozitív kivétel? Ha mégis lenne ilyen koncepció, úgy gondolkozhattak úgy is, hogy kikalkulálják, az inverzió szempontjából adott minőségű tereppontok a nagyobb tájegység hányad részét alkotják és ez alapján próbálnak meghatározni átlagosnak mondható tereppontokat, ahová aztán állomást telepítenek. Egy kontinensnyi ország esetében azért a fentieket figyelembe véve talán lenne értelme az ilyen térképeknek, a jelmagyarázatban megcsillagozva, hogy a terepviszonyoktól és a hőszennyezettségtől függően egy adott topográfiai pont a jelzettől akár 3-4 zónával is eltérhet fölfelé, vagy lefelé. Az USA-ban valóban számít az óceánoktól való távolság is, valamint óriási lapos síkságaik is vannak, ahol valami hozzávetőleges támpontot azért lehet adni. A kiindulási elv, miszerint az abszolút téli minimumok fontosak a növények szempontjából, mégpedig az évenkénti absz. minimumok sokévi átlaga és nem az egyetlen egyszer előforduló abszolút minimum, viszont alapvetően helyes, ez jól láthatóan hiányzik a közgondolkodásból, még az Avala-Belgrád IC-vel Szegedre megérkező fügét vizionáló Professzor Úr fejéből is.
Azt illetően viszont ne nagyon legyenek illúzióid, hogy bizonyos körökben akkor is demonstrálva lesznek elfagyott kivik, ha esetleg újra a 2007-es enyhe telet élnénk meg. :)))
Tényleg olyan apró a gyümölcse ? Azt olvastam, kb. 50-60 grammosak. Ninovarga már volt olyan kedves és ajánlott a sajátjából , élni is fogok a lehetőséggel, ha lehet . Fügéből nem lehet eleget enni :)
A 'Brogiotto nero' vastag héjú, az biztos, nekem tavaly termett először amit ilyen néven vásároltam, de elképzelhető, hogy nem is az, mert világosabb héjú. Megvárom vele az idei évet mindenképpen és azután alkotok róla globálisabb véleményt. Ninovarga fügéi közül viszont szerintem pont olyanok, amilyenre vágysz, a fekete héjú és a pogácsa alakú, fekete héjú fajta. Sötétpiros a gyümölcshús és valóban nekem ezek tűnnek a legfinomabbnak.
Hát igen, tanulságosak tudnak lenni bizonyos "haladó szellemű" légkörök. Nem is annyira tartalmát tekintve, mint inkább a viselkedéskutatók szemszögéből. Érdekes, hogy gyakran még a feketéről is képesek bebizonyítani, hogy fehér.
Az előbb vettem észre, hogy a minikivin (úgy középtájon) néhány ágvég - úgy 3-4 cm-es hosszúságban - teljesen fagyos. Szó szerint olyan, mintha jégkockát fogtam volna, vizes és jéghideg. A növény alján és tetején az ágvégek teljesen szárazak és langymelegek. A rügyek mindenhol sértetlennek látszanak, még a fagyos részeknél is. Mitől lehet ez? Miért csak azon a részén van a növénynek ? Fagy lehetett hajnalban, mert a balkonnövényeknél is láttam néhány elfeketedett levelet .
Tavaly nyáron egy lotussal és egy kákirüggyel elkövettem egy eretnekséget. Nyáron csináltam egy alvószemzést a hegyen, a szomszéd telkén, az én területemnél jó pár méterrel alacsonyabb fekvésben. Megkérdeztem az olasz faiskolások véleményét: azt mondták, kevés esélye van, hogy jó legyen, mivel az alvószemzést azért nem csinálják Olaszországban sem, mert a beültetett rügy télen rendszerint kifagy. Nos, én azt tapasztaltam egyelőre, ami a képen van, "asztá' maj' meglássuk'...
Még mindig "énfelém", de a hegyen: az elmúlt években is megállapítottuk, hogy az elterjedtebb kákifajták közül elsőnek a Costata indul. (1.- 2. kép) A Tipo rügyei is jó hegyesek és zöldek, de egy picivel le vannak maradva a Costatatól (3.- 4. kép) A kivin már vannak levélnek nevezhető levélkék, a gránátalma levelecskéi is növögetnek.
Az itt következő demonstrációval ki kellett várnom, hogy a télen lefagyott levelű fagyalsövény elkezdjen kihajtani. Az első képen a letenyei patak medrével párhuzamos utca utolsó társasháza látható hullámosra nyírt fagyalsövénnyel. Ha közelebbről megnézzük, a sövény, ház által megszakított jobb oldali, utca felőli szakasza elég szépen zöldül. A patak partjának közelében végződő szakasz még hallgat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, milyen helyzet alakult ki "mifelénk" a decemberi hőmérsékleti mélypont után. Sőt, tényleg annyira "mifelénk", hogy az egocentrizmus ódiumát vállalva, azt is mondhatnám, hogy "énfelém". Ha a nappali ablakán nézek ki, akkor is énfelém, vagy ha a konyhaablakon, akkor is énfelém. A patakparthoz közel kifagyott az örökzöld japán kecskerágó (ha jól tudom a nevét). A találkozók résztvevői biztosan megismerik a másik helyszínt: Zsolti háza "eleje". Az árok partján japán kecskerágó-faiskolát lehetne működtetni. A távolság kb. 150 méter légvonalban. Ezek alapján ki-ki eldöntheti mennyire képezhet referenciát egy-két kis növény viselkedése egy esetleges fagyzugban az illető növényfaj térségi működőképességére vonatkozóan. (Zsolti utcájának az a szintje, ahol az ő háza van, azonos a miénkkel.)Ezek után arról is ízlése szerint dönthet bárki, hogy a Letenyére érvényes minimum azon az éjszakán az volt-e, amit ott lehetett mérni, ahol elfagyott a kecskerágó, vagy netalán az, ahol hajt a fagyal, vagy ahol nem, esetleg az, ahol a Zsolti háza előtt lévő kecskerágók vannak, sőt a lakott területen kívüli patakparti hőmérséklet, vagy a szőlőhegyi, ahol egyetlen fügerügy sem károsodott???????????????????????? Azután már majd gyerekjáték lesz megítélni és sommásan kijelenteni, hogy "mifelénk" mi nem termeszthető!!!!!!!!!!!! :)))))))
Igen, én is ugyanezen okok miatt nem akartam illúzióromboló lenni. Ésszerűen és kellő óvatossággal úgy lehetne eljárni, hogy valakinek személyesen meg kellene szemlélnie ezeket a növényeket. Az illetőnek föltétlenül olyannak kell lennie, aki tisztában van az itt felsorolt kritériumokkal. Ezen ismeretek birtokában szemrevételezéssel el tudná dönteni, milyen túlélési és fejlődési sanszuk van a kínált növényeknek, illetve a szállításuk milyen feltételeket igényel. Csak ezt követően kellene elkezdeni pénzt költeni rájuk, természetesen egy pozitív ítélet nyomán.
Nemigazán akartam beleszólni, mivel sok tapasztalatom nekem sincs benne, összesen 2 kis növényem meg agy magvetésem van, de mivel tudom, h. karógyökere van, és kényes a bolygatásra, én nem tudom, hogyan lehet 2m-es növényeket árulni. Ill. lehet, nagy konténerben, de azt meg nem lehet postázni. Szóval sztem necces egy nagy növényt megvenni, drágán, aztán kifekszik. Akkor már inkább itt a Zotya, vagy pesten a Bene( Ugy tudom, ősztől vannak oltottak is nála).
"Nálunk is egyre ismertebbé válik ez a különleges Észak-amerikai növény.Sokan jelezték nekem,hogy a vásárolt növények egy része/nem minden esetben/ valamilyen okból elpusztul.Ebben szeretnék segítséget nyújtani, hogy ez ne fodulhasson elő.Ügyeljünk arra, hogy megbízható helyről vásároljunk, kizárólag konténeres növényeket.Ha lehet kérjünk referenciát.A konténeres paw-banánokat, legyenek oltványok vagy magoncok ,mindig kora tavasszal kihajtás előtt,vagy késő ősszel, lombhullás után, ahogy az idő engedi, ültessük ki.Kérdezzünk rá, hogy növényünk hány éves.Erre legalkalmasabbak a két-három éves paw-banánok.A talajt a következőképpen készítsük elő.Ássunk legalább 50 cm mély ültetőgödröt, ha túl laza a talaj, homokos, kissé kötötté, ha túl kötött akkor lazává kell tenni.A következő módon:én két vödör tőzeget , két vödör kerti földet és egy fél vödör homokot keverek össze.Ez egy átlagos földkeverék.Az arányokat tetszés szerint lehet változtani, a talaj fajtájától függően.Túl tőzeges talaj ne legyen mert a pangó víz miatt gyökérzete megbarnul, és elrothad.Az ültetőgödröt feltöltjük, kissé tömöritsük.Akár taposással is.A konténeres növényt az így előkészített talaj közepébe , úgy kell belehelyezni, hogy a földabdája semmi körülmény között ne essen szét.Ha a talajt a növény gyökere körül elrendeztük, batakartuk csak utána öntözzük meg.Több éves tapasztalatom az,hogy gyökere az átültetésre nagyon kényes.Tehát a végleges kiültetésre nagyon odakell figyelni.A nem megfelelő körülmények miatt a következők fordulhatnak elő:az 1-2 leves állapotban lévő paw-banán leveleinek széle megbarnul, csónakossá válik, csúcshajtása kezd leszáradni, ebben az esetben rossz a talaj vagy túl lett öntözve.Ha rosszak a talajviszonyok, a növekedése leáll ,a tápanyagokat nem tudja felvenni, és ebben az esetben elpusztul. Túl árnyékos helyre ne ültessük.Az első évben kissé lassan indul el,mert még nem fejlődött ki rendesen a hosszú karógyökérzete.Ha levélzete egészséges nincs vele gond.A következő évben növekedése felgyorsul,akár 50-60 cm-t is nőhet. Az első évben árnyékoljuk, mert érzékeny a napégésre. Erre a célra rashel háló nagyon jó. Utána már árnyékolni nem szükséges.Mivel a paw-banán hidegtűrése nagyon jó,/ -25 fok/így télen takarni nem szükséges.Virágzása másfél m-es magasságnál várható.A bimbók ősszel fejlődnek ki és áttelelnek. Lombhullás után elllenőrizni tudjuk. Sok sikert az asimina triloba neveléséhez."
Ha úgy tűnik jobbnak, én akár ki is mennék, csak a feleségem nem feltétlen díjazná, hogy még ezzel is drágítom a dolgot. Mert éppen mostanában fogunk beköltözni abba a házba, ahova ezeket szánom, gondolom, nem kell magyarázni ez mivel szokott járni pénzügyileg. Ugyanakkor szeretném addigra kialakítani a kertet, van már ez meg az, kiviben is gondolkozom, csak még nem találtam neki helyet. Tőlem olyan 250 km-re van Nyitra, ezt meg lehet járni egy nap alatt. Még két embert el is tudnék vinni, s a negyedik helyére lehetne fektetni a növényeket, 1 méteresig. Viszont két méteres fákat nem vállalnék, az nem fér be úgy, hogy felelősséggel hozhassam el másoknak. Talán másnak ez sikerülne, talán más közelebbről tudna menni, beszélni kellene róla, csak szerintem megy az idő, s azt gondolom, jobb lenne mostanában ültetni mint nyáron, konténer ide vagy oda. S előtte még az eladóval is kell egyeztetni.
Olvastam egyébként Zotya papától egy leírást az ültetésről, szerinte se mindegy mikor történik. Ebben ő 3 éves növényeket ajánl kiültetni. Mindjárt beidézem. A 2-3 méteresek ennél biztosan idősebbek, hiszen írják, hogy lassan nő, drágábbak, s nem biztos, hogy megéri kockáztatni, de persze ezt mindenki eldöntheti maga. Mindenkinek kellemes ünnepeket, én hétfő este leszek legközelebb, addigra kitalálhatnátok valamit!:-)
Nekem egy kicsit gondot okoz a "nem rokon" értelmezése. Ez nem azonos fajtát akar jelenteni? Mert a különböző fajták szerintem a rokonok. De úgy van értelme, ahogy te is írtad, hogy különböző fajták legyenek.
Látod, ennél én felületesebb vagyok, nem is olvastam :))
Ki kellene várni a dunaszerdahelyi kapcsolatot, elküldeni oda valahogy az emberünket, megbízzuk némi nyomozással (fotók, infok), aztán lehet összefogni. Meghívtam a topikba, majd bekapcsolódik szerintem és akkor bombázhatjátok :)))
Őt is érdekli, már megbeszéltem vele, kell neki is egy (??), de majd meggyúrjuk...
Én is ezért körülményeskedtem a szlovákiai ügynél, de azóta már megnyugtatóbbnak látom a helyzetet. Persze gond ettől még előfordulhat bármikor, de lehet, hogy a szlovák úr korrektebb mint egy profi cég pl. ez a német. Talán tényleg ezért lenne jó kirucanni Nyitrára! A paw paw egyébként lassan nő, ezt sok helyen írják, pár év után gyorsul fel. A nagyobb fa egyébként nem mindig jobb megoldás, mert érzékenyebb a kiültetésre, meg van, hogy az csak egyenes és túl magasan fog elágazni, vagy vissza kell vágni, s akkor ugyanott vagy. Na most, hogy a paw paw-nál is így van-e, ezt valaki másnak kellene megmondania!
Én szívesen vennék egy nagyobbacskát ha a forrás biztos. Én olyan aggódós vagyok, előbb szeretnék megbizonyosodni róla, hogy korrekten szállítanak, mielőtt belevágok. Sok kidobni való pénzem nincs. Tavaly itthon vettem egy kicsit de abban az ütemben ahogy az nő jó ha nyugdíjas koromra lesz gyümölcsünk. (Már ha egyáltalán kihajt idén, mert nem nagyon látom mocorogni)
Jut eszembe, ilyenek miatt is jogos az ötlete a topicgazdának, hogy össze lehetne fogni. Én négy növényt nem nagyon tudnék hova tenni, mert a kinti nagy kertbe nem akarom, mert az szeles, kevés még a védelmet nyújtó nagy fa. Nyugatról fúj leginkább a szél, arról épület nincs. Bent az épületek között pedig már telítve vagyok, még két fának van nálam realitása. Ha jól emlékszem 130 Eu körül van a négyes csomag, ez már majdnem a szlovák árként jönne ki, bár a méretre nem emlékszem. S úgy gondolod különböző fajtákat érdemes venni? Nem lehet ez gond a beporzásnál?
Ahogy gyorsan átfutottam, különleges, mély konténerekben nevelik a gyökérzete miatt. Ha rendelnék, én biztosan a 4 db-os csomag mellett döntenék, 4 különböző fajta, jóval olcsóbb ár. DHL-lel szállítanak, szerintem nem akadály a külföldi cím sem, az árat úgyis előre kell utalni.
És Magyarországra is küldenek? Mondjuk azért a szlovákiai ár sokkal kedvezőbb, de jó, hogy van egy ilyen is, elég korrekt leírással. A szállítási díj egységesnek tűnik, ezért elképzelhető, hogy külföldre nem küldenek. Láttam egy amerikai lapot is, ők se küldenek máshova, még Kanadába se, viszont ott eszméletlenül olcsón lehet hozzájutni. Nem tudom kit érdekel még a dolog, de kíváncsi vagyok, ti milyen fajtákat és méreteket rendelnétek?
Ha nem szemtelenség kérdeznék vmit a dunaszerdahelyi növénykedvelő barátról.Van Pozsonyban egy nagyon jónak tűnő faiskola /honlap : www.klívia.com/ .Próbáltam onnan körtéket szerezni,sok fajtájuk van elfogadható áron,még szállítanának is az egyik nálunk is működő futárszolgálattal...de a pénzügyi rész nagyon macerás/ külföldre utalás,külön a faiskolának a fákért,külön a futárszolgálatnak stb/.Szóval nem tudna-e,tudnátok-e segíteni ebben a beszerzésben/ pl ő ott megrendelné ,én meg veled rendezném az anyagi részt term. előre/.Mivel ez már csak ősszel lesz aktuális,addig talán lehet vmi megoldást találni.
Nem tudom ki mennyire "ásta" magát bele a Paw Paw kutatásba de az érdeklődésre való tekintettel: http://pflanzenspezl.de/pflanzen/indianerbanane-asimina-triloba--2/sorten.html Már ha az Andrej féle vonal nem lenne járható! :-) Legyen ez a tartalék terv! :-) Németül tudók előnyben!!!
Még egy kicsit keresgéltem, s megvan a honlap szlovák változata.
http://asimina.weebly.com/index.html
Érdemes megnézni, mert ez nem hiányos, szép képek vannak a galériában a termésekről. De sok más szlovák lapon is lehet vele találkozni, úgy hogy úgy tűnik, rendben van a dolog, én már a csomagtól se zárkóznék el, bár egy ilyen kertészetet megnézni élmény lehet!
Inkább arra lennék kíváncsi, hogy - tudom, kevés a tapasztalat - milyen fát érdemes szerintetek venni. Vajon a háromszor annyiba kerülő 2-3 méteres mennyivel terem előbb mint az 1 méteres? Nem problémásabb-e a kiültetése? Érdemes-e más fajtákat venni, vagy inkább azonosakat a biztosabb porzás miatt?
....mert a "védett hely" előnyét felülírja az inverzió, pl. a sásdi, iklódbördőcei, pécsi-medencei, dél-balatoni, zabari vagy szécsényi fagyzugokba a ház déli fala elé, védett, napos, szélcsendes, nem huzatos helyre (idézetek "Termesztési körzetének északi határán túl meleg, déli fekvésben, védett helyen, sok napfényen érzi jól magát." ; "Védett, meleg fekvést, laza talajt kíván. A legjobban házfalak elött a déli oldalon érzi jól magát." ; "Nálunk ezért csak kifejezetten védett, déli fekvésben (elsősorban az épületek déli falánál) termeszthetjük biztonságosan. A téli fagyok ellen még az ilyen helyeken is takarással kell védeni, mivel a tartós, 10oC alatti hőmérsékleten föld feletti hajtásrendszere takarás nélkül elfagy.") ültetni úgy, hogy -23 fok van télen, lehet az a ház fala előtt, akkor is nyekk, elfagy. Ha dombon vagyunk, és ott a ház fala elé van ültetve, úgy már igen. Bár itt írják, hogy takarni kell őket! De azt sehol sem írják, hogy aki DOMBON lakik, annak nem kell takarni. Mintha ez az információ, az inverzió jelentősége teljesen ismeretlen lenne. Ezek a képen látható fügék soha nem voltak takarva. Elég nehéz is lenne őket takarni :))
A légtest hővesztési folyamatainak megértésében egy kissé félrevezető a 36,5 fokos emberi test által érzékelt léghőmérsékletből kiindulni. Ahhoz, hogy ne fázzunk arra van szükségünk, hogy a szervezetünk által termelt hőt minél inkább megtartsuk. Ehhez előnyös a szélcsendes környezet, hiszen, ha megfelelő öltözettel jól "hőszigeteljük" magunkat, akkor a viszonylag alacsony hőmérsékletű ÁLLÓ levegő nem képes tőlünk annyi hőt elvonni, hogy fázzunk. A hőt nem termelő testek, pl. növények azonban olyan hőmérsékleten vannak, amilyet a környező levegő KÖZÖL velük. Az éjszakai lehűlés során a pillanatnyilag a földfelszín közelében tartózkodó légtömeg nappalihoz képesti hővesztése zajlik. Ebben a folyamatban a légtest egyes részeinek fokozott hővesztéséhez vezet az a körülmény, ha valamilyen oknál fogva "önállósodnak", kivonódva a teljes légtest által képviselt hőből. Az ilyen ritka közeg izolált részei, könnyen belátható módon, könnyebben elveszítik a hőjüket, mivel hőutánpótlás nélkül maradnak. A kritikus események (elfagyás) mindig az éjszakai kisugárzási (hővesztési) körülmények között történnek. Ezeknek nincs közük a nappali órák besugárzási szituációjához, amelyben előnyös lehet a légmozgás megállításával bizonyos légtereket a szélhűtésből kivonni. Éjszaka azonban a besugárzással ellentétes, kisugárzási folyamat zajlik, hővesztéssel és minden tekintetben az előbbivel ellentétes előjelű változásokkal. Ezért kezelhetetlenek és értelmezhetetlenek az olyan tartalmú útmutatások, amelyek szerint a fokozottan fagyérzékeny növényeket "védett" helyre ültessük.
Akkor lehet, hogy csak az észak/észak-nyugati oldalon hosszan elnyúló és viszonylag magas házfal adja ezt a plusz védelmet. Nincs ám azért nyolc méter magasan körbebástyázva :) Normál magasságú kerítésekről van szó, az egyik oldalon kőfal, a másikon nád, a harmadikon a változatosság kedvéért lamellás fa . A jelenséget, amiről írtál, gyakran megfigyeltük egy itteni kis úton is, amelyik helyenként kis erdőrészek között kanyagarog, nagyon magas, sűrűn nőtt fák közt. A nyitott részeken pl. már teljesen felszáradt az eső v. elolvadt a jég, ám a fák által lezárt területen még a jele sem látható mindennek. Öt méteren belül is elképesztő néha a különbség.
Az ilyen "levegőmegállító" körbebástyázottságnak csak úgy lehet jótékony hatása, ha a belsejében van valamilyen számottevő hőt kibocsájtani képes tényező (ami lehet a ház). Általában nem kimondottan előnyös a szabad légmozgást gátolni. A folyónak is azok a részei tudnak befagyni hamarabb, vagy egyáltalán, amelyekben valamilyen gátló tényező lassítja, vagy megállítja a víz sodrását. Az így izolálódott víztömeg hővesztése könnyebben megtörténhet ahhoz képest, mintha bekapcsolódhatna a nagyobb tömegű áramló víz hőutánpótlásába. A levegő esetében is hasonló a helyzet. Az áramlásból kivont, vagy lefolyásában gátolt levegőből alakulhatnak ki az úgynevezett "hideg légtavak".
Kisalföld, igen. Azt is megfigyeltem itt az utóbbi években, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek is mintha elkerülnének minket (nem általában a Kisalföldet, hanem a lakóhelyünket tekintve), a viharoknak is valahogy mindig csak a szélét kapjuk (csak el ne kiabáljam), az elmúlt nyáron volt egyszer jégeső, de meg sem közelítette azt a mértéket, ami a környező településekre jellemző volt. Elolvastam a cikket és nagyon tetszett, könnyen érthető és logikus így a fügefákon kersztül bemutatva - még a teljesen laikusnak is. Azon gondolkoztam, hogy a kertünkben vajon a mi művi beavatkozásunk is eredményezhetett-e valami védettebb állapotot? Konkrétan arra gondolok, hogy ezt a pici kertet - kb. 10x16m - , három oldalról zárt kerítés veszi körül, a kerítések előtt sűrű a növényzet is, negyedik oldalát pedig az épület határolja. Sőt, a kert északi oldalán (itt ugye az uralkodó szélirány az északi/ észak-nyugati) egy dupla elkerítés van, itt választottunk le egy amolyan tároló részt, így tulajdonképpen kialakítottunk egy "szélfogót" is. Itt, a dupla kerítés előtt van a füge ,tehát szél nem tépázza, kb. reggel kilenctől du. ötig kap napot, ugyanakkor mégsem a tűző napon álldogáll, mert a körülötte lévő és a tőle ugyan távolabb eső, de magas, lombos növények is védik. Van abban valami, amit mondok ? Vagy tiszta hülyeség ?
A babér mindenesetre marad dézsában, sajnálnám nagyon, ha elfagyana.
Ilyet találtam írni 2010. 03. 26-án: "Tökéletesen igazad van. Irigykedni valónk nekünk van azokra, akiknél a növényzet a leginkább le van maradva. Ha április elején teljesen "véletlenül" visszatér a hideg, nyugodtan vár majd a sorára az, akinél még nincs kinyílva semmi, miközben lehet, hogy megtörténik a "szüret" ott, ahol már ki van. "Jobb" esetben a kinyílt csonthéjasoknál, ha fagy mégsem lesz, "csak" a monília és a tafrina tarol."
Mai előrejelzés:
Országos előrejelzés:
Várható időjárás az ország területén szombat estig: Átmenetileg mindenütt megnövekszik, majd nyugat felől csökken a felhőzet............. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában +2, -3 .....
A cikk végefelé van egy link, az ott látható fügefényképek mind itt a környéken, Zala megyében vannak, teremnek, egy-egy jó fagylefolyású ponton láthatóan bőven ellátnak bennünket gyümölccsel. Van köztük vékony bőrű, vastag bőrű, hosszúkás, kerek, fán aszalódó, kicsi nagy, barna fekete lila zöld, van amelyik -14 foknál már bajban van, van amelyik -16 fokig bírja. De a képek beindítják az ember nyáltermelését az biztos :))
Nem tudom, melyik országrészben élhetsz, de a leírtak alapján arra gyanakszom, hogy talán valahol Csongrád, v. Békés megyében, esetleg a Kisalföld valamely pontján, ahol szintén voltak ilyen szinten túlélők. (Persze lehet, hogy tévedek.) Ott maradtak az elmúlt tél kritikus éjszakáján olyan körzetek, amelyek az elvonult front maradványfelhőzetének köszönhetően alföldi fekvésük ellenére -17 fokos minimum körül zártak (ez az Alföld délkeleti részén), illetve ahol a két kritikus éjszaka közül az elsőben "még" a másodikban "már" voltak jelen (ez utóbbi a Kisalföldön) a korlátlan lehűlést fékező tényezők. Ez már egy olyan érték, hogy ha ehhez még járul egy kisebb település és a közeli lakóház némi hulladékhője, akkor már egészen közel maradhatunk a füge "részleges sérülés melletti, életben maradási" küszöbéhez. Persze ez erre a télre vonatkozik, illetve arra a körülményre, hogy a megelőző három télen az említett területek (ha hajszállal is) belül maradtak a halálos küszöbön. Bízzunk benne, hogy a véletlenek az elkövetkező években is hasonlóan kedvezni fognak. Mindenesetre a babérnak nagyon csekély túlélési esélyei vannak így is.
A talajigénye nem említésre méltó, bárhol megél, a klímaigénye viszont annál speciálisabb. A telet csak úgy viseli el, ha télen egy pillanatra sincs -12-13 foknál alacsonyabb hőmérsékletnek kitéve. (Éjszakai legalacsonyabb hőmérsékletben kell ezt érteni.) Ahhoz, hogy jobban megértsd, hogyan kell a klímaigényeket értelmezni, ajánlom, olvasd el a "Természet világa" című tudományos folyóiratban erről megjelent cikkünket, ami az interneten ezzel a linkkel elérhető:
Bocs, ha lehetne, még valamit kérdeznék. Van egy egyéves kis fűszerbabérom, bent telelt, már egy csomó új hajtást hozott, egészséges, életerős kis növénynek tűnik ,szeretném kiültetni, ha lehet. Milyen helyre ültessem, s milyen földre van szüksége ? Tudsz ebben is tanácsot adni ? Köszönöm.
Igazán köszönöm a kedves fogadtatást és a kimerítő választ. Azt tudom, hogy nem egyszerű nálunk a füge tartása, de annyira kedves nekem ez a növény (gyümölcse és díszítőértéke egyaránt), hogy mindenképpen szerettem volna egyet a kertembe. Egy egészen picike növényt vettem a kertembe pár éve, felbuzdulva azon, hogy a szomszédom kevésbé védett helyen lévő fügéje gyönyörűen fejlődik és terem(ma már igen bőségesen), igaz, ő az első néhány évben télen takarással óvta. Az enyém mindennemű takarás nélkül is jól bírta a "gyűrődést", most először vettem észre, hogy a kifakadt rügyek nem igazán zöldek, inkább barnásak-szárazak, ezért tegnap végtelen szomorúsággal le kellett vágnom az ágak végét :( Igaz, épp csak egy-két centiméternyit, de ez a lényegen nem változtat. Ez a növényke viszont nagyon lassan nő, ezért gondoltam arra, hogy ültetnék egy gyorsabban fejlődő fajtát is. Másrészt többször sikerült már egészen sötétlila, szinte fekete héjú gyümölcsöt vennem, ezek mind mézédesek voltak, héjuk pedig vékony, sokkal finomabbak, mint szomszédom éretten is zöld színű, elég vastag héjú gyümölcsei. Ezért gondoltam arra, hogy most egy másik fajtát is beszereznék, az említett 'brogiotto nero' fajtáról mindössze annyit sikerült kiderítenem, hogy egy olasz fajta. Sajnos kénytelen vagyok teljesen sík vidéken 'kertészkedni' , közel s távol nincs egyetlen icipici kiemelkedés sem, a nagyvárosi "védelemben" sem részesülök, ám valamiért a kertem mégis védett lehet, mert már évek óta figyelem, hogy míg másoknál sorban fagynak el a növények még egy viszonylag enyhébb télen is, nálunk gyönyörűen megmaradnak, ez volt az első, hogy a fügén egy pici károsodást láttam (de még az is lehet, hogy csak a hozzá nem értésem miatt láttam sérültek a rügyeket) , semmi más nem sérült a tél folyamán , még egészen kis mértékben sem. Láttam pl. a bambuszos topicban (ott is kérdeztem,de hiába...) a fagykáros képeket, az enyém egész télen zöldellt, most is gyönyörű. Dugványt nagyon szívesen vennék tőled, olyan fajtát, amiről úgy gondolod, hogy az én kertemben is lenne némi esélye (színtől függetlenül), igazán köszönöm az ajánlatot. Azt tudom, hogy neked gyönyörű növényeid vannak, olvastam a másik helyen a hozzászólásaidat, őszintén mondom, hogy sok olyan információhoz jutottam, amit sehol máshol nem olvashattam. A "csak" kedvtelésből kertészkedőknek jól jön minden igazi tapasztalaton alapuló ismeret és segítség.
Kedves Select! Légy üdvözölve nálunk! Kérdésed szervesen kapcsolódik ahhoz a témához, amit (oly sokadszor) éppen most tárgyalunk. A füge a korlátozottan téltűrő gyümölcsfajok között is az egyik legkorlátozottabban téltűrő. Hosszabb távon túlélési esélyei olyan helyen vannak, ahol a hőmérséklet soha nem süllyed -15 fok alá. Magyarországnak egyetlen olyan térsége nincs, ahol ez TÉRSÉGI ÉRVÉNNYEL lehetséges lenne. Ugyanakkor az itt többször leírt "éjszakai inverziós" légkörfizikai jelenségnek köszönhetően a dombvidékeken és a nagyvárosok jelentősen hőszennyezett részein a "hősziget-hatás" jóvoltából elég sok olyan POZÍCIÓ van, ahol hosszú éveken, akár évtizedeken keresztül is kielégül ez a feltétel. De gyakorlati célból érdemes a dolog logikáját a másik végéről indítani. A kiváló dombi pozíciók ellentettjei az úgynevezett "fagyzugok" a mélyfekvésű területeken, jellemzően folyóvölgyekben, de az Alföld síkja is csak egyetlen fokozattal kedvezőbb ezeknél. Amennyiben valakinek ilyen "fagyzugi" lakóhelye van és mindenáron a ház kertjében akar foglalkozni ilyen típusú növényekkel, az jobb, ha a későbbi csalódások elkerülése érdekében inkább nem fog hozzá. De ha mégsem akarja megfosztani magát az örömöktől, feltétlenül egy jó fagylefolyású ponton lévő területre kell szert tennie, amennyiben a földrajzi közelségében létezik ilyen. Az USDA zónák földrajzi területekre vonatkozó érvénye a nullával egyenértékű, mivel a fent említett domborzati tényező nagyságrendekkel felülírja azt. Ezért elsősorban azt kéne tudni, hogy milyen domborzati adottságú területen akarsz működni, az már másodlagos kérdés, hogy az ország mely körzetében. Ami pedig a fajtákat illeti, a füge marginális magyarországi jelenléte azt eredményezi, hogy néven nevezett fajtáink nincsenek. Hivatalos nevük a fügetermesztő országokból importált növényeknek van. Bizonyos fantázia- vagy tájneveket viselnek nálunk egyes elterjedtebb fajták. A magam részéről annyit tudnék segíteni ebben, hogy az idén jó pár dugványt tettünk le a saját fajtáimból, amelyekből, ha megerednek tudnék juttatni a következő szezonra.
Figyelj, én a magam részéről ezt rád bízom, hogy melyiket tartod jobb lehetőségnek, ezt te biztosan jobban meg tudod ítélni. Én benne vagyok bármelyikben, csak azt kellene kitalálnom, milyen fát, esetleg fákat lenne érdemes vennem, mert ez sok mindentől függhet, s ezért is kérdezősködtem az elején. Erről is beszélnünk kellene, hogy mit, miért érdemes venni. De én komoly érdeklődő vagyok, felírhatsz a listára! (Nincs szmájli, mert tényleg komoly)
Igen, és azért lehet igazad, mert ez a növény még nagyon ismeretlen a hétköznapi ember számára. Ha majd sokan foglalkoznak vele, akkor viszont egy profi cég nem engedheti meg magának, hogy következetlenül és rendszertelenül legyen többnyelvű a lapja. Lehet, hogy ez még a hőskor, s valamikor párás szemmel gondolunk majd arra, milyen is volt amikor Nyitráról hozattuk a még ritkaságnak számító paw paw-t.:-)
Szerintem is elképzelhető, hogy van esetleg egy kifejezetten szlovák nyelvű lap amire még nem akadtunk rá, s emellett mint felvidéki ember, szlovák létére a magyar piacot célozza meg pluszban. Igen, ilyenekre lenne szükség, hogy legyenek ilyesféle gazdasági együttműködések, a hisztik mellett. Önmagában egyébként még legyintenék is a nyelvi kavalkádra, azt furcsállom leginkább, miért nincs cím, helyszín megnevezve, ahol mindez megtekinthető. De belefér a képbe, hogy ez is csak felületesség, mindenképpen azon vagyok, hogy próbáljuk meg!
Egyébként tényleg hihetetlen, hogy az Amerikai Földművelési Minisztérium képes volt ilyen térképet megrajzolni. Ezek a térképek lényegében semmit nem érnek, hiszen pl. ezen a télen a kaposvári -23,2 fokkal az 5-ös zónát lehetett kiérdemelni, mellette egy dombon meg volt -12 fok, azzal meg a 8-as zónába tartozna a terület. És mindez a térképen látható 7-es zónában van. Egy zónán belül 3-4 zónát lehet ugrani, csakis az inverziónak köszönhetően. Ha ezt tudják az amerikaiak, akkor mi a fészkes fenének rajzolgatnak ezek ilyen zónákat meg színeket???? Baján 2003 január 13-án -26,6 fok volt, az meg már közelíti az 5-ös zónát. Zabarban -32 fok volt akkor, az meg már a 4-es zónában van. Iklódbördőce -25 fok 2005-ben. Pitvaros -26,5 fok 2005-ben.
Ja igen, egyébként ezek szerint hideg vidék északkelet, észak, délkelet, dél és délnyugat is, tehát sehol nem lehet kivit termeszteni Magyarországon, mivel a kivi nem való hidegebb vidékekre :)) Sőt, mivel Olaszországban 1985-ben is fagytak ki kivik, meg szerintem az idén sem kizárt, mivel még majdnem vegetációban voltak a Karácsony előtti -15-20 fokban, tehát Olaszországban sem lehet kivit termeszteni :)))
Szerintem ebben a forumban biztosan kapsz választ a Nino már gépeli is befelé ebben biztos vagyok:))) az én fügéim még csak 1 méteresek így tapasztalatom nincs !!
Más:
Meglovagoltam én is ezt a cseh paw hullámot és a feleséggel felhívattam a mi derék Danek barátunk de ő sajnos csak az anyanyelvén beszél ,mert az oldalon megadott számot a magyar barátja veszi fel és ő továbbít minden infót. Elkértem a magyar Pista címét:
A közvetítőnek (István) írj magyarul:
pista@wmx.sk
Talán így gyorsamm az infó csere!
Üdv
Béla
Pár napja fügével kapcsolatban kértem segítséget a 'fagytűrőktől', ahol egyedül szaguaro méltatott szóra (neki ezúton és itt is megköszönöm ), de a fajtára vonatkozó kérdésemre nem válaszolt. Bemásolom ide a másik topicba írt kérésemet, nagyon megköszönném, ha valaki tanácsot adna.
"Tanácsot szeretnék kérni fügével kapcsolatban. Vennék egy olyan fajtát, aminek a héja lila (vagy vöröses-barnás, szóval sötét), s ami viszonylag jól tűri a hideget, s emellett erőteljes a növekedése. Nagyjából visszaolvastam, de látom, szinte mindegyiknél károkat okoz egy keményebb tél. Van már egy pici növényem, kb.három éves. Tavaly volt rajta 10-13 db gyümölcs, beérni nem igazán tudtak. Nem tudom, milyen fajta (simán ficus carica néven vettem,bővebb információ nem volt róla), az biztos, hogy a héja zöld, talán egy kissé besötétedik, amikor érni kezd. Elég lassan nő. Kb. 30 cm volt, amikor vettem , most talán 1 m magas lehet. USDA zónatérkép szerint a lakóhelyem 7a zónába tartozik. Milyen fajtát tudnátok javasolni ? Sieberznél láttam lila fügét, de ebben nem nagyon bízom, már befaragtam egy náluk vásárolt áfonyával."
Ezt most annyival egészíteném ki, hogy találtam egy 'Brogiotto nero' fajtát , amiről pár szót ebben a topicban is találtam, plusz egy kevés információt német oldalakon. Van esetleg valakinek ezzel a fajtával kapcsolatban személyes tapasztalata ? Segítségeteket előre is köszönöm.
A Kerka völgye falvainak jó része a folyó közeli szintekre települt, ugyanakkor minden településhez tartozik szőlőhegyi terület a környező dombokon. Értelemszerűen ezek a részek a községek KÖZIGAZGATÁSI területét képezik. Ha a szőlőhegyen vagyunk, akkor is Iklódbördőcén, Szécsiszigetben, Kerkateskándon, stb. vagyunk. Ha valaki például Kerkateskánd itt bemutatott szőlőhegyén nagyban fügét termesztene, az idei nyáron elképzelhető lenne egy ilyen sajtótudósítás: "Gyászos évük van az észak-olaszországi X település fügetermelőinek, mivel a 2009 karácsonyát megelőző napokban súlyos téli fagykárokat szenvedtek ültetvényeik. Nem így "Kerkateskándon", ahol Y. Z. fügetermelő az elmúlt évtizedek legkiemelkedőbb évjáratáról számolt be."
Elképzelem, ahogy egy ilyen, domb aljában lévő, mégsem elfagyó füge tulajdonosa egy "haladó szellemű" internetes fórumban diadalittasan megdőltnek minősítené az általunk ismertetett "inverziós elméleteket". Ebben a pozícióban egy bagatell iklódbördőcei -21 fok mellett még tűnhetne úgy, hogy igaza van. Aztán egy iklódi -23-24-25 esetén egyre inkább mégiscsak nekünk kezdene igazunk lenni a pince fölött magasodó domb magassági métereivel fölfelé haladva, egyre inkább....
Van egy dunaszerdahelyi magyar növénykedvelő barátom, a nyelvi nehézségek leküzdésére igénybe vehetjük az ő segítségét. Őt is biztosan érdekli az ügy, nem fog elzárkózni az "akciótól".
A téli durva lehűlések idején általában hótakaróval kell számolni, és a hótakaró kinyitja az inverziós ollót, az alsóbb fekvések kárára. A dombokon majdnem tökmindegy, hogy van-e hó vagy nincs, míg a sík és völgyi fekvésekben drasztikusan képes levinni a hőmérsékleteket. Az év más szakában, amikor nincs hó, talán sokkal egyenletesebb a hőmérséklet emelkedése a magassággal. És még lesz 1-2 ilyen bemutató.
1 aprile 2010 - 16:08 Le temperature si abbassano, aumenta il riscio gelate Queste le previsioni del climatologo Maracchi per il periodo seguente alla Pasqua
2010 április 1. - 16:08 Csökkenő hőmérsékletek, nő a fagyok kialakulásának veszélye Ez Maracchi klimatológus húsvétot követő időszakra szóló előrejelzése
Igen, feltételezhetően ugyanaz lehet a tatai kapcsolat, ahol már tavaly érdeklődtem. Megpróbálhatjuk ezt az utat is, de szerintem olcsóbban is kijöhetünk, ha magunk szervezzük meg. Persze az útiköltség lehet, hogy elviszi az esetlegesen megspórolható 30 eurót. Tavaly nyár elején már elkezdtük szervezni az ügyet, de aztán elmaradtam vele. Mondom, elképzelhető, hogy a közvetlen forrással jobban is járunk. Át kell gondolni és a komoly érdeklődőket ismét összesíteni.
Azt tudom elképzelni, hogy ennek az úrnak van egy magyar származású ismerőse, aki fordítja a weblapot és kommunikál a magyarokkal. A nyelvezetből ítélve valószínűleg gyerekkorában tanulta a magyart, vagy túlnyomorészt szlovák nyelvű közegben nőtt fel, nem magyar nemzetiségű iskolába járt. Mindenesetre elgondolkodtató és különösen pozitív dolog, hogy az ilyen mindennapi praktikus és üzleti kapcsolatok mennyire rávilágítanak mindenféle nyelvtörvények és hasonlók abszurditására. Ha szükség van rá, akkor előbb-utóbb rákényszerülünk egymás nyelvének ismeretére. Ezt a példában szereplők nagyon bölcsen felismerték, ezért szerintem a nyelvi hiányosságok esetünkben nem adhatnak okot bizalmatlanságra.
Ez is mind ő, gondolom 1500-ért magok lehetnek, de a lényeg az első helynél Tata, tehát van valamilyen magyarországi kapcsolata, talán ez egyszerűsítheti az ügyet. Amúgy meg a telefonját megadta egy magyar nyelvű hirdetésben, feltételezem, hogy akkor lehet vele kommunikálni.
Á, szóval te már valószínűlegesen tudod, hogy vannak fák és jók is. Ez már előrelépés számomra. Rendben, én benne vagyok. Nem egy vészes távolság egyébként, 164 km Budapestről a komáromi hídon át, megnéztem. Ha valaki még közelebb lakik, az még jobb lehet.
Persze, én se zárom ki, hogy ez tisztességes ügy, de nem árt óvatosnak lenni manapság. Elképzelhető amit mondasz, de minimum akkor is felületesség. Az én székely ismerőseim is kevernek román szavakat a beszédbe, de ha weblapot készítenének, tudnák hogyan kell csak az egyik nyelvet használni. Az azonban biztos, a lényeg az, hogy a növények megfelelőek legyenek.:-)
Szerintem érdemes lenne összefognunk, akiket érdekel és utánajárni ennek a nyitrai lehetőségnek. Tavaly ígértek nekem 2-3 méteres fákat Csehországból, vagy Szlovákiából, valószínűleg ez, vagy valami hasonló lehetett volna a forrás. Láttam is ilyenből kettő, már kiültetett példányt és jónak tűnnek, egyiken már voltak kis termések is. Szerintem mindenképp érdemes megragadnunk a lehetőséget, akkor 105 euróért ajánlották nekem, míg ennél a Daneknél állítása szerint 75 egy 2-3 méteres fa. Persze el is kell valahogy hozni, vagy hozatni Nyitráról. Lehet, hogy ha többen jelentkezünk egyszerre, még árkedvezményt is kapunk. Ahogy látom, ez a Danek valakivel fordíttatja a magyar nyelvű szövegeket és az e-mailekre adott válaszokat, tehát a kommunikációval éppenséggel akadhatnak gondok. Ha levélben egyértelműen tisztázni lehet a vásárlási feltételeket, akkor utána már ha valamelyikünk elmegy értük, akkor már nem sok szükség van nyelvtudásra. De ha valaki tud szlovákul, vagy csehül, az is jó megoldás lehet. Engem személy szerint a két méteres fák érdekelnek, de szerintem az egyméteresek sem lehetnek már rosszak. Szóval azt javaslom, mindenképp fogjunk össze és göngyölítsük fel az ügyet!
Ami a nyelvi részét illeti, ismét Trianonra tudok utalni. Szlovéniai tapasztalatok alapján tudom, hogy gyakran alakul ki az ilyen területeken egyfajta "kevertnyelvűség", amelyben bizonyos kifejezések az adott ország hivatalos nyelvéből való tükörfordítások és rengeteg szó belekeveredik az ott használt magyarba. Talán ilyesmiről lehet szó. De ha az asiminák jók, akkor ez mind mellékes körülmény.
Értem. Megnéztem közben a weblapot is. Valóban lelkes a szöveg, de furcsa, hogy invitál Nyitrára, közben nincs cím, máshol már Google-térkép is van. Csak e-mail és telefonszám, ami ugye nem annyira azonosítható. Nem értem azt se miért van a lap fele (a paw paw és a khaki) magyarul, a többi rész szlovákul, közben még csak utalás sincs arra, hogy valahol ki lehetne választani a nyelvet. A menüsor meg keveréknyelvű: Home-angolul, Galéria - magyarul é betűvel, Kontakt - ez talán szlovákul. Az árak a lapon nincsenek kint, bár ez máshol is előfordul. Lehet, hogy paranoiás vagyok, s mindez csak véletlen, vagy felületesség, de furcsa, ezért érdeklődtem a tapasztalatokról. De ezek szerint még nem rendelt senki.
No, mindegy,szóval azt nem lehet tudni, mikor van a termőre fordulás és a 100 cm-es az hány éves lehet?
Ha növényi indikátorokkal nem lenne mindez ennyire látványosan bizonyítható, csak mérésekre hivatkozva nem is merném publikálni. Mit lehetne várni akkor, ha még így is vannak "inverziótagadók". (Bár elképzelhető, hogy Magyarországon az inverziót csak a trianoni békeszerződés után intézményesítették és esetleg nem került bevezetésre néhány olyan államban, amelyekhez az akkor elcsatolt magyar területeket annektálták. :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Nagyon-nagyon hasznos volt ez a bemutató, mert ha belegondolok, az eddigi demonstrációink kelthettek egy olyan benyomást, hogy az inverziós jelenség csak a vizuálisan határozottan érzékelhető, hegy jelleggel kiemelkedő dombok sajátja. Hasznos lenne pedig azt is jól megértetni, hogy a legalacsonyabb hőmérsékleti mélypontokat képviselő pozícióktól a legmagasabbat képviselőkig hatalmas kiterjedésű átmeneti zónák vannak, amelyeken belül sok helyen többségben vannak a kedvezőbb értékeket közelítő fekvések. Az extrém fagyzugok jóval kisebb felszíni hányadot képviselnek. Persze ha ilyen helyekre telepítenek mérőállomásokat, könnyen kelthetik azt a megtévesztő benyomást, hogy "errefelé" mindenhol "olyan hideg van".
És ugye ez nem csak azon az éjszakán működik így, hanem minden derült éjjelen, ezáltal az éves átlagok is ennek megfelelően alakulnak a Kerka-parti és szőlőhegyalji fekvésben.
Tapasztalatról nem tudok, de feltételezve, hogy mindaz igaz, amit állít, egészen jónak tűnik. Az elhivatottságról árulkodó "költői hitvallás" pedig kimondottan imponáló.
Köszönöm a választ. Mi számít egyébként nagyobb növénynek? Mi az ami 2-3 éven belül teremhet? Úgy látom, itt 100 cm körüli egy oltott növény, de árul 2-3 méteres magoncot is, vajon melyikre érti, hogy 1-2 év után szülni fog? A 100 cm-es oltott hány éves lehet? Ez a forrás egyébként mitől tűnik jobbnak mint más? Van valami tapasztalat róla? Hát így másodjára ennyi.
A "hivatásos hozzá-nem-értők" akkor lepődnének meg, ha valami csoda folytán a talajfelszín felett 2 méterrel a levegő a különböző hőmérsékleteknek megfelelően eltérő színűvé változna. Ekkor, ha lenne lelkiismeretük, ami megszólalhatna, másnap bemennének volt tanintézetük dékáni hivatalába, hogy megszerzett diplomájukat azonnali hatállyal kibocsájtójuknak visszaszolgáltassák.
Ezeken a helyeken "hab lenne a tortán" egy 100 000 - 150 000 lakosú város a domb alján elterülve és részben fölkúszva a domboldalba. Jó kis városi hőmocsokban megfürdetve. Milyen jól lehetne rá hivatkozni, hogy ott még a hegy lábánál is "szubmediterrán" klíma van.
A lassú növekedést tapasztalatilag meg tudom erősíteni. Érdemes valóban eleve nagyobb méretű növényt vásárolni, hiszen azzal éveket lehet nyerni. Fontos még, hogy oltvány legyen, mivel a magoncok termése, ill. termésminősége bizonytalan. Úgy tűnik, hogy a 12951. hsz.-ban szereplő szlovák beszerzési forrással a felsorolt feltételek kielégíthetők.
Nagyon hasznos tudnivalókkal szolgáló kis tanulmány! Korábban régi kedves topictársak előszeretettel mutattak be kedvező klímájúnak mutatkozó helyeket egyszerűen, nem túl magas abszolút értékű tszf. magasságra hivatkozva. Itt ugye 155-160 méteres völgyszintekhez viszonyítjuk a fagylefolyási szinteket. Olyan helyeken, ahol a völgy (folyó, síkság) 90-100 méteren van, minden magasságból értelemszerűen 50-70 métert le kell vonni a mi domborzati viszonyainkhoz képest. Úgy lehetségesek az itt bemutatott kedvező fagylefolyási pozícióhoz hasonló fekvések 140-160 méteres tszf. magassági szinteken is. Helyesen mondod, hogy a látszat csal. Valóban úgy tűnik, mintha ez a pincesor szinte teljesen a síkon lenne, alig-alig magasabban a domb lábánál elterülő szántóföldek szintjénél. A valóságban azonban 10 méterrel kedvezőbb fagylefolyási szinten van, mint az iklódbördőcei völgykatlan fölött lassan emelkedő domb teteje, ahol kb. ennek megfelelő minimumhőmérsékleteket lehetne mérni. Borítékolom azonban, hogy bármelyik "hivatásos hozzá-nem-értő" a két helyet, az optikai csalódásnak köszönhetően közel analógként értékelné. Pedig mi tudjuk, hogy a kettő közti különbség ég és föld. Talán nem sokat tévedtem, amikor január 3-án az iklódbördőcei -21 fok alapján fagylefolyásilag "beáraztam" a Te képeiden látható, Kerka völgyét képező dombvonulat egy kissé odébb lévő szakaszának példájával ezeket a pozíciókat.Íme:
Egy másik topicban érdeklődtem, de titeket ajánlottak, ezért itt kérdezem meg, hogy néhány leírást olvasva, nagyon megtetszett a paw paw gyümölcs. Szeretném a tanácsotokat kérni, hogy milyet lenne célszerű vásárolni. Elsősorban arra gondolok, hogy állítólag nagyon sokára, talán 10 éves korára terem. Ezért inkább vásárolnék egy idősebb növényt, de nem tudom, érdemes-e. Olyasmit is olvastam, hogy túl időset az erőteljes gyökérfejlődés miatt nem is tudnak konténerben tartani, ezért csak két-három évest lehet venni, de akkor is 6-7 évet kell várni az első virágokig, az első termésig.
Megnéztük ma az egyik fügét, egy ujjas óriást a kerkateskándi szőlőhegyen. A füge 210 méteres magasságban van, a Kerka völgyének peremének második teraszán. A Kerka 155 méteren folyik Szécsisziget nevű településen keresztül. A Kerka szintjétől úgy megyünk fel az első terasz lassan emelkedő síkjára, hogy szinte alig érezhető a szintkülönbség, csak a szőlőhegy lábánál kezd el érzékelhetően emelkedni a terep, de vizuálisan úgy hat, mintha majdnem sík részen lennénk. A Kerka szintjén lévő Szécsiszigeten valószínű -20-21 fok lehetett. A szőlőhegyi pince előtt lévő ujjas óriás sértetlen, már duzzadó, zöld rügyeinek állapotából legrosszabb esetben is -14 fokra lehet következtetni.
Hali---azért ezt az Andrejt ne hagyjuk szem elől veszni -legalábbis szerintem -azért ahol ennyiféle --ilyen méretekben 2-3méteres is ott már tuti van mit a tejbe aprítani. Van egy volt szakácskollégám nyitrai leányzót vett feleségül -- hátha összejön egy kis protekció.Üdv Robi
Mintha Floo irta volna, h. neki van fehér!? vagy csak öregszem?
A Sauromatum teljesen OK: nekem is van egy csomó a kertben, amit kigyomlálok meg kiszórom a komposztra, azok is ki szoktak hajtani. De az fura, h. már van levele: Biztos az? Ui. május felé szokott virágozni, levelet utána hajt!
3. telet töltötte kint agy Amorphophallus Vialii. Kiváncsi vagyok, ezt is tulélte-e, egy hónap és kiderül!
A "download file " feletti fehér helyre kell beírni az előtte álló biztonsági kódot, majd menyomni a "download file " gombot, megvárni ameddig letellik a 43 másodperc és aztán letőlthető a "regular download"gomb megnyomásával.
Engem levehetsz a listáról, valóban nem ezt a fajtát kerestem. A fehéret üldözöm egy ideje, annak szorítanék helyet, de más már nemigen fér nálam. Bár a te kertedhez képest az enyém csak szavanna, ligetes kis terület..:)))
Más (OFF): ma Zsuzsánál jártam és régi szokásunkhoz híven félig hason kúszva-görnyedve "leltároztunk" a kertjében. Tudod mit találtunk? Egy Sauromatumot!! Fogalma sincsen, hogy került oda (ahogy sok más növényére is rendszeresen rácsodálkozik..:)), de kint telelt a szabad földben, az már biztos.
Köszönöm a biztató szavakat! :-) Nagyon jól estek igazán! Nem vagyok profi kertész "csak"megszállott növény kedvelő!Kevés tudással de nagy elszántsággal:-) :-) Amit tudok már a növényeimről azt nagyrészt innét " tanultam"az ide írtakból lestem el!Fogok lenni ezután is!Andrej Danek ügyben pedig ha lehet informáljuk egymást! Sajna a levelemre csak fél válasz érkezettigy van még 1 levél váltásom vele! A teljes levél amit kaptam tőle: Jó napot! Különböző nagyságú és fajú Asimina triloba növényeket termesztek és értékesítek. Jelenleg 19 Asimina fajom van, Az Asiminát a legízletesebb gyümölcsnek tartom, miközben az emberek a legkevésbé ismerik. Az Asimina a jövő fája. Meg vagyok győződve arról, hogy valami, ami ennyire jó, közben igénytelen, néhány év múlva jelen lesz az összes kertben. Semmilyen más nálunk termesztett fa nem rendelkezik hasonló ízletes terméssel.Az összes faj természetesen magoncra oltott, máshogy nem lehet J Ennek ellenére a top fajok íze és nagysága között nincs nagy különbség - ezek a fajok a Davis, Prima, Overliese, Sunflover, igényesebbek. Ezenkívül érdekesek még az alábbi fajok is: sunflover, prima1216, overleese, davis, NC1, ithaca, prolific, sweet alice. A magoncok közül el van különítve a Luigi "faj". Az Asimina kanadai jelenlétének legészakibb részéből származik, egy alpesi völgyben is elterjedt, ahol sikeresen terem durva éghajlati viszonyok között is. A termések csak közepesen nagyok, de egyenlők és nagyon ízletesek. Szakember sem tudná a kinézet és az íz szerint meghatározni, hogy melyik fajhoz tartozik az adott termés, az íze inkább azoktól a körülményektől függ, amelyek között nőtt a fán, mint attól, hogy milyen fajba tartozik a fa, habár a fajok között van különbség, azonban kisebb lehet, mint az azonos fajú fák termései közötti különbség. :-) Az Asimina nem értékesíthető szabadgyökérzetű faként, nem fogamozna meg. Az Asiminát soha nem ültetheti át, ha mégis, akkor úgy, hogy ne sértse meg a gyökérzetet. Ezért természetesen cserépben vagy gyökeresítőben, amelyek a kezeléskor könnyebbek. Tehát egész évben ültethetők, mivel konténerezettek, azonban érzékenyen kell eljárni. Helyes döntés és az ezt követő gondoskodás esetén olyan fája lehet, amely 1-2 éven belül szülni fog. Utánvéttel is küldök, jó eredményekkel, 2 napon belül Önnél lehet a csomag, és a fa őszig még győzik begyökerezni. még közzé nem tett cikk az asimináról:
Az internet felgyorsította az új gyümölcsfák terjeszkedését! A titokzatos ismeretlen Asimina szépség egzotikusan hathat a mi trágyánkon is név, vezetéknév: Asimina Triloba becenév - indián név - Paw-paw Születési dátum és hely: Még Kolumbusz előtt leltek rá, valahol az USA és Kanada keleti határa körül. Már akkor csodálták szépségét, termékenységét, édes ízét a szájban és finom vanília illatát, amely olyan kifejező és elragadó, hogy az erdei szellő is biztonságosan átviszi arról a helyről, ahol áll, ha eljön az érettség ideje. Szeptember van. Végre eljött az ideje. Nem lehet tovább várni. Már sokat vártál és most végre hozzányúlhatsz. Megfogod a nagy terméseit. Vigyázat, érzéssel, hogy ne nyomd meg, erre picit kényes. Megérzed gyengéd illatát, odahajolsz, belélegzed. Megkóstolod és az íze szétárad a nyelveden, majd eltűnik. Zavarban vagy. Ez valami váratlanul új. Teljesen más! Keresed a szavakat. Nehéz körülírni. Aki egyszer kipróbálta, nem felejti el. Nemsokára újra ízt kapsz rá. Újra meg kell kapnod! Minél gyakrabban vagy vele, annál jobban megszokod és annál jobban hiányzik. Az egészet csak magadnak akarod. Higgyél benne és ő nem fog csalódást okozni... Azonban más, mint a többi. Ilyened még nem volt. Próbáld máshogy felfogni, mert megbánthatod. Nem igényes. Ellenkezőleg, önálló és emancipált. Fiatalkorában meg kell védened főleg a közvetlen napfénytől. Megégetné. Azonban ha felnő, szívesen napozik. Ne sajnálja tőle. Szereti a zuhanyt és a fürdőt. Szereti, ha segítesz neki vele, főleg, ha szárazság van. Amúgy nem kell félned, nincsenek benne élősködők, teljesen egészséges. (nem mint a bükkfa, amely gubacsdarazsaktól és más nyavalyáktól szenved). Soha nem volt beteg, és nem is lesz. Nincs szüksége semmilyen gyógyszerre. Kibír mindenféle időjárást. Nincs szüksége bundára a téli fagyokban sem. Ellenálló és egészséges! Jobbat már nem találsz. Ne aggódj, a sok mag ellenére, nagyon nehezen szaporodik! Jó hírem van - klónozható. Klónját kívánom mindenkinek, akinek íze van rá. Mindenkinek ajánlom kipróbálni minél előbb, mert az élet rövid és a reinkarnáció bizonytalan! Az alma és barack szépségeid megbocsátanak neked. Hisz milyenjeid voltak? - alma, körte, szilva, cseresznye, őszibarack és sárgabarack. (a meggyet nem számolom, mert a cseresznye nővére, ezért családban marad, a ringlóta pedig csak álruhás szilva). A többi vagy kemény mogyoró, vagy csak apró "áfonya". Tehát olyan igazid csak kb. hat fajta lehetett a családokkal együtt. Mindegyiket jól ismered, habár néha meglepnek. Az új egzotikus szépség nem rokona egyiknek sem.
Az Asimináról egész évszázadokra elfeledkeztek (hogyan lehetséges ez?) közvetlenül az USA-ban és Kanadában, ami az őshazája. "Az észak indián banánjai" - bennszülött fiú árulja a rezervációból hosszú poros út mentén, a közeli erdőben szedve... Európának ez a harmadik évezred gyümölcsfája. A híres Anon nemzetségbe tartozik, amely az Asiminán kívül az amerikai trópusokban és szubtrópusokban nő. Biztosan ismeri az Anon család legismertebb csillagát - az Anon Chyrimoiát. Sokan a világ legjobbjának tekintik, de még nem próbálták ki a Paw-paw-t. Az Asimina a legészakibb nővérük, amely gond nélkül tűri a - 25 fokot is. Ellenállóbb némely kényes szépségünknél is, például a sárgabaracknál és az őszibaracknál. Ki ne ismerné a közkedvelt hölgyet - a Magnóliát, emlékeztetem, hogy a tavaszból csak úgy, egyetlen levél nélkül, finom rózsaszínes-sárga alsóneműben tündököl. A magnóliának nagyobb virágszirmai vannak. Az Asiminának pedig nagyobb és szebb, fennkölt levelei vannak. Ezek csak egy bizonyos idő után takarják be a virágai tavaszi meztelenségét, amelyek kisebb virágszirmokkal rendelkeznek, azonban telt bordó színük van és 6 hétig virágoznak. Ott azonban vége a hasonlóságnak. A magnólia unokatestvérnek csak tavaszi szezonja van, amikor nem lehet nem észrevenni. Az Asimina igazi szezonja még csak most következik. A virágokból fürtök lesznek 1-9 önálló terméssel, amelyek augusztusban gyorsan nőnek, hogy szeptember - októberben az egyes legnagyobb egyedek 0,5 kg-ot is elérjenek. Alakban legjobban a mangóra hasonlítanak, azonban a változékonyság elég nagy és némelyek nyúltabbak. A termés 6-16, a nagy babhoz hasonló magot tartalmaz. A nagy terméseknél a magvak együttes súlya a mennyiségtől függetlenül 17-23g. A tiszta felhasználható hús a termés teljes súlyának 90-95%-a. Legízletesebb a teljes érettségben, amikor puha, krémes-sárga színárnyalatokban. Az íze a banán, mangó és a vaníliás puding ízének keveréke. Remek a "hideg asimin puding". Elég bedobni a mixerbe a kimagozott asiminát és kb. fél liter tejet. Összemixeljük és 10 perc állás után a pohárban kész a "puding". A gyümölcs édes és sok pektint tartalmaz, amely besűrűsíti. Én hozzá szoktam még adni egy kis citromot, a gyerekek pedig egy kis cukrot. Kipróbáltam továbbá a fagylaltot, pikáns mártást és teszteltem az Asiminát gulyásba sűrítőként, nagy sikerrel. Amerikában az Asiminát csecsemőknek ajánlják első táplálékként az anyatejet követően. Az Asimina már Észak-Amerika régi indián kultúráit is boldogította. Tehát meglepően mély gyökerei vannak, amelyeket tisztelni kell, mert nélkülük nem létezhetne. Átéli az esetlen gondozásodat is, mindenekelőtt nem vesztheti el a szilárd talajt a lábai alól, amelynek összetételére vonatkozóan azonban nem igényes. Extravagáns kinézete ellenére kevés ember hallott róla. Jó hír - te is már közéjük tartozol. Éppen róla olvasol! Nem elég olvasni. Hallani kell! Hallani kevés. Saját szemmel látni több! Mit nézel? Meg akarod érinteni és érezni a puha érett terméseit! Végre először megízlelni! Az élet végre kezd értelmet kapni! Meg kell kapnod! Minden nap vele élni! Az egzotikum illata nagyon izgalmas otthon is a kertben. Ing. Andrej Danek 0903/258 405 nevében Tóth József
Bocsánat a késesért,egéségi problémák okozták!
Momentálisan ezekket a novényeket tudom onnek elkuldeni: Magonc:LUIGI 10-20cm 10,- Euro LUIGI 120-140cm 25,-Euro LUIGI 200-300cm 75,-Euro
Beóltott novények:Davis,Owerlese,Sunflower kb 100cm 28,-Euro Prima kb 100cm 32,-Euro Ing. Andrej Danek 0903/258 405 nevében Tóth József Kicsit reklám szaga van:-) Üdv
Szia.Látni kellene,hogy mi is ez.Néha már úgy vagyok nem mindig az a drága aminek magas az ára.Ezekből a növényekből itthon kapni olcsobban de néha semmit sem ér,akkor meg drága.Inkább fizetek többet csak megfelelő legyen.Csakhát Nyitra sem esik útba az embernek.Japán körtém van 3fajta.de én anno.rögtön elültettem,nem tudom,hogy viseli a konténert.
Helló József-és Gumihal! Akkor ezek elég húzós árak-nemde? Van valakinek japánszilvája és japánkörtéje?-most rendeltem 5 darabot-jó lesz úgy hogy jövő tavaszig konténerbe ültetem?-a helyük még nem tuti.Szép napot Robi!
Ez a mostani sorozatban a második olyan tavasz, amikor országosan jelentéktelen különbség mutatkozik a kitavaszodás időpontjában. Sőt, Észak-Olaszország és egész Magyarország között sem jelentős a különbség. Ez a jelenség azokra az évekre jellemző, amikor a hosszan elnyúló téli időjárás egyik napról a másikra megszűnik és hirtelen az évszakra jellemző hőmérsékleteknél is melegebb napok sorozata következik. Tavaly is ez történt és az idén is. A találkozók résztvevői közül biztosan sokan emlékeznek, milyen szenzációnak számítottak tavaly az itt már virágzó fák. Aztán az akkor kezdődött, mostanihoz hasonlóan meleg időjárás hatására az egész országban 1-2 napon belül ugyanott tartottak. Most is hasonló történik. Mindezt azért írom le, hogy érzékeltessem, mennyire lényegtelen dolog ez. (Sőt, azt is többször leírtam, hogy a korábbi tavaszodás a fokozott fagykockázat miatt negatív körülmény.) Ami viszont nem lényegtelen, az a növények téli túlélési esélyeit meghatározó TÉLI ABSZOLÚT MINIMUMHŐMÉRSÉKLET. Gondolom, most már senki sem kételkedik abban, hogy abban viszont a legfőbb tényező a domborzatfüggő INVERZIÓ. A domborzat egy adott, állandó tényező. Az térben és időben nem változik, mindig a helyén marad. Megmutatja, hol vannak a gyümölcstermesztésre alkalmas helyek és hol nem. A pillanatnyi időjárástól, korai, vagy késői tavaszodástól, MINDENTŐL FÜGGETLENÜL!
Légy viszont üdvözölve! Úgy gondolom, sokak számára nagyon hasznos információkkal szolgáltál. Szívesen vennénk, ha többször is írnál, beszámolva a saját tapasztalataidról. Reméljük, a találkozókon személyesen is megismerhetünk.
Üdvözletem a Fórumozóknak! Még soha sem írtam hsz -t a topikba de több éve olvasom a fórumot! Én is kaki, paw paw, kiwi stb stb tulajdonos vagyok,több kevesebb sikerrel! :-) Az Andrej Danek nek én is írtam már és nagyon sokára kb 3 hét kaptam levelet! :-) Valakivel fordíttatja a magyar nyelvű leveleket én is így kaptam választ! Írt valami egészségügyi problémáról is! No de az árlista!
Momentálisan ezekket a novényeket tudom onnek elkuldeni: Magonc:LUIGI 10-20cm 10,- Euro LUIGI 120-140cm 25,-Euro LUIGI 200-300cm 75,-Euro
Beóltott novények:Davis,Owerlese,Sunflower kb 100cm 28,-Euro Prima kb 100cm 32,-Euro Ha valakit érdekel az ár! no nem 1500ft:-) Üdv: Gumihal
Kedves Kecskecsöcsű-igénylők! Miután a részemről szokásos növényvédelem elmulasztás és a tavalyi időjárás kölcsönhatása következtében nem tudtam most érdemi vesszőket lenyerni a saját piros kecskecsöcsű tövemről, a "föld alól" (egy ismerősömtől) sikerült beszereznem két kb. 40 cm hosszú venyigét a nevezett fajtából. Ezen kellene az igénylőknek testvériesen megosztozniuk...
Én is most értem haza a hegyről, hasonló hírekkel és képekkel. Bizony, igencsak nekilódult a tavaszodás (sajnos). Nyílnak már az útszéli mirabolánok, sőt kinyíltak az őszibarack első virágai is, kilátszanak a korai cseresznye fehér szirmai. Az egyik gránátalmának már szép piros levélkéi vannak ... Minden úgy halad előre, mint egy gyorsított filmjelenet!
Áááá, dehooogy, egy 200-300 méteres platókkal, dombokkal körülvett katlanban 5 méterrel az alja felett már nem fagyzug. Csak akkor lenne fagyzug, ha a képen láthatóan 20 méterrel a földfelszín alatt lenne az állomás. Vagy ha a második képen látható módon ásnánk neki egy külön aknát is.
Egyébként valószínű itt tévedtek a szakemberek, hogy mivel soha nem kísérleteztek, kutattak ezügyben és soha nem néztek a dolgok mögé, ezért nem is tűnt fel nekik, hogy a letenyei, nagykanizsai, iklódbördőcei és lenti mérők is nagyon előnytelen fekvésben voltak és vannak. Főleg úgy, hogy mivel mind a 4 állomás a térségben teljesen azonos értékeket mér, még elégedettek is voltak, hogy mennyire reprezentatív. Akkor lestek volna egy nagyot, ha sikerül nekik áramot találni a Lenti-hegyen, és oda teszik első szándékból az állomást, mint ahogy tervezték. Nem sikerült, így hát jobbhíján levitték Iklódbördőcére, pedig ha sikerült volna, az úgy elgondolkodtató lett volna. Már ha feltűnt volna nekik. Még szerencsénk sincs.
Ezzel a ronda rajzzal az iklódbördőcei omsz állomás domborzati, magassági és terepviszonyait igyekszem vázolni. Ezek alapján kérem, hogy a témában érdekeltek legyenek szívesek nekem véleményt mondani arra vonatkozóan, hogy egy ilyen felszíni formációban a jelölt ponton lévő mérőállomás "fagyzugállomásnak" tekinthető-e, vagy esetleg nem.
2007. 07. 07. ninovarga válasz | megnéz 2007.07.07 09:11:45 Š (2280) A szándékom pedig ezekkel a képekkel nem az önbizalom elvétele, sokkal inkább a kedv meghozása a kertészkedéshez. Már többször utaltam rá, hogy fügét sikeresen dombon vagy belvárosban (a legsikeresebben dombon lévő belvárosban) lehet termeszteni. Ezért mindenkit arra biztatnék, ha olyan vidéken lakik, ahol vannak olyan dombok, amelyek a völgyszintből 50-80 m magasan kiemelkednek, próbáljon ott egy kis hobbitelket szerezni. Ilyen helyeken a korlátozottan téltűrő növényekkel csodát lehet művelni, mivel hidegebb teleken is, amikor a síkságon a minimumhőmérsékletek a gyilkos mértéket elérik, itt tűréshatáron belül tudnak maradni. Előzmény: ragusa (2276)
ragusa válasz | megnéz 2007.07.07 06:06:06 Š (2276) NINO a fugeid !!! hat megall az eszem!!! es ilyenkor a maradek onbizalmam is elszall, ha az en fugemre gondolok.--
2007. 12. 29.
Remélem, előbb-utóbb az álomból valóság lesz, hidd el, hogy ott valamelyik dombon ugyanolyan fügefákat lehet nevelni, mint a képeimen bemutatott 6 m-es "jégfüge". A falu fagyzugfekvése erre vonatkozólag nem elbizonytalanító, sokkal inkább megerősítő körülmény. Egyébként a szomszédok előre borítékolható tárgyi tévedéseire való hagyatkozás és az inverzió ismeretének gyakorlati alkalmazása helyett vannak a hely kiválasztásának más, gyakorlatibb módszerei is. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás, hogy olyan helyen veszel telket, ahol a szomszédságban már a kiszemelt területtel AZONOS TEREPSZINTEN, VAGY AZ ALATT vannak jól fejlett, károsodás nélkül telelő, ilyen növényfajok egyedei. Ha közvetlenül ott nincsenek, de a térségben vannak, akkor két darab minimumértékeket rögzíteni képes, megbízható hőmérőre van szükség. Az egyiket a referenciául szolgáló fügefa ágára kell akasztani egy teljesen derültnek és szélcsendesnek ígérkező nap estéjén, a másikat a kiszemelt terület valamelyik fája ágának, oszlopának, karójának stb. azonos magasságú pontjára helyezni. Reggel kiballagni és összehasonlítani a két rögzített minimumot. Ha olyan (vagy magasabb!) a tesztelt területen mért érték, mint a fügefán lévő hőmérőé, AKKOR A TELKET AZONNALI HATÁLLYAL MEG KELL VÁSÁROLNI. Utána már csak örülni kell a sikereknek.
2008. 03. 01.
A dolog lényege éppen abban áll, amit az imént írtam: a szomszéd hétvégi házában befagy a vödörben a víz, mert az IDŐJÁRÁS ÁLTALÁNOS JELLEGÉT tekintve kevés különbség mutatkozik a Te udvarod és az ottani között. Ha magas dombon van, egy havaseső alkalmával ott pl. megmaradó hó esik, Nálad pedig egy kevés azonnal elolvadó latyak. Így benyomások és felszínes megítélés alapján amaz még rosszabbnak is tűnhet. DE!!!!! Ha a télnek azon a két LEGHIDEGEBB, SZÉLCSENDES, DERÜLT ÉJSZAKÁJÁN, amikor Te a háznál pl. -18 fokot mérsz, ott pedig -12 van, akkor a korlátozottan téltűrő növények tavaszi tanúságtételei pontosan meg fogják mutatni, melyik az alkalmasabb és melyik az alkalmatlanabb terület.
De száz szónak is egy a vége: a fagyzugokban szerzett tapasztalatok nem csupán a korlátozottan téltűrő növényekre vonatkozóan, de egyáltalán semmilyen gyümölcstermővel kapcsolatban nem képezhetnek referenciát számunkra. Ha valaki egész nap a legforgalmasabb útszakaszon szaladgál át az úttesten a robogó járművek közt, előbb-utóbb el fogja ütni valami. Az ilyen baleset nem képezhet referenciát az úttesten történő szabályos átkelés baleseti kockázata tekintetében.
Amíg ezek a drága szagemberek ehhez hasonló nyilatkozatokat tesznek, egyértelmű bizonyítékát adják a legfontosabb tényező teljes figyelmen kívül hagyásának, azaz a jelenség jelentősége abszolút nem-ismeretének. Ha már az időjárás és a légkör energiái olyan nagyságrendűek, hogy belátható időn belül az ember által felszabadítható energiákkal számunkra kedvező hatást nem tudunk rájuk gyakorolni, akkor különösen fontos, hogy a figyelmünk egy ennyire meghatározó, helyi klímát alakító tényező felé forduljon. Nem tehetünk hát egyebet, mint jól behatároljuk és kihasználjuk a földfelszín azon részeit, amelyeket egy sajátos gázfizikai jelenség (az inverzió) ilyen felbecsülhetetlen többletértékkel áld meg.
Remélem, a sík vidékeken és a völgyekben az idén fagykárt szenvedettek most megértik, hogy miért is foglalkoztunk olyan "untatóan" sokat az inverzióval és egyáltalán a klímával. Elhiszik most már, hogy a leghidegebb téli éjszakák hőmérési demonstrációit nem öncélúan, hanem nagyon határozott bemutatási céllal tettük. Talán arra is visszaemlékeznek, hogy az alábbi idézetben leírt gondolatokat különböző évszakokban és különböző alkalmakkor számtalanszor megismételtem más-más szövegösszefüggésben, de mindig azonos tartalommal és azonos célból:
"Sajnos, el kell fogadnunk, hogy Magyarországon a füge termeszthetősége "borotvaélen" áll, és a Te és az én fogalmaim szerint értelmezett fügetermesztés csak mikroklíma "segítséggel" lehetséges, olyan helyeken csupán, ahol az általunk leírt tényezőknek köszönhetően a legalacsonyabb téli minimumok idején a hőmérséklet a füge szempontjából kritikus értéken belül marad. Bár nagyon drukkolok az egyéves (a kivételesen enyhe télnek köszönhetően) áttelelt sarjakon fügét termesztőknek, hogy ez örökre maradjon így, de azért mindannyian tudjuk, hogy az idei eufória nem biztos, hogy akár jövőre is megismétlődhet. Ezért igyekszem mindenkit óvatosan a dombok felé terelni. Azt vettem észre ugyanis, hogy a korábban általam leírtak tudatosítása nagyon hiányzik. Nagyon sokan pl. a domb alján lévő présház előtt vallanak sorozatos kudarcot, ahelyett, hogy a rendelkezésre álló dombtetőre ültetnék, és úgy halnak meg, hogy nem is tudják, mit vesztettek. Amikor elkezdtem írogatni a fórumba, az első hozzászólásaim egyikében egy olyan koratavaszi fagyot elemeztem, amelyik érzékletes tapasztalati példája volt az általam kisugárzási inverziónak hívott jelenségnek. Akkor azt írtam, ha ez nem fórum, hanem tanfolyam lenne, akkor ennek kellene az első óra anyagának lennie, minden további órán kötelező ismétléssel."
Igen, tudni tudják, úgy, mint ahogy a transzformátor létrehozása előtt is már minden fizikus tisztában volt az eletromágnesesség és a mágneses indukció fogalmával, de a transzformátort mégsem alkotta meg addig senki, amíg valaki ezt a két jelenséget egy eszközben egyesíteni nem tudta. És egyrészt azt hiszik, hogy mindent tudnak a témáról, és ezért gőgből, büszkeségből vagy nem tudom miből nem hajlandóak gondolkodni, másrészt azért eszük nekik is van, és mivel ez nem egy bonyolult dolog, valószínű értik is, csak azt beismerni, hogy eddig nem gondolták volna, hogy ennek van jelentősége, az már jellem kérdése.
Ezek az általam bemásolt cikkrészletek, tanulmányok, interjúk, cikkek mind-mind azt bizonyítják, hogy a téma közel sem ismert, nemhogy ilyen fokon, hanem sehogyan. Mert ahogy Aiol írja, ha egy "Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense" nem tudja, hogy a mediterrán klíma a tenger által tárolt hőnek köszönheti létét, és hogy átlagban ha még 5 fokkal is melegebb lesz, akkor is le tud esni 20 centi hó és ha kiderül, ugyanúgy -20 fok tud lenni. Mint ahogy az idei télen még a mediterrán területeken a tenger közelében is voltak -15-20 fokok, akkor a tengertől többszáz km-re majd talán nem lesznek. A témában totális tudatlanságot feltételez ez a nyilatkozat. És ezt nem a Józsibácsi mondta, nem a Marinéni, hanem egy mondhatni szakember. Ezért küzdök, küzdünk, hogy ezek az ismeretek lássanak napvilágot, ezzel is bővüljön a köz tudása, és ne a sztereotípiák rabjai legyenek az emberek. Ha ez bűn, akkor bűnösök vagyunk. De aki ezért elítél, az talán mégnagyobb bűnös.
Igaz, ennyiben sántít a gondolatmenetem, mert ha tudják is részleteiben, nem képesek összerakni, ehhez kell a logikus, értelmező típusú gondolkodás. Gyakran minél magasabb titulust ér el az illető az adott szakmai ranglétrán, annál kevésbé képes erre. Aztán tényleg sokszor akár általános iskolások is le tudják leplezni a marhaságokat.
Szerinzem nem az a probléma, hogy nem tudják, hanem az, hogy gondolkodni nem képesek, nem rakják össze a dolgokat, nem vonnak le ésszerü következtetéseket.
Nemrég olvastam a Buvárban, h. pl. méréseket végeztek 1 éven keresztül a Bükk-fennsikon, a töbrök alján derült nyári éjszakákon akár -1 C-ig is lemegy a hőmérséklet. Ebből már lehetne következtetni pl. egy sik-v. dombvidéki teknő téli éjjeli hőmérséklet alakulására.
Mindez úgy, hogy még csak nem is jó a példa, hiszen ezek nem valami transzcendens, hitbéli meggyőződés, vagy filozófiai konklúziók szerinti dolgok, hanem nagyon is kézzel fogható, szemmel látható, műszerekkel ellenőrizhető valóság. A metnetes és omsz-es titánoknak lehetne szervezni országjáró éjszakai túrákat és pillanatokon belül saját bőrükön megtapasztalhatnák. Hegyen-völgyön vezetne a túra fel-le és a végén megkérdezhetnénk tőlük, hogy akkor hová is telepítsünk mérőállomást és milyen szándékkal. Ugyanez vonatkozik az előző példa nagytudású professzoraira is.
Ha még mindig iskolában tanítanék, "gondolkodásra nevelés" céljából olyan feladatokat adnék a diákjaimnak, hogy keressenek az interneten különböző témákat, amelyekben szakemberek nyilatkoznak. A feladat lényege az lenne, hogy a nyilatkozatokban tetten kellene érni józan paraszti ésszel, egyszerű logikával is leleplezhető hülyeségeket. Úgy vélem, némi gyakorlás után, nem minősülne túlzottan nehéz feladatnak az ilyen.
"Teljes identitásválságot és zavartságot okozna nála, ha véletlenül meglátná Gyula mázsányi kivijét Felsőzsolcán." Különösen, ha azt is hozzátennénk, hogy ez 1950-től 1985-ig annál is nagyobb biztonsággal lett volna termeszthető, mint 1987-től 20??-ig!
A meteorológia ifjú titánjai pedig a metneten tesznek tanúbizonyságot hasonló szakmai színvonalról, de különösen a tényekhez való viszonyulásuk igen figyelemreméltó. Mindent elkövetnek az ellen, hogy a lehető legkézenfekvőbb dolgokat elfogadják. Ha így folytatják, "professzori korba" érve az itt olvasottakhoz hasonló "teljesítményekre" lehetnek képesek.
Ha a Professzor Úr netalán beírja a saját nevét a keresőbe és rábukkan ezekre a hozzászólásokra, a figyelmébe ajánlom két amatőr cikkét, amit ezzel a linkkel elér: http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=494 Ebben az van, amit erről a témáról az egyetemen az első előadáson kellene előadni. Az agrároktatásban és a meteorológiaoktatásban pedig úgy kellene kezdeni ezzel a tanulmányokat, mint az első elemiben a betűk és a számok megismertetésével. Sőt, mivel nagyon egyszerű és könnyen belátható dolgok, akár az általános iskola anyagát is képezhetné, különösen valami fölösleges marhaság helyett.
Ezt már korábban is beleírtam egy tanulmányomba. Gyalázatos! Egyes dombvidékeink megfelelő fagylefolyású dombjain évszázadok óta terem a füge, csak a Professzor Úr ezt nem tudja. A kivi "bűne" pedig csupán annyi, hogy újnak számít, hiszen Olaszországba is csak a '80-as évek elején került. A Professzor Úrnak lila gőze nincs az abszolút minimumhőmérsékletek és a letális küszöb fogalmáról a növényekre vonatkozóan, hiába a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense. Felmerül a kérdés, hogy ott valami nem stimmel, ahol a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense ilyen elemi ismerethiányban szenved. Szegény úgy gondolja, hogy majd Szegeden megjelenik a füge az Avala Belgrád felől érkező Intercityvel és onnan halad tovább Prága felé, illetve sugarasan a mellékvonalak irányában.:) Teljes identitásválságot és zavartságot okozna nála, ha véletlenül meglátná Gyula mázsányi kivijén Felsőzsolcán.
2008. július 17., csütörtök, 16:56 Szerző: MTI "Gyuricza Csaba, az intézmény Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense kifejtette:....A klímaváltozás Európán belül különösen a Kárpát-medencében érezteti hatását, ami új helyzet elé állítja a hazai agrárágazatot - szögezte le Gyuricza Csaba. A prognózis szerint amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, addig az Alföldön 1,5-2 fok is lehet ez a változás. Márpedig 1 Celsius-fok felmelegedés következtében 200-300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetőségi zónája. Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemző gyümölcsök jelennek meg, a Szeged környékén máris terem a füge és a kivi."
Te jó ég! Ez utóbbi megállapítás csak akkor lehetne reális, ha annyi jég olvadna el a sarkokról, hogy a Földközi-tenger szintje annyival megemelkedne, hogy Szeged külterülete lenne a magyar tengerpart Copacabanája. Hihetetlen!
Így néz ki az, ha a hiányzó ismeretet kreatív ökörséggel pótoljuk ki.:) Még mindig jobb, mint a semmi, vagy mások (netán szagmai) hülyeségeinek a szolgalelkű másolása. :) Vizsgán, ha kellő magabiztossággal mondja, esetenként érhet egy elégségest az ilyen, ha elég jófej a tanár:) A gond azzal van, hogy a kertészet területén különösen gyakran találkozunk hasonlóval. A fügéről, kiviről például ilyen módon keletkezett invenciók garmadája kering a köztudatban.
Hali! nekem annyira tetszik -ez számomra egy kimondott (((NARANCSFA)))--minden ősszel megfenyegetem hogy többé nem lesz tili-toli -de nyáron olyan jól mutat az udvaron-magról kelt.Van egy versenytársa ő citrom csak 3 méter viszont 3 vastag törzse van. Ja és egy 3-mas avokado is.Jó éjt most már lefekszem-reggel disznótoros program --bökés-boncolás töltés sütés-főzés hurka-kolbász-pecsenye stb.Üdv Robi.
"2008-08-06 13:08:30 | Utolsó módosítás: 2008. augusztus 6., szerda, 13:08 | Galéria: 10 kép Címkék: kert A melegedő időjárásnak köszönhetően egyre több kertet, balkont díszítenek a Földközitenger környéké ről származó növények. Sokféle leandert lehet vá sárolni, de a kisebbna gyobb fügefácskák is helyet követelnek maguknak a hazai kertekben. Nyáron általában nincs velük baj, a kínos percek ősszel következnek, amikor telelőhelyet kell nekik találni. Kevés az olyan kert, terasz, amelyet ne díszítene leander. Nehéz ellenállni szépségének: vásárlásra csábít dekoratív lombozata, élénk virágzata. Ám a magyar teleket nem bírja, ezért ősszel általában gondot okoz elhelyezése. "
Ha nyáron nincs baj velük, a telet meg ígyse úgyse bírja, akkor miért lényeges, hogy melegedő az időjárás? Jáááááj!
"A házi fügetermést az értékeli csak igazán, aki ismeri a füge különleges termékenyülési szokását. Bonyolult felépítésű virágját csak egy melegkedvelő darázs, a fügedarázs termékenyíti meg. Magyarországon fügedarázs nem él, de ettől függetlenül mégis lesz termés. Ez a nedvességnek köszönhető, a darazsak szerepét az eső veszi át, a virágport pedig az esőcseppek viszik a megfelelő helyre."
"virágját csak egy melegkedvelő darázs" Node eső az van mindenhol, ha az eső is tudja porozni, akkor nem CSAK a melegkedvelő darázs termékenyít, hanem az eső is. De akkor minek a darázs? Jááááj!
Szia.Itt mindenki tegeződik.Igy is van rendjén.Én baranyai vagyok/Szigetvár/.Minek hagytál 2m-es törzset?Márcsak a tömege miatt sem célszerű.Magról kelt?Ilyen marha nagy fával nem is tudom mit lehetne kezdeni.De szerintem vannak tapasztalt társak feléd. A Szlovák még nem válaszolt.De nem értem akkor minek hirdet.
Jó estét József -Jóska nem gond hogy letegeztelek? természetesen a kellő tisztelet megadása mellett? Van e már fejlemény a paw paw ügyben? Én a tél közepén írtam neki-nekik nem volt reakció. Ha már így Rád találtam még egy kérdés- van egy kereken 10 éves narancsfám -minden évben 4 méteresre nől eddíg a szép része a dolognak --a teleltetés miatt viszont le kell vágnom -a törzs 2 méter úgy 60-70 centis ágak maradnak-ezen se várjak csodát- csak oltás-szemzés után? Üdv Robi Messze laksz fejér megyétől?(((Próbálkozik az ürge mi?)))
Szia.Nem zavarsz,most jöttem meg éppen Balatonról.Itt meg vihar volt,most kapcsoltam vissza az áramot mert dörgött. Ha mindent jól intézel/teleltetés,tápanyag,viz stb/aminek az a jele,hogy most láthatóan nem egy lerobbant növény vág neki az életnek,teleltetés után avval elfoglalva magát,hogy visszaépitse ágait,leveleit akkor 5-6éves korában.Tehát én nem azt mondom,hogy a magvetett gyorsan hoz gyümit,hanem azt,hogy örökiti a tulajdonságokat.Tehát a mi klimánkon,feltételrendszerben az oltás a legjobb.Mert gyor- sabb.De a Tayföldieknél kistermelő nem bibelődik vele hanem magoncról termel.A mi ba junk,hogy viszont ritkán van mag. A barbadoszi alfája és omegája,hogy meg kell állnod télen szinte nem locsolsz,igaz le- hullik a levele,olyan mint egy koró de nem rothad ki a gyökere és ez a koró kihajt akár- milyen furcsa. A Kaki az felnőtkorában talán sürű lesz 3m-es távolsággal:De ha ennyi van mert többet is ültetsz egymás mellé akkor ez van.Nekem is mert nincs tőbb helyem. Üdv:Jóska
Hello József! Halat-vadat s mi jó falat. Gyönyörűek a növényeid! Azt szeretném kérdezni hogy van 20 db magrólkelt pomelóm-úgy olvasom őket nem muszáj oltani-szemezni mert igy is teremnek-nade mikor most 3 évesek? Azóta is veszek havonta 1 gyümölcsöt -mindíg magtalan-pech. A barbadoszim se jön össze soha-pedig gyanítom hogy télen túlöntözöm.A kaki túl sűrűn van 3méterre egymástól ?- kordont nem akarnák.Nem zavarok tovább ebben a szép időben-csak ez a marha szél ne fújna .Üdv Robi
Jó reggelt Mindenkinek! A bent nevelgetett kivim már teljesen látható gyökeret eresztett:)Tudtok tanácsot adni,hogyan tovább?Idén ki lehetne ültetni,vagy gyenge még hozzá?Kint a kertben van 2 rügyes,ha mind 3 megmaradna akkor 1 fiú 2 lány kopasz kivim lenne..de jó lenne:)
És finomakat főzöl?Megnézte amit írtál Asimináról.Amit hirdet az jó lenne.E miatt kibogoztam ez Nyitrán van/a hirdetés itthon/és irtam neki kérdéseket. <andrejdanek@gmail.com>cimre.Tedd azt te is .Ha már megtetted akkor bocs.Most vá- rom a válaszát.
Tengermély Tiszteletem Mindenkinek---arra gondoltam ha valaki szánna rá időt és utánanézne egy webhelynek -----asimina-hu.weebly.com----én már kétszer érdeklődtem -de nem kaptam választ . Kissé zavaros---2-3 év múlva termők -több fajta ----ami a lényeg az indulóár 1500ft---nem hiszem hogy ennyiért oltott növényeket árulnának-ha mégis: stipi stopi mind/ilyen csak egy szakács fejében fordulhat meg egy 16 órás műszak után/ Üdv Robi
Az ejején kell metszeni mert magára hagyva sudaras koronát nevel viszonylag szabályosan de ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát kell kialakítani:)))))))))))))
Ha már terem akkor csak alakító metszés kell vágni a beteg sérült elhalt és keresztező részeket cél a korona oldalírányú széthúzása és a korona magasítása!
Ha ráér hétfőn feldobom a metszés abcjét ott le van írva a frankó még az olyan amatőröknek is mint nekem szájbarágósan !!
Tökéletesen igazad van. Irigykedni valónk nekünk van azokra, akiknél a növényzet a leginkább le van maradva. Ha április elején teljesen "véletlenül" visszatér a hideg, nyugodtan vár majd a sorára az, akinél még nincs kinyílva semmi, miközben lehet, hogy megtörténik a "szüret" ott, ahol már ki van. "Jobb" esetben a kinyílt csonthéjasoknál, ha fagy mégsem lesz, "csak" a monília és a tafrina tarol.
Nem kell úgy izgulni nálunk sem azt lehet tapasztalni mint dél Zalában.
De nem kell addig azért izgulni,hogy még rossz idő is jöhet, mert kissebb a kockázát. Bizony errefelé szokott lenni elég későn még fagy és akkor hiába a sok korai szép virág, mert oda lesz minden. Csak várjun szépen mindennek a sorára, Majd itt
is lesz igazi tavas sőt akác virágzás is. Csak egy kis türelem!
Délután a kertben pepecselgettem és meg kellett állapítanom hogy az én kedves zalai barátaim növényei bozony legalább egy héttel előbb vannak mint az enyémek !!
Van az oltás, amihez kell avad alany, aztán simán arrébb viszed a hosszú vesszőt , ásol egy gödröt,lehajtod a vesszőt és visszatakarod a gödröt.Aztán van még olyan is ,hogy a levágott vesszőt dugod egy cső szerű gödör be amit feltöltesz homokkal,és jól belocsolod. A locsolást atöbbi módszernél is ajánlatos főleg ha száraz a föld.A legtöbbször alkalmazott módszer részemről a másodinak leírt .
A következő tavasszal csak ki kell bontani a gyökerét, kiásni,és kész akövetkező ősszel már termő szőlőtőke. Ja a pontosság kedvéért ha a gödrötbetakartad a
vesszőcsak egy -két szemre legyen ki a földből és azt is pupold föl földdel.
Ha levágott vsszőt teszel akkor 5 szem elég abból egy legyen a föld felett és azt is
Észak-Olaszországba a mai napon feltűnés nélkül transzplantálhatók lennének. Senki nem venné észre, hogy nem ott töltötték az év mögöttünk lévő részét.
A fenológiában ezen a tavaszon elhanyagolható különbség mutatkozik az észak-olasz térség és Magyarország között. Udine mellett a képen látható nyílási állapotban voltak az aranyvesszők, tegnapelőtt már itthon is láttam hasonlókat. Néhány helyen a délután folyamán láttam ennél kinyíltabbakat is. Néhány kivirágzott mandulát és nyílásban lévő kajszit láttam Udinétől San Doná di Piavéig.
Utazás közben az autóból rengeteg példát láttam mindenre. Érzékelhető, hogy a Trachycarpus fortunei pálma téltűrése nagyságrenddel jobb az oleanderénél, babérénál, olajfáénál és fügéénél. A száguldó autóból próbáltam néhány képet készíteni teljesen lefagyott hatalmas babérokról és babérsövényről. Sajnos a minőség a 100km/h-nak megfelelő, de talán valamennyire érzékelhető belőle a bemutatni szándékozott jelenség.
A második állomás helyszíne, Udine közelében, már sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Egyes fügék elfagytak. A babérok többségee teljesen elfagyott, megbarnult levelekkel. Itt, lévén, hogy ezek a növények nagyon gyakoriak, tulajdonképpen szinte minden pont egy-egy ilyen növényi "mikroklímaindikátorral" ellátva. Ennek köszönhetően jól érzékelhető, milyen különbségek képesek lenni még azonos fekvésűnek ítélhető beépített, nem-beépített, település közepi, település széli, stb. pozíciók között is. A képen látható babér az itteni térség legépebb példánya, ami a sok totálisan elfagyott mellett csodaként hat.
A tegnapi utazás első állomása Szlovéniának az a része volt, amelyiket már korábban sokat emlegettem. Ez a Nanos hegy előterében lévő Vipava-völgy, a maga mediterrán klímájával, annak ellenére, hogy nem közvetlenül a tengerparton van, sőt attól még hegyláncok is részben elválasztják. Többször írtam már róla, hogy egy nagyon sajátos "szélcsatorna-pozícióban" van, lévén, hogy a mediterrán ciklonok légáramlási szisztémájában itt egy érdekes "fúvóka hatás" keletkezik, ami nem engedi, hogy kritikus lehűlési szituációkban a levegő nyugalomba jusson. Ezen körülményeknek köszönhetően, az észak-olasz térségben az idei télen kialakult gyilkos hőmérsékletektől ez a zóna sokkal inkább megkímélődött, mint amazok. Ezt az alábbi képek jól bizonyítják.
Természetesen, aki megkeresett és kért, annak félretettem az oltványokat. Most várom, hogy meginduljanak, akkor visszavágom az alanyt a nemeshez és utána mindenkinél külön jelentkezem.
köszi a tippet,de telefonnal csináltam! Felfedeztem az egyik pepino hajtásait is!:)
Ha már szőlő van témában,hétvégén készülünk metszeni,és van egy tő nagy fehér szemű és egy kis tő hatalmas kék szemű szőlőnk.Szeretném szaporítani,hogy a legjobb?Mekkora darabokat,és milyen helyre ültessem!?köszönöm a segítséget!
Végre itt a várva várt tavasz, kezdődhet a munka! Nálam is rengeteg (lenne) a tennivaló a kertben, lassan "kiszalad alólam", mint általában...
Gizellamama, a ha fotózol és a szabad kezedet közvetlenül a téma mögé teszed, kitakarod a hátteret, és a fényképezőt segíted a növényre fókuszálni. Ezt én is itt a fórumon tanultam.
Sbubu, megvan még a nekem ígért két paw-paw oltvány növényke? Ha igen, hogy juthatnék hozzájuk?
Nino, én is feliratkoznék a piros kecskecsöcsű szőlővesszőt igénylők névsorába. Szeretnék kérni emellett indás ágú szivarfüge vesszőt is, ha lehet hosszút, oltásra.
Kinálni azt nem, de kívánni tudok mindenkinek szép időt és boldogító kertészkedést!
Sziasztok! A Gyulától kapott kivijeimből,éledezik 1-2 db!!:) kint eldugtam néhányat a földben,ott pattant rügy az egyiken láthatóan,pár másikon pedig csak felrepedt a fás rész!A bent radiátor fölött dédelgetettek közül az egyik gyökeret eresztett,de nincs semmi életjele felül...:)bizakodhatok?ja,csak a gond,hogy az egyik szőrös a másik kopasz..:P teszek egy képet is de nem túl jó:S
Ha jól emlékszem ezt a fajta szőlőt jellemezted úgy,hogy a húsvéti meglepetéseid között szokott lenni. Vagyis,hogy egészen húsvétig tuod tárolni, én a hosszan eltarthatósága miatt szeretnék belőle.
Helló Mindenkinek! Az lenne a gondom hogy szeretnék 2db-2 féle japán körtét ültetni de egy cikkben úgy olvasom hogy kell melléjük porzófa- pld a nashi mellé vilmos. Tényleg így van ez- ha lehetne csak japánt szeretnék. Esetleg jó beszerzési forrás? A Farkascsaládnál ez is csak 1000 ft lenne? Jó munkát Mindenkinek! Robi.
Igen, nagyon helyes a metszési elképzelésed. A kecskecsöcsű egyébként valószínűleg nem egészen az, amire gondoltok, mert ez PIROS kecskecsöcsű, de természetesen azért teszek félre belőle.
A télen feltettük a kakifa képét avval kapcsolatban szeretném megkérdezni,hogy amit akarok vele csinálni jó-e?Csak a két felső ágából az egyiket akarom kimetszeni, azt is azért mert y alakban állnak.Az egyik több elágazással van a másik egy hosszú
szálvessző.Az én meglátásom,hogy a szávesszőt kellene kivágnom,és a többit úgy ahogy van hagyni. Ha még jól emlékszem a múltkori találkozásunkkor azt mondtad,hogy saját maga is kialakítja a korona formát és ezért gondoltam ,hogy nem vagdosom fölöslegesen,csak azt az ágát vágom le amelyik biztosannem kell oda!
A másik ha még marad egy szabad kecskecsöcsü szőlővenyige darabod akkor szivesen meggyökereztetném,vagyis ha lehet kérnék szépenegy darabot. Előre is köszönöm!
Hűha... Lehetek pofátlan? Csinálnál nekem is egy tövet belőle? Nem értek a dologhoz, voszont gyerekkorom kedvence volt ez a fajta, már vagy 45 éve nem ettem belőle..:(( Keresnék helyet a kertemben neki.
Első kivételként mindjárt a fán aszalódó fajtát lehetne ellenvetésként megemlíteni. Na de sebaj, a nép hülyítését minél zsengébb korban kezdik, annál hatékonyabb lehet. (Gondolom szerepel még a "védett, napos hely", stb., az inverzió, vagy a domb biztosan nem.)
A Süni c. gyereklap utolsó számában találtam egy fügés cikket, bár nagyobbrészt a szobai fikuszokkal foglalkozik. A nálunk is termő fügékről szóló bekezdést azzal zárja, "...ezért nem lehet a nálunk termő gyümölcsöket aszalni". ?
A fügekaszabolásokkal kapcsolatban a következő jutott eszembe: A zalai falvakra jellemző, hogy különböző, többnyire alaptalan anekdotákkal csúfolják egymás ostobaságát. Van olyan falu, amelyről azt állítják, hogy lakosai keresztben vitték a létrát az erdőben és hogy elférjenek vele, az útba eső fákat kivágták. Egy másik történet arról szól, hogy bizonyos település lakói összefogdosták a faluban a macskákat, hogy Olaszországba szállítsák őket vágóállatok gyanánt, stb., stb. Erre gondoltam azt, hogy ha a többi megyék Zalát azzal csúfolnák, hogy ez az a hely ahol a fügéket halálra kaszabolják, egy szót se szólhatnánk...
Délután a síkvidéki kivik kerültek sorra: a "baromfiudvari kivi", Linka néni kivije és egy letenyei lugas, amelynek gazdája a mai napon elsajátította a kivimetszés "fortélyait" és az addig átláthatatlannak tűnő kuszaságot megtanulta "rendszerben szemlélni".A síkvidéki alacsony téli minimumok ellenére egyetlen fagyott rügy, vagy vessző nem volt egy helyszínen sem!
Mind a kettő (Ninótól származó ) oltvány. Most néztem meg őket. A tövük fel volt kupacolva + egy halom falevél volt rajtuk.A törzsükön (csővezetékekhez való) fagyásvédő szivacs volt.Az ágaik összekötve.Rajtuk gyékény és geotextilía. Ennek ellenére a vékony ágak és a vastagabb törzs is több helyen szétrepedt. A földkupac sokat védett.Az egyik törzse a talaj felett 20 centire szétrepedt.Szó szerint.A repedés alatt viszont zöld, egészséges volt a fa. Ő most 15-20 centiről indul. A másiknak minden vékonyabb ága szétfagyott.A törzsén több de kisebb fagyléc keletkezett.Ezeket kiheveri.Hetven centire a talaj felett már meghalt.Ő 70 centiről fog kezdeni. Ezek után belátom Ninónak igaza volt.Orosz rulett télen kint hagyni őket. Még védelem mellett is.
Jó lenne nyelvünkből törölni a fügemetszés kifejezést, mert azt sugalja, rendes ember fogja a metszőollót és nekiesik a faiskolákban sokezerért beszerezhető bokornak. Hírlevelet kaptam Bálint gazdától: nagybetűkkel, hogy ideje metszeni a fügét, apróval, hogy a felkopaszodott ágakat és az elfagyott részeket, de szerintem az egyszeri ember ezzel az infoval nem sokat tud kezdeni.
Amúgy a tomaji vár fügesoránál jártam ma:(((((((((
Jav.: Ma délelőtt Lenti szőlőhegyén segédkeztem egy, a letenyei szőlőhegyen már több éve termő, itt már többször bemutatott kis ÜLTETVÉNYHEZ HASONLÓ kialakításában.
Ez a terület különlegesen jó klímát mondhat magáénak, messze a kivi igényei fölöttit. Ezt a következő indikátorok jól mutatják: a kivitulajdonos fiatal fügéjének rügyei, a káki nagyon vékonyka éretlen hajtásának parányi rügyei, a szomszéd nagy fügéje és annak rügyei, a szomszéd bambusza és a 'fagy-al', ami nem 'fagy-el', tele tavalyi ép zöld levéllel.Gondoljunk csak bele: a dombvidékeken egyetlen megyén belül ilyen klímájú területek hektárjainak ezreit lehetne összerakni és a jelenleginél milliószor ésszerűbben hasznosítani!!!!!!
Ma délelőtt Lenti szőlőhegyén segédkeztem egy, a letenyei szőlőhegyen már több éve termő, itt már többször bemutatott kis ültetvény kialakításában. Az elképzelésemnek megfelelően egy kiöregedett szőlő helyére került a kivi (akárcsak Letenyén). A terület alján van az az öregebb tő, amelyik Vastagékét mindig egy évvel követi a fejlődésben, tavaly tartott a mázsa körüli termésnél, az idén célozzuk meg a negyed tonnát. A tavalyelőtt ültetett kis tövekből pedig most lett kialakítva a két kar, jövőre várjuk az első érdemi termést, jóllehet első gyümölcseit már az idén meg fogja mutatni.
Szia.Milyen olivád van:dugvány,oltott vagy?Mert ha oltott akkor tőből az oltás felett vagy alatt?Én az olivát ezért a mosókonyhában tartom és ugy metszem,hogy ne terjeszkedjen a plafonig.Szerintem az oliva soha nem lesz kinttartható.
Úgy néz ki,hogy az olívák minden takarás ellenére kaptak hideget rendesen.Teli vannak fagyléccel.Gyakorlatilag nincs rajtuk egy egészséges rész.Nem sok reményt látok a túlélésükkel kapcsolatosan.Talán még tőből kihajthatnak. Másoknál mi a helyzet?
Szia.Én is most néztem meg a mosókonyhában a nagy Babért meg az Olajfát+kicipel- tem azelültetésre váró Kaki fajtákat.Kicsit ziláltak de semmi bajuk.A kaki-k rügybe van nak.Félszemmel láttam,hogy a már lassan mozdithatatlan dézsás Citrus is dobálja a le- velét de semmi baja.Egész télen annyi volt a nedv.-ég amit a mosókonyha levegője szolgáltatott.Mindig mondtam,hogy a túlgondoskodás a növényeim legnagyobb baja. Üdv:József
Nálam a kint felejtett nagy, cserepes babér szerintem kifeküdt...:(( Adok még egy esélyt neki, kiültetem szabad földbe és jól visszavágom, hátha... Valami más ötlet??
Viszont a khaki, amit a lányomnak adtam, remekül néz ki. Tavaly elültette abba a kertbe, ahol most még laknak (nem saját), de ősszel, miután vettek egy saját portát, átültette oda és most már szép kövérek a rügyei...:)) Remélem, nem lesz visszaesés később.
Köszönöm a hozzászólást!:) Hát igen az a baj,hogy nagyon sokan nem tudják, hogy a kivi itt is termeszthető(én sem tudtam régebben)és azt gondolják milyen ritkaság... Nagyon szívesen mennék/vennék Fityeházáról,de nekem nagyon messze van!Esetleg egy találkozó alkalmával ha lesz egy pesti,vagy környékbeli topictárs!:)Majd meglátjuk...
Szegedi lerakatokban is hasonló áron lehet kapni a termő párokat (darabját 1500-2000 Ft-ért), úgyhogy ezekhez, meg .iberz-es 7 ezerhez képest nem sok, de ahhoz képest, hogy egy kis konténeres cserjét, vagy szőlőoltványt mennyiért árulnak, még tényleg túlzás. Beleszámolják az árba azt a köztudatba beégett, de idejétmúlt sztereotípiát is, hogy a kivi "egzotikus növényritkaság". A .tarkl remélhetőleg még mindig azt árulja, amit közel 20 éve is, és akkor az OK. Édesanyám is tőlük vette annó, amiről nálam tizen-X évvel később beigazolódott a szállítási infó, tényleg termős volt a termős és porzós a porzós.
De ha igazán jót akarsz magadnak, akkor vegyél Fityeházáról! :)
Egy négyéves fa két koronaágát oltottam át sikerrel, és kb. 60-80 centis éves vesszők nőttek az oltásokból. Termést csak mutatóban (1-2 szemet) fogok hagyni rajtuk, hogy mielőbb utolérjék a fa többi részét, amiben két másik fajta (Gönci magyar kajszi és Ceglédi óriás) van. Ez olyan szempontból is érdekes összehasonlítás lesz, hogy egy értelemszerűen egységes védelmet kapó fán az egyes fajták egészsége mennyire tér majd el egymástól.
Görög kivik. A gyümölcsökről is Görögországban készült a kép, nem Vastagéknál, pedig pontosan olyan.:))) De a görög napsütés ellenére is villan a vaku fényes nappal a kivilugas lombja alatt, ahol a gyümölcsök még Görögországban sem látnak napfényt egész nyáron.
Sziasztok! Szerintem is "olcsó" láttam már 7.000ért is talán a Sie.erznél!? Ha már szóba került, tudnátok segíteni,hogy hol tudnék beszerezni megbízható(biztosan az amit veszek)kivit?:)
A kivinél a téli kéregrepedés az egyedüli elképzelhető probléma. Ez a görög ültetvény bizonyítja, hogy komolyan kell venni. Egyben azt is bizonyítja, hogy nem az abszolút hőmérsékleti értékektől függ.
Ezekben a napokban "éjjel-nappal" kivit metszek. Délelőtt Fityeházon egy leendő új topictársunk segítségével az ültetvény másik oldalának egyik sorát. Délután levezetésképpen egy óra alatt a tulajdonosával ezt a kis 30 töves ültetvényt a letenyei Kurta-hegyen. Ezzel a két emberórával a szüretig megtörtént ennek a kis ültetvénynek az éves művelése. A szüret hosszabb időt fog igénybe venni.
Jó estét Mindenkinek -csak egy rövid kérdés--vajon érdemes-e a Starkl-től megrendelni a Hayward kivit egy pár 3000ft -nen gyanúsan olcsó? Gondolom ennél olcsóbba ne is gondolkozzak . Üdv Robi
Szia!köszi a választ! Hát igazából most kellene kiszednünk,mielőtt el kezd hajtani,mert kibővítjük a teraszt, 2m-rel szélesebb lesz ,így útban van a szőlő!Jó öreg,legalább 20-30 éves tövek!
Egy jól telepített, több éves tőnek erős és mélyre hatoló. De ha ásóval, földjükkel együtt kiemeled a tavaszi hagymásokat a szőlő mellől, akkor a tőke kiszedése után sértetlenül visszatelepítheted a hagymásokat. A legegyszerűbb viszont az lenne, ha megvárnád a hagymások nyári nyugalmi időszakát, akkor nyugodtan "díbolhatsz" köztük.
Sziasztok! Tudja valaki,hogy a szőlőnek milyen a gyökérzete?Ki kell szedni jó pár tövet,és körülötte van sok nárcisz,jácint és tulipán.Nem szeretném ha bajuk lenne,ezért valahogy úgy kéne kivenni,hogy ne sérüljenek!:)
Érdekelne sárga éz zöld kivi ,kaki,japán szilva, és őszibarack. Esetleg az áráról ha többet tudnák azt is megtudnám mondani miből hány db. Megbeszélhetnénk a dolgokat a telefonon? Nem csak nekem kellene, de a pénzem úgy szeretném beosztani,hogy mindenre jusson. Annyiszor hangoztattad ,hogy ültetvényben kellene gondolkodni ,én most egy kisebbet szeretnék csinálnia kiviből és a kakiból. Kellene valamint a szomszédnak,a rokonnak, ismerősnek barátnőnek .
A múltkori agyonkaszabolt fügék szomszédságában őszibarackfák vannak. Jól érzékelhető, hogy a gazda a fügéket is olyan "fazonra" metszette, mint azokat: az erősebb ágak mind megcsonkítva és elenyésző mennyiségű rövid hajtás, vagy nyárs meghagyva. Azért sem lehetett volna sokat meghagyni, mert a láthatóan tavaly is hasonlóan agyoncsonkított növény ugyanolyan nagy növekményekkel válaszolt, mint amilyenekkel az idén fog. Jövőre lehet folytatni a kaszabolást... Kialakul az ördögi kör, amit már csak fönntartani kell minden évben... fügetermesztés helyett...
A nagyra nőtt ágakat kár levágni, azokból szép, erős váz fejlődni. Általános szabály, hogy minden ágvég eltávolítása egyben jó pár első termés eltávolításával jár. A fügét nem kell védeni a túltermeléstől, mint az őszibarackot, vagy a szőlőt. Minél többet terem, annál jobb, nem megy se a gyümölcsméret, se a minőség rovására. Az aránytalanul hosszúra nyúlt (gyakran másodtermés nélküli, vagy be nem érő termésű és ősszel a vegetációt befejezni nem tudó) vessző a drasztikus metszés következménye.
Ha két hajtást hoz, nyugodtan meg lehet hagyni mindkettőt a biztonság kedvéért, aztán a kevésbé fejlettet később is el lehet távolítani. Az "oltványok" milyen fajra vonatkoznak? A nem megjelenő képek a fórum hibája, nem a számítógépé. (Úgy értendő, mint amikor régen megjelent a felírat a TV-ben, hogy "A hiba nem az ön készülékében van".)
Nem tudom csak nálunk van -e ez a probléma ,de tegnap írtam egy hozzászólást .Sikerült elolvasnod ,még előtte eltünt, vagy csak az én gépem nem mutatja meg? A lényeget megismételem: elültettem a megmaradt kivi gyökeres dugványaimat.Kisebb nagyobb gyökérrel.Két rügyre vágva, úgy temettem be,hogy fel is kupacoltam egy vakondtúrásnyira. Ha több hajtást produkálna ,akkor a gyengébbet tőből levágom .Kérdésem jó -e az elgondolás?
A másik kérdés mikor mehetünk az oltványokért? A harmadik hogy a képeket nem
mindig tudom előhozni Ez az én hibám a gépé, a neté vagy a kép nem olyan amit előhozzon?
Helyes elv. Mi azonban nem tudjuk, milyen, kellő teherbírású dologgal lehetne helyettesíteni ültetvényben. A házi lugasnál megoldható azzal, hogy a vázát vastagabb csövek, vagy gerendák képezik.
Japánban élő barátom elmondása szerint ott nem is drótoz, hanem valami kötél-félét használnak, a drót ott a kivi-nevelésnél "tilos" - éppen a sérülések elkerülése érdekében.
A kivit soha nem szabad semmire rátekerni, vagy rátekeredni hagyni, mert az éles felületek belevágnak és bele is nőnek. A káki kiültetésére ugyanaz vonatkozik, mint a megindult fügéére.
Hát most már addig kell várni, amíg éjszakai fagyokra nem kell majd számítani. Ezért próbálok mindig mindenkit a tavaszi beszerzés irányába orientálni. A túl meleg helyen történő teleltetés tipikus esete az ilyen.
Ha nem bontott rügyet a benti tárolás alatt, akkor máris kiültethető. Teljes nyugalomban még majdnem annyit elbír, mint télen. A -5 fok meg se kottyan neki. Nagyobb veszélyben vannak ilyenkor a csonthéjasok, mint a füge, vagy a káki.
A mögöttünk lévő szörnyű történelmi korszakok "gyümölcse" mindaz, amiről írsz. Ha egy jelentős politikai változás nyomán sikerül megszabadulnunk a banditizmustól, akkor még mindig ott lesz a szubjektív ítéletalkotás betegségével fertőzött egyedek sokaságából álló társadalom, amit ezen terheltség dacára kell majd működőképessé tenni.
Sajnos nálunk koncepciókra alapul a valóság, és nem a valóságra építik a koncepciókat. Csak azt nem értem, hogy ezek annyira egyszerű dolgok, annyira egyszerű látni, megfigyelni, hogy az valami hihetetlen. Mégsem tudják. Illetve azt hiszik, hogy tudják, csak közben minden arra utal, hogy nem tudják. És azt sem értem, hogy az, akinek halványlila gőze sincs róla, az hogy gondolhatja, hogy ért hozzá vagy tudja. Olyan, mintha én egy autószerelőt szeretnék kioktatni, aki 40 éve autószerelő, én meg közben még autót sem láttam. De én akarom kioktatni. Persze az, hogy valaki 40 éve a szakmában van, az nem jelenti azt, hogy ért hozzá. A meteorológiában ez hatványozottan jelentkezik. Mi, akik évek óta óráról órára figyeljük, mérjük, vizsgáljuk, csak sejtünk valamit róla, mint az, aki életében nem tett ki sehova egy hőmérőt sem. Amit az egyetemen tanítanak, azt meg le lehet húzni a wc-n. A baj az, hogy sajna a szubjektivizmus az, amivel nem lehet mit kezdeni. Azt lehetne kilőni valahogy, hogy csak a tényekre koncentráljunk. Csak ez nem megy. Miért hiszik mindig azt, hogy ha valaki állít valamit, akkor annak valami hangulati, érzelmi vagy bármi, a szilárd tényektől eltérő háttere? Talán mert magukból indulnak ki? Erről lehetne írni egy lélektani könyvet. Mert ez csak az. Lélektan! Semmi köze a meteorológiához. Csak az emberekhez. És a jellemekhez!
Egyre határozottabb a meggyőződésem afelől, hogy napjaink szédületes technológiai és elektronikai fejlettségének és fejlődésének korában figyelmen kívül maradnak olyan egyszerűen megtapasztalható és tanulmányozható, de rendkívül fontos jelenségek, amelyek ismerete és kiaknázása az ősi kultúrák egyes számú evidenciája lehetett. Mire másra is alapozhatnám ezt, mint az éjszakai kisugárzási inverzió klimatológiai következményeire. Ha valaki azt gondolná, hogy az általunk itt bemutatott demonstrációk szakmai körökben köztudott és alkalmazott ismeretek alkalmi és házilagos tapasztalati megjelenítései, téved. Hiába jelennek meg a képzésben mindazon elemek külön-külön, amelyek logikus összerakásából könnyen el lehetne jutni azokhoz a következtetésekhez, amelyek az általunk bemutatott jelenségeket elméletileg rekonstruálhatnák, ez nem történik meg. Így aztán a gyakorlati hasznosításról már egyáltalán szó sem lehet. Bizonyítékokkal rendelkezem arra vonatkozóan, hogy képzett meteorológusnak halvány fogalma sincs arról, hogy milyen domborzati viszonyok között milyen NAGYSÁGRENDŰ szintkülönbségek eredményeznek RELEVÁNS hőmérsékleteltéréseket az inverzióban és milyenek IRRELEVÁNSAKAT. Elképzelése sincs róla, hogy milyen domborzati konstelláció milyen összetett módon gyakorolhat befolyást és azon belül milyen tényező milyen nagyságrendet képvisel.
Ma a naplemente órájában Flooval fölszaladtunk Letenye szép nevű szőlőhegyére, a Júlián-hegyre. Az első képen látható fügefát az útmutatásomnak megfelelően, fává nevelték. Elégedetten konstatáltuk, hogy teljesen sértetlenül telelt.
Innen csak erősebb idegrendszerűek olvassák és nézzék a képeket!
Egy másik telekhez érve mindketten elsápadtunk az ottani látvány hatására. A gazdát jól ismerem, többször elmondtam neki, hogy a füge ágvégeinek lemetélésével tulajdonképpen eltávolítjuk a fáról az első termést. Ezen túlmenően a növény elbokrosodik, a metszés következtében egyes ágak túlzottan megnyúlnak, ezek nagy növekedése késlelteti a gyümölcsük érését és a hajtásvégek fásodását, stb. Megszakadt a szívünk, hogy a teljes épségben telelt növények úgy meg lettek csonkítva, mintha egy részleges elfagyás tette volna ilyen csúffá őket. A néhány véletlenül megmaradt csúcsrügy abszolút fagyásmentességről árulkodik. Floo felhívta a gazdát telefonon, akitől megtudta, hogy a kaszabolást már az ősszel elvégezték. Egyetlen pozitívumként könyvelhető el, hogy a nyesedéket elvermelték és szaporítóanyag lesz belőle. Állítólag már sok helyre ajándékoztak így előállított csemetéket az elmúlt években, mondván, ha már így is-úgy is "meg kell metszeni", a nyesedéket nem hagyják elveszni. Egy kis kárpótlás....
Légy Te is üdvözölve nálunk! Remélem, aktív fórumozót és újabb "korlátozottan téltűrő növényfaj-kedvelőt" köszönthetünk személyedben. Előbb-utóbb személyes látogatóként fogunk zaklatni a vadon nyugalmában! :))))
A Dedeskecskési fügefához szeretnék annyit hozzászólni, hogy a vele szemben levő kis településen, Lendvakecskésen, igenis vannak lakók, jelenleg szám szerint hárman, plusz két kutya. 1997 óta újra lakott a település! Ja, és a fügefát is itt nálunk szokták keresni......most már legalább tudom, hová irányítsam az érdeklődőket!!
Szia-köszi a segítséget-a többieknek is-- látom egy szarvashibát már elkövettem-szépen rátekergettem a kivi szárát a huzalokra -próbáljam meg lebogozni? A másik bajom hogy a kakik az 5-10 fokos kamrába nagyon hajtanak a vaniglián már kis levélkék is vannak kitegyem őket--esetleg már kiültetés is szóba jöhet? Szép ünnepet Mindenkinek Robi!
Csörnyeföld körzetében a múltkori, a mediterrán térségben is hatalmas havakat eredményező havazásból óriási hómennyiség keletkezett. Két magasan pozitív hőmérsékletű nap után ma délelőtt még vékony, de összefüggő hó borította a vidéket. A háttérben az Ivanscica!
Tulajdonképpen itt minden le van írva vele kapcsolatban. Csupa olyan dolog, aminek java része más forrásokból már ismert számunkra: a fiatal példányok fényérzékenysége, a magoncok megbízhatatlansága fajta és termőképesség szempontjából, az átültetés kockázata, az öntermékenység, vagy önterméketlenség véletlenszerű előfordulása a magoncoknál, a szelektált fajták oltással történő szaporítása, stb. Most sajnos egy kicsit (nagyon) időszűkében vagyok de érdemes lenne egyszer lefordítani és közreadni az egészet.
Propagation and Cultivar Selection
Pawpaw trees can be acquired by collecting young trees from the wild, propagating by seed, or purchasing from established nurseries as bare-root or container- grown trees. Any seedling tree taken from the wild is an unknown in its fruit-bearing qualities, and all seedlings, regardless of parent tree, will express variability. Grafted trees, using scion wood from a named parent, is the only means to ensure a true clone and provide known performance....
Collecting trees from the wild is usually unsuccessful for several reasons. Pawpaws tend to send up root suckers from a mother tree. While root suckers are true clones and identical to the mother plant, they tend to be poorly rooted, and rarely survive transplanting.
Egy rövid kis részlet a leglényegesebbekből:
Szaporítás és fajtaszelekció
Asimina növényekhez fiatal fák vadonból való begyűjtése révén, magvetéssel, vagy faiskolákból szabad gyökerű, valamint konténerben nevelt csemeteként lehet hozzájutni. Bármely, vadonból begyűjtött magonc "ismeretlen" termése minőségét illetően és minden magonc, szülőjére való tekintet nélkül, változékonyságot fog mutatni. Csak a névvel bíró szülőről származó oltóvesszővel beoltott fák adnak egyedül biztosítékot a valódi klón előállítására és annak ismert tulajdonságai visszaadására...
A vadonból történő fabegyűjtés több okból sikertelen. Az asimina hajlamos az "anyanövényről" gyökérsarjakat fejleszteni. Jóllehet a gyökérsarjak valódi, az anyanövénnyel azonos klónok, általában satnya gyökérzettel bírnak és ritkán élik túl az átültetést....
Természetesen, most meg kell metszeni, annál is inkább, mivel annál jobb, minél nagyobb energia koncentrálódik a beoltandó ágak irányában. Egyelőre kell rajta hagyni a porzósan maradó felén szép kis vesszőket, mintha már működőképes lenne és azt akarnánk, hogy jól porozzanak. Aztán majd ha megeredtek az oltások, lehet csinálni a porzós oldalon egy nyári metszést, nagyobb és gyorsabb növekedésre serkentve a megeredt oltások rügyeiből fejlődő termős vesszőket. Az elkövetkező években pedig tudatosan úgy kell metszeni, hogy a metszéssel az egyébként gyengébb vegetációjú termős oldalnak kedvezzünk vele.
A "download file " feletti fehér helyre kell beírni az előtte álló biztonsági kódot, majd menyomni a "download file " gombot, megvárni ameddig letellik a 43 másodperc és aztán letőlthető a "regular download"gomb megnyomásával.
Egy hétig haldoklott az internetem.Most igyekszem bepótolni az elmaradottakat. Unokatestvérem ( Amerikában) talált egy Asiminával foglalkozó kertészetet. Nekem az angol magas,de aki érti az bizonyosan talál érdekes olvasnivalót a növényről.Ahogy kivettem van néhány kártevője. A kertészet neve Blossom Nursery http://www.blossomnursery.com/pawpaw_PRODUCTS.html
MOst újabbakat kérdezek. Előtte most a tavasszal rendesen meg kell metszeni, mint ha nem történne más beavatkozás ,vagy csa akkor metszük amikor az oltás bekövetkezik? Ők idáig kaszabolták elég rendesen még év közben is mondván, nem bírnak vele annyira nől!
Egy másik téma : csornán él egy idős házaspár, akiknél kb. 20 éve van kivi azt tudtam már régóta sőt azt is ,hogy náluk terem. Elmentem hozzájuk még akkor amikor az enyém nem is virágzott. Az akkori tudásommal semmi olyat nem fedeztem fel ami miatt az enyém még nem terem. Aztán az enyém virágozni kezdett de csak egyik . Felajánlott egy virágos ágat a porzóról ,amit haza is vittem, és ugy tettem ahogy mondta. Eredmény semmi ,a következő évben már két tő hozott virágot , az előző évben már virágzó rengeteget,míg az újabban virágzó csak néhányat.
Ebben az évben lett az első termés ami 17db. volt.
Amikor megnéztem a virágokat akkor észre vettem,hogy nem egyformák teljesen.
Ekkor figyelni kezdtem őket, az egyikről rövid időn belül lepotyogtak a virágok,míg a máik tőről aminek a virágai másként néztek ki, nem, sőt elkezdtek nőni a kicsi gyümölcsök. Na ha valaki akkor a közelben lehetett,biztosan azt hihette,hogy nálam elmentek otthonról. Akkorát ugrotta és kiáltottama frelvilágosodásom pillanatában,
amekkorát csak tudtam abban a pillanatban.
Ekkor tudtam meg ,hogy a kivi bizony kétlaki!!!
A következő évben találkoztunk aztán azóta megmár a régihez képest egész tudományra tettem szert a csapat jóvoltából és a saját megfigyeléseimből.
Mindenkinek hálásan köszönöm!!!!!
A télen újra meglátogattam a házaspárt csináltam képeket is van egyfügéje is a házfal mellett,néha megfagy néha nem. A szaporításról is van kép ,majd küldöm.
Nagyon sokan keresik és az antikváriumokban sem lehet már kapni. De más néven megjelent ugyanannak ennek a szerzőpárosnak egy sokkal szélesebb, kibővített kiadványa, ami viszont kapható! Én tavaly decemberben vettem meg és minden le van írva benne a tartástól a szemzésig, oltásig / szaporításig részletesen, érdemes vadászni rá! :)
Velich István - V. Nagy Enikó: Egzotikus gyümölcsök csodálatos világa. (Mezőgazda kiadó)
Zsolti, lehet, hogy a más tájékokról valók ismét nem tudják értelmezni, hogyan várhatod csak holnapra a hó eltűnését, ha ma már ilyen meleg volt itt. Érdemes kiegészíteni azzal az információval, hogy itt megint szép "kis" hótakarónak "örülhettünk". Legtöbb helyen csak annyi lett, hogy 2 fok mellett már híre-hamva sincs.
Igen, rá lehet oltani a termőt. Már csináltunk ilyet. Nagyobb esélye van az eredésnek, ha az oltás csak áprilisban, már leveles állapotban történik, amikor ez az óriási nedvömlés alábbhagy.
Neeeem, ha hozzám került volna, nem engedtem volna ki a kezemből. Fene tudja, ki vitte el, nagy a család és nagy volt a baráti kör is, talán elajándékozták még életükben, nem tudom..:(
Khmmm... Nem vagyok büszke rá, de az enyém télen kinnmaradt, ludas voltam benne, de már nem tudok rajta változtatni. Elég nagy ez is, bár Ninoéhoz nem fogható. Cserepestül sikerült kint felejtenem, egy ideig semmi változás nem látszott rajta. Mostanra azonban botrányos külsővel bír...:(( Szerintem az erős napsugarak is dolgoztak még rajta. Hamarosan visszametszem, majd meglátjuk, mi marad belőle. Megoszlanak a vélemények - én rosszabb eredményt várok, mint mások, akik látták.
Majd jelzek, ha lesz valami értékelhető változás rajta.
Akkor merjem majd kinn hagyni őszre? Az enyém lassan 2m és igen nehéz a cserép amit cipelgetünk, ráadásul a hely is szűkös a teleltetéshez. Lehet, hogy most kinézek neki egy fix helyet a kertben.
Hűha, ez jó hír :) Szüleimnek régen megvolt ez a könyv, de fogalmam sincsen, hová került. Jó sok éve volt a kezemben, akkor sok érdekeset találtam benne...:)
Találtam évek óta virágzó kivi tövet, ami szintén csak porzós növény ,Mosonmagyaróváron egy ismerős szomszédjában. Megigértem neki,ha tudok segítek. Arra gondoltam, hogy mivel nagyon kicsi a hely náluk és kevés lenne még egy tő ültetésére, egyi felét be kellene oltani termő ággal.
Így a dolog meg lenne oldva.
Kérdésem az ,hogy most korán amig nem rügyeznek ki be lehet-e oltani úgy mint más gyümölcsfát, vagy más időpontban kell-e a kivit oltani?
Válaszodat megköszönve várom! Oltóágat szedtem és a hűtőben tárolom.
10 marzo 2010 - 10:38 L'ondata di gelo distrugge frutta e ortaggi Neve anche in pianura e abbondanti piogge mettono in seria difficoltà le campagne
Il colpo di coda dell'inverno, con neve anche in pianura, freddo, gelo e copiose piogge sta già avendo pesanti riflessi sulle campagne. a grande rischio soprattutto gli ortaggi in campo aperto e gli alberi da frutta che in molte zone hanno cominciato a germogliare.
Il crollo delle temperature, che sono andate in diverse regioni abbondantemente sotto zero, stanno provocando danni, che si vanno ad aggiungere a quelli causati nelle scorse settimane dal maltempo che, dall'inizio dell'anno, si è abbattuto più volte e pesantemente sul nostro paese.
E' quanto evidenzia la Cia-Confederazione italiana agricoltori preoccupata per la distruzione di molte coltivazioni che rende ancora più grave la già difficile situazione dei produttori agricoli. La nuova ondata di freddo, sottolinea inoltre la Cia, ha fatto aumentare anche i consumi di gasolio agricolo, specialmente per il riscaldamento delle serre.
2010. március 10. - 10:38
Hó a síkságon is és esőáradat okoz komoly gondot a vidéknek
A tél, síkságon is hóval, hideggel és bőséges esőkkel érkezett farokcsapása már komoly gondot okoz a vidéknek, különösen nagy veszélyt okozva a szabadföldi zöldségféléknek és a gyümölcsfáknak, amelyek több körzetben már rügyet kezdtek bontani. A hőmérséklet drasztikus visszaesése, ami több térségben bőven nulla fok alá zuhant, károkat okoz, amelyek hozzáadódnak az év elejétől kezdve az elmúlt hetekben a rossz időjárás miatt bekövetkezettekhez, amely több alkalommal sújtotta országunkat. Erről számol be a Cia-Confederazione italiana agricoltori (olasz mezőgazdálkodók szövetsége), amely a már eddig is nehéz helyzetben lévő mezőgazdálkodókat sújtó, több mezőgazdasági kultúra tönkremenetele miatt aggódik. Az újabb hideghullám, emeli ki a Cia, a mezőgazdasági gázolajfogyasztás emelkedéséhez is vezetett, különösen a fóliaházak fűtése miatt.
Kedves Robi! Üdvözöllek a topicban. Ha ezt elolvasod, valószínű, mindenre választ kapsz: http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=438 Ha még hiányzik valamilyen információ, kérdezz! de előbb mindenképpen olvasd ezt el!
A tavaszi- tavaszi miről beszélek- áprilisi topiktalin be tudsz szerezni termő/porzó kivit gyere el a talira és lesz ilyen növényed vagy kérj meg valakit hogy hozzon.Dunaújvárosig el tudom vinni .
Max beszerzel egy fiút és egy lányt így biztosan nem hibázol !!
Mert az is kell ám hogy egy időben legyen a virágzás !!
De a viccet félretéve, tényleg jobban fogok aggódni a jövő hét itteni nappali +15 +16-jai miatt, mint a mostani havazás miatt. Az azt követő ilyen lehűlés már kaszálni fog a közbeeső melegedés miatt.
Mennyire sajnálatos, hogy így márciusban már a -35-öt nem érhetjük el, mennyivel jobb volt a január, amikor Erdélyben ez megvalósulhatott. Most majd be kell érnünk ócska kis -8 - -10-ekkel. AFFENÉBEVELE! :))))
"Továbbra is nagyon szép időnkénti hidegleszakadások valószínűsíthetőek, mindegy pulzáló mozgással a felhalmozódásnak megfeleleően. Így az alap makrohelyzeben nem sok változás tapasztaltaható hála az istennek. Minden bizonnyal a jövő hét elején már újabb fantasztikus sarki betörésben lehet reménykedni. Bizony nincs kizárva 850 hpa-on továbbra sem a -10:-13 fok. Ezt a hidegbetörést már alapból el lehet könyvelni a térképek önmagukért beszélnek. Néhány a sok közül, mely alátámasztja (GME, GFS, NGP, GEM) : Link Link Link Link Majd ezt követően a hét második felében átmeneti lanyhulás után akár újabb erősebb blokking megerősödése sincs kizárva, akát újabb jelentős lehűléssel, remélhetőleg -10 fok alatti 850-es T-vel: Link Link A GFS mellett ezt a GEM is megerősíti: Link Bár nagyon messze van, de átmeneti enyhülés után ezt követően sincs kizárva újabb erős hidegöblítés lehetősége, felcsillantva a reményt a hózáporokra: Link Link
Mondjuk ez már sajnos a magas napállás miatt 0:+6 fokos hőmérsékletet eredményezhetne nappal, így nappal a fagy esélye nullára redukálódhat."
A mézbogyót én is takarásnélkül tartom. Igazad lehet a talajjal kapcsolatban, nekem ugyais Balatonon van ott enyhén meszes a talaj nem is fejlődik olyan gyorsan mint ahogy azt az ember elvárná, pedig tápoztam is. A goji bogyó is nehezen fejlődik, úgy olvastam valahol az is a savanyű talajt szereti.
Az én mézbogyóm kis leveleket hozott már !! annak ez a hideg csak csiklandozás !!Takarás nélkül tartom, de szerintem a savas talajt szereti jobban mint a meszest.
Mivel ő hideg helyről jött hozzászokott a rövid enyhe nyárhoz így itt ebből lesz az egyik legkorábbi gyümi is .
Segítségre lenne szükségem. A cseresznyefa törzséből " operáltuk ki ez a bizonyos kártevőt. A nevét nem tudjuk. Tudna valamelyikötök ebben segítséget nyújtani. A fát a párom az érintett helyn alaposan kikaparta, fagtapasszal leápolta. Ő lenne az a bizonyos gazember.
a fa iennyire volt sérültvolt . A föld felett egy lyuk volt csak. Az keltette fel a figyelmünk.
Ezek után arról is ízlése szerint dönthet bárki, hogy a Letenyére érvényes minimum azon az éjszakán az volt-e, amit ott lehetett mérni, ahol elfagyott a kecskerágó, vagy netalán az, ahol hajt a fagyal, vagy ahol nem, esetleg az, ahol a Zsolti háza előtt lévő kecskerágók vannak, sőt a lakott területen kívüli patakparti hőmérséklet, vagy a szőlőhegyi, ahol egyetlen fügerügy sem károsodott???????????????????????? Azután már majd gyerekjáték lesz megítélni és sommásan kijelenteni, hogy "mifelénk" mi nem termeszthető!!!!!!!!!!!! :)))))))
Íme:
Mai képek
A síkvidéki alacsony téli minimumok ellenére egyetlen fagyott rügy, vagy vessző nem volt egy helyszínen sem!
Gondoljunk csak bele: a dombvidékeken egyetlen megyén belül ilyen klímájú területek hektárjainak ezreit lehetne összerakni és a jelenleginél milliószor ésszerűbben hasznosítani!!!!!!
