Nos, rég foglalkoztunk a specrel cáfolásával. Pedig ennél mi sem könnyebb.
Képzeljünk el egy kereket, ami egy tengelyen forog valamekkora kerületi sebességgel, és a tengelyén el is csúsztatható.
Legyen a tengely valamilyen hosszú. Végiglökjük a kereket a tengelyen, tegyük fel, hogy ezalatt valahányat fordul.
Most szemléljük ezt a kerék rendszeréből. A rúd lényegesen rövidebb, és mozog irányában a kerékhez képest. Ezért lényegesen rövidebb idő alatt végigér. Ha eléggé meglökjük a kereket, akkor ez az idő minden határon túl megközelítheti a nullát.
Mindeközben a kerék kerülete a mindkét rendszerben ugyanakkora, és persze a fordulatainak a száma sem függ a leíró rendszertől.
Ergo: a kerék kerületi sebessége a kerék rendszerében minden határon túl nőhet.
Ez pedig éles ellentmondásban van azzal, hogy semminek nem lehet a sebessége c-nél nagyobb.
Szinte biztos, hogy itt gondolsz valamire, amit én nem értek, de a kérdés ennél sokkal egyszerűbb. Szerinted melyik képlet írja le a fény mozgását az 'A' inerciális megfigyelő szerint?
Csak amely pontokat az egyik megfigyelő gömbnek lát, azok a pontok nem gömbök a másikban, és a fény nem is ott van akkor, hanem valamikor máskor volt/lesz ott.
Ebbe tuti bele fog kötni Gézoo... Nincs két fénygömb, hanem ugyanannak a fényfrontnak van két nézőpontja és történetesen mindkét nézőpont szerint gömb a fényfront...
Kicsi igazság van abban, hogy két fénygömb van, mert ugyan persze hogy csak egy, de a különböző megfigyelők nem ugyanakkor látják ugyanazt az egy gömböt. Ha ugyanis amikor a az egyik megfigyelő azt mondaná, hogy most tekintem a fénygömböt, és ekkor a fénygömbnél levő segédek feltennék a kezüket, akkor a másik megfigyelő azt látná, hogy nem is a fénygömbnél levő segédek tették fel a kezület, és nem is egyszerre, hanem korábban, későbben, amikor éppen ott járt a fény. Jó zavaros, de aki érti, érti.
Neked is tetszenek a cáfoló-klónok? Szerintem mókás ahogy támogatják önmagukat. Ha három madár lennék láthatnám felülről ahogy önmagam mögött repülök :-)))
Gezoo sajnos ezt akarja bebizonyitani , nem azt hogy ez létezik , hanem azt hogy ez megtalálható rámutatható megnevezhető.
Hát érdekesre sikeredett ez a mondat.
1, Gezoo sajnos ezt akarja bebizonyitani , nem azt hogy ez létezik
Namármost, vagy létezik és akkor bizonyítható, vagy nemlétezik, de akkor meg miről beszélünk?
2, hanem azt hogy ez megtalálható rámutatható megnevezhető.
Midössze annyit kértem, hogy ezt támassza már alá ha lehet, valamilyen konkrét, ellenőrizhető ténnyel.
Az már csak hab a tortán, hogyan lehet rámutatni, megnevezni egy nemlétező dolgot, de lelked rajta...
Akkor mondj egy forrást ami a fénygombok sorozatának közepében tartózkodik!
Tartok tőle, hogy ez meghaladja a képzelőerődet, de tessék:
A specrel szerint: (Amely eddig igen jó egyezést mutat a tapasztalattal.)
A fényforrással együttmozgó IR-ben a fényforrás villogtatása által létrehozott koncentrikus, gömbszimmetrikus hullámfrontok középpontjában a fényforrás áll.
A fényforráshoz képest mozgó IR-ekből vizsgálva, a gömbök nem koncentrikusak, és a fényforrás is kimozog a középpontból.
Amiről te beszélsz, azt a Lorentz féle elmélettel lehetne magyarázni, de ahhoz meg tisztán abban a modellben kéne mozognod. Ez a Dopplerrel összeházasított sebességösszeadóképlet kicsit bizarr megfontolásokhoz vezet, úgyhogy ezt inkább nem kommentálnám.
Még szerencse, hogy Gézoo délelőtt belinkelte az eredeti írás angol fordítását. A bevezetőből: "The introduction of a "luminiferous ether'' will prove to be superfluous inasmuch as the view here to be developed will not require an "absolutely stationary space'' provided with special properties, nor assign a velocity-vector to a point of the empty space in which electromagnetic processes take place."
Aki nálam választékosabban beszél angolul le is fordíthatja, de kb annyit tesz, hogy az éter nélkülözhető, mivel semmilyen szempontból nincs szükség az abszolút álló térre. Csak sokkal hosszabban írja le és az ilyen összetett szöveggel még elég nehezen boldogulok :-(
Minden inerciálisan mozgó fényforrás ilyen. Pont. Ez gyakorlati tény, ha valakinek nem tetszik, akkor a saját hite szerinti teremtőnél nyújthat be panaszt!
...szerintem legalább három vagy négy pontot lefedtél a crank listámról...
Jobb is várni holnapig, addigra a listád lefedettsége tisztábban látható lesz. Már csak arra kellene kidolgozni valami tréfát, hogy egyszer egyszerre legyenek jelen egy topikban és egymás zsenialitását dícsérgessék.
ez kicsit zagyva lett. szerintem legalább három vagy négy pontot lefedtél a crank listámról, de most sajnos nincs nálam, majd holnap, ha még lesz kedvem.
Az abszolut álló rendszer a fény keletkezési pontja a térben, ha egy forrást körüljársz változó távolságban és a frekvenciáját időnként azonosnak méred az lehet az abszolut álló rendszer , de te honnantudod , hogy merre mozogsz a forráshoz képest , ezért nem állapithatómeg rámutatással méréssel abszolut álló rendszer .
El kell fogadni azt a tényt , hogy a fény a keletkezési pillanatában abszolut álló pont a térben és innen terjed gömbhély szerűen minden nem takart irányban.
Az utóbit astrojani miatt kellett irni.
A következő periódus már más pontjából indul a térnek hiszen a forrás elmozdult közben , ez a forrás oldali Doppler.
A detektor mozgásából adódó Doppler megint változtatja a frekvenciát ezért kell az összeadó képlet .
Amitt hajnalban irtam a három fogalomról , mármint a frekvencia , hullámhosz, idő ezekkel a mennyiségekkel határozzuk meg a környezetünket irjuk le a körülvevő teret . A fenti menyiségek szorosan összefügnek és az egyik változása nem tárgyalható a többi nélkül.
Mindíg örömmel tölt el, ha megjelennek egy macskajancsi körül a rajongók. A rajongás azért még nem tesz igazzá dolgokat. Azért a kevésbé rajongók objektív megjegyzéseit esetleg építő kritikának is fel lehetne fogni...
Bár az adott esetben ennek eléggé kicsiny valószínűsége van.
hogy mit mond gézoo, az nem egyszerű kérdés. de ha ezt mondja, akkor miről szól a vita? én úgy látom, hogy gézoo szerint a fény sebességét előre és hátra mérve c+v és c-v mérhető. ezzel szemben te azt állítottad (összhangban a specrellel), hogy a fény sebessége csak c-nek mérhető.
